GLOBAL YOUTH TOBACCO SURVEY (GYTS) NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI DOHÁNYZÁSFELMÉRÉS 2003 MAGYARORSZÁG KUTATÁSI JELENTÉS Készítette: Németh Ágnes Kutatásvezető Országos Egészségfejlesztési Központ Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest 2003
Bevezetés Világszerte jól ismert tény, hogy a dohányzás súlyosan veszélyezteti az egészséget. Világviszonylatban minden tizedik ember haláláért a dohányzás tehető felelőssé (1). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai ját ahol a föld lakosságának mindössze 15%-a él a világ összes dohányzással kapcsolatos megbetegedésének közel egyharmada terheli. Az 1990-es évek végén a dohánytermékek okozta halálozások száma 1,2 millió volt a világon (az összes halálozás 14%-a). Hacsak nem alkalmaznak hatékonyabb megelőző intézkedéseket, ez a szám 2020-ra becslések szerint 2 millióra emelkedhet (az összes halálozás 20%-ára). Bár az elmúlt 30 év során a dohányzási prevalencia 45%-ról 30%-ra esett vissza Európában és ez jelenleg stabilizálódni látszik, ez a szint még mindig magasnak és a közegegészségügy valamint a jövő generációk egészségének szempontjából aggasztónak tekinthető. A nők, az ifjúság és az alacsonyabb gazdasági-társadalmi rétegekhez tartozók körében azonban sajnos még növekvő tendencia is kimutatható. Az egyes országok dohányzással kapcsolatos politikája és annak gyakorlati megnyilvánulása nagy eltéréseket mutat, és sok országban még mindig jellemző a dohányzási statisztikák javítására irányuló határozott politikai szándék hiánya (2). A dohányzás egészségkárosító hatásai A tudományos kutatások eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a dohányzásnak oki szerepe van számos halálos betegség kialakulásában (3). A dohányzás felelős a rosszindulatú daganatok kialakulásának feléért ezen belül a tüdőrákok 90%-áért (4), a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) 80%-áért (súlyosbítja az asztmatikus tüneteket is), a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek (pl. szívinfarktus, érelmeszesedés) valamint az agyér-betegségeknek több mint feléért (5, 6). A dohányzásnak a szexuális funkciókra gyakorolt kedvezőtlen hatása szintén kimutatható. A spermiumok számának csökkenése és a megmaradtak életképességének romlása (ennek következményeként pedig csökkent nemzőképesség) észlelhető már a fiatal férfiaknál is (7). A véredények sérülése potenciazavarokat okozhat. A dohányzó nők körében gyakoribb a megtermékenyített petesejt beágyazódásának zavara, ill. a beágyazódott zigóta kilökődése (korai spontán vetélés). Mindezekből következően sok meddőségért és gyermektelen házasságért részben a dohányzás is felelőssé tehető (8). A méh és a méhlepény vérkeringésének romlása és a vér alacsony oxigéntartalma a dohányzó anyák magzatainál a fejlődés elmaradását eredményezheti. Ennek következményeként megnő annak a kockázata, hogy az újszülött éretlen és/vagy sérült lesz. A terhesség alatti dohányzás okozhat továbbá koraszülést, alacsony születési súlyt, de szélsőséges esetben fejlődési rendellenességet, pl. végtaghiányt is (9). A passzív dohányzás (környezeti dohányfüst) káros hatásai szintén közismertek (10, 11). A dohányzás okozta korai ártalmak azonban (melyek már a fiatal dohányosokat is érintik) kevéssé ismertek. A szív teljesítőképessége már néhány hónappal a dohányzás elkezdése után romlani kezd (12). 2
Magyarországi adatok Hazánkban a dohányzás különösen a cigarettázás a társadalmilag leginkább elfogadott egészségveszélyeztető magatartásformák közé tartozik. Széleskörű elterjedtsége évtizedek óta súlyos probléma, és sajnos napjainkban még romló tendenciát is mutat. A felnőtt férfiak 38,2%-a napi rendszerességgel dohányzik, de a nők körében is magas ez az arány: majdnem minden negyedik nő naponta dohányzik (23%) (13). Az európai átlagadatokhoz (és a legtöbb európai ország adataihoz) képest ezek az arányszámok rendkívül magasak (1). A dohányzás ilyen mértékű elterjedtségének súlyos népegészségügyi következményei vannak. Magyarországon évente 140 000 elhalálozás történik, és ebből 28 000 haláleset a dohányzás következtében kialakuló betegségeknek tulajdonítható (14). túlzás tehát azt állítani, hogy a dohányzás kulcsszerepet tölt be az ország lakosságának folyamatos csökkenésében, ami joggal tekinthető nemzeti katasztrófának. Különösen aggasztó, hogy a dohányzás igen elterjedt a fiatalok körében is, és ennek kipróbálása egyre fiatalabb életkorokra tolódik (15, 16). Ezzel azonban hazánk nincs egyedül, mert sajnos világjelenségnek tekinthető (17). Több országosan reprezentatív kutatás eredményei szerint az utóbbi években a 15-17 korosztály háromnegyede arról számolt be, hogy már kipróbálta a dohányzást (18, 19) és majdnem egyharmaduk (32,7%) legalább heti rendszerességgel dohányzott is az adatfelvétel időpontjában (19). A fiúk és a lányok prevalencia-értékei között csekély a különbség (a fiúk kevesebb, mint 5%-al dohányoznak többen). A dohányzással kapcsolatos szabályozási rendszer Magyarországon Jogszabályok Tömegkommunikáció A dohánytermékek közvetlen reklámozása tiltott mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi televíziókban, a közszolgálati rádiókban, a magyar kiadású magazinokban és újságokban, hirdetőoszlopokon és óriásplakátokon (nincs korlátozva a nemzetközi újságokban és a dohányboltokban történő reklámozás). Nincs korlátozó rendelkezés a tv- és mozifilmekben történő indirekt reklámozásra (pl. dohánytermékek és a dohányzásnak, mint cselekvésnek a bemutatására) vonatkozóan. Dohánytermékek elérhetősége és kereskedelme A cigaretta-árusító automatákból történő árusítás és az adómentes dohánytermékek forgalmazása korlátozás nélküli, míg a cigaretta szálankénti vagy csomagolás nélküli árusításának és az ingyenes termékminták terjesztésének minden formája tilos. Kiskorúak (18 éven aluliak) számára dohányterméket tilos eladni. Dohányfüstmentes helyek közterületeken és közintézményekben A dohányzás tiltott a városi tömegközlekedési eszközökön és a nemzetközi légi forgalom járatain, a zárt légterű munkahelyeken és hivatalokban. Az egészségügyi, az oktató-nevelő és közforgalmú intézményekben, a vasúti és vízi közlekedésben valamint színházakban, filmszínházakban, éttermekben, bárokban, stb. csak az arra kijelölt helyeken lehet dohányozni. 3
Megelőző és beavatkozó intézkedések zeti dohányzás-ellenes akcióterv, specifikus dohányzással kapcsolatos kormánypolitika, a dohányzás elkezdésének megelőzését és a nem védelmét célzó intézkedések, civil szerveződések a dohányzás terjedése és visszaszorítása ellen már léteznek. Hazánk minden évben megtartja a Dohányzásmentes Világnapot és felállítottak már egy országos szervezetet is a dohányzás problémájának leküzdésére (Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítvány). A kormány nemrégiben fogadta el az Egészség Évtizedének Johan Béla zeti Programját, melyen belül a dohányzásellenes alprogram főként az óvodákban és általános iskolákban történő prevencióra fókuszál. Mindemellett a dohányzásról leszokni kívánók számára a segítségnyújtás számos formája elérhető: az ország 130 településén működik tanácsadás, ahol a páciensek szakszerű tanácsokat és segítséget kaphatnak, és több leszokást segítő klinika és segélyvonal is létezik. Gyógyszeres segítség szintén igénybe vehető, melyhez a gyógyszereket gyártó cég 50%-os támogatást nyújt a rendeléseken részt vevő páciensek számára. A Global Youth Tobacco Survey (GYTS) elnevezésű zetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés - célkitűzések Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az Amerikai Epidemiológiai és Prevenciós Központtal (CDC) és az ENSZ Gyermekjogi Szervezetével (UNICEF) együttműködésben, 1998-ban indította útjára ezt a világméretű projektet, melynek célja a fiatalok dohányzási szokásaira irányuló információgyűjtés. A 2002. évig 97 országban (köztük 6 európai államban) történt felmérés. Magyarország 6 másik közép-keleteurópai országgal együtt 2002-ben csatlakozott a nemzetközi kutatáshoz. A GYTS egy olyan lehetőséget kínál, melynek segítségével a résztvevő országok monitorozhatják a 13-15 éves fiatalok dohányzási szokásait, ugyanakkor a dohányzásprevenciós és dohányzásellenes programok kivitelezéséhez és értékeléséhez is segítséget nyújt. Célja, hogy felmérje és segítse a fiatalok dohányzással kapcsolatos ismereteinek, attitűdjeinek, viselkedésének és ezek egészségre gyakorolt hatásának megértését. Mindezeken belül a leszokásnak, a passzív dohányzásnak, a média és a reklámozás szerepének, a kiskorúak dohánytermékhez jutásának és az iskolai nevelési tervnek is figyelmet szentel. A GYTS a következő témakörök köré csoportosítja kérdéseit: A dohányzás prevalencia szintjének meghatározása A dohányzás jellemző kezdeti életkorának megállapítása A potenciális arányának becslése Annak meghatározása, hogy milyen gyakorisággal találkoznak a fiatalok a dohányzás reklámozásával Azoknak a köztes tényezőknek az azonosítása (pl. dohányzással kapcsolatos attitűdök, hiedelmek, viselkedési normák), melyek ismerete segíthet a prevenciós programok kidolgozásában és kivitelezésében Annak felmérése, hogy a fő prevenciós kezdeményezések elérik-e az iskolás korosztályt, és ha igen, mi a véleménye ennek a korosztálynak ezekről a programokról. 4
Módszerek Mintavételezés A 2003. évi magyarországi GYTS egy iskola-alapú felmérés volt, melynek során kétlépcsős mintavételi eljárást alkalmaztunk, hogy országosan reprezentatív mintához jussunk a 7., 8, 9. és 10. évfolyamokon (tehát azokban az osztályokban, ahova a 13-15 éves korosztály zöme jár). Az első mintavételi lépcsőben minden iskolát figyelembe vettünk, ahol a 7-10. évfolyamok bármelyikén folyik oktatás. Az iskolákat a beiratkozottak száma alapján adott valószínűségi arányszámok segítségével választottuk ki. A második lépcsőben a kiválasztott iskolákon belül az osztályokat szisztematikus egyenlő valószínűségi mintavétellel (véletlenszerű kezdéssel) választottuk ki. A kiválasztásnál minden 7-10. évfolyamú osztályt figyelembe vettünk. A kiválasztott osztályokban minden tanuló részt vehetett a felmérésben. A mintavételezés során regionális rétegzést is alkalmaztunk: 20-20 budapesti (1597 fő) és egyéb városi (1896 fő) iskola, valamint 27 falusi iskola (1647 fő) tanulói kerültek be a kiválasztott mintába, tehát a 67 iskolából összesen 5410 tanuló. Az összesített válaszarányok az alábbi táblázatban láthatók: 1. táblázat. A kiválasztott mintába bekerült iskolák és tanulók válaszolási arányai. Összes iskola Budapest Egyéb városok Falvak Iskolák (%) 98,5 95,0 100,0 100,0 Iskolák (N) 66 19 20 27 Tanulók (%) 87,2 86,7 86,4 88,8 Tanulók (N) 4484 1384 1638 1462 Súlyozás Az eredmények számításánál súlyozást alkalmaztunk (az adatainkból számított eredményeket egy 1 körüli értékkel, a súllyal szoroztuk), mely eljárás csökkentette a minta torzítottságát azáltal, hogy ellensúlyozta a nem válaszolók okozta arányeltolódásokat. E súlyozási eljárás lehetővé teszi, hogy a kutatásunkból levonható következtetéseket helytállónak tekinthessük a teljes magyarországi 7-10. évfolyamon tanuló lakosságra. A kérdőív Kérdőívünk két fő részből áll: a 89 törzskérdést tartalmazó nemzetközi részből (amelyet kifejezetten az európai országok számára fejlesztettek ki) és a 8 kérdésből álló választható részből, mely néhány, a dohányzással összefüggést mutató háttértényezőre vonatkozik. A törzskérdések hét témakörre fókuszálnak: - prevalencia - kiskorúak dohánytermékekhez való hozzáférési lehetősége - leszokás - ismeretek és attitűdök - dohányzással kapcsolatos iskolai oktatás - média és reklámozás - környezeti dohányfüst (passzív dohányzás) 5
A kérdőívet angol nyelvről magyarra fordítottuk, majd egy független visszafordítás és ellenőrzés történt a nyelvi pontosság biztosítása érdekében. Adatgyűjtés és adatbevitel A felmérés kivitelezését az Országos Egészségfejlesztési Központ koordinálta. Az adatfelvételt megelőzően a kiválasztott iskolák igazgatói felkérő levelet kaptak, hogy támogassák és segítsék a felmérést. A felkérő levélhez mellékeltük az Oktatási Minisztérium támogató levelét, egy rövid ismertetést a kutatás céljairól és menetéről, hangsúlyozva az adatgyűjtés és -feldolgozás során szem előtt tartott titoktartást (önkéntes és névtelen részvétel) és egy tájékoztató levelet a szülők számára. A nyolc kérdezőbiztos, aki az adatgyűjtést végezte egynapos felkészítésen vett részt. Emellett írásos útmutatót is kaptak, melyhez mellékeltünk minden dokumentumot, mely a munka elvégzéséhez szükséges volt. Az adatfelvétel az iskolákban, osztálytermekben zajlott anonim önkitöltéses kérdőívek segítségével. A tanulók válaszaikat külön válaszlapon rögzítették, speciális általunk adott ceruzákkal. Az adatgyűjtés 2003 februárjában zajlott. A kérdezőbiztosok a felmérés minden dokumentumát közvetlenül az Országos Egészségfejlesztési Központhoz juttatták el. A kitöltött szkennelhető válaszlapok és a többi dokumentum kitöltése és ellenőrzése után mindezeket postai úton eljuttattuk a CDC-hez. Az adatbevitel és adatfile-szerkesztés a CDC-ben történt. Statisztikai elemzés A komplex mintavételezési és súlyozási eljárást, a gyakorisági-becsléseket és a standard hibák számítását az Epi Info 2002 elnevezésű statisztikai software csomaggal a CDC-ben végezték el. Ebben a jelentésben a százalékos gyakorisági-becsléseket adjuk meg a 95%-os megbízhatósági intervallumokkal (CI). Az Eredmények fejezet szöveges részében csak a statisztikailag szignifikáns különbségeket említjük meg. A statisztikai különbségeket a 95%-os CI-k segítségével határoztuk meg. Akkor tekinthető szignifikánsnak a különbség, ha két gyakorisági-érték megbízhatósági intervalluma nem átfedő. 6
Kategória Eredmények Prevalenciák 2.a táblázat: A dohányzó tanulók aránya (% ± CI). Akik már kipróbálták a dohányzást (még ha csak 1-2 szippantást is) A 10 éves koruk előtt dohányzással próbálkozók (a dohányzást már kipróbáltak közül) A jelenleg cigarettázók, akik: Kézzel sodort cigarettát szívnak Gyári cigarettát szívnak Összes 70,7 (± 3,2) 17,7 (± 2,6) 33,5 (± 3,1) 12,7 (± 2,5) 96,0 (± 1,2) Fiú 71,4 (± 3,6) 20,4 (± 3,4) 33,1 (± 4,4) 14,3 (± 3,2) 95,1 (± 1,9) Lány 69,5 (± 4,0) 14,6 (± 2,7) 32,7 (± 4,0) 11,1 (± 3,7) 96,5 (± 1,5) Budapest 71,1 (± 6,6) 16,2 (± 4,2) 37,9 (± 7,0) 17,0 (± 3,0) 96,6 (± 1,8) Egyéb város 72,0 (+ 3,8) 16,3 (+ 3,2) 34,3 (+ 3,8) 9,9 (+ 3,5) 96,0 (+ 1,6) Falvak 62,3 (+ 11,6) 25,1 (+ 7,2) 25,9 (+ 8,3) 20,3 (+ 5,1) 94,9 (+ 3,2) Tíz tanulóból mintegy hét (70,7%) már kipróbálta a cigarettázást és 17,7%-uk ezt még 10 éves kora előtt megtette (2.a táblázat). A tanulóknak mintegy harmada (33,5%) jelenleg is dohányzik (az elmúlt hónapban legalább egyszer rágyújtott). A jelenleg is dohányzó fiataloknak több mint egytizede (12,7%) szív kézzel sodort cigarettát, míg 96,0%-uk szív gyári cigarettát. A falusi dohányzó fiatalok között szignifikánsan magasabb a kézzel sodort cigarettát használók aránya (20,3%) mint Budapesten (17,0%) és az egyéb városokban (9,9%). 2.b táblázat: Egyéb dohányterméket használó tanulók aránya (% ± CI). Kategória használók Egyéb dohánytermékeket Szivart Pipát Összes jelenlegi dohányzási forma Összes cigaretta + egyéb Összes 7,1 (± 1,4) 6,2 (± 1,2) 2,1 (± 0,8) 33,9 (± 3,1) Fiú 11,1 (± 2,2) 10,2 (± 2,0) 2,7 (± 1,2) 34,3 (± 4,6) Lány 3,3 (± 1,0) 2,5 (± 0,7) 1,4 (± 0,7) 32,5 (± 3,8) Budapest 11,9 (± 3,3) 9,9 (± 2,6) 4,4 (± 2,5) 40,0 (± 6,3) Egyéb város 6,2 (+ 1,8) 5,6 (+ 1,5) 1,5 (+ 1,0) 34,4 (+ 4,0) Falvak 5,5 (+ 1,8) 4,6 (+ 1,8) 2,1 (± 0,8) 25,9 (± 8,0) Az összes tanulónak kevesebb, mint tizede (7,1%) használ más dohányterméket, mint cigarettát. Ezeknek a tanulóknak a zöme (6,2%) szivart szív, míg a fiataloknak 2,1%-a szokott pipázni (2.b táblázat). A tanulóknak összesen több mint harmada (33,9%) 7
használ bármilyen fajta dohányterméket. A fiúk szignifikánsan magasabb arányban fogyasztanak egyéb dohányterméket (11,1%), ezen belül pedig szivart (10,2%), mint a lányok (3,3% és 2,5%). Emellett Budapesten is magasabb az egyéb dohányterméket (11,9%) és szivart (9,9%) fogyasztók aránya, mint az egyéb városokban (6,2% és 5,6%) és a falvakban (5,5% és 4,6%). 2.c táblázat: A függőségről és fogékonyságról beszámoló tanulók aránya (% ± CI). Azok a jelenleg, akik reggel Azok a dohányzással még soha nem próbálkozott tanulók, akik úgy gondolják, hogy Kategória elsőként mindig cigarettára gyújtanak, vagy úgy érzik, hogy rá kell gyújtaniuk a következő évben elkezdenek dohányozni Összes 17,4 (± 3,9) 22,1 (± 2,5) Fiú 18,1 (± 4,0) 15,0 (± 3,6) Lány 16,1 (± 6,7) 27,9 (± 3,6) Budapest 18,7 (± 4,4) 25,7 (± 4,4) Egyéb város 16,9 (+ 5,5) 22,0 (+ 3,3) Falvak 17,8 (± 8,9) 19,6 (± 5,7) A jelenleg közül majdnem minden ötödik tanulónál (17,4%) kialakult már a függőség, és a még soha nem próbálkozó tanulóknak több mint ötöde (22,1%) fogékonynak tekinthető a dohányzás elkezdésére a következő év folyamán (2.c táblázat). Majdnem kétszer annyi nemdohányzó lány (27,9%) számolt be arról, hogy a jövőben valószínűleg dohányozni fog, mint ahány fiú (15,0%) vallotta ezt. Iskolai egészségnevelés 3. táblázat: A dohányzásról iskolai oktatásban részesült tanulók aránya (% ± CI). Kategória A dohányzás ártalmairól az elmúlt óra keretében a fiatalok ról az elmúlt tanév- Akik beszélgettek iskolai A dohányzás hatásai- tanévben oktatásban dohányzásának okairól az ben oktatásban része- részesültek elmúlt tanévben sültek Összes 48,7 (± 6,5) 38,6 (± 6,4) 41,2 (± 6,3) Fiú 46,0 (± 6,1) 35,6 (± 6,3) 40,8 (± 5,6) Lány 51,2 (± 7,6) 41,3 (± 7,1) 41,8 (± 7,5) Budapest 41,2 (± 6,1) 32,5 (± 6,7) 35,9 (± 6,5) Egyéb város 49,1 (+ 9,7) 39,3 (+ 9,7) 41,0 (+ 9,3) Falvak 54,7 (± 5,5) 42,2 (± 4,2) 47,2 (± 6,4) A tanulóknak kevesebb, mint fele (48,7%) részesült oktatásban iskolai óra keretében az elmúlt tanévben a dohányzás ártalmairól (3. táblázat), és csak 38,6%-uk számolt be arról, hogy szintén iskolai órán beszélgettek arról, miért dohányoznak a hasonló korú fiatalok. Hasonlóképpen, mindössze 41,2%-uk vett részt olyan órán, ahol a dohányzás hatásairól (pl. sárgára színezi a fogakat, rossz leheletet okoz) beszélgettek. 8
Kategória A falusi fiataloknak szignifikánsan nagyobb arányát (54,7%) tanították a dohányzás ártalmairól, mint a budapestieket (41,2%). Leszokás Kategória 4. táblázat: A leszokni vágyó és/vagy leszokással próbálkozó tanulók aránya (% ±CI). Leszokni vágyók Az elmúlt évben leszokással próbálkozók Összes 36,7 (± 3,4) 64,4 (± 4,0) 56,6 (± 2,4) Fiú 40,1 (± 4,9) 61,6 (± 5,6) 40,1 (± 4,9) Lány 33,6 (± 4,8) 65,5 (± 6,4) 33,6 (± 4,8) Budapest 31,1 (± 2,7) 59,3 (± 5,2) 50,1 (± 3,8) Egyéb város Falvak 42,9 (± 5,1) 69,5 (± 8,0) 62,9 (± 4,6) Akik kaptak tanácsot/segítséget a leszokáshoz (az összes dohányzó közül) A jelenleg nak több mint harmada (36,7%) szeretné abbahagyni a dohányzást, míg csaknem kétharmaduk (64,4%) az elmúlt évben már megpróbált leszokni (4. táblázat). A nak valamivel több, mint fele (56,6%) kapott segítséget vagy a tanácsot a leszokáshoz. A dohányzó fiatalok közül a falusiak magasabb arányban szeretnének leszokni (42,9%) mint a budapestiek (31,1%) és ugyancsak a falusiak között vannak nagyobb arányban azok, akik kaptak segítséget vagy tanácsot a leszokáshoz (62,9% és 50,1%). Környezeti dohányzás 5.a táblázat: A környezeti dohányfüstnek kitett tanulók aránya (% ± CI). Akik otthonukban dohányfüstnek vannak kitéve Akiknek otthonában az apa dohányzik Akiknek otthonában az anya dohányzik Összes 75,9 (± 2,5) 91,6 (± 1,9) 42,6 (± 3,0) 57,9 (± 3,7) 31,5 (± 3,0) 46,4 (± 3,6) Fiú 72,0 (± 4,8) 92,2 (± 1,9) 43,0 (± 5,7) 58,4 (± 4,9) 31,3 (± 5,7) 45,4 (± 4,8) Lány 79,1 (± 3,2) 91,5 (± 2,5) 42,1 (± 3,4) 57,5 (± 6,3) 31,0 (± 2,5) 47,0 (± 6,1) Budapest 70,8 (± 7,0) 89,9 (± 2,3) 37,0 (± 8,9) 54,7 (± 7,1) 30,8 (± 8,8) 47,3 (± 5,1) Egyéb város 74,8 (+ 3,1) 91,2(+ 2,8) 41,8 (+ 3,8) 57,3 (+ 4,6) 29,8 (+ 3,7) 44,3 (+ 5,1) Falvak 83,0 (± 4,6) 96,2 (± 1,9) 49,0 (± 3,9) 66,1 (± 8,8) 36,7 (± 4,8) 55,6 (± 3,7) 9
Kategória Akiknek otthonában a testvér dohányzik Akiknek otthonában a legjobb barátja dohányzik Akiknek otthonában más dohányzik Összes 12,9 (± 3,3) 41,6 (± 3,8) 9,59 (± 2,0) 52,5 (± 5,4) 64,6 (± 3,5) 78,1 (±3,5) Fiú 12,5 (± 4,1) 38,9 (± 7,4) 9,2 (± 2,9) 52,7 (± 5,8) 59,2 (± 6,2) 76,4 (± 3,5) Lány 13,1 (± 3,3) 43,7 (± 6,4) 9,3 (± 3,0) 51,1 (± 7,6) 68,8 (± 4,3) 79,9 (± 5,3) Budapest 14,1 (± 5,3) 43,1 (± 5,2) 9,3 (± 3,6) 53,2 9± 5,9) 60,4 (± 6,7) 75,9 (± 4,1) Egyéb város 2,5 (+ 5,0) 41,0 (+ 5,0) 8,9 (+ 2,7) 52,1 (+ 7,7) 62,9 (+ 5,2) 77,2 (+ 4,8) Falvak 12,9 (± 3,5) 42,2 (± 9,9) 11,3 (± 4,3) 53,2 (± 8,8) 72,3 (± 5,2) 86,3 (± 6,8) Általánosságban elmondható, hogy a jelenleg nak jóval nagyobb hányada (96,1%) van kitéve dohányfüstnek az otthonában, mint a soha nem (75,9%) (5.a táblázat). Továbbá mind a soha nem dohányzó (83,0%) mind a jelenleg dohányzó (96,2%) falusi tanulók szignifikánsan nagyobb arányban vannak kitéve a környezeti dohányfüst ártalmainak, mint a városi régióban (beleértve Budapestet is) élő kortársaik. A soha nem dohányzó tanulók majdem felének (42,6%), míg a jelenleg több mint felének (57,9%) édes- vagy nevelőapja dohányzik otthon. Ezek az arányok, mintegy 10%-kal alacsonyabbak az anya esetében (31,5% a soha nem nál és 46,4% a jelenleg nál). A falusi településeken a jelenleg jóval magasabb arányban (55,6%) vannak kitéve az anya dohányzásának, mint a vidéki városokban élő dohányzó tanulók (44,3%). Több mint háromszor annyi jelenleg is dohányzó tanulónak (41,6%) dohányzik a testvére(i) otthon, mint a soha nem nak (12,9%). A különbség még szembetűnőbb a legjobb barát esetében: a jelenleg között ötször magasabb azoknak az aránya (52,5%), akiknek legjobb barátja dohányzik a jelenlétükben, mint a soha nem között (9,5%). A soha nem nak közel kétharmada (64,6%), míg a nak több mint háromnegyede (78,1%) van kitéve mások dohányfüstjének saját otthonában. 10
Kategória 5.b táblázat. A nyilvános helyeken környezeti dohányfüstnek kitett tanulók aránya és ezzel kapcsolatos véleményük (% ± CI). Akik nyilvános helyeken dohányfüstnek vannak kitéve Akik szerint nyilvános helyeken meg kell tiltani a dohányzást Akik szerint mások dohányfüstje kifejezetten káros az egészségükre Összes 89,2 (± 2,8) 96,9 (± 1,3) 90,0 (± 2,2) 31,6 (± 2,9) 67,6 (± 3,7) 54,0 (± 3,6) Fiú 88,9 (± 3,5) 96,7 (± 1,8) 89,3 (± 3,2) 36,7 (± 3,9) 65,1 (± 5,1) 53,0 (± 4,3) Lány 89,6 (± 3,7) 97,8 (± 1,6) 90,8 (± 2,7) 27,8 (± 5,3) 69,4 (± 4,5) 54,2 (± 5,6) Budapest 90,5 (± 1,8) 98,1 (± 1,3) 87,1 (± 3,8) 27,5 (± 5,4) 63,2 (± 7,7) 47,7 (± 6,4) Egyéb város 90,7 (+ 3,5) 97,1 (+ 1,7) 90,4 (+ 3,4) 31,9 (+ 3,6) 70,8 (+ 5,4) 57,1 (+ 4,8) Falvak 84,1 (± 8,8) 94,0 (± 3,8) 91,4 (± 1,9) 36,6 (± 9,6) 62,4 (± 3,5) 48,0 (± 13,1) Nyilvános helyeken szinte mindegyik dohányzó (96,9%) és 10-ből 9 soha nem dohányzó tanuló (89,2%) ki van téve mások dohányfüstjének (5.b táblázat); bár ez a különbség már szignifikáns. Ugyanakkor 10 soha nem dohányzó tanulóból szintén 9 (90,0%) gondolja úgy, hogy a dohányzást meg kellene tiltani a nyilvános helyeken, míg ez az arány csak 31,6% a jelenleg körében. Ez az eltérés szintén szignifikáns. A jelenleg nak több mint fele (54,0%), míg a soha nem nak ennél szignifikánsan magasabb aránya (67,6%) véli úgy, hogy a környezeti dohányfüst ártalmas az egészségükre. Ismeret és attitűd 6. táblázat. Dohányzással kapcsolatos ismeretek és attitűdök (% ± CI). Akik szerint a dohányzó Akik szerint a dohányzó Kategória fiúknak több barátjuk van lányoknak több barátjuk van Összes 23,0 (± 3,5) 21,2 (± 17,5 (± 3,3) 15,5 (± 3,4) Fiú 21,5 (± 5,4) 18,0 (± 15,4 (± 4,3) 13,6 (± 4,6) Lány 24,0 (± 3,8) 23,3 (± 19,3 (± 4,0) 16,8 (± 3,4) Budapest 22,4 (± 6,5) 14,6 (± 17,5 (± 5,2) 14,3 (± 4,4) Egyéb város 24,9 (+ 4,7) 22,3 (+ 17,8 (+ 5,1) 14,6 (+ 4,7) Falvak 18,2 (± 7,7) 25,8 (± 17,0 (± 3,4) 21,3 (± 7,0) 11
Kategória Akik szerint a dohányzás külsőleg vonzóbbá teszi a fiúkat Akik szerint a dohányzás külsőleg vonzóbbá teszi a lányokat Összes 5,2 (± 1,0) 18,0 (± 2,9) 3,8 (± 1,0) 11,6(± 2,4) Fiú 8,4 (± 1,5) 17,5 (± 4,9) 4,9 (± 2,0) 11,0 (± 3,3) Lány 2,3 (± 1,0) 17,9 (± 4,9) 2,5 (± 1,3) 11,2 (± 2,5) Budapest 5,9 (± 3,3) 11,0 (± 2,2) 3,5 (± 2,5) 10,8 (± 2,3) Egyéb város 5,1 (+ 1,0) 19,1(+ 4,3) 4,1 (+ 1,3) 0,7 (+ 3,4) Falvak 5,0 (± 2,2) 23,1 (± 4,4) 3,5 (± 1,6) 16,9 (± 4,7) A fiataloknak több mint ötöde (soha nem : 23,0%, jelenleg : 21,2%) véli úgy, hogy a dohányzó fiúknak több barátja van, mint a nemnak (6. táblázat). Ezek az arányok kissé alacsonyabbak a dohányzó lányok esetében (17,5% a soha nem nál és 15,5% a jelenleg nál). Jelentős különbség van azonban a és nem abbeli vélekedésében, hogy mennyire vonzóak a dohányzó fiatalok. A jelenleg több mint háromszor annyian (18,0%) gondolják azt, hogy a dohányzás vonzóbbá teszi a fiúkat, mint amennyien ezt a soha nem között gondolják (5,2%). A lányok esetében itt is alacsonyabbak az arányok: a soha nem nak 3,8%-a, míg a jelenleg nak 11,6%-a gondolja, hogy a dohányzó lányok vonzóbbak. A falusi dohányzó tanulóknak magasabb aránya (25,8%) gondolja, mint a budapestieknek (14,6%), hogy a dohányzó fiúknak több barátja van. Budapesten a jelenleg nak alacsonyabb aránya (11,0%) véli úgy, hogy a dohányzás vonzóbbá teszi a fiúkat, mint vidéken (19,1% az egyéb városokban, míg 23,1% a falvakban). Média és reklámozás 7.a táblázat. Dohányzásellenes médiaüzenetekkel találkozó tanulók aránya (% ± CI). Kategória Akik dohányzásellenes üzenetet ellenes üzenetet ellenes üzenetet ellenes üzenetet Akik dohányzás- Akik dohányzás- Akik dohányzás- láttak a televízióban hallottak a rádióban láttak hirdetőtáblán láttak óriásplakáton Összes 59,8 (± 2,4) 36,2 (± 3,2) 51,6 (± 3,0) 44,7 (± 2,4) Fiú 60,4 (± 3,4) 40,0 (± 3,8) 50,2 (± 2,7) 44,5 (± 2,0) Lány 58,9 (± 2,9) 32,3 (± 3,8) 52,6 (± 3,7) 44,6 (± 3,2) Budapest 55.2 (± 4.3) 32.3 (± 5.5) 54.9 (± 3.9) 49.2 (± 2.7) Egyéb város 59.4 (+ 3.2) 34.9 (+ 4.3) 51.5 (+ 4.4) 43.8 (+ 3.3) Falvak 65.8 (± 4.7) 44.6 (± 4.3) 48.6 (± 4.4) 43.2 (± 5.2) 12
Kategória Akik dohányzás-ellenes Akik dohányzásellenes üzenetet láttak sporteseményeken, vásárokon, Akik dohányzás-ellenes üzenetet üzenetet láttak újságban/magazinban láttak moziban koncerteken, közösségi eseményeken Összes 55,8 (± 2,5) 40,8 (± 3,4) 57,2 (± 3,0) Fiú 52,8 (± 2,4) 40,3 (± 4,6) 56,1 (± 3,2) Lány 58,7 (± 3,4) 40,8 (± 3,9) 58,0 (± 4,0) Budapest 51,9 (± 2,9) 31,8 (± 4,3) 56,7 (± 2,9) Egyéb város 56,8 (+ 3,7) 40,9 (+ 4,6) 56,2 (+ 4,2) Falvak 56,7 (± 3,4) 49,4 (± 8,7) 61,2 (± 4,8) Tíz tanulóból hat (59,8%) látott a televízióban, míg közel négy (36,2%) hallott a rádióban dohányzásellenes felhívást az elmúlt 30 napban (7.a táblázat). Kissé de szignifikánsan magasabb arányban láttak a tanulók ilyen üzenetet hirdetőtáblákon (51,6%) és óriásposztereken (44,7%). A fiataloknak több mint fele látott ilyen felhívást újságokban és magazinokban (55,8%) és rendezvényeken (57,2%). Tíz tanulóból négy (40,8%) látott dohányzásellenes üzenetet moziban. A lányok (32,3% és 58,7%) és a fiúk (40,0% és 52,8%) között szignifikáns különbség van a rádió és az újságok esetében. A falvakban magasabb arányban látnak a fiatalok dohányzásellenes médiaüzenetet a televízióban (65,8%) és a mozikban (49,4%), és hallanak ilyet a rádióban (44,6 %), mint a budapesti tanulók (55,2% a televízió, 31,8% a mozi, míg 32,3% a rádió esetében). Szignifikáns a különbség a rádió esetében a falusiak és az egyéb városban élők (34,9%) között is, valamint a mozi esetében a budapestiek és az egyéb városban élők (40,9%) között. 7.b táblázat. A dohányzás indirekt reklámozásával találkozó tanulók aránya (% ± CI). Kategória Akik dohányzást Akik dohányzást Akik dohányzást népszerűsítő népszerűsítő üzenetet népszerűsítő üzenetet üzenetet láttak láttak a televízióban láttak hirdetőtáblán újságokban/magazinokban Összes 85,8 (± 1,1) 70,5 (± 2,9) 77,7 (± 1,9) Fiú 87,0 (± 2,0) 69,4 (± 3,0) 74,6 (± 2,6) Lány 85,0 (± 1,8) 70,9 (± 4,0) 79,8 (± 2,0) Budapest 85,9 (± 2,3) 80,7 (± 3,7) 78,4 (± 2,2) Egyéb város 85,9 (+ 1,6) 71,7 (+ 2,1) 78,3 (+ 2,7) Falvak 85,5 (± 1,6) 56,2 (± 6,4) 74,8 (± 2,4) 13
Kategória Akik dohányzást népszerűsítő üzenetet láttak sporteseményeken Akik dohányzást népszerűsítő üzenetet láttak moziban Összes 68,8 (± 2,3) 69,0 (± 1,6) 63,9 (± 1,6) Fiú 71,7 (± 2,5) 71,7 (± 3,2) 63,7 (± 2,2) Lány 65,7 (± 3,6) 66,4 (± 2,6) 63,4 (± 2,2) Budapest 71,2 (± 4,2) 74,6 (± 3,3) 73,1 (± 3,5) Egyéb város 68,5 (+ 3,1) 67,9 (+ 2,0) 67,9 (+ 2,0) Falvak 67,6 (± 3,6) 67,3 (± 4,5) 67,3 (± 4,5) Akik dohányzást népszerűsítő üzenetet láttak közösségi eseményeken/összejöveteleken A tanulóknak több mint négyötöde (85,8%) látta ugyanakkor a dohányzás indirekt reklámozását a televízióban (7.b táblázat). Ez az arány kissé alacsonyabb az újságok/magazinok (77,7%) és a hirdetőtáblák (70,5%) esetében. A fiataloknak több mint kétharmada látott ilyen üzenetet sporteseményeken (68,8%) és moziban (69,0%), és majdnem kétharmaduk (63,9%) látott ilyet társas összejöveteleken. A lányoknak szignifikánsan nagyobb hányada (79,8%) látott ilyen üzenetet újságokban/magazinokban, mint a fiúk (74,6%). Szintén szignifikáns az eltérés a budapestiek (80,7%), a más városokban élők (71,7%) és a falusiak (56,2%) között a hirdetőtáblákon látott üzenetek esetében. 7.c táblázat. A dohányzás direkt reklámozásával találkozó tanulók aránya (% ± CI). Kategória Akiknek van cigaretta-emblémás tárgyuk Akiknek már kínáltak ingyenes cigaretta-termékmintát Összes 15,8 (± 2,6) 38,6 (± 2,8) 3,3 (± 1,1) 11,3 (± 1,2) Fiú 19,4 (± 3,8) 42,0 (± 5,2) 3,7 (± 2,2) 14,7 (± 3,0) Lány 13,0 (± 3,4) 36,5 (± 3,5) 2,7 (± 1,0) 8,0 (± 1,9) Budapest 16,0 (± 2,9) 40,3 (± 5,1) 2,9 (± 1,2) 15,6 (± 2,4) Egyéb város 16,6 (+ 4,1) 37,2 (+ 3,7) 3,4 (+ 1,6) 9,2 (+ 11,2) Falvak 13,5 (± 3,6) 43,4 (± 5,9) 3,6 (± 2,3) 15,7 (± 3,1) A jelenleg közül szignifikánsan nagyobb azoknak az aránya (38,6%), akiknek van cigaretta-emblémás tárgya, mint a soha nem között (15,8%, 7.c táblázat). Hasonlóan, a jelenleg nagyobb hányadának (11,3%) ajánlottak már ingyenes cigarettamintát, mint a soha nem nak (3,3%). Emellett a dohányzó fiúk szignifikánsan nagyobb hányadának (14,7%) kínáltak már ingyenes cigarettát, mint a dohányzó lányoknak (8,0%). 14
Dohánytermékek elérhetősége Kategória 8. táblázat. A jelenleg dohányzó tanulók dohányzási szokásai és cigarettához jutási módok (% ± CI). Akik rendszeresen dohányoznak otthon Akik üzletben vásárolnak cigarettát Összes 11,2 (± 2,0) 65,3 (± 2,8) 76,2 (± 4,6) Fiú 12,4 (± 2,7) 71,0 (± 3,3) 72,0 (± 5,8) Lány 10,6 (± 3,1) 61,1 (± 4,6) 81,0 (± 5,6) Budapest 10,0 (± 4,5) 65,7 (± 3,4) 75,8 (± 4,4) Egyéb város 11,1 (+ 2,5) 66,5 (+ 3,8) 78,7 (+ 5,8) Falvak 13,8 (± 3,2) 58,8 (± 9,4) 61,1 (± 16,1) Akiket fiatal koruk miatt még soha nem utasítottak vissza az eladók, amikor cigarettát vásároltak Minden tizedik (11,2%) jelenleg dohányzó tanuló rendszeresen dohányzik otthon is (8. táblázat). Csaknem kétharmaduk (65,3%) vásárol cigarettát üzletben, míg több mint háromnegyedük (76,2%) válaszolta, hogy fiatal kora még soha nem okozott neki problémát a cigarettavásárlásban. Majdnem 10%-kal több dohányzó fiú (71,0%) vásárol cigarettát üzletben, mint a amennyi dohányzó lány (61,1%), ami szignifikáns különbség. Megbeszélés Prevalencia A 13-16 éves magyar fiataloknak több mint kétharmada kipróbálta már a dohányzást és egyharmaduk jelenleg is dohányzik. Ezek aggasztóan magas arányok. Adataink konzisztensek a korábbi vizsgálatok eredményeivel (16, 18, 19) és azt is mutatják, hogy az utóbbi évtizedben a fiatalok körében tapasztalható növekvő trend (16) nem változott. Majdnem minden ötödik tanuló, aki már próbálkozott a dohányzással, nagyon fiatalon dohányzott először. Ennek jelentős az egészségügyi vonatkozása, mivel minél korábban kezdi a dohányzást valaki, annál nagyobb az esélye, hogy valamely dohányzással kapcsolatos betegség okozza majd halálát, és várhatóan annál fiatalabb korban következik be a halála. A jelenleg dohányzó fiatalok közül majdnem minden ötödiknek kiemelkedően nagy az esélye arra, hogy később dohányzás-okozta betegsége legyen, és ebben meg is haljon, mivel ezek a fiatalok már függővé váltak. Emellett minden negyedik gyermek, aki még soha nem dohányzott, potenciális dohányos. Figyelembe véve, hogy a fogékony lányok aránya jelentősen magasabb, mint a fiúké, és hogy a lányok között meredekebben nőtt a dohányzási prevalencia, mint a fiúknál (16), arra kell gondolnunk, hogy a lányok még veszélyeztetettebbek, mint a fiúk. Bár a tinédzserek körében a legnépszerűbb dohánytermék a gyárilag előállított cigaretta, minden ötödik budapesti és falusi dohányzó fiatal kézzel sodort cigarettát (is) szív (a vidéki városokban jóval alacsonyabb ez utóbbit fogyasztók aránya). E 15
regionális különbség oka egyrészt az lehet, hogy a nyers dohányhoz könnyebb hozzájutni falvakban, ahol a növényt termesztik. Másrészt Budapesten is könnyebben beszerezhető a dohány, mivel itt több speciális dohányszaküzlet található. A dohányzó fiataloknak igen kis hányada fogyaszt más dohányterméket, mint cigarettát. Ők elsősorban a szivarozók, míg elhanyagolhatóan kevés a pipázók aránya. Ezek a fogyasztók elsősorban a fiúk és a budapestiek (itt szintén az elérhetőség játszhat szerepet). Ezek az adatok egyértelművé teszik a sürgető feladatot: a fiatalok körében (is) szükség van a dohányzási prevalenciák drasztikus csökkentésére. A kérdés az, hogyan lehet ezt megvalósítani. E kérdés megválaszolásához többet kell tudnunk a serdülők dohányzási szokásairól, ismereteiről, attitűdjeiről, valamint arról, hogy mennyire vannak kitéve a passzív dohányzás veszélyeinek és a dohányzással kapcsolatos média-üzeneteknek. Leszokás Bár magas a jelenleg dohányzó (és a már függővé vált) fiatalok aránya, a nak több mint egyharmada szeretne leszokni, míg csaknem kétharmada meg is próbálta ezt az elmúlt tanévben. Ezzel szemben alig több, mint felük kapott tanácsot vagy segítséget, ahhoz hogy leszokjon. (E szempontból a falvakban jobb a helyzet, mint a fővárosban.) Ennek okai lehetnek, hogy titokban dohányoznak, és/vagy nem tudják hol és hogyan kaphatnak segítséget. Iskolai egészségnevelés Az iskola-alapú prevenciós nevelés egyedülálló lehetőség a megelőzésre, mivel így minden gyermek elérhető. Általánosságban elmondható, hogy a magyar fiataloknak kevesebb, mint fele részesült ilyen irányú nevelésben (vagy vett részt ilyen témájú beszélgetésben) iskolai óra keretében az elmúlt tanévben; pedig ez a téma a negyedik évfolyamtól része az iskolai tanterv egészségfejlesztéssel foglalkozó fejezetének. Úgy tűnik e tekintetben a tanterv megvalósítása a falusi iskolákban jobban sikerül, mint Budapesten: a falvakban a legmagasabb és a fővárosban a legalacsonyabb azoknak a tanulóknak az aránya, akik dohányzással kapcsolatos ismeretekhez jutottak az iskolai tanítás keretében. Környezeti dohányfüst (passzív dohányzás) Mivel nemcsak a közvetlen, hanem a passzív dohányzás is veszélyezteti az egészséget, azt is fontos megvizsgálnunk, hogy mennyire vannak kitéve a tinédzserek mások dohányfüstjének, és hogy erről mi a véleményük. Eredményeink azt mutatják, hogy a serdülőknek igen nagy hányada (még a nem is) kénytelen mások dohányfüstjét belélegezni mind otthon, mind nyilvános helyeken. Továbbá a jelenleg dohányzó fiataloknak mind a rokonai, mind más, a környezetükben levő emberek nagyobb arányban dohányoznak a tanulók otthonában, mint a nemnak. Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a dohányzó szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek szintén dohányosok, mint a nemé (20). Mind a korábbi kutatások, mind jelen vizsgálatunk sokkal magasabbnak találta a rendszeresen arányát azok között, akik azt válaszolták, hogy legjobb barátjuk és testvérük is dohányzik, mint akik azt, hogy ezek a személyek nem dohányoznak, ami utal a kortárs befolyás jelentőségére (20, 21, 22). Habár a nemnak szignifikánsan nagyobb aránya van tudatában a passzív dohányzás ártalmasságának, és szignifikánsan magasabb arányuk szeretné, ha 16
nyilvános helyeken megtiltanák a dohányzást, a dohányzó fiatalok között sem elhanyagolhatóak ezek az arányok. Ennek megfelelően a dohányzás további korlátozása nyilvános helyeken pozitív hatással lehetne a dohányzó fiatalok dohányzási szokásaira. Ismeretek és attitűdök A serdülők gyakran csak a dohányzás rövidtávú előnyeire koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva a káros hatásokat. A dohányzás főként szociális tevékenység számukra, melynek segítségével kapcsolatot teremthetnek kortársaikkal (beleértve az ellenkező neműeket is). A tömegkommunikációs hatások szintén befolyásolhatják a dohányzással kapcsolatos pozitív attitűd kialakulását. Így a dohányzás iránt pozitív attitűdöt mutató fiatalok fogékonyak a dohányzás elkezdésére is. Mind a dohányzó, mind a nemdohányzó fiatalok úgy vélik, hogy a dohányzás inkább a fiúk, mint a lányok számára nyújt előnyöket. A közül azonban (különösen a falvakban) sokkal többen gondolják, mint a nem közül, hogy a dohányzás jobb külsőt kölcsönöz az embernek. Média és reklámozás A gyermekekre és serdülőkre gyakran nagy hatással vannak a reklámok és egyéb média-üzenetek. Így a tömegkommunikációnak igen nagy a felelőssége mind a reklámok mind a dohányzás-ellenes üzenetek közvetítésében. Eredményeink szerint a magyar fiatalok jelentősen nagyobb arányban találkoznak a dohányzás indirekt reklámozásával, mint dohányzás-ellenes üzenetekkel, felhívásokkal (ezek az arányok nemcsak viszonylagosan, de abszolút értelemben is magasak). Ez vonatkozik az összes megkérdezett információforrásra. Van néhány nemi és regionális különbség abban, hogy milyen gyakran találkoznak a különböző forrásokból származó üzenetekkel a fiatalok. Ezek a különbségek valószínűleg egyrészt a két nem eltérő preferenciájának köszönhetőek a különböző források használatát illetően, másrészt e források elérhetőségének regionális különbségeiből fakadhatnak. A jelenleg között majdnem kétszer annyian vannak olyanok, akiknek van valamilyen cigaretta-emblémás tárgya, mint a nem között. Az utóbbiakat sem szabad figyelmen kívül hagynunk, mivel ők potenciális. A jelenleg közül minden tizediknek ajánlottak már ingyenes cigarettamintát valamely dohánygyártó cég képviselői, holott jogszabály tiltja az ingyenes dohánytermékminták terjesztését. A dohánytermékek elérhetősége Adataink azt mutatják, hogy a dohányzó fiatalok többsége üzletben vásárolja a cigarettát és háromnegyedüknek soha nem volt problémája a cigarettavásárlással, habár Magyarországon tilos kiskorúak számára cigarettát eladni. A cigarettavásárlás nagyobb arányban jellemző a fiúkra, minta a lányokra. A lányok valószínűleg gyakrabban jutnak cigarettához szociális kapcsolataik révén (pl. barátaiktól kérnek). Következtetések és ajánlások Eredményeink jelzik a magas dohányzási prevalencia-értékeket a magyar fiatalok körében. Nyilvánvaló tehát, hogy sürgető szükség van e kedvezőtlen arányok 17
csökkentésére, különben az egyébként is magas dohányzással kapcsolatos morbiditási és mortalitási arányok még tovább nőhetnek a jövőben. A fiatalok magas prevalencia-értékeinek csökkentéséhez az eddiginél szélesebb körű társadalmi összefogás szükséges. Természetesen elsősorban a prevencióra kell összpontosítanunk, de a leszokás segítésére is fontos figyelmet szentelnünk, hiszen adataink egyértelműen jelzik ennek szükségességét. A prevenciós politikát és programokat hatékonyabbá és szélesebb körűvé kell tenni, mivel a serdülő korosztály többsége már kipróbálja a dohányzást, egy jelentős hányaduk pedig hajlamos a kipróbálásra ők tehát potenciális rendszeres dohányosok. A létező dohányzásellenes programokat, kampányokat tovább kell fejlesztenünk, hogy hatékonyabbá váljanak, és/vagy új hatékony programok kifejlesztése szükséges, amelyek a lehetséges legfiatalabb korosztályokat is megcélozzák. Azokat a programokat, amelyeknek hatékonysága bebizonyosodott, országos szintre kell emelnünk. A dohányzás-ellenes programoknak (beleértve a prevenciós programokat is) foglalkozniuk kell az összes e tanulmányban részletezett témakörrel: prevalencia, elérhetőség, leszokás, iskolai egészségnevelés, ismeretek és attitűdök, passzív dohányzás és média. A fenti célok eléréséhez álljon itt néhány részletes ajánlás: Szükséges lehet néhány jogszabály módosítása (pl. további korlátozások a nyilvános helyeken a környezeti dohányfüst csökkentése érdekében, a médiatevékenységek hatékonyabb szabályozása, figyelembe véve ezek attitűdformáló jelentőségét). Ennél fontosabb azonban, hogy a létező jogszabályokat mindenki betartsa (pl. a dohánytermékek eladási tilalmát kiskorúak számára), ehhez hatékonyabb hatósági fellépés szükséges. Emellett a kereskedők széleskörű felvilágosítása is hasznos lehet a kiskorúak dohánytermékvásárlásának csökkentésében. Néhány gazdasági változás is várható az Európai Unióhoz való csatlakozást követően (pl. a dohánytermékek adója emelkedni fog), amelyeknek lehetnek pozitív hatásai a dohányzás-prevencióra. Az iskoláknak nélkülözhetetlen szerepük van a prevencióban, de a leszokás segítésében is, mivel ideális helyszínei a dohányzással kapcsolatos egészségnevelésnek. A dohányzásról és veszélyeiről szóló oktatás része a tantervnek, el kell tehát érnünk, hogy minden tanuló megfelelően informált legyen. Mivel a dohányzással még nem próbálkozóknak jelentős hányada fogékony a dohányzás elkezdésére, az iskolai ismeretterjesztés és nevelés egyedülálló lehetőségét ki kell használnunk a prevencióra. E prevenciónak már a legalsóbb osztályokban el kell kezdődnie, hiszen adataink szerint a serdülőknek nem elhanyagolható hányada már ebben az életkorban kipróbálta a dohányzást. A kortársoktatásnak szintén fontos szerepe lehet, hiszen a kortárs csoport domináns befolyással bír a serdülők szociális kapcsolataiban. Egy jól képzett kortársoktató különösen hiteles lehet a fiatalok számára. Szükséges lenne a szülők és tanárok figyelmét felhívni a jól szervezett szabadidő-eltöltés jelentőségére. Ennek ugyanis általános protektív szerepe van a rizikómagatartásokat illetően. A prevenciós és dohányzás-ellenes programoknak külön figyelmet kell szentelniük a passzív dohányzás veszélyeire, hogy ezeket tudatosítsuk a fiatalokban (és nemcsak bennük, de szüleikben, rokonaikban, stb. is). 18
További kutatások szükségesek, hogy felfedjük a dohányzásra való fogékonyság nemi különbségének okait, és a preventív politikát, programokat e különbség figyelembe vételével fejlesszük (mivel a lányok veszélyeztetettebbek, külön figyelmet kellene szentelni a dohányzás terhességre és a magzat fejlődésére gyakorolt hatásának). Korábbi kutatások azt is felfedték, hogy hazánkban a lányok körében a dohányzási prevalenciák meredekebben emelkedtek, mint a fiúknál. Sürgető szükség van hatékony leszokást segítő programok kifejlesztésére is, mivel erre van igény a dohányzó fiatalok körében. Sok rendszeresen dohányzó serdülő szeretne leszokni, és sokan próbálkoztak már sikertelenül. További vizsgálatok szükségesek, hogy kiderítsük, milyen segítséget, tanácsot tudnak igénybe venni a leszokni vágyók. Szükség van regionális és/vagy helyi tanácsadó ambulanciákra (pl. az iskolákban) ahova bizalommal fordulhatnak a segítségre szorulók. Végül, de nem utolsósorban ajánlatos rendszeres felméréseket végezni a dohányzási helyzetkép, valamint a dohányzás-ellenes és prevenciós programok, kampányok, akciók hatékonyságának monitorozására. Emellett tudatában kell lennünk annak is, hogy a kutatási eredmények gyakorlatban történő alkalmazása (még azoknak a látszólag kis összefüggéseknek is, mint hogy a dohányzó tanulók vonzóbbnak látják a at, és hogy ők kevésbé tartják ártalmasnak a dohányzást, mint nemdohányzó társaik) elengedhetetlenül szükséges a hatékony prevencióban. Összefoglaló Célkitűzések Kutatásunk célja a magyar fiatalok dohányzási szokásairól szóló országosan reprezentatív adatgyűjtés volt. Ezen túlmenően megvizsgáltuk, hogy a serdülők milyen dohányzással kapcsolatos ismeretekkel és attitűdökkel rendelkeznek, mennyire vannak kitéve a dohányzással kapcsolatos média-üzeneteknek és a passzív dohányzásnak (környezeti dohányfüstnek), milyen a dohánytermékek hozzáférhetősége a kiskorúak számára és mennyire van jelen a dohányzással kapcsolatos egészségnevelési tevékenység az iskolai nevelési gyakorlatban. Anyag és módszer Az adatfelvétel az iskolákban zajlott, országosan és regionálisan reprezentatív mintán. A mintaválasztás kétlépcsős, csoportos mintavételi eljárással történt. Így a 13-16 éves korosztályból (7-10. évfolyamok) összesen 4484 tanulótól kaptunk értékelhető válaszokat. Az adatgyűjtés nemzetközileg egységesített kérdőívekkel zajlott, az anonimitás és titkosság biztosításával. E felmérésre a Global Youth Tobacco Survey elnevezésű nemzetközi ifjúsági dohányzásfelmérés keretében került sor. Eredmények A tanulóknak több mint kétharmada már kipróbálta a dohányzást és egyharmaduk jelenleg is dohányzik. A két nem között nincs jelentős eltérés ezekben az adatokban. 19
Minden ötödik tanuló, aki eddig még nem dohányzott, valószínűnek tartja, hogy a jövőben viszont fog dohányozni. Ez az arány a lányok körében jelentősen magasabb (27,9%) mint a fiúknál (15,0%). A jelenleg is dohányzó tanulók több mint egyharmadának azonban szándékában áll a dohányzást abbahagyni. A fiataloknak több mint fele válaszolta, hogy az elmúlt tanévben iskolai óra keretében nem hallottak a dohányzás hatásairól. Mind a dohányzó, mind a nemdohányzó serdülőknek nagy hányada (75-95%) rendszeresen ki van téve a passzív dohányzásnak. A fiataloknak mintegy 30-60%-a találkozott az elmúlt hónapban dohányzásellenes média-felhívással, ugyanakkor 60-85%-uk találkozott olyan médiaüzenettel is, amely nem közvetlenül, de népszerűsítette a dohányzást. Mind a, mind a nem jelentős hányada (hozzávetőlegesen 20%) pozitívan viszonyul a dohányzáshoz. A dohányzó serdülők több mint 75%-ának soha nem okozott nehézséget, hogy cigarettát vásároljon magának. Következtetések és ajánlások Eredményeink egyértelművé teszik, hogy sürgető szükség van a magyar fiatalokra jellemző magas dohányzási prevalencia-értékek csökkentésére. Ennek elérése érdekében nagyon sokat kell tennünk: többek között szükség van hatékony dohányzás-prevenciós és leszokást segítő, kifejezetten a serdülő korosztály számára kifejlesztett programokra. Továbbá szükség van a meglévő programok továbbfejlesztésére, ill. a már jól működők programok hatékony és széleskörű terjesztésére. Rendkívül fontos az ismeretterjesztés is: nemcsak a fiatalok, hanem környezetük (pl. a család) számára is. Ezzel elősegíthetnénk a passzív dohányzás csökkenését. Elengedhetetlenül szükséges lenne a dohányzással, a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatos jogszabályok betartatása, betartása. Köszönetnyilvánítás Ezt a kutatást pénzügyileg és technikailag támogatta az Egészségügyi Világszervezet (WHO-Tobacco Free Initiative) és az egyesült államok-beli illetőségű Centers for Disease Prevention. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szintén biztosított pénzügyi forrást a kivitelezéshez, valamint az Oktatásügyi Minisztérium szakmai támogatását élvezte a kutatás. Köszönet illeti Dr. Charles W. Warrent, a CDC Dohányzás és Egészség Hivatalának statisztikusát, hogy a felmérés kivitelezésében és értékelésében, valamint e jelentés elkészítésében oly sok szakmai segítséget nyújtott. Köszönöm Ionela Petrea-nak, a WHO szakmai asszisztensének és Dr. Haik Nikogosiannak, a WHO Európai ja szakmai tanácsadójának a felmérés megszervezésében, végrehajtásában és e riport elkészítésében nyújtott segítségét. Köszönet jár Lee Juliette-nek és Veronica Lea-nak, a CDC Dohányzás és Egészség Hivatala epidemiológusainak, valamint a WHO és a CDC valamennyi munkatársának, akik segítettek az adatfeldolgozás és a jelentés elkészítésében. Köszönöm Dr. Aszmann Annának, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főosztályvezetőjének és Demjén Tibornak a Johan Béla Népegészségügyi Program Dohányzás-ellenes Programjának vezetőjének, a Dohánymentes Európa elnevezésű WHO akcióterv nemzeti összekötőjének, hogy fontos megjegyzéseikkel segítették e 20