Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt WHEATSTR OM-00887/2009 Második évi beszámoló: Beszámolási időszak: 2010. október 1.- 2011. szeptember 30. Támogatott szervezet: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Projectvezető: Dr. Ruthner Szabolcs K+F tevékenységgel megbízott intézmény: Gabonakutató Non-profit Közhasznú Kft. Project honlap cím: http://www.vszt.hu/hu/cornet/cornet+2.html 2010/2011

1. Összefoglalás Németország, Ausztria és Magyarország búzanemesítésében és termesztésben érdekelt kis és közép vállalkozóinak bevonásával összeállított huszonöt őszi búzafajtából álló kísérleti fajtasort vizsgáltunk, a magas terméshozam és környezeti stressz (elsősorban aszály) összefüggésében. A kísérleti anyagot egységesen Bécsben, az osztrák partner csávázta és osztotta szét a kísérleti országok számára. Biztosítva ezzel, hogy a genotípusok viselkedését minél kevesebb nem biológiai hatás befolyásolja. A Magyarországra jutó szemmennyiségből 3 szabadföldi kísérletet vetettünk el a GK Kft. Kecskés-telepi kísérleti területén, egyet öntözésre, a másik kísérletet ezzel páthuzamosan természetes csapadék ellátottságra állítottuk be. A harmadik kísérletet Szegedtől 25 km-re keletre, a szegedi körülményeknél szárazabb viszonyok között vetettük el. A 2010-es évben a három magyarországi körülmény között csak kevés csapadék különbség volt, ezzel szemben 2011-ben a sokévi átlagnak megfelelően alakultak a csapadékviszonyok. A kiszombori időjárás szárazabb és forróbb volt, mint az előző év. A kísérlet céljainak teljesen megfelelő volt az időjárás (jellegzetesen dél-alföldi). A kisparcellás termésmennyiség átlagértéke jelentősen meghaladta az elmúlt évi átlagtermést. Az öntözött és kontroll körülmények között a fajták terméseredmény sorrendje nagyon hasonló volt. Az öntözött kísérlet átlagtermése viszont egy tonnával magasabb volt, mint a kontroll kísérlet átlaga. Az eredmény jól mutatta a víz fontosságát a terméseredményben. Száraz körülmények között (Kiszombor), a terméshozam szempontjából legfontosabb a termésmennyiség csökkenésben a legkisebb különbséget mutató fajták sora (önmagukhoz viszonyítva). Ebben az esetben a 25 fajta közül az Eurofit, Midas, GK Békés, GK Fény, Robigus, Brilliant volt az első hat helyen. Ezek a fajták mondhatók termésmennyiségben a legkevésbé érzékenynek a környezeti (öntözött, kontroll, aszály) változásokra. A szárazság a minőségi tulajdonságokra, jelentősen csökkentő hatással volt. Az ezzel kapcsolatos fontosabb megállapításokat megtettük a beszámolóban, de az általánosítások lényegesen gazdagabbak lesznek, amikor a német, osztrák és magyar adatokat összevetjük és értékeljük (Gumpenstein). A molekuláris genetikai vizsgálatok során előnyös volt a német és magyar partner együttműködése, tapasztalati adatok kicserélése. Részletes vizsgálatokat folytattunk a CORNET fajtasor anyagán, üvegházban beállított, vízadagolásban ellenőrzött viszonyok között. Ezen túl, a már korábban létrehozott térképezési populációk részletesebb, elsősorban fenotípus vizsgálatát folytattunk, hogy a genotipizáláshoz megfelelő, szárazságtűréshez 3

korrekten köthető adatsor álljon rendelkezésünkre. Ezt a programot, a projekt befejezésén túl is folytatni fogjuk. A feladat összetettsége miatt, több projekten átnyúló kutatásról van szó. Ebben a szakaszban a fenotipizálás kiterjesztése és a minél teljesebb genotipizálás előkészítése (populáció meghatározása) volt a cél. A SME tagoknak és az érdeklődőknek két bemutatón számoltunk be az eredményekről. Februárban előadótermi körülmények között, míg júniusban a kísérleti területen tájékoztattuk személyesen az érdeklődőket. Tagjaink nagy érdeklődést mutattak, különösen az osztrák, német, valamint a magyar fajták között meglévő különbség láttán. A projektben elért eredményeket a Gumpensteinben novemberben (2010-ben és 2011-ben) megrendezett nemzetközi ülésen, előadásban és poszteren mutatják be az együttműködő partnerek. A következő novemberi ülés lesz a projekt záró összejövetele. 2011. május végén egy Steering Committee ülést tartottunk Szegeden, amelyet tenyészkerti szemlével zártunk. A beszámolás évében, a jelenlegi tagok túlnyomó részvételével újabb project is született, a legújabb CORNET pályázati kiírás keretében, EFFICIENT WHEAT acronym alatt. Sajnos Magyarország ebben a CORNET kiírásban nem szerepelt, ezért pénzügyi támogatást a magyar oldalon nem tudtunk az új projektre szerezni. 4

2. Részfeladatok listája és státusza Feladat megnevezése Kezdés időpontja Befejezés időpontja Státusz WP 1.* A német, osztrák, és magyar származású 2009. 10. 01. 2011. 09. 30. genotípus kollekció (25 búzafajta) feno- és ---- genotípusos értékelése aszálytűréssel szemben WP 1.1. Üvegházi és tenyészkerti kísérletek beállítása 2009. 10. 01. 2009. 11. 30 befejezve WP 1.2. Az első kísérleti év zárása: kísérletek betakarítása 2009. 10. 01. 2010. 08. 30. és eredmények értékelésének megkezdése befejezve WP 1.3. Laboratóriumi, üvegházi, esőárnyékoló, 2010. 07. 15. 2010. 11. 30. tenyészkerti kísérleti adatok értékelése befejezve WP 1.4. Az utolsó év kísérletnek zárása, betakarítás, adatok 2010. 10. 01. 2011. 08. 30. összegyűjtése. befejezve WP 1.5. A projekt kísérleti eredményeinek záró értékelése. 2011. 07. 01. 2011. 09. 30. befejezve WP 2. A sütőipari tulajdonságok értékelése a tenyészkerti kísérleti parcellákról (stresszelt, nem stresszelt) származó anyagból (25 búzafajta). Szárazság/hő stressz és a minőség kapcsolata. WP 2.1. Az alkalmazott szárazság stresszel összefüggésben, a kenyérsütési minőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló paraméterek vizsgálata. Az első éves kísérletek minőségi vizsgálata. WP 2.2. Az alkalmazott szárazság stresszel összefüggésben, a kenyérsütési minőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló paraméterek vizsgálata. A második éves kísérletek minőségi vizsgálata. WP 2.3. Az aszálytűrés és minőség kapcsolatának kísérleti adatokkal alátámasztott záró értékelése WP 3 A szárazság és hő stresszel kapcsolatos QTL-ek molekuláris térképezése WP 3.1. A magyar térképezési populáció (DH2) üvegházi és tenyészkerti fenotípizálási kísérletei. A kísérletek vetése, adatok felvételezése, aratás, adatok értékelése, statisztikai értékelés. 2011. 07. 01. 2011. 09. 30. 2010. 07. 01. 2010. 11. 30. 2011. 07. 01. 2011. 09. 30. 2011. 07. 01. 2011. 09. 30. 2009. 10. 01. 2011. 09. 30. 2009. 10. 01. 2010. 11. 30. ---- befejezve befejezve befejezve ---- befejezve WP 3.2. Ozmométeres vizsgálatok a levelek víztartalmával kapcsolatban vízmegvonás és ideális nevelési körülmények között. WP 3.3. DH2 populáció genotipizálása molekuláris markerekkel SSR markerek használata, QTL lokalizáció. WP 3.4. Szárazság tűrésben jelölt gének analízise. A szülő fajták és a DH populáció tesztelése, polimorfizmus vizsgálat, genomspecifikus primerek használata. WP 3.5. Jellemzett térképezési populáció eredményeinek zárása, publikáció. További genetikai kísérletekhez a populáció és az adatok biztosítása 2009. 11. 01. 2011. 09. 30. befejezve 2010. 01. 01. 2011. 09. 30. befejezve 2010. 12. 01. 2011. 08. 30. befejezve 2011. 08. 30. 2011. 09. 30. befejezve 5

3. Az elért eredmények leírása Az eredményeket a részfeladatok pályázatban felsorolt listája (2. pont) és számozása alapján mutatjuk be, a VSZT-vel kötött szerződésben szerepeltek (27-28. oldal) szerint. A feladat státusának megfelelően, a 2011. szept. 30-án esedékes feladatok eredményei kerültek az alábbi pontokba (WP=work package). WP 1. A német, osztrák és magyar származású genotípus kollekció (25 búzafajta) fenoés genotípusos értékelése aszálytűréssel szemben Kutatásunk célja, a második évben is ugyanaz maradt, hogy feltárjuk és megvizsgáljuk a környezeti stresszek különösen a szárazság hozamra és minőségre gyakorolt hatását. A 2010/11 év e célnak kiválóan megfelelt. Az időjárási körülmények a sokévi átlag szerint alakultak, azaz a csapadékban viszonylag ideális téli időszakot, száraz május vége, június és július követte. Ez a körülmény markánsan jelentkezett a szegedi és kiszombori kísérleti hely között. Kiszomboron a szegedi időjárási körülményeknél még aszályosabb volt a tenyészidő vége (május-július), mint Szegeden. Tehát a kísérlet alapfeladatához 2011-ben, az időjárás kiváló körülményeket teremtett. Ellentétben a 2010-es évvel, amely hazánkban az egyik legcsapadékosabb év volt az elmúlt évtizedekben. WP 1.4. Az utolsó év kísérleteinek zárása, betakarítás, adatok összegyűjtése A beszámolás évében három időjárási körülménynek megfelelően állítottuk be a kísérleteket. Két kísérletet Kecskés-telepen és egyet a Szegedtől 25 km-re keletre elhelyezkedő kiszombori tenyészkertünkben állítottuk be. A szegedi első kísérletet öntézésre rendeztük be, míg a másik az öntözés nélküli kontroll kísérlet volt, amely a szegedi természetes időjárási körülményeket tükrözte. A kiszombori tenyészkertünk, bár légvonalban viszonylag közel esik Szegedhez, de időjárásban a sokéves átlagidőjárásnak megfelelően, jelentősen különbözik Szegedtől. Általában kevesebb csapadék hull és a hőségnapok száma is több. Ez a tapasztalat, ebben a tenyészidőszakban is igazolódott. Kecskés-telepen az öntözött kísérletben háromszor öntöztünk (május 24., 26. és 31-én) mikroszórófejekkel, öntözésenként kb. 20 ml vizet kiadagolva. Összesen 44 ml öntöző vizet juttatunk ki a három alkalommal az öntözött kísérletre, a búzának abban a fenofázisában (virágzás után, szemfeltöltődés kezdete), amikor a legnagyobb szüksége volt a növényeknek a vízre. Később azért nem öntöztünk, mert fennállt a jelentősebb megdőlés veszélye. A legfontosabb agronómiai adatokat a 1.-3. táblázat foglalja össze. 6

1. táblázat. A CORNET őszi búza fajtasor négy fontos argonómiai tulajdonság (termés, kalászolás, növénymagasság, ezerszemtömeg) adatainak összefoglalása a kecskés-telepi öntözött kísérleti helyen. A táblázatban a fajták sorrendje a termés (dt/ha) sorrendjét követi. (*január 1-től napokban számolva, **dt=decitonna) Parc. sz. 2011 Kecskés-telep, öntözött Fajta Termés Kalászolás* Növ. magasság e.t. dt/ha** nap cm g 515 Premio 85,5 141 90 43,5 521 Komárom 78,7 141 104 38,7 518 Tacitus 76,6 140 102 43,4 512 Hyland 76,0 143 101 33,8 520 GK Petur 74,8 139 101 38,1 532 JB Assano 73,3 144 105 39,1 535 GK Rába 73,3 139 112 40,1 519 Robigus 69,2 148 87 29,4 516 GK Kalász 68,5 139 102 39,3 514 Brilliant 68,0 146 94 32,3 536 Tiger 67,8 144 127 42,1 522 Hybred 66,8 147 107 34,4 534 GK Szala 64,7 141 106 37,9 513 Bitop 62,9 140 113 44,6 523 Midas 61,1 141 116 43,3 525 GK Hunyad 60,6 140 113 47,6 533 GK Csongrád 57,1 138 97 33,2 529 GK Fény 57,1 139 105 36,4 531 Eurojet 56,2 146 115 41,2 528 Element 55,8 140 114 38,6 526 GK Békés 55,7 140 104 37,8 530 Eurofit 55,2 143 115 39,1 524 Pegassos 51,2 144 113 40,0 527 Capo 50,7 142 121 34,7 517 Exklusive 46,1 146 113 45,0 Kísérleti átlag 64,5 142,0 107,0 38,9 7

2. táblázat. A CORNET őszi búza fajtasor négy fontos argonómiai tulajdonság (termés, kalászolás, növénymagasság, ezerszemtömeg) adatainak összefoglalása a kecskés-telepi öntözetlen (kontroll) kísérleti helyen. A táblázatban a fajták sorrendje a termés (dt/ha) sorrendjét követi. (*január 1-től napokban számolva, **dt=decitonna) Parc. sz. 2011 Kecskés-telep, kontroll Fajta Termés Kalászolás* Növ. magasság e.t. dt/ha** nap cm g 515 Premio 79,73 141 91 37,9 519 Robigus 70,04 148 88 30,0 518 Tacitus 65,38 139 103 41,3 521 Komárom 65,04 141 101 32,3 532 JB Assano 62,77 144 103 38,5 514 Brilliant 61,85 146 95 36,4 520 GK Petur 61,69 138 99 28,4 513 Bitop 59,81 139 112 39,0 523 Midas 58,12 142 119 37,3 535 GK Rába 55,08 138 116 39,2 534 GK Szala 54,81 141 109 36,2 530 Eurofit 53,15 145 118 38,0 533 GK Csongrád 52,46 137 100 31,8 526 GK Békés 51,73 139 105 37,8 529 GK Fény 51,58 138 104 34,3 512 Hyland 50,23 144 103 28,6 525 GK Hunyad 48,50 140 112 47,8 531 Eurojet 48,31 147 118 38,4 516 GK Kalász 46,81 138 100 36,7 524 Pegassos 45,88 146 115 39,5 527 Capo 45,65 143 122 36,6 536 Tiger 45,54 144 125 40,0 522 Hybred 42,35 147 106 33,1 528 Element 41,62 140 119 35,7 517 Exklusive 41,46 147 111 39,9 Kísérleti átlag 54,4 142,0 107,6 36,6 8

3. táblázat. A CORNET őszi búza fajtasor négy fontos argonómiai tulajdonság (termés, kalászolás, magasság, ezerszemtömeg) adatainak összefoglalása a kiszombori szárazsággal sújtott kísérleti helyen. A táblázatban a fajták sorrendje a termés (dt/ha) sorrendet követi. (*január 1-től napokban számolva, **dt=decitonna) Parc. sz. 2011 Kiszombor Fajta Termés Kalászolás* Növ. magasság e.t. dt/ha** nap cm g 512 Hyland 69,88 144 84 42,8 519 Robigus 64,00 148 71 35,9 522 Hybred 63,19 146 88 42,0 524 Pegassos 62,92 146 97 43,5 523 Midas 62,35 143 98 46,8 534 GK Szala 62,04 140 91 46,3 514 Brilliant 61,31 148 78 35,9 536 Tiger 59,58 145 108 48,6 531 Eurojet 57,85 146 104 47,0 532 JB Assano 56,27 145 85 49,2 529 GK Fény 56,04 137 92 37,7 515 Premio 55,62 141 72 44,4 528 Element 55,42 140 100 44,2 535 GK Rába 54,50 137 80 45,9 527 Capo 53,77 142 105 45,0 521 Komárom 53,50 140 84 42,4 530 Eurofit 53,27 145 90 45,4 525 GK Hunyad 51,58 140 94 50,4 526 GK Békés 50,92 138 86 42,1 520 GK Petur 50,23 138 75 41,0 517 Exklusive 49,23 148 92 46,2 518 Tacitus 48,54 140 80 40,4 516 GK Kalász 48,31 137 79 40,9 513 Bitop 47,96 139 86 43,8 533 GK Csongrád 45,69 138 77 38,4 Kísérleti átlag 55,8 142,0 87,6 43,4 9

Öntözött körülmények között, 8,5 tonna feletti eredménnyel a francia származású Premio fajta szerepelt a legjobban. Termésmennyiségben, az élmezőnyben kifejezetten olyan fajták vannak, amelyek az elmúlt évben is a legjobb fajták között szerepeltek. A legjobb tíz fajta között három magyar fajta (GK Petur, GK Rába, GK Kalász) is szerepelt. Az öntözött és a kontroll kísérlet termésszintje között 1 tonna különbség van a kontroll kísérlet kárára. Ebből megállapítható, hogy viszonylag kis mennyiségű öntözővíz (44 ml), ideális időben kiadva, milyen jelentősen tudta növelni a kísérlet termésátlagát. Az öntözött (1. táblázat) és az aszállyal sújtott (3. táblázat) kiszombori kísérlet adatainak összehasonlítása kapcsán, azonnal látható a vízhiány jelentős hatása. Jó egyezőséget mutat a kontroll (2. táblázat) és a kiszombori kísérlet (3. táblázat) átlagos termésszintje. Mindkét kísérlet természetes időjárási körülmények között volt beállítva és a kísérleti átlag szinte pontosan megegyezik, annak ellenére, hogy a fajták növénymagasságában mintegy 20 cm különbség volt mérhető (2. és 3. táblázat). A termésszintben viszont ez nem mutatkozott meg. Az is látható, hogy a két kísérleti helyen kalászolási időben nem volt jelentős különbség a fajták között. Ez arra utal, hogy a szárazság a tenyészidő végén (mint általában hazánkban) jelentkezett, és elsősorban a termés mennyiségét károsította, egy tonnával csökkentve a kísérlet termésátlagát. Szembetűnő, hogy a kiszombori kísérletben (3. táblázat) az ezemszemtömeg kísérleti átlaga 4,5 grammal magasabb, mint a kontroll kísérletben. Ez arra utal, hogy a fajták azonos termésszinten más terméskomponens változásokkal reagáltak a termőhelyi különbségekre, de ez a reakció kísérleti szinten (25 fajta) csak kompenzálást eredményezett, termésmennyiség változást nem. Más a helyzet, ha a fajták szereplését külön-külön megvizsgáljuk, és megpróbáljuk megkeresni magas hozam mellett a szárazsághoz jobban alkalmazkodó fajtákat. Szembetűnő, hogy azok a fajták, amelyek az öntözött kísérlet (1. táblázat) termésmennyiség rangsorában elöl vannak, azok közül csak néhány szerepel a termésmennyiség rangsor elején az aszályos kiszombori (3. táblázat) termőhelyen. A fajtáknak csak 1/3-ad része szerepel mindkét helyen az élcsoportban. Ez arra utal, hogy termés szempontjából a fajták jelentős része vagy az ideális öntözött körülményeket kedveli, vagy viszonylag jól teljesít aszályos körülmény között is. A fajták egyedi, fajtaspecifikus viselkedésére a következő pontban térünk ki részletesebben. 10

WP 1.5. A projekt kísérleti eredményeinek záró értékelése Annak érdekében, hogy közelebb jussunk a fajták nagy hozam melletti jó alkalmazkodóképességéhez, a 4. táblázatban fajtánként kigyűjtöttük, a kísérleti helyek között mutatott legnagyobb különbségeket. A 4. táblázat értékmérőnként ezeket az adatokat tartalmazza. A négy vizsgált tulajdonság közül a kalászolás időben a 25 fajtánál egy esetben sem volt lényeges különbség. Ez arra utal, hogy a kalászolás ideéig nem volt lényeges különbség a kísérleti helyek között. Lényeges különbség mutatkozik a fajták magasságának változásában. Volt olyan fajta, pl. a GK Rába, amely 36 cm-rel csökkentette a szármagasságát a kísérleti helyek között, míg a GK Fény (a legjobb) csak 13 cm-rel (4. táblázat). A terméshozam szempontjából a legfontosabb a termésmennyiség változásban legkisebb különbséget mutató fajták sora (önmaga teljesítményéhez viszonyítva). Ebben az esetben a 25 fajta közül az Eurofit, Midas, GK Békés, GK Fény, Robigus, Brilliant volt az első hat helyen. Ezek a fajták voltak termésmennyiségben a legkevésbé érzékenyek a környezeti (öntözött, kontroll, aszály) változásokra, önmagukhoz és egymáshoz viszonyítva. Annak érdekében, hogy ezt a teljesítményt kombináljuk a magas terméssel, súlyozott értéket alkalmaztunk (5. táblázat). Az öntözött termésrangsor súlyozott pontszámait összeadtuk a terméskülönbséget mutató rangsor súlyozott pontszámaival. Ez az értékelés sorba állította a fajtákat a legnagyobb termőképesség és a környezeti változásra mutatott reakció alapján. Itt az első hat fajta sorrendje: Robigus, Brilliant, Midas, J.B. Assano, GK Fény, GK Szala. A hatból négy fajta benne található ebben a sorrendben is. Elmondható, hogy a magas termés és jó termésbiztonság ezek között a fajták között, a kísérleti adatok alapján bizonyítható volt. A kísérleti adatok szerint a magas és környezettől legkevésbé függő hozam a következő négy fajtától várható: Robigus, Brilliant, Midas és a GK Fény. Természetesen nagyon fontos lesz majd az adatok végső értékelése kapcsán a német, osztrák és magyar adatok összevetése. A kísérletezésben és gyakorlatban köztudott, hogy a termésmennyiség és termésbiztonság nem fetisizálható, hiszen más agronómiai tulajdonságok biztonsága és stabilitása legalább ennyire fontos. A következő pontban a sütőipari tulajdonságokhoz közvetlen kapcsolódó minőségi paraméterek alakulásával foglalkozunk. 11

4. táblázat. A szélső értékek közötti különbségek a 25 fajta esetében, a három termőhelyen, négy fontos értékmérő tulajdonságban. A táblázatban a fajták sorrendje a termésben mutatott legkisebb termés különbséghez igazodik. Par. sz. 2011 Fajta termés különbség Par. sz. 2011 Fajta kalászolás különbség Par. sz. 2011 Fajta magasság különbség Par. sz. 2011 (dt/ha) (nap) (cm) (g) 530 Eurofit 2,05 515 Premio 0 529 GK Fény 13 525 GK Hunyad 2,8 523 Midas 4,23 519 Robigus 0 531 Eurojet 14 518 Tacitus 3,0 526 GK Békés 4,78 525 GK Hunyad 0 514 Brilliant 17 529 GK Fény 3,4 529 GK Fény 5,52 528 Element 0 519 Robigus 17 524 Pegassos 4,0 519 Robigus 6,04 512 Hyland 1 527 Capo 17 514 Brilliant 4,1 514 Brilliant 6,69 513 Bitop 1 524 Pegassos 18 516 GK Kalász 4,2 517 Exklusive 7,77 518 Tacitus 1 534 GK Szala 18 526 GK Békés 4,3 527 Capo 8,12 520 GK Petur 1 512 Hyland 19 513 Bitop 5,6 531 Eurojet 9,54 521 Komárom 1 515 Premio 19 517 Exklusive 6,3 534 GK Szala 9,89 522 Hybred 1 522 Hybred 19 515 Premio 6,5 533 GK Csongrád 11,41 527 Capo 1 525 GK Hunyad 19 519 Robigus 6,5 525 GK Hunyad 12,1 531 Eurojet 1 526 GK Békés 19 533 GK Csongrád 6,6 528 Element 14,18 532 JB Assano 1 528 Element 19 535 GK Rába 6,7 513 Bitop 14,94 533 GK Csongrád 1 536 Tiger 19 530 Eurofit 7,4 532 JB Assano 17,03 534 GK Szala 1 521 Komárom 20 528 Element 8,5 524 Pegassos 17,04 536 Tiger 1 532 JB Assano 20 531 Eurojet 8,6 535 GK Rába 18,8 514 Brilliant 2 517 Exklusive 21 536 Tiger 8,6 516 GK Kalász 21,69 516 GK Kalász 2 523 Midas 21 522 Hybred 8,9 536 Tiger 22,26 517 Exklusive 2 516 GK Kalász 23 523 Midas 9,5 522 Hybred 24,45 523 Midas 2 518 Tacitus 23 521 Komárom 10,1 520 GK Petur 24,57 524 Pegassos 2 533 GK Csongrád 23 534 GK Szala 10,1 521 Komárom 25,2 526 GK Békés 2 520 GK Petur 26 527 Capo 10,3 512 Hyland 25,77 529 GK Fény 2 513 Bitop 27 532 JB Assano 10,7 518 Tacitus 28,06 530 Eurofit 2 530 Eurofit 28 520 GK Petur 12,6 515 Premio 29,88 535 GK Rába 2 535 GK Rába 36 512 Hyland 14,2 Fajta e.t. különbség 12

5. táblázat. A CORNET őszi búza fajtasor súlyozott értékelése, az öntözött terméseredmény és a három kísérletben mutatott legnagyobb terméskülönbséget mutató rangsor szerint. A sorrend az összesített pontokat követi. Parc. sz. 2011 Fajta Rangsor pontok öntözött termés alapján* Rangsor pontok a terméskülönbség szerint** Összesített rangsorpontok 519 Robigus 18 21 39 514 Brilliant 16 20 36 523 Midas 11 24 35 532 JB Assano 20 11 31 529 GK Fény 8 22 30 534 GK Szala 13 16 29 530 Eurofit 4 25 29 521 Komárom 24 4 28 535 GK Rába 19 9 28 526 GK Békés 5 23 28 520 GK Petur 21 5 26 515 Premio 25 1 26 518 Tacitus 23 2 25 512 Hyland 22 3 25 516 GK Kalász 17 8 25 513 Bitop 12 12 24 525 GK Hunyad 10 14 24 533 GK Csongrád 9 15 24 531 Eurojet 7 17 24 536 Tiger 15 7 22 522 Hybred 14 6 20 527 Capo 2 18 20 517 Exklusive 1 19 20 528 Element 6 13 19 524 Pegassos 3 10 13 * A legmagasabb pontot (25) az öntözött kísérletben legjobb termésű fajta kapta. ** A legmagasabb pontot (25) a három kísérletben a legkisebb terméskülönbséget mutató fajta kapta. 13

WP 2. A sütőipari tulajdonságok értékelése a tenyészkerti kísérleti parcellákról (öntözött, kontroll, aszályos) származó anyagból (25 búzafajta). Szárazság/hő stressz és a minőség kapcsolata A búzatermesztők és egyéb felhasználók a magas hozamon túl, még abban is érdekeltek, hogy a fajta minősége minél kevésbé változzon a különböző (pl. aszály) környezeti hatásokra. Ennek követésére megvizsgáltuk mind a három termőhely, minden parcellájának a fehérje- és nedvessikér tartalmát és ezek átlag adatait. A következő pontban ennek részletes eredményeit foglaljuk össze. WP 2.2. Az alkalmazott szárazság stresszel összefüggésben, a kenyérsütési minőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló paraméterek vizsgálata. A második éves kísérletek minőségi vizsgálata A mérési adatokat a 6. táblázat foglalja össze. A legfeltűnőbb, hogy a kiszombori kísérleti helyen megtapasztalt aszályos körülmény milyen markánsan hatott a fehérje- és nedvessikér tartalomra. Az érésidő végén tapasztalt aszály és forróság napok a fehérje- és sikér tartalmat mintegy 25-30%-kal csökkentették. Az öntözött szegedi és kontroll kísérletben a fajták a megszokott és jónak mondható fehérje és sikér mennyiséget hozták. A fajták legtöbbje 30 feletti sikér százalékot adott és csak néhány fajtánál mértünk 30 % alatti sikértartalmat. A magyar fajták, különösen az öntözött kísérletben, jól szerepeltek. Az első tízben 5 fajtánk található, de az összehasonlításban a magyar fajták mind jól szerepeltek. Az aszályos, kiszombori kísérleti helyen a magyar fajtákra is jelentős hatással volt az aszály. A GK Hunyad és a GK Békés kivételével a többi fajtát jelentősen károsította az aszály. A GK Hunyad és GK Békés az első kísérleti évben is jól szerepelt, bizonyítva ezzel, hogy ebből a szortimentből ez a két legjobb minőségű magyar fajta. A magyar fajtákon túl a német és osztrák fajták között is voltak kiválóan szereplő fajták. Az előző évben is jó szerepelt a Komárom, Capo, Bitop, Exklusiv, amely fajták ebben az évben is bizonyítottak. Ez az eredmény összhangba van a termesztési gyakorlattal, hiszen az Exklusiv kivételével a fajták ismertek hazánkban. A termés mellett, nagyon fontos a stressz (aszály) hatására bekövetkező minőségi változás. A projekt egyik fő célja, hogy megvizsgáljuk a magas termés mellett a minőségváltozás veszélyeit, amivel a globális klímaváltozás esetén fokozatosan szembe kell néznünk. 14

6. táblázat. A CORNET fajtasor fehérje- és sikér százalék alakulása három kísérleti körülmény (öntözött, kontroll, aszályos - Kiszombor) között. A fajtasorrend mindhárom kísérleti helyen a sikér százalék értékét követi, csökkenő sorrendben. Megj.: *korrigált adat Öntözött Kontroll Kiszombor Parc. sz. 2011 Fajta fehérje(%) sikér(%) Parc. sz. 2011 Fajta fehérje(%) sikér(%) Parc. sz. 2011 Fajta fehérje(%) sikér(%) 526 GK Békés 16,3 33,4 517 Exklusiv 17,1 35,3 521 Komárom 12,5 24,9 527 Capo 16,1 33,0 526 GK Békés 17,1 35,2 523 Midas 12,7 24,6 513 Bitop 16,1 32,7 533 GK Csongrád 16,6 34,5 527 Capo 12,9 24,6 517 Exklusiv 16,0 32,6 527 Capo 16,7 34,2 513 Bitop 12,8 24,5 528 Element 15,7 32,2 513 Bitop 16,5 33,8 525 GK Hunyad 12,5 24,2 533 GK Csongrád 15,6 32,1 523 Midas 16,3 33,6 517 Exklusiv 12,2 23,8 523 Midas 15,5 32,0 528 Element 16,1 33,2 528 Element 12,3 23,7 529 GK Fény 15,4 31,6 521 Komárom 15,8 32,8 515 Premio 12,2 23,5 516 GK Kalász 15,5 31,4 516 GK Kalász 15,9 32,6 526 GK Békés 12,2 23,1 525 GK Hunyad 15,5 31,4 529 GK Fény 15,8 32,2 533 GK Csongrád 11,4 22,2 535 GK Rába 15,5 31,3 534 GK Szala 15,6 31,9 531 Eurojet 11,4 22,0 530 Eurofit 15,2 31,1 520 GK Petur 15,4 31,5 532 JB Assano 11,4 22,0 534 GK Szala 15,5* 31,0* 525 GK Hunyad 15,5 31,5 536 Tiger 11,5 21,8 524 Pegassos 15,3 30,9 512 Hyland 15,3 31,2 524 Pegassos 11,4 21,7 531 Eurojet 15,2 30,8 524 Pegassos 15,4 31,1 535 GK Rába 11,2 21,2 521 Komárom 14,9 30,6 536 Tiger 15,2 30,6 520 GK Petur 10,6 20,7 536 Tiger 15,3 30,5 530 Eurofit 15,2 30,5 529 GK Fény 11,0 20,7 512 Hyland 15,1 30,5 531 Eurojet 15,1 30,4 518 Tacitus 10,7 20,6 514 Brilliant 14,6 28,9 535 GK Rába 15,1 30,4 516 GK Kalász 10,9 20,3 515 Premio 14,4 28,8 515 Premio 15,0 30,3 534 GK Szala 11,0 20,3 518 Tacitus 14,1 28,6 518 Tacitus 14,4 29,2 530 Eurofit 10,5 19,8 532 JB Assano 14,0 27,9 532 JB Assano 14,4 28,8 522 Hybred 10,4 19,4 522 Hybred 14,0 27,6 519 Robigus 13,8 27,7 519 Robigus 10,0 19,3 519 Robigus 13,6 27,3 522 Hybred 14,0 27,5 512 Hyland 10,0 19,2 520 GK Petur 13,5 27,1 514 Brilliant 13,9 27,3 514 Brilliant 10,3 18,4 15

WP 2.3. Az aszálytűrés és a minőség kapcsolatának kísérleti adatokkal alátámasztott záró értékelése A 2011-es év a szárazságtűrési kísérletek szempontjából kedvező évjárat volt. A 2011- es év a sokéves átlagos időjárást hozta, amit a kísérletek tervezésekor is reméltünk. Elegendő vízellátás mellett a fajták hozni tudták a genetikailag meghatározott fehérje- és sikértartalmat, mint azt a 6. táblázat két (Öntözött, Kontroll) első oszlopa mutatja. A Kiszomboron mért minőségi mutatókon viszont erősen látszott, hogy az aszály jelentős minőség károsodást okozott. A fajtákat (25 fajta) három nagy csoportra lehet osztani. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek a jelentős szárazság stressz hatására is magas vízellátottság melletti értéken tartották sikértartalmukat. Ezek a fajták voltak a Komárom, Midas, Capo, Bitop és GK Hunyad és még néhány fajta (6. táblázat). A második csoportba azok a fajták sorolhatók, amelyek még nem vesztettek sokat nedvessikér tartalmukból, úgymint a GK Békés, GK Csongrád, Eurojet, JB. Assano és még néhány fajta. A harmadik csoportba azok a fajták sorolhatók, amelyek az aszály hatására nagyon alacsony (20 alatti) nedvessikér tartalmat mutattak. Ezeket a fajtákat (pl. Eurofit, Robiguis, Hyland stb.) szárazság veszélyes területen, vagy termesztési körülmények között, nem javasoljuk termeszteni, sőt nemesítő programokban sem ajánljuk felhasználni. A globális klímaváltozás kapcsán súlyozottan kell arra gondolnunk, hogy a nemesítési programokban, olyan genotípusokat használjunk fel, a nyugat-európai kollégákkal együtt, amelyek abiotikus (aszály) stressz toleranciája jó. A 6. táblázatban látható, hogy az aszály hatására fellépő nedvessikér tartalom csökkenés elérte a 6 %-ot, amit kedvező fajtaválasztással mérsékelni lehet, vagy el lehet kerülni. A klímaváltozással kapcsolatban alapvetően két nemesítési stratégia és ezek kombinálás jöhet szóba. Koraiságra történő nemesítéssel az aszály elkerülésére kell törekedni (a magyar fajták előnye), és/vagy genetikailag olyan fajtákat kell a keresztezési programokban használni, amelyek magas fehérje és sikértartalmukat az aszály ellenére is jól örökítik. Ilyen fajták a nyugat európai anyagból hogy néhányat említsünk a Komárom, Midas, Capo, Bitop, Exkluziv, és a magyar fajták közül a vizsgált nyolc fajta közül a GK Hunyad, a GK Békés és GK Csongrád. 16

WP 3. A szárazság és hő stresszel kapcsolatos QTL-ek molekuláris térképezése Annak érdekében, hogy a tenyészkerti kisparcellás kísérleti adatok mélyebb összefüggéseit is megértsük, genetikai vizsgálatokat végeztünk. Egyrészt részletesebb vizsgálatokat folytattunk a CORNET fajtasor anyagán, üvegházban beállított, vízadagolásban ellenőrzött viszonyok között (WP 3.2.). Ezen túl, a már korábban létrehozott térképezési populáció (PC = Plainsman V. x Capelle Desprez) részletesebb vizsgálatát folytattuk (WP 3.3., WP 3.4.). Ezt a programot, a projekt befejezésén túl is végezni fogjuk, hiszen a feladat összetettsége miatt több projekten átnyúló. Ebben a szakaszban a fenotipizálás kiterjesztése és a minél teljesebb genotipizálás előkészítése volt a cél. WP 3.2. Ozmométeres vizsgálatok a levelek víztartalmával kapcsolatban, vízmegvonás és ideális nevelési körülmények között Ellenőrzött üvegházi körülmények között két vízkezelésben vizsgáltuk meg a fajtasort (kiegészítve a térképezési populáció két szülő fajtájával). A cserepek felében minden fajta 3-3 növényét neveltük, s ezek ideális öntözést kaptak. Így egy növény tenyészideje alatt kb. 2 liter vizet használt fel. Ellentétben, a vízmegvonásban részesített cserepekkel, ahol a növények az ideális öntözésnek mindösszesen 1/3 részét kapták (szigorú vízmegvonás). Üvegházi körülmények között, jól tudtuk modellezni a szárazságot. A kísérlet nem volt kitéve a tenyészkerti változó hatásoknak (mikro- és makroklíma változások). A 7. táblázat adataiból megállapítható, hogy az öntözött növények présnedvének ozmotikus értéke kalászolás előtt nagyobb, mint a vízmegvonásban részesült növényeké. Kivételt az első mérés (kalászolás előtt) esetében hét fajtánál találtunk. Ezek voltak a Bitop, GK Kalász, Premio, GK Hunyad, Capo, Element és a GK Szala (7. táblázat, 1. ábra). A második mérésnél (kalászolás után) fordult a helyzet, szinte minden fajta esetében a vízmegvonásban részesített minták ozmotikus értékei voltak magasabbak az ideálisan öntözött növények ozmotikus értékeihez képest. Ebben az esetben hat fajta volt kivétel. Ezek a fajták a Brilliant, GK Kalász, Exlisiv, Tacitus, Komárom, Capo (7. táblázat, 2. ábra). Ez a mérési eredmény rámutatott a fajták közötti jelentős különbségekre. Különböző fajták, különböző élettani stratégiával viselkednek a szárazság stressz alatt, amely a levelekből vett présnedv ozmotikus értékében is jól mérhető volt. A térképezési populáció két fajtája (Plainsman V., Capelle Desprez) ebben a mérésben nem különbözött egymástól. 17

A mérési adatok rámutatnak arra, hogy a növények ozmotikus körülményei követik az élettani változásokat. A szárazságtűrés és a növények ozmotikus értékének alakulása, fontos monitorozási pont lehet, a folyamatok pontos megértésében. 7. táblázat. Öntözött és vízmegvonásban részesített búza növények - CORNET fajtasor - présnedvének ozmotikus érték mérése, Osmomat 030-D készülékkel. A fajtasort kiegészítettük a Plainsman V. és Cappelle Desprez fajtákkal. 1. mérés (05. 28.) 2. mérés (06. 11.) Fajta: vízhiányos öntözött vízhiányos öntözött Hyland 667 708 774 732 Bitop 759 659 1062 827 Brilliant 657 669 797 1497 Premio 597 577 690 601 GK Kalász 728 710 636 664 Exklusiv 687 698 705 794 Tacitus Hiba* 687 697 763 Robigus 551 606 671 610 GK Petur 612 650 760 582 Komárom 623 739 710 743 Hybred 632 661 778 742 Midas 625 727 759 Hiba* Pegassos 624 789 819 646 GK Hunyad 801 657 846 710 GK Békés 650 650 693 637 Capo 667 622 782 833 Element 739 661 788 771 GK Fény 702 741 758 690 Eurofit 630 799 728 643 Eurojet 613 645 842 718 JB Asano 546 660 725 654 GK Csongrád 636 695 757 642 GK Szala 646 619 843 696 GK Rába 677 795 862 713 Tiger 596 718 793 757 Plaisman V. 711 804 923 702 Capelle Desprez 662 733 866 685 * A mérési adat elveszett 18

mosmol/kg 850 Osmomat mérés 05.28. 800 750 700 650 600 550 500 450 400 Hyland Bitop Brilliant Premio GK Kalász Exklusiv Tacitus Robigus GK Petur Komárom Hybred Midas Pegassos GK Hunyad GK Békés Capo genotípusok Element GK Fény Eurofit Eurojet JB Asano GK Csongrád GK Szala GK Rába Tiger Pl stresszelt 1. ábra. A CORNET őszi búza fajtasor présnedv mérésének ozmométeres adatai öntözött és vízmegvonás (stresszelt) körülményei között. A mérés kalászolás előtt (05. 28.) történt. öntözött CD mosmol/kg 1600 Osmomat mérés 06.11. 1400 1200 1000 800 600 400 200 Hyland Bitop Brilliant Premio GK Kalász Exklusiv Tacitus Robigus GK Petur Komárom Hybred Midas Pegassos GK Hunyad GK Békés Capo genotípusok Element GK Fény Eurofit Eurojet JB Asano GK Csongrád GK Szala GK Rába Tiger Pl CD stresszelt öntözött 2. ábra. A CORNET őszi búza fajtasor présnedv mérésének ozmométeres adatai ideálisan öntözött és vízmegvonás (stresszelt) körülményei között. A mérés kalászolás (06. 11.) után történt. (A Midas esetében az öntözött minta megsemmisült.) 19

WP 3.3. DH2 populáció genotipizálása molekuláris markerekkel, SSR markerek használata, QTL lokalizáció. A térképezési populáció létrehozásához már korábban kereszteztük az amerikai származású Plainsman V, közismerten szárazságtűrő búza fajtát, a szárazságra érzékeny francia származású Capelle Desprez fajtával. Anyának a Plainsman fajtát választottuk, mivel ez szálkás fajta, míg az apának használt Capelle Desprez tar kalászú. Az F 1 növények populációján minden növényt ellenőriztünk, hogy a további vizsgálatokhoz csak hibrid növényeket (tar kalászú F 1 növények) és azok utódait használjuk fel. A hasadó F 2 populációból a tiszta vonalak (homozigóta) létrehozására portoktenyészetet alkalmaztunk, ezeket a növényeket egy korább projektben hoztuk létre. A CORNET program kutatási részében az elmúlt két évben, arra vállalkoztunk, hogy a Plainsman V. Capelle Desprez hibrid kombinációból előállított, több mint 400 DH törzsből, a fenotipizálás során kiválogassuk azt a 100-150 törzset, amelyen a genotipizálást (SSR markerek futtatása, QTL lokalizáció) folytatjuk majd. Mivel a teljes DH populáció egyedei (400 DH törzs) között jelentős kalászidőbeli különbség volt, ezért a populáció szűkítése kapcsán igyekeztünk úgy átalakítani a részletesen vizsgált (genotipizálásra előkészített) populációt, hogy 1 hétnél nagyobb különbség ne legyen a legkorábbi és legkésőbbi egyedek között. A 3. ábra mutatja 2011-ben, az öntözött kísérletben megmutatkozó kalászidőbeli különbséget. Látható, hogy a 2010-es vizsgálat és szűkítés ellenére, még 2011-ben is volt öt tétel (131, 132, 141, 142, 143 napra kalászolt törzsek), ami meghaladta elvárásunkat. Ezeket a kísérletből kivéve tovább módosítottuk a populációt. A genetikai anyag vízmegvonás alatt mutatott diverzitását és annak kalászolás időben történő megoszlását foglalja össze a 4. ábra. Az ábrából jól látszik, hogy a 138 tételből összesen 12 DH törzs volt, amely kalászolás időbeni változással nem válaszolt a vízmegvonási kísérletre. Ezeket a genotípusokat kalászolási idő tekintetében stabil genotípusoknak mondhatjuk. A többi törzs esetében (126 tétel) azonban korábbi, vagy későbbi kalászolási idő különbséget találtunk a vízmegvonás hatására. Mint látható, voltak olyan törzsek (összesen 13+4=17 db), amelyek 3-4 nappal is később kalászoltak vízmegvonás hatására. Jelenleg nem egyértelmű, hogy a korábbi, vagy a későbbi kalászolás idő a kedvezőbb válaszadás a vízmegvonás (aszály) hatására. Azonban vizsgálatunkban a populáció többsége (116 tétel) vízmegvonás hatására későbbi kalászolással (1-4 nap) válaszolt. 20

g e n o t íp u s o k s z á m a ( d 50 40 30 20 10 0 44 20 19 18 15 6 7 4 1 1 1 1 1 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 kalászolás ideje (nap) 3. ára. A térképezési populáció 138 egyedből álló populációjának kalászolási idő vizsgálata, annak érdekében, hogy a kalászolási időben megmutatkozó különbséget 1 héten belülre csökkentsük, hogy a vízmegvonási reakciót a jelentős tenyészidőbeli különbség ne zavarja. g en o típ u so k sz ám a (d 60 50 40 30 20 10 0 54 45 9 12 13 1 4-3 -1 0 1 2 3 4 kalászolási idő eltérése az öntözött körülményekhez képest (nap) 4. ábra. A vízmegvonás hatása a kalászolási időre, a térképezési populáció törzseire. Az eltérés minden esetben a saját homozigóta törzs öntözött kontrolljához volt viszonyítva. A vízmegvonási és öntözött kísérlet egymás szomszédságában volt beállítva, hogy talaj és egyéb körülmények ne zavarják a kísérletet. 21

A két hivatkozott ábrán (3. és 4. ábra) csak kisebb részét mutattuk be a munkának. De ezek az adatok is mutatják, hogy a genotipizálás részletes munkájához lényegesen több és pontosabb fenotipizálásra van szükség, mint azt a munka kezdetén gondoltuk. Annak érdekében, hogy a genotipizálásra kerülő populációt genetikailag alkalmasnak nyilvánítsuk további vizsgálatra, fajtaspecifikus (Plainsman V. és Capelle Desprez) primerekkel megvizsgáltuk a DH törzseket, hogy tiszta vonal (DH) jellegüket a tapasztalati vizsgálaton túl, molekuláris biológiai módszerrel is megvizsgáljuk. Ennek a vizsgálatnak a végén hét olyan tételt találtunk a 138 törzsben, ami nem sorolható be a DH populációba. Ennek következtében bár a DNS izolálást elvégeztük minden tételnél nem kezdtük meg a genotipizálás (SSR markerek futtatása) kísérleteit. Tovább folytattuk a populáció részletes vizsgálatát, hogy a fenotipizálás végére olyan populáció és adatsor álljon rendelkezésünkre, amely megbízhatóan összevethető a genotípussal. WP 3.4. Szárazság tűrésben jelölt gének analízise. A szülő fajták és a DH populáció tesztelése, polimorfizmus vizsgálat, genomspecifikus primerek használata. Annak érdekében, hogy szárazságtűrésben jelölt géneket keressünk, és ezeknek hatásait vizsgáljuk, tökéletes szűrőrendszerre van szükség. Egyrészről szükség van olyan tesztrendszerre, ami alkalmas az ideális nevelési körülmények (optimális vízellátás) előállítására és alkalmas a vízelvonás, azaz száraz (aszály modellezése) nevelési körülmények biztosítására. A projektben üvegházban (komplex stresszdiagnosztikai rendszer) és tenyészkertben (esőárnyékoló sátor és párhuzamosan öntözés) egyaránt olyan rendszert alkalmaztunk, ami ezeknek a feltételeknek megfelel. Másrészről szükség van olyan genetikai anyagra, ami feltételezhetően tartalmaz szárazságtűrésért felelős géneket. Esetünkben ez a Plainsman V. Capelle Desprez tudatosan létrehozott térképezési populácó, ami több mint 400 db homozigóta vonalat (DH törzsek) tartalmaz. Ezt a populációt tervszerűen vizsgáltuk, fenotipizáltuk és méretét igyekeztünk úgy alakítani, hogy minél alkalmasabb legyen polimorfizmus vizsgálatra. Mivel a szárazság tűrés kapcsán, a legjelentősebb gazdasági kár a termésveszteség, az 5. ábrán összefoglaltuk a leszűkített térképezési populáció, két-két sorozatban beállított, tenyészkerti öntözött és esőárnyékolt kísérletben kapott eredményeit. Az ábrán látható, hogy kettő olyan genotípus volt mindösszesen, ami a vízmegvonás hatására (esőárnyékoló alatt) nem mutatott terméscsökkenést. Mind az öntözött, mind az esőárnyékolt körülmények között hasonló termésszintet mutatott. A grafikonon látható, hogy a populáció túlnyomó része, pontosan 97 tétel termésveszteséggel válaszolt az alkalmazott vízmegvonásra. 22

Különbözü DH vonalak termésmennyiségének változása szárazságstressz hatására genotípusok száma (db) 12 10 8 6 4 2 0 3 2 1 3 4 4-180 -170-160 -150-140 -130 6 6 7-120 -110-100 2-90 9-80 4-70 9-60 4-50 10-40 8 9 6-30 -20-10 2 0 9 10 6 7 6 Stressz hatásra bekövetkező termésmennyiség változás az öntözött körülményekhez viszonyítva (g) 20 30 40 1 50 6 60 1 1 1 1 70 90 100 110 5. ábra. A Plainsman V. és Capelle Desprez fajtákból létrehozott térképezési populáció (DH) termésmennyiség változása a vízmegvonás hatására. Minden törzs 50-50 növényének önmagához viszonyított termés csökkenése vagy termésnövekedése került kiértékelésre grammban kifejezve, két sorozatos kísérlet alapján. A további munka szempontjából fontos, hogy 39 tétel volt a 138-ból, ahol nagyobb termést mértünk vízmegvonás hatására, mint az öntözött kísérletben. Látható, hogy a terméstöbblet csak négy tételnél ért el jelentős többletet, azaz 70-110 grammal volt a szemtermésük magasabb, mint saját öntözött kontrolljuk. A termésveszteség (grafikon bal oldala) nemcsak több tételnél mutatkozott, de súlyosabb is volt, hiszen a 100 grammnál magasabb veszteség 29 tételnél mutatkozott meg. A legnagyobb terméscsökkenés 180 g volt. Ezek az adatok elgondolkoztatóak. Felvetődik annak a kérdése, hogy lehetséges-e terméstöbblet szárazság hatására. Ha csak elméleti biológiai produkcióban gondolkodunk, akkor a válasz nem. Biológiai rendszerben lehetnek termésre, az öntözött oldalon negatív hatások (megdőlés és betegségfogékonyság az öntözés hatására, stb.), amelyek az esetek egy részét megmagyarázhatják. Ezekkel a tényekkel számolnunk kell, és a munkát úgy kell folytatni, hogy a végső cél, a gének izolálása szempontjából tökéletes fenotipizálást végezzünk. Az említett adatok rámutattak arra, hogy a fenotipizálást több tényezőre kiterjedve végezzük, mint arra a projekt elején gondoltunk. Lehetőség szerint minimumra kell csökkenteni azokat a hatásokat (jelentős kalászolás idő eltérés, hosszú és gyenge szár, lisztharmat-, rozsda-, vagy fuzárium érzékenység), amelyek a szárazság toleranciát közvetve 23

befolyásolják. Ennek érdekében több kísérletet állítottunk be, mint terveztük a projektben, és a fenotipizálást tovább folytattuk, hogy olyan fenotípus adatokat használjunk később, amelyek nem vezetik félre a genotipizálást. Az eddig vizsgált genotípusokból, a DNS izolálást elvégeztük. WP 3.5. Jellemzett térképezési populáció eredményeinek zárása, publikáció. További genetikai kísérletekhez a populáció és az adatok biztosítása. A térképezési populáció vizsgálata terén a projekt német és magyar partnere jól kiegészítette egymást. A német kollégák saját térképezési populációjuk vizsgálatával, és a eredmények megbeszélésével sokat segítettek számunkra. A közös munka a jelenlegi project befejezése után is folytatódik. A publikációk terén, a projekt ausztriai, Gumpenstein-i találkozóján a Steering Committee ülésen túl az eredmények részletes megbeszélésre is sor került. Ezen túlmenően 2010-ben Gumpensteinben, a 61. Tagung alkalmával (november 23-25.) egy előadás és egy poszter születet a közös eredményekből (a publikációk pdf formátumban, a mellékletekben csatolva találhatók). A projekt záró alkalma 2011-ben, a tervnek megfelelően szintén Gumpensteinben lesz, a 62. Tagung keretében. Két előadás és egy poszter került bejelentésre. A projekt zárását követően még több közös publikáció várható. Ezen túl, egy újabb project is született a legújabb CORNET pályázati kiírás keretében, EFFICIENT WHEAT acronym alatt. A hoszabb címe: Improving nitrogen efficiency in European winter wheat. Sajnos Magyarország ebben a CORNET kiírásban nem szerepelt, ezért pénzügyi támogatást még nem tudtunk az új projektre szerezni. A további genetikai kísérletekhez a Plainsman V. Capelle Desprez térképezési populáció a projekten túli kutatók számára is rendelkezésre áll. A jelenlegi beszámolóban többször is hangsúlyoztuk a populáció szűkítését. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a több mint 400 DH tételből álló populációt lecsökkentettük és eldobtuk, csupán a szárazságtűrés térképező munkájához szűkítettük le a populáció méretét. Egyéb munkákra, a teljes populáció rendelkezésre áll, amit folyamatosan fenntartunk. Több formálódó projekt is jelezte már, hogy munkájukhoz felhasználják. 24