A SZEKELY BAz. A ssekely haznak tigy elrendezeseben,.mint konstruktiv felepite- -seben, azon egyeni sajatsagokat talaljuk, melyek a szekely embert jeuemzik: egyszerii, praktikus as esinos. Belso beosztasat kulsejerdl is leolvashatjuk, meretei az 01 es labrendszer szerint csak kis szamokra terjednek ki; altalanos alakja. fesroi, kellemes benyomast kelt. A faepitesnek egy egeszen sajatos jelleget, viseli magan, mely tisztan.a helyi szdksegbol eredt s igy hasonmasalt vagy el6peldait hiaba keressiik a nyugoti nepeknel, Vizsga.lOdasaim mintegy 200 evnyl fejlodesre terjednek ki, negy varmegyere, ti. in. Haromszek, Csik, Udvarhely es Maros- Torda megyekre ; de az epitesi elvek mindenntt ugyanazok, kiilonbseg csaka faanyag' niinosege as a talaj valtozatossaga. miatt jott letre. E szerint a fenyves videken fenyma-bol, az alantabb fekv6 helyeken bukk- as tolgyfab61 epitenek, Meg pedig finomabb kivitelben, ha mind a nagy oldalat egyenesre faragjak es durvabb kivitelben, ha.az egesz fatorzsqt faragatlanul egyniasra fektetik es gerezdekbe rojjak.a negy sarkon, E ketfele hasznalatbol kovetkezik a ketfele rovas is, n. m. a faragatlan alakbsn teknosen bemelyitett rovas (1. 1. abra) es.30 faragott alakban a farkasfogba vagas, vagy feoskefarku gerezd nelknli epites. Az els6 esetben a rovason tui meg 20-25 ctm.-ig meghagyjak a favegeket s utoljara, ha az egess magassagig felepult a has dere"ka (igy nevezik), egyenletesen lefureszelik. A fecskefarku
102 egybelllesztesnel mar a.qerezd-kikepzes a. fal vastagsagaban megmarad, vagy csak annyira terjed ki, hogy a tapasztas- vagy vakolasnal az egesz falsik,' a szegleteken is, egyenes marad (2: abra). A. helyvdlasztas. A ha.zhely megvaiasztasa a kovetkezo szempontok szerint t<irtenik: legyen-as a. kaputol 10-12 lepesre, hogy a. viragos kert az utczaig lev6 wren a haz elejehez melto keretet adjon. Szegfd, reseda, rozsa, majoranna illatezsek, a malyvarozsa, vadszoll«, vagy melegebb helyen a borsselld, diszitse a' hazat. A szekely beltelek rendesen hosszu, keskeny 8Zalag formara, htizodik ki az utczatol a mez6ig s igy a haz esak hossz vonslban.helyezbeto el, egyik vegevel 1. libra. 2. abra. at utczara nez, a viragos kerten at, elejevel 3.Z udvarra tekint, hattal pedig a szomszednak fordul, Szelesebb telken, medosabb lakonal, mar' elofordulhat a keresztben vale elhelyezes is, igy a viragos kert szelesebb teret nyer s a hamoilt kikepzese oldslrol t"6rtenik. Gyakrau es sok helyen kerdszoskodtem a felol, hogy mi az oka annak, bogy ktilonlisen a regi hazak a kaputol tavol, mintegy visszahuzodva epnltek, mig az ujabbak mindinkabh megkozelitik az utcza front jilt? Mert a. viragos kert nem ok, az csak czelszeni kihasznalasa, az adott temek, Es ketfele feleletet kaptam; az egyik az, bogy a, regi habonis vilagban igen gyakori volt a gytijtogatas s mindjart keznel talaltak volna az eszterbejt (esepeges): a masik felfogas szerint az utcza szftk volta mellett a nagy szenas szekerek faaggal megrakott kiterjedese az ablakokat. es it. h'az [alat vesselyeztette volna. Itt meg: kell jegyezniink, hogy miert rakja meg a szekely a szenas szekecet. lombos faagakkal? Messzirol, uttalan utakon, a. havasrol hozza sze-' najat s a stiru erd6ben kiall6 lombok tigy.megfestilnek nagy faradt,-
A BzEKU.Y ro. 103 saggal ijsszekaparitott szenajat, hogy mire hazaig er, alig maradna beldle valami; de ha egy sor lombos agat helyez feliil a szena tetejere, melyet a ruddal erosen leszorit, megvedi a letepet6s veszelyet61. Mas ok az, hogy az utezara terelt barmok nem juthatnak a haz vegehez, frontjahoz, ha ott meg egy kerites vedi. Mindezek elfogadhato ekok s a jozan esz kovetelmenyeivel teljesen megegyeznek. A hely fekvese. Sik foldon ugy kezdik az epitest, hogy a sarkokhoz, vagy a Mz szogletehe» farsgott vagy faragatlan nagy koveket helyeznek el s a vizszintes vonalat ugy erik ei, hogy egyik-masik kovet felpolczoljak, vagy melyebben a foldbe beassak : ezekre helyezik a talpfat, mely mindig szaraz WIgyfa {I. abra A). Meg a fenyves videken is, hoi tudvalevoleg ritka a Wlgyfa., messze videkrdl elszallitott UHgyfat hasznalnak talpfa gyanant F6szabaIy azonban, hogy a talpfa a folddel directe ne erintkezzek. Lejtos vagy dombos helyen a fundamentumrakas elmaradhatatlan. KoMl es teglabol epitik, meszes habarcscsal, vagy sarbol, homokkal kevert agyagbol keszitett kulimanszszal. llyenkor hagyjak ki a pinczehelyet is, melynel foszabaly, hogy felig a foldben, felig a fold felett alljon. igy lesz a. pineze nyaron huves, telen pedig meleg es szaraz..a. pinczeepites igen primitiv fokon all a szekely hazaknal, mert a teglabolt epitese mar tokeletesebb komtves munkat igenyel, melylyel as inkabb acsmunkaban jartas epimk nem birkozrak meg. Egyszeriien gerendakkal padoltsk a pinczet, tigy hogy ez mar a foldbe epitett hasnak (szoba) is also padletat kepezte. A pincze-padlas anyaga tahat tolgy gerendazat, az egyes gerendakat fel 01 tavolsagban helyeztek el egymastol, erre keresztben szindeszkat fektettek s a tetejet befoldeltek, vagy tapasz-anyaggal bevontak, Sok haz alatt nines pincze, hanem ennek potlasara a kertben vagy mas alkalmas vedett helyen pineze-vermet epitenek s itt tartjak a telire valor.a. hdz dereka. A has dereka alatt a falazatot ertjtik a fundamentumtol a padlasig. Magasssga egy es fel th, benne vannak az ajtonyilasok egy 01 magassagban elhelyezve es az ablaknyilasok a fundamentumtol felfele fel 01 magassagbaa. Maga a nyilas tobbnyire fel 01 magas s igy felette is meg fel i:il marad a padlas-gerendakig. Ezeknek helyerol elore kell gondoskodni rakas knzben. Meg pedig ugy, hogy a talpfabol kivesik ali ajto oszlopainak helyet (1. abra A) s a hosszaban vesettel ellatott oszlopokba (1. abra B) vezetik be a ma7ckos fdt (1. abra C), melynek egyik vega makkos, ket oldalt csapolt, a mci.sik vege viljt rovassal ejhitott a. gerezd szamara (1. abra C).
"104.Fel 01 magassagban rna+ kezd6dik sa ablak oazlopainak beallitasa ep ngy, mint az ajul nyilasilnaj. Ia.ttuk (1. abra Dj. Egy olon f~'liil az oszlopokra, hasonlo vesetekkel ed v~, railleszkedik a ZarQ gerenda, mely a felso vegeket megki5ti s a.z addig bizonytalanul ide-oda logo oszlopokat egyenes allasban ~rt.ja. Az oszlopok tetejet valamivel rijvidebbre vagjak, mint a hogy a nyers eptteskor tulajdonkep sztikseges, mert szamitanak a ssaradassal. beaj.l6 ro]{kanasra. A gombolyd vagy negyszogre faragott boronakat igy rakjak egymasra mindaddig, mig az egy es fel 01 magassagot el nem erik, itt aztan meg811 a korben folytatot~ munka s a felsd boronakra elbelyezik a psdlas-gerendakat. Itt mar tudni kell, mennyire all ki a tomacz, -az eress es ki;iroskijriil a csepeges vagy eszterhej. A esepegesre egy labat, a tornaczra rei i5let szamitanak, mely utobbi meret az ujabb idokben a kenyelemmel egeaz egy olig modosult..a fedelzet, A szekely h:iznak nines fedelszeke, a padlas-gerendak vegere fektetik a kossoru-fat s erre allitjak a szarufakat. :A szamfak elere elkeszitve, a kakasiilo koto gerendaval ellstva, A betii alakban ott bevemek a foldon. Vegeiket forj3.k, a nagy faszogeket, melylyel a koszorufahoz erdsitik, most kezyon6ljak, hogy ha majd az ailitas kezdodlk, a munka gyorsan folyjqn. A ssekely Mz magas tetot kivan, lllert zsindelylyel, tegldval.(b~alapok),vagy grdniezezal (hosbzu zsin- ~ely) fednek s az eso gyors lefutasa, a h6 'gy.ors lecsuszasa igen sziik sages. Azert a szamfak alla~,.regi fedelen soha sem kisebb, mint as egyenoldalu haromszijgbol kepezhetd ket oldsl. A.szarufakra keresztben erositik, a zsindely hesszaaak megfeleld tavolsagban, a leczeket, melyek sudar,feny6bql kat oldalt lesznek faragva csak, mert igy tartosabbak. Bamulatos az a keziigyesseg, melylyel a szekely a fejszet kezeli; az erdon, vagas utin mindjart kifaragja a leczet csapo zsinor nelknl, nyil egyenesre. Fiireszelt leezet csak az ujabb Idokben hasznalnak cserepfedeshez. A luiz homlokeata. A h4z homlokzatat, a mint egyik vegevel az utcsara nez, diszesebben kepezik ki, a.z altaluk Geber-falnak nevezett szerkeset altai (Giebel Wand), Ugy hogy a vegso par szarut'at csak ~ kakastiloig tartjak meg s ezt merdlegesen allitjak f61, azutan atveszi az iranyt egy par ferden felallitott IPs szarufa. Az igy nyert fuggelyes szarufa ki:)zt vesszoil61 font es sarra} betapaszolt fahal toltik ki, vagy a mi njabban meg gyakoribb:, deszkafallal latjak el. A deszkafal diszesebb. kikepzest is megenged. mig a san-at tapaszolt. vesszofalazat ~zamara a vakolat es meszeles vagy festes marad. De itt is az izles
.! ~ ~ I I-l'i... ~ t \. I't 'J.It: ~ 0 ~- l-t 0::... --- e- \ \ 19 '\ \. ~ ~ (1)\ f! \. ~ \. ~ -d ~,..D r 'l '\ \ I I N Cf) OJ ti ~ --~ ~~.s \... I.ej (J \..&./ -(I) '\' - _;:If> ~ 0'>... \ ~ ~ e -I I' ca oj )-..t:: «i,.. s:! 0 ~ ~ ;:r> -. \. \ \ tl \_~ /. - - - of L... J / N 0 -III \ ~ / ;... \ I r---"v ~ ' <'l ~l I- m IT.>.. ~ 1-0 ~ L- I...", ::I: ~.. \ / \ f_.. _ ~ / I e \ T / W ' I \ -<I I.!) ~ \ \ / I N <.J (01 ~ \..., -~ ~ ~ ~~ r.l "!\.,..,0 \.... - - --{I.I 'Id ;:I: \ cd ~ m ~ 1 ~ \ / 0 0 '0 w -..- -q M -<II.D ~ r ~ 'IS ~ ~ -G ~ ':; ~ ~ ~ f~ - ~ -ns,0 p.. -«I ~ ;:I: 'Z <u ~..,. (I V. s::., Q) /. J4 ~ '"' I (\jl J I J:: I ~ I --\ N tj '0, 'r.; _'" '1J \ ::: Qj..0 \ t.s.l ~..., '.1, -.!),
lr. (,:,- ~.: ::. J I I ;; t ~ ~ ~ ~ ''<l:) -l D ~ ~.. ~
A SZEKELY Biz. 105 es csin feltunoen nyilvanul, Sztirke szinekkel diszes parka-nyt, akarhanyszor dombormiives profilokat, esslopokst, esipkezetet latunk, a nap,es hold jelvenyeivel, Majd ekes feliratot, melyek kozt nem ritka a latin sem. Ilyen : "Soli deo gloria", Magyar vers Uzonban (Haromszekmegye) az IsOOk Kaplar hazan : "Legelso hazam volt rengls bolcsom flija. Az utolso lesseu kopors6m deszkaja, Mi haazna hazat, hogy epitettelll, Mas kijltozik bele maholnap helyettem. A fedel-hajlas arra vale, hogy a temrol Iesiet6 vizet egy pillanatra visszatartsa, mi altai a viz kingrasa a csatornabol -:- ha ez alkalmazva van - mersekelve lesz, csatorna nelkul a foldre csurogva kevesbbe mossa el a haz korul a f"oldet. A szarufak vegere fel 01 hosszu es ek alakra faragott, U. n, vendegfdt tesznek. A vendegfa meghosszabbitott alakbsn is hasznaltatik,.mely esetben fattyuszarufa a neve s a fodel kitoldasara szolgal, mikor vagy a bejarot vedi vagy pedig utolag szerkesztett tornaczot fed be, A ssarufa legtobb esetben sudar Jeny6b61 vagy nyirfab61 kesziil, melynek tartossaga jol gondozott fedel alatt bamulatos.. A befedee. Begi iddben gyakori volt a szalmafedes, hazsknal epen ugy, mint mas mellekepuleteknel, rna napsag azonban k(}zigazgatasilag betiltottak a legtobb helyen a szalmafedest (1-:-2. abre. a VIl-VIU. tablan), A szalmafedesnek is ket m6djat ismerem a szekelyfoldrol, u. m, a zsupfedelet, mely esetben a zsnp apr6 kis kevekre kottetik, melynek pemete a neve, ezen apro kevek egymasra illesztve es nyir-, fuzvesszovel, vagy guzsba caavart szalmaval egyenkent kijttetnek a Ieczekhez, A szalmafedes pedig alul fogazott Ieczeken kezdddik s aprankent jo megtaposva rskatik addig, mig a tetdt eleri. A tetejen aztan leszurt karokkal es kaloddval erositik meg a szel ellen (1..a VII-VIII. tabla 1-2. abra). A szalmafedel hasakon, hoi a. ftist atjarja, 100 evig is eltart. Olcso fedel a deszkafndes, mely sem tartossagra, sem megbizhatosagra nem versenyezhet a. Ugla- as Z'sindely-fodellel. A tegla oly falemez, melynek hossza fel 01, szelessege negy hiivelyk, vastag- :saga egynegyed hilvelyk, Oly videken keszitik, hoi b6viben van biikkfa, egyik vegebe faszoget litnek S oly m6don a.ggatjak fol a leczekre, mint a cserepet szokas. A granicz fenyufabol hasitott vekony lemez, melynek nagysaga igen valtozq; szoge.kk.el Iesz felerositve a Ieczekre s egymast t.obbszorosen boritjak, hogy az eso. at ne hatolhasson rlljta..a zsindely fenylifab61 pattogtatott vekony leme~, IQelynek egyik szelell
106.mely horony fut vegig, hogy ijsszeillesztheto legyen. A Iegcsiuosabb fedelet. adja, tartossaga. azonban igen korlatolt, Fiist felett 30 evig is eltart, fust nelkill azonban 8-10 evig esak, Ezt. j61 tudjak a. szekelyek, azert nem epttenek kemenyt meg a kohazra. sem, ha zsindelylyel fedik. Osikmegyeben annyira mennek, hogy a Mz fedelen ftistlyukat: sem hagynak, hanem a fust ott keresi meg a ma.ga utjat, a hoi talalja. Az eszterhej alatt kijrl)skijriil asonban e czelra bagynak egy sziik: nyilast, mi ahal a fust a tewrol aiasz8.ll az eszterhejig s ezen utjit.ban az egesz fedelet conservalja a rothadas ellen. Meglatszik a legtobb haz tetejen, hogy meddig jarja. a flist, mert feliil mindig tovabb tart, mint al61. Ugy, bogy as also egyharmadat ketszer, a kbzepsot egyszer kell megujitani addig, mig a felso hsrmad Ujitasra. keriil. Meg e: tapasztalat is megtanitotta ana a. szekelyt, hogy a fedelet szakaszonkent: allitsa fei, nehol ket, nehol harom szakasz lit.tszik a zsindelyvonalak kozt (1. a VII-VIII. t. 3-5. ahrakat), mi az idonkent valo megujitast tetemesen megkonnyiti. Fednek sima zsindelylyel es fednek tarajos zsindelylyei is. Ez ~ fedelnek kellemes diszt ktiicsontlz s kwo~ nosen a felsd ormon as az also sor esepegesen elmaradhatatlan, SZ6p' valtozatat latjuk az oromdisznek Osikmegyeben, hoi a tegla-iemezek szigonyos, kocikds, tulipanos, nyelves formare vannak elokeszitve.. A fastlyuk neha a fedel fels6 sarkad iv alakban domborodik ki (I. a Vn-VIII. t. 5-8. 8..), neha pedig a zsindelysorok kijze ugy van beillesztve, hogy egy hullam-dombornlamak latszik (1. a VII-VIII. t. 3-5. a.). Mas esetben pedig egy Iris lejtot kepez, melynek also szelen au egy vagy tobb nyilaa a flist szamara, ugy azonban. hogy az es6 be ne hatolhasson. Nagyobb hazaknili, hoi a padlas - szekelyesen hiju - megvilagitasa az lit felol levo geber-falon at nem eleg, meg egy-ket, satorszerf befedessel alkalmazott nyilast is talalunk (1. a VIIvm. t. 7-8. a.), mely a fustnek as viiagossagnak egyarant utat enged. A tapaszolds. Miutan a haadereke jol megrokkant, a boronak kiszaradtak, elkezdodik a. tapaazelas, ~ayalevel, szalmaval, polyvaval, tbrekkel felgyurjak: a jol megtaposott sarat es apro czipocskakban felverik a hsz falara, De mielott ez Wrtennek, megbolhaszegelik k(vwbelul, hogy a. tapasz 15rijkke tart6 legyen. A bolhaszogeles igen oleso es egyszerfi. eljaras ; ugyanis fejszevel repedest csapnak a faszal menten s ezen repedesekbe ket ujjnyi szeles es negy ujjnyi hosszll., Ja.pos ekeket vernek, 11gyhogy ezek az egesz falazatot elboritjak 8 minthogy feuilr6l lefele iranyitjilk, a tapaszt bamulatosan megfllgjak. A faragott gerendakon pedig ferden oda.szegelt leczeket alkalmaznak, hasonl~
A SzEKELY liz. lot czelbol. A jol tapaszolt fahaz telen meleg, nyaron hiivl:ls es kiallja a versenyt minden teglafallal, 'l'apaszolas utan megsikaljak friss tragyaval bdven koventetr agyaggal s megssaradas utan feherre meszelik. A tomaee. Ekessege a szekely haznak ; de praktikus haszna is van. Nem elmarsdhatatlan ; de ket szobas Iskasban mar tnbbnyire ott talaljuk, Nem szerves resze a haznak a felepitesben ; de azzal kapesolatba lep.. A 'regiek csak akkor Allitottak fel a tornaczot, mikor a hai teljesen kesz volt, csak. a.z ujabb nemsedek epiti ossse a torml- ezot a hazzal. A regiek ugy epitettek, bogy barmikor el lehessen venni es ujbol odatenni..elore csak annyi gondoskodas volt rola, hogy a gerendavegeket fel ouel, negy-ot lahhal.kihagytak: a falon is nil. A tornaczot pedig a felsc es 'also. gerendakkal, mazes oszlopokkal megepitettek.egessen: onalloan s ugy' illesztettelr ut61ag a gerendavegek ilia. Azert sok haznai latjuk, hogy a' tormicz lesza.llt s egesz hezag maradt a gerendakig. A helyett, BOgy ezeket tamasztana, inkabb.huzza lefele. De ennek is megvan a' mags..logikai oka, A hazderek mindig rokkan s: mi.leone akkor, ha a tomses, melynek osilopai nem engednek,.a gerendsvegeket feltartana.? A gerendak nem nyugodnsnak: testiikkel a falon,. felfele meggijrbiililenek s.a haz fala orokos repedesekkel volna tele. A tornacz vedi a falat a becsapo eso ellen, a fal mellett szaraz helyet biztosit, hol mnnkalni, halni lehet ; kender.. len, gyapju, s:z.ovoszekstb, eltartasara szolgal. Esos iddben ruhaszaritohely, hoi a hosszu rud, vagy kifeszitett gyeplo (szarit6. zsinor) mindig keszen all. A szekely.asszony a padlason nem szitrithatja a ruhanemut.. mert ott megfustolodnek, a szabadban keres helyet, vagy a. tornacz- ban teregeti fel. Az erese. Az eresz a szekely haznak jellemzd resze s mintegy karakteret adja meg; sokan Azsiaban keresik eredetet, en a fahazzal egyesitem, a szekely eszjaras szerint, A sziiks~9 szfilte a tt'izelo hely elhelyezesekor. Fahazban a tiizelohely esak a knzepen lehet a gyulekony anyagok miatt. Igy talaljuk azt az erdei fskunyhokban, az olaszok, szekelyek es olahok epitkesese szerint egyarant. A padlason ateresztik a fiist(5t, szeles nyilason, melyet. azonban a tam befed az. eso elol ; de a tet6 hezaga ia hiju {igy nevezi a szekely a padlast) megfogja;. szetterjeszti s valamely oldalnyilisqo bocsatja ki. A hazban (a szekely soha sem nevezi szobanak) 'azonban sehogy sem iliett, hogy epen a k!5zepen alljon a tiizhely, igyekeztek. felre tolni valamely sarokba, vagy legall\bb is a fal melle. A szekely. a. falkwepen tahuta legjobb- nak.. Mien? Mert a fal melle egy. kis reszben ko- vagy teglafalat
108.;huzott a tiiz magassagaig 01y aranyban)' hogy az at ne melegedjek.annyire, hogy a fagerenda ttizet foghssson. A' tiizbely tole kemenceet, ~kdlyhdt, eserepest, csempest epitett, mely fustkamrat kepezve, azt ]elriittltte, a szikrat kifogta s ugy ereszteite fel a ferde kiirlan at a Jiijuba. Meg a ferde kurt6 sem volt 'eleg biztositek a ssalmefedel.idejeben, mert ezen oldalrol igen kozel kapta a fedelet, Ezen kellett 'tehat segiteni. A fedelet odebb tettek, kieresztettek, a faltol elhelyez-.tek s igy jott latre az erese, a- rust, a ttiz miatt. Kemenyes Mzban -erre nines sziikseg; de a szekely a fahazra soha sem epit kemenyt,.neki szuksege van a fustre is, megfogja, kihasznalja meleget conser- 'valo erejet s csak asutan eressti el. A. legprimitivebb ssekely haz az 1. 'abran (VII-,:VIIL tabla) fentuntetett zseller hdz, mely a regi gazdasagi rendszerben veszi eredetet, Egy lhaz 'es eress az egess epitineny. Kat,01.hosseu, ket 01 sseles, masfel '01 magas, ugy hogy egy szaias szekely, a kiesi szek nelkul is a geren-,daba. nyulhat, hisz ott tartja a fejszirt" a furot,. vesot es kezvon6t,.akarhanyssor. a penzes es dohanyos.zaeskot is. Ajt6, ablak beleillik :8 marad meg eleg hely az agynak~'sot: a padladanak is. A:z. asztal a lktizeptld an, a kanape a. k6t. ablak.kozt,: tolotte'll.tiikor vagy kath. -nepnel a Maria-kep. A be.lepestol jebbra a vises kartya (faveder),.balra a: kemencse. Sztigletben a.z almarium, falhosszaban a kanalas, majd a ke:ndfjszeg tele aggatva. dissee korsokkal, baujokkal, melyek-,nek ma esak a diszit6 jellege maradt meg; regen ezekbol ittak a ;magyar sort, melyet maguk keszltettek ~pab61,' szalad-b61 (csirastawtt" arpa)...4. kemencee. Minthogy a szekely Mz fejlodesere es' alaknlasars,.oly nagy befolyassal volt a kemeneze es tiizhely, hogy az eresz letrejotte ennek kijsztinheto,.mint a hazliak igen lenyeges tartozeka, meg": -:efdemli, bogy egy kisse bovebben foglalkozzunk vele. A tuzhely, tuz-,paq_a haz padlojan 1/~~2 lab magasan kiemelked6 teglab61, kobol -hlott epitmeny, melynek hossza negy lab, szelessege hsrom lab; :ugy van a fal melle hosszaban epitve; hogy a fa-hit a rarakott sza.~ ~a tfiz meg ne egesse. E czelbol ket oldalt a t1izfejnel as a. fal f6101 mintegy fel 01 magas vedo fat veszi koriil, mig Iabtol es a h08sz- ~laalon szabad. Ez altai a ttiz sarokba szorul s a' kipattano szikra :nem veszelyezteti a hiz faat, jotekony melege kisugarzik a hbban szelid vililgitassa! Wlti azt be. Minthogy.a tiizelo anyag fel 01 hosz-,es.szura vagott hasabfa, fejwl kisse felpolczolt helyen, a poczkon vagy _puczokon (hafomszeki elnevezes) nyugszik, hogy a lehnllo zsad.tnok
as hamu meg ne fojtsa a langot, A ttizhely folott teljes negyszogben epnl a kemencze, csempes, eserepes vagy pest, melynek a rendeltetesea flistot, gozt megfogni, lehttteni, a felfogott meleget a hazban szet- terjeszteni. Kat oldalaval as emiitett falakon nyugszik, a mas kat oldalon tartja a kemencee {dja, mely egyik sarkon oszloppal van megtamasztva, Ez lehet koboi vagy fami is, de a kemencze labat nem. zarja el azert, hogy a. hosszabb faha.sa.b is beteheto legyen, masfeldl. pedig az ajulnyilas fele is szsbad vil3.gitast nyujtson a beleponek., Mazas cserepekbdl ugy van osszeepitve, hogy a fust ki ne hatolhasson, tehat az egyes cse:mpek, eserepek tapaszagyaggal is ossze vannak ragasztva, Teteje lapos kovekkel vagy konnyu fedel-csereppel, teglaval. van befedve, mely nem gyulekony. A fiistnyilas a. kemencze laba felol van, hogy a fdst hosszabb utas tegyen.meg s egy ferde allasu csovel vagy negyszogu iires oszloppal vezeti ki a fiiswt a. hijuha. A kurtd lehet fabol, negy darab osszeazegelt deszkabol vagy sovenybol is, jot betapaszolva, szeles nyilasat minden szombaton lesoprik a koromtol.. Itt szellczik a haz, itt ropiil ki a fozes, siites alkalmaval keletkezett. minden goz. A szabad kemencze egy par Iepessel tavolabb {ill a faltol s csak fejmi kap falazast, nagyobb hazban alkslmazzak as az az: eldnye,. hogy kat oldalrol lehet {ozni, siiw benne. Cserepfazekakat allitanak a tuz korul, labasokat tesznek a szen rule, nyarson siitik az. izletes pecsenyet, hosszu durungon a durung-fankot vagy a mint a. szekely nevezi : kiirtos kaldcsot; iistben forraljak a vizet, mely as listnidon log a tuz felett. Mondhatom, hogy izletesebben, gyorsabban. fdsni, siitni, szag, fust, goz nelktil a mai sparherdeken sem lehet. A folddel tspaszolt, padlo nelkul! haz, jol illett a kemenozekhez, de a mai desskapadlo ma.r nem tiiri a. kipattano szikrat. Kimulik a kemencze a szekelyek kozt is s bevonult mar mindenfele a fustos spar- herd as a kemeny tiizti. vaskalyha, melyet a szekely fiiuo-nek nevez, Ezekkel aztan megvaltozik a haz ka.raktere is, ugy a kiilso megjele- nesben, mint a belso beosstasbaa. Sietek tehat megmenteni meg, mit megmenteni lehet s a szekely hazata. VII-VIII. tabla kovetkez6 bet typusahoz csoportositom: 1. abra..a. hdz a harom oldalon nyltott ereszssel, melynek egy oszlopa foldbe erdsitett, a masodik a hatso saroknal mar a nyujtott talpfan. nyugszik as vesetekkel van ellatva. a makkos fa reszere, Lehet az. eresz nyilt vagy zart. Meg pedig ket oldalon, harom oldalon, vagy mind a negy oldaion zart. Az eresz az ajrot vedi az ida viszontag sagait61, kellemes szaraz hely, hoi faragni, fonni, szoni vagy minden.
110 -olyan foglalkozast vegezni Iehet, melyhez nagyobb vilagossag' kell,.mint a melyet a sziik ablaku kis haz nyujthat. Az eresz iolott van a feljarat a hijuba., mit egy kis k6zi.'letra koz.vetit. Szalmaval fodott tet6zete az egyenl6szarti haromszog ketoldalabol kepezett, melynek vazat az alaprajzban szaggatott vonallal jeloltem. A haz aljan kijr5skoriil felmnyt f6ldwites veo! a felcsapodo nedvesseg ellen a biz alapjat. Ezen kis toltes gondosan betapaszolt es bemeszelt sgyagreteg -s mint jellemz6 sajatsagat a tomaoa es esatorna nelkul epult. primitiv hazaknak, figyelemre meltonak tartom, Sepsi-KorospatakrOl (Harem-.szekm.] vettem fel. 2. abrs, Zan ereszes haz Etfalvarol (Haromszekm.), Faragott geren- -daln 1711 evszam jeloli a. molt szazad elejen Wrtent epiteset. Jelenlegi tulajdonosa szalmsfedelee zsindelyfedelre v31toztatta, az ereszt pedig beepitette. Mielott a vrutoztatas megtortent volna, felvettem rajzm, csak azert, hogy az evszam benne van, mert hasonlo epulet Gidofalvan, Martonoson s egyaitalan e kornyeken igen sok vall. A zart eresz -deszka resze czifrdn kesziilt ~ az ajto folott ftirott es vesett nyilasok.:altai attort homlokdeszka a. vilagossagot beboosatja es.a fize1l6zbst kozvetiti. Fijliitte a letra fogazasa. szerint kepezett racs van, mely a kisebb allatoknak, kutyanak, maeskaeak,: tyuknak a bejutasat megakadalyozza, Az ajto.desekabol hevederekre s;wgelt, a hezagokon leczekkel pantolt konnyt'i alkotmany, fakilincsesel as tolozarral ellatva. A homlokfal egyeb resze deszkabel kesziilt szellos, ktinnyii alkotmany, mely nem arra valo, hogy nagyobb erdnek is ellentallhasson. A min- -denik 8zal deszka szelere alkalmazott ezifra kimetszes a kilatilst beliilrdl megengedi, de kivwrol csak koriatolt betekintest nyujt. Megengedam, hogy keleti eredetii; de helyi szukseget is potol, kamranak, -elestarnak, gabonasnak, siiwbaznak igen alkalmss. Gyer vilagossagot nyujt, apro nyilasain esd, ho be nem cssphat s szellds voltanal fogva szaras-kamranak igen alkalmas a gyapju, len, kender felhalmozasara munkakozben. Ide allitjak a szekrenyeket, szuszekeket a gabonafelek, hij~lyesek eltartasara, lisztes ladak, moso edenyek, csebrek, kadak stb. elhelyezesere, A szekely nyaron at mindig gyiijt.telire s sziikes haztajekan keyes a biztos hely, mindent hazaban igyekszik elhelyezni, bogy mindig kesnel legyen. Hasonlo elestar, raktar a hiju, a haz padlasan, melynek szinten megvan a maga rendeltetese. Itt minden flistos lesz, temt ide csak aszalt szilvat, kortet, kolest, kendermagot tehetnek, a- mi 3l1ja a flistl:)t. Gazdasagi.eszk(jz(5ket, kezi szerszamot, csollo, fono.kereket a hijliban raktaroznak.
A szbkel y ill. 111 3. abra. Haz ereszszel, tomaczczal es eleskamraval Osik-Karczfalvarol, homlokzatan csapott fodellel. Az eresz mar modosult : kamranak adott helyett; a tomaoz a kieresztett gerenda vegek ala eptilt s vele egytitt az eresz is kiszelesedik, mi altai 60'7 ajt6nak marad helye, mely a tornaczra nyilik. De aaert a.z eresz itt is teljesen zar], hova -esirke, tyuk, macska be nem hatolhat, Itt a kamra miatt az eresz is rendes falazassal gerendakbol epiilt; de a.z eloreszen nyitott tert a szokasos deszkafal zarja be. Elsd lepes az epiteszetben, melylyel a szekely hazanak igazi alakjitt megtaialta. Csinos kiilso mellett a bels6 beosstasnak oly mereteit, elrendezeset alkotta meg, mely fejlesztheto, vegtelenul m6dosithat6 s valamennyi szekely haznak sztil6 anyja. 4. abra Teljesen az elobbi.haz, modositasul azonban az eresz melle csatlakozik: a k~si haz..a. szekely igy beszel : kicsi Mz, nagy.hdz s ez alatt mill dig szobat kell erteni, Osak most kezd nyelveben.a szoba is forogni, miota a vasutta! idegenek is bejutnak a szekely foldre, vagy a szekely megter vilag-iato utjar61. Ez a haz jelenleg Gyergyo-Sztrhegyen (Oslkm.] az ors~"1i.t menten au; de Kilyenfalvan epitettek s mint kesz hazat szilllitottak jelenlegi helyere, mi a mellett bizonyit, hogy a szekely haz szcillithatc. Ezell. hazat tartom a szekely Mz igazi typusanak, reszletes rajzat 1: 5O aranyban azert mellekeltem ide, hogy kimutathassam ugy a mar Ieirt epiteszeti szerkezetee, mint belsd beosztasat, butorsatat stb. Azt hiszem, Iesz alkalmam meg ezeket -egyenkent is bemutatni: igy ezekre nem terjeszkedem ki ezuttal ; de felhivom szives olvasoim figyelmet e hil.zra, melynek peldanyai ezer.szamhan ralalhatok fel a szekely fi:ildtin s a mi elteres van, az jelentektelen modosulat. Bovebb leirasst a rajzok teljesen foloslegesse.teszik (1. IX~X-ik tabla). 5. abra, Szekely haz Osobotfalvain (Csikm.). Ismet egy uj modo- sulat: a nagy hazbol kiszakad az oldaljuiz. Lehet, hogy halo ftilke ; de e nev alatt sohasem hallottam. Oldalfala a kemeucze fejenel megszakad gazdasagi okokb61: nem kell rea ajto, a kemencze ezt is melegtti, sot mersekelten vilagitja is, igy tehat kellemes hat 0 ""ely, tobb tagu esaladnal igen czelszeru, 6. abra, Szekely baz Parajdon (Udvarhelym.) pinczevel, mely a eornscsot hatraszoritja, a nagy hazat felemeli, ugy hogy az ereszbol nagy lepescfokon jutunk fel hozza, Az ereszbol nyilik a. konyha, a kicsi h:i.zb6l ebedlo haz lesz, az egyik oldalhitz kamranak rendeztetett be, mig a masik haloszoba marad. Az eresz csukott s a. bejaro folott.a fedel leeresztett s atlos tamokon nyugszik. A fedelnek ezen told ott
112 8ZINTE GABoR: A SZEKELY RAZ. alakjat vegtelen variaczickban talaijuk a szekely fijld<ln, hol a tornaezra ereszkedik ala, hol az ereszt szelesbid ki, hoi pedig a feljaro. lepcsot fedi be. Az ablakok zsalukkal vannak ella.tva, mi foloslegessetesz minden rostelyzatot,. 7. abra. Szekely haz nyitott ereszszel, pinczevel, tornaezczal as; szukseghelylyel Parajdon (Udvarhelym.). Ez a legujabb modosulasa a, szekely haznak as sajats'agos~ hogy az utczata'nez. 19y van es Haremszeken is, foleg Kovasznan, hoi a fiird6z6 vendegek miatt elkenilhetetlen volt e helyet a hashos kijzelebb hozni. Itt mar hatol kerfilt a. pineze, e161 a tornacs as vegeben a sziikseghely. A pincse miatt nem lehetett 8" eomsceot Mtra tenni s igy alkudtak meg a hirtelen jott. sztikseggel. Egyeb va1toz~: hogy az eresz most m~r az ebedlo haznak adott helyet s a konyha vissza.vandorolt a kicsi haz helyere. A nyitott eresz is megmagyarazhato, mert a tomaes oly magas, bogy azon a tyukok at nem ugralhatnak s a lepcs6hoz a1kalmazott level-ajm, nicsajto eleg a csdcselek visszatart~ 8. abra, K6ha,z nyitott eressszel, csak mellveddel es oazlopokkal, nyilt Iepcsovel, cask a sziikseghelybez vezeto tornaczezal, Sepsi-K6rospatakon (Haromszekm.), Itt egy olyan fej1ett alakjaval tawkozunk a. szekely baznak, mely csek a belsd beosztesban tartotta meg a szekely haz jelleget, 'kiilsejeben alkalmazkodott 8.'l. anyaghoz. A falak kobol~ teglabol epultek s a fedel cserepfedel, kemenye is van. EbbOl ltitjuk,. hogy mennyire fejlddesre kepes a kivaiasztott alapforma, enged az. anyagnak, eser sztikseg szerint modosithato; de alapformait nem adja nn. Idaig kisertem 'a szekely hazat fejlodesebeu, a felvett alakok termeszet utan lettek kivillogatva, mert hisz lehetett valogatni, eleg; nagy volt 'ott az anyag. En csak a fej16desi rendszert kerestem, mely helyhez k!}t(ltt, helyi 8ziiksegnek felel meg; a szekely eletviszonyai szerint alaknlt, Szinte Gabor.
Cs. Sebestyen A szekelyhllz Karoly eredete. I. Beoezeies. A Szekelyek lakohezat mar e1eg sokan ismerlettek. Sokal foglalkozlak vele hozzaertok is, laikusok is, a kiilonos alaku es berendezesti haznek az eredeie: azonban rnindeddig nem igen kutattek. Amugy mellekesen mar tobben kiserleteztek a kerdes megoldasaval, de alepos es erdernleges tanulmeny meg nem [elent meg errol az erdekesnek lalaz6 kerdesrol. Azi lehel tehat mondani, hogy a saekelvhaz eredetenek oroblemaje mindeddig megcldatlan; CJ ITEJ liiiiiiiij liiiiiiiid ~.. ~ 0-10 10 1'.> 1;-,,0 ~ ss S~'1O ~O'6!o 6' '(ltl,.0 1. libra. Ko- es teglafalu hszak elteriedese Erdelvben 1910-ben. - Verhreitung der Hiiuser mit Stein- und Backsteinwand in Siebenburgen. 1910.- Volt aki egesz konyvet Irt a szekelvek h8.z8r6j.1 De bar a konyv a cirne szerint a hazrol szolna, rnegis legmkebb a kapuval foglalkozik. Ami! a haz eredeterol mond (ber annak ideien nagy Ielttmest keltett es altelanos tetszessel talelkozott). rna mar teliesen larthatatlan. Szep, tetszetos, de idejet mult fantesztikus, minden alapot nelkiil6zo elmelel csupan. Tcbb-kevesebb sikerrel masok is foglalkoztak a szekelyek hezavel. Igen ertekes reszleltanulmanyok jelenlek meg role, egyik-masik k5z16 az eredet kerdeset is eriniette, szerinlem azonben eredmenvtelenul. Nem akarom itt minden egyes kutato- I Huszka Jozsel. A szekely haz, Budepest, 1895. A cikkhez mellekelt terkepeket szerkesztette es raizolte szerz6. 8Z abrak is szerzo roizei.