Épületek csatornázása2 a csatornahálózat kialakításának szabályai a csatorna bekötővezeték méretezése Épületgépészeti rendszerek I. 2009. március 17.
A házi bekötőcsatornák kialakítása 1 A házi bekötőcsatornák legalább 10 -es (KG PVC esetében 3 -es) és legfeljebb 150 -es egyenletes lejtésűek, vízzáróak legyenek. A közcsatornába bekötés: előre elhelyezett bekötő idomdarabbal, tisztító, illetőleg ellenőrző aknával alakítható ki. A bekötőcsatorna telekhatáron belüli részére, a telekhatártól mért 1 m-re tisztítóaknát (belméret 1,0 m átmérőjű kör vagy 60x100 cm négyszög alaprajz), zártsorú beépítés esetén a falakon belül tisztító idomot kell létesíteni. A tisztítóakna DN 200-as méretben KG PVC idomokból is megépíthető, ha a bekötővezeték és a közcsatorna is KG PVC-ből épült. Országos Vízügyi Hivatal műszaki irányelvei
A házi bekötőcsatornák kialakítása 2 A külső, földbe fektetett alapcsatorna-vezeték részére tisztító aknát kell építeni az MSZ-04-134 szerint ajánlott távolságokban, az iránytöréseknél, a csatlakozásoknál és azokat megfelelő szilárdságú, leemelhető fedlappal kell ellátni. Földbe helyezett belső alapcsatorna - külön előírás hiányában - legalább 0,3 m földtakarással, a külső alapcsatorna legalább 0,8 m földtakarással és az épülettől legalább 1,50 m távolságra épüljön. A bekötő csatorna vonalvezetését úgy kell tervezni, hogy a közcsatorna tengelyére merőlegesen, függőleges és vízszintes iránytörés nélkül hagyja el a telekhatárt. A telekhatáron belül, attól 1,0 m távolságra tisztítóaknát kell létesíteni. A telekhatári tisztítóakna belső mérete 1,0 m vagy 0,6 m x 1,0 m. A telekhatárra épült épületeknél a tisztítóakna helyett tisz-títóidomot kell elhelyezni. A bekötővezeték legkisebb belső átmérője 150 mm lehet. MSZ 04-134:1991
A házi bekötőcsatornák kialakítása 3 A bekötőcsatorna lejtése 150 -nél nagyobb nem lehet. Nagyobb szintkülönbség esetén a csatlakozást bukóaknával, ejtőcsöves aknával vagy ejtőcsöves bukóaknával kell megoldani úgy, hogy a bukás lehetőleg ne haladja meg a 0,75 m-t. Bekötő csatornát az épület határoló falától legalább 1,50 m tengelytávolságra kell vezetni. Az építménybe való becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között - védőcső hiányában legalább 1 m távolság legyen, védőcső esetén a távolság 0,5 m-ig csökkenthető. A szenny- és csapadékvíz bekötővezetéke a gáz bekötővezetéktől legalább 1 m-re legyen. MSZ 04-134:1991
Az épületen belüli csatorna vezetékhálózat kialakításának előírásai
A belső csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) A belső csatornahálózatot általában rejtetten (falhoronyban, padlóban, védőcsatornában, szerelőaknában) kell vezetni. Korrózió-, zaj- és hővédelméről gondoskodni kell. Ahol közegészségügyileg és esztétikailag nem kifogásolható, ott a falhoz rögzítve vagy függesztve, szabadon is szerelhető. Csatornavezetéket nem szabad vezetni: kémények, szellőzők falában, kürtőjében, továbbá zajszigetelés nélküli ejtővezetéket lakószobák falában és annak mentén, illetőleg hő- és hangszigetelés nélküli építmények határoló falában, beleértve a tűzfalat is; huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és ezek födémében, padozatában, továbbá az önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei közötti elválasztó- és határfalában. A csatornavezetéket olyan lejtéssel kell kialakítani, hogy az a hálózat öntisztítását lehetővé tegye. Épületen belül a lejtés mértéke 5...10% között legyen.
A csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) A csatornahálózatokat az ejtőcsöveken keresztül szellőztetni kell. A szellőztetővezeték mérete egyezzék meg az ejtővezeték méretével, legfeljebb egy mérettel szűkíthető. A legkisebb, még alkalmazható átmérő 50 mm. A csatornaszellőztető vezetéket az épület tetősíkja fölé legalább 0,5 m magasságig meg kell hosszabbítani, és esővédővel kell ellátni. A szellőzőcsövek kitorkollása huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakától, erkélytől, terasztól légvonalban legalább 4 m-re legyen. Tetőteraszokon a szellőzőcsöveket a terasz szintje fölé legalább 2,5 m-re kell felvezetni. A belső csatornavezetékben tisztítóidomokat kell elhelyezni az ejtőcsövek alsó részén, az alapcsatorna és bekötőcsatorna csatlakozási helyén, elágazásoknál, 45 -nál nagyobb irányváltozási helyeken és a hosszú, egyenes szakaszokon. A beépített tisztítóidomok nyílása légmentesen zárható legyen.
A csatornahálózat kialakítása az új, harmonizált magyar szabványok szerint MSZ EN 12056-1:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 1. rész: Általános és teljesítményi követelmények. MSZ EN 12056-2:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 2. rész: Szennyvíz-csővezeték, kialakítás és számítás. MSZ EN 12056-3:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 3. rész: Csapadékvíz-elvezetés, kialakítás és számítás. MSZ EN 12056-4:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 4. rész: Szennyvízátemelő berendezések. Kialakítás és számítás. MSZ EN 12056-5:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 5. rész: Kivitelezés és vizsgálat, üzemeltetési, karbantartási és használati utasítások. (Mindegyik szabvány angol nyelvű)
A gravitációs szennyvízelvezető-rendszerek csoportjai az MSZ EN 12056-2:2001 szerint I. rendszer: Egyesített elvezető rendszerek részleges töltésű ágvezetékkel. A töltési fok 50 %. II. rendszer: Egyesített elvezető rendszer kis átmérőjű ágvezetékkel. A töltési fok 70%. III. rendszer: Egyesített elvezető rendszer teli töltésű ágvezetékkel. A töltési fok 100%. IV. rendszer: Szétválasztott elvezető rendszer kis átmérőjű ágvezetékkel, ahol a fekete szennyvíz (WC, vizelde) szennyvize a többi vizes berendezés szürke szennyvizétől elválasztottan áramlik.
Az ejtővezeték kiszellőztetésének megoldási módjai az MSZ EN 12056 szerint 1
Az ejtővezeték kiszellőztetésének meg-oldási módjai az MSZ EN 12056 szerint 2
A csatornavezeték méretezése az MSZ EN 12056:1991 szerint Szennyvíz térfogatáram: Q ww = K DU, liter/s ahol K DU gyakorisági tényező, elvezetési egység. Tipikus gyakorisági tényező értékek (K): Időszakos használat esetén (lakóépületek, vendégházak, irodák): K = 0,5 Gyakori használat mellett (kórház, iskola, étterem, szálloda): K = 0,7 Zsúfolt használat esetén (közös illemhelyek, zuhanyzók): K = 1,0 Különleges esetekben (pl. laboratóriumok): K = 1,2
Összes térfogatáram A méretezési térfogatáram olyan rendszerek esetében, ahol szaniter berendezések, folyamatos térfogatárammal üzemelő berendezések és/vagy szennyvízszivattyúk üzemelnek. Q + tot = Qww + Qc QP, liter/s Számítási szabályok: A csatornaszakasz elvezető képessége a következő értékek közül legalább a nagyobbikat érje el: a) a számított szennyvíz térfogatáramot (Q ww ) vagy az összes térfogatáramot (Q tot ) b) a legnagyobb elvezetési értékkel rendelkező berendezési tárgy térfogatáramát.
A berendezési tárgyak tervezési értékei az MSZ EN 12056-2:2001 szerint A berendezési tárgy megnevezése I. jelű rendszer DU (liter/s) II. jelű rendszer DU (liter/s) III. jelű rendszer DU (l/s) IV. jelű rendszer DU (l/s) Mosdó, bidé 0,5 0,3 0,3 0,3 Zuhany dugó nélkül 0,6 0,4 0,4 0,4 Zuhany dugóval 0,8 0,5 1,3 0,5 Vizelde öblítő-tartállyal 0,8 0,5 0,4 0,5 Vizelde nyomó-öblítővel 0,5 0,3-0,3 Álló vizelde (vizeldefal) 0,2* 0,2* 0,2* 0,2* Fürdőkád 0,8 0,6 1,3 0,5 Konyhai mosogató 0,8 0,6 1,3 0,5 Háztartási edénymosogató 0,8 0,6 0,2 0,5 Mosógép (max. 6 kg) 0,8 0,6 0,6 0,5 Mosógép (6-12 kg) 1,5 1,2 1,2 1,0 WC 4 l-es öblítőtartállyal ** 1,8 ** ** * személyenként, ** nem alkalmazható, *** I., III., IV. jelű rendszernél a WC csatlakozás minimális mérete WC 6 l-es öblítőtartállyal WC 7,5 l-es öblítőtartállyal WC 9 l-es öblítőtartállyal Padlóösszefolyó, DN 50 Padlóösszefolyó, DN 70 2,0 2,0 2,5 0,8 1,5 1,8 1,8 2,2 0,9 0,9 1,2-1,7*** 1,4-1,8*** 1,6-2,0*** - - 2,0 2,0 2,5 0,6 1,0 Padlóösszefolyó, DN 100 2,0 1,2-1,3
A gravitációs szennyvízelvezető-rendszerek csoportjai az MSZ EN 12056-2:2001 szerint I. rendszer: Egyesített elvezető rendszerek részleges töltésű ágvezetékkel. A töltési fok 50 %. II. rendszer: Egyesített elvezető rendszer kis átmérőjű ágvezetékkel. A töltési fok 70%. III. rendszer: Egyesített elvezető rendszer teli töltésű ágvezetékkel. A töltési fok 100%. IV. rendszer: Szétválasztott elvezető rendszer kis átmérőjű ágvezetékkel, ahol a fekete szennyvíz (WC, vizelde) szennyvize a többi vizes berendezés szürke szennyvizétől elválasztottan áramlik.
A csatornahálózat méretezése/1 Az ágvezetékek kialakítása és méretezése Kiszellőzés nélküli ágvezeték
A csatornahálózat méretezése/2 A kiszellőztetés nélküli ágvezetékek elvezető képessége (Q max ) és névleges átmérője (DN)
A csatornahálózat méretezése/3 Kiszellőztetett ágvezetékek
A csatornahálózat méretezése/4 Kiszellőztetett ágvezetékek elvezető képessége (Q max ) és névleges átmérője (DN)
A csatornahálózat méretezése/5 Az ejtővezeték elvezetőképessége (Q max ) (szabvány 11. táblázat) Ejtővezeték és kiszellőztető vezetéke I., II., III. és IV. jelű rendszer Q max (liter/s) DN Derékszögű csatlakozás Ívben csatlakozás 60 0,5 0,7 70 1,5 2,0 80* 2,0 2,6 90 2,7 3,5 100** 4,0 5,2 125 5,8 7,6 150 9,5 12,4 200 16,0 21,0 * legkisebb méret ott, ahol II. jelű rendszerbe WC-berendezések csatlakoznak ** legkisebb méret ott, ahol I., III. és IV. jelű rendszerbe WC-berendezések is csatlakoznak
Az alapcsatorna elvezető-képessége (Q max, liter/s) és az áramlási sebesség (v, m/s) (szabvány B.1. táblázat)
Az alapcsatorna elvezető képessége (Q max, liter/s) és az áramlási sebesség (v, m/s) (szabvány B.1. táblázat) Lejtés DN 100 DN 125 DN 150 DN 200 DN 225 DN 250 DN 300 I Q max v Q max v Q max v Q max v Q max v Q max v Q max v cm/m l/s m/s l/s m/s l/s m/s l/s m/s l/s m/s l/s m/s l/s m/s 0,50 1,8 0,5 2,8 0,5 5,4 0,6 10,0 0,8 15,9 0,8 18,9 0,9 34,1 1,0 1,00 2,5 0,7 4,1 0,8 7,7 0,9 14,2 1,1 22,5 1,2 26,9 1,2 46,3 1,4 1,50 3,1 0,8 5,0 1,0 9,4 1,1 17,4 1,3 27,6 1,5 32,9 1,5 59,2 1,8 2,00 3,5 1,0 5,7 1,1 10,9 1,3 20,1 1,5 31,9 1,7 38,1 1,8 68,4 2,0 2,50 4,0 1,1 6,4 1,2 12,2 1,5 22,5 1,7 35,7 1,9 42,6 2,0 76,6 2,3 3,00 4,4 1,2 7,1 1,4 13,3 1,6 24,7 1,9 38,9 2,1 46,7 2,2 83,9 2,5 3,50 4,7 1,3 7,6 1,5 14,4 1,7 26,6 2,0 42,3 2,2 50,4 2,3 90,7 2,7 4,00 5,0 1,4 8,2 1,6 15,4 1,8 28,5 2,1 45,2 2,4 53,9 2,5 96,9 2,9 4,50 5,3 1,5 8,7 1,7 16,3 2,0 30,2 2,3 48,0 2,5 57,2 2,7 102,8 3,1 5,00 5,6 1,6 9,1 1,8 17,2 2,1 31,9 2,4 50,6 2,7 60,3 2,8 108,4 3,2
Példa a méretezésre
Méretezés 1. lépés: a szennyvíz térfogatáram meghatározása 2. lépés: az ejtővezetékek méretezése táblázati adatokkal 3. lépés: az alapcsatorna méretezése táblázat segítségével
A csatornavezeték méretezése az MSZ-04-134:1991 szerint (visszavont szabvány)
A mértékadó szennyvízterhelés meghatározása: V & sz = Q & sz = 0, 33 k Σe, liter/s Az egyidejű használatot kifejező tényező értéke: lakóépületek 2,0 nagykonyhák 1,9 1,85 mosodák, garázsok 1,85 1,80 fürdők, gyógyintézetek 1,8 1,75 sormosdók, zuhanyok 1,5 1,0
A mértékadó csapadékvízhozam meghatározása V& & cs = Qcs = ψ Ai qe, liter/s A 10 perces zápor intenzitása a szabvány szerint:
A ψ lefolyási tényező értékei: Pala, bádog, cserép és szigetelő lemezburkolatú tetők: 0,9 0,95 Egyéb tetők 0,80 0,90 Aszfalt burkolat 0,85 0,90 Kövezet 0,40 0,70 Zúzott kőburkolat 0,25 0,45 Kertek, parkok 0,05 0,10
Az alapcsatornák méretezése Az alapcsatorna mértékadó terhelése: Q& = v A, liter/s v a szennyvíz áramlási sebessége, m/s A a csőszelvény vízzel töltött területe, m 2 Az áramlási sebesség: v = k R I, m/s k sebességi tényező, A sebességi tényező: k R hidraulikai sugár, m I a lejtés mértéke, m/m R = 100 A b érdességi tényező értéke b + R PVC cső 0,1 Kőagyag cső, fémcső 0,25 Betoncső 0,35
Az MSZ-04-134-1991 szabványban a teltségi fok ajánlott értékei: Teltségi fok A szennyvíz jellege 125 150 200 és nagyobb mm csőátmérőnél Háztartási 0,5 0,6 0,65 Ipari - 0,7 0,8 Csapadékvíz 0,6 0,8
A szabvány M.4.1. számú diagramja: Q telt, lejtés átmérő, v telt Méretezési diagramok/1
Méretezési diagramok/2 v eff /v telt illetve Q eff /Q telt
Az ejtővezeték méretének meghatározása A szennyvíz ejtővezetékek átmérőjét tapasztalati értékek alapján kell megválasztani az egyidejűleg működő víznyelők egyenértékének függvényében. k e legfeljebb 4,75 6,80 12,10 22,70 26,0 37,30 Ejtővezeték DN 50 60 80 100 110 125 Az ejtővezeték átmérője nem lehet kisebb 50 mm-nél a becsatlakozó ágvezeték átmérőjénél
A csapadékvíz ejtővezetékek méretének előírt értékei az MSZ-04-134:1991 szerint: A tető vízszintes vetülete, m 2 Elhúzás nélküli ejtőcsövek átmérője, mm Az ejtővezeték átmérője elhúzás esetén, a lejtés függvényében % Átmérő, mm % Átmérő, mm 25 50 5,0 50 2,0 60 26 35 60 4,0 60 1,5 70 36 48 70 3,0 70 1,5 80 49 63 80 2,5 80 1,0 100 64 100 100 2,0 100 0,8 125 101 192 125 2,0 125 0,8 150 193 277 150 1,5 150 0,5 175 278 377 175 1,0 175 378 495 200 1,0 200
Példa csatorna bekötővezeték méretezésére Alapadatok Berendezési tárgyak Nyelő egyenérték, e Nyelő egyenérték összesen, Σe 3 db mosdó 0,2 0,6 2 db WC 4,5 9,0 2 db fürdőkád 2,0 4,0 1 db mosogató (egymedencés) 2,0 2,0 1 db bidé 0,45 0,45 1 db zuhany 0,60 0,60 1 db automata mosóg. 1,0 1,0 Összesen 17,65
Méretezés 1. lépés: a mértékadó szennyvízterhelések meghatározása 2. lépés: a csatornaméret (átmérő) meghatározása az M.4.2. diagram felhasználásával 3. lépés: a választott csőben a teltszelvényű áramláshoz tartozó térfogatáram és sebesség meghatározása az M.4.1 diagram segítségével 4. lépés: az öntisztítási sebesség kialakulásának ellenőrzése az M.4.2 diagram felhasználásával