Dunántúli dombság
Változatos (felosztása is ), átmeneti
Talajkörzetek alapján elkülönített tájtípusok 1 részben szubmediterrán hatás alatt álló, zárt erdejű, erdőgazdasági, bányászati és idegenforgalmi hasznosítású, közepesen tagolt középhegységi tájtípus; 2 főleg szubatlanti hatás alatt álló, részben zárt erdejű, erősen tagolt, magasra kiemelt dombsági tájtípus; 3 mérsékelten kontinentális, szubatlanti vagy szubmediterrán hatás alatt álló, erdő- és mezőgazdasági hasznosítású, közepesen tagolt dombsági tájtípus; 4 kontinentális és szubatlanti hatás alatt álló, mezőgazdasági hasznosítású, gyengén tagolt dombsági tájtípus; 5 differenciáltan szubatlanti, szubmediterrán és kontinentális hatás alatt álló, löszös kultúrmezőségű, erősen hullámos síksági tájtípus; 6 szubatlanti és szubmediterrán hatás alatt álló, szélfújta homokkal fedett, mezőgazdasági hasznosítású síksági tájtípus; 7 azonális, hidro- és szemihidromorf talajú, rét-legelő hasznosítású síksági tájtípus
Tájtípusai és tájai 1. Futóhomokos hordalékkúpsíkságok 2. Ártéri síkságok 3. Önálló dombságok 4. Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek az előterüket képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok Balaton-medence Külső-Somogy Belső-Somogy Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék
Balaton-medence Kis-Balaton-medence 2 Nagy-berek 2 Somogyi parti sík 2 Balaton Balatoni riviéra Tapolcai-medence Keszthelyi riviéra Külső-Somogy Nyugat-Külső-Somogy 3 Kelet-Külső-Somogy 3 Dél-Külső-Somogy 3 Belső-Somogy Marcali-hát 3 Kelet-Belső-Somogy 1 Nyugat-Belső-Somogy 1 Közép-Dráva-völgy 2 1. Futóhomokos hordalékkúpsíkságok 2. Ártéri síkságok 3. Önálló dombságok 4. Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek az előterüket képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok
Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék Mecsek-vidék Mecsek hegység 4 Baranyai-Hegyhát 4 Baranyai-dombság Pécsi-síkság Geresdi-dombság 4 Villányi-hegység 4 Dél-Baranyai-dombság 4 Tolnai-dombság 3 Völgység Tolnai-Hegyhát Szekszárdi dombság Zselic 3 Észak-Zselic Dél-Zselic
Dunántúl erózióbázisai a pliocénban, ill. az alsó- és középpleisztocénban
Futóhomokos hordalékkúpsíkságok (Kelet- és Nyugat-Belső Somogy) Pleisztocén: a Zala és a Tapolcai-medence felől érkező patakok akkumulálnak Würm: a Balaton, mint erózióbázis akkumulációt felváltja az eolikus felszínformálás A pannóniai agyagos-homokos üledékre 5-8 m vastag futóhomok rakódott, néhol 1-3 m vastag lepelhomokká vékonyodott A két kistájat kettéválasztja a Marcali-hát, ami D-en lealacsonyodik. Kis reliefenergiájú terület ( csapadékos a homok kötöttebb kisebb homokformák). Formái (görgetettebb a homok): szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, széllyukak, homokleplek.
A Dunántúli-dombság viszonylagos magasságkülönbség-térképe (Belső-Somogy: átl.tszfm.: 173 m, Külső-Somogy: 186 m, Zselic: 211 m)
Belső-Somogy további tájak ÉNy-DK és rá merőleges szerkezeti vonalak határozzák meg süllyedések, medencék Marcali-hát ( önálló dombság ) Legnyugatibb meridionális hát, 50 km hosszú, elkeskenyedik (10km ) 5-15 m vastag lösztakaró (hullóporból, ill. áthalmozott lejtőlöszből) löszlepusztulási formák É-on 200 m tszfm-ú meredek perem, D-en hosszan elnyúló lanka Ny-i és K-i peremén vetődések lépcsős Deráziós völgyek, vízmosások, csuszamlások
Közép-Dráva-völgy ( ártéri síkság ) Morotvákkal, elhagyott medrekkel tarkított, 1-4 km széles É-on a futóhomokos térszíntől 10-20 m-es peremmel, ezt hármas terasz tagolja Kavics, homok, agyag kisebb bányák
Belső-Somogy éghajlata Mérsékelten meleg és mérsékleten nedves Évi átl.khőm.: 10 C Egyik legenyhébb telű középtájunk
Pleisztocén vége, futóhomokmozgás természetes mélyedések + bő csapadék sűrű vízhálózat (sok mesterséges meder) Állóvizekben gazdag (természetes: futóhomokos mélyedések, mesterséges: tározó, halastó (M1)), pl.: Baláta-tó (1942, fűz és égerláp) Talajvíz: 1-2, 6-10 m; rétegvíz: kö- és fe-miocén üledékekből Termálvízben gazdag, alig hasznosított (Csokonyavisonta, Csisztapuszta, Nagyatád, Barcs) Belső-Somogy vízrajza Babócsa
Csapadék növekedésével: gyertyános tölgyesek, kocsánytalan és cseres tölgyesek tölgyelegyes és gyertyános bükkösök Nedves ártereken: tölgy-kőris-szil le.; széles völgyek: égerligetek, fűzlápok Száraz homoki területeken: mészkerülő homokpusztai veg. Baláta-tó: nádasok, zsombéksásos reliktum (békabuzogány, tóalma), tó körül hatalmas égerláp, benne tőzegmoha foltok Homokbuckáin borókás nyíresek (Barcsi ősborókás) Belső-Somogy élővilág Erdőknek kedvező viszonyok, mégis 1/3! Baláta-tó
Baláta-tó legnagyobb nevezetessége a Magyarországon csak itt található (és a Földön is csak mintegy ötven helyen élő) rovarfogó hínárnövény, az Aldrovanda. A területen él Magyarország ritka jégkori reliktum kisemlőse, a csalitjáró pocok. A feketevipera Magyarországon csak itt él.
Belső-Somogy talajok Csapadék növekedésével: nő a talajok átmosódása, kilúgzása Külső-Somogyban mezőségi talajok, Ramann-féle barna erdőtalajok, majd abet Belső-Somogyban: homokosabb szövet+csapadék: uralkodó az abet Marcali-hát: lösz vályog, agyagos vályog Mélyebb területek: magas tj-víz nyers és humuszos öntéstj-ok Dráva-völgy: 2/3 részük mészmentes öntés réti és réti tj, előfordul tőzeges láptalaj, kovárványképződés
Kovárványcsíkok
Ártéri síkságok (Kis-Balaton-medence, Nagy-berek, Somogyi parti sík, Kö-Dráva-völgy) Kis-Balaton-medence, Nagy-berek: egykor a Balaton része Zala fenékpusztai kaptúrája = Castrum és Kis-Balaton mer.hátának átvágása a folyó a Balaton felé fordult (szűrőfunkció ) Boglári- és fonyódi Vár-hegy bazalttufa kúpja Somogyi-parti-sík 2-4 km széles, berkeknél szélesebb berkek közötti hátak meredek, alámosott É-i peremmel (10-70 m, abrázió): szemesi, földvári, világos-aliga-kenesei magaspartok
Berkek: futóhomokos térszínek, meridionális hátak közé benyúlva Nagy-berek turzásokkal különül el (elegyengetés ), a Fonyódi-hegy megosztja (Nagy-, és Ordai-berek)
Ártéri síkságok - éghajlat Balaton közelsége fűt-hűt Dráva-völgy: D-i fekvés Eltérő csapadékellátás más körzet Nyáron > 21 C (Somogyi-partisík)
Vízrajz Kis-Balaton és Nagy-berek: csatornahálózat ár- és belvízmentesítés, vízvédelem (pl.: Nyugati-övcsatorna) Hidromorf talajok; Talajok Tőzeg! (néhány dm 8 m) Élővilág BaNP Kis-Balatoni tájegység: nádas-zsombékos, fűz- rétlápok, égeres láperdők Nagy-berek: Natúrpark lehet (fenntartható tájhasználat) Duna-Dráva NP
a Balaton medence (Balaton, Balatoni-riviéra, Tapolcai-medence, Keszthelyi-riviéra) A Veszprémi-fennsík és a balatoni Riviéra tömbszelvénye
Önálló dombságok (Marcali-hát, Külső-Somogy, Zselic, Tolnai-dombság) Pleisztocén: Dráva-menti, majd Felső-Kapos-Kalocsai süllyedék meridionális vízfolyások, akkumulálnak Szerkezeti mozgások meridionális völgyhálózat átalakul aszimmetrikus kibillenések, dombsági peremeken lépcsős vet. általános emelkedés fokozott völgyképződés (eróziós, deráziós) Lösztakaró képződése (K felé vastagodó)
Marcali-hát Nyugat-Külső-Somogy: őrzi a meridionalitást 5-10 km széles, 20-30 km hosszú hátak és völgyek, meredek É-i perem (300 m): Boglári-, Karádi-, Balatonföldvári-hát Kelet-Külső-Somogy: újpleisztocén szerk-i mozgások KÉK- NyDNy irányú, aszimmetrikus völgyek és hátak, meredek, csuszamlásos É-i lejtők, D-i lankák Balaton-Jaba közötti hát Jaba-Kis-Koppány közti hát Kis-Koppány-Koppány közötti hát Sió-Kapos menti löszfelszín, Dél-Külső-Somogyi löszfelszín: gyengén tagolt, löszfedte alacsony (130-170 m) dombság
Külső-Somogy tájai és domborzata
Balatonakarattya, magaspart
(Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék) Zselic: Közép-pleisztocén: az egykor meridionális völgyeket kiemelkedő Ny- K-i vízválasztó osztja ketté, K-i részének fővölgyei is Ny-K-iek É-Zselic: > 300 m, lépcsős keresztmetszetű mély völgyek tagolják, lm. Hollófészek (358 m) D-Zselic: akár 40 m-re is vastagodó lösztakaró lepusztulásformák
Tolnai-dombság: Tolnai-hegyhát: Ny-i és É-i pereme kiemelt, tömegmozgásokkal lankásított töréslépcsőkkel ÉNy-DK-i fővölgyek és féloldalasan kiemelt hegyhátak (ÉNy-i lejtőjük meredek, csuszamlásokkal és árkokkal tagolt) Lösztakarója 20-50 m vastag is lehet változatos lepusztulásformák (löszmélyút, löszdolina, löszszakadék, löszpiramis) Völgység: hasonlóképp Ny-i és ÉNy-i része kiemeltebb (250m), völgyekkel tagolt; DK-i része lösszel fedett, széles völgyekkel tagolt Bonyhádi-medence Szekszárdi-dombság: A Sárköz síkjából töréslépcsőkkel emelkedik ki (300 m) Mély völgyekkel sűrűn tagolt (tükrözi az óidei alaphegység szerkezetét), kiemelt és megbillent löszhátak (20-40m-es takaró) löszformák, deráziós völgyek, csuszamlások
Löszmélyút
Éghajlat Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves körzet, kivéve a Külső- Somogy K-i peremét Papírforma (760 600mm, 1950 2050 óra, 21 C, >-1 C) Vízrajz Vízfolyásaik Sió-Kapos/Dráva/Duna Vastag lösztakaró jó vízáteresztő és tározó kiegyenlített vízjárás (kivéve kisebb patakokat, ereket, időszakos: T-Hh., Sz-d.) nagy hordaléktartalom (híg iszap és sárfolyás) gyors völgytalpi feltöltés árvízveszély Tagolt felszín állóvizek többsége mesterséges, elgátolt (Pacsmagi-t.) Talajvíz: 2-4m, löszhátakon >10m Felsőpannon homokrétegekből: rétegvíz és hévíz (Igal, Dombóvár, Kaposvár, Tamási)
Talajok Tagolt felszín, változó csap.viszonyok sokféle - Kiemelt térszíneken abet - Alacsonyabb helyeken, ill. K felé: barnaföld, cszj bet, - Legkeletebbre: mészlepedékes cszj. is megjelenhet - Völgytalpakon öntés réti talaj a leggyakoribb, és más vízhatású tj-ok - Talajerózió (erősen tagolt, erdőtakaróját vesztett, lösszel fedett) földes kopárok, lejtőhordalék talajok
Illír és pannon flóratartomány Növényzet Zselic, Marcali-hát csapadékos tetőin: illír bükkösök K, ÉK felé: illír gyertyánosok, cseres-tölgyesek Külső-Somogy K-i peremén: szubmediterrán molyhos tölgyesek és bokorerdők, tatárjuharos lösztölgyesek Zselici TK
Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek az előterüket képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok Mecsek- és Villányi-hg. + hegylábfelszíneik: Baranyai-Hegyhát, Dél-Baranyai-, Geresdi- dombság Aljzat: többszörösen átkristályosodott kőzetek (pala, gneisz, gránit), felszínen csak a Mórágyi-dombságon Mecsek: kőzetei DNy-ról ÉK felé fiatalodnak, egykori Tethys ÉNy-i peremén halmozódtak fel: Ny-i Mecsek: DNy-i részen: permi hkő K, ÉK: triász képz. (Jakab-hegyi kongl. és hkő) kö-triász: sötét színű mészkövek (Lapisi, Zuhányi mkő) fe-triász: homokkő (Karolinavölgyi hkő)
Mórágyi Migmatit komplexum, Mórágyi gránit feltárása (utolsó metamorfózisa 300-350 millió éve)
Perm: ÉNy-ról folyóvízi és sóstavi üledék, félsivatagi égh. vörös, szürke, zöld hkő Triász: elején szintén sivatagi égh. vörös hkő és kavicsos ül., + kovás kötőanyag Jakabhegyi hkő
K-i Mecsek: jura és kréta időszaki képződmények: karbonátos üledékek (márga, mkő, hkő) jura eleji feketeszén kréta eleji párnalávák Tethys bezárul kréta végére kialakul a hegység pikkelyes, gyűrt szerkezete = kiemelkedés (geomorfológiai inverzió) lepusztulás (a-miocénig) Mecsek legfelső lepusztulási felszíne (pl. Misina, Zengő) Pannon-beltó középső és hegységperemi területekre miocén üledékek abráziós és pedimentációs hegylábfelszín-képződés Pleisztocén: kiemelkedés lépcsősen mélyülő völgyel szabdalják fel + Ny-i Mecsekben karsztosodás (triász mkövön) Periglaciális folyamatok, csuszamlások, eróziós-deráziós völgyi felszabdalódás, lösztakaró felhalmozódása
Jura mészkövön kialakult Ferde vízesés az Óbányai-völgyben
Domborzat Mecsek: D-ről meredek peremmel, É felé lankásabb Ny-i Mecsek: Ny-K irányú sasbércek (Tubes 611 m) Alacsony karsztfennsíkok (Abaligeti, Orfűi-, Melegmányi-k.) K-i Mecsek: sugaras sasbércek, kp.: Zengő (680 m) Középső-Mecsek: 400 m-es plató Villányi-hg.: keskeny vonulat Ny-K-i irányban (szerkezetileg hozzá: Beremendi rög) pikkelyes szerkezetű mészkőrétegek karrmezők, számos barlang, bánya (Szársomlyó) Templom-hegy: TT, triász és jura mészkövek, >150 ammnitesz-faj
Hegységelőtéri dombságok Baranyai-Hegyhát (M): 250-300 m, miocén andezit és agyagos-homokos üledék csuszamlások, + bányászat (Komló) Dél-Baranyai-d (Bd): Ny-i részén óidei képződményen néhol közvetlenül lösz K-en vastag pannon rétegek DNy-i részén sűrű, ÉD irányú völgyek, K-en már ÉNy-DK Pécsi-síkság (Bd): Pleisztocén 2. felében süllyedt be jelenkori hordalék Geresdi-d. (Bd): Metamorf kőzetei (karbon gránit és kr-os palák) É-i perem felszabdalt meredek lejtőin fsz-re kerülnek, D-i felén széles völgyközi hátak
Éghajlat Mérsékelten meleg és mérsékleten nedves (kivéve a Mecsek lm. tetőit) A Mecsek csapadékválasztó 800/680 mm <2050 óra csak a Baranyai-Hegyháton
Vízrajz Vízfolyások Dráva, Duna; Sok mesterséges állóvíz (Orfűi-tó) Karsztforrások vízbázis! (üdülőtelepek, meddőhányók ) Dombsági tájakon tjvízkészlet, Pécsi-med.: 0-4m, nitrátosodás!! Talajok Baranyai-d.: barnaföld (jó termőképességű), D, DK-i peremen mészlepedékes cszj. Is Mecsek, Baranyai-Hh.: csapadékosabb abet perm hkövön podzolos bet, mkövön rendzina
Energiahordozók
Kővágószőlős, uránbánya zagytározói
Növényzet Pannóniai és illír jellegű cs-t magasabban illír gy-t és bükkös K-i peremen tatárjuharos lösztölgyesek Magas tjvízszintű helyeken, mkövön, hkövön Mecsek: szubmediterrán hatás!! K-Mecsek TK, illír elemek (szelídgesztenye, bánáti bazsarózsa, stb.) Villányi-hg.: illír flóratartomány! Erdők és szántók aránya: Mecsek: 60%, D-Baranyai-d.: 5-15% Szőlők aránya: Villány 28%