Az EQUILOR Befektetési Zrt.

Az EQUILOR Befektetési Zrt. 2013. évi Kockázatkezelői Közzététele Budapest, 2014. június 5.

2013. évi kockázatkezelési közzététel Értelmező rendelkezések (1) Felügyelet: Magyar Nemzeti Bank (2) Bszt.: a 2007. évi CXXXVIII törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (3) Javadalmazási politika: a Bszt. 4. számú mellékletében meghatározott politika (4) Kockázati tőkemegfelelés: 2006/49/EK irányelvben meghatározottak alapján (5) Elsző számú vezető: a Bszt. rendelkezései szerinti első számú vezető, a közgyűlés által kijelölt igazgatósági tag, mint Ügyvezető Bevezetés Az Equilor Befektetési Zrt. (továbbiakban: Equilor) a befektetési vállalkozások kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 575/2013/EU rendeletének (továbbiakban: Rendelet) illetve az Európai Parlament és Tanács 2006/49/EK számú irányelve (Basel II direktíva) harmadik pillérének megfelelően - Belső Szabályzata elvei mentén- közzéteszi kockázatvállalásának irányelveit, folyamatait, a kezelt kockázatok típusait, tőkekövetelményét, annak való megfelelésének felépítését és javadalmazási politikáját. A nyilvánosságra hozott információk átfogóan bemutatják az Equilor kockázati profilját. A közzétételre vonatkozó szabályok A közzétételben megjelenített információkat a Rendelet rendelkezései szerint értelmezzük: (1) Bizalmas információ: olyan információ, amely tekintetében a befektetési vállalkozást titoktartási kötelezettség terheli az ügyfelével vagy más harmadik személlyel szemben (2) Lényeges információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatalból történő elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az információt gazdasági döntés céljából felhasználó értékítéletét (3) Védett információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatala a befektetési vállalkozás versenypozícióját veszélyeztetheti, így különösen a termékekkel vagy rendszerekkel kapcsolatos olyan információk, amelyeknek a versenytársak tudomására jutása csökkentheti a befektetési vállalkozás befektetéseinek értékét Az Equilor nem hozza nyilvánosságra a céget érintő védett és bizalmas információkat, azonban a bizalmas és védett információkhoz kapcsolódó, de annak nem minősülő általános információkat igen. Az Equilor kockázati profilja ezen információk hiányában is teljes mértékben megismerhető. Az Equilor védett információnak minősíti (1) a kockázatkezelés során alkalmazott konkrét eljárásokat és informatikai megoldásokat, (2) az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó, a Bszt. előzetes tájékoztatás körébe nem tartozó eljárásokat és megoldásokat, (3) az egyes kockázati kitettségek részletes (országra vagy partner típusra bontott) és idősoros adatait, illetve 2

(4) mindazokat az információkat, amelyek nyilvánosságra kerülésével csökkenhet az Equilor vagy az Equilor befektetéseinek értéke. Kockázatkezelési terület A kockázatkezelési politikában foglaltak érvényre juttatása érdekében a vonatkozó jogszabályok teljes körű figyelembe vétele mellett az Equilor független kockázatkezelési területet működtet, amely felelős a kockázatkezelési folyamatok működtetéséért, szoros együttműködésben a megfelelési és belső ellenőrzési területtel illetve az Első Számú vezetővel. A független kockázatkezelési funkció szervezeti keretei és feltételei rendelkezésre állnak, a kockázatkezelési feladatokat főállásban foglalkoztatott Kockázatkezelő látja el. Az Equilor kockázatkezelési rendszerének felépítése: 1) kockázati tényezők definiálása és értékelése, 2) kockázatok mérési módszertanának meghatározása, 3) kockázati limitek felállítása, 4) kockázati kitettség és limitkihasználtság folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring), 5) limittúllépés esetére vonatkozó eljárási és hatásköri szabályok megalkotása, 6) tőkemegfelelés folyamatos figyelemmel kísérése, illetve tőkeallokációs elvek meghatározása, 7) belső jelentési rendszer kialakítása, valamint, 8) a fenti feladatokhoz kapcsolódó döntési, eljárási, ellenőrzési jogkörök rögzítése. A teljes kockázatkezelési folyamat oly módon épül fel, hogy az magába foglalja a releváns kockázati kitettségek azonosítását, mérését, kezelését és jelentését. A kockázatkezelő feladatai a következők: 1) pénzügyi eszközök, saját és ügyfél pozíciók árazása és átértékelése 2) kockázati típusok azonosítása, a kockázatok mérési rendszerének kialakítása, 3) saját számlás pozíciók kockázatának mérése és jelentése 4) partnerkockázat mérése és jelentése, fedezetlen pozíciók kezelése, 5) kereskedési könyv vezetése, 6) kockázatkezelési szabályzatok karbantartása, 7) jogszabályban és szabályzatban meghatározott rendszeres és rendkívüli jelentések elkészítése, 8) szoros együttműködés az Equilor más szervezeti egységeivel a kockázatkezelés körébe tartozó feladatok magas szakmai színvonalú ellátása érdekében, 9) kiemelt együttműködés a független funkciókat ellátókkal. Kockázatkezelési elvek és módszerek Az Equilor a piaci árfolyamok megváltozásából, jogi környezetéből és működéséből eredő kockázatokat teljes mértékben, a vonatkozó szabályzatokban leírt irányelveknek megfelelően méri, kezeli, fedezi illetve törekszik azok elkerülésére. Az Equilor az egyes kockázati típusuk mérését és kezelését egymástól függetlenül végzi, számszerűsítésükre elsősorban a Felügyelet által javasolt standard eljárásokra támaszkodik, nem alkalmaz belső modellt. A konzisztens kockázatkezelési rendszer kiépítése érdekében a kockázatkezelési limitrendszer alapját képező releváns kockázati típusok meghatározásra kerülnek. 3

Piaci kockázatok Piaci kockázat alatt értjük a saját számlás kockázatvállalás keretében, az Equilor Kereskedési és Befektetési könyvébe felvett, illetve ott nyilvántartott pénzügyi eszközök negatív irányú átárazódásának lehetőségét. A saját számlás kitettségek átárazódásából fakadó kockázatok mérése érdekében az Equilor a nyitott pozíciókat napi rendszerességgel átértékeli. A saját számlás ügyletek szabályozására, azok pontos követésére a Kockázatkezelési Szabályzat tér ki részletesen, amely 6 fő kategóriába sorolja a saját számlás kockázatvállalási limiteket, amelyek a következők: 1) Duration limit 2) Értékpapír limit 3) Margin limit 4) Margin hedge limit 5) Vállalati kötvény limit 6) Deviza limit A piaci kockázatokat a saját számlára felvehető eszközök típusának meghatározásával, illetve limitek felállításával korlátozzuk, amelyek megváltoztatására a kereskedési könyvi szabályzat módosításán keresztül - az Igazgatóság jogosult. Az árukockázatot a piaci kockázat analógiájára megfelelően kell értelmezni és kezelni. A piaci kockázat által megkövetelt Tőkekövetelmény számítása a 575/2013/EU irányelvben előírtaknak megfelelően a Standard Módszer alkalmazásával történik. Az Equilor-t érintő piaci kockázatokról naponta jelentés készül, amelyet a kockázatkezelő megküld a Vezetőség részére. Kamatkockázat A kamatkockázat alatt értjük a pénzügyi eszközök kamatszint miatti átárazódásának lehetőségét, amely veszteséget okozhat az Equilor számára. Az Equilor a kamatkockázatot általános és egyedi kamatkockázat szerinti bontásban a kereskedési könyvben mutatja ki, illetve határozza meg a szükséges tőkekövetelmény értékét. Ezen felül a Saját számlás tevékenységet nem érintő kamatkockázat körébe mindazon a kamatszint változásból eredő eredmény tartozik, amely nem a saját számlás portfólióba található kamat érzékeny eszközök (például hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, opciók) átárazódásából erednek. Deviza árfolyamkockázat Az Equilor deviza nyitott pozíciójának átárazódásából, a deviza árfolyamok változásából származó lehetséges veszteség. A deviza árfolyamkockázat számításakor az Equilor meghatározza az egyes devizanemekben fennálló illetve az azok alapján összesített deviza nyitott pozíció maximális mértékét. A deviza árfolyamkockázat meghatározásakor minden olyan eszköz azonosításra és beszámításra kerül, amely devizális kitettséget jelent. A szó szoros értelmében vett devizalimitek nem kerültek beállításra, mert az alkalmazott limitstruktúra hatékonyan gátat szab a kockázatvállalásnak. Külföldi devizában denominált eszközök esetében a hazainál magasabb haircut értékek kerülnek megállapításra. 4

Hitelkockázat (partnerkockázat) Annak kockázata, hogy az Equilor ügyfele vagy partnere (ide értve a közreműködő partnereket is) kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az Equilor-nak pénzügyi vesztesége keletkezhet. A hagyományos értelemben vett hitelkockázat az Equilor saját számlás, Forintban kibocsátott hazai állampapírok esetében jelenik meg. Az Equilor nem folytat befektetési hitelezési tevékenységet, halasztott pénzügyi teljesítést nem nyújt, ekképpen a hitelezési kockázat főbb, az Equilor tevékenységében megjelenő kategóriái a következők: Elszámolási kockázat Amennyiben az adott ügylet elszámolási napja a kötési napot követő dátumra esik, a köztes időszakban az ügylet tárgya és az ellenérték közötti negatív pótlási érték összegéig elszámolási kockázat adódik. A kockázati típus a bizományosi és kereskedelmi tevékenység keretében intézményi ügyfelekkel szemben merül fel. A nem intézményi ügyfelek esetében bármilyen partnerkockázati kitettséget megfelelő óvadék kikötése mellett lehet vállalni. Az Equilor nyilvántartási rendszerében az Elszámolási kockázat értéke napi szinten meghatározásra kerül. Ha értékpapír, áru vagy deviza esetében az Equilor birtokon belül marad de az ügylet pénzügyi elszámolása nem történik meg az esedékességet követő 5 napon belül akkor a megjelenő partnerkockázat mértéke az Elszámolási kockázat alatt kerül kimutatásra. Az Equilor teljesítési helyszínei közül leginkább a Prágai Tőzsde esetében kell az elszámolási kockázat mértékét fokozott figyelemmel követni az alkalmazott bruttó elszámolási rendszer következtében. Az Equilor olyan óvadékolási és elszámolási eljárásokat alakított ki, amellyel biztosítani tudja, hogy bizományos szerepe ilyen esetekben is megmaradjon. Nyitva szállítás Az Equilor sem az intézményi, sem a nem intézményi ügyfelekkel szemben nem teljesít üzletszerűen nyitva szállítással tranzakciót. A DVP (azaz Delivery versus Payment) elszámolással biztosítható, hogy az Equilor nem kerül az ügylet tárgya tekintetében birtokon kívülre, így a kockázat (megfelelő szerződéses háttér esetén) az ügylet tárgya, illetve az ellenérték közötti negatív pótlási értékre korlátozódik. Ettől a szabálytól kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha az elszámolás annak technikája miatt más módon nem megoldható és a partnerrel külön szerződésben rögzítésre kerülnek az elszámolással kapcsolatos teljesítési határidők, illetve annak elhalasztásának jogkövetkezményei. A Nyitva szállítás értéke napi szinten kerül meghatározásra Ügyfelenkénti és összesített formában is. Ország kockázat A partnerkockázat vonatkozásában a kockázatkezelés vizsgálja azokat a kitettségeket, amelyek külföldi illetőségű ügyfelekhez vagy partnerekhez kapcsolódnak. Az ország kockázatnak a saját számlás kockázatvállalás során (pl. külföldi állam által kibocsátott értékpapír megvétele), a külföldi ügyfelekkel/partnerekkel kötött ügyletek elszámolásakor, illetve a külföldi végrehajtási helyszínek és közreműködő partnerek igénybe vételekor 5

van jelentősége. A kockázatkezelési rendszer az érintett országok vizsgálatakor kitér az ország hitelminősítői besorolására, amely kitér a szuverén, transzfer és általános hitelezési kockázatokra is. Szűkebb értelemben vett hitelkockázat A befektetési hitelezésből, illetve halasztott pénzügyi teljesítésből adódó kitettség. Az Equilor nem rendelkezik a Bszt. 5. (2) c) pontjában meghatározott befektetési hitelezésre vonatkozó tevékenységi engedéllyel, illetve a halasztott pénzügyi teljesítés sem tartozik az üzletszerű tevékenység keretébe. A tőkepiac származtatott termékek formájában megfelelő lehetőséget biztosít a tőkeáttétel biztosítására. Az Equilor a termékfejlesztés keretében olyan megoldások kialakítására törekszik, amelyek biztosítják a hitelkockázat korlátozását, illetve eliminálását. A szűkebb értelemben vett hitelkockázat a Felügyelet által ajánlott Standard módszerrel kerül meghatározásra. Letétkezelőkkel szembeni kockázat Elszámoló házaknál, hitelintézeteknél vagy befektetési szolgáltatóknál elhelyezett saját és ügyfél értékpapírok, pénzeszközök vagy nyitott származtatott termékekből eredő pozitív eredmény feletti rendelkezési jogosultság korlátozásából fakadó kockázatok. A kockázat a letétkezelő partnerek gondos kiválasztásával, illetve rendszeres értékelésükkel kezelhető. A fenti kockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében az Equilor a 2013. év során felülvizsgálta, az 2011- ben készült partnerkockázati elemzését. Ennek felülvizsgálatára, frissítésére éves gyakorisággal kerül sor. A partnerkockázati elemzés frissítésre kerül, amennyiben valamely partner kockázati szintjében változás áll be. Az elemzés alapján megállapítható, hogy az Equilor letétkezelőkkel szembeni kockázatai nem mondhatóak jelentősnek. Letétképzés szabályai A letétképzési kötelezettség többnyire a végrehajtási helyszínek, azaz az Equilor közreműködő partnerei által meghatározott elvek alapján kerülnek megállapításra. Ugyanakkor a BÉT származtatott szekciójában az Equilor a KELER által alkalmazott letétképzési kötelezettség kétszeresét írja elő. Kivételt képez ez alól a BÉT szabványosított opciók kiírása, és a BÉT Határidős Deviza termékek ahol a SPAN kalkulációs sajátosságai miatt az Ügyfeleknek a KELER SPAN-nak megfelelő összeget kell megképezniük. A letétképzés általános szabályai a következők: 1) A letétképzési követelmény minden esetben kiterjed az ügylettel kapcsolatban felmerülő költségekre, díjakra és a pozíció finanszírozásával kapcsolatban felmerülő kamat jellegű költségekre is (ennek mértéke nem kerül külön megemlítésre az egyes ügylet típusoknál). 2) A letétképzési kötelezettséget az adott ügylet Végrehajtási helyszínének megfelelő számlákon, a letétképzésnek megfelelő eszközben (pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz) kell teljesíteni. 3) A kötelezettség teljesítésének határideje a megbízás megadásának (szerződés megkötésének) időpontja. 4) Határidős ügyletek és opciós jogok kiírása (vagy ezzel egyenértékű ügylet) esetén a letétképzési kötelezettség az Alapletéten kívül kiterjed a nem realizált eredményre is (Változó letét). 5) Tőkeáttételt eredményező származtatott ügyletekre vonatkozó napon belüli ügyletek esetében az adott pénzügyi eszközre vonatkozó letétképzési követelménynél alacsonyabb Alapletét nem határozható meg. 6

Elismerhető hitelkockázati fedezetek A hitelezési kockázat mérséklése a helyettesítésen alapuló módszer alapján történik. Ennek keretében mind előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, mind elismert előre rendelkezésre nem bocsátott fedezet figyelembe vehető. Az utóbbi típusú fedezetek befogadása csak külön engedélyezéssel lehetséges, ilyen esetre eddig nem volt precedens. Elfogadható fedezetek köre: 1) Értékpapírra, warrantra, opciós jogra vonatkozó azonnali adásvételi ügylet esetén az ügylet ellenértéke (vételi ügylet) vagy az ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz (eladási ügylet) 2) Hazai szabványosított származtatott ügyletek esetén a KELER KSZF értékpapír- és deviza befogadási kondíciói alapján kerülnek befogadásra a Fedezeti eszközök 3) Egyéb letétképzési kötelezettséggel járó származtatott ügyletek esetében az elfogadható Fedezetek köre végrehajtási helyszínenként változik. Fő szabályként a hazai OTC származtatott ügyletek esetében magyar állampapírok fogadhatóak el fedezetként. 4) Az Equilor Trader, Interactive Brokers, Brokerjet és MetaTrader rendszerek esetében fedezetként azon devizák köre tudható be, amelyekben az adott közreműködő partner számlanyitási lehetőséget biztosít. Ebbe a körbe a fő devizák tartoznak. 5) Az Equilor jogosult a fedezetként elfogadható eszközök körét, egyedi megállapodás alapján befogadni. Az elismerhető hitelkockázati fedezetek köréről, azok értékelésének rendjéről a Tájékoztató a letétképzési kötelezettség, illetve a fedezetek befogadásának és értékelésének rendjéről szóló anyagból Értesülhetnek az Equilor ügyfelei. Származtatott ügyletek partnerkockázata Az Equilor által használt Clavis nyilvántartási rendszerben kialakításra került a származtatott ügyletek partnerkockázatát bemutató eljárás, amely az OTC derivatív ügyletek és kölcsönügyletekből adódó kitettségeket számszerűsíti. Az Equilor a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatos adatokat bizalmas információnak tekinti, ezért az ilyen típusú ügyletekre számított tőkekövetelmény értéke nem jelenik meg a Közzétételben. Felhígulási kockázat Az Equilor nem folytat befektetési hitelezési tevékenységet. Ugyan az Equilor Üzletszabályzata lehetőséget nyújt halasztott pénzügyi teljesítésre, azonban e szolgáltatás szabályzati háttere nem került kialakításra. A 2013-as évben az Equilor nem nyújtott halasztott pénzügyi teljesítést. Hitelkockázat a Bszt. 5. (1) b) c) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből adódhat, amelyet a kereskedési könyvre vonatkozó információk között kell elemezni és közzétenni. Az említett tevékenységből fakadó partnerkockázati tőkekövetelményt a kereskedési könyvi, illetve a hitelkockázattal kapcsolatos tőkekövetelménynek megfelelően kerül kimutatásra. Az Értékelési Szabályzat részletesen rendelkezik a partnerkockázat napi rendszerességű átértékeléséről, az egyes termékcsoportra vonatkozó szabályokról, illetve a partnerkockázat kezelése kapcsán releváns felelősségi 7

körökről. A kitettséggel szemben befogadott fedezetek tekintetében az Equilor a Fedezetértékelési Szabályzata az irányadó. A partnerkockázatok számszerűsítésére napi rendszerességgel kerül sor, amelyről az Equilor menedzsment és az érintett üzletkötők tájékoztatást kapnak. A fedezetlen pozíciókról az ügyfeleket az üzletkötők értesítik, a pozíciókat az Equilor kezeli és szükség esetén az üzletszabályzatban meghatározott normák mentén zárja. Likviditási kockázat Az Equilor különös hangsúlyt fektet a működéshez szükséges likviditás folyamatos biztosítására. A likviditást elsősorban a Társaság saját tőkéje, illetve szükség esetén a tulajdonosi háttér biztosítja. Az Equilor likviditási helyzetét leginkább olyan elszámolási tételek befolyásolják, ahol az Equilor-nak teljes likviditást kell biztosítania. A likviditási kockázatot a rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználásával, a partnerkockázat szigorú és következetes kezelésével, megfelelő banki refinanszírozási megállapodások megkötésével, nettósítási megállapodásokkal, illetve mobilizálható tulajdonosi vagy partneri likviditási tőke biztosításával kell kezelni. Az ügyfélkövetelések védelme és az Equilor mindenkori fizetőképessége érdekében az Equilor a Kockázatkezelés Szabályzat előírásainak megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri a likviditási helyzetet, illetve meghatározott intézkedési tervvel rendelkezik a likviditási nehézségek kezelésére. Ennek keretében részletes jelentési struktúra került kidolgozásra, amely kiterjed a napi likviditási jelentésre, illetve a rendkívüli likviditási helyzetek kezelésére. Működési kockázat A működési kockázat jelentősége a komplex termékstratégiából, illetve on-line kereskedési rendszerek alkalmazásából kifolyólag jelentősnek tekinthető. A működési kockázatot a lehetséges kockázati források megfelelő azonosításával, illetve a kockázatot csökkentő vagy megszüntető eljárás kialakításával, ellenőrzési pontok közbeiktatásával kell kezelni. A működési kockázat mérésére illetve tőkekövetelményének meghatározása a 575/2013/EU.rendeletben meghatározott Alapmutató (BIA) módszer alkalmazásával történik. Az Alapmutató módszerhez tartozó Irányadó mutatót a Pénzügyi Igazgató határozza meg a megelőző három év könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolója alapján az575/2013/eu rendelet 316. cikkében meghatározott módon. Az Irányadó mutató az elmúlt három évben a következőképpen alakult: 2011 2012 2013 Nettó kamatbevétel 59,581 33,411-59,984 1 Kapott kamat és kamatjellegű bevételek 140,454 154,146 86,315 2 Fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítások 80,873 120,735 146,299 Nettó nem kamatjellegű bevétel 1,446,033 1,236,063 2,016,932 3 Részvényekből és egyéb rögzített kamatozású, változó hozamú értékpapírokból származó bevételek 516,332 544,791 974,196 8

4 Kapott jutalék- és díjbevételek 1,684,772 1,687,393 2,381,440 5 Fizetett jutalék- és díjráfordítások 496,467 502,923 634,210 6 Pénzügyi műveletek nettó eredménye -326,824-542,470-789,384 7 Egyéb üzleti tevékenységből származó bevételek 68,220 49,272 84,890 Számított összesen 1,505,614 1,269,474 1,956,948 Ellenőrzés 8 Befektetési szolgáltató eredménye 1,389,315 1,272,458 2,005,149 9 Egyéb bevételek 68,220 16,765 54,445 Pénzügyi műveletek eredménye 48,080-19,748-102,646 Összesen: 1,505,615 1,269,475 1,956,948 - Számított összesen -1,505,614-1,269,474 1,956,948 Különbség: 1 1 0 A 575/2013/EU rendelet III. cím 316-os cikk alapján számolt tőkekövetelmény az Irányadó mutató 15%-a. Jogi kockázat A jogi kockázat az Equilor által alkalmazott szerződésekből fakadó kötelezettségek nem megfelelő kontrolljából adódó veszteség lehetősége. A jogi kockázatok kezelése érdekében az Equilor számos jogi kontrollfunkciót működtet, amelyek részét képezik a szabályzatalkotási és termékfejlesztési folyamatoknak is. Az Equilor egyes területeket, tevékenységi köröket a fentiekben meghatározott kockázati típusok (mint dimenziók) tekintetében értékeli. Az értékelés főbb aspektusai: a kockázati esemény bekövetkeztekor annak hatása az Equilor működőképességére, tőkeellátottságára és likviditására. Kereskedési könyv Az Equilor napi rendszerességgel meghatározza a kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelményét a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 575/2013/EU rendelet alapján. Az Equilor saját számlás kockázatvállalásának elsődleges célja az Ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység támogatása, kockázatait a saját számlára felvehető pozíciók körének meghatározásával mérsékli. A saját számlára vehető pozíciók: Magyar állam vagy más EU, illetve OECD tagország kormánya vagy nemzeti bankja által kibocsátott befektetési kategóriába tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, Részvények, befektetési jegyek, EU vagy OECD tagállam devizájára vonatkozó azonnali, határidős pozíció, Határidős termékek közül: részvény, index (kizárólag tőzsdei származtatott indexügylet, ami jelentősen diverzifikált indexet képvisel) és deviza határidős ügyletek, Részvényre vonatkozó európai típusú vételi jog vagy vételi kötelezettség 9

Az Equilor saját számlás tevékenységére jellemzően külföldi részvények, hazai állampapírok kerülnek a megfelelő limitek betartásával, amelyek napi szinten meghatározásra kerülnek. A Belső Ellenőr ezen limitek kihasználtságát szinten napi szinten ellenőrzi. A Kereskedési könyvi kockázatok meghatározásánál az Equilor a Kereskedési Könyvi Szabályzatában megfogalmazottak mentén, a mérlegen belüli értékpapír pozíciók nettósítása akkor lehetséges ha: 1) az adott értékpapírok kibocsátója megegyezik, 2) a névleges kamatláb megegyezik, 3) a lejárat megegyezik illetve ha 4) az értékpapírok egyazon devizában denomináltak. Befektetési könyvi pozíciók Az Equilor a befektetési szolgáltatási és ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek okán vállalt pozíciókat a Kereskedési könyvben tartja nyilván. A Kereskedési könyv mellett a Társaság Befektetési könyvet is vezet, amelyet további részportfóliókra bont. Az egyes részportfóliókra vonatkozó limitrendszert illetve a saját számlás kockázatvállalás szabályait a Kockázatkezelési szabályzat keretében határozza meg. A Befektetési könyvben nyilvántartott pozíciók kamatkockázata napi szinten kerül meghatározásra, a kockázatkezelő tájékoztatja a meghatározott limit kihasználtság értékéről az érintett, szabályzatban meghatározott vezetőket. Javadalmazási politika A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény (a továbbiakban Bszt.) 4. számú melléklet 2. ponttal érintett személyekre vonatkozó javadalmazási politika éves nyilvánosságra hozatala az Equilor Befektetési Zrt. esetében: A javadalmazási politika alkalmazása során alkalmazott döntéshozói és ellenőrzési folyamatok: A javadalmazási politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, annak végrehajtásáért a Felügyelő Bizottság felel. A javadalmazási politika elveinek kialakításában, felülvizsgálatában az Igazgatóság kérésére részt vesz a kockázati kontroll és megfelelőségi, humán erőforrás terület. A javadalmazási politika kialakítása során figyelembe kell venni vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ill. a Felügyelet vonatkozó ajánlásait. A Bszt. 4. mellékletének 5. pontja szerint a politika végrehajtását a Független Belső ellenőrzés vizsgálja felül. A belső ellenőrzési vizsgálat fókusza a túlzott kockázatvállalás és a Társaság érdekeivel ellentétben álló magatartás megakadályozására rendelkezésre álló ösztönzőkre terjed ki. A teljesítmény és a teljesítmény javadalmazás kapcsolata, a javadalmazási rendszer legfontosabb jellemzői: A személyi hatály által érintett egyes csoportok tevékenység végzésükből eredően - különböző módon kerülnek javadalmazásra. A tisztségviselők (igazgatóság tagjai) díjazását úgy kell megállapítani, hogy a díjazás mértéke igazodjon a felelősség mértékéhez, ne okozzon túl nagy anyagi megterhelést a Társaság számára, arányban álljon a tisztségviselői munkavégzéssel, a Társaság előző évi gazdasági eredményével, a Társaság által foglalkoztatottak 10

létszámával. A könyvvizsgáló éves díjazása igazodik a Társaság méretéhez, gazdálkodási körülményeihez, költségviselő képességéhez. A könyvvizsgáló javadalmazásáról a Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés dönt. Az Igazgatóság munkavállaló státusszal rendelkező tagjainak munkabéréről a Felügyelő Bizottság dönt. Az üzleti területek vezetői esetében a teljesítménybeli premizálás és a prémiumcél kitűzés is megvalósul, tekintettel a speciális funkcióra. Az üzletág vezetők, mint a profit centrumok irányítói érdekeltek a profit termelésben, és mint vezetők kiemelten érdekeltek, a szabályozottság, a jogszabályoknak való megfelelés követelményében, az ügyfél elégedettség elérésében. Ebből adódóan juttatásaik pénzbeli és nem pénzbeli elemeket egyaránt tartalmaznak. Javadalmazásuk az Igazgatóság döntése alapján, havi, illetve negyedéves teljesítményértékelés alapján történik. A negyedéves értékeléseken felül éves teljesítményértékelésre is sor kerül, amely eredménye a következő évi béremelési előterjesztés során kerül figyelembe vételre. A béremelések tekintetében az Igazgatóság dönt. Nem pénzbeli juttatásként megjelenhet a dolgozói részvényvásárlás lehetősége, amelynek feltételeiről (mértéke, ára, vásárlás időszaka) minden esetben a Közgyűlés határoz. További nem pénzbeli juttatásként az Üzletág Irányítók II. kategóriás szolgálati autó használatra jogosultak. Az Operatív vezetők premizálásának elbírálására az Igazgatóság jogosult. A premizálás prémium feladatok meghatározásával történik, legkésőbb az üzleti terv elfogadásával egyidejűleg, illetve kivételesen indokolt esetben azt követően kerülhet sor. A prémium feladat kitűzés tartalmazza a teljesítendő feladatokat, az elérendő eredményeket, a hozzájuk tartozó prémium hányadot, az értékelés időpontját, a kifizethetőség idejét. A prémiumfeladatok kiértékelése és az elszámolás az üzleti évet lezáró éves beszámoló elfogadásakor történik. Fenti vezetők esetében, nem pénzbeli juttatásként megjelenhet a dolgozói részvényvásárlás lehetősége, amelynek feltételeiről (mértéke, ára, vásárlás időszaka) minden esetben a Közgyűlés határoz. További nem pénzbeli juttatásként a csoporton belüli egyes vezetői kör IV. kategóriás szolgálati autó használatra jogosult. A Kockázati és kontrollfunkciót betöltő alkalmazottak (Megfelelőségi Tanácsadó, Megfelelőségi Munkatárs, Kockázatkezelő) javadalmazásának előterjesztése a munkáltatói jogok gyakorlójának feladata. Az előterjesztés alapján a Felügyelő Bizottság határoz a funkciókat betöltő alkalmazottak bér és prémium járandóságairól. Ezen funkciók esetében - a Társaság viszonylatában - magasabb alapbér kerül meghatározásra, teljesítmény alapú juttatásként prémium feladatok kerülhetnek meghatározásra. A prémium feladat kitűzés tartalmazza a teljesítendő feladatokat, az elérendő eredményeket, a hozzájuk tartozó prémium hányadot, az értékelés időpontját, a kifizethetőség idejét. 11

A prémiumfeladatok kiértékelése és az elszámolás az üzleti évet lezáró éves beszámoló elfogadásakor történik. Nem pénzbeli juttatásként megjelenhet a dolgozói részvényvásárlás lehetősége, amelynek feltételeiről (mértéke, ára, vásárlás időszaka) minden esetben a Közgyűlés határoz. Független belső ellenőrzési szervezeti egység munkavállalóinak, belső ellenőrzési vezető és ellenőrök, javadalmazása, bér és prémium megállapítása tekintetében a vonatkozó jogszabályok, szakmai sztenderdek és ajánlásoknak megfelelően a Felügyelő Bizottság elnökének előterjesztése alapján a Felügyelő Bizottság jogosult döntést hozni. A Független belső ellenőrzés esetében - a Társaság viszonylatában - magasabb alapbér kerül meghatározásra. A Független belső ellenőrzés premizálásáról, a prémium mértékéről a Felügyelő Bizottság dönt az éves ellenőrzések hatékonysága, teljessége, széleskörűsége, és a külső auditorok visszajelzése alapján. Nem pénzbeli juttatásként megjelenhet a dolgozói részvényvásárlás lehetősége, amelynek feltételeiről (mértéke, ára, vásárlás időszaka) minden esetben a Közgyűlés határoz. Összesített információk a javadalmazásról személyi csoportonként a 2013. üzleti évre vonatkozóan: A 2 fő Tisztségviselő részére kifizetett tiszteletdíj bruttó összege 2 400 000 HUF. A 11 fő Vezető állású személyre (Igazgatóság és Egyéb Vezetők) kifizetett állandó javadalmazás összege bruttó 72 856 000 HUF, a teljesítményjavadalmazás összege bruttó 92 078 000 HUF. Kockázati, kontroll és ellenőrzési funkciót betöltő 6 személy állandó javadalmazásának összege bruttó 17 930 000 HUF. A javadalmazások minden esetben készpénz/számlapénz formájában kerültek kifizetésre. Új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések, végkielégítések és halasztott kifizetések összege: A 2013. üzleti évben kötött 8 új munkaszerződés alapján kifizetett javadalmazás összege bruttó 9 194 000HUF, a teljesítményjavadalmazás összege bruttó 305 000 HUF. Az üzleti év során a Társaság végkielégítést nem fizetett ki, ki nem fizetett, halasztott javadalmazást nem számolt el. Szavatoló Tőke A szavatoló tőke összege a Bszt. 2. számú melléklete alapján meghatározásra kerül minden hónap utolsó napjára legfeljebb a Fordulónapot követő 20. munkanapig. A kockázatkezelő a Jogszabályi tőkekövetelmény összegét minden nap összeveti a szavatoló tőkével, majd az összehasonlítás eredményét minden nap megküldi az az érintett vezetők részére. Az Equilor nem él szavatolótőke korrekcióval. Az Equilor szavatoló tőkéje a 2013. december 31-i fordulónapra a Bszt. 2. számú melléklete alapján, a Rendelet előírásaira való tekintettel a következőképpen épül fel (csak az értékkel rendelkező sorokat feltüntetve): 12

BCAA BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA) Nagyságrend: forint Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Összeg Mód 1 2 a z 001 BCAA1 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN 1449822265 E 002 BCAA11 ALAPVETŐ TŐKE 1449822265 E 003 BCAA111 004 BCAA11101 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK BCAA111-ből: Törzsrészvények és a törzsrészvényekkel egyenrangú jegyzett és befizetett jegyzett tőke 1021369365 E 1021369365 E 006 BCAA1111 Befizetett jegyzett tőke 1000000000 E 008 BCAA1113 Tőketartalék 21369365 E 009 BCAA11131 011 BCAA112 Befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK 21369365 E 466585498 E 012 BCAA1121 Tartalékok 353200653 E 018 BCAA11213 Eredménytartalék 353200653 E 019 BCAA112301 035 BCAA115 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL 113384845 E -38132598 E 036 BCAA1151 (-) Immateriális javak -38132598 E 076 BCAA130610 Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 1449822265 E 080 BCAA14 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE 1449822265 E 082 BCAA1510 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 1449822265 E 092 BCAA183 INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY 37113750 E (Megjegyzés: A táblázatban a nullás sorokat nem szerepeltetjük!) 13

Tőkemegfelelés A Bszt. 106. -ának értelmében a befektetési vállalkozásnak megbízható, hatékony, átfogó stratégiával és eljárásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatások kapcsán, valamint működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges tőke mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. Az Equilor belső tőkekövetelmény számítását a Pillér-1+ módszert használja, mivel a hitelkockázat hiányában nincs olyan kiemelkedő veszélyeztetettsége, amely miatt külön módszer bevezetése indokolt lenne. A tőkekövetelmény számítása során annak értékét csökkentő tényező nem kerül figyelembe vételre, a számítás eredményeit más terület nem alkalmazza. Az Equilor tőkekövetelménye a következő elemekből épül fel: Az 575/2013/EU rendelet alapján számított, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókockázat, elszámolási, nyitva-szállítás, partnerkockázat, valamint nagykockázat-vállalás tőkekövetelménye (együttesen Kereskedési könyvi kockázat tőkekövetelménye), továbbá a hitelkockázat és partner hitelkockázat az 575/2013/EU rendelet. alapján, a működési kockázat az 575/2013/EU rendelet alapján, a deviza árfolyamkockázat az 575/2013/EU rendelet alapján, valamint a az árukockázat az 575/2013/EU rendelet. alapján számított tőkekövetelmény összege. A Jogszabályi tőkekövetelmény összege és az Aktuális Szavatoló tőke értékének kapcsolata napi szinten kerül megállapításra és ellenőrzésre. A Tőkemegfelelés állapotáról a kockázatkezelő napi jelentésben tájékoztatja az illetékeseket. A kockázatkezelő kötelessége az érintett vezetők figyelmének felhívása abban az esetben, ha a Tőkekövetelmény értéke eléri a Szavatoló tőke 90%-át. Az Equilor külön eljárásrendet alakított ki és meghatározta a felelősök körét arra az esetre, ha a Tőkekövetelmény értéke eléri vagy meghaladja az Aktuális Szavatoló Tőke értékét. A jelentés időszakában az Equilor szavatoló tőkéje minden esetben fedezte a meghatározott tőkekövetelmény összegét. BCAB 14

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA) Nagyságrend: forint Összeg Mó d Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 a z 001 BCAB2 TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE 599095572 E 002 BCAB21 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA 175272392 E 003 BCAB211 Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye 175272392 E 004 BCAB21111 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) 175272392 E 010 BCAB2111106 Intézmények 125830539 E 011 BCAB2111107 Vállalkozások 21545983 E 012 BCAB2111108 Lakosság 1020758 E 014 BCAB2111110 Késedelmes tételek 11009394 E 019 BCAB2111115 Egyéb tételek 15865718 E 034 BCAB22 ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE 15022 E 035 BCAB23 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA 50293276 E 036 BCAB231 037 BCAB2311 Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 50293276 E 4207089 E 038 BCAB2312 Részvények 43628447 E 039 BCAB2313 Deviza 2457740 E 042 BCAB24 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA 176496875 E 044 BCAB242 Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer) 176496875 E 15

046 BCAB26 EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY 197018007 E 047 BCAB261 Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet 197018007 E 048 BCAB3 ÖSSZEGZŐ ADATOK E 049 BCAB31 Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt 653708686 E 050 BCAB311 Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt 28.846618 E 051 BCAB32 Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után 850726693 E 052 BCAB321 TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után 19.360147 E 053 BCAB33 FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE 1449822265 E 054 BCAB3301 FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY 599095572 E 055 BCAB331 Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően 850726693 E 056 BCAB332 Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően 242.001833 E 057 BCAB333 TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően 19.360147 E 058 BCAB34 BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE 850726693 E 059 BCAB3401 BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE 140000000 E 060 BCAB341 061 BCAB342 Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően 710726693 E 608 E 062 BCAB343 TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően 49 E 16

(Megjegyzés: A táblázatban a nullás sorokat nem szerepeltetjük!) Jogszabályi megfeleltetés Jelen közzétételben nem szerepelnek az alább, a vonatkozó rendeletben meghatározott alábbi információk: Az Equilor nem tartozik az összevont alapú felügyelet hatálya alá, így a számviteli konszolidáció és az összevont alapú felügyelet tőkekövetelményének számításához kapcsolódó eltéréseket nem határozzuk meg. Az Equilor nem rendelkezik szűkebb értelemben vett hitelezési kockázattal, így ebből a szempontból nem elemezzük a koncentrációt, illetve a felhígulást. Az Equilor felügyeleti sztenderd módszerrel határozza meg a tőkekövetelményt, így belső modellre vonatkozó adatokat nem teszünk közzé. A hitelkockázatot ugyancsak sztenderd módszerrel határozzunk meg, így a belső minősítésre vonatkozó közzététel nem releváns. Az Equilor a működési kockázatának meghatározásakor nem alkalmaz fejlett mérési módszert, így erre vonatkozó információkat a közzététel nem közöl. Az Equilor nem rendelkezett a kereskedési könyvben nem szereplő értékpapír kitettséggel, így az ezen tételekre vonatkozó információk nem kerülnek részletezésre. Az Equilor nem rendelkezett olyan kereskedési könyvön kívüli kockázatvállalással, amely pozíciók kamatkockázatot hordoznak, így erre vonatkozó információk nem kerülnek bemutatásra. Az Equilor nem rendelkezik értékpapírosítási ügylettel, így ennek kockázatait nem taglaljuk. Budapest, 2014. június 05. EQUILOR Zrt. 17