NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Hasonló dokumentumok
NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Témazáró dolgozat. A növények országa.

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)

Növényi szervek hajtásos növények gyökérre, szárra, levelekre tagolódik. önfenntartó vegetatív

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI. A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat?

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Hiányozhatnak a virágzatkezdemények o C-ig egyre több virágzatkezdemény. - Sok szőlőfajta termékenysége a trópusok felé haladva növekszik

Egyszikű és kétszikű szár megfigyelése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere.67/33 (kredit%)

VEGETATÍV SZERVEK SZÖVETTANA

AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE

Szállítószövet I. Nyalábok Az elsődleges xylém Az elsődleges floém

Növényrendszertan. Moha és páfrány.

11. évfolyam esti, levelező

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály február 20.

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A növényi szervezetek testfelépítése

N Ö V É N Y É L E T T A N tantárgy programja az 2015/2016. tanév II. félévére nappali és levelező tagozatos hallgatók részére

TÁMOP 4.2.2/B-10/

Levéltípusok,levélmódosulatok megfigyelése

AZ ELMÚLT 25 ÉV FŐBB NÖVÉNYI SZÖVETTENYÉSZTÉSI KUTATÁSAI AZ ELTE NÖVÉNYSZERVEZETTANI TANSZÉKÉN

AgriSafe tanulmányút School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading

Tartalom. Előszó... 3

N Ö V É N Y É L E T T A N tantárgy programja az 2014/2015. tanév II. félévére nappali és levelező tagozatos hallgatók részére

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A SZILÁRDÍTÓ ALAPSZÖVET

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Az ivaros szaporodás biotechnológiája

A NÖVÉNYEK SZAPORÍTÓSZERVEI

A legfontosabb növényi hormonok és szerepük a vegetáció során.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr :28. ápr :51. ápr.

ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA ANYAGCSERE. előnevelési praktikák Vágvölgyi Erika

1. A talaj víztartalma. 2. A gyökér ionfelvétele. 3. A hajtás párologtatása. 4. A szárban elhelyezkedő háncsrész nyomásviszonyai.

Szaller Vilmos FŐKERT Nonprofit Zrt. FŐKERT Konferencia december 6.

LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA

lettani és vizsgálatok

BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉSEK


Kísérletek a som (Cornus mas L) és a homoktövis (Hippophae rhamnoides L) tömegméretű mikroszaporításának kidolgozására

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály február 20.

DEKALB HÍRLEVÉL /04. szám

12. évfolyam esti, levelező

8. ELŐADÁS. A bőrszövetrendszer és az exogén kiválasztórendszerek

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Szerk.: Vizkievicz András. Szerveződés

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A szılı életszakaszai, növekedése és fejlıdése

A FLOÉM (ŐSIEK) Albumin (Strasszburger) sejtek

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP /1/A projekt

Az ember szaporodása

A sárgadinnye in vitro regenerációja embriogenezis és organogenezis útján. Kissné Bába Erzsébet, Pánczél Sarolta, Bisztray György

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

Növény-sejt-növény rendszer in vitro

Származása, elterjedése

A szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Módosult gyökerek megfigyelése

Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, március

Maghüvelyesek lastakarmányok

Mivel a zsázsa nagyon gyorsan nő, a csírázást és növekedést pontosan megfigyelheted. A zsázsának a vizen kívül fényre is szüksége van a növekedéshez.

December 11. P.: 2. évfolyamzh!

A levél Fő jellemzői:

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

TERMÉSZETES EREDETŰ KIVONATOK ALKALMAZÁSA A NÖVÉNYI SZÖVETTENYÉSZETEK TÁPTALAJAIBAN

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Zárvatermők. Alapsajátságok:

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

A mag kialakulása. Lycopodiophyta 2 független megjelenés. és nem is a legfontosabb!

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.

22. GÁZCSERENYÍLÁS VIZSGÁLATA

Csirke embriófejlődés. Dr. Marleen Boerjan Director R&D

IV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője. Temesvár, február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X.

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

Badari Andrea Cecília

Tartalomjegyzék. A sejt

Átírás:

NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A növényi növekedés és fejlődés áttekintése

Előadás áttekintése 1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma 2. A növényi merisztémák 3. A magok fejlődése, érése és csírázása 4. Az embriótól a kifejlett növényig 5. Öregedés és programozott sejthalál

1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma 1.1. A növekedés irreverzibilis térfogat vagy méret változás 1.2. A növekedés különböző mértékegységekkel jellemezhető: friss tömeg, száraz tömeg, sejtszám, stb.. 1.3. Számos paraméter bevonható a növekedés mérésébe 1.4. A növényi növekedésnek nincs általános elfogadható mértékegysége

A sötétben fejlődő borsó csíranövény friss és száraztömegének változása Forrás: Salisbury F.B., Ross C.W. (1992): Plant Physiology. p. 330.

Az egysejtű Chlamydomonas zöldalga növekedési görbéje Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. A2-2.

Fitomer: a hajtáscsúcs merisztémákból képződő ismétlődő egység Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2002): Plant Physiology. p. 352.

1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma 1.5. A differenciálódás a sejtek, szövetek és szervek között fennálló különbségekre utal 1.6. A differenciálódás minőségi változások sorozatával írható le 1.7. A növekedés és differenciálódás egy időben végbemenő folyamatok 1.8. A totipotencia a differenciált sejtek azon képessége, amelynek révén visszanyerik embrionális állapotukat

(a) hajtások regenerációja a szegfű levél explantumain: totipotencia (b) a regenerált hajtások megnyúlnak és gyökereket fejlesztenek Forrás: Jain S.M., Ochatt S.J. (2010): Protocols for in vitro Propagation of Ornamental Plants. p. 113.

1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma 1.9. A fejlődés a növekedés és differenciálódás összege 1.10. A fejlődés leginkább a szervek vagy az egész szervezet alakváltozásában figyelhető meg 1.11. A sporofita fejlődés szakaszai: embriogenezis, vegetatív és reproduktív fejlődés

A sporofita fejlődés legfontosabb fázisai Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 455.

2. A növényi merisztémák 2.1. A növényi növekedés meghatározott régiókra (merisztémák) korlátozódik, ahol a sejtosztódás folyik 2.2. A gyökerek és hajtások csúcsán elhelyezkedő merisztémák felelnek az elsődleges növekedésért 2.3. A gyökér és hajtáscsúcs merisztémák hasonló módon biztosítják az indeterminált növekedést 2.4. A szállítószöveti kambium felelős a másodlagos növekedésért

Az elsődleges gyökér egyszerűsített felépítése: gyökérsüveg, merisztéma, megnyúlási és differenciálódási zóna Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 470.

A hajtáscsúcs merisztémából fejlődik a növény föld feletti része (A) a csúcsmerisztéma rétegei (B) a csúcsmerisztéma citohisztológiai zónákkal is rendelkezik Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2002): Plant Physiology. p. 351.

A kétszikű növény szárának sematikus keresztmetszeti ábrázolása Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 3.

Egy hároméves kőrisfa (Fraxinus excelsior) szárának keresztmetszete Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 272.

3. A magok fejlődése, érése és csírázása 3.1. A zigóta növekedése és differenciálódása embriót eredményez 3.2. Az embriókat hordozó magvak a virágokon fejlődnek 3.3. A magvak fejlődését extenzív sejtosztódás jellemzi 3.4. A zigóta első hosszanti osztódása azonnal létrehozza az embrió polaritását

Arabidopsis ovulum az embriózsákkal a kettős megtermékenyítést követő 4 órával Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2002): Plant Physiology. p. 343.

A zárvatermők virágának felépítése Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

Az Arabidopsis embriogenezisének a különböző állapotai pontos sejtosztódási mintázattal jellemezhetők Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 457.

Az Arabidopsis embriogenezis fázisai Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 458.

3. A magok fejlődése, érése és csírázása 3.5. Az endospermiumban tárolt tápanyagok a csírázást és a csíranövény fejlődését biztosítják 3.6. Az érés során megszűnik az embrió növekedése és kifejlődik a kiszáradás elleni védelme 3.7. A csírázás az embrió növekedés újrakezdése 3.8. Számos környezeti tényező szerepet játszik a csírázásban: elegendő víz, oxigén jelenléte, hőmérséklet, stb.

Az árpamag szerkezete és a különböző szövetek szerepe a csírázás során Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2002): Plant Physiology. p. 485.

A bab epigeikus csírázása és a csíranövény fejlődése Forrás: Campbell N.A., Reece J.B. (2008): Biology. p. 809.

A kukorica hipogeikus csírázása és a csíranövény fejlődése Forrás: Campbell N.A., Reece J.B. (2008): Biology. p. 809.

4. Az embriótól a kifejlett növényig 4.1. A magvak csírázása során először a gyökér csúcsa jelenik meg 4.2. Ezt követi a hajtáscsúcs hosszirányú növekedése 4.3. A hajtáscsúcs megnyúlása a sejtosztódás és megnyúlás együttes eredménye 4.4. A növény végleges magassága és alakja az internódiumok megnyúlásától függ

A Brassica napus mag csírázásának és növekedésének a fázisai Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 401.

Az egyszikű kukorica (Zea mays) növény életciklusa Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. Web material, http://5e.plantphys.net

5. Öregedés és programozott sejthalál 5.1. Az öregedés a sejtek, szövetek és szervek fejlődésének utolsó szakasza 5.2. Az öregedés jellemzői: megnövekedett légzés, csökkent fotoszintézis, a makromolekulák szerkezetének szabályos szétbomlása, stb. 5.3. A programozott sejthalál (PCD) az öregedés egy speciális típusa 5.4. Számos külső és belső jel vesz részt az öregedés szabályozásában

A szója monokarpikus öregedése Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 485.

A növény fejlődése során a környezeti tényezők által kiváltott levél öregedés modellje Forrás: Taiz L., Zeiger E. (2010): Plant Physiology. p. 486.

Előadás összefoglalása A növényi növekedés a sejtek és szövetek irreverzibilis méret változása. A differenciálódás minőségi változásokhoz kapcsolódik. A növekedés és differenciálódás együtt fejlődéshez vezet. A növényi növekedés az elsődleges és másodlagos merisztémákra korlátozódik. A megtermékenyülésből származó zigóta különböző fejlődési állapotokon át jut el az érett embrióig. Az embrió a csírázáskor kezd ismét növekedni. Az öregedés és programozott sejthalál szabályozott folyamatok, melyek révén a tápanyagok újrahasznosulva hozzájárulnak a fejlődéshez.

Előadás ellenőrző kérdései Fogalmazza meg a növényi növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalmát! Írja le a merisztémák jelentőségét! Hogyan fejlődik ki a zigótából a mag? Mi a programozott sejthalál (PCD) jelentősége a kétszikű növények életében?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás: Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás anyagát készítették: Prof. Ördög Vince Dr. Molnár Zoltán