4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁS

4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁS 4.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A négy országgal határos Nyugat-Dunántúli Régióban több nagy forgalmú és sok kisebb határállomás (közúti, vasúti, vízi, légi) található. Az országban levő határállomások személyforgalmának csaknem fele bonyolódik a régió határátkelőhelyein, melyből az osztrák határszakasz személyforgalma csaknem kétharmados arányt képvisel. Az ország 27 üdülőkörzetéből 6 ezen a területen található: Sopron-Kőszeghegyalja, Nyugati-határszél, Göcsej, Dél-Zala, Rába- Marcal mente, Szigetköz. Leglátogatottabbak Sopron-Kőszeghegyalja és a Szigetköz üdülőkörzet. A koncentráció a külföldi vendégkörnél magasabb, mint a belföldieknél. A régió turizmusában a nagyvárosok (Győr, Szombathely, vendégforgalma játszik még fontos szerepet. A régió legfőbb versenytársa a statisztikák alapján a budapesti és a balatoni régió, a kínálatot tekintve viszont Észak-Magyarország, gyógyvizek, természeti szépségek, történelmi emlékek, jó borok képezik ott is a fő vonzerőket. A régió előnye, hogy jelenleg is nagymértékű a régión belüli turizmus, amelyet szintén érdemes támogatni. A jövőben a presztízstényezővé válást a kiemelt rendezvényekben, valamint a kalandturizmusban (pl. vadvízi evezés) látható. Nemzetközi összehasonlításban legfőbb versenytársunk Burgenland, amely hasonló termékkínálattal rendelkezik, azonban a marketing és termékfejlesztés finanszírozására nagyobb összeg áll rendelkezésre. Legfontosabb kínálati trendek: - földrajzi értelemben lehatárolható kínálat egységes megjelenítése érdekében desztinációs terület-menedzsment koncepció kialakítása - egyedi speciális termékek szerepének erősödése - csomagajánlatok elterjedése. A keresletet érintő térségspecifikus keresleti trendek: - külföldről szervezett formában leggyakrabban az idősebb korosztály keresi fel a régiót - belföldről a budapestiek és az alföldiek alkotják a vendégek nagy részét - jelentős a régió belső turizmusa - bővül az iskolai kirándulások, ifjúsági turizmus igénybevevőinek köre - növekszik az igény a szervezett egyesületi, vállalati kirándulásokra - legkedveltebb termékeink a gyógyturizmus, történelmi városok látogatása, ökoturizmus, legkeresettebb célpontok: Őrség, Rába, Szigetköz, Fertőmellék, Sopron, Kőszeg. - előtérbe kerülnek a hegyvidéki és falusi üdülési lehetőségek. Növekszik a kereslet az egészséges életmóddal kapcsolatos, aktív pihenést biztosító programok iránt. 1

Az alábbi táblázat a Nyugat-Dunántúli régióra mint célterületre összeállított SWOT-elemzést tartalmazza: Erősségek földrajzi elhelyezkedés dinamikusan fejlődő, összetett gazdaság Regionális Marketing Fórum működése jelentős termál- és gyógyvízkincs változatos táj és gazdag természeti értékek a történelem viharait átélt épített vonzerők gazdagsága népi építészet, élő hagyományok konferenciaturizmus helyszínek a belföldi turizmus egyik fontos célterülete erősödő határon átnyúló együttműködések szakképzett munkaerő Lehetőségek országos és EU támogatások növekedése belföldi turizmus növekedése lakossági jövedelmek növekedése gyógyfürdők dinamikusan növekvő kereslete, egyre népszerűbbek az élményfürdők természeti értékek vonzereje növekszik, növekvő környezet- és egészségtudat üzleti turizmus kereslete világszerte nő a hangsúly a speciális kínálatra helyeződik Gyengeségek nincs saját arculat komplex turisztikai termékek hiánya vonzerők állapota régión túlmutató vonzerővel rendelkező rendezvények alacsony száma ifjúsági szálláshelyek, kempingek hiánya közlekedési infrastruktúra gyengeségei környezettudatosság hiánya összefüggő kerékpárút-hálózat és kiszolgáló létesítmények hiánya a beutaztatás nem megfelelő szintje fejletlen észak-déli kapcsolatok gyenge K+F Veszélyek környezeti terhelés növekedése romló közbiztonság határmenti együttműködések haszna túlnyomórészt a másik oldalon realizálódik versenyhátrány a folyamatos fejlesztés más desztinációhoz képest kisebb mértéke miatt A helyzetelemzés alapján a következő célokra épülhetnek a fejlesztések: 2

Új munkalehetőségek teremtése a turizmusban és a turizmust kiszolgáló ágazatokban, A turisztikai kereslet bővítése révén vállalkozási lehetőségek megteremtése, A turisztikai termékekben helyi áruk és szolgáltatások értékesítése, Az önkormányzat bevételeinek növelése, Piaci megjelenés hatékonyságának javítása, A kulturális és természeti vonzerők megőrzésének biztosítása, A célok eléréséhez a következő területeken kell előrelépni: Termékfejlesztés, Kistérségi együttműködés kialakítása, Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, Marketing tevékenység javítása. Termékfejlesztés A SWOT elemzés alapján kijelölt célok elérésének legfontosabb eszköze a Batthány-Strattmann Kastély mint turisztikai termék fejlesztése. Indokolt ezt a feladatot a tartózkodás időtartama szerint ketté választani: 1. A kastély mint kirándulási célpont (egynapos látogatók) 2. A kastély mint többnapos úti cél 3. A kastély mint konferencia-turizmus helyszíne A háromféle termékcsoport a tartózkodási idő mellett az igénybevett szolgáltatások körében különbözik, ezért nem tekinthető az egynapos termék a hosszabb tartózkodással járó termékek rövidebb változatának. SWOT-analízis Kapuprojektek (I/1 + I/2) Erősségek - Kedvező földrajzi elhelyezkedés, a nagy forgalmú 8-as és 86-es út mellett - Belterületi, városközponti helyszín, park és Rába kapcsolattal - Az osztrák határtól 20 km-es távolságban helyezkedik el. - A Batthyány kastély jó turisztikai vonzerőt jelent - A múzeumok a Batthyány-kastély épületében, a belvárosban helyezkednek el - A kiállítások tudományosan elismertek - A hagyományos tevékenységek és népi mesterségek élő hagyományai és aktív művelői ma is megtalálhatók a környező településeken, a kistérségben. - Az idegenforgalmi adottságok jók, erős vonzerők vannak a térségben - Gazdag a kulturális örökség, tapintható a "hely szelleme" 3

- Batthyány-Strattmann László szellemi öröksége fenntartott, támogatott Gyengeségek - Kezelői felügyeleti hatósági üzemeltetői jogok és hatáskörök rendezése még folyamatban van - Érdekellentétek az örökségvédett létesítmények hasznosítása területén - Általános tőkehiány az önkormányzatoknál - Tőkehiány az idegenforgalomban - Nincs marketing és PR tevékenységre elegendő anyagi forrás, ezért hiányzik és nem megfelelő a reklám, és propaganda tevékenység - Hiányos infrastruktúra a kastélyfejlesztéshez - Nincs kiépített informatikai rendszer, hiányoznak a modern informatikai eszközök - A szolgáltatások hiányosak, nincs közösségi tér Lehetőségek - A kastélylétesítmények többfunkciós hasznosítása megoldható - A forgalmas utak átutazó forgalma, illetve az abból nyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások számára kihasználható - A közútfejlesztés a 8-as és 86-es utak fejlesztése - Források bővítése - Infrastruktúra fejlesztése - A kistérségi kapcsolatok erősítése, a települési önkormányzatok és a szomszédos kistérségek együttműködése, környező turisztikai kínálatok szinergia hatása (alternatív kínálatok) - A projekt a városfejlesztés egyik katalizátora lehet Veszélyek - Forráshiány - A tőkehiány miatt a marketing tevékenységek lehetőségei korlátozottak, a kínálata nem tud megjelenni a jelentős piacokon - Külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség veszélybe kerül - A kiállítóhelyek, a műtárgyak állapotának romlása - Fejlesztések elmaradása, a városfejlesztés visszaesése az uniós és hazai források esetleges csökkenése következtében Helyzetértékelés Ez a pont a pályázat más részeiben már részletezett jelenlegi állapot azon pontjait hangsúlyozza, mely a kastély és környezete idegenforgalmi potenciáljának szempontjából relevánsak. 4

A komplexum vízparton helyezkedik el. A Rába folyó közvetlen közelsége rengeteg olyan későbbi funkciót vonhat mag után, mely élő, és történéssel teli helyszínné teheti a kastély környékét. A kastélyt hatalmas park veszi körül, mely egykor arborétumként működött. A tanösvények visszaállítása, és a park gondozása önmagában is kívánatos. A közösségi és idegenforgalmi funkciók felvállalásával azonban már elkerülhetetlen a kastély környezetének rendbehozatala és gondozása. A park számtalan olyan funkció betöltésére alkalmas, mely nem csak az idelátogató turistákat szolgálná ki, hanem a városi és környékbeli lakosság mindennapjait is színesítené. A kastély oldalában lévő színház épület a megújuló főtér szerves része. A színház rekonstrukciója nélkül a főtéri felújítás is csak félig kész beruházás lenne, mely ráadásul eltakarja a még elfogadható állapotú és használatban lévő kastélyt. A periférikus részek lerobbant állapota elriaszthatja az elhaladókat. Nehéz elhinni, hogy a romos külső részek egy tökéletesen felújított kastélyt rejtenek. Ebben a formában az átmenő forgalom megfogása biztosan nehezebb, ha egyáltalán sikerül. A figyelemfelkeltés elmarad. A kastély jelenlegi funkcióját ellátja, és bár nincs túl jó állapotban, mégsem szorul azonnali felújításra. A perifériás részek állapota olyan rossz, hogy ha nem hozzák rendbe azokat rövidesen, akkor a tejeses elvesznek, és később már menthetetlenek lesznek. Ezek a részek a kastély fontos kiegészítéseként szolgáltak, és szolgálnának. Komplexé téve az épületegyüttest, jobb kihasználtságot biztosítana a kastélynak is. A kastély önálló felújítása a park és a perifériák rendbetétele nélkül semmilyen közösségi funkciót nem tudna betölteni. Ha a helyi lakosságot is szolgálná a park és a kapu épületek, a kastély környéke megtelne élettel, sokkal hangulatosabb lenne. A perifériás épületek elsődleges felújítása hasznos lehet a kastély későbbi rekonstrukciója alatt. Ez azt jelentené, hogy a felújítások alatt folyamatosan látogatható lenne a park és a kastély bizonyos része. A perifériás részek felújítása alatt a kastély tartaná meg eddigi funkcióját, míg a kastély későbbi felújítása alatt a perifériás részek vehetnék át a kastély bizonyos funkcióit. A kapuprojekt mind vizuálisan mind koncepcionálisan jobban illik a körmendi városfejlesztési tervekhez, melyek a közeljövőben valósítanak meg. 5

Célfa 6

4.2 KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE A fejlesztési szükségszerűség ( probléma ) meghatározása, megfogalmazása A város látogatója tartózkodásának időpontjában rögzített állapotot érzékel, amelyet a saját értékrendje szerint képez le és viszi annak hírét magával. Aki most rossz véleménnyel van Körmendről vagy Magyarországról, azt többet nem tudjuk visszacsábítani "a jövőben jobb lesz" ígéretével sem. Ezért fontos a jelenlegi állapot, ami érzékelhető, mert a koncepciókban megfogalmazott ígéret turisztikai ereje a mában nem értelmezhető. A turizmus értékrendszere a városkép tekintetében A turisztikai célterületek egyedi, máshoz nem fogható látványt, hangulatot ígérnek az útra kelő vendégeknek, ezért azt, ami egyedi, ami lelkesítően látványos, erősíteni és gondozni kell. A városi látvány és program helyszínek állapota minősíti magát a várost. Amit mi másoknak értékként tüntetünk fel, azt magunk is értékként kell kezeljük, csak így lehetünk hitelesek mind a vendégeink, mind a magunk szemében. Az autentikus érték keresése a turizmusban egyre jellemzőbbé válik, hiszen minden globalizált, így az eredeti értékekre törekvő város értéke is magasabbá válik. (Az eltérő korokból származó épített emlékeink, természeti érdekességeink, természeti adottságra épített szolgáltatásaink.) A vendéget látványhelyszínről látványhelyszínre irányítjuk, ezért a helyszínek közötti átvezető területek állapotáról szerzett benyomások már meghatározzák a vendég hangulatát. Ezek a turista csapásvonalak természetesen logikus megközelíthetőség alapján léteznek, még akkor is, ha városképileg nem tervezettek a klasszikus attrakció helyszínek tekintetében. Az újabb helyszínek esetében viszont már a tervezés szintjén érvényesíteni kell a turizmus várható igényeit is. (A kastély - óváros közötti kapcsolat útvonalait, sétaútvonalakat bár léteznek -, de megfelelő szabályozási eszközökkel kell alátámasztani. A kastélypark területén találhatóak olyan új építési helyszínek, amelyeknek a tervezése most folyik, s amelyek megközelíthetősége, infrastruktúra ellátottsága a szabályozási terv egyik stratégiai feladata.) A város érdekességét az idegen szemében is növelik az eltérő és karakteres területek (a terek, a folyópart, a parkok, utcák, sétányok) egymás mellett létezése. A koncentrált élmény megszerezhetőségének lehetősége a pillanatnyi élmények, hangulatok harmóniájára, összességére támaszkodik. (A történelmi épületegyüttes, a középkori reneszánsz hangulat, barokk hangulat, a kastély és piactér hangulata, óváros hangulata, a várpark és várkert hangulata, narancsház és kertészet hangulata, a kastélypark attrakcióinak hangulata, zenepavilon, patakparti és tó hangulat, vízi malom, a Rába part és vízi turizmus szolgáltatásainak hangulata. Az óváros különböző utcáinak, szolgáltatásainak hangulata, a város múltját megörökítő történelmi emlékhelyek, szimbólumok hangulata, a város múltjával összefüggő szolgáltatások /pl..kézművesek utcája/ hangulata, az üzletek hangulata, a Batthyány-ak emlékhelyei, az uradalmi központ jellegből adódó hangulatok.) Láttatnunk kell a szépet, az értéket. Ezt szolgálják a díszkivilágítások, amelynek nyomát eddig nem érzékeltük a városban. A díszkivilágításra számos épület és 7

azok egyedi részletei adnak lehetőségeket. Ez vonatkozik az egész város területére, elsősorban az óvárosra és a történelmi épületegyüttesre, illetve a parklétesítményekre valamint a Rába partra. A láttatás része a bemutatás, annak technikája, színvonala, ötletessége is. Az, hogy a vendég milyen képet őriz meg a városról az emlékezetében, függ a környezettől, a személytől, a pillanatnyi érzelmi állapotától, az ismereteitől és igényeitől egyaránt. A város, amit megélünk, tehát nem egyenlő a város képével, hanem csak azzal, amit látunk belőle. A városba érkező turisták többsége a megérkezésének helyszínét (pályaudvar, bevezető autóút) és a szálláshelyek közötti útvonalat, a szálláshelyének közvetlen környékét, a rendezvény helyszínének közvetlen környékét, a szállás és az őt érdeklő attrakciók, illetve az attrakciók közötti átvezető útvonalakat látja, illetve azt az útvonalat, melynek megtekintését a szálláshelyi és vendéglátóhelyi szolgáltatással együtt a vendéglátó város kínálja, illetve ajánlja. Körmend városa a turistákat, vendégeket vonzó városképét múltjának köszönheti. A múlt megőrzésének képessége a szépre, a maradandóra való törekvés tükrözi a várost lakó társadalom fejlettségét. Minél fejlettebb a városi lakosság, annál vonzóbb a turista, a vendég számára. A turisták sétáik során közvetlen kapcsolatba kerülnek az utca épületeivel, életképeivel, a város egészéről szereznek benyomást, amelyet jellemzően ural a kastély, a kastélypark és a Rába part valamint e kettő között található óvárosi épületek szükségesek, de a karakteres csakis és kizárólag a körmendi óvároshoz méltó hangulatot csorbítják, a város értékét csökkentik. A Kastély élete és fejlődése szempontjából történelmi pillanathoz érkeztünk. A Régió kiemelkedő műemlékének rehabilitációja komplex és nagy projekt. Kiemelt figyelmet érdemel, mely az európai kulturális és épített örökség stílusteremtő képviselőjeként hazánk és a régió első számú turisztikai célpontjává válhat úgy, hogy közben újabb munkahelyek teremtésével is segíti a térség gazdasági fellendülését. A kiemelt státusz indokolt, az adott időszakra vonatkozó akcióterv nem tartalmaz olyan pályázati konstrukciót, amelynek keretében az adott projekt támogatható lenne. Az európai források bevonásával soha nem látott lehetőség kínálkozik a kastély felújítására. A vagyonkezelőnek az ország vezetésével közösen kell megtalálnia azt a forráskoordinációs stratégiát, aminek eredményeként a Kastély elérheti azt az állapotot, amit a tulajdonosok és a látogatók is elvárnak tőle: az ország büszkeségeként, nemzeti kincsként a körmendi kastélyt Európa térképére mind kulturális-művészeti és tudományos, mind pedig turisztikai értelemben kerüljön vissza. (Megjegyzendő, hogy a nemzeti jelentőségűnek ítélt kulturális projekt a helyi termálvíz készlet kiaknázásával a turizmusra szinergikus hatással bírna.) A rehabilitáció (kastély és park együttesen) értékteremtést jelent, mely magas hozzáadott értéket képvisel és jelent a jelenlegi állapothoz képest. Célcsoportjai között a hazai és nemzetközi turisták, szakmai társaságok és a kulturális kínálat iránt érdeklődők egyaránt szerepelnek, csakúgy mint iskolai csoportok. 8

A kastély Európa és Magyarország kiemelt látványosságává válik, a látogatók számának duplázódásával. A térség kiemelt turisztikai helyszíneként fejlesztéseket indukál Körmendre és térségébe, így segítve elő az egész régió fejlődését. A közvetlen városi és kistérségi hatáson túl a kastély jelentőségénél fogva regionális és országos hatókörrel is bír. Olyan szintű turisztikai és kulturális fejlesztésről beszélünk, melyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy egyedi Magyarországon, kiemelkedő hatással a hazai turizmusra. A helyreállított épületkomplexum és a rekultivált park újabb tárgya lehet nemzeti büszkeségünknek, melyről bizton remélhetjük, hogy kellő gondoskodás mellett világhírű lehet. I/1 sz. Projektszakasz/Narancsházak fejlesztési szükségszerűsége A Narancsházak évtizedek óta kihasználatlanok rossz állaguk miatt. Az épületek félnyeregtetős födém- és tetőszerkezete gyakorlatilag teljes cserére szorul. A falak átáztak, a padlószerkezetek tönkrementek, így jelenleg semmilyen használatra nem alkalmas. (Lásd a 3. sz. Mellékletekben). Az Örökségvédelmi Hivatal a Narancsházak új hasznosítási programját 2006 januárjában már jóváhagyta és gyakorlatilag az épületben és környezetében elvégzett régészeti és művészettörténeti kutatások befejeződtek, így a Narancsházak új funkcióval történő ellátása különösebb nehézséget nem okoz. A további kutatásokra az északi kerten és a parkolók területén szükséges. - Az első számú szükségszerűség abból fakad, hogy 2001 óta a Narancsházak és környezete hasznosítás nélkül progresszíven mennek tönkre. 2003 és 2004 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Savaria Múzeum közötti megállapodás alapján javaslat készült a Narancsházak hasznosítására, melynek eredményeként elkészült 2004 júliusában az az építési engedélyezési terv, mely a Narancsházakat múzeumi funkcióra készítette elő. A Narancsházak tervezését megelőzően, illetve azzal párhuzamosan elkészültek a régészeti, művészettörténeti kutatások, melyek folytatása szükséges (Lásd a 15. sz. Mellékletekben), melyek elkezdődtek, a megbízás és a hatósági engedélyek kiadásra kerültek. - A koncepció lényege az volt, hogy a főépületben található Batthyány- Strattmann László múzeum átköltözik a Narancsházakba és a főépületben felszabadított területre, azaz a teljes kastélyfőépületbe a szálloda-befektető osztályon felüli szállodát épít. A koncepció megvalósításának több akadálya is volt. Az alapvető nehézséget az okozta, hogy a Narancsházak nem alkalmasak jellegüknél fogva arra, hogy a Batthyány család múzeumaként működjenek. - Fontosnak tartjuk annak az elvnek a betartását, hogy a történelmi épületek minél nagyobb hányadát a nagyközönség részére látogathatóvá tegyük. Egy exkluzív szálloda kialakítása teljes mértékben kizárja a szabad megtekintési lehetőséget. - A fejlesztési szükségszerűséget alátámasztja az a különleges egyedi helyi adottság, amely a Narancsházak épületcsoportját jellemzi. Nevezetesen a történelmi környezetet északról a 8-as főút határolja, ezáltal olyan potenciális látogatói kapacitás marad évek óta kihasználatlanul, melynek nagyságrendje 9

éves átlagban is naponta 10.000 gépkocsi feletti, bizonyos csúcsidőszakban pedig ennek az értéknek akár többszöröse is. A szükségszerűség állagromlásból adódó kényszere ma már további halogatást nem tűr. Az állami tulajdont 2007 végéig kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem rendelkezett azokkal az eszközökkel, melyek a folyamatos állagmegóvás biztosításához szükségesek, ezért az elmúlt esztendőkben a város kezdeményező lépéseket tett a kezelői jog átvétele céljából. - A fejlesztési kényszer a mielőbbi hasznosítás szükségességéből adódik. A Narancsházak jelenlegi kb. 2.000 nm-es bruttó szintterülete a félnyeregtetős korabeli, XIX. század végi kialakítás és a közönségforgalomra alkalmatlan térkapcsolatai miatt továbbfejlesztést igényel. A fejlesztési igény, azaz a területnövelés és ezzel együtt az a lehetőség, hogy a régészeti feltárások eredményeként megtaláltuk a korabeli üvegházak alaptestjeit, sőt az ún. melegház fűtőcsatornáit is, lehetővé teszik a fejlesztésnek azt a formáját, melynek eredményeként a Narancsházak rekonstrukciója során visszaépítésre kerülnek a néhai üvegházak a jelenleg az északi kertben látható falsíkok kiegészítésével a főépület irányába. Ezáltal a Narancsházak területe jelentősen megnő, lehetővé válik az üvegházakban a korabeli funkciókhoz hasonló virágkertészet, dísznövény kertészet visszatelepítése, amit látványkertészet formájában a közönségforgalomnak is felkínálunk. - Ugyancsak szükségszerűség az a sajnálatos, de esetünkben szerencsés adottság, hogy a 8-as főúton Veszprém, Herend és Rábafüzes között közvetlenül a főúthoz kapcsolódóan nincs olyan település vagy helyszín, mely kulturális, turisztikai vagy egyéb átmenő forgalom által generált turizmus szempontból értékes és maradandó élményt szerző megállóhelynek tekinthető. Körmend belvárosában, közvetlenül a főút mellett adódik ez a lehetőség. Az átmenő forgalom által generált turizmus behozatalára kiválóan alkalmas a Narancsházak melletti 4. hrsz.-ú beépítetlen ingatlan, mely a XIX. században konyhakertként a kertészet részeként működött, majd azt követően az 50-es években sportpályát, teniszpályát létesített rajta a Szakközépiskola. - Rábafüzesig, azaz a határállomásig bezárólag egyetlen helyen kínál élményprogramot a 8-as út, Rönök községnél az ún. Székely-tanya elnevezésű vendéglátóhely, mely a magyar csárda és a hungaricumok sajátos koncentrációját kínálja az autózóknak. A Batthyány kastély Narancsházak környezete egy merőben más célcsoportot és színvonalat céloz meg. - A Narancsházak fejlesztési lehetőségét, azaz az előzőekben felsorolt potenciális és piaci adottságokat a 2004 2005-ben készített Hasznosítási Tanulmány tárta fel először. A finanszírozási projektjavaslat ennek az adottságnak a kihasználását célozza meg. Jogszabályi szakpolitikai kényszer A kiemelten védett műemlékeket a tulajdonosoknak a hatályos, az épített környezet védelméről szóló törvény alapján kötelességük helyreállítani, védeni, karbantartani. A Batthyány kastély épületei a Magyar Állam tulajdonában állnak, így a hatályos jogszabályok alapján kiemelt állami feladat és kötelesség ezeknek az épületeknek a szakszerű karbantartása, üzemeltetése. Az államháztartási 10

törvény a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ma MNV feladataként szabta meg ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését. A Narancsházak projekt a Nyugat-dunántúli Operatív Program Turizmusfejlesztés Pannonörökség Megújítása prioritási tengelyéhez igazodik. Adottságainál fogva és a tervezett fejlesztések eredményeként jelentősen elősegíti az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programkiterjesztését Körmend városára és a Kistérségre, hozzájárul a Pannon Kulturális Út program megvalósításához. A Narancsházak Kapuprojekt megvalósítása egyértelműen a kulturális, turisztikai és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztését, ezen keresztül a regionális gazdaságfejlesztési programokat is segíti. (A vonatkozó szakági jogszabályokat a 4.3 pont összesítő táblázata tartalmazza!) I/2 sz. projektszakasz /Színház konferenciaterem fejlesztési szükségszerűsége - A néhai Lovardából a 60-as években kialakított kultúrház, majd színház geometriai adottságai, épülettömege messze meghaladja a kisváros hasznosítási igényeit és lehetőségeit. Már a Batthyányak idejében is a megépített Lovarda tömegében és pompájában a Bécsi udvar hasonló létesítményeivel vetekedett. - A fejlesztési szükségszerűség kettős, egyrészt adódik az alulhasználtságból, másrészt a műszaki szükségszerűségből a felújítási, állagmegóvási, fenntartási kényszerből. Az alulhasználtságot a színházi előadások és kulturális rendezvények számának növelésével csak bizonyos határig lehet ellensúlyozni. Valójában olyan új funkciók és hasznosítási célok bevezetésére van szükség, melyek beilleszkednek az adott fizikai és építészeti, esztétikai, örökségvédelmi, kulturális, közcélú keretekbe. A hasznosítási tanulmányban a teljes körű piackutatással alátámasztott konferencia-és rendezvényturizmus célra történő felhasználást jelöltük meg. A 2004 és 2005-ben elvégzett piackutatás szerint a nyugat-magyarországi régióban feltárt konferenciaszállodák és konferencia plenáris üléstermi kapacitások terén végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy a nyugat-dunántúli térségben 200 férőhely feletti plenáris ülésteremmel és ugyanazon a helyszínen található megfelelő kapacitású szekciótermekkel, kiállító terekkel és férőhelyhez illeszkedő szállodai kapacitással rendelkező konferenciaközpont nincs (Sopron Keszthely között). - Ezt igazolja a Magyar Turizmus Rt. 2003-ban elvégzett hasonló piackutatása is. A fejlesztési szükségszerűség műszaki oldalról az épület felújítását, az üzemeltetés racionalizálását igényli. A fejlesztési javaslat a színházépület korszerűsítését, a teljes körű épületgépészeti felújítást, a közlekedő terek felújítását, az akadálymentesítést, ezzel egy időben a liftakna és a közlekedő terek megfelelő átépítését igényli. A színház nézőterének átalakítása lehetővé teszi az azonos kapacitású plenáris konferenciatermi többfunkciós használatot, stb. A fejlesztési szükségszerűség eredményeként a hasznosítási, fenntartási kényszerből adódó többfunkciós hasznosítási program várhatóan a színházépület intenzívebb kihasználását, üzemeltetését teszi lehetővé. - A műemlék-épületegyüttes helyreállításának tervezett első ütemeiben nem megoldható a plenáris konferenciateremmel azonos kapacitású szállodai férőhelyek egyidejű biztosítása, sem a szekciótermek és kiállítóterek azonnali rendelkezésre bocsátása. A folyamat elindításához azonban a legmegfelelőbb 11

megoldásnak az kínálkozik, ha a műemléki épületegyüttes közforgalomnak, a közutaknak legjobban kitett felületein nyitjuk meg azokat a kapukat, kapcsolati lehetőségeket a gépjármű- és turistaforgalomhoz, amelyek egyúttal a legmegfelelőbb reklámhordozói is a kastélyegyüttesnek. A színházépület a kastélyegyüttes nyugati kapuja, egyúttal Körmend városa főterével közvetlen kapcsolatban álló, a Fő tér tengelyében található épület. A fejlesztési szükségszerűség kapcsolódó projektje az óvárosi főtér rehabilitációs felújítási programja, mely illeszkedik a kastélyfelújításhoz. (Lásd a 9. sz. Mellékletekben). A Város által 2006-ban elfogadott szabályozási terv figyelembe veszi az Óváros rehabilitációját, összhangban a kastélyfelújítási és hasznosítási programmal. A vidéki turizmus iránti kereslet jellemzői Napjainkban a turizmus Magyarországon is meghatározó gazdasági és társadalmi tényező. A sikeresen működő turisztikai ágazat kedvező hatásai igen szerteágazóak: munkahelyeket teremt, adóbevételt generál, hozzájárul a hagyományok, kulturális értékek fennmaradásához, javítja az országról kialakult képet, egy-egy térség esetében népességmegtartó ereje lehet, vagy akár az egyetlen kitörési pont. Fontos kiemelni, hogy a turisták nem egy szálloda, vagy fürdő alapján választanak úti célt, az utazás alapvető motivációja az élményszerzés. Ahhoz, hogy a vendég elégedetten térjen haza, és lehetőség szerint ismerőseinek is ajánlja az országot, várost, amit meglátogatott, komplex turisztikai szolgáltatásokra, szolgáltatások láncolatára van szükség, amibe beletartozik a vonzerő, a szép szálloda éppúgy, mint a megközelíthetőség és a jól képzett, barátságos humán erőforrás. A vidéki turizmusban résztvevők motivációs tényezői között található a pihenés, a szabadidő élvezete, kaland és romantika-keresés. A kulturális tényezőcsoportból szerepet játszik a döntésben a más kultúrák, emberek, hobbik, életmódok megismerése, különleges helyek és események meglátogatása. Az etnikai motiváció-csoportba a szülőföldre visszatérés, az ismerősök által látott helyek felkeresése és az egyes népcsoportok szokásainak megismerése tartozik. A vidéki turizmus maradéktalanul képes nyújtani a pihenést, a természet megtapasztalásának élményét, bizonyos szegmenseknek a hétköznapitól eltérő életritmust és tevékenységet, más szokások, hagyományok megismerését. Általában alkalmas egyes sportok kipróbálására, a vidámságra, mulatozásra. Jól megválasztva a desztinációt a művészeti, kulturális, vallási, szórakozási és élmény-motivációk által alapozott szükségletek is kielégíthetőek. A természeti és kulturális örökség együttes felkínálásával a gazdasági motivációk mellett, a társadalmi és kulturális hatás szerepe is növekszik, kifejezésre juttatva ezáltal a helyi és a nemzeti értékek fokozottabb megbecsülését. A vidéki kastélyturizmus piaci jellemzői A vidéki turizmus vonzerőtényezőjeként és egyben fogadókapacitásául szolgálnak a vidéki kastélyok, sajátos összekötőkapcsot jelentenek a műemlékvédelem és a vendégforgalom között. A kastélyturizmus a kulturális turizmus örökségturizmus 12

csoportjába illeszkedik. A kastélyszállók a szolgáltatásdiverzifikáció széles lehetőségét kínálják az épület jellegétől és az elhelyezkedéstől függően. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, könnyen megközelíthető településeken található kastélyok kitűnő helyszínt biztosíthatnak konferenciák, tréningek számára. A körmendi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes a lehető legszélesebb vendégkör igényeit szeretné kielégíteni. Célcsoportjai a következőek: - átmenő forgalom által generált turizmus, kastélyturizmus - kulturális örökség turizmus - színház és hangversenyturizmus - konferenciaturizmus - vállalati és egyéb rendezvényturizmus - történeti kert és tájturizmus A körmendi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttest különösen vonzóvá teszi az a tény, hogy a nyugat- dunántúli régióban a körmendi kastélyegyüttes plenáris konferenciaterme kapacitását kiinduló alapként kezelve - hiánycikk a 440 főt befogadó kapacitás. Megállapítható, hogy ugyancsak hiány van a 3 csillag feletti olyan konferenciaszállodákból, ahol a 400 fő feletti konferencia vagy rendezvényprogramokhoz ugyanazon a helyszínen megfelelő (vagy nagyobb) kiállítási helyszínt tudnak biztosítani. A Dunántúli Régióban pedig egyáltalán nincs olyan konferencia vagy rendezvény kiállítási helyszín, ahol a szükséges minőségű és számú szálláshelyek és kiegészítő elvárt szolgáltatások is a rendezvényhelyszíneken biztosíthatóak. Ezeket a tényeket figyelembe véve megállapítható, hogy a kastély hiánypótló szerepet tölt be a vidéki turizmus területén, a nyugat-dunántúli régióban. Az elmúlt 5 év alapján a turisztikai ágazatot jellemző legfontosabb tendenciák Magyarországon, melyeket a projekt tervezése során figyelembe kell vennünk: A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák, különösen a magasabb kategóriájú (5-4-3 csillagos) egységek forgalmi adatai mutatnak kedvező képet mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi reláció tekintetében. Egyre élesebb ellentétek figyelhetők meg ugyanakkor a magas és az alacsony kategóriába tartozó egységek forgalmában: a külföldi turisták mellett a hazai vendégek is mindinkább a színvonalas szolgáltatásokat keresik, ezért az 1-2 csillagos szállodák jó része már nem tud megfelelni a növekvő elvárásoknak, amit évek óta folyamatosan csökkenő forgalmuk is jelez. A magasabb kategóriában folyamatos a kapacitásbővülés: 1999-es évvel összehasonlítva az 5-csillagos kategória szobakapacitása majdnem megduplázódott, míg a 4-csillagos szobakapacitás növekedése is meghaladta a 60%-ot, kisebb bővülés a 3*-os piacon is történt. Ezek egy része új szálloda, más része már korábban is működő létesítmény, amely felújítást követően került a magasabb kategóriába. A folyamatos kapacitásbővülés mellett is a magasabb 13

kategóriájú szálláshelyek teljesítettek a legjobban a vizsgált időszakban. Ez arra enged következtetni, hogy az új szállodák megjelenése nem a magasabb kategóriájú házaktól vesz el vendégkört. A bővülő kínálat új keresletet is létrehozhat. Elsősorban a belföldi forgalomra igaz, hogy olyanok is kedvet kapnak az új vagy felújított szállodák felkeresésére, akik korábban nem vagy csak kevesebbet utaztak itthon. Egyre többen részesítik előnyben a színvonalas, de drágább szálláshelyet és a magasabb szállásköltségeket úgy kompenzálják, hogy csak rövidebb ideig maradnak a szállodában. Nő azon szálláshelyek iránt az igény, amelyek a szolgáltatások széles körét kínálják, így rosszabb időben, vagy a téli hónapokban is tudnak kikapcsolódási lehetőségeket biztosítani. Ezt támasztja alá, hogy az átadásra kerülő wellness szállodák gyorsan népszerűvé válnak a vendégek körében. A turisztikai létesítmények versenyképességének alapja a folyamatos innováció. Nem elegendő a szolgáltatások minőségének növelése, fontos, hogy szolgáltatási kínálatuk is bővüljön. Nemcsak az erősödő konkurencia, de a növekvő fogyasztói igények is erre késztetik a szálláshelyek üzemeltetőit. Az elmúlt évek tudatos, következetes nemzeti turizmus promóciója növelte Magyarország mint lehetséges úti cél népszerűségét. Ezt mutatja néhány, korábban kevésbé jelentős küldő ország (Nagy-Britannia, Franciaország) előretörése. Az erősödő nemzetközi versenyben azonban a nemzeti, regionális szintű marketing tevékenység mellett a vállalkozásoknak is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük szolgáltatásaik promóciójára. Folyamatosan bővül a konferencia és rendezvénypiac. A vállalati rendezvények száma az elmúlt 5 évben megtöbbszöröződött, a vállalati ügyfelek helyszínként szívesen választanak olyan vidéki szállodákat, ahol a konferenciakapacitás mellett az ülések után közös kikapcsolódásra, az úgynevezett "csapatépítésre" is van lehetőség. Nemzetközi trendek megerősítik, hogy a szabadidő eltöltésében is egyre fontosabb szerepet kap az egészséges életmód, a betegségek megelőzése, a wellness. Az 55 év feletti generáció aránya a fejlett országok társadalmában nagy ütemben növekszik. Jó részük aktív életet él a nyugdíjas években is, szívesen utaznak, a magasabb költésű szegmenshez tartoznak és egyik legfontosabb motivációjuk a gyógyüdülés, gyógyhelyek felkeresése. Szöveges elemzés Magyarországon számtalan, különböző korokból megmaradt kastély található. Jelenlegi felhasználásukat gyakran befolyásolja a rendszerváltás előtti funkció is, illetve, hogy ez a funkció mennyiben maradt/maradhatott meg az öregedő épületekben a rendszerváltás után. A kastélyok egy részében szociális vagy közfunkciókat láttak el, mint például iskola, idősek otthona, kollégium, könyvtár vagy művelődési ház. Voltak olyan 14

kastélyok is, melyeket felújítottak, és egy szűk felsőbb réteg számára tették csak lehetővé a használatát. A kastélyok ma is hasonló funkciókat látnak el, de azzal a különbséggel, hogy régi épületek egyre magasabb állagmegóvási költségeit már nem tudják kifizetni az állami vagy önkormányzati intézmények. Így az itt működő iskolák, otthonok többnyire az enyészetté lesznek, hiszen ezeket a funkciókat újabb és a célnak inkább megfelelő épületekben sokkal hatékonyabban lehet megoldani. Közösségi cél helyi, állami és európai hogy a régi kastélyokat és ezzel együtt azok történelmi múltját, kultúráját megőrizzük és a jövő nemzedéke számára is értékessé tegyük. Ez a törekvés több formában is megmutatkozik és lehetséges. A kastélyberuházások egy része magántőke bevonásával létesülnek, melyek fő célja általában szálloda vagy magán lakhely (pl. röjtökmuzsaji Szidónia-, a noszvaji de la Motte- és parádsasvári Károlyi-kastély). Az idegenforgalmi vagy múzeumi funkciókkal ellátott komplex kastély felújítási programok állami (hiszen ezek állami tulajdonban vannak) vagy európai úniós támogatások bevonásával valósulnak meg. Az ilyen típusú beruházásoknál nem csak a kulturális és történelmi emlékek megőrzése, de az aktuális szociális illeszkedés a helyi közösséghez és a potenciális idegenforgalmi vonzerő is fontos tényező, mert bár az egyszeri beruházási költség nagy részét központi támogatás fedezi, a későbbi rendszeres működés költségeit már a projektnek kell kitermelnie. A működési költségek megtérülése érdekében összetett és vonzó szolgáltatást kell nyújtani, mely nem pusztán egy kastély bemutatását jelenti, hanem számtalan lehetőséget arra, hogy a helyi közösség, vagy az odalátogatók pénzt költhessenek, szabadidejüket töltsék, és közösségeket építsenek. A gödöllői Grassalkovich-kastély az egyik legnépszerűbb, és talán legsikeresebb is. Itt állandó kiállítás működik a kastély fő épületében, rendszeres kulturális eseményeket tartanak, kávézó működik, ajándékbolt és még tourinform iroda is. A gödöllői kastély évente 300.000 vendéget vonz. Nyilván a körmendi projekt nem számíthat ekkora forgalomra később sem, de a 90.000 95.000 látogató elérhető hosszú távon, főleg az átutazó forgalom megállításával. Az átmenő forgalom némileg kompenzálja a Budapesttől való távolságot, ahova a turisták nagy része idejét tölti. A gödöllői kastélyhoz hasonlóan pártoló baráti köröket, kulturális érdeklődéssel rendelkező, akár helyi nyugdíjasokat foglalkoztathat a körmendi kastély együttes, mely ilyen módon társadalmi csoportokat is integrál. A keszthelyi Festetics-kastély hasonlít leginkább még méretben és jellegben a körmendi épület együtteshez. Jó példa arra, hogy valóban nem csak a főépületet érdemes felújítani, de hasznos és értékes funkciókat lehet adni a melléképületeknek is. A kastély történelmi múltjára épülő, de egy kastélyfunkción túlmutató kiállítás, vagy helyszín nagy érdeklődésre számíthat. A körmendi kastély boldog Batthyány László kultusza, és a szemorvosláshoz való kötődése olyan témák, melyek kombinációja egyedülálló Magyarországon. A péceli Ráday-kastély kisebb ugyan, mint az előbb említett kastélyok, de szerteágazó funkciói jól mutatják, hogy a 21. században a történelmi kastélyok komplex kulturális, történelmi, és rendezvény/konferencia helyszínszolgáltatók. A 15

kastély különlegességét egy olyan téma, vagy történelmi tény alapozza meg, ami csak az adott helyszínre jellemző. A gyulai vár egyedülálló építészeti megoldását hangsúlyozza, másrészt aktív kulturális és szórakoztató programokat rendeznek, mint a jazz-fesztivál és a Várkerti Vigasságok. A fertődi Eszterházy-kastélyt is több százezren látogatják évente. Ez a helyszín a kastély bemutatásán túl leginkább Haydn-kultúrájáról ismert. Számtalan koncertet, hangversenyt szerveznek. Ezeken kívül a Magyarorszsági Barokk Vigasságok, családi lovasnap és húsvéti programok is várják az idelátogatókat. A közszolgálati funkciók ellátása melletti mérsékelt értékmegőrzésre talán az egyik legszebb példa a szabadkígyói Wenckheim-kastély, melyben Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző működik. A kastély nagy része még használható, de felújításra szorul. A kastélyhoz tartózó hatalmas park nyitott, bárki által látogatható, melyet az iskola diákjai társadalmi munka keretében tartanak rendben. Turisztikai potenciál Turisztikai potenciál vizsgálatánál több réteget kell figyelembe venni. Először is a megvalósítandó elképzelések idővel egyre nagyobb földrajzi távból vonzzanak turistákat, másrészről a programok egymásra épüléséből adódóan egyre több érdeklődési kört tud kiszolgálni az épület együttes. Az épület együttes és a kastély felújítása sokban segítene Körmend városának, hogy regionális szerepét erősítse. Ezt a sokrétű funkciók megvalósításával lehetne elérni, melyek több generációnak szólnak, nem csak közösségi kapcsolatok épít, de egyéni fejlődést is szolgál, miközben alternatív kikapcsolódási és tanulási lehetőséget biztosít. A környékbeli falvakból is vonz embereket a kultúrált kikapcsolódás lehetősége, és az alaklom szerűen megtartott programok. Egy-egy rangosabb esemény 100-150 km távolságból is vonzhat embereket. Első lépésként nem lehet nagy létszámú külföldi turistára számítani a közeli osztrák falukban élőkön túl. Körmend vonzása önmagában később le lesz feltétlenül nemzetközi, de ez nem is kell a fenntartható működtetéshez. Ilyen projekteknek ugyanis a helyi közösség által elfogadott és kihasznált funkciónak kell először betöltenie. Körmend önmagában nem számíthat kiemelkedő turisztikai forgalomra. Vendéglátó egységre szükség van. Egy olyan helyiségre, mely könnyen bővíthető, és alapvető szükségleteket elégít ki. Egy olyan kávézó, melynek nagy a terasza, jó időben ki lehet ülni, télen pedig akár kinti pultról lehet forró italokat árulni. Első lépésben valószínűleg nem étkezni fognak idejárni az emberek. Inkább a közfunkciót kell hangsúlyozni, mindenféle luxus, vagy megközelíthetetlen csillogás nélkül. Később fejleszthető közfunkciók lehetnek szabadidős és sport tevékenységek a park területén. Kisebb sportpályák, tanpályák segíthetik a helyiek becsalogatását. 16

A kapuépületek is helyet adhatnak a különböző egyesületeknek. Napi váltásban bérelhetnék kisebb klubok/egyesületek a szekciótermeket. Így azok inkább szolgálnának általános befogadó helyszínként. Rugalmasan át lehetne ezeket a termeket rendezni, így több funkciónak is teret adva. A színház felújítása befogadó színházzá a helyi kulturális életet lendítheti fel. A környéken kevés az állandó színház, és a rendszeres kulturális esemény. Ezért a színházi események szélesebb földrajzi körből is vonzhatnak látogatókat. A park fejlesztései közé tartozik egy vakok számára kialakított kert, mely minden látó ember számára is nagy élményt jelenthet. Ez a kert a önmagában egyedülálló, és példaértékű minden közösség számára, mely esélyegyenlőséget kíván teremteni teljes értékű, de hátrányos helyzetű ember számára. A vakok kertje megnyitásával egyidejűleg az úgynevezett láthatatlan kiállítás is helyet kaphatna az épületegyüttes valamelyik részében először időszakos jelleggel. Amennyiben a kiállítás látogatottsága indokolja, meg is lehet hosszabbítani, vagy véglegesíteni. Kastélyfelújítás az első lépés Amennyiben a Kapuprojekt elé helyezik a kastély felújítást a épületegyüttes fő része még jobban elszakad a perifériáktól. A komplexitás megőrzése és az értékek együttes megóvása a fő cél a kapuprojektnél. A komplexum külső részei vannak a legjobban lerobbanva, pedig ezeket a részeket látják a legtöbben. A fő térről és a 8.as útról csak egy lerobbant falat kerítéssel és egy színházat látni. Omladozó külső részekkel az együttes megállító funkciója nem érvényesül. A külső részek felújítása látványra szervesebb részét képeznék a város már meglévő városfejlesztési terveinek. Vagyis a Kapuprojekt megvalósításával egységesebb lesz a városkép. A fejlesztések együttesen sokkal látványosabbak, és külső szemlélő számára is vonzóbb. A kastély épülete jelenleg szinte teljesen ismeretlen. A külső jegyek megújítása nélkül nem sok mindenkinek fog eszébe jutni egyáltalán bemenni a park területére. A kastély a felújítás alatt nem működhet. Amennyiben először a fő épület kerül felújításra, a komplexum teljes egésze elveszti funkcióját. (Egy elhanyagolt parkban, használhatatlan épületek között egy körbeállványozott és lezárt épület ) A komplexum teljes lezárásával kiesik a köztudatból az eddig se túl nagy népszerűségnek örvendő, alig ismert helyszín. A kastély felújításának befejezésével a kiesett éveket is kompenzálni kéne, míg a kapuprojektek megvalósításával a helyszín magáért beszélne, és a még használható, de nem felújított kastély forgalma is nőne. Összefoglalva a kapuprojektek elsődleges megvalósítása mind városmarketing, mind desztináció marketing mind pedig általános idegenforgalmi szempontból előnyösebb. 17

Társadalmi-gazdasági hatások A foglalkoztatásnak gazdasági hatása a munkanélküliek számának csökkenése, valamint az aktuális foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevétele, munkaügyi támogatások felhasználása, a munkavállaló oldaláról pedig az önsegítés támogatása a közösségben. A projekt tartalmilag különböző funkciókat takar, ugyanakkor átfedések vannak funkciók tekintetében, és a társadalmi gazdasági hatásokban. Ezt az első megállapítást a kapuprojektek által megcélzott célcsoportok vizsgálata alátámasztja. Közvetett célcsoportok Kapuproje ktek I/1 I/2 Városi lakosság X X Kistérségi lakosság X X Kereskedelmi szálláshelyek Közvetlen célcsoportok Kastélykultúrturizmus és X X Kapuproje ktek I/1 I/2 Üzletemberek X X Érintett célcsoportok Városi és térségi szolgáltatók X X Kapuproje ktek I/1 I/2 Vendéglátás X X Városi-térségi munkavállalók Beszállítók X X A célcsoportokon keresztül mérhetők elsősorban a közvetlen társadalmi/gazdasági hatások. A kapuprojektek mindkét helyszínén a szolgáltatások közvetlen élvezői, fogyasztói a kastély és kulturális turizmus vendégköre, valamint az üzleti élet szereplői. Ez a két célcsoport az Északi, és a Nyugati kapuprojekt vendégeként/fogyasztójaként jelenik meg. A közvetlen célcsoport vendégforgalmát összegezve megállapítható, hogy a kulturális termék forgalma és a turisztikai/gazdasági termék forgalma közötti arány kb. 1:8. A Kapuprojekt közvetlen célcsoportjai és azon belül az Északi kapuprojekt vendégköre nagyon erős potenciállal rendelkezik, amelynek a X X X X 18

kifejtendő társadalmi-gazdasági marketing értéke igen fontos. Megfelelő marketingstratégia és eszközök alkalmazása esetén a kapuprojektek (a Projekt) a leghatékonyabb eszköz a teljes kastélykomplexum nyitás előtti népszerűsítéséhez, a fogyasztói körök és velük együtt a befektetői/vállalkozói szféra figyelmének felkeltéséhez. A Projekt és a Főprojekt teljes marketingstratégiáját, a gazdasági háttér kiépítését a város integrált városfejlesztési stratégiájával összhangban javasolt kialakítani. A projekt eredményeinek széleskörű társadalmi hatását a közvetett és közvetlen érintettek célcsoportjain lehet lemérni. Megállapítható, hogy mindkét projekt közvetlen hatása érinti városi és kistérségi lakosságot/22.000 fő a kereskedelmi szálláshelyeket/56 db a vendéglátást és a beszállítókat/kiskereskedelmet. Fenntartható munkahelyek számának emelkedése Az I/1 Projekt keretében létesülő min. 47-50 db új munkahely önmagában a helyi lakosság foglalkoztatottságának emelkedését indukálja, különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű, kevésbé mobil réteget fogja érinteni. (A szolgáltató, kereskedelmi vendéglátóipar nagy számban alkalmaz alacsony végzettségű munkaerőt és a felvételnél preferenciaként kezelik a közeli lakhelyet.) Az I/2 Projekt munkahelyteremtő képessége magasabb iskolai végzettséghez kötött, mivel a Színház, konferencia létesítmény üzemeltetése főleg épületgépészeti, erős és gyengeáramú valamint klíma-és szellőző berendezések üzemeltetését, karbantartását jelenti. A műszaki személyzet 4-5 fő állandó munkahelyet eredményez. A takarítás, karbantartás további 4-5 fő. A létesítmény 8-10 fő állandó munkahelyet eredményez. Körmenden jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb. 200-300 fő. A tendencia 2000 óta erősen hullámzó, de ennek ellenére a területi mutató 4,22, szemben az országos átlaggal (7,5). A Kapuprojekt megvalósítása ennek a nagyon kedvező mutatónak és országos szinten is előkelő munkaellátottságnak további javulását eredményezi. A közvetlenül is mérhető társadalmi hatás a Projekt megvalósítása esetén pozitív. (A közvetett hatásra ezek a mutatók katalizátorként hatnak.) A vállalkozások számának bővítése, bevételük növelése A Projektterületen és vonzáskörzetében működő vállalkozások számának, tevékenységi körének és üzleti eredményeinek ismerete nélkül nehezen becsülhető, hogy bevételük milyen arányú növekedése várható a Kapuprojektek kapcsán. Közvetlenül a Projekthez kapcsolható árbevétel növekedést jelenthet, ha a kivitelezéssel és a felmerülő munkálatok elvégzésével helyi vállalkozásokat bíznak meg. A vállalkozások számának bővülése nehezen jósolható, a támogató jellegű önkormányzati adópolitika adhat megfelelő motivációt erre vonatkozóan. A körmendi regisztrált vállalkozások száma a megyei kisvárosok között a 2. helyen áll (1200 db) Sárvár után (1800 db). A Projekt a bevezetési időszakban valószínűleg nem a vállalkozások számát, hanem a bevételt fogja növelni. Új vállalkozások beindítása akkor várható, ha a kapcsolódó kastélyprojektek, illetve a Főtér akcióterületi programja elkészülnek. Adóteljesítmény, a lakossági jövedelem növekedése és a társadalmi kohézió erősítése A lakosság jövedelmének alakulása számos tényező függvénye: függ a lakosság képzettségétől, munkavállalási hajlandóságától, mobilitásától, a munkaerő-piaci trendektől, az aktuális gazdaságpolitikai döntések hatásaitól, így 19

nem könnyű ennek alakulására számszerűsített kalkulációt vagy becslést adni. A KSH adatok alapján ismert, hogy Vas megyében az 1000 főre vetített legtöbb adózó Sárváron van (606 fő), Körmend 512 fővel követi Sárvárt. Ha viszont a személyi jövedelem alapot képező befizetéseket vesszük górcső alá, Körmend a megyei kisvárosok között az első helyen áll (1.600.000,- Ft/fő). Várható, hogy a szorgalmas helyi lakosság a város szívében létrejövő új jövedelemtermelő kapacitásokat saját hasznára fordítja, azaz a Projekt jelentősen hozzá fog járulni a lakossági jövedelemhez és a helyi összetartáshoz. Körmend 100 km-es körzete - Kínálatvizsgálat 40 kulcsegység alatti kastélyszállodák reprezentánsai A megjelölt körzeten belül a kastélyszállodák, kúriák száma 35 db (az összes országos listán 80 db van nyilvántartva, azaz 43% Nyugat-Dunántúlon!). Az adatgyűjtés során az interneten, utazási irodákon keresztül begyűjtött szállodacímek és adatok egy része - elsősorban az elérhetőségek telefonon - nem voltak aktuálisak. A kastélyszállodák adatait egyeztettük a Magyar Turizmus Rt. nyilvántartásával is, de az elérhetőségek nem változtak. Körmend 100 km-es vonzáskörzetében található kastélyszállók, fogadók szálláshely kapacitása jellemzően a 4-20 kulcsegységes kategóriák között mozog. A megkeresett szálláshelyek 10-20%-a található a 20-40 kulcsegység közötti piaci szegmensben. A kastélyszállodák osztályba sorolása átlagosan a 2 csillagos besoroláshoz közelít, de előfordulnak kiugró szélsőségek is. A vizsgálatunkhoz közelítő szempontoknak leginkább megfelelő kastélyszállodák közül a 40 kulcsegység alatti szegmensből két szállodát emeltünk ki, melyek a 35 db-os piaci szegmens 10-20%-át reprezentálják osztályba sorolásukkal, színvonalukkal, szolgáltatásaikkal. Kimagasló minőséget képvisel a Szidónia Kastélyszálló, melynek minősége és szolgáltatási palettája követendő példa lehet Körmenden is. A táblázat 1. és 2. pozícióiban feltüntetett szállodák műemléki védettséget élveznek, de a korlátozott hasznosítási mód miatt besorolásuk és a szobaár is a piaci szegmens átlagának megfelelően viszonylag alacsony. Jellemzően tehát a nyugat-dunántúli régióban a kiskapacitású, családias hangulatú -panzió jellegű kúria - kastélyszállodák fogadják a vendégeket. Megállapítható, hogy Körmend 100 km-es körzetében nincs a Batthyány- Strattmann várkastélyban tervezett min. 50 kulcsegységes kastélyszállodához hasonló kapacitású és besorolású műemléki vagy műemlék jellegű kastélyszálló. A vizsgált kastélyszállodák kivétel nélkül főútvonalaktól távoli kisközségekben vagy azok környékén épültek. Megközelíthetőség: gépkocsival. 20