KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS BEVEZETŐ ALAPFOGALMAK Hadnagy István hadistvan@gmail.com
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY Tanítói, óvodapedagógia, történelem, magyar, ukrán, angol, földrajz, biológia és matematika szakon nappali és levelező 2 kredit, óra, 1 félév 30 előadás (Dr. prof. Bárány Sándor és Hadnagy István) 2 modulzáró ZH Javítási lehetőség félév végén egy alkalommal kapható Beszámolóval zárul (az előadások rendszeres látogatása és a modulzáró ZH eredmények alapján)
SZAKIRODALOM Sántha Attila, 1993: Környezetgazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest Buday-Sántha Attila, 2009: Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Thyll Szilárd (szerk.), 2004: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest
SZAKIRODALOM Tamás János (szerk.), 2008: Agrárium és környezetgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest Kerekes Sándor, 2007: A környezet gazdaságtan alapjai. Aula Kiadó, Budapest Rakonczai János, 2008: Globális környezeti kihívásaink. Universitas Szeged Kiadó, Szeged Шувар І.А., Снітинський В.В., Бальковський В.В., 2011: Екологічні основи збалансованого природокористування. Книги ХХІ, Лівів-Чернівці Термена Б.К., Літвіненко С.Г., 2005: Охорона та раціональне використання природних ресурсів. Книги ХХІ, Чернівці Сухарев С.М., Чундак С.Ю., Сухарева О.Ю., 2011: Технологія та охорона навколишнього середовища. Новий Світ 2000б Львів
SZAKIRODALOM Moser Miklós, Pálmai György, 1992: A környezetvédelem alapjai. NTK, Budapest Kerényi Attila, 1995: Általános környezetvédelem. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged Bodnár László, Fodor István, Lehmann Antal, 2006: A környezet és természetvédelem földrajzi alapjai. NTK, Budapest Rakonczay Zoltán, 2004: Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest
SZAKIRODALOM Kovács Margit (szerk.), 1975: A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Kerényi Attila, 2003: Környezettan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Kerényi Attila, 1991: Környezetvédelem. Tankönyvkiadó, Budapest Джигирей В.С., 2007: Екологія та охорона навколишнього природного середовища. Знання, Київ Грицик В., Канарський Ю., Берій Я., 2011: Екологія довкілля. Охорона природи. Кондор, Київ
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Környezetgazdálkodás a természet és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Nem a környezetvédelem egy formája! A bioszféra hosszú távú érdekeivel összhangban lévő gazdálkodás.
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS CÉLJA a környezeti terhelések csökkentése; az erőforrások ésszerű és korlátozott használata; a társadalmi és biológiai diverzitás megőrzése; a dinamikus ökológiai egyensúly fenntartása.
FŐ ALAPELVEK Megelőzés elve A károkozó felelősségének elve Szubszidiaritás elve ( tartalék, átvitt értelemben segítség, támogatás, pénzbeli segély ). Együttműködés és összehangolás elve Kompatibilitás elve (azaz a környezeti szempontok beépítése a gazdaság folyamataiba). Gyakorlatilag ide tartozik a szennyező fizet és a használó fizet elv érvényesítése is. Globális felelősség elve
TERMÉSZETVÉDELEM A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természet közeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység. A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben a élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.
KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
A KÖRNYZETVÉDELEM RÉSZEI
A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM KAPCSOLATA A természetvédelem része a környezetvédelemnek, de nem azonos azzal! A természetvédelem mindig tételes védetté nyilvánítással jár, a környezetvédelem pedig ilyen értelemben nem! Keskenylevelű nárcisz (Narcissus augustifolius) Barna medve (Ursus arctos) Védett élőhely, táj
TERMÉSZETVÉDELEM KÁRPÁTALJÁN
KÖRNYEZETHASZNÁLAT Környezethasználaton a természetes környezet alkotóelemeinek (pl. az ásványvagyon, talaj, víz, levegő, erdő, gyep stb.), illetve ezek összességének (mint pl. a táj) emberi célra történő igénybevételét értjük.
KÖRNYEZETTUDATOSSÁG Olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében.
A KÖRNYEZET FOGALMA Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti, azonos az élővilág életterével, a bioszférával. A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, amelyet az élő szervezetek benépesítenek.
A TERMÉSZETES KÖRNYEZET A természetes környezet a világnak az a része, amely öröktől fogva létezik, amelyre az embernek szüksége van, amellyel kapcsolatba került, vagy kerülhet, amelyet igénybe vesz, de amelynek létrehozásában nem vett és nem is vehet részt, vagyis a föld, a víz, a levegő, az élővilág és az ezek összességét jelentő táj. Az ember a természetes környezetét folyamatosan használja, átalakítja, rombolja, módosítja, szennyezi, miáltal az egy kritikus pontban megszűnik természetes környezet lenni.
A KÖRNYEZET ELEMEI Természeti erőforrás a természeti környezet (litoszféra, hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) által nyújtott, az ember szükségleteit kielégítő anyagés energiaforrások; az ember, a társadalom számára nélkülözhetetlen életfeltételeket elégítenek ki, hozzájárulnak a termelés és a társadalom fejlődéséhez.
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK Megújítható (megújuló) a használatuk után újra tudnak termelődni, öntisztuló folyamatok során (tiszta levegő, tiszta víz, termékeny talaj, növények, állatok), napenergia, szél, áramló víz. Meg nem újítható (meg nem újuló) a természetes folyamatok nem töltik fel újra a kitermelt mennyiséget, vagy csak nagyon lassan (fosszilis tüzelőanyagok: kőszén, különböző szénformák, fémes ásványok, nem fémes ásványok: kavicsok, homok, agyag).
A KÖRNYEZET TERHELÉS Környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik a környezetünket. Környezetszennyezés az az emberi tevékenység, amely a környezeti elemek természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, ezáltal rontja az emberi életkörülményeket (határértéket meghaladó terhelés).
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS LEGÁLTALÁNOSABB TÍPUSAI Levegőszennyezés Vízszennyezés Talajszennyezés Hulladékszennyezés Zajszennyezés Sugárszennyezés
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FOLYAMATÁBAN HASZNÁLT FOGALMAK Emisszió a szennyező források kibocsátásai. Transzmisszió a szennyezés terjedése. Immisszió a meghatározott helyen fellépő összegzett szennyezettség értéke (szennyezettségi koncentráció). Intermedier az a közeg, pl. víz, levegő, melyen a szennyező anyagok áthaladnak.
A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Kedvezőek pl. a kőzetviszonyok, magas fekvés, jó éghajlat, erdőkben és vizekben való gazdagság, békés múlt, környezetbarát szomszédok, hulladékszegény ipar, alacsony népsűrűség, az átmenő forgalom hiánya stb. Kedvezőtlenek alsó fekvés, zaklatott múlt, háborús környezet, az alapművek hiánya, a rendezett környezet iránti igénytelenség stb.)
A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS ELŐZMÉNYEI Rachel Luis Carson: Néma tavasz ( Silent Spring ) c. könyve, 1962 Az USA 1957-ben kezdte el tűzhangya-írtó programját, amelyben DDT-vel és más féregirtókkal kevert tüzelőolajat permeteztek repülőgépekről a földekre. Carson ennek hatására kezdte el tanulmányozni a rovarirtó szerek környezeti hatásait. A Néma Tavasz ( Silent Spring ) névre keresztelt programban megpróbálta példákkal bizonyítani, hogy a DDT maradandó környezeti károkat okoz. Több újságírót és tudóst is felkért, hogy segítsenek neki.
RÓMAI KLUB MEGALAKULÁSA, 1968 A Római Klub tevékenysége az 1970-es években rendkívül nagy hatást gyakorolt a tudományos és közgondolkodásra, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait. Stockholmban 1972-ben június 5-én tartották az első Ember és bioszféra címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
RÓMAI KLUB CÉLJAI Fő cél: globális problémák megoldása; A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése, feltárása, a határozott célok megfogalmazása; Világmodelleket hoztak létre (Mi történik, ha? modellek) a várható jövőt dolgozták ki, ezen belül a főbb témakörök: népességnövekedés, ipari termelés, élelmiszertermelés
MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK, 1972 Meadows és munkatársai: A növekedés korlátai (The Limits to Growth) című jelentés megjelenése.
ENSZ KONFERENCIA AZ EMBERI KÖRNYEZETRŐL, STOCKHOLM 1972 A konferencián a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot.
PERSÁNYI: KÖZÖS JÖVŐNK, 1988 Brundtland-bizottság és az ENSZ közös jelentése: Our Common Future, 1987 (Persányi: Közös jövőnk, 1988) a Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése. Az 1987-ben napvilágot látott jelentés a globális környezetvédelem egyik rengeteget hivatkozott alapdokumentumának számít. Óriási szerepe volt abban, hogy öt évvel később Rio de Janeiro-ban megrendezték a Föld Csúcsot (ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről), amelyen a világ majd' minden országa képviseltette magát. Másrészt a Közös jövőnk tette közismertté az azóta is roppant divatos és számos problémával terhelt "fenntartható fejlődés" kifejezést. Persányi Miklós Gro Harlem Brundtland
RIÓI KONFERENCIA, RIO DE JANEIRO, 1992 ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről (UN Conference on the Environment and Development) a Riói Konferencia, Rio de Janeiro, 1992. Az Agenda 21 dokumentum ( Feladatok a 21. századra ). Az Agenda 21 nevű akció program széleskörű és kihívásokkal teli keretet ad az olyan helyi, országos és globális akciók számára, melyek fenntartható jövőt kívánnak alkotni. Az Agenda 21 olyan fejlődési típust fogalmaz meg, amely kénytelen figyelembe fenni a jelen és a jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit. A fenntartható fejlődés ezen megközelítése olyan cselekvési útvonalat ajánl, amely gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból igazságos, felelősségteljes, a környezet tekintetében pedig egészséges.
RIÓI KONFERENCIA ÉS A BIODIVERZITÁS EGYEZMÉNY A biológiai sokféleség fontosságát a 80-as években már felismerték, az 1992-es Rio-i konferencia fontos témája volt. A konferencia eredménye a Biológiai Sokféleség Egyezmény volt, ami nemzetközi szinten határozott meg feladatokat és alapelveket a biológiai sokféleség védelmében. Az Egyezmény fő célkitűzései a következők: a biológiai sokféleség megőrzése, ami nem csupán a fajok, hanem a genetikai állomány és az élőhelyek szintjén is megjelenik. Az Egyezmény a biodiverzitás megőrzése, használata és a hasznok megosztása között igyekszik egyensúlyt teremteni. a fajok, ökoszisztémák, egyéb ökológiai rendszerek fenntartható használata, ami azt jelenti, hogy az hosszú távon nem jár a sokféleség drasztikus csökkenésével, és nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek igényeit.
RIÓI KONFERENCIA ÉS A BIODIVERZITÁS EGYEZMÉNY Az Egyezményhez csatlakozó államok különféle módokon vállaltak kötelezettséget a biológiai sokféleség megőrzésére, mint például oktatások képzések in-situ (helyben) ex-situ (például génbankban) helyek létesítése új kutatások indítása (természeti értékek felkutatása, térképezése).
KYOTÓI KONFERENCIA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSRŐL, 1995 A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008 2012-es időszakra átlagosan 5,2%- kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOK ökológia földtudományok kémia, biológia, orvostudományok fizika, műszaki tudományok matematika, számítástechnika agrártudományok közgazdaságtan, jogtudomány politikatudomány, szociológia, demográfia pedagógia KOMPLEX SZEMLÉLETMÓD!
KÖRNYEZETSZENNYEZŐ ANYAGOK ÉS FORRÁSOK fűtőanyagok elégetésének termékei ipari eredetű termékek háztartási, intézményi eredetű termékek mezőgazdasági eredetű termékek katonai tevékenységek termékei Források: időbeli eloszlás eredet lokalizálhatóság szerint pontszerű diffúz
KÖRNYEZETI ÁRTALMAK kémiai ártalmak mechanikai hulladékok zaj- és rezgéshatások sugárhatások természetes és művi környezet károsodásai az idegrendszerre ható káros hatások
KÖRNYEZETI ÁRTALMAK ELHÁRÍTÁSA Műszaki megoldások Gazdasági eszközök Tudományok Oktatás, nevelés, szemléletformálás Intézményrendszer Jogi szabályozók
KÖRNYEZETI PROBLÉMATÉR