Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Gazdasági ismeretek emelt szint írásbeli vizsga 1212

2 Fontos tudnivalók Kedves Vizsgázó! A feladatlap négy részből áll. I. Az első rész tesztfeladatokat tartalmaz. Ezeknél a feladatoknál írja be a feladatok mellett található üres négyzetbe az egyetlen, Ön szerint helyes választ! Nem egyértelmű, vagy egynél több jelölés esetén nem jár pont. II. A második rész igaz-hamis állításokból áll. Itt a válaszok elé írt I (igaz), illetve H (hamis) betűvel jelezze döntését! Figyelem! Válaszait indokolnia is kell! (helyes válasz megfelelő indoklással: pont; helyes válasz nem megfelelő indoklással vagy indoklás nélkül: pont; hibás válasz: pont) III. A harmadik részben rövid szöveges válaszokat igénylő feladatokat talál. Válaszait maximum három-négy sorban fejtse ki! IV. A negyedik részben számítási, geometriai feladatokat kell megoldania. Ábrák készítésekor javasoljuk, hogy a kidolgozásnál használjon ceruzát, de a végső megoldást tollal kell rögzítenie. Használjon vonalzót a pontos ábrázolás érdekében! A számítási feladatoknál nem elegendő az eredmények felírása; számításait, az alkalmazott képleteket is rögzítse a feladatlapon! (Természetesen nem kérjük az összes próbaszámítást, az esetleges többszöri próbálkozás eredményeit, csak a letisztázott, végső válasznak szánt megoldási menetet kérjük leírni!) Mindegyik rész tartalmazhat mikroökonómiai, makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtan tárgykörébe tartozó feladatokat. Figyelmesen kövesse a feladatok utasításait! Minden feltett kérdésre igyekezzen választ adni! Az egyes feladattípusoknál szerezhető pontszámok a feladatoknál vannak feltüntetve. Részpontok kaphatók. A feladatok tökéletes megoldása esetén szerezhető maximális pontszám: 90. A feladatok megoldásához zsebszámológép és vonalzó használata engedélyezett. Ha nem elegendő a hely a megoldáshoz, akkor a feladatsor végén található üres oldalak használhatók. Ezen kívül, a felügyelőtanártól kapott hivatalos lap használható, de ezt jelezni kell a feladatlapon az adott példánál! Munkájához sok sikert kívánunk! írásbeli vizsga / május 27.

3 I. TESZTFELADATOK 9 2=18 pont Írja be a feladatok mellett található üres négyzetbe az egyetlen, Ön szerint helyes választ! 1. Ha egy tökéletes versenyben forgalmazott termék előállítási költségei egy új gyártási eljárás alkalmazása folytán csökkennek, akkor A) a termék egyensúlyi ára nem változik, mert a termelők profitja visszaesne, ha csökkentenék az eladási árat. B) a termék egyensúlyi ára emelkedik, mert a kereslet megnövekszik iránta. C) a termék egyensúlyi ára csökken a kínálat növekedése folytán. D) a termék egyensúlyi ára csökken a kínálat visszaesése miatt. 2. Az autóiparban néhány nagyobb termelő tevékenykedik. Ennek alapján ez az ágazat legjobban A) monopóliumként írható le. B) oligopóliumként írható le. C) tökéletes versenyként írható le. D) Egyik fenti válasz sem helyes. 3. Tételezzük fel, hogy a liszt piacán tökéletes verseny van. Ha a liszt piaci ára emelkedik, akkor A) kínált mennyisége már rövid távon is megnő, mert új belépők jelennek meg a malomiparban. B) kínált mennyisége visszaesik, mert a malmok áremelkedés előtti profitjukat már kisebb termelési mennyiséggel is elérik. C) kínált mennyisége nem változik, mert a malmok profitja változatlan termelési mennyiség mellett is emelkedik. D) kínált mennyisége már rövid távon is megnő, mert a termelés fokozásával nagyobb profitot érhetnek el a malmok, mint változatlan termelés mellett. 4. A szabályozatlan monopóliumok tevékenysége holtteherveszteséggel jár, mert A) a profitmaximalizáló monopolár meghaladja a határköltséget. B) a monopólium profitja éppen megegyezik a fogyasztói többlet csökkenésével, amely a monopolizálódás miatt következett be. C) a monopólium csak a profit maximalizálásában érdekelt, a szükségletek kielégítése helyett. D) tetszése szerint állapíthatja meg termékének árát. 5. Az újítások pozitív externális hatással járnak, mert A) az újító jövedelme megnövekszik az újítás következtében. B) a fogyasztók jóléte javul az új termék megjelenése, vagy egy meglevő termék árának csökkenése folytán. C) az újítások bevezetése gyakran nagy ráfordításokat követel meg. D) egyesek olyan hasznosságnövekedéshez jutnak az újításokból, amelyekért nem fizetnek. írásbeli vizsga / május 27.

4 6. Ha egy ország importja meghaladja az exportját, akkor A) bruttó nemzeti jövedelme kisebb, mint bruttó hazai terméke. B) az ország vezetői nyilvánvalóan hibás gazdaságpolitikát folytattak. C) a jövedelem belső felhasználása meghaladja a megtermelt jövedelem nagyságát. D) a következő időszakban a bruttó hazai termék vissza fog esni. 7. Egyazon összeggel növeli a hazai GDP-t és GNI-t a következő tevékenység: A) külföldi tőketulajdonosok hazai termelőegységben érnek el profitot. B) hazai tőketulajdonosok külföldi termelőegységben érnek el profitot. C) hazai munkavállalók átmenetileg külföldön dolgoznak. D) hazai munkavállalók belföldön dolgoznak. 8. Tudjuk, hogy egy makrogazdaságban a fogyasztási függvény lineáris, és ha a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének nagysága egységnyi, akkor fogyasztásuk értéke egységnyi. Ha viszont a háztartások rendelkezésre álló jövedelme egységnyi, akkor megtakarításuk értéke 3300 egységnyi. A fentiek alapján ebben a gazdaságban A) a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,8. B) a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,75. C) a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,9. D) a fogyasztási határhajlandóság egyik előző értékkel sem egyezik meg. 9. Egy háromszereplős, zárt makrogazdaság árupiaci összkeresletét növeli az, ha A) a háztartások óvatosságból visszafogják a fogyasztásukat. B) a kormányzat a költségvetési hiány csökkentése érdekében emeli az adókat. C) a vállalatok a korábbinál optimistábban ítélik meg üzleti lehetőségeiket, emiatt a korábbinál nagyobb mértékben kívánják bővíteni tőkeállományukat. D) a munkások nominális bérük növelését harcolják ki. 18 pont II. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK, INDOKLÁSSAL 9 2=18 pont Döntését az állítások előtt található négyzetbe írt I (igaz), illetve H (hamis) betűvel jelezze! Figyelem! Válaszait indokolnia is kell! 1. Tegyük fel, hogy csak az X termék ára emelkedik, miközben az összes többi termék ára, valamint a fogyasztók jövedelme változatlan marad! Ekkor az X termék keresett mennyisége csökken, míg az összes többi termék kereslete nő. írásbeli vizsga / május 27.

5 2. Ha egy fogyasztó a termék árától függetlenül mindig havi 3000 Ft-ot költ kakaós csiga vásárlására, akkor a kakaós csiga iránti kereslete egységnyi árrugalmasságú. 3. Ha egy vállalat kibocsátása rövid távon megnövekszik, akkor bizonyos, hogy átlagköltségének, átlagos változó költségének és átlagos fix költségének értéke is csökken. 4. Egy tökéletes versenyben működő ágazat vállalatai hosszú távon csak nulla gazdasági profitot érhetnek el. 5. Ha egy országban egy évben nagyobb a nominális GDP értéke, mint az előző évben, akkor ott a reál GDP is nagyobb az előző évhez képest. írásbeli vizsga / május 27.

6 6. Egy nemzetgazdaságban egy érvényben levő rendelkezés szerint a nominálbéreket mindenkor az árszínvonal emelkedésével megegyező ütemben kell növelni, a munkanélküliség mértékétől függetlenül. Ezért ebben a makrogazdaságban az összkereslet növekedése ceteris paribus mindig csak az árszínvonalat emeli, de a reálkibocsátást sohasem. 7. Az a munkaképes korú személy, aki képes és hajlandó fizetett munkát vállalni, de nem kap állást, statisztikai szempontból az inaktív népességbe tartozik. 8. Ha egy zárt gazdaságban a jegybank pénzmennyiséget csökkentő monetáris politikája folytán a kamatláb emelkedik, akkor ez - egyéb tényezők változatlansága mellett - csökkenti a makrogazdaság összkeresletét. 9. Ha a kormányzat adóemeléssel és az állami kiadások visszafogásával igyekszik csökkenteni a költségvetési hiányt, akkor ezzel egyben a munkanélküliség csökkentését is eléri. 18 pont írásbeli vizsga / május 27.

7 III. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK Válaszát maximum három, négy sorban fejtse ki! 4 3=12 pont 1. Tételezzük fel, hogy a burgonya és a friss hal piacán is tökéletes verseny van, továbbá a burgonya kereslete árrugalmatlan, míg a friss hal kereslete árrugalmas! A fentieken kívül feltesszük, hogy a vizsgált időtávban a kínált mennyiség mindkét termékből független az ártól, s a kedvező termés, illetve a nagy fogás miatt mindkét termék kínálata egyaránt 20 százalékkal növekszik. Hogyan változnak a termékek árai, és melyik ára változik nagyobb arányban? Indokolja válaszát! 2. Egy tökéletesen versenyző vállalat horgászcsónakokat gyárt. Határköltségét a következő számsor mutatja a napi termelés függvényében: 1. db Ft, 2. db Ft, 3. db Ft, 4. db Ft, 5. db Ft. Tudjuk továbbá, hogy a vállalat fix költsége egy napra vetítve Ft, valamint azt, hogy a horgászcsónakok piaci ára Ft/db. Hány csónakot gyárt naponta a vállalat és mekkora a napi profitja vagy vesztesége? 3. Fejtse ki, mi a különbség a bruttó és a nettó beruházás között! 4. Melyek a külföldi valuta keresletének fő tényezői? Hogyan hat a külföldi valuta keresett mennyiségére az árfolyam emelkedése? Indokolja válaszát! 12 pont írásbeli vizsga / május 27.

8 IV. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK: 42 pont Ábrák készítésekor javasoljuk, hogy a kidolgozásnál használjon ceruzát, de a végső megoldást tollal kell rögzítenie. Használjon vonalzót a pontos ábrázolás érdekében! A számítási feladatoknál nem elegendő az eredmények felírása; számításait, az alkalmazott képleteket is rögzítse a feladatlapon! 1. Takarékos Tihamér haszonmaximalizáló fogyasztó csak kétféle élelmiszert: kenyeret (K) és húst (H) fogyaszt. Élelmiszer-fogyasztásáról ismerjük az alábbiakat: Tihamér minden hónapban I = Ft-ot költ élelmiszerre. A húsra vonatkozó határhaszon függvényének egyenlete MU H = 2000/H, ahol H a havonta fogyasztott hús mennyisége, kilogrammban megadva. A kenyér határhaszon görbéjének egyenlete MU K = 1000/K, ahol K a havi kenyérfogyasztás mennyisége, kilogrammban megadva. A hús piaci ára P H = 1000 Ft/kg, a kenyér piaci ára P K = 200 Ft/kg. a) Adja meg, hány kilogramm húst fogyaszt Tihamér egy kilogramm kenyérhez a fennálló piaci árak mellett! b) Adja meg Tihamér költségvetési egyenesének egyenletét! c) Határozza meg, hogy Tihamér adott költségvetési egyenese mellett havonta hány kilogramm kenyeret és húst fogyaszt! Tegyük föl, hogy a kormányzat, mely egészségtelennek ítéli a túlzott húsfogyasztást, többletadót vet ki a hús forgalmazására. Így annak piaci ára P H = 1250 Ft/kg-ra emelkedik. A kormányzat ugyanakkor kárpótolni akarja a húsfogyasztókat a reáljövedelem-veszteségért, ezért minden fogyasztónak térítést fizet, amelynek összege megegyezik az adókivetés előtti húsfogyasztás és az áremelkedés szorzatával. d) Adja meg Tihamér megváltozott költségvetési egyenesének egyenletét! (Feltételezzük, hogy Tihamér a kormányzati támogatás összegét teljes egészében erre a két élelmiszerre költi.) e) Mennyi húst és kenyeret fogyaszt Tihamér a bekövetkezett változások után? írásbeli vizsga / május 27.

9 a) b) c) d) e) összesen pont írásbeli vizsga / május 27.

10 2. Egy kisvárosban a helyi vízmű az ivóvíz egyetlen szolgáltatója, tehát monopóliumként működik. A vállalat tevékenységéről és a vízfogyasztásról a következők ismertek: A kisvárosban összesen 5000 olyan háztartás van, ahol ivóvizet fogyasztanak. A víz összes keresletét a P = 600 0,25Q egyenlet jellemzi, ahol P a víz köbméterenkénti fogyasztói ára, Q pedig a napi vízfogyasztás mennyisége. A fenti keresleti görbének megfelelő határbevételi görbe egyenlete MR = 600 0,5Q. A vízmű összköltség-függvényének egyenlete: TC = 150Q , tehát egy köbméterrel növelve a szolgáltatott víz mennyiségét, a vízmű összes költsége mindig 150 Ft-tal nő. A vízmű az önkormányzat tulajdonában van, így esetleges profitját mindig befizeti a városi költségvetésbe, illetve esetleges veszteségét az önkormányzat mindenkor megtéríti. Az önkormányzat mindenkor kötelezi a vízművet arra, hogy minden fogyasztót szolgáljon ki, s az esetleges veszteség ellenére is folytassa tevékenységét. a) Tételezzük fel, hogy a víznek kezdetben nincsen hatósági ára, és a vízmű profitmaximalizáló módon szabja meg a víz fogyasztói árát. Mekkora lesz a víz fogyasztói ára és a napi vízfogyasztás mennyisége? Mennyit fizet be a vízmű a városi költségvetésbe, vagy mennyit fizet a város a vízmű veszteségeinek fedezésére? b) A kisváros önkormányzata elhatározza, hogy a fogyasztók érdekében árszabályozást vezet be, s a víz fogyasztói árát a vízmű határköltségével megegyezően állapítja meg. E szabályozás mellett mekkora lesz a víz fogyasztói ára és a napi vízfogyasztás mennyisége? Így mennyit fizet be a vízmű a városi költségvetésbe, vagy mennyit fizet a város a vízmű veszteségeinek fedezésére? c) A városi önkormányzat a vízmű veszteségeinek kifizetését megelégelve elhatározza, hogy a víz fogyasztói árát a vízmű átlagköltségének megfelelően állapítja meg. Mekkora lesz most a víz fogyasztói ára és a napi vízfogyasztás mennyisége? d) Okos Ottó, az önkormányzat ifjú közgazdásza talál egy megoldást arra, hogy a fogyasztók minden köbméter vízfogyasztásuk után csak a társadalmilag optimális határköltségárat fizessék, de az önkormányzatnak mégse kelljen támogatnia a vízműveket. Ottó a kettős árazás bevezetését javasolja. Eszerint a fogyasztóknak minden köbméter ivóvíz után meg kell fizetniük a határköltségnek megfelelő árat, ugyanakkor fizetniük kell még egy fix összegű alapdíjat is, amely független a fogyasztott vízmennyiségtől, és amelyet a vízmű veszteségeinek fedezésére fordítanak. Ha Ottó tervét elfogadják, mekkora összegű alapdíjat kell fizetnie egy háztartásnak, ha az összes alapdíjbevétel éppen fedezi a vízmű határköltség árazás esetén felmerülő veszteségét? írásbeli vizsga / május 27.

11 a) b) c) d) összesen pont írásbeli vizsga / május 27.

12 3. Egy zárt, háromszereplős gazdaságról a következő adatok és összefüggések ismertek: A jelenlegi körülmények mellett a magánszféra gazdasági szereplői rendelkezésre álló jövedelmüknek 20 százalékát kívánják megtakarítani. A jövedelemtől független fogyasztás nulla. A beruházásokat az I = i beruházási függvény jellemzi. A központi bank olyan módon szabályozza a pénzmennyiséget, hogy a kamatláb 6 százalékos legyen: i = 6. A kormányzati vásárlások összege G = Az adóbevételek függetlenek a jövedelemtől és összegük T = 1500 (egyéb adó és transzfer nincsen). A gazdaság rövid távú termelési függvénye Y = 1000 L egyenletű, ahol L a foglalkoztatott létszám. A gazdaságban az aktív népesség létszáma: L A = 500. a) Határozza meg a beruházások, az egyensúlyi jövedelem, valamint a magánfogyasztás nagyságát! b) Mekkora a foglalkoztatás és a munkanélküliség nagysága, ha jelenleg egyensúly van a makrogazdaságban? Tegyük fel, hogy a magánszféra szereplői a gazdasági körülmények romlására számítanak, ezért a rendelkezésre álló jövedelmüknek korábbinál nagyobb hányadát kívánják megtakarítani, ugyanakkor az adott kamatláb mellett a korábbinál kevesebbet kívánnak beruházni! c) Számítások nélkül állapítsa meg, s az alábbi táblázatba írja be, hogy e változások hatására milyen irányba módosulnak a megadott változók értékei! Változó Reáljövedelem Egyensúlyi értéke nő/csökken/nem változik Fogyasztás Foglalkoztatás Munkanélküliség írásbeli vizsga / május 27.

13 a) b) c) összesen pont írásbeli vizsga / május 27.

14 4. Az alábbi ábrán egy nyitott, négyszereplős gazdaság összkeresleti és összkínálati görbéjét láthatjuk. A gazdaságban a nominális bérek rögzítettek, s az árfolyam szabadon lebeg. a) Jelölje az ábrán az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi árszínvonal értékét! Tegyük föl, hogy a befektetők a hazai kibocsátású értékpapírok kockázatának emelkedését érzékelik, s ennek folytán pénztőke kiáramlás indul meg, így a valutapiacon a hazai valuta leértékelődik. Feltételezzük, hogy a reálberuházások rövidtávon nem változnak. Tudjuk még, hogy a hazai gazdaság a végső felhasználásra szánt fogyasztási és beruházási javakon kívül nagy mennyiségű nyersanyagot és energiahordozót importál, ezért a leértékelődés a termelési költségekre is hatást gyakorol. b) Mutassa meg az ábrán a valuta leértékelődés hatását az összkeresleti és összkínálati görbére! Indokolja a görbék elmozdulását! Jelölje az egyensúlyi árszínvonal új értékét! c) Írja le, hogyan hat a valuta leértékelődés a külkereskedelmi mérleg egyenlegére és a reálbérekre. Indokolja válaszát! P Y S 1 Y D 1 0 Y írásbeli vizsga / május 27.

15 a) b) c) összesen pont írásbeli vizsga / május 27.

16 maximális pontszám Feleletválasztás 18 Igaz-hamis állítások 18 Rövid válaszos feladatok 12 Számítás, ábrázolás 42 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 90 elért pontszám javító tanár Dátum:... Feladatsor pontszáma egész számra kerekítve programba bevitt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... írásbeli vizsga / május 27.