Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye, azaz húsev őket jelent. Ragadozók kladogramja Ragadozók szerepe az ökoszisztémában A biodiverzitás részei Az ökológiai közösség kialakításának csúcsszereplői Szabályozzák a növényevők számát, ezen keresztül pedig a vegetáció mennyiségét és minőségét - vadgazdálkodás irányát a populáció nagysága, sűrűsége, eloszlása határozza meg Ha a populáció környezetével: stabil, egyensúlyban van Folyamatos monitorozás nagy () Létszámszabályozás kicsi Konzerváció-biológia Ragadozók és a vadgazdálkodás kapcsolata: 1. a ragadozó érdekében 2. egy védett faj érdekében 3. egy hasznosítandó faj érdekében Konfliktusok a ragadozókkal A okai: az ember és ragadozó élőhelyeik találkoznak, átfedik egymást, közös erőforrásokat használnak. Konfliktusuk akkor keletkezik, amikor a közös erőforrás használata bármelyik oldalról nézve egy, a környezet, és a résztvevők környezettel való kapcsolata által meghatározott küszöbértéket meghalad. Közvetlen Közvetett Emberellen irányulótámadások Háziállatok ellen irányuló támadások Élőhely használatból adódó Gazdálkodási célú vadfajok ragadozása Veszélyeztetett ragadozása Betegségek, hordozása vadfajok zoonózisok 1
A konfliktushelyeztek csökkentése I. Problémás területek elkerítése A szereplők viselkedésének változása Az ember elleni támadások csökkentése A ragadozó termékei kereskedelmének csökkentése Állattartás módszerváltás Őrkutyák használata Szamarak használata Lámák használata Változtatás a ragadozók viselkedésében Averzív kondicionálás Hang- és fényriasztások Táplálékszabályozás (elterelő táplálék) Ragadozó ragadozók ellen Ökoturizmus A konfliktushelyeztek csökkentése II. Problémás állatok kérdése Problémás egyedek eltávolítása Áttelepítés Ragadozó betegségek kezelése Létszámszabályozás Vadászat Csapdázás Élőhely-manipuláció Fogamzásgátlás, sterilizálás Módszerek költségei folyamatábra Mi a gazdálkodás tárgya? Maximálni a a vadállomány hasznosítását Növelni a a vadállományt A A vadállomány kezelése a a ragadozó táplálékának maximálása érdekében Csökkenteni a vadállományt vagy vagy megengedni a a természetes ragadozó-préda egyensúly kialakulását A A vadászok hasznosítják a a megnövekedett vadállományt? A ragadozók hatása érezhető a a vadállományon? Az Az élőhely képes nagyobb vadállományt eltartani? Forrás:Big Game of North Amreica Echology and Management A A ragadozószabályozás növeli a a vadállományt? A A szabályozás gazdaságos és és elfogadható? Ragadozó szabályozás szükséges Ragadozó szabályozásra nincs szükség Következtetések I. A ragadozó konzervációs igények felmerülésekor, tervezésekor, az alábbiakat összegezhetjük: Még mindig az emberiség jelenti a legnagyobb fenyegetést a ragadozópopulációkra; A védett területek ragadozógazdálkodása, kezelése esetén, a területen élő egyéb fajok és területet kezelő minden résztvevő (természetvédelem, vadgazdálkodás, helyi közösségek, stb.) érdekeit figyelembe venni és kezelni kell; A gazdálkodás nem állhat meg a védett területek határainál, azon túl kell, hogy mutasson, és a lehető legnagyobb területet kell, hogy érintsen úgy a ragadozók, mint pedig a területen élő érdekcsoportok figyelembevételével; Következtetések II. A ragadozógazdálkodás, - külföldön és itthon egyaránt - az alábbi feltételeket kell, hogy teljesítse: jól meghatározott cél érdekében történjen, megbízható ismereteken nyugodjon, idejében, módszereiben megtervezett, összehangolt, eredményessége ellenőrzött, ökonómiailag értékelhető, gazdaságilag rentábilis legyen 2
Egész évben vadászható Vörös róka Nyestkutya Mosómedve Engedéllyel vagy szezonban vadászható Aranysakál Nyest Közönséges görény Menyét Borz Védett Farkas Vadmacska Hiúz Hermelin Mezei görény Nyuszt Vidra Hazánkban a róka okozza a legnagyobb gondot, s az ember-ragadozó majdnem mindegyikét produkálja: veszélyezteti a háziállatokat (baromfi); a vadászok számára fontos apróvadakat (mezei nyúl, fácán, fogoly); valamint az ember számára (közvetve) veszélyt jelenthet az általa hordozott zoonózisokon (veszettség, Echinococcus multilocularis) keresztül. Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége. A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja (1883. évi XX. tv. A vadászatról). Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973-tól Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988) A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989) A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994) A hazai ragadozó (róka) gazdálkodás értékelése a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, a használt módszerek egysíkúak a gyérítés időszaka nem megfelelő Néhány gyakorlati tanács: Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr szükséges. Minden lehetséges törvényes eszközt alkalmazni kell. A gyérítés súlypontja: január 1 június 30. Az élőhely fejlesztés is védelem! Annyit fordítok rá, ami még a terítékben megtérül. 3
Van értelme? Megéri? Tényleg lehet hatékonyabban? Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) Terület Szaporító szukák Növekmény I. II. I. II. Teríték Abádszalók 53 39 265 251 281 Terület A gyérítési ráta alakulása Állománysűrű ség (db/1000 ha) Terítéksűrűsé g (db/1000 ha) Abádszalók 4.64 12.35 2,66 Gyérítési ráta Jászárokszállás 29 16 145 94 101 Jászárokszáll ás 5.7 9.91 1,73 Karcag 154 130 770 1170 248 Karcag 10.5 8.49 0,80 A tesztelt csapdák hatékonysága Csapdázási periódus 2006.10.01.- 2007.04.21. 2008.01.01-2008. 10. 10. 2009. 01.01.- 2009.08.12. CSÉ kan szuka kölyök /100cs é 525 19 26 0 8,5 635 13 24 7 6,9 635 13 23 19 8,6 Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata Három vadászidény a teljes vadászterületen. Összesen 290 ismert fogás 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld, nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pld Védett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték) 93 % Összes róka 1795 45 73 26 8 4
A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata Humánus elpusztítás követelményei 1.csapdázási periódus 12 % hibás fogás 2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogás 3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogás A hibaszázalék átlag 8,3 % Hibás fogások okai Mindig lehet találni új eszközöket - Collarum Összeszerelési útmutató: http://www.youtube.com/watch?v=zjyla2 sl9ug&feature=related Végeredmény: http://www.youtube.com/watch?v=0fi7u4k 1fqQ&feature=related Következtetések A ragadozó gazdálkodás értékelése A 2.5-es gyérítési ráta elérhető A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok alapján: a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelel ő intenzitású, az állomány csökkenhet. Az ölőcsapa értékelése Hatékony Szelektív Kíméletesen öl 5