G A Z D A S Á G I P R O G R A M J A

Város ának G A Z D A S Á G I P R O G R A M J A A. ÉVEKRE 1

BEVEZETŐ Jogszabályi háttér: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 116. -a értelmében: (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Célja: az önkormányzat képviselő-testülete egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön. A gazdasági program tartalmazza: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat (kötelező és önként vállalt egyaránt), városként pedig a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. Táblázatos formában a program 1. sz. mellékletében. Jelen gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. E programban foglaltak megvalósításához szükség van : pályázati lehetőségek felkutatására, a meglévő anyagi források minél hatékonyabb kihasználására, új lehetőségek keresésére következetes döntésekre. Jelen gazdasági program forrásai: Városi Gazdasági Programja 2011-2016. évekre Polgármesteri Program Képviselő-testület elképzelései i intézmények vezetőinek javaslatai 2

Lakosság, civil szervezetek megfogalmazott igényei jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. A gazdasági programban meghatározott fejlesztési elképzelések, stratégiai célok összhangban vannak a központi és térségi fejlesztési irányelvekkel, mivel a pályázati források ennek tükrében kerülnek kialakításra. A kormány gazdasági fejlesztési elképzeléseit alapvetően az Széchenyi2020 fejlesztési program határozza meg. Az elfogadott Operatív Programok pályázatai továbbra is elérhető források az önkormányzati fejlesztésekhez: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP), GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP), KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP), RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM ÉLELMISZERT ÉS/VAGY ALAPVETŐ ANYAGI TÁMOGATÁST BIZTOSÍTÓ OP (RSZTOP), TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP). Az egyik legfontosabb önkormányzatok számára elérhető fejlesztési forrás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). A kiírásra kerülő támogatási rendszer kialakításában fontos szerepet játszanak a megyei önkormányzatok, így Bács-Kiskun Megye a is. A fentiekben ismertetett programok határozzák meg elsődlegesen a város gazdasági programjában szereplő célok megvalósítását. Ezenkívül kizárólag kormányzati forrásokat tartalmazó alapok segítségével, illetőleg speciális EU-s, és egyéb nemzetközi támogatási lehetőségek kihasználásával tervezzük a jövőben is fejlesztéseink 3

1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1.1. Települési adatok város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a Duna- Tisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskeméttől 20 km-re. 2001. július 1-jén nyerte el a városi rangot. A város összterülete 8.126 ha, a tanyás település szerkezet miatt jelentős nagyságú a külterület: 7.756 ha, az összes terület 95,4 %-a. A lakosságszám-növekedés folyamatosnak mondható, melyet kevés település mondhat magának az országban. A Lakosság-szám 2006. jan. 1-jén 6190 fő. 2010. jan. 1-jén 6479 fő 2014. jan. 1-jén 6509 fő Születések száma folyamatosan magas: 2010 2011 2012 2013 2014 73 70 74 73 67 A külterületi lakosság száma: 2014. jan. 1. 867 fő Az állandó lakosság korcsoportos megoszlása: 0-18 évesig: 1.377 fő, 21,25 % 19-60 évesig: 3.874 fő, 59,80 % 60 év felettiek: 1.228 fő, 18,95 %. A településen a címnyilvántartás szerint a lakások száma: 2658, melyből lakott: 2331 belterületi: 2040 db, melyből lakott: 2024 db. külterületi: 618 db, melyből lakott: 307 db tanya. az ivóvízhálózatba bekapcsolt 2443 lakás gázellátásba bekapcsolt 2240 lakás a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont 2.034 lakás szennyvízgyűjtésbe bekapcsolt 2477 lakás ( vagy telek) egy lakásra jutó népesség 3,2 fő. Területi megoszlás szerint a lakott ingatlanok 13 %-a külterületi, az 1 lakott lakásra/tanyára jutó külterületi népesség: 2,7 fő. Az önkormányzat által fenntartott intézmények: Katona József Művelődési Ház és Könyvtár Kerekegyerdő Bölcsőde Kerekegyházi Közös i Hivatal (Fülöpháza Község ával közösen) Az önkormányzat által működtetett intézmény: Kerekegyházi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4

és Térsége Feladatellátó Társulás által fenntartott intézmények (gesztor: Város a) Humán Szolgáltató Központ Kerekegyházi Bóbita Óvoda 5

1.2 Pénzügyi-költségvetési helyzet A Magyary Zoltán Terv és a Mötv. megteremtette az új közigazgatási rendszert. Finanszírozási oldalról a feladatfinanszírozás határozza meg a bevételek-kiadások alakulását, tervezését mind a kötelező, mind az önként vállalt feladatok esetében. Az önkormányzati feladatellátás során az önként vállalt feladatok ellátására csak és kizárólag az egyéb sajátos bevételből van lehetőség. Bevételek: unk 2013-2014 évben az alábbi táblában foglalt bevételekkel gazdálkodott, valamint 2015. évben az alábbi bevételeket tervezte. A bevételeink több mint 50 %-át a különböző jogcímeken kapott állami támogatások a feladatfinanszírozás keretében alkotják, az adó bevételek az összbevétel 24 %-át adják. Az adósságkonszolidációt követően önkormányzatunk nem rendelkezik hitelállománnyal, a működés és a tervezett beruházások saját forrásból biztosítottak. Megnevezés A bevételek összege és aránya 2013 2014 2015 ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % Adóbevételek 230 294 20,50% 227 689 18,26% 221 800 24,81% Egyéb közhatalmi bevételek 4 582 0,41% 2 274 0,18% 2 164 0,24% Működési bevételek 148 851 13,25% 125 606 10,07% 125 163 14,00% ok működési támogatásai központi költségvetésből 466 326 41,52% 455 418 36,52% 454 253 50,81% Egyéb működési támogatások bevételei államháztartáson belülről 220 911 19,67% 114 957 9,22% 69 403 7,76% Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről 0 0,00% 1 317 0,11% 0 0,00% Egyéb működési célú átvett pénzeszközök 6 278 0,56% 419 0,03% 0 0,00% Működési költségvetés 1 077 242 95,91% 927 680 74,38% 872 783 97,62% Ingatlanok értékesítése 9 189 0,82% 0,00% 12 500 1,40% Egyéb tárgyi eszközök értékesítése 0 0,00% 16 0,00% 0 0,00% Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek 0 0,00% 1 661 0,13% 0 0,00% Felhalmozási célú önkormányzati támogatások központi költségvetésből 25 580 2,28% 288 654 23,14% 0 0,00% Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről 7 265 0,65% 28 765 2,31% 3 305 0,37% Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről 0 0,00% 0 0,00% 5 447 0,61% Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök 3 856 0,34% 400 0,03% 0 0,00% Felhalmozási költségvetés 45 890 4,09% 319 496 25,62% 21 252 2,38% Bevételek összesen: 1 123 132 100,00% 1 247 176 100,00% 894 035 100,00% 6

Kiadások: A működési kiadásokon belül a személyi juttatások, munkaadói járulékok 23,6 %-ot jelentenek. A dologi kiadások aránya 28,3 %, aminek nagy része intézmények működtetése, illetve a kötelező étkeztetési feladatok ellátása. Beruházásaink hányada 6,5 %, ami a szükséges tárgyi eszközpótlást, belterületi út építést, útfelújítást foglalja magában. A költségvetési tartalék 99 261 ezer Ft, amely forrás biztosít az évközben megnyíló pályázati lehetőségek önrészének finanszírozására. Megnevezés Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó Dologi jellegű kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú támogatások A kiadások összege és aránya 2013 2014 2015 ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % 159 888 18,25% 212 044 22,71% 182 133 18,70% 38 797 4,43% 53 360 5,71% 48 094 4,94% 259 429 29,61% 280 948 30,09% 275 165 28,25% 70 722 8,07% 61 989 6,64% 40 761 4,18% 75 817 8,65% 242 543 25,97% 355 342 36,48% Működési költségvetés 604 653 69,01% 850 884 91,12% 901 495 92,55% Beruházási kiadások 269 234 30,73% 81 614 8,74% 63 235 6,49% Felújítások 0 0,00% 0 0,00% 1 500 0,15% Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása 0 0,00% 0 0,00% 5 447 0,56% Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre 2 302 0,26% 0 0,00% 0 0,00% Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre 0 0,00% 1 344 0,14% 2 358 0,24% Felhalmozási költségvetés 271 536 30,99% 82 958 8,88% 72 540 7,45% Kiadások összesen: 876 189 100,00% 933 842 100,00% 974 035 100,00% 7

2. A GAZDASÁGI PROGRAM A Gazdasági Programban meghatározott célkitűzések megvalósításához az a következő feladatokat rögzíti: - A megkezdett munka folytatásaként fejlődésének továbbra is három párhuzamosan és egymásra épülően fejlesztendő alappillére, területe van az egyéb szolgáltatások fejlesztése mellett -, ezek: az oktatás, a lakhatás, és a munkahelyteremtés. - Az sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit folyamatosan kutatja, és szélesíti. Törekednünk kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak és hatékony eszköze a lakossági terhek csökkentésének és az sajátforrás növelésének, a gazdaságélénkítő hatás kifejtése mellett. - Az a fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását a jövőben is elsősorban az uniós és hazai, valamint egyéb pályázati források igénybevételével kívánja megvalósítani. - A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert és elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket, a feladatfinanszírozásból származó szigorú elszámolási rendszer teljesítése mellett. 2.1 Gazdaságfejlesztés Város ának Képviselő-testülete a -as évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg: (konkrét elképzelések az adott témakörhöz kapcsolódó táblázatban találhatók, a gazdasági program 1. sz. mellékleteként) 2.1.1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztés, befektetés-ösztönzés Az ipar, a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik. Javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételhez juttatják a települést. Mindezek elősegítése érdekében lehetőséget kell biztosítani minél több termelő, szolgáltató és kereskedelmi egység be-, illetve megtelepülésére. Az önkormányzat folyamatos feladata: - Az ipari terület értékesítésének folytatása, majd tovább folytatni az ipari terület kialakítást. - Népszerűsíteni, illetve vonzóvá kell tenni az ipari területet (HIPA hirdetéssel, honlapon történő közzététellel, ingatlanértékesítő cégek közreműködésével). - az adópolitika segítse elő a vállalkozói adóterhek csökkentését. - A vállalkozások támogatása, érvényesülésének elősegítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy mely vállalkozás mivel foglalkozik, hol található, foglalkoztatási adatait, fejlesztési elképzeléseit. 8

- Az honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. 2 évente a Hírlevél mellékleteként közzétesszük a helyi vállalkozások listáját. - Segíteni kell a helyi vállalkozások érdekérvényesítésének szervezeteit, fórumait. ( I.1. tábla) Fejlesztési célok: az ipari terület II. ütemének befejezése napelem park kialakítása energetikai és befektetési ösztönzési célból 2.1.2. Turisztikai fejlesztések fekvése, őshonos növényzete és különleges természeti képződményei révén a Duna-Tisza köze meghatározó üdülőhelyévé vált. A Település otthont ad az egyedülálló homokbuckás, ősborókás területén a Kiskunsági Nemzeti Park egy részének is, különleges növény és állatvilágával. Egyedülálló ökológiai adottságai és a lótartás hagyományai révén alakult ki a lovas-turizmus. Évente több, idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvény kerül megrendezésre a képviselőtestület által elfogadott rendezvényterv alapján. Helytörténeti Gyűjtemény került kialakításra a város főterén. A gyűjteményi anyagot bővíteni kell a Helyi Értéktár Bizottság irányításával, szervezésében. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások szervezésével kell színesíteni. Az idegenforgalmat színvonalas programok szervezésével és a települési turisztikai marketing, PR tevékenységgel segíti az önkormányzat. Ennek érdekében a turisztikai pontokon tájékoztató térképek elhelyezése, a település összes látnivalójának bemutatásával. Fejlesztési célok: - Kerékpárút kialakítás, balatoni Farkas János Emlékpark kialakításának folytatása, turisztikai információs rendszer bővítése, helyi rendezvények népszerűsítése: kiemelve: Kereki Tojás és Szüretfesztivál, Arató Fesztivál, Művelődési Ház felújítása, rekonstrukciója. Fontos feladat az idegenforgalom továbbfejlesztése, szereplők érdekegyeztetése, pályázatok benyújtása az önkormányzattal együttműködve. ( I.2. tábla) 2.2 Közlekedésfejlesztés 9

Belterületi és külterületi utak: állami kezelésben mintegy 30 km teljes kiépítettségű, önkormányzati tulajdonban 36 km úthálózat van, melyből burkolt 24 km. Kiépített külterületi utak hossza 4,8 km és kiépítetlen földút 178,9 km hosszúságú. Az önkormányzati tulajdonú utakon a karbantartást rendszeresen végezni kell, a közúti jelzőtáblákat szükség szerint cseréljük, időszakos feladatokat jelent a síkosság mentesítés és hó eltakarítás valamint az útszéli fák tavaszi nyesése a villanyvezetékek miatt. Az utak fejlesztése érdekében út és kerékpárút építési és felújítási koncepciót dolgoztunk ki, mely az utak jelenlegi állapota és a forgalmi terhelés alapján került összeállításra a melléklet II.1.1. és II.1.2--es táblázatában részletezettek szerint. 2.3. Társadalmi megújulás 2.3.1. Foglalkoztathatóság fejlesztése, munkahelyteremtés feltételeinek segítése Az önkormányzat részt vesz a közfoglalkoztatási programokon, elsődlegesen az intézményi és települési feladatellátás segítése érdekében. A munkahelyteremtés és megőrzés feltételeinek javítása a településen fontos feladat. A munkanélküliség csökkentése elősegíti a segélyezési kiadások (települési támogatás) csökkentését, melynek elsődleges forrása a költségvetési támogatáson túl az iparűzési adóbevétel. Mindezek alapján fontos szempont, hogy a segélyezési rendszer további bővítése helyett a munkahelyteremtés kerüljön előtérbe a foglalkoztatás javítása érdekében. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében a képviselő-testület az alábbi feladatokat és célokat határozza meg: - a fejlesztési elképzeléseknél a kormányzati és szomszédos települési adópolitikára és gazdaságpolitikára is figyelemmel meghatározott feltételek szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, - aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, a munkaügyi szervezetekkel együtt azok kielégítésében, valamint honlapján hirdetési lehetőséget biztosít. 2.3.2. Közbiztonság Az önkormányzat lakosság biztonságérzetének növelése érdekében a III.2.1. táblában meghatározott feladatokat tűzi ki célul. Anyagilag támogatja a rendőrség és a polgárőrség működését. (III.2 tábla) 2.3.3. Kulturális és sport élet A kulturális élet fejlesztése, a település megismerése, a közösségi értékek megőrzése és növelése érdekében a III.3 táblában megjelölt kulturális rendezvények, alkotótáborok szervezését (éves rendezvényterv szerint) és a kulturális intézmények infrastruktúrájának fejlesztését tervezi. Az aktív szabadidő eltöltés ösztönzése érdekében a III.3. táblában megjelölt sportinfrastruktúra fejlesztéseket tűzi ki célul az önkormányzat. 2.3.4. Nevelési és oktatási intézmények 10

Az önkormányzatnak, mint az általános iskola működtetőjének elsődleges feladata az oktatási-nevelési körülmények javítása, infrastrukturális fejlesztések végrehajtása. A tervezett projekteket a III.4.1 tábla részletezi. A megvalósított DAOP új óvoda építése az Erdő utcában projekt eredményeként a jelenlegi óvodai férőhelyszám biztosított az intézményben. A telephelyek rekonstrukciója, fejlesztése azonban a továbbiakban is feladatként jelentkezik. Az óvodai fejlesztéseket a III.4.2 tábla tartalmazza. A szintén DAOP pályázatból megvalósult bölcsőde esetében a fenntartási időszakot követően a minél gazdaságosabb működtetés a cél, a karbantartási feladatok ellátása mellett. 2.3.5. Egészségügy A település lakosságának egészségmegőrzése, az egészségnevelés ösztönzése, kiemelve a prevenció fontosságát, össztársadalmi és helyi érdek. A fejlesztési terveket a III.5 tábla tartalmazza. 2.3.6 Humán infrastruktúra A szociális ellátásokat magában foglaló fejlesztéseket a III.5.4 tábla tartalmazza. Kiemelt feladat a mikrotérségi központi szerep megtartása és további erősítése. 11

2.4. Környezeti és energetikai fejlesztések 2.4.1 Vízminőség javítás Az Uniós előírásoknak megfelelő, egészséges ivóvíz biztosítása alapvető követelmény. Az ivóvízminőség-javítási projekt megvalósítása folyamatban van. a IV.1. tábla szerint. 2.4.2 Energiagazdálkodás A magas energiaárak és a korlátozott elérhetőség miatt előtérbe kerül a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése, és az energiatakarékosság. A fejlesztési terveket a IV.2 tábla tartalmazza. 2.4.3. Épített és Természeti környezet védelme Lakó és élőkörnyezetünk minőségének fenntartása és javítása érdekében kiemelt szerepet kell biztosítani a természetvédelemnek, és a helyi építészeti örökség védelmének. ( IV.3. tábla). Helyi építészeti örökségként védett építmények: Katolikus templom, Református templom, Kunpusztai templom, Hercegegyházi kápolna lelet, Langó kápolna, Kunpusztai temető, André Emánuel síremléke, Rendek tanya, Polgármesteri hivatal, Helytörténeti Múzeum épülete, Könyvtár épülete. 2.5. Településfejlesztés Az településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások minél magasabb szintű fenntartásához kapcsolódnak. 2.5.1. Közműhálózat fejlesztése Az infrastruktúra-fejlesztések pozitív irányba befolyásolják minden település fejlődését. A megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét. jól ellátott közműhálózattal rendelkezik. Hiány a felszíni vízelvezetés megoldása ( (V.1. tábla) 2.5.2. Városközpont és közterület fejlesztés A városi és települési identitás erősítése, az otthonérzés erősítése érdekében elengedhetetlen a közösségi terek fejlesztése (V.2. tábla). Hosszú távon kiemelt fejlesztési cél egy olyan 12

többfunkciós művelődés, szolgáltató ház kialakítása a központban, mely egyrészt közművelődési, szolgáltató és pihenő funkciót is ellát. 2.5.3 Lakásgazdálkodás A lakástulajdon viszonyok átrendeződésének már látható és várhatóan erősödő tendenciája érdekében az önkormányzati tulajdonú lakások fenntartása szükséges. A pályázati és az anyagi lehetőségek függvényében az új bérlakások kialakítására a lakásépítési programot folytatni kell. A Településrendezési Tervben meghatározásra kerülnek olyan területek, melyek alkalmasak különböző lakásépítési módozatokra, így sorházak kialakítására, lakóparkok létrehozására, idősek otthonának kialakítására. ( V.3. tábla). 2.5.4 Településmarketing településképének, megismerésének erősítése, fejlesztése, a városban élő, dolgozó, vagy ügyintéző emberek, vállalkozások, turisták informáltságának elősegítése egyik kiemelt feladatunk. ( V.4 tábla). 2.5.5 Mezőgazdasági fejlesztés A helyi termelés piaci pozícióinak erősítése mindannyiunk érdeke, melyben településünkön kiemelt szerepe van az állattenyésztésnek, a helyi őstermelőknek, a tanyai életminőség feltételei javításának, a helyben termelt áruk feldolgozásának és értékesítésének. ( V. 5.3.tábla) 2.5.6 i vagyonkezelés Az önkormányzat ingatlanvagyon-kezelése és fejlesztése kiemelt feladat. Jó gazdálkodással a település lakó, gazdasági, oktatási-nevelési funkciói is erősödnek. Az önkormányzati vállalkozások az önkormányzati feladatellátás költséghatékony ellátása érdekében fenntartandó. ( V.6. tábla) 2.5.7. Tervezések A fejlesztési elképzelések megvalósításának elősegítése érdekében megfelelő tervdokumentációval kell az önkormányzatnak rendelkeznie. A fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges tervdokumentációs szükségleteket az V. 7. tábla tartalmazza. 2.5.8 Közszolgáltatások A hulladékgazdálkodás színvonalának növelése érdekében a szelektív hulladékgyűjtés általánossá tételét és használatát kell elérni, az általános háztartási hulladék mennyiségének csökkentésével párhuzamosan. A szelektív gyűjtés sikeresen működik a településen. Településünkön az Izsák-Kom Nonprofit Kft és a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft végzi a tevékenységet. 13

A köztemető fenntartására a Jóindulat Kft-vel van szerződésünk, melynek keretében a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések kezdődtek meg. Az önkormányzat feladata a temető területének bővítése, területvásárlással, tekintettel a jelenlegi temető nagyságára. 2.5.9 Tűzvédelem Településünkön önkormányzati tűzoltósági formában került megszervezésre a tűz elleni védekezés. A tűzvédelem 24 órás ügyeletben működik, nem csak, hanem Kunbaracs, Fülöpháza, Ágasegyháza tűzvédelmi feladatait is ellátják. Működésükhöz az önkormányzat és az állam anyagi támogatást biztosít. Az a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: - anyagilag támogatja a tűzoltó köztestületet - közreműködik a tűzoltóság eszközeinek korszerűsítését, bővítését célzó pályázati tevékenységben. 14

2.6. Közigazgatás A lakosság elsődlegesen a hivatalban szerzett tapasztalatai alapján alkot véleményt az önkormányzat munkájáról. 2013. március 1. napjától Fülöpháza Község ával közösen fenntartott Kerekegyházi Közös i Hivatal látja el a hivatali feladatokat. A székhely település. A Közös i Hivatal jelenleg 25 köztisztviselővel látja el a feladatait. A projektszemléletnek a továbbiakban is meghatározó szerepe lesz a Hivatal működésén belül mivel a fejlesztések, beruházások megvalósítását ma már szinte teljes mértékben csak EU-s támogatások igénybe vételével lehet finanszírozni. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a humánerőforrás gazdálkodás, a megfelelő szakembergárda biztosítása a jövőben meghatározó feladatként fog jelentkezni az új struktúrában. A kialakított, új járási kormányhivatalokhoz telepített államigazgatási hatósági feladatok csökkentették a polgármesteri hivatalok államigazgatási feladatainak a számát. A településüzemeltetési, településfejlesztési feladatok, adóügyi feladatok, gazdaságszervezés, a települési szociális ügyek, közfoglalkoztatás jelentkeznek mindennapos feladatként a polgármesteri hivatalokban. A fentieken kívül egyik legnagyobb kihívás a központi kormányzati, közigazgatási rendszer fejlesztése eredményeként kialakuló e-közigazgatásból fakadó kötelezettségek teljesítése. A jelenleg hatályos helyi rendeleti szabályozás értelmében az i Hivatalnál jelen pillanatban kizárt az elektronikus ügyintézés. Az e-ügyintézés bevezetésének előfeltétele a szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, mind hardver oldalról, és szoftver oldalról is. Az i Hivatal által 2011. január 1. napjától használt, a RITEK Zrt. által működtetett ASP /alkalmazásszolgáltató/ TITÁN keretrendszer kerül továbbfejlesztésre az e- közigazgatás bevezetése érdekében a szolgáltató sikeres EKOP pályázata eredményeként. A pályázat keretében kiépülő központi szolgáltató rendszer ellenszolgáltatás megfizetése mellett biztosítja az e-ügyintézést Kerekegyházán a szolgáltatási központban kiépítésre kerülő hardverek, szoftverek használatával. A megbízható, zavartalan működés elengedhetetlen feltétele a számítógépparkunk folyamatos pénzügyi lehetőségekhez mért fejlesztése, ill. amennyiben a pályázat lehetőséget biztosít rá, úgy hardver, szoftver beszerzés. ( V.8 tábla). 15

2.7 A településfejlesztési politikai célkitűzése Az önkormányzat településfejlesztési politikájának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon ne csökkenjen, hanem növekedjen. A meglévő szolgáltatásokat megtartsa, lehetőség szerint színvonalát emelje. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyeket megvalósulása után problémamentesen, fenntarthatóan tud működtetni, finanszírozni. 2.7.1 Az adópolitika célkitűzései Az önkormányzat gazdálkodásában meghatározó szerepe van a helyi adóbevételeknek. Helyi adórendeleteink a következő adónemekben határoz meg adófizetési kötelezettséget: 1.magánszemélyek kommunális adója, 2.helyi iparűzési adó, 3.idegenforgalmi adó, A törvényi szabályozás szerint az önkormányzat adó-megállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a törvényben meghatározott határok között, illetve 2006. évtől a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény /Htv./ 6. c) pontja szerint meghatározott fogyasztói árszínvonal változással növelt összegig terjedően megállapítsa. 2015. évben alkalmazott adó mértékeket az alábbi tábla mutatja be: Adónem Magánszemélyek kommunális adója Tartózkodás utáni idegenforgalmi adó Adómérték felsőhatára 2015 Helyileg megállapított 2015 26 642,3 Ft/év/adótárgy 13 000,- Ft/év/adótárgy 505,1 Ft/vendégéjszaka 420,- Ft/vendégéjszaka Helyi iparűzési adó 2% 2% unk gazdálkodásában meghatározó szerepet kap a helyi adóbevételek alakulása, évente 11-12 % között mozog összbevételünkhöz viszonyítva. A helyi adók nagy terhet rónak a lakosságra és a vállalkozásokra egyaránt. A a település fenntartási és üzemeltetési költségek biztosítása mellett, az önkormányzatok csak a saját bevételeik terhére vállalhatnak önként vállalt feladatokat, és ezen forrásból biztosítható a fejlesztések önrésze is. Magánszemélyek kommunális adója növelhető lenne 26.600 forintig, de vizsgálni kell a lakosság teherviselő képességét, ehhez igazodva megállapítani a helyi adó mértékét. A 2015. évi kommunális adócsökkentést követően a következő években nem javasolt annak emelése. Helyi iparűzési adó mértéke az adóalap 2,0 %-a, ami a Htv. szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa. Gazdaságélénkítő hatása miatt településünk versenyképességének megtartása érdekében fontos kérdés az iparűzési adó mértékének felülvizsgálata/csökkentése. A feladatfinanszírozásból fakadóan a csökkentésnél különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az adó mértékének csökkentése ne 16

eredményezze a bevételek csökkenését is. Ipari területünk folyamatos értékesítése, a betelepülő gazdálkodó szervezetek biztosíthatják a bevételek szinten tartását, az adómérték fokozatos csökkentése esetén. Az adómérték csökkentésekor figyelemmel kell lenni arra is, hogy évente fokozatosan nő az adóerő-képességünk is, ami a feladatfinanszírozás során további beszámítást/elvonást eredményez, így csökken a megállapításra kerülő költségvetési támogatás összege. Az elvonás eredményeként a kötelező, és önként vállalt feladatok legalább változatlan szolgáltatási szinten történő biztosítását szolgáló többletköltség további saját adóbevétel igénybevételét eredményezi. Ezen többletköltségek finanszírozását is biztosítania kell az adóbevételeknek. A fokozatosság elvét mindenképpen szem előtt kell tartanunk, így a bevételek alakulásától függően évente 0,1-0,2%-os csökkentési mértékkel számolhatunk a terv szerinti 1,6%-os adómérték szintig, várhatóan 2017. évtől. Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó esetén a korábbi évekhez viszonyítva idegenforgalmi adóbevételünk nem változik, megközelíti a 3.000.000 Ft-ot. Összesen 4 idegenforgalmi tevékenységet folytató adózó egy jelentősebb illetve három kisebb forgalmú kötelezett annak megfizetésére. Ezen adónem az állami normatív támogatások tekintetében is igen fontos, mivel minden beszedett forint után 1,5 forint támogatásban részesül önkormányzatunk, amely összeget az idegenforgalom fejlesztésére kell fordítanunk. 2.7.2 Önként vállalt, és továbbra is fenntartani kívánt feladatok Iskola működtetés: a továbbiakban is vállalja az önkormányzat az iskola működtetési feladatokat. Bölcsőde fenntartása. Az óvodában fejlesztőpedagógust alkalmazunk a gyermekek minél korábbi fejlesztésének elindítása érdekében. Hasznossága az általános iskolai tanulmányok során mérhető ténylegesen. Vérvételi helyet működtetünk a lakosság egészségügyi ellátási színvonalának megtartása érdekében. Ifjúsági Klubbot működtet a Településünk Fejlődéséért Alapítvánnyal együttműködve 2007. októberétől a könyvtár pincéjében a fiatalok kulturált szabadidő eltöltésének elősegítése, biztosítása érdekében. 2.7.3. Városi elismerések: Az önkormányzat az alábbi - a Képviselő-testület által alapított - díjakkal ismeri el a településünk érdekében végzett áldozatos munkát: a) Város Díszpolgára cím, b) Kerekegyházáért Díj c) Közművelődéséért Díj, d) Sportjáért Díj. e) Az Év Kerekegyházi Vállalkozója cím, f) Közszolgálatárért Díj 17

g) Közösségéért Díj h) Pedagógus Díszoklevél i) Kerekegyházi Tehetség Díj j) Nyugdíjbavonulási Emléklap 2.8. Az önkormányzat térségi szerepe A település elhelyezkedéséből adódóan mikro centrumként is működik a környező kistelepülések vonatkozásában. Ennek legjelentősebb megnyilvánulása a körzetközponti feladatok ellátása a járási kormányhivatal szervezeti egységeként, gyámügyi, okmányirodai feladatok, valamint a 2013. január 1. napjával létrejött jogi személyiségű és Térsége Feladatellátó Társulás látja el a gyermekvédelem, családsegítés, házi segítésnyújtás, támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, nappali ellátás szolgáltatások, óvodafenntartás feladatokat. Tűz elleni védekezés tekintetében a Kerekegyházi i Tűzoltó Parancsnokság Kerekegyházán kívül további 3 település tűzvédelmét látja el (Fülöpháza, Kunbaracs, Ágasegyháza) A laboratórium működése településünkön kívül Kunbaracs lakosait is szolgálja. A térségi meghatározó szerep ezen és számos további területen tovább bővül, erősödik, ami természetesen többlet felelősséggel és humánerő ráfordítással is jár. További lehetőségként merül fel, hogy az i Hivatal keretein belül biztosítja Fülöpháza a, mint telephely település a konyha üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. 2.9. Kapcsolattartás a társadalmi élet más szereplőivel Lakosság Rendszeresen jelentetjük meg a Polgármesteri Hírlevelet, mely igényes és tartalmas időszaki kiadványban a lakosságot érintő, érdeklő témákat adjuk közre: önkormányzati rendeleteket, beruházásokat, felújításokat, költségvetés alakulását, adóbevételeket és annak felhasználását, intézményi, idegenforgalmi és társadalmi eseményeket, azok eredményeit. Lehetőséget adva a lakossági igények, alkotások, művek, és vélemények megjelenítésére is. Jogszabályból eredően is kötelezettség, de társadalmi igényektől indíttatva is évente megtartjuk a várospolitikai fórumot és a közmeghallgatást mely keretében a lakosság és a helyben érdekelt szervek képviselői általános tájékoztatást kapnak a város ügyeiről és közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A helyi lakosság és az idelátogató turisták tájékoztatatására 3 buszmegállóban hirdetőfal és a városközpontban információs tábla került kihelyezésre. Folyamatos feladatunk a friss információk elhelyezése. A Kábeltelevízió működése folyamatos kapcsolattartásra ad lehetőséget a lakossággal, események, testületi ülések beszámolói, hirdetések és képújság biztosítja a lakossági információkat. www.kerekegyhaza.hu honlapunk az elmúlt évben számos tartalommal bővült, galériák, tájékoztatók, jogszabályok stb. Napirenden van a szerkezeti átalakítása az egyre nagyobb igények miatt, hiszen a tartalombővülés következtében látogatottságát egy év alatt megnégyszerezte. 18

2 tanyagondnokot foglalkoztatunk, akik segítik az idős, beteg vagy egyedülálló személyek napi gondjait megoldani. Helyi vállalkozások Az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei, és fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása érdekében vezette be az iparűzési adót, mely során elismeri, hogy a vállalkozások részére az egyébként is nehéz gazdasági élet terheit további kötelezettséggel növeli. Ugyanakkor minden eszközzel segíti, támogatja kell a helyi vállalkozások érvényesülésének, fejlődésének lehetőségét. Összefogással, közös pályázatokkal, közös érdekérvényesítéssel, és számos közös projekt, elképzelés végrehajtásával, mint azt fentebb is írtuk. Ehhez kommunikációra, együttgondolkodásra közös célokra van szükség, amiknek az alapjait sikerült az elmúlt években lerakni és több területen a fejlődés, fejlesztés is megkezdődhet. Városunkban falugazdász segíti mezőgazdasági vállalkozók és az őstermelők tevékenységét. Szakmai tanácsadással, pályázat beadás előkészítésével közreműködik a gazdák gondjainak megoldásában, az Uniós csatlakozással járó regisztráció, támogatási lehetőségek megismertetése területén. Társadalmi szervezetek A város polgárai különböző érdekcsoportosulásokat hoztak létre. A hasznos célkitűzések támogatása évente szerepel a képviselő-testület döntései között, és a korlátozott költségvetési lehetőségek ellenére a konkrét programok támogatás. Testvérvárosi kapcsolatok Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn abból a célból, hogy más önkormányzattal együtt működjön a kultúra, művelődés, oktatás, művészetek és a sport területén elért eredményeik kölcsönös megismertetésében, pihenési és üdülési lehetőséget biztosítson településeik polgárai számára. A szlovákiai Gútor községével 21 éves testvérvárosi kapcsolatot tartunk fenn. A település közelsége miatt a kapcsolattartás élénk, évente váltott en kerül sor a találkozásra, ahol a kultúra mellett a sport is jelentős szerepet kap. A lengyelországi Wolczyn településsel 3 éve alakítottunk ki testvér települési együttműködést elsődlegesen oktatás, ifjúság, kultúra területén. A fenti célok határozzák meg Város a céljait, fejlesztési irányait a -as évekre vonatkozóan., 2015. április 20. ZÁRADÉK: Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Jelen gazdasági programot Város ának Képviselő-testülete../2015. (IV.29. ). sz. határozatával fogadta el. Vincze Miklós jegyző 19

Város a Gazdasági Program 1sz. melléklete KEREKEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA. I.: Gazdaságfejlesztés I. 1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, befektetés ösztönzés I.1.1. Ipari övezet kialakításának folytatása Ipari feltáró út II. ütem megépítése az ipari terület feltárása érdekében TOP projekt Napelem kialakítása park Befektetés ösztönzés érdekében a település kedvező adottságainak megismertetése Vállalkozói térkép összeállítása Bemutatkozási lehetőség biztosítása Honlapunkon Vállalkozók érdekérvényesítés i fórumának kialakítása 2417 hrsz Útfejlesztés Ipari Parknál ipari terület országos szinten, kiemelve a régió és megye szintje Polgármesteri Hivatal és Honlapunk Honlapunk Hírlevél 1 hektáros területen napelemek elhelyezése. A keletkezett villamos energia betáplálása az elektromos hálózatba Országos, térségi és helyi médiákban népszerűsíteni a települést 45.000 Ft 2017. évig 400.000 Ft 2019. év 100 Ft/év Helyi vállalkozói térkép összeállítása az információk áramlásának elősegítése érdekében - A helyi vállalkozások megkeresésével bemutatkozási lehetőséget biztosítani a honlapunkon, - Hírlevélbe közzétenni a helyi vállalkozások listáját 2 évente A helyi vállalkozásokkal való kapcsolattartás, igény és helyzetismeret erősítése - érdekében 20