TÁJÉKOZTATÓ MELLÉKLET A MÉR ÖKI ÉS ÉPÍTÉSZETI AJÁ LATI DÍJSZABÁS (MÉDI 2001.) TERVEZETE [MMK KIADVÁ Y 2000.] A díjszabás célja, hogy a szerződés fedezetet biztosítson a mérnöki, valamint az építészeti szolgáltatás szakszerű, jó korszerű és gazdaságos elvégzésére a Megbízó számára. KIVO AT A MÉDI -BŐL SZOLGÁLTATÁSOK AJÁ LOTT DÍJÁ AK TARTALMA A Díjszabás alapján meghatározott ajánlott díj a következőket foglalja magában: - a szolgáltatást végzők bruttó munkadíját, valamint szerzői jogdíját és ezek járulékait, - az adókat (ÁFA kivételével), - vállalkozói nyereséget, - általános rezsiköltségeket (iroda költségei, helyi közlekedés, adminisztrációs kommunikációs, felelősségbiztosítási költségek), - a szolgáltatással járó tárgyalások költségeit, - a kötelező példányszám sokszorosítási költségeit, - a dokumentáció kötelező ismertetését, - az átadás-átvételi eljáráson való részvétel költségeit, - a dokumentáció kötelező megőrzésének költségeit. Az ajánlott díjon túl felszámítható, további járulékos költségek: - a többletsokszorítás és azok kezelési és postázási költsége, - a telephelyen kívüli közlekedési, kiküldetési és szállás költségek - különleges igényű dokumentálás költségei (nyomda, stb.) - a szolgáltatáshoz az építtető hozzájárulásával felhasznált szabadalmi jogdíj, - különleges megjelenítés (pl. épületmodell) készítésének költsége, - szakfordítói költségek, - külföldi közreműködővel kapcsolatos költségek, - az érdekelt hatóságok, közművek által felszámított illetékek, igazgatási és szolgáltatási díjak. A felmerült költségekről a szolgáltató tételes nyilvántartást köteles vezetni. A költségek elszámolásakor a nyilvántartást a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani. A DÍJSZÁMÍTÁS MÓDOZATAI A díjalap százalékában megállapított díj: - a szolgáltatás nagyságával (volumenével) csökkenő arányban (degresszíven) növekszik, - az építési költségekkel arányosan követi az inflációt, - a díjalap az ÁFA nélküli, a Megbízó és a Megbízott által együttesen becsült építési költség, melynek részletes tartalmát a szakági díjszámítások tartalmazzák. A természetes mértékegységek alapján számított díj:
- a szolgáltatás nagyságával (volumenével) csökkenő arányban (degresszíven) növekszik, - az inflációt követő mértéket a kamarák által évenként megállapított a hivatalos inflációt, az átlagbérek éves növekedését figyelembe véve határozza meg, - a díj mértékét az építmény valamely mértékegységben (m, km, m 2, m 3, stb.) kifejezett nagysága, a forint alapegységár, a szolgáltatás nagysága szerinti degresszív tényező szorzata határozza meg. Az időráfordításos díj: - a szolgáltatás elvégzésére figyelembe vett időtartam nagyságával arányosan növekszik, - az inflációt követő mértéket a kamarák által évenként megállapított a hivatalos inflációt, az átlagbérek éves növekedését figyelembe véve határozza meg, - a díj mértékét a szolgáltatás elvégzésére fordított idő mennyiség, a mérnök kategóriák szerinti mérnök-idődíj szorzó szorzata határozza meg. A MEGBÍZÓI ADATSZOLGÁLTATÁS TARTALMA A Megbízó a tervezőnek adott megbízása keretében teljes körűen határozza meg az építménnyel szemben támasztott igényeit, illetve kikötéseit, feltételeit, továbbá meg kell határoznia, és szükség szerint módosítania a létesítmény megvalósításához előirányzott pénzügyi fedezetet, és azon belül az építési költséget és az egyéb költségeket. A Megbízói adatszolgáltatásnak a tervezési programnak tartalmaznia kell az építmény, illetve a tervezési feladat: a) célját, rendeltetését, funkcióját, üzemi berendezéseit, stb.; b) nagyságát, méreteit, kapacitását, becsült építési költségét; c) helyszínét, elhelyezési területét, építési telkét; d) a megvalósítás ütemezését, szakaszolását. A TERVEZŐI SZOLGÁLTATÁS RÉSZEI, SZAKASZAI A tervező szolgáltatásait a Megbízóval kötött szerződés alapján az általa meghatározott vagy jóváhagyott program, és az előirányzott építési költség alapján teljesíti. A tervező köteles felhívni a megbízója figyelmét, ha véleménye szerint a megbízás kockázatos, célszerűtlen, gazdaságtalan eredménnyel járhat, vagy nem megvalósítható. A tervezői szolgáltatás tartalma a Megbízó céljának megfelelően az építmény megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, helyreállításához, felújításához szükséges, jogszabályban, illetve a IV. fejezetben részletezett tartalmú tervdokumentáció elkészítése és a kapcsolatos tervezői tevékenység, továbbá az engedélyezésben és a műszaki átadásban való közreműködés. A tervezői szolgáltatások főcsoportjai: - előtanulmányok, - alapszolgáltatások, - kiegészítő szolgáltatások. Előtanulmányok
Az előtervezési szakasz célja, hogy megalapozza az összetettebb építmények tervezési feladatát, koncepcióját, a reális és megvalósítható változatokat, segítse a Megbízót a beruházás megindítására, valamint a számára legoptimálisabb feltételek, kiindulási adatok és építmény-változat kiválasztására irányuló döntésének meghozatalában. Megvalósítási tanulmány A megvalósítási tanulmány (idegen szóval: feasibility study, régebbi kifejezéssel: beruházási program) általában a létesítendő építménnyel kapcsolatos elvárások, követelmények, környezeti hatások, stb. feltárása és értékelése céljából készül. Alapszolgáltatások Alapszolgáltatások azok a tervezési szakaszok, illetve a hozzájuk tartozó, előírt tartalmi követelményű dokumentációk és tervezői tevékenységek, melyek elkészítése nélkül az építmény nem valósítható meg. Előterv (vázlatterv) Az előterv készítésének célja, hogy a Megbízói adatszolgáltatás, illetve előtanulmányok alapján véglegesítse az építmény tervezési feladatát, koncepcióját, véglegesítse a tervezéshez szükséges adat és feltételrendszert, szükség esetén a Megbízói adatszolgáltatás kiegészítésével és pontosításával, a reális és megvalósítható változatok feltárásával. Elhagyható az előterv (vázlatterv) készítése a kisebb jelentőségű, vagy egyértelműen és kellő részletességgel meghatározott feladatok esetében. Amennyiben előterv nem készül, akkor a tervezés kiindulási alapadatait a Megbízói adatszolgáltatást a tervezési szerződésben rögzíteni kell. Engedélyezési terv Az építmény megvalósíthatóságát, a térbeli, funkcionális, energetikai, esztétikai, stb. megoldását egyértelműen rögzítő, alátámasztó és igazoló, általában jogszabályokban rögzített tartalmú és a különböző engedélyezések számára készített tervdokumentáció. Az előterv (vázlatterv) Megbízói jóváhagyása alapján az engedélyezési tervdokumentáció tervek, műleírások, számítások, költségbecslés (az alapterület, ill. légköbméter átlag költsége alapján) elkészítése és egyeztetések a Megbízó, a társtervezők, közműszolgáltatók, hatóságok, stb. között. Ajánlatkérési műszaki dokumentáció (tender terv): A jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon, műszaki terveket, minőségi követelményeket, költségvetési kiírást és mennyiség-kimutatást műszaki leírást rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.
Kiviteli terv A jóváhagyott és végrehajtható engedélyezési terv, valamint az ajánlati terv és az ajánlat elbírálásának eredményét figyelembe vevő, az építmény részeit képező szerkezetek, berendezések, anyagok konkrét megnevezését, gyártmányát, típusát is meghatározó részletterveit és költségvetés kiírási szövegeit, mennyiségeit és árait is tartalmazó, a kivitelezés számára szükséges részletes tervdokumentáció. A dokumentációnak nem részei a technológiai- és gyártmány-, valamint organizációs tervek. Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások a Megbízó és a Megbízott egyeztetése és megállapodása alapján rögzített tartalmú, az alapszolgáltatást kiegészítő, az adott építmény megvalósításához szükséges előzetes, vagy további tervezési szakaszok. A kiegészítő szolgáltatások részletezését a szakági díjszámítások tartalmazzák. Kapcsolódó, egyéb szolgáltatások A tervezői munkához, illetve a tervezőhöz egyéb nem tervezői szolgáltatások is kapcsolódhatnak, melyeknek díjazását más fejezetek tartalmazzák: - beruházás előkészítés, - projekt-koordinátori tevékenység, - közbeszerzési eljárás megszervezése, - műszaki ellenőrzés. SZAKÉRTÉS (SZAKTANÁCSADÁS), TERVEZŐI MŰVEZETÉS TARTALMA ÉS DÍJAZÁSA SZAKÉRTÉS (SZAKTANÁCSADÁS) A szakértés tartalma A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló, 24/1971. (VI.8.) Korm. rendelet 5. szerint: A szakértő vizsgálatának a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét; köteles a megbízójának figyelmét felhívni minden olyan körülményre, amely az általa ismert adatokra tekintettel a szakvélemény felhasználását befolyásolhatja és szükséges a megbízó érdekeinek megvédéséhez. Egyebekben a szakértő működésére és felelősségére a polgári jog és a büntetőjog rendelkezései az irányadók. Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól szóló, 159/1997. (IX.26.) Korm. rendelet 1. (2)-(3) bekezdése szerint: (2) A rendelet alkalmazása szempontjából építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése,
ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban műszaki tanácsadás, szakértői vélemények készítése. (3) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység nem irányulhat a külön jogszabályokban szabályozott építészeti-műszaki terv készítésére. Az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 39/1999. (VII.6.) GM rendelet 1. (1) bekezdése szerint: E rendelet alkalmazása szempontjából szakértői tevékenység a műszaki jelenségek okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése, a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása, mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, műszaki tanácsadás. A szakértői tevékenység része: - a feladattisztázás, - együttműködés a megbízóval a szükséges adatok és információk beszerzésére, - a szakintézet által végzendő mérések és vizsgálatok kijelölése, közreműködés ezek elvégeztetésében, a szakintézet által adott eredmények beépítése a szakértői munkába, - a beszerzett információk és vizsgálatok alapján szakértői állásfoglalás, esetleg elvi javaslat kidolgozása szakvélemény formájában. A szakvélemény fajtái A szakértői tevékenység munkaigénye szerint lehet: - egyszerű szakvélemény, amelynél a megkapott, vagy beszerezhető adatok, továbbá szemrevételezéses vizsgálattal beszerezhető információk mérlegelésével a szakértői állásfoglalás kialakítható, - részletes szakvélemény, amelynél szükséges, hogy a szakértő ellenőrző méréseket, ill. vizsgálatokat is végezzen, és az értékelést a részletes vizsgálatokra, illetve számításokra alapozza, - részletes szakvélemény, felméréssel, amelynél a részletes szakvélemény elkészítéséhez a szakértőnek felméréssel, feltárásokkal kell az adatok egy részét (például az épület goemetriai adatait) beszereznie. A szakértői tevékenység díjazása A díjazás időráfordításos. TERVEZŐI MŰVEZETÉS A tervezői művezetés során a tervező, a kompetenciájába tartozó szakterületen általában: - tervismertetés keretében felhívja a figyelmet a tervben foglalt különleges, a szokásosnál nagyobb figyelmet igénylő megoldásokra, - felhívja a megrendelő figyelmét az épületen megmutatott, szemrevételezéssel megállapítható, tervtől eltérő kivitelre, - a tervekkel kapcsolatosan felmerült értelmezési kérdésben magyarázattal, tanáccsal szolgálhat, - hiányosság vagy hiba gyanúja esetén intézkedést kezdeményez, de nem utasíthatja a kivitelezőt.
A tervezői művezetés nem azonos a műszaki ellenőrzéssel. Tervezői művezetés fajtái: egyszerű művezetés, amely a következő közreműködés a kivitelezés fontosabb szakaszaiban, a terv szerinti megvalósítás érdekében. - részletes tervismertetés munkakezdéskor, - fontosabb munkafázisok megtekintése eltakarás előtt, - műszaki átadás-átvételi eljáráson való részvétel és nyilatkozattétel. fokozott művezetés, melynek során a tervező fokozottan (folyamatosan) figyelemmel kíséri a kivitelezés szakaszait, konzultatív módon közreműködik az ellenőrzés műszaki kérdéseiben. Az egyszerű vagy fokozott művezetés során a tervező az építtető képviselőjeként, a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi. A tervező, a tervezői-művezetési szolgáltatásoktól függetlenül részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljárásban, és nyilatkozik, hogy a munkarész vagy a létesítmény a terv szerint készült-e el; mely nyilatkozat a műszaki átadás-átvételi eljárás helyszíni szemléin nyert tájékozottságon, a műszaki ellenőr ajánlásán, az építési vállalkozó által szolgáltatott adatok, valamint a hatóságilag és az építési szerződésben előírt vizsgálatok eredményén alapul. A tervezői művezetés díjazása A díjazás időráfordításos. MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK SZERZŐDÉSE, ELSZÁMOLÁSA Ismételt felhasználás A tervek és tervezési dokumentumok felhasználása az építmény ismételt megvalósítására csak úgy lehetséges, ha a Megbízó a szerzői jogokat, felhasználási szerződés alapján erre a célra kifejezetten megvásárolja. Az ismételt felhasználás szerzői jogdíja szabad megállapodás tárgya. Korlátlan felhasználás Többszöri felhasználás a tervek és tervezési dokumentumok felhasználása szerkezetek, berendezések, bútorok, felszerelések korlátozott vagy korlátozatlan számú előállítására illetve forgalmazására. A tervek és tervezési dokumentumok az építtető tulajdonába kerülhetnek. Többszöri felhasználásra feljogosító szerzői jogdíj szabad megállapodás tárgya. A dokumentáció megőrzése
A tervező valamennyi szolgáltatását köteles dokumentálni, és annak megvalósulásától számított legalább 10 évig megőrizni. Szaktervezők Az alapszolgáltatások tartalmazzák a létesítmény tervezéséhez és megvalósításának felügyeletéhez szükséges szaktervezők munkájának koordinálását függetlenül attól, hogy őket a tervező vagy a megbízó közvetlenül bízta meg. A szerződés típusai A tervezői szolgáltatások során a tervezési, tervkészítési szakaszok a Ptk. értelmezésében általában vállalkozási szerződés, a megbízó érdekében végzett egyéb szolgáltatások általában megbízási szerződés alapján készülnek. A szerződés típusának megítélése szempontjából nem a felek által használt elnevezésnek van jelentősége, hanem a megállapodás tartalma az irányadó. A vállalkozási szerződés eredményköteles, a megbízási szerződés alapján pedig a megbízott a tevékenység gondos ellátására köteles. A díj a megbízottat akkor is megilleti, ha gondos ügyvitele ellenére az eredmény elmarad. Tervezési program Az építtető feladata, hogy céljairól az építészt teljes körűen tájékoztassa, igényeit tervezési programban rögzítse. A tervezési programnak különösen tartalmaznia kell az építtető előírásait, kikötéseit, feltételeit, a létesítmény elhelyezésére vonatkozó elképzelését, a megvalósítás ütemezését, a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat, a bővíthetőség, szakaszolhatóság, átrendezhetőség szempontjait és a különleges berendezéseket. Előirányzott építési költség Az építtető feladata, hogy meghatározza a létesítmény megvalósításához előirányzott építési költséget, és szükség szerint módosítsa. Az előirányzott építési költség tartalmazza az építési és az egyéb költségeket, valamint az előre nem látott kiadások számára elkülönített fedezetet. Felmondás Bármelyik fél a szerződést a másik félhez intézett írásos nyilatkozattal felmondhatja, amennyiben a másik fél a megállapodásban vállalt lényeges kötelezettségének nem tesz eleget. Lényeges szerződésszegésnek minősül különösen az esedékes fizetési kötelezettség, illetve tervszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmaradása, továbbá ha a megbízó az építész hozzájárulása nélkül a tervtől eltérően végzi a kivitelezést. A szerződés megkötésekor a felek bármilyen szerződéses feltétele megszegését a kötelezettségek lényeges megsértésének minősíthetik. Amennyiben a felmondás oka a megbízó kötelezettségszegése, az építész tervek további felhasználását megtilthatja. Amennyiben a tervező műszaki ellenőrzést is végez, a megbízó a szerződést írásban felmondhatja, ha a létesítmény kivitelezéstől eláll, vagy a megvalósítást tartósan
szünetelteti. A felmondási idő nyolc napnál kevesebb nem lehet. A felmondás okát közölni kell. A tervek felhasználása Az elkészített tervek kizárólagosan egy meghatározott létesítmény megvalósítása érdekében teljesített szolgáltatás eszközei. A tervező által készített terv műszaki alkotásnak minősülhet, amelynek szerzője a tervező. Amennyiben a tervező és az építtető másként nem állapodnak meg, a tervező a tervek tulajdonosa is. A megbízó jogosult a tervek (többszörözésére is alkalmas) másolatait megtartani, és azokat a létesítmény engedélyeztetéséhez, illetve eladásával, bérbeadásával összefüggésben tájékoztatóként felhasználni. A terveket a megbízó vagy harmadik személy nem használhatja fel a létesítmény bővítéséhez, a létesítmény harmadik személy által történő befejezéséhez, más létesítmény megvalósításához a tervező hozzájárulása és megfelelő díjazása nélkül. Ismételt felhasználás Ismételt felhasználásnak minősül, ha a tervek alapján, annak igénybevételével az építményt bővítik, átépítik, rekonstruálják vagy újraépítik. Az ismételt felhasználás módjáról, díjazásáról a tervezővel külön, írásban kell megállapodni. Szomszédos, vagy más helyszínen egy időben, vagy egymást követően létesülő építmények esetén nem lehet ismételt felhasználásról megállapodni tehát önálló terveket kell készíteni -, akkor is, ha a megvalósítás során a korábban megtervezett és rögzített megoldások részben vagy egészben ismételten felhasználásra kerülnek. Előleg A tervező és megbízója előlegben megállapodhat. Az előleg alapja a megállapodásban rögzített valamennyi szolgáltatás munkadíja, mértéke általában 5-10%. Az előleget a szolgáltatások ellenértékébe be kell számítani. Az előleget a megállapodás létrejöttekor kell megfizetni, és az utolsó esedékes honoráriumból kell levonni. Teljesítés Eltérő megállapodás hiányában a megbízó a terveket köteles átvenni és megfizetni, ami egyébként megbízó szavatossági jogait nem csorbítja. Ha a megbízó vagy képviselője a műszaki rajzokat kézjegyével előzetesen ellátta, a tervszolgáltatás a tervek többszörözött példányainak átadásakor teljesül.
Ha a díjalap meghatározása a tényleges építési költség százalékában történik, az elvégzett szolgáltatások munkadíja és a költségtérítés akkor is jár az építésznek, ha a létesítmény vagy annak bármely része nem épült meg. Az el nem készült részre eső szolgáltatások díjszámításának alapja a legalacsonyabb jóhiszemű pályázat vagy kialkudott ajánlat, ennek hiányában a tervező által készített utolsó költségbecslés. A megrendelt és elvégzett szolgáltatások munkadíja és a költségtérítés összege nem csökkenthető, illetve megfizetésük nem tartható vissza a rögzített építési költség túllépése, a tényleges építési költségek csökkenése vagy növekedése, és a kivitelező hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítése miatt.