I. FEJEZET 1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1.2. A SZOLGÁLTATÁSOK AJÁNLOTT DÍJÁNAK TARTALMA

Átírás

1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ ELŐSZÓ 1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1.2 A DÍJSZABÁS CÉLJA ÉS HATÁLYA 1.2. A SZOLGÁLTATÁSOK AJÁNLOTT DÍJÁNAK TARTALMA 1.3. A DÍJSZÁMÍTÁS MÓDOZATAI 2. AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉS AJÁNLOTT DÍJÁNAK ALAPELVEI 2.1 A MEGBÍZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSA 2.2 A TERVEZŐI SZOLGÁLTATÁS RÉSZEI, SZAKASZAI Előtervezés Alapszolgáltatások - A Kiegészítő szolgáltatások - K Járulékos költségek - J Kapcsolódó szolgáltatások 2.3 A SZAKÁGI TERVEZÉSI DÍJ - Tsz 2.4 A DÍJALAP - D 2.5 A DÍJOSZTÁLYBA SOROLÁS - B 2.6 A TERVEZÉSI DÍJ SZÁZALÉKA d 2.7 A TERVEZÉS ALAPSZOLGÁLTATÁSÁNAK SZAKASZAI, DÍJHÁNYADAI A 2.8 KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK - K 2.9 A GENERÁL TERVEZÉSI DÍJ - Tg 2.10 AZ ÉPÍTMÉNY, ÉPÜLET TELJES TERVEZÉSI DÍJA - Tt 3. SZAKÉRTÉS (SZAKTANÁCSADÁS), TERVEZŐI MŰVEZETÉS TARTALMA ÉS DÍJAZÁSA 3.1 SZAKÉRTÉS A szakértés tartalma A szakvélemény fajtái A szakvélemények jellege A szakértői tevékenység díjazása: 3.2 TERVEZŐI MŰVEZETÉS Tervezői művezetés fajtái A tervezői művezetés díjazása 4 DÍJAZÁS IDŐRÁFORDÍTÁS ALAPJÁN 4.1 MÉRNÖKI KATEGÓRIÁK 4.2 A MÉRNÖKÓRA ÉS A MÉRNÖKNAP AJÁNLOTT, VÁLLALKOZÁSI DÍJAI 5. MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK SZERZŐDÉSE, ELSZÁMOLÁSA 6. SEGÉDLETEK SZERZŐDÉSKÖTÉSHEZ ÉS A TELJESÍTÉS IGAZOLÁSÁHOZ 6.1 TERVEZÉSI-VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS MINTA 6.2 MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSRE 6.3 EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS 6.4 ALVÁLLALKOZÓ ÉS VÁLLALKOZÓ KÖZÖTTI SZERZŐDÉSRE AJÁNLOTT SZÖVEG 6.5 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 6.6 MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS 6.7 SZAKÉRTŐI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS 6.8 TELJESÍTÉSI IGAZOLÁSI JEGYZŐKÖNYV 6.9 TELJESÍTÉSI IGAZOLÁS 6.10 MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSRE 7. ÉPÍTÉSSEL, ÉPÍTÉSI-MŰSZAKI TERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FOGALMAK

2 9

3 ELŐSZÓ A Magyar Mérnöki Kamara az évi LVIII. törvény 11. (2) bekezdés g.) pontja alapján elkészítette a mérnöki tevékenységek ajánlott díjszabásának és a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeinek MÉDI korszerűsített, átdolgozott változatának tervezetét, melyet a évben kívánunk véglegesíteni a szakmai tagozatokkal egyeztetve. 1. A MÉDI 2004 elkészült tervezetét szeretnénk minél szélesebb körben eljuttatni tagjainkhoz és a díjszabás felhasználóihoz, gyakorlati használat, véleményezés és észrevételezés céljából. A tervezetet CD lemez formájában és Interneten - ingyenesen és másolhatóan - juttatjuk el tagjainkhoz és felhasználóinkhoz. A másolható CD lemezből példányt juttatunk el a területi kamarákhoz és a szakmai tagozatokhoz. További példányok a Mérnöki Kamara KHT-nál szerezhetők be (1094 Bp. Angyal u. 1-3.). 2. Kérjük tagjainkat és felhasználóinkat, hogy MÉDI 2004-ben foglaltakkal kapcsolatos: - használati tapasztalataikat, - véleményeiket, észrevételeiket, - javaslataikat, stb. lehetőleg április 31-ig juttassák el írásban (levélben, faxon, en) a kamarához, hogy a hozzászólásokat a véglegesítéshez felhasználhassuk. (cím:1094 Bp. Angyal u. 1-3.; fax: 06/ , ab@mmk.hu). Kérdés, vagy egyéb információ kérhető Andor Bélától az előző címeken. 3. Néhány figyelembe vehető szempont az észrevételekhez, javaslatokhoz: - A kialakított árszint összhangban van az Építész Kamara által velünk nem egyeztetett díjszámításának árszintjével; egy kissé magasabb, mint a MÉDI 2001 évi tervezete és jelentősen alacsonyabb az európai átlagnál. - A díjszámítás rendszere díjalap, százalék, díjosztály, tervezési szakaszok, stb. az ismertebb európai díjszámításokat (német, osztrák, svájci, olasz, stb.) követi. - Az ajánlott díjak mértéke figyelembe veszi a szerzői jogdíjakra, minőségbiztosításra és a minőségellenőrzésre fordított többlet költségeket is, valamint lehetőséget ad a fejlett informatikai eszközök, a biztonság-technikai berendezések és a modern installációk tervezésével járó többletteljesítmények díjazására. - Az átdolgozott díjszámításnál bizonyos egyszerűsítésekre törekedtünk, fontosabbnak ítéljük, hogy az ajánlott díj egyszerű, áttekinthető és gyorsan kiszámítható legyen. Ezért az ajánlott díj egy-egy konkrét esetre nem mindig adhat pontosan arányos díjat, hanem a díj csak több munka átlagában fejezi ki a tényleges munkával arányos díjat. Konkrét esetekben, az adott eset tényleges munkával arányos díja az alkú folyamán kialakított szerződéses díjban jelenhet meg. - Az ajánlott díjhoz tartatozó tartalmi követelmények és így az ajánlott díj még időközben változhat, mivel a tardokumentációk jogszabályokban rögzített tartalma, a folyamatban lévő jogszabály módosulások miatt változhat (közbeszerzési törvény, építési törvény, 45/1997. KTM rendelet, stb.). - Javaslatként elfogadunk egy-egy szűkebb szakterületi tevékenységre vonatkozó a MÉDI rendszerétől eltérő de jól használható díjszámítási javaslatot is, melyet az árszint egyeztethetősége esetén a MÉDI függelékként közölhetünk. 4. A III. fejezet A MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÁÉNYEI a folyamatban lévő, vonatkozó jogszabályok módosítása miatt változhat. 10

4 1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1.1 A DÍJSZABÁS CÉLJA ÉS HATÁLYA Díjszabás célja, hogy a szerződés fedezetet biztosítson a mérnöki szolgáltatás szakszerű, jó, korszerű és gazdaságos elvégzésére a Megbízó számára. A Megbízó által igényelt szolgáltatás teljesítését végző tervező, ill. szakértő mérnököket, valamint építészeket megfelelő szinten kell díjazni annak érdekében, hogy magas-szintű és szakmailag kifogástalan munkát végezzenek, alternatívákat dolgozzanak ki és kellő figyelmet fordítsanak a változatok vizsgálatára, a legkorszerűbb (optimális) megoldás, a megfelelő anyagok, szerkezetek, valamint a legkedvezőbb technológiai eljárás kiválasztására és indoklására. A Díjszabásban szereplő szolgáltatási díjak ajánlott díjak, melyek a vonatkozó jogszabályokban és a Díjszabásban meghatározott szolgáltatási tartalom (tervezés, szakértés, műszaki ellenőrzés, beruházás irányítás, stb.) elvégzéséhez szükséges, arányos ráfordítások forintban meghatározott - ÁFA nélküli vállalkozói díját tartalmazzák. A konkrét megbízás szerinti szolgáltatás szerződött díjának forint ellenértékét a Megbízó és a Megbízott (jogi, vagy természetes személy) együttesen állapítja meg, a szerződés tartalma és az ahhoz tartozó ajánlott díj alapján. A Díjszabás akkor válik a Megbízó és a Megbízott közötti jogviszony tartalmává, ha a Díjszabás adott pontjainak alkalmazásáról a felek a szerződésben egyértelműen megállapodtak. A Díjszabás a szolgáltatások ajánlott díját szakáganként állapítja meg az alábbi változatokban: - az építési költségek (a díjalap) százalékában, - a szolgáltatás tárgyát jellemző természetes mértékegységek (m, m 2, m 3 stb.) alapján, - a szolgáltatás elvégzésére fordított idő és mérnök idődíj alapján, Több szakágat érintő szolgáltatásnak az ajánlott díja a szakági, ajánlott díjak összege. Ha a szerződött díj az ajánlott díjtól eltér, a szerződött díjat a szakágak között a Díjszabás által számítottak arányában osztják fel. Szokványos, gyakrabban ismétlődő épülettervezések esetében, a tervezési díj több szakág összevonásával egyszerűsített díjszámítással is megállapítható. A Díjszabás az alábbi szolgáltatásokra terjed ki: - az építészeti-műszaki tervezés, - szakértés (szaktanácsadás), tervezői művezetés Az építési-műszaki tervezés ajánlott díjai az alább felsorolt szakterületekre terjednek ki: - bányászati, gáz- és olajipari tervezés, - építőmérnöki tervezés (műtárgyak, közlekedési, víz-építési építmények), - geotechnikai tervezés, - gépészeti tervezés (épületgépészet, technológia, felvonó, erőmű), - villamosmérnöki tervezés (építményvillamosság, villamos-energia ellátás, távközlés), - épületek egyszerűsített, szakági tervezési díja, - geodézia, műszaki felmérés, - önálló felelősségű, speciális szakterületek (épületfizika, akusztika, stb.), A szakterületeken belül részszakterületek állapíthatók meg. 1.2 A SZOLGÁLTATÁSOK AJÁNLOTT DÍJÁNAK TARTALMA A Díjszabás alapján meghatározott ajánlott díj a következőket foglalja magában: - a szolgáltatást végzők bruttó munkadíját, valamint szerzői jogdíját és ezek járulékait, - az adókat (ÁFA kivételével), - vállalkozói nyereséget; - általános rezsiköltségeket (iroda költségei, helyi közlekedés, adminisztrációs kommunikációs, felelősségbiztosítási költségek), - a szolgáltatással járó tárgyalások költségeit, - a kötelező példányszám sokszorosítási költségeit, - a dokumentáció kötelező ismertetését;

5 - az átadás-átvételi eljáráson való részvétel költségeit, - a dokumentáció kötelező megőrzésének költségeit. Az ajánlott díjon túl felszámítható, további járulékos költségek: - többletsokszorosítás és azok kezelési és postázási költsége, - a telephelyen kívüli közlekedési, kiküldetési és szállás költségek - különleges igényű dokumentálás költségei (nyomda, stb.), - a szolgáltatáshoz az építtető hozzájárulásával felhasznált szabadalmi jogdíj, - különleges megjelenítés (pl. épületmodell) készítésének költsége, - szakfordítói költségek, - külföldi közreműködővel kapcsolatos költségek; - az érdekelt hatóságok, közművek által felszámított illetékek, igazgatási és szolgáltatási díjak. A felmerült költségekről a szolgáltató tételes nyilvántartást köteles vezetni. A költségek elszámolásakor a nyilvántartást a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani. 1.3 A DÍJSZÁMÍTÁS MÓDOZATAI A díjalap százalékában megállapított díj: - a szolgáltatás nagyságával (volumenével) csökkenő arányban (degresszíven) növekszik, - az építési költségekkel arányosan követi az inflációt, - a díjalap az ÁFA nélküli, a Megbízó és a Megbízott által együttesen becsült építési költség, melynek részletes tartalmát a a szakági díjszámítások tartalmazzák. A természetes mértékegységek alapján számított díj: - a szolgáltatás nagyságával (volumenével) csökkenő arányban (degresszíven) növekszik, - az inflációt követő mértéket a kamarák által évenként megállapított a hivatalos inflációt, az átlagbérek éves növekedését figyelembe véve - határozza meg, - a díj mértékét az építmény valamely mértékegységben (m, km, m 2, m 3, stb.) kifejezett nagysága, a forint alapegységár, a szolgáltatás nagysága szerinti degresszív tényező szorzata határozza meg. Az időráfordításos díj: - a szolgáltatás elvégzésére figyelembe vett időtartam nagyságával arányosan növekszik, - az inflációt követő mértéket a kamarák által évenként megállapított a hivatalos inflációt, az átlagbérek éves növekedését figyelembe véve határozza meg, - a díj mértékét a szolgáltatás elvégzésére fordított idő mennyiség, a mérnök kategóriák szerinti mérnök-idődíj szorzó szorzata határozza meg. 2. AZ ÉPÍTÉSI- MŰSZAKI TERVEZÉS AJÁNLOTT DÍJÁNAK ALAPELVEI 2.1. A MEGBÍZÓI ADATSZOLGÁLTATÁS TARTALMA A Megbízó a tervezőnek adott megbízása keretében teljes körűen határozza meg az építménnyel szemben támasztott igényeit, illetve kikötéseit, feltételeit, továbbá meg kell határoznia, és szükség szerint módosítania a létesítmény megvalósításához előirányzott pénzügyi fedezetet, és azon belül az építési költséget és az egyéb költségeket. A Megbízói adatszolgáltatásnak a tervezési programnak - tartalmaznia kell az építmény, illetve a tervezési feladat: a./ célját, rendeltetését, funkcióját, üzemi berendezéseit, stb.; b./ nagyságát, méreteit, kapacitását, becsült építési költségét; c./ helyszínét, elhelyezési területét, építési telkét; d./ a megvalósítás ütemezését, szakaszolását Ezen adatokon belül: - a területre vonatkozó a telekkönyvi és helyrajzi adatokat, - általános tervezési alapadatokat; - a funkcionális, technológiai követelményeket, az építmény épületfizikai követelmény adatait, - meghatározó környezeti adatokat; 12

6 - továbbá a megvalósítandó építménnyel kapcsolatosan készített előzetes fejlesztési, megvalósítási, stb. tanulmányokat, illetve előzetes geotechnikai, ökonómiai, geológiai, hidrológiai, meteorológiai, biológiai, vegyi, fizikai, ökológiai stb. vizsgálatokat. A Megbízó további feladata: - az építmény tervezésével és megvalósításával kapcsolatos kérdésekben válaszadásra meghatalmazott, szakmailag felkészült képviselőt jelöljön ki, - a tervező által előterjesztett kérdésekre, javaslatokra, választ adjon, - a terveket, dokumentációkat elbírálja, - megszervezze az építési engedélyezési eljárást és a hatósági engedélyek beszerzését, - szükség esetén jogi, számviteli, biztosítási, stb. szakértőt megbízon és díjazza, - a tudomására jutott, megváltozott körülményekről, a kivitelezés hibáiról és a tervtől eltérő kivitelezésről a tervezőt tájékoztassa. 2.2 A TERVEZŐI SZOLGÁLTATÁS RÉSZEI, SZAKASZAI A tervező szolgáltatásait a Megbízóval kötött szerződés alapján az általa meghatározott vagy jóváhagyott program, és az előirányzott építési költség alapján teljesíti. A tervező köteles felhívni a megbízója figyelmét, ha véleménye szerint a megbízás kockázatos, célszerűtlen, gazdaságtalan eredménnyel járhat, vagy nem megvalósítható. A tervezői szolgáltatás tartalma a Megbízó céljának megfelelően az építmény megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, helyreállításához, felújításához szükséges, jogszabályokban, illetve a IV. fejezetben részletezett tartalmú tervdokumentáció elkészítése és a kapcsolatos tervezői tevékenység, továbbá az engedélyezésben és a műszaki átadásban való közreműködés. A tervezői szolgáltatások főcsoportjai: - előtanulmányok; - alapszolgáltatások, - kiegészítő szolgáltatások Előtanulmányok Az előtervezési szakasz célja, hogy megalapozza az összetettebb építmények tervezési feladatát, koncepcióját, a reális és megvalósítható változatokat, segítse a Megbízót a beruházás megindítására, valamint a számára legoptimálisabb feltételek, kiindulási adatok és építmény-változat kiválasztására irányuló döntésének meghozatalában. Az előtanulmányok fajtái: tervpályázat, tanulmányterv, megvalósítási tanulmány Tervpályázat A településrendezés, az építmények és együtteseik, az építési szerkezetek és módok, valamint a belsőépítészet és a kertépítés tervezésére jogszabályban meghatározott esetekben és módon tervpályázatot lehet kiírni. Tanulmányterv A tanulmányterv általában az építmény koncepciójának, alapadatainak meghatározása céljából készül. A tanulmányterv a tisztázandó építészeti, ill. műszaki területek körülményeinek feltárásával, részletes elemzésével, értékelésével és vázlattervi bemutatásával, a szükséges mértékű számításokkal és műszaki leírással kiegészítve ad kellő tájékoztatást a Megbízó számára az építmény fizikai megjelenését és működtetését illetően. A tanulmányterv különböző témakörök előzetes tisztázására és célokból készülhet, például: - a megoldandó feladat részletes, szakmailag megalapozott leírása, jellemző műszaki adatok jegyzéke, a kiindulási adatok dokumentálása, - a területrendezési tervekkel való összehangolása, - környezetbe illesztés, telepítési, elrendezési vázlatok, - infrastrukturális kapcsolatok vizsgálata (energia, közmű, közlekedés, informatika) - szerkezeti rendszer, építési technológia, - épületgépészeti, épületvillamossági rendszer, ill. berendezések, 13

7 - technológiai berendezések, - társadalmi tájékoztatás, - műszaki és gazdasági értékelés, döntés előkészítéshez, - megvalósíthatóság vizsgálata. Megvalósítási tanulmány A megvalósítási tanulmány (idegen szóval: feasibility study, régebbi kifejezéssel: beruházási program) általában a létesítendő építménnyel kapcsolatos elvárások, követelmények, környezeti hatások, stb. feltárása és értékelése céljából készül. A megvalósíthatósági tanulmányterv műszaki koncepcionális kérdéseken túlmenően foglalkozik az építmény céljával, nagyságrendjével, gazdaságosságával, megtérülésével, telephelyválasztással, ütemezésével, forrásainak megszerzésével, beruházási és élettartam költségeivel, munkaerő szükségletével, társadalmi és környezeti hatásaival, későbbi bővíthetőségével, ill. funkcióváltási lehetőségeivel, stb. Az előtanulmányok tartalma, ajánlott díja Az előtanulmányok tartalma nem meghatározott, a feladat, a körülmények függvénye, ezért ajánlott díj sem adható. A tartalmat és díjat a tervező és Megbízó megállapodása, szerződése rögzíti Alapszolgáltatások - A Alapszolgáltatások azok a tervezési szakaszok, illetve a hozzájuk tartozó, előírt tartalmi követelményű dokumentációk és tervezői tevékenységek, melyek elkészítése nélkül az építmény nem valósítható meg. Nem része az alapszolgáltatásnak: - földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térképmásolat; - új létesítmény esetén helyszínrajz (1: 500 vagy 1:1000 méretarányban), a tervezéssel érintett és azzal határos telkeken elhelyezkedő építmények, közművek és növényzet méretarányos ábrázolásával, rendeltetésének megjelölésével, 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák fajtájának megnevezésével, zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a szomszédos épületek nézeteivel és alapsík-meghatározásával; - meglévő létesítmény átalakítása, bővítése, helyreállítása, felújítása esetén felmérési terv (1:50 vagy 1:100 méretarányban); - helyszíni talaj- és szükség szerint vízvizsgálaton alapuló talajmechanikai szakvélemény, szükség szerint hidrogeológiai szakvélemény; - szükség szerint egyéb szerkezeti, mechanikai, vegyi, levegő, zaj- és vízszennyeződési vizsgálat, valamint a hatóságok által megkövetelt egyéb vizsgálat; - környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, műemlékvédelmi, stb. szakvélemények; - környezeti felülvizsgálat és hatásvizsgálat, - üzemelés-technológiai terv; - gyártmány-, építéstechnológiai- és organizációs tervek, - műemlék vagy helyi védelem alatt alá tartozó építmény, illetve műemlék jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében a meglévő állapotot bemutató fotódokumentáció és szükség szerint színezési dokumentáció; - külföldi előírások, szabványok magyar nyelvű fordítása, - külföldi előírásoknak, szabványoknak a magyar előírásokban és szabványokon felüli figyelembe vétele. Előterv (vázlatterv) Az előterv készítésének célja, hogy a Megbízói adatszolgáltatás, illetve előtanulmányok alapján véglegesítse az építmény tervezési feladatát, koncepcióját, véglegesítse a tervezéshez szükséges adat és feltételrendszert, szükség esetén a Megbízói adatszolgáltatás kiegészítésével és pontosításával, a reális és megvalósítható változatok feltárásával. Elhagyható az előterv (vázlatterv) készítése a kisebb jelentőségű, vagy egyértelműen és kellő részletességgel meghatározott feladatok esetében. Amennyiben előterv nem készül, akkor a tervezés kiindulási alapadatait a Megbízói adatszolgáltatást - a tervezési szerződésben rögzíteni kell. Engedélyezési terv Az építmény megvalósíthatóságát, a térbeli, funkcionális, energetikai, esztétikai, stb. megoldását egyértelműen rögzítő, alátámasztó és igazoló, általában jogszabályokban rögzített tartalmú és a különböző engedélyezések számára készített tervdokumentáció. 14

8 Az előterv (vázlatterv) Megbízói jóváhagyása alapján az engedélyezési tervdokumentáció - tervek, műleírások, számítások, költségbecslés (az alapterület, ill. légköbméter átlag költsége alapján) elkészítése és egyeztetések a Megbízó, a társtervezők, közműszolgáltatók, hatóságok, stb. között. Ajánlatkérési műszaki dokumentáció (tender terv): A jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát - az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon, műszaki terveket, minőségi követelményeket, költségvetési kiírást és mennyiség-kimutatást műszaki leírást - rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége,. Kiviteli terv A jóváhagyott és végrehajtható engedélyezési terv, valamint az ajánlati terv és az ajánlat elbírálásának eredményét figyelembe vevő, az építmény részeit képező szerkezetek, berendezések, anyagok konkrét megnevezését, gyártmányát, típusát is meghatározó részletterveit és költségvetés kiírási szövegeit, mennyiségeit és árait is tartalmazó, a kivitelezés számára szükséges részletes tervdokumentáció. A dokumentációnak nem részei a technológiai- és gyártmány-, valamint organizációs tervek Kiegészítő szolgáltatások - K A kiegészítő szolgáltatások a Megbízó és a Megbízott egyeztetése és megállapodása alapján rögzített tartalmú, az alapszolgáltatást kiegészítő, az adott építmény megvalósításához szükséges előzetes, vagy további tervezési szakaszok. Kiegészítő szolgáltatások lehetnek: - előterv tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány - készítése, - az engedélyezési tervhez: adatok kidolgozása más szakág részére, részletes gazdaságossági számítás, üzemköltség-számítások, - kiegészítő kiviteli terv, - technológiai, gépi berendezésekhez bekötési tervek készítése, - gyártmánytervezés, - építési-és szerlés-technológiai tervek, - építési segédszerkezetek, eszközök állványok, dúcolások, stb. tervei, - statikai számítások független szakértővel történő felülvizsgálata, - elvi engedélyezési terv készítése, - stb. A kiegészítő szolgáltatások részletezését a szakági díjszámítások tartalmazzák Kapcsolódó, egyéb szolgáltatások A tervezői munkához, illetve a tervezőhöz egyéb nem tervezői - szolgáltatások is kapcsolódhatnak, melyeknek díjazását más fejezetek tartalmazzák: - beruházás előkészítés, - projekt-koordinátori tevékenység, - közbeszerzési eljárás megszervezése, - műszaki ellenőrzés; - Időráfordításos alapon díjazható: - tervmódosítások készítésére építtetői program vagy költségelőirányzat megváltozása, jogszabály módosítások, vagy elkésett megbízói rendelkezés következtében, - módosított tervek egyeztetése a kivitelezővel, - tervezési szolgáltatások tűzkár, vagy más vis major eseményt követő helyreállítási munkákhoz, - az építési vállalkozó hibás teljesítéséből következő tervezői szolgáltatások (hibajegyzék, szaktanácsadás), - árelemzés, - átadási terv készítése, - különleges technikát igénylő ábrázolások, - közreműködés információs, biztonsági rendszerek beszerzésében, kiválasztásában, - nyilvános terv bemutatás megszervezése (lakossági fórum), - általában azok a tervezési szolgáltatások, melyek tartalmi követelménye csak egyedileg határozható meg, illetve a százalékos díjazás fejezeteiben nem szerepelnek, 15

9 - fokozott művezetés, művészeti ellenőrzés, - utó-felülvizsgálat, - hatásvizsgálatok készítése, - a kivitelező által készített kiviteli tervek vizsgálata a megbízó részére, - a közbeszerzési eljárás megszervezése, - használati- és karbantartási utasítás készítése, - karbantartási és gondozási utasítások készítése, - kiadvány készítése a megbízó részére, pl. létesítmény eladásához, bérbeadásához, - felmérések, felmérési tervek, állapotfelmérés, - közreműködés ipar- és képzőművészeti alkotások megvásárlásában, - közreműködés anyagok, szerkezetek, berendezések beszerzésében, - bontási, ill. fennmaradási tervek készítése, - közreműködés a szomszédok hozzájárulásának megszerzésében, - állapottervek készítése, - használatbavételi engedélyhez szükséges beadvány készítése, - tűzvédelmi tervek készítése (az alapszolgáltatás részét képező tűzvédelmi integrált tervezésen kívül), - közreműködés az építési telek/helyszín kiválasztásában, 2.3. A SZAKÁGI TERVEZÉSI DÍJ (Tsz) Egy szakág tervezés díja építményenként - a szakág tárgyát érintő építményrész, építési költségének százalékában: Tsz (Ft) = D (Ft) x B x d (%) x ( A + K) + J + ÁFA ahol: D: a díjalap, a szakági tervezés tárgyát képező építményrész becsült, építési költsége forintban, (ÁFA nélkül), B: díjosztályi szorzó, amely kifejezi a tervezési feladat bonyolultságát, d: a tervezési díj százaléka, a díjalap függvényében, A: (A 1 + A A i ), az alapszolgáltatás tárgyát képező tervezési szakaszok díjhányadainak összege, K: (K 1 + K K i ), a kiegészítő szolgáltatások díjnövelő tényezőinek összege, J: a járulékos költségek A DÍJALAP - D A díjalap D - a tervezés, általában a szakági tervezés tárgyát képező építmény, építményrésznek a szakág által tervezett tartalmának teljes, becsült építési költsége, Ft-ban, ÁFA nélkül. A díjalapok tartalmi részletezését a szakági fejezetek tartalmazzák. Több különálló épület, építmény díjalapját és tervezési díját külön külön kell számítani A DÍJOSZTÁLYBA SOROLÁS - B A tervezési feladatokat, szakáganként a tervezési feladat bonyolultsága szerint díjosztályokba soroljuk. A díjosztályokba sorolás részletezését a szakági fejezetek tartalmazzák. 0,6-os díjosztály: egyszerű tervezési feladat, alacsony tervezési igény, B = 0,6 0,8-as díjosztály: kis bonyolultságú feladat, egyszerű tervezési igény, B = 0,8 1,0-es díjosztály: átlagos bonyolultságú feladat, átlagos tervezési igény, B = 1,0 1,2-es díjosztály: nagy bonyolultságú feladat, magas tervezési igény, B = 1,2 1,4-es díjosztály: kiemelten bonyolult feladat, különleges tervezési igény, B = 1, A TERVEZÉSI DÍJ SZÁZALÉKA - d A tervezési díj százaléka figyelembe veszi, hogy nagyobb a nagyobb volumenű (díjalapú) tervezési feladat esetén a felelősség lineárisan növekszik, míg a tervezési munka mennyisége csak csökkenő mértékben (degresszíven) növekszik. 16

10 d(%) = di(%) x (Di / D) 1/8 ahol: Di induló díjalap: a szakáganként megválasztott kiindulási díjalap érték, általában 100 MFT di(%) induló díjszázalék: az induló díjalaphoz tartozó díjszázalék, szakági tervezések esetében legtöbbször 4,8%, D a konkrét tervezés tárgyára vonatkozó, teljes díjalap 2.7 A TERVEZÉS ALAPSZOLGÁLTATÁSÁNAK SZAKASZAI, DÍJHÁNYADAI - A Az alapszolgáltatások tervezési szakaszainak díjhányadait A a szakági a díjszámítások tartalmazzák, általában az alaábbi csoportosításban: TERVEZÉSI SZAKASZ MEGNEVEZÉSE ALAP SZOLGÁLTATÁSOK DÍJHÁNYADAI - A ELŐTERV ENGEDÉLYEZÉSI TERV KIVITELI TERVEK AJÁNLATI KIVITELI (TENDER) TERV MEGVALÓSÍTÁSI KIVITELI TERV ÖSSZESEN: KIEGÉSZÍTŐ KIVITELI TERV ÖSSZESEN: 1,10 1, A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK - K A kiegészítő szolgáltatások díjhányadait K a szakági a díjszámítások tartalmazzák. 2.9 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK - J A 2.2. pontban részletezett, az adott szolgáltatásnál felmerült és az építtetővel előzetesen egyeztetett olyan költségek, mely költségeket az alap- és kiegészítő szolgáltatások díja nem tartalmazza A GENERÁL TERVEZÉSI DÍJ - Tg A generál tervező: a tervezési folyamatban résztvevők, illetve a kapcsolódók (Megbízó, szaktervezők, hatóságok, technológiai berendezést szállítók, szolgáltatók, stb.) munkájának koordinálója, irányítója. A generál tervező feladata: az adott tervezéshez szükséges, megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező tervezők kiválasztása, a tervezők közötti egyeztetés és koordinálás megszervezése a tervezés folyamatában és a kiadott tervdokumentációra vonatkozóan. A generál tervezési díj (Tg): Kettő, vagy több, egymással szorosan összefüggő, a tervezés során folyamatos egyeztetést igénylő szakágak tervezése esetén a generál tervezőt generál tervezési díj (Tg) illeti meg. A generál tervezési díj az egymással kölcsönös egyeztetést és koordinálást igénylő szakági tervezési díjak összegének 10%-a: Tg (Ft) = 0,10 x (Tsz1 + Tsz2 + + Tszi) 2.11 AZ ÉPÍTMÉNY, ÉPÜLET TELJES TERVEZÉSI DÍJA - Tt Az építmény teljes tervezési díja az egyes szakági munkarészek tervezési díjainak és a generál tervezői díjnak az összege: Tt (Ft) = Tg + Tsz1 + Tsz2 + + Tszi vagy Tt (Ft) = 1,10 x (Tsz1 + Tsz Tszi) 17

11 ahol: Tg a generál tervezői díj, Tsz1, Tsz2, stb. az egyes szakági tervezők tervezési díja. Több önálló épület, vagy építmény tervezési díját építményenként, külön - külön díjalapokból kell számítani. A több szakágat érintő tervezés esetében a tervezési szolgáltatás szerződött díját a szakágak között a Díjszabás ajánlott díjainak arányában kell felosztani. 3. SZAKÉRTÉS (SZAKTANÁCSADÁS), TERVEZŐI MŰVEZETÉS TARTALMA ÉS DÍJAZÁSA 3.1 SZAKÉRTÉS (SZAKTANÁCSADÁS) A szakértés tartalma A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló, 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 5. szerint: A szakértő vizsgálatának a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét; köteles a megbízójának figyelmét felhívni minden olyan körülményre, amely az általa ismert adatokra tekintettel a szakvélemény felhasználását befolyásolhatja és szükséges a megbízó érdekeinek megvédéséhez. Egyebekben a szakértő működésére és felelősségére a polgári jog és a büntetőjog rendelkezései az irányadók. Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól szóló, 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 1. (2)-(3) bekezdése szerint: (2) A rendelet alkalmazása szempontjából építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek okokozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban műszaki tanácsadás, szakértői vélemények készítése. (3) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység nem irányulhat a külön jogszabályokban szabályozott építészeti-műszaki terv készítésére. Az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet 1. (1) bekezdése szerint: E rendelet alkalmazása szempontjából szakértői tevékenység a műszaki jelenségek okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése, a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása, mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, műszaki tanácsadás. A szakértői tevékenység része: - a feladattisztázás, - együttműködés a megbízóval a szükséges adatok és információk beszerzésére, - a szakintézet által végzendő mérések és vizsgálatok kijelölése, közreműködés ezek elvégetetésében, a szakintézet által adott eredmények beépítése a szakértői munkába, - a beszerzett információk és vizsgálatok alapján szakértői állásfoglalás, esetleg elvi javaslat kidolgozása szakvélemény formájában A szakvélemény fajtái A szakértői tevékenység munkaigénye szerint lehet: - egyszerű szakvélemény, amelynél a megkapott, vagy beszerezhető adatok, továbbá szemrevételezéses vizsgálattal beszerezhető információk mérlegelésével a szakértői állásfoglalás kialakítható, - részletes szakvélemény, amelynél szükséges, hogy a szakértő ellenőrző méréseket, ill. vizsgálatokat is végezzen, és az értékelést a részletes vizsgálatokra, illetve számításokra alapozza, - részletes szakvélemény, felméréssel, amelynél a részletes szakvélemény elkészítéséhez a szakértőnek felméréssel, feltárásokkal kell az adatok egy részét (például az épület geometriai adatait) beszereznie. 18

12 3.1.3 A szakvélemények jellege A szakvélemények jellege többféle lehet, például: - állag meghatározó szakvélemény, - az objektum, illetve állapotának módosítására (felújítására, szanálására, korszerűsítésére, átalakítására) vonatkozó elvi kérdésekkel, megoldási javaslatokkal foglalkozó szakvélemény, - a Megbízó által feltett műszaki kérdéseket (például: mi a hiba oka?) megválaszoló szakvélemény, - szakmai tanácsadás tervezési, beruházási, koncepció kialakítási, és egyéb műszaki ügyekben, például: korszerűségi felülvizsgálat, finanszírozási terv készítése, költség-haszon elemzés készítése, - közreműködés beadványok kidolgozásában kiegészítésként szükséges engedélyekhez (pl. üzemi berendezések), - szakmai tanácsadás peres eljárásokban, - javaslat műszaki-fejlesztési eredmények bevezetése, - szabványok, szabályzatok, műszaki követelmények kidolgozása A szakértői tevékenység díjazása: A díjazás időráfordításos TERVEZŐI MŰVEZETÉS A tervezői művezetés során a tervező, a kompetenciájába tartozó szakterületen általában: - tervismertetés keretében felhívja a figyelmet a tervben foglalt különleges, a szokásosnál nagyobb figyelmet igénylő megoldásokra, - felhívja a megrendelő figyelmét az épületen megmutatott, szemrevételezéssel megállapítható, tervtől eltérő kivitelre, - a tervekkel kapcsolatosan felmerült értelmezési kérdésben magyarázattal, tanáccsal szolgálhat, - hiányosság vagy hiba gyanúja esetén intézkedést kezdeményez, de nem utasíthatja a kivitelezőt. A tervezői művezetés nem azonos a műszaki ellenőrzéssel Tervezői művezetés fajtái: egyszerű művezetés, amely a kivetkező közreműködés a kivitelezés fontosabb szakaszaiban, a terv szerinti megvalósítás érdekében. - részletes tervismertetés munkakezdéskor, - fontosabb munkafázisok megtekintése eltakarás előtt, - műszaki átadási-átvételi eljáráson való részvétel és nyilatkozattétel. fokozott művezetés, melynek során a tervező fokozottan (folyamatosan) figyelemmel kíséri a kivitelezés szakaszait, konzultatív módon közreműködik az ellenőrzés műszaki kérdéseiben. Az egyszerű vagy fokozott művezetés során a tervező az építtető képviselőjeként, a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi az alábbiak szerint: - a tervező művezetési szolgáltatást az építési szerződés érvénybe lépésétől a műszaki átadásátvételi eljárás befejezéséig, sikertelen műszaki adás-vétel esetén pedig az eljárás kezdetétől számított harminc napig teljesíti; - a tervező, a szükséges időközben a megállapodás szerinti időben vagy 5 nappal korábbi értesítés szerint megjelenik az építési helyszínen, és szemrevételezés útján megismerkedik a bemutatott építési területen a kivitelezés menetével és minőségével, hogy általánosságban megállapítsa: a kivitelezés oly módon történik-e, hogy a készülő létesítmény majd megfelel a tervben foglaltaknak. (E tevékenység nem jelenti azt, hogy a tervező kimerítően és folyamatosan ellenőrizné az elkészült vagy készítés alatt álló munkák mennyiségét és minőségét.). - a helyszíni szemlék alapján, mint tervező tájékoztatja az építtetőt, vagy képviselőjét a kivitelezés menetéről és minőségéről, és e minőségben törekszik arra, hogy megóvja az építtetőt a hibás vagy hiányos kivitelezéstől; - a tervező az építési vállalkozónak (alkalmazottainak, alvállalkozóinak és más építési vállalkozó személyeknek) közvetlenül nem adhat utasítást, nem irányítja munkájukat; - a tervezői művezetés keretében a tervező nem folytathat tervezési tevékenységet; - a tervezői művezetés keretében a tervező nem folytathat építési-műszaki ellenőri tevékenységet, - a tervező megvizsgálja és véleményezi az építési vállalkozó által előterjesztett műhelyterveket, anyagmintákat, az építési vagy szállítási szerződéstől eltérő kivitelezési megoldásokat, de csak az építési vállalkozó által előterjesztett adatok összhangja és a tervezési koncepcióval való egyezés szempontjából és mértékéig; - az építtető vagy az építési vállalkozó írásban kifejezett kérésére állást foglal az építtető és az építési vállalkozó között felmerülő vitás kérdésekben; a tervező ilyen állásfoglalásában pártatlan marad; 19

13 - a tervező az építési helyszínt munkaidőben bármikor megtekintheti, a kivitelezési munkák ellenőrzéséhez az általa készített tervek és az építési (és felmérési) napló(k) a helyszínen rendelkezésére állnak. A tervező, a tervezői-művezetési szolgáltatásoktól függetlenül részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljárásban, és nyilatkozik, hogy a munkarész vagy a létesítmény a terv szerint készült-e el; mely nyilatkozat a műszaki átadás-átvételi eljárás helyszíni szemléin nyert tájékozottságon, a műszaki ellenőr ajánlásán, az építési vállalkozó által szolgáltatott adatok, valamint a hatóságilag és az építési szerződésben előírt vizsgálatok eredményén alapul A tervezői művezetés díjazása A díjazás időráfordításos. 4. DÍJAZÁS IDŐRÁFORDÍTÁS ALAPJÁN 4.1 Mérnök kategóriák A. Mérnök gyakornok Irányítás mellett végzett műszaki, mérnöki tevékenység. Feladatai kezdő szaktudást igénylő részfeladatok önálló megoldása, de a felelősséget a munkáért az irányító mérnök viseli. Szakismerete az egyetemi, főiskolai végzettség szintjének és 1-2 éves műszaki gyakorlatnak felel meg, tervezői, ill. szakértői jogosultsággal még nem rendelkezik. B. Beosztott mérnök Irányítás alapján végzett felelősség-teljes mérnöki tevékenység, Munkáját részben önállóan végzi, de rendszeres irányítása szükséges. A munkájáért a felelősség részben őt, részben az irányítóját terheli. Egy adott szakterületen kellő gyakorlattal rendelkezik. C. Önálló mérnök Az átlagos, egyszerűbb feladatokat önállóan, felelősséggel megoldja, az összetett, speciális feladatokat esetenkénti irányítással, vagy szakértő bevonásával oldja meg. Irányítja a beosztott mérnök munkáját. Egy szakterületen általános szakismerettel és gyakorlattal rendelkezik. Jellemzően tervezői, kezdő szakértői jogosultsággal rendelkezik. D. Irányító mérnök Önálló, nagy gyakorlatú és áttekintő képességű mérnök, széleskörű szaktudást, szakmai és irányítói tapasztalatot igénylő, felelősségteljes alkotó tevékenység; Elsősorban munkacsoport(ok) munkáját irányítja, osztozik azok felelősségében, esetenként önálló munkát is végez. Felelős a saját és az általa irányított mérnökök munkájáért is. Széles szakterület nagy tapasztalatú, átfogó ismerője, egy vagy több speciális terület szakértője, irányításban és gazdálkodásban gyakorlattal rendelkezik. Jellemzően vezető tervezői, szakértői jogosultsággal rendelkezik. E. Kiemelt mérnök Különleges szaktudást és szakmai tapasztalatot igénylő, általános műszaki, szervezési, gazdálkodási és irányítási gyakorlattal rendelkező mérnök. Felelőssége műszaki, ügyviteli, gazdasági egyaránt. Széles, átfogó szakterület kiemelkedő, általánosan elismert szaktekintélye, kiemelkedő szakmai és irányítói gyakorlattal, tapasztalattal. Jellemzően nagy gyakorlattal és elismertséggel vezető tervezői, szakértői jogosultsággal rendelkezik. Segéd tervező, szerkesztő (nem mérnöki tevékenység) Irányítás alapján végzett műszaki vagy irodai betanított tevékenység, szokványos, ismétlődő részfeladatok megoldása. Szaktudása legalább technikusi, vagy egyéb szakirányú középfokú végzettség és legalább három éves szakmai gyakorlat. 4.2 A mérnökóra és a mérnöknap ajánlott vállalkozási díjai A mérnökóra, ill. mérnöknap ajánlott, vállalkozási díjainak az inflációt követő, évenként változó értékét, a kamara, az infláció és a bérek éves növekedését figyelembe véve évenként állapítja meg. Az ajánlott díjak alkalmazásánál: - a mérnöki kategória besorolásnál, a vállalt feladat igényszintjét is figyelembe kell venni, - nem egész napot igénylő feladatoknál a díjat időarányosan kell megállapítani. A vállalkozói mérnöknap-díjaknál 8 órás munkanapot, 5 napos munkahetet és átlagosan havi 20 munkanappal számolunk, ünnepnapokat, valamint 2 hét szabadságot figyelembe véve. 20

14 A 2004 évi kamarai ajánlott díj kategória vállalkozói mérnöknap díj (eft) vállalkozói mérnök óradíj (eft) min. átlag max. min. átlag max. A Kezdő mérnök B Beosztott mérnök C Önálló mérnök D Irányító mérnök E Kiemelt mérnök Segéd tervező, szerkesztő A konkrét vállalkozási díj, a különböző adó és költségfeltételekkel dolgozó magán mérnök, illetve gazdasági társaságok esetén eltérő. A MÉDI számításai figyelembe veszik, hogy a bruttó vállalkozói mérnöknap-díj kb. 2 5-szöröse a bruttó bér, illetve bér jellegű jövedelmeknek, a vállalkozás egyéb, rezsi jellegű költségeinek (fejlesztés, sokszorosítás, iroda fenntartás, stb.) függvényében. A számításokban ennek átlagértékével 3,5-el számolunk. 5. MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK SZERZŐDÉSE, ELSZÁMOLÁSA Ismételt felhasználás A tervek és tervezési dokumentumok felhasználása az építmény ismételt megvalósítására csak úgy lehetséges, ha a Megbízó a szerzői jogokat, felhasználási szerződés alapján erre a célra kifejezetten megvásárolja. Az ismételt felhasználás szerzői jogdíja szabad megállapodás tárgya. Korlátlan felhasználás Többszöri felhasználás a tervek és tervezési dokumentumok felhasználása szerkezetek, berendezések, bútorok, felszerelések korlátozott vagy korlátozatlan számú előállítására illetve forgalmazására. A tervek és tervezési dokumentumok az építtető tulajdonába kerülhetnek. Többszöri felhasználásra feljogosító szerzői jogdíj szabad megállapodás tárgya. A dokumentáció megőrzése A tervező valamennyi szolgáltatását köteles dokumentálni, és annak megvalósulásától számított legalább 10 évig megőrizni Szaktervezők Az alapszolgáltatások tartalmazzák a létesítmény tervezéséhez és megvalósításának felügyeletéhez szükséges szaktervezők munkájának koordinálását függetlenül attól, hogy őket a tervező vagy a megbízó közvetlenül bízta meg. A szerződés típusai A tervezői szolgáltatások során a tervezési, tervkészítési szakaszok a Ptk. értelmezésében általában vállalkozási szerződés, a megbízó érdekében végzett egyéb szolgáltatások általában megbízási szerződés alapján készülnek. A szerződés típusának megítélése szempontjából nem a felek által használt elnevezésnek van jelentősége, hanem a megállapodás tartalma az irányadó. A vállalkozási szerződés eredményköteles, a megbízási szerződés alapján pedig a megbízott a tevékenység gondos ellátására köteles. A díj a megbízottat akkor is megilleti, ha gondos ügyvitele ellenére az eredmény elmarad. 21

15 A megbízó fő kötelezettsége A megbízó elsősorban a tervek jóváhagyására, átvételére, valamint azok ellenértékének megfizetésére köteles. A tervező kérésére a megbízó köteles igazolni, hogy az építészeti tervezési szerződésből fakadó kötelezettségeinek pénzügyi fedezete biztosított. A megbízó mellékkötelezettségei A megbízó a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek figyelembe vételével, valamint a felek közötti együttműködés betartásával köteles a tervező számára a terv elkészítéséhez, illetve az általa vállalt egyéb szolgáltatások teljesítéséhez szükséges minden adatot, tényt, információt, felvilágosítást megadni. Tervezési program Az építtető feladata, hogy céljairól az építészt teljes körűen tájékoztassa, igényeit tervezési programban rögzítse. A tervezési programnak különösen tartalmaznia kell az építtető előírásait, kikötéseit, feltételeit, a létesítmény elhelyezésére vonatkozó elképzelését, a megvalósítás ütemezését, a helyiségigényeket és funkcionálist kapcsolatokat, a bővíthetőség, szakaszolhatóság, átrendezhetőség szempontjait és a különleges berendezéseket. Előirányzott építési költség Az építtető feladata, hogy meghatározza a létesítmény megvalósításához előirányzott építési költséget, és szükség szerint módosítsa. Az előirányzott építési költség tartalmazza az építési és az egyéb költségeket, valamint az előre nem látott kiadások számára elkülönített fedezetet. Felmondás Bármelyik fél a szerződést a másik félhez intézett írásos nyilatkozattal felmondhatja, amennyiben a másik fél a megállapodásban vállalt lényeges kötelezettségének nem tesz eleget. Lényeges szerződésszegésnek minősül különösen az esedékes fizetési kötelezettség, illetve tervszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmaradása, továbbá ha a megbízó az építész hozzájárulása nélkül a tervtől eltérően végzi a kivitelezést. A szerződés megkötésekor a felek bármilyen szerződéses feltétele megszegését a kötelezettségek lényeges megsértésének minősíthetik. Amennyiben a felmondás oka a megbízó kötelezettségszegése, az építész tervek további felhasználását megtilthatja. Amennyiben a tervező műszaki ellenőrzést is végez, a megbízó a szerződést írásban felmondhatja, ha a létesítmény kivitelezésétől eláll, vagy a megvalósítást tartósan szünetelteti. A felmondási idő nyolc napnál kevesebb nem lehet. A felmondás okát közölni kell. A tervek felhasználása Az elkészített tervek kizárólagosan egy meghatározott létesítmény megvalósítása érdekében teljesített szolgáltatási eszközei. A tervező által készített terv műszaki alkotásnak minősülhet, amelynek szerzője a tervező. Amennyiben a tervező és az építtető másként nem állapodnak meg, a tervező a tervek tulajdonosa is. A megbízó jogosult a tervek (többszörözésére is alkalmas) másolatait megtartani, és azokat a létesítmény engedélyeztetéséhez, illetve eladásával, bérbeadásával összefüggésben tájékoztatóként felhasználni. A terveket a megbízó vagy harmadik személy nem használhatja fel a létesítmény bővítéséhez, a létesítmény harmadik személy által történő befejezéséhez, más létesítmény megvalósításához a tervező hozzájárulása és megfelelő díjazása nélkül. Ismételt felhasználás Ismételt felhasználásnak minősül, ha a tervek alapján, annak igénybevételével az építményt bővítik, átépítik, rekonstruálják vagy újraépítik. Az ismételt felhasználás módjáról, díjazásáról a tervezővel külön, írásban kell megállapodni. Szomszédos, vagy más helyszínen egy időben, vagy egymást követően létesülő építmények esetén nem lehet ismételt felhasználásról megállapodni tehát önálló terveket kell készíteni -, akkor is, ha a megvalósítás során a korábban megtervezett és rögzített megoldások részben vagy egészben ismételten felhasználásra kerülnek. Előleg A tervező és megbízója előlegben megállapodhat. Az előleg alapja a megállapodásban rögzített valamennyi szolgáltatás munkadíja, mértéke általában 5-10%. Az előleget a szolgáltatások ellenértékébe be kell számítani. 22

16 Az előleget a megállapodás létrejöttekor kell megfizetni, és az utolsó esedékes honoráriumból kell levonni. Teljesítés Eltérő megállapodás hiányában a megbízó a terveket köteles átvenni és megfizetni, ami egyébként megbízó szavatossági jogait nem csorbítja. Ha a megbízó vagy képviselője a műszaki rajzokat kézjegyével előzetesen ellátta, a tervszolgáltatás a tervek többszörözött példányainak átadásakor teljesül. Ha a díjalap meghatározása a tényleges építési költség százalékában történik, az elvégzett szolgáltatások munkadíja és a költségtérítés akkor is jár az építésznek, ha a létesítmény vagy annak bármely része nem épült meg. Az el nem készült részre eső szolgáltatások díjszámításának alapja a legalacsonyabb jóhiszemű pályázat vagy kialkudott ajánlat, ennek hiányában a tervező által készített utolsó költségbecslés. A megrendelt és elvégzett szolgáltatások munkadíja és a költségtérítés összege nem csökkenthető, illetve megfizetésük nem tartható vissza a rögzített építési költség túllépése, a tényleges építési költségek csökkenése vagy növekedése, és a kivitelező hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítése miatt. 6. SEGÉDLETEK SZERZŐDÉSKÖTÉSHEZ ÉS A TELJESÍTÉS IGAZOLÁSÁHOZ A Magyar Mérnöki Kamara tagjainak azt ajánlja, hogy csakis írásbeli szerződés alapján teljesítsenek mérnöki szolgáltatást. Ennek elősegítésére szövegmintákat teszünk közzé Word formátumban. Ezek a Kamara honlapjáról ( letölthetők, az alkalmazási esetnek megfelelően értelemszerűen kiegészítve, átalakítva, esetleg lerövidítve felhasználhatók. Az alábbi szövegmintákat közöltük: Tervezési vállalkozási szerződés (részletes, bármely tervfázishoz alkalmazható) Egyszerűsített vállalkozási szerződés tervezési munkára Vállalkozási szerződés (alvállalkozó tervező és a fővállalkozó tervező között) Vállalkozási szerződés módosítása Megbízási szerződés tervezési művezetésre Megbízási szerződés tervezői konzultációra Szakértői megbízási szerződés Teljesítés igazolási jegyzőkönyv Teljesítés igazolás (egyszerűsített) A szövegminta nem tér ki szakági specialitásokra; ezekre a felhasználónak kell gondolnia. Így pl. a Tervezési vállalkozási szerződés 7. pont szövege szerint a tervdokumentációk a magyar szabványoknak megfelelő műszaki előírások szerint készülnek. A tartószerkezeti tervezéshez azonban alternatív MSZ és MSZ-EN szabványok is hatályban vannak; a szerződésben kell megállapodni, hogy ezek közül melyik szerint készül a terv. A részletes tervezési vállalkozási szerződés szövegmintájának összeállításánál viszonylagos teljességre törekedtünk. Egyes kikötések esetleges mellőzését abból a szempontból kell megfontolni, hogy a tervező az adott viszonylatban ne tűnjék túl merevnek, versenyképtelennek, viszont a kikötés mellőzése ne keletkeztessen túlzott kockázatvállalást. A hatályos ítélkezési gyakorlat szerint a tervezői díjviták szerzői jogi pereknek minősülnek, amelyeket a hatáskörrel rendelkező fővárosi, illetve megyei bíróságok bírálnak el. Amennyiben a megrendelő a szerződéses célra és esetben átadott, átvett szolgáltatásnak a szerzői jogdíjat is magában foglaló tervezési díját nem fizeti meg és a dokumentációt felhasználja, vagy felhasználni kívánja, úgy a szerzői jogi törvénybe ütköző jogosulatlan felhasználóvá válik és a tervező a bíróságtól (jó eséllyel) követelheti a jogsértés abbahagyatását és a jogsértő eltiltását. Ennek a jognak az érvényesítéséhez fontos, hogy a szerződésben megjelenjék a Tervezési vállalkozási szerződés (részletes, bármely tervfázishoz alkalmazható) szövegminta 10.) pontja 4. bekezdésében szereplő, ill. ilyen értelmű szöveg. Úgyszintén nagyon hasznos tervezői jogokat védő kikötés lehet az e pont 2. bekezdésében megjelenő kikötés, amely szerint a Megrendelő köteles határidőzötten átvizsgálni a leszállított dokumentációt, és rögzíteni a kifogásait, lehetőséget biztosítva a kijavításra, hiánypótlásra. 23

17 Köszönetet mondunk a szövegminták elkészítésében résztvevőknek; közülük kiemelkedően dr. Árvay Ernőné jogtanácsosnak, aki a Bertóty-Babos & Társai Ügyvédi Iroda munkatársaként végzett nagy munkát, továbbá Schulek Jánosnak (FÖMTERV Rt.), dr. Dulácska Endrének (SÁMSON Építés- Statikai Kft.), Hernád Attilának (Tihanyi-Halmos és Társai Építészeti és Mérnök Iroda Kft.) több anyag rendelkezésre bocsátásáért, és a munkában való aktív részvételükért. Kérjük, hogy a szövegekben felfedezett hibákat, hiányokat a kijavítás érdekében közölje az Érdekérvényesítési Bizottságával (kj@mmk.hu; tel.: ; fax: ). 6.1 TERVEZÉSI-VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS MINTA (Megjegyzés:részletes; értelemszerűen felhasználható bármelyik a szerződés mellőzhetetlen részét képező 1-3. sz. mellékleteiben meghatározott tervfajtára, tervfázisra való szerződéskötéshez.).... Tervező Megrendelő Törzsszám: Felelős tervező: Telefonszáma: Ügyintéző: Telefonszáma: Megrendelés száma: Megrendelés kelte: Kijelölt képviselő: Telefonszáma: TERVEZÉSI-VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS műszaki tervezési munkára amelyet a.. székhelye/lakcíme: cégszáma/engedély száma: adószáma: bankszámlaszáma: képviseli: (név). (beosztás), (név). (beosztás), mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő) és a székhelye: cégszáma: adószáma: bankszámlaszáma: képviseli: (név). (beosztás), (név). (beosztás), mint tervező (a továbbiakban: Tervező) továbbiakban együttesen: Felek, a jelen szerződésben meghatározott műszaki tervdokumentáció tervezési vállalkozásban történő elkészítésére az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel kötnek meg: 1.) A szerződés tárgya: A Megrendelőnek a Tervezőhöz intézett. keltű, számú megrendelésére a Tervező a jelen szerződésben vállalja, hogy a... szám alatt létesítendő.. elnevezésű létesítmény műszaki tervdokumentációját a jelen szerződés 1. számú mellékletében részletezett tartalommal, a szerződésnek és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően készíti el és a Megrendelőnek a tervdokumentációk kötelező tartalmára vonatkozó hatályos rendelet szerint szolgáltatja. A tervezési feladat részletezését a szerződéshez csatolt 2. számú melléklet tartalmazza. 24

18 A szolgáltatandó tervek fajtáit, méretarányait, a számításokat és a szolgáltatáshoz tartozó szöveges dokumentációk felsorolását (mint műszaki leírások, engedélyek, szakhatósági egyeztetések, nyilatkozatok) a szerződéshez csatolt 3. számú melléklet tartalmazza. A vállalt szolgáltatás tevékenységi kör szerinti szakági besorolása:. 2.) A szerződés teljesítésének véghatárideje: év..hó nap Részhatáridők: A szolgáltatás megnevezése: év..hó nap év..hó nap év..hó nap év..hó nap év..hó nap A Tervező előteljesítésre jogosult, amelynek időpontjáról a Megrendelőt legalább 8 (nyolc) nappal előbb igazolhatóan értesíteni kell. 3.) A teljes tervezési díj összege:.- Ft + - Ft ÁFA =.- Ft, azaz.. forint +.. ÁFA, mindösszesen. forint, amely a jelen szerződés 2.) pontjában foglalt részhatáridőknek megfelelően az alábbi részösszegek szerint oszlik meg: Megnevezés tervezési díj ÁFA mindösszesen Ft Ft Ft ) A Megrendelő adatszolgáltatása: A Megrendelő kötelessége, hogy legkésőbb a szerződés aláírásának napjáig bezárólag tanulmányterv, elvi építési engedélyezési-, építési engedélyezési terv esetében a tervezés tárgyát és a tervezési feladatot az 1. és 2. számú mellékletben meghatározza, tender- és kiviteli tervek esetén a jogerős építési engedélyt a Tervezőnek átadja. Az építési engedély tartozéka a hatóság által jóváhagyott építési engedélyezési tervdokumentáció. Az esetben, ha a tanulmánytervet, az elvi építési-, az építési engedélyezési tervdokumentációkat más tervező készítette, úgy a Megrendelőnek az építési engedélyhez csatolni kell az eredeti tervezőnek e tervek további tervfázisainak kidolgozásához szükséges írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát is. A Felek a Megrendelőnek a szerződéskötéskor már ismert más, egyéb későbbi adatszolgáltatási kötelezettségét az alábbiakban határozzák meg: Megnevezés: Határidő: A Megrendelő a szerződéskötéskor még nem ismert, de a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges közbenső adatokat is köteles a Tervező hozzá intézett felhívására szolgáltatni a szükséges és lehetséges határidőn belül. A Megrendelő megbízására a Tervező vállalhatja ezen adatok beszerzését. A szükséges engedélyek és egyeztető nyilatkozatok beszerzési költsége a Megrendelőt terheli. A szerződéskötést követően felmerülő és beszerzendő adatoknak a szolgáltatás határidejére és díjazására gyakorolt hatását a Feleknek szerződésmódosításba kell foglalniuk. 25

19 A Megrendelő adatszolgáltatási késedelme a Tervező egyidejű szolgáltatási késedelmét kizárja és a Tervezőnek az ebből eredő akadályoztatása esetén jogában áll a tervezés folytatását felfüggeszteni. A Megrendelő által a szerződés ezen pontja alapján szolgáltatott bárminemű adatok a szerződés részét képezik. A tervezési feladattól és/vagy az építési engedélytől eltérő megrendelői igénymódosulások, illetőleg a tervezést érintő hatósági előírások megváltozása esetén a jelen szerződést módosítani kell, a már elkészült munkarészek átdolgozásának következménye és kockázata a Megrendelőt terheli. Ez nem érinti a tervezés folyamatában felmerülő kisebb korrekciókat és tervváltoztatásokat. 5.) A Megrendelő utasítás adási joga: A Megrendelő a szerződés teljesítése során a tervezést figyelemmel kíséri, Tervező kezdeményezésére konzultációkon, tervbírálatokon vesz részt, és köteles az elkészült munkarészekkel kapcsolatban a továbbtervezés szempontjából lényeges kérdésekben állást foglalni. A Megrendelő a Tervezőnek utasítást adhat. A Megrendelő utasításai azonban nem terjedhetnek ki a tervezési vállalkozás szervezésére és nem tehetik a Tervező teljesítését terhesebbé. A Tervező a Megrendelő utasításai és a szerződéskötéskor ismert, vagy a teljesítés során ismertté váló érdekei szerint köteles teljesíteni. A Megrendelő utólag nem kifogásolhatja a jóváhagyásával elkészült megoldást, ill. annak megváltoztatására vonatkozó igényeinek következményeit (tervezői díj-, határidő-módosítás, stb.) viselnie kell. Amennyiben a Megrendelő a Tervezőnek alkalmatlan anyagot, célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad, a Tervező köteles erre a Megrendelőt figyelmeztetni. Amennyiben a figyelmeztetést elmulasztja, az ebből eredő kárért felelősséggel tartozik. Amennyiben a Megrendelő e figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Tervező a szerződést a Megrendelő kockázatára teljesíti. /A Tervező a Megrendelő által adott anyaggal, vagy utasításai szerint nem végezheti el a tervezést, ha ez jogszabályi, hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetéséhez vezetne, ezekben az esetekben köteles a szerződéstől elállni. A Megrendelő, ha a tervezési feladat tender-, vagy kiviteli tervek elkészítésére vonatkozik a jelen szerződésben foglalt kifejezett nyilatkozatával elrendelheti, hogy a Tervező az építési engedélyezési tervdokumentáció alapján, az építési engedély bevárása nélkül a tender- és a kiviteli tervdokumentáció tervezését kezdje meg. A Megrendelő ezen utasításának kockázatát és költségét viseli, amennyiben az építési engedélyt nem a Tervező által szolgáltatott engedélyezési tervek hibája miatt nem kapja meg. 6.) A Tervező teljesítésének tartalma, a Felek együttműködése, eljáró képviselőik: A Felek a szerződés tárgya, a Megrendelő adatszolgáltatása és utasításai alapján (lsd. 1.) és 5.) pontokat) a szerződés mellékleteiben határozták meg részletesen a szolgáltatás tárgyát, tartalmát. A szerződésben meghatározott tervezői szolgáltatás közvetített szolgáltatást is tartalmazhat. A Megrendelő felhatalmazza a Tervezőt, hogy a szerződésben foglalt feladatai teljesítéséhez speciális szakkérdésekben altervezők közreműködését vegye igénybe. A Tervező az altervezők szolgáltatásaiért a Megrendelővel szemben úgy felel, mintha a tervezést saját maga végezte volna el. A Felek a szerződés teljesítése során a teljesítés érdekében kijelölt képviselőik útján messzemenően együttműködnek, a tervek ismertetése, értelmezése, megvalósítása tárgyában folyamatosan konzultálnak. A Felek az együttműködésre jogosított képviselőiket a következők szerint jelölik ki: Megrendelő: (név) (beosztás, szakág) (név) (beosztás, szakág) (név) (beosztás, szakág) Tervező:.(név) (beosztás, szakág).(név) (beosztás, szakág).(név) (beosztás, szakág) A Megrendelő kijelölt képviselője jogosult a Tervezőnek a szerződés 5.) pontja szerinti utasításokat megadni, a Tervező teljesítését igazolni. 26

20 7.) A Tervező teljesítési- és szavatossági kötelezettsége: A Tervező köteles a szerződésben és mellékleteiben meghatározott tervezési vállalkozását a szerződésben és mellékleteiben foglalt tartalmi követelményeknek, a műszaki tervezésre vonatkozó minőségi-, biztonsági- és szakmai szabályoknak, ezek hiányában a kialakult szakmai követelményeknek és gyakorlatnak megfelelően, az építési előírások betartásával szolgáltatni. A tervező kellékszavatossággal tartozik azért, hogy az általa szolgáltatott tervdokumentációk minden tekintetben szakszerűek. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy azt a Megrendelő rendeltetésszerűen, a szerződésben kikötött, a szerződéskötéskor, illetve a teljesítés folyamán megismert célnak megfelelően felhasználhassa. A Tervező köteles a tervdokumentációkat a szerződésben meghatározott helyen és időben szolgáltatni. A Felek megállapodnak abban, hogy a tárgybeli tervdokumentációk a magyar szabványoknak megfelelő műszaki előírások szerint készülnek. A Megrendelő elfogadólag tudomásul veszi, hogy ettől való eltérés esetén az eltérőleg alkalmazott műszaki megoldás egyenértékűségét az építésügyi hatóságnál szakértői véleménnyel kell bizonyítani, amely-nek költségeit a Megrendelő viseli. E költségeket a Tervező átvállalhatja. A Felek a szabványostól eltérő, a hazai viszonylatban még nem ismert, vagy nem alkalmazott műszaki módszerek alkalmazása esetén közös kockázatviselésben állapodnak meg, a Tervező kockázatviselési arányát a tervezési díj. %-ában állapítják meg. A Felek megállapodnak abban, hogy a dokumentációnak - a Megrendelő közlésétől számított - 15 (tizenöt) napon belül történő kijavítása, hiánypótlása kötbérmentes. Amennyiben a dokumentációnak, vagy részeinek szolgáltatása a Tervezőnek felróható okból 15 (tizenöt) napot meghaladóan késik, a Tervező napi. %0, vagy napi.. Ft késedelmi kötbért tartozik fizetni a Megrendelőnek a késedelemmel érintett munkarészek értéke után. A Felek a kötbér összegét a késedelemmel érintett szolgáltatás díjának... %-ában, vagy.. Ft összegben maximálják. A Megrendelő késedelem esetén kötbért automatikusan nem érvényesíthet. A Tervező felróható magatartásának jogalapja, a késedelemmel érintett munkarészek és azok díjértéke tekintetében a Feleknek egyeztetni kell, mert a kötbér összege ezek figyelembevételével határozható meg. 8.) A Tervező jogszavatossági kötelezettsége: A Tervező szavatolja, hogy 3. személynek nincs olyan joga, amely a tervek kivitelezése esetén a kivitelezést akadályozná, vagy korlátozná. Az esetben, ha a szerződésben foglalt tervezési vállalkozás 3. személy oltalommal védett jogát érintené, a Tervező köteles erre a Megrendelő figyelmét felhívni és a Megrendelőt az oltalommal védett jogok megszerzésére figyelmeztetni. A Tervező figyelem felhívási, figyelmeztetési kötelezettségének elmulasztásáért a Megrendelővel szemben kártérítési felelősséggel tartozik. 9.) A Tervező teljesítésének módja, helye: A Tervező a tárgybeli szolgáltatását a Megrendelő székhelyére, vagy az általa kijelölt helyre történő postára adással teljesítheti. A postára adás napja a teljesítés napjának számít. A szolgáltatás történhet a Megrendelő székhelyére, vagy az általa megjelölt helyre és személynek (egységnek) történő kézbesítéssel is, átvételi elismervény ellenében. Az átvételi elismervényen a szolgáltatás tárgyát, az átvétel időpontját és az átvevő nevét pontosan kell feltüntetni. Az átvétel időpontja a teljesítés napjának számít. A teljesítés átvételének napjától kezdődően bekövetkezik a Megrendelőnek - a szerződésben meghatározott feltételek szerinti - díjfizetési kötelezettsége. 10.) A Megrendelő díjfizetési kötelezettsége: A Tervező a postára adás, vagy a kézbesítés átvételi elismervénnyel igazolt napjától jogosulttá válik a szolgáltatás ellenértékének megfelelő tervezési díjszámlájának kiállítására és megküldésére, amelyet a Megrendelő a számla kézhezvételétől számított legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül, vagy a számlán feltüntetett fizetési határnappal kiegyenlíteni köteles. A tervezési díjat a fenti fizetési határidőben a Tervezőnek a jelen szerződésben feltüntetett bankszámlájára történő átutalással kell kiegyenlíteni. A Megrendelő a szolgáltatás átvételi napjától számított legkésőbb 8 (nyolc) napon belül az átvett tervdokumentációt köteles átvizsgálni, a dokumentációval kapcsolatos esetleges hibákat, illetve hiányokat konkrét kifogásként közölni és azok pótlását póthatáridő megjelölésével kérni. A Feleknek ettől számított 3 (három) napon belül a kifogásokat és a póthatáridőt jegyzőkönyvbe foglaltan egyeztetniük kell és pontosan meg kell határozniuk az indokolt kifogásokkal érintett tervrészletek tervezési díjösszegét, amelyet a Megrendelő, mint még nem teljesített szolgáltatás díjértékét a tervezési díjból a teljesítésig visszatarthatja. A Megrendelő köteles az átvett szolgáltatás teljes tervezési díját e szerződésben szabályozott fizetési határidőben és módon megfizetni, a tervezési díjból kizárólag a fentiekben meghatározott póthatáridőzött, át nem vett, kijavítandó, kiegészítendő munkarészek ellenértékét tarthatja vissza azok teljesítéséig. 27