Számviteli nap Vállalkozási szakterület A vagyon változásainak nyomon követése a kettős könyvvitel rendszerében 50 kérdés és 50 válasz A vagyon változásainak nyomon követése a kettős könyvvitel rendszerében Mottó A számviteli törvény gyakorlati végrehajtása során számos kérdés merül fel a vagyonváltozások elszámolásával kapcsolatosan. Mit, mikor, hogyan, milyen bizonylat alapján könyveljünk? 2014 A felmerült sok-sok kérdés közül - az időkeretre is figyelemmel ötvenet nevesítünk, amelyekre a kötelező továbbképzés keretében gyakorlati példákkal alátámasztottan adjuk meg a választ. Kérdések 1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? 1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? ÜZLETI ÉV Közzététel 2. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell elszámolni a transzferár-különbözetet? 3. Mikor és hogyan kell elszámolni a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt? 4. Hogyan kell elszámolni az online pénztárgépek beszerzéséhez kapott támogatást, figyelemmel a mikrogazdálkodói beszámolót készítőkre is? A vagyon megjelenítése (mérleg) A vagyon nyomon követése (könyvvitel) Fordulónap Elfogadás Mérlegkészítés napja A vagyon kommunikálása (beszámoló) 5. Tagsági jogviszony megszűnésekor mikor és hogyan kell elszámolni a tagra jutó saját tőke értékét? 40 perc Törvényben meghatározott időpontig 1
1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? 1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? Mivel foglalkozik a számvitel? Mi a vagyon? Mi a vagyonváltozás? Mint tudomány és gyakorlat kizárólag a vagyonnal és a vagyonváltozással foglalkozik Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége, amelyek egy gazdasági szervezet számára egy adott időpontban gazdasági tartalommal (értékkel) bírnak és értékelhetők (mérleg) A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra gyakorolt hatását kifejező jelenség (kettős könyvvitel) A számvitelnek választ kell tudni adni a következő a kérdésekre A számvitel a felmerülő kérdésekre a választ megadja A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik. Valódiság Teljesség a szervezetet irányítani, a változásokra rugalmasan reagálni, a változásokat aktívan befolyásolni a vagyonváltozások ismerete nélkül lehetetlen. Mikor és milyen vagyonelemnek tekinthető egy jelenség? A beszámoló készítése során hangsúlyosan kiemelendő elvek A kommunikálásra szükség van, mert Milyen értéket képvisel az adott jelenség? az aktiválás és passziválás kritériumaival értéktanával Folytonosság Következetesség a gazdaság külső szereplőit információval kell ellátni. Közzétételi határidő 1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? Nyilvánosságra hozatal elmulasztásának jogkövetkezménye 15 nap 30 nap 60 nap Szerethető adóhivatal! 1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? Az egyes vagyonelemek értékelése, beszámolóban való megjelenítése alapvetően meghatározza a beszámoló információ-tartalmának hasznosíthatóságát. A vagyontárgyak mérlegértékén túl befolyásolja a jövedelemtermelő képességről alkotott képet is. 200-500 E Ft mulasztási bírság kiszabása mellett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása Adószám törlése. A cég megszűntnek nyilvánításának kezdeményezése. a beszámoló tükör a vállalkozás működéséről 30 napos határidő Art. 172. (1) e) pont mellett 60 napos határidő Art. 172. (7a) Kivéve: ha felszámolás, végelszámolás alatt áll. 2
1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? 1. Mi a vagyon és a vagyonváltozás számviteli értelmezése? A számviteli törvény szerinti értékelés változásának szakaszai 1. 1992-1995 2. 1996-2000 3. 2001-2003 4. 2004-től Mindenek felett az óvatosság elve Közelítés a valódiság felé Ellentmondások feloldása A valódiság elvének további térnyerése a jelenlegi értékeléssel kapcsolatos szabályozás nem egységes elméleti alapokon nyugszik, azonban az irányvonalak napjainkra már körvonalazódni látszanak K > P Tartós, jelentős Leértékelni kötelező, felértékelni tilos Visszaírás nincs K > P K < P Tartós, jelentős Leértékelni kötelező, felértékelni tilos, kivéve a befektetett eszközök meghatározott körét A felértékelés csak lehetőség Visszaírás nincs K > P K < P Tartós, jelentős Leértékelni kötelező, felértékelni tilos, kivéve a befektetett eszközök meghatározott körét A felértékelés csak lehetőség Visszaírás kell A pénzügyi instrumentumoknál lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre. Egy részüknél eredményágon történő elszámolás Csak lehetőség Visszaírás kell Az eszközök fordulónapra vonatkozó értékelésének alapösszefüggései Könyv szerinti érték - Eredményt módosító leértékelési különbözetek + Eredményt módosító leértékelési különbözetek visszaírása ± Devizás mérlegtételek fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözet Mérlegérték + Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek - Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése Piaci érték 2. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell elszámolni a transzferár-különbözetet? 3. Mikor és hogyan kell elszámolni a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt? Transzferár-különbözet számviteli elszámolási lehetősége [47. (10), 73. (4), 78. (8)] A bevétel elszámolásának feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés! A ráfordításokat a pénzügyi rendezéstől függetlenülki kell mutatni, ha a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált! A bekerülési értéket, az árbevételt, az igénybe vett szolgáltatások értékét módosítja, ha nem kívánják a tao. tv. szerinti különbözettel az adóalapot módosítani Nem szükséges módosító számlát kiállítani, az elszámolást áfa hatályon kívül kell kezelni, tehát elegendő számviteli bizonylatot kiállítani. Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható Hogyan járjunk el a biztosító térítése esetén? A bevétel elszámolásához elegendő a mérlegkészítés időpontjáig történő visszaigazolás. (A visszaigazolt összegnek természetesen a tárgyévi, illetve a megelőző üzleti évi káreseményhez kell kapcsolódnia.) Számlázandó-e a késedelmi kamat? Válasz: Nem. A járó késedelmi kamat nem számlázandó tétel. Elszámolása pénzügyi teljesítéshez kötött. Természetesen, ha az üzleti évhez kapcsolódó késedelmi kamatot a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezik az aktív időbeli elhatárolással szemben egyéb bevételként el kell számolni. A vevő folyószámlán ne jelenjen meg! 3
3. Mikor és hogyan kell elszámolni a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt? A behajtási költségátalány számviteli elszámolása [77. (2) b), 81. (2) b)] Gyakorlati szempontok Behajtási költségátalány elszámolása A járó költségtérítési átalány elszámolása Pénzügyi rendezéskor kapcsolódó tétel 096 036 088 Ptk. 2013.07.01.-től bevezette [301/A. (3)] 96 Felmerüléskor 38 Elengedéskor 086 Egyéb bevétel, egyéb ráfordítás (a késedelmi kamattal azonosan) A kártérítésbe beszámít! Befolyáskor Befolyáskor, ha a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között kerül rá sor 39 Elévüléskor Gyakorlati szempontok Behajtási költségátalány elszámolása A fizetendő költségtérítési átalány elszámolása 98 Elengedéskor, elévüléskor 47 86 Felmerüléskor 4. Hogyan kell elszámolni az online pénztárgépek beszerzéséhez kapott támogatást, figyelemmel a mikrogazdálkodói beszámolót készítőkre is? 38 Pénzügyi rendezéskor 4
Gyakorlati szempontok Online pénztárgépek beszerzésének elszámolása az üzemeltetőnél 454 161 141 149 57 1a 5 6 Gyakorlati szempontok Online pénztárgépek értékesítésének elszámolása az értékesítőnél 911 311 47 36 NAV 38 1a 3 2 4 1b 466 A mikrogazdálkodói beszámolót készítő a támogatás összegét nem határolja el, így a 2b és a 7 tétel elmarad! 467 1b 483 2b 98 36 NAV 86 2a 3b 7 96 36 Eladó 4 3a 5. Tagsági jogviszony megszűnésekor mikor és hogyan kell elszámolni a tagra jutó saját tőke értékét? [37. (2) g)] a tulajdonosnak az arányos JT, TT, ET feletti saját tőke is jár ide értve a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredményt is LT, ÉT összege ezzel nem korrigálható, ezért az ET összegét kell módosítani ha az ET negatív lenne, akkor is Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható Kérdések 6. A halasztott ráfordítás lejárat előtti egyösszegű hitelvisszafizetés esetén 3 egyenlő részletben is megszüntethető. Hogyan alakul ebben az esetben a céltartalék és a lekötött tartalék összege? 7. Milyen elszámolási szabály vonatkozik arra az esetre, ha az osztalékként előírt kötelezettség teljesítése nem pénzben történik? 8. Milyen elszámolási szabály vonatkozik az átváltozó kötvényre? 9. A devizás tételek forintosítása történhet-e az EKB árfolyamán? 10. Hogyan kell elszámolni az E-útdíjat? 25 perc 5
6. A halasztott ráfordítás lejárat előtti egyösszegű hitel-visszafizetés esetén 3 egyenlő részletben is megszüntethető. Hogyan alakul ebben az esetben a céltartalék és a lekötött tartalék összege? Milyen esetben élhetünk a lehetőséggel? Mikor élhetünk a lehetőséggel? Gyakorlati szempontok A nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása Nem kötelező, csak lehetőség (számviteli politika) Ha külföldi pénzértékre szólóberuházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hitel-, vagy devizakötvény-kibocsátásból származó tartozásunk van. Továbbá a devizában fennálló forgóeszközhitelek esetén. Ha a tartozás devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, az árfolyamveszteség pedig árfolyamnyereséggel nem ellentételezett. Gyakorlati szempontok Az időbeli elhatárolás következményei A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása Milyen következménye van az időbeli elhatárolásnak? Mennyi céltartalékot kell kimutatni? Mennyi lekötött tartalékot kell kimutatni? Céltartalékot és lekötött tartalékot kell képezni. A használatba vételtőleltelt időtartam és a hitel futamideje (vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél) arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Devizás forgóeszköz hitel esetén a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel futamideje arányában. Az időbeli elhatárolások között kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét a eredménytartalékból kell lekötni. Az elszámolásból adódó eredménynövekedést ne lehessen kivenni osztalék formájában vagy más módon. 4. Devizás kötelezettség 8. Pü-i műveletek ráfordítása 3. Halasztott ráfordítás (AIE) 5 Időbeli elhatárolás feloldása 4. Céltartalékok 8. Egyéb ráfordítások 9. Egyéb bevételek 4. Lekötött tartalék 1 3 4 7 4. Eredménytartalék 1: Árfolyamveszteség elszámolása 2: Időbeli elhatárolás 3: Céltartalék képzése 4: Lekötött tartalék képzése 6: Céltartalék feloldása 7: Lekötött tartalék feloldása 6 2 Könyvelés az ismertetett feltételek alapján 6
Hogyan kell meghatározni a céltartalékot, ha a projekt keretében megvalósított egyes eszközök eltérő időpontokban kerülnek aktiválásra? Gyakorlati szempontok A használatba vételtőleltelt időtartam és a hitel futamideje (vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél) arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Arányosítani szükséges. A bekerülési érték arányában kell a céltartalékot megképezni. Gyakorlati szempontok Ha a devizás kötelezettség pénzneme szerződésmódosítás keretében megváltozik A régi pénznemet könyv szerinti árfolyamon ki kell vezetni, az új pénznemet pedig a bekerüléskori választott árfolyamon állományba kell venni. Természetesen a keletkező árfolyam-különbözetet el kell számolni! A pénznemváltás nem minősül visszafizetésnek, ezért az elhatárolt árfolyamveszteség összegét nem kell feloldani. A feloldásra az új pénznem törlesztésének arányában kerül majd sor. Gyakorlati szempontok Halasztott ráfordításban lévő devizaátértékelési veszteség fokozatos feloldási lehetősége hitel visszafizetés esetén [177. (38)] 33. (3) szerinti halasztott ráfordítás hitel-visszafizetés esetén, döntés alapján 3 egyenlő részletben is feloldható 2013-2014.12.31. közötti, lejárat előtti, egyösszegű hitel-visszafizetésre alkalmazható 7
Gyakorlati szempontok A céltartalék és a lekötött tartalék alakulása az időbeli elhatárolás 3 részletben történő feloldása esetén A céltartalékot fel kell oldani (eltérő rendelkezés hiányában), de a még el nem számolt árfolyamveszteség összegének megfelelő lekötött tartalékkal indokolt rendelkezni a későbbi évek veszteségének fedezetére. 7. Milyen elszámolási szabály vonatkozik arra az esetre, ha az osztalékként előírt kötelezettség teljesítése nem pénzben történik? Eszközben kiadott osztalék elszámolásának rögzítése [39. (2a)] Ha az osztalékként előírt kötelezettség teljesítése nem pénzben történik, akkor az eszközkiadásra az értékesítés szabályait kell alkalmazni (létesítő okirat) Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható 8. Milyen elszámolási szabály vonatkozik az átváltozó kötvényre? 9. A devizás tételek forintosítása történhet-e az EKB árfolyamán? Átváltoztatható kötvények: külső forrásból belső forrás lehet/lesz. Átváltozó kötvény: tulajdonosuknak azt a lehetőséget adják meg, hogy előre meghatározott időben kötvényüket a kibocsátó társaság hasonló névértékű részvényére váltsák. olyan névre szóló kötvény, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át. Átváltozó kötvényt a részvénytársaság az alaptőkéjének feléig hozhat forgalomba. Választott árfolyamként az EKB devizaárfolyama is használható [60. (4)-(5)] Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható Részvénnyé történő átalakítás során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe jegyzés időpontjával. 40. (4) és 91. b) 8
10. Hogyan kell elszámolni az E-útdíjat? Az utat használót terheli Igénybe vett szolgáltatás (52) E- útdíj A közvetített szolgáltatás fogalmát nem teljesíti A fuvar árát módosítsák a különféle átterhelési technikák helyett Kérdések 11.Mikor és hogyan kell az üzleti vagy cégértéket elszámolni? 12.Bérleti szerződés megszüntetése esetén hogyan kell elszámolni a bérelt ingatlanon végzett beruházás kivezetését? 13.Hogyan kell elszámolni az ingatlan bérleti jogának értékesítését és vásárlását? 14.Új telephelyre való költözés esetén a termelőgépek átszerelésének költségeit rá lehet-e aktiválni a gépekre? 15. Hogyan kell elszámolni az egyes lízing ügyleteket? 25 perc 11.Mikor és hogyan kell az üzleti vagy cégértéket elszámolni? 11.Mikor és hogyan kell az üzleti vagy cégértéket elszámolni? Cégvásárlás esetén (eszközök és terhek átvétele) 75 százalékot elérő vagy meghaladó szavazati hányad vásárlása esetén 4. Terhek Eszközök és terhek átvétele esetén 3/4. Elszámolási számla 1-3. eszközök (piaci érték) Fizetett ellenérték 3. Pénzeszközök Negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték - részesedés piaci értéke különbözet 4. Halasztott bevétel (Bad will) 1. Good will ha jelentős vagy bad will vagy good will Fizetett ellenérték (eszközök piaci értéke átvállalt kötelezettség értéke), Good will, ha a különbözet jelentős és pozitív ha a különbözet jelentős (számviteli politika) Badwill, ha a különbözet jelentős és negatív A cégérték csak vásárláshoz kapcsolódóan (ideértve a cserét is) mutatható ki! 3. Pénzeszközök 4. Halasztott bevétel (Bad will) vagy bad will Részesdés vásárlása esetén 3/4. Elszámolási számla vagy good will 1. Részesedés (piaci érték) 1. Good will 9
12.Bérleti szerződés megszüntetése esetén hogyan kell elszámolni a bérelt ingatlanon végzett beruházás kivezetését? Gyakorlati szempontok A vállalkozás a bérbe vett irodahelyiségén beruházást hajtott végre, amelynek bekerülési értéke 5.000.000 Ft volt 3 évvel korábban. A megváltozott gazdasági környezet miatt a bérleti szerződés Térítés nélküli eszközátadás Megállapodás alapján, de nem mindegy felmondásra kerül. A bérlet felmondásakor az idegen tulajdonú ingatlanon végzett beruházás könyv szerinti értéke 2.000.000 Ft. a) A bérbeadó térítés nélkül átveszi a felújítást. A térítés nélküli átadáshoz kapcsolódóan ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik. Az értékbecslő véleménye alapján a beruházás piaci értéke 1.800.000 Ft. Eredeti állapot helyreállítása Értékesítés b) A bérbeadó piaci értéken 1.800.000 Ft + áfa - megvásárolja a beruházást. c) A bérbeadó nem tart igényt az átalakításra, az eredeti állapot visszaállítását kéri. A bontás költsége 300.000 Ft + áfa. A bontásból visszanyert anyagokat 200.000 Ft értékben vették készletre. a) Az idegen ingatlanon végzett beruházás térítés nélküli átadása b) Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése a bérbeadónak Bruttó érték kivezetése T 889. Térítés nélküli átadás K 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 5.000.000 5.000.000 Az értékesítés ellenértéke T 311. Belföldi vevők K 961. Egyéb bevételek Fizetendő ÁFA 1.800.000 1.800.000 Halmozott értékcsökkenés kivezetése T 311. Belföldi vevők K 467. Fizetendő ÁFA 450.000 450.000 T 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K 889. Térítés nélküli átadás Az átvevőre áthárított ÁFA T 368. Különféle egyéb bevételek K 467. Fizetendő ÁFA 3.000.000 375.000 3.000.000 375.000 Bruttó érték kivezetése T 861. Egyéb ráfordítások K 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok Halmozott értékcsökkenés kivezetése T 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K 861. Egyéb ráfordítások 5.000.000 3.000.000 5.000.000 3.000.000 10
c) A bérbeadó az eredeti állapot visszaállítását kéri a bérlőtől 13. Hogyan kell elszámolni az ingatlan bérleti jogának értékesítését és vásárlását? A bontás költségeinek elszámolása T 521. Igénybe vett szolgáltatások K 454. Belföldi szállítók Előzetes ÁFA T 466. Előzetesen felszámított ÁFA K 454. Belföldi szállítók Bontásból visszanyert anyagok T 21-22. Anyagok K 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok Terven felüli értékcsökkenés T 866. Egyéb ráfordítások K 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése + 300.000 75.000 200.000 1.800.000 Eszköz számlák összevezetése 300.000 75.000 200.000 1.800.000 Eladó által alapított bérleti jog esetén az eladónál: Árbevétel (időbeli elhatárolás) Vásárolt bérleti jog esetén az eladónál: Egyéb bevétel/egyéb ráfordítás Vásárolt bérleti jog esetén a vevőnél: Immateriális jószág értékcsökkenés Értékesítési céllal áru 14. Új telephelyre való költözés esetén a termelőgépek átszerelésének költségeit rá lehet-e aktiválni a gépekre? A meglévő tárgyi eszközök áttelepítése nem minősül bővítésnek, nem jelenti a rendeltetés megváltoztatását, nem növeli az élettartamot, nem az eszköz átalakítása és nem felújítás. A teljesítménye sem növekszik. Tehát az átszerelés költségeit nem lehet a gépre ráaktiválni. Alapítás-átszervezés lehet! 15. Hogyan kell elszámolni az egyes lízing ügyleteket? Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. -a értelmében; a lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint: a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát vagy futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül, illetve a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken vagy a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladjaa lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. 11
A pénzügyi lízing hazai számvitele Az adásvétel szabályait sajátosan kell alkalmazni A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása zárt végű pénzügyi lízing esetén A lízingbevevő elszámolásának lényege zárt végű pénzügyi lízing esetén 3. Pénzeszközök 4. Egyéb röv. lej. köt. 4. Előzetes ÁFA (2) (1b) Eszközbeszerzés történik és hosszú lejáratú kötelezettség keletkezik. Az ÁFA az általános szabályok szerint kerül elszámolásra. Az értékcsökkenési leírást és az üzemeltetési költségeket elszámolja. Az esedékes lízingdíjak tőkerésze a kötelezettséget csökkenti, a kamatot pedig kamatráfordításként kell elszámolni. A kamat vonatkozásában időbeli elhatárolás lehet. A maradványérték vagy az utolsó törlesztő részlet megfizetésével az eszköz a tulajdonába kerül. Ha a lejárat előtt az eszközt visszaveszik, akkor a visszaadott eszközt a megállapodás szerinti értéken a kötelezettséggel szemben kell kivezetni. A visszaadás tehát nem értékesítésként számolandó el! 4. PIE 8. Egyéb ráfordítások (3a) (6) (3b) (4) 4. Pénzügyi lízing miatti kötelezettség 8. Fizetendő kamat 1. Tárgyi eszközök écs. (7b) (1a) (7a) (5) 1. Beruházások/Tárgyi eszközök 5. Terv szerinti écs. (7e) A könyv szerinti érték eltérhet a visszavett értéktől - ha a visszavételi érték nagyobb, a terv szerinti értékcsökkenést kell csökkenteni - ha a visszavételi érték kisebb, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni (7d) (7c) 1. Az eszköz átvétele (számla alapján) A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása zárt végű pénzügyi lízing esetén 1a. Az átvett eszköz állományba vétele (lízingdíj tőkerésze) 1b. Az átvett eszköz áfá-ja 2. Az átvett eszköz áfá-jának pénzügyi rendezése 3. Lízingdíj pénzügyi rendezése 3a. A megfizetett lízingdíj tőkerészének elszámolása 3b. A megfizetett lízingdíj kamatrészének elszámolása 4. A lízingdíj kamatából a tárgyévet terhelő, de csak a fordulónapot követően megfizetett összeg 5. A Terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása 6. Futamidő végén a maradványérték megfizetése Gazdasági események magyarázata 7. Az eszköz visszaadása a lízingbeadónak (lejárat előtti megszűnés esetén) 7a. A visszaadott eszköz számla szerinti ára 7b. A visszavett eszköz számla szerinti árának áfá-ja 7c. Terv szerinti écs. csökkentése, ha a visszavételi érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték 7d. Terven felüli értékcsökkenés, ha a visszavételi érték kisebb, mint a könyv szerinti érték 7e. A bruttó érték és az értékcsökkenés összevezetése A pénzügyi lízing hazai számvitele Az adásvétel szabályait sajátosan kell alkalmazni A lízingbevevő elszámolásának lényege nyílt végű pénzügyi lízing esetén Nem áfá-s számla alapján eszközbeszerzés történik és hosszú lejáratú kötelezettség keletkezik. Az értékcsökkenési leírást és az üzemeltetési költségeket elszámolja. Az esedékes lízingdíjak (tőke, áfa, kamat) tőkerésze a kötelezettséget csökkenti, az áfa visszaigényelhető, a kamatot pedig kamatráfordításként kell elszámolni. A kamat vonatkozásában időbeli elhatárolás lehet. Ha a lejáratkor nem él a vételi jogával:a lízingbeadó helyesbítő számlája alapján az eszközt visszaadja, kivezeti a nyilvántartásból a kötelezettséggel szemben (nem áfá-s). A visszaadás tehát nem értékesítésként számolandó el! A könyv szerinti érték eltérhet a visszavett értéktől - ha a visszavételi érték nagyobb, a terv szerinti értékcsökkenést kell csökkenteni -ha a visszavételi érték kisebb, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni -Ha a lejáratkor él a vételi jogával: a maradványérték áfá-s számlája alapján a hosszú lejáratú kötelezettséget átvezeti a rövid lejáratú kötelezettségek közé, az áfá-t pedig visszaigényli. Tehát nem eszközbeszerzés, mert a maradványérték benne volt a lízingdíjban. 12
A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása nyílt végű pénzügyi lízing esetén 3. Pénzeszközök 4. Egyéb röv. lej. köt. 4. Előzetes ÁFA (3) (7) (2b) (6b) 4. Pénzügyi lízing miatti 1. Beruházások/Tárgyi kötelezettség eszközök (1) (2a) (6a) (8a) 4. PIE 8. Fizetendő kamat (2c) (4) (8d) A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása nyílt végű pénzügyi lízing esetén 1. Az eszköz átvétele (nem áfá-s számla). Tartalmazza a le nem vonható áfá-t is 2. A fizetendő lízingdíj beérkező számlája (időszakonként) 2a. A lízingdíj tőkerészének átvezetése 2b. A fizetendő lízingdíj áfá-ja 3. Lízingdíj pénzügyi rendezése (tőke, áfa és kamat) Gazdasági események magyarázata 2c. A fizetendő lízingdíj kamatrészének elszámolása 4.A lízingdíj kamatából a tárgyévet terhelő, de csak a fordulónapot követően megfizetett összeg 5. A lízingelt eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása 6. Futamidő végén a maradványérték számlája (a maradványérték benne volt a lízingdíjban) 6a. A fizetendő maradványérték elszámolása (átvezetése) 6b. Maradványérték áfá-ja számla alapján 8. Egyéb ráfordítások (8c) 1. Tárgyi eszközök écs. (5) (8b) 5. Terv szerinti écs. 7. A maradványérték pénzügyi rendezése (tőke, áfa)l 8. Az eszköz visszaadása a lízingbeadónak 8a. A visszaadott eszköz számla szerinti ára 8b.Terv szerinti écs. csökkentése, ha a visszavételi érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték 8c. Terven felüli értékcsökkenés, ha a visszavételi érték kisebb, mint a könyv szerinti érték 8d. A bruttó érték és az értékcsökkenés összevezetése A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása operatív lízing esetén A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása operatív lízing esetén Az esedékes lízingdíjakat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni 1/4. Eszközök/Források (3) 5. Költségek * A folyamatos működtetéssel kapcsolatos költségeket elszámolja A lízingdíjakat a futamidő egészére arányosan kell elszámolni 3. Pénzeszközök (2) (5) 4. Szállítók (1a) (1b) (4b) 4. Előzetes ÁFA (időbeli elhatárolás) Gazdasági események magyarázata (4a) 1. Beruházások/tárgyi eszközök Ha a lízingbevevő él elővételi jogával A lízingbevevő tárgyi eszköz beszerzést valósít meg 1. Az átvett eszköz lízingdíja 1a. A lízingdíj elszámolása 1b. A lízingdíj áfá-ja 2. A lízingdíj pénzügyi rendezése 3. A lízingbevevőt terhelő költségek elszámolása 4. A futamidő végén az eszközátvétel számlázása * A költségek megoszlásáról a lízingszerződésben kell rendelkezni! 4a. A piaci (megállapodás szerinti) érték elszámolás beruházásként 4b. A piaci érték áfá-ja 5. Az eszközátvétel miatti pénzügyi kötelezettség rendezése 13
Kérdések (40 perc) 16. Hogyan kell elszámolni az ékesítési célból beszerzett használt járművek értékesítés előtti javításának költségeit? 17. Eladási céllal vásárolt telkeket át kell-e sorolni a tárgyi eszközök közé, ha több éve nem sikerült eladni? 18. Hogyan kell elszámolni a próbaüzemelés költségeit? 16. Hogyan kell elszámolni az ékesítési célból beszerzett használt járművek értékesítés előtti javításának költségeit? Az eszköz bekerülési értéke: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerül, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Raktárba történő beszállítás 1. Áruként történő kezelés esetén Értékesítés áruként 19. Mi a különbség az alvállalkozói teljesítés és a közvetített szolgáltatás között? 20. Elhatárolható-e a biztosítótól kapott kártérítés, ha azt részben vagy egészben a megsemmisült ingatlanok pótlására használják fel? A raktárba történő beszállításig felmerülő eredetvizsgálat, tulajdonosváltással kapcsolatos díjak, raktárba történő szállítás díjai, vámtételek, beszerzés közvetítői díjai az áru bekerülési értékét növelik Az értékesítésig felmerülő javítási, felújítási költségek, az értékesítést megelőző műszaki vizsga, az értékesítés közvetítő díjai a folyó ráfordítások között számolandók el. 16. Hogyan kell elszámolni az ékesítési célból beszerzett használt járművek értékesítés előtti javításának költségeit? 17. Eladási céllal vásárolt telkeket át kell-e sorolni a tárgyi eszközök közé, ha több éve nem sikerült eladni? 2. Megmunkálandó anyagnak tekinti Raktárba történő beszállítás A raktárba történő beszállításig felmerülő eredetvizsgálat, tulajdonosváltással kapcsolatos díjak, raktárba történő szállítás díjai, vámtételek, beszerzés közvetítői díjai, az értékesítésig felmerülő javítási, felújítási költségek, a termelés költségei között számolandók el, a késztermék bekerülési értékét növelik. Értékesítés késztermékként Az értékesítést megelőző műszaki vizsga, az értékesítés közvetítő díjai a folyó ráfordítások között számolandók el. A döntést a végzett tevékenységek jellemzőinek figyelembe vételével kell meghozni (számviteli politika) A vállalkozás a telkeket nem a tevékenysége tartós szolgálatának céljával, hanem értékesítési céllal vásárolta, ezért készletként kell nyilvántartania. Ha a rendeltetése nem változik, akkor nem sorolható át a tárgyi eszközök közé. Értékvesztés, visszaírás a feltételek fennállása esetén kötelező, felértékelésre viszont nincs lehetőség. 14
18. Hogyan kell elszámolni a próbaüzemelés költségeit? Az eszközök a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására alkalmasak-e A felmerült költségek a folyamatban lévő beruházások bekerülési értékét növelik A bekerülési értéket legfeljebb a próbaüzemelés költségéig - csökkenti A próbaüzemeltetés során előállított termék, szolgáltatás előállítási költsége illetve piaci értéke Példa A vállalkozás gyártó gépsort vásárol 10.000.000 Ft + 25 % áfa értékben. A próbaüzem során felmerült költségek: anyagköltség 850.000 Ft bérköltség 400.000 Ft járulékok 120.000 Ft értékcsökkenési leírás 30.000 Ft A létrehozott prototípus: a) tárgyi eszköznek minősül b) saját termelésű készletnek minősül A próbaüzem során elkészült prototípus értéke: 1) utókalkuláció alapján 1.200.000 Ft 2) piaci értéke 1.500.000 Ft 3) piaci értéke 1.100.000 Ft A gyártó berendezés aktiválásra került. példa(1) Példa (2) A gépsor beszerzése számla alapján Bérjárulékok elszámolása T 161. Beruházások 10.000.000 T 56. Bérjárulékok 120.000 K 455. Beruházási szállítók 10.000.000 K 46-47. költségvetési kötelezettségek 120.000 Előzetesen felszámított ÁFA Műszaki gép értékcsökkenése T 466. Előzetesen felszámított ÁFA K 455. Beruházási szállítók 2.500.000 2.500.000 T 571. Értékcsökkenési leírás K 139. Műszaki gépek értékcsökkenése 30.000 30.000 Anyagköltség elszámolása A próbaüzemeltetés elszámolt költségeinek aktiválása T 511. Anyagköltség 850.000 T 1611. Beruházások 1.400.000 K 211. Anyagok 850.000 K 582. SEEAÉ 1.400.000 Bérköltség elszámolása T 541. Bérköltség K 471. Jövedelemelszámolási számla 400.000 400.000 A prototípus minősítése és értéke alapján a különböző elszámolások bemutatása 15
Példa (3) a1) Próbaüzemeltetés során létrehozott prototípus: tárgyi eszköznek minősül utókalkuláció alapján T 1612. Beruházások (prototípus) K 1611. Beruházások 1.200.000 a2) Próbaüzemeltetés során létrehozott prototípus: tárgyi eszköznek minősül piaci érték alapján T 1612. Beruházások (prototípus) K 1611. Beruházások 1.400.000 1.200.000 1.400.000 Állományba vétel előállítási költségen, mivel a piaci érték az előállítási költséget meghaladja! Példa (4) a3) Próbaüzemeltetés során létrehozott prototípus: tárgyi eszköznek minősül piaci érték alapján T 1612. Beruházások (prototípus) K 1611. Beruházások 1.100.000 Állományba vétel piaci értéken, mivel a piaci érték kisebb, mint az előállítási költség! 1.100.000 A beruházás bekerülési értékét legfeljebb a próbaüzemelés során felmerült, bekerülési érték részét képező költség ráfordítás összegével lehet csökkenteni. (pontosítás, egyértelműsítés) Példa (5) b1) Próbaüzemeltetés során létrehozott prototípus: saját termelésű készletnek minősül utókalkuláció alapján Példa (6) b2) Próbaüzemeltetés során létrehozott prototípus: saját termelésű készletnek minősül piaci érték alapján T 1611. Beruházások K 582. SEEAÉ és 200.000 200.000 T 251. Késztermékek K 581. STK ÁV 1.400.000 1.400.000 Állományba vétel előállítási költségen, mivel a piaci érték T 251. Késztermékek K 581. STK ÁV 1.200.000 1.200.000 az előállítási költséget meghaladja! 16
Példa(7) b3) Próbaüzemeltetés során létrehozott prototípus: saját termelésű készletnek minősül piaci érték alapján T 251. Késztermékek K 581. STK ÁV 1.100.000 Állományba vétel piaci értéken, mivel a piaci érték kisebb, mint az előállítási költség! 1.100.000 19. Mi a különbség az alvállalkozói teljesítés és a közvetített szolgáltatás között? A vállalkozás Alvállalkozói teljesítés vagy közvetített szolgáltatás? szolgáltatás értékesítés B vállalkozás szolgáltatás értékesítés A szolgáltatást B vállalkozó nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, hanem változatlan formában továbbszámlázza azt. A vevője is és egyben szállítója (nyújtója) is a szolgáltatásnak. C vállalkozás B és C viszonylatában a szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. A továbbszámlázás nem feltétlenül változatlan áron történik. A prototípus bekerülési értékén felüli próbaüzemeltetési költség A közvetített szolgáltatások nem azonosak az alvállalkozói teljesítményekkel. T 1611. Beruházások K 582. SEEAÉ 300.000 300.000 Minden szolgáltatás lehet közvetített, de nem minden alvállalkozói teljesítés minősül közvetített szolgáltatásnak. Alvállalkozói teljesítések A szerződés és a számla tartalmazza..???? Közvetített szolgáltatások Gyakorlati szempontok Alvállalkozói teljesítés Példa: fuvarozás továbbszámlázását nem fogadták el alvállalkozói teljesítésnek a HIPA alapjának meghatározásakor. 52. 32.alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll... Ptk. XXXV. fejezete szerint vállalkozási szerződés: az építési szerződés, a szerelési szerződés, a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, az utazási szerződés 20. Elhatárolható-e a biztosítótól kapott kártérítés, ha azt részben vagy egészben a megsemmisült ingatlanok pótlására használják fel? A halasztott bevételként figyelembe vehető bevételekről a számviteli törvény tételesen rendelkezik. (45. ) A biztosító által fizetett kártérítés összege a felsorolásban nem szerepel! A biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt tárgyévi vagy tárgyévet megelőző évhez kapcsolódó összeget a tárgyévi egyéb bevételek között kell elszámolni. (77. ) 17
Kérdések (30 perc) 21. Figyelembe lehet-e venni a személyi jellegű egyéb kifizetéseket a közvetlen önköltségben? 22. Hogyan kell könyvelni a saját termelésű készlet természetbeni bérként történő juttatását? 23. Mi a helyes elszámolás, ha a forintban számlázott teljesítés ellenértékét devizával egyenlítik ki? 24. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell elszámolni a társasházi közös költséget és a tetőfelújítás céljára a tulajdonosoktól beszedett összegeket? 25. Mi a helyes elszámolása a jövedéki adónak és a jövedéki adó visszatérítésének? Feltételek 21. Figyelembe lehet-e venni a személyi jellegű egyéb kifizetéseket a közvetlen önköltségben? A rövid válasz az, hogy igen, de csak feltételekkel. Ha nyújtását jogszabály kötelezően előírja Ha a juttatás szerződés, megállapodás, belső szabályzat alapján alanyi jogon megilleti a munkavállalót A közvetlen önköltség meghatározásakor biztosítani kell a közvetlen költségek kalkulációjának megfelelő alátámasztottságát, illetve a közvetlen és közvetett költségek megfelelő elhatárolását. Személyi jellegű egyéb kifizetések: természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozói díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható áfáját, továbbá ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) szja összeget is. [Szt. 79. (3) bekezdés] 22. Hogyan kell könyvelni a saját termelésű készlet természetbeni bérként történő juttatását? 23. Mi a helyes elszámolás, ha a forintban számlázott teljesítés ellenértékét devizával egyenlítik ki? 2. STK 581. STK ÁV 582. SEEAÉ 2. Áruk 100 100 1 100 100 2 100 100 4. ÁFA 4 471. Jöv. elsz. 541. Bérköltség 100 190 3 190 40 98. Elengedett köt. 50 5 6 40 50 Ha megállapodás alapján egyértelműen meghatározzák az alkalmazandó árfolyamot: akkor a felek által elfogadott árfolyam és a külföldi pénznem készletre vételi (Szt. szerinti) árfolyamának különbözetét árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Ha az alkalmazandó árfolyamra vonatkozóan nincs megállapodás: akkor a külföldi pénznem készletre vételi (Szt. szerinti) árfolyamán számított forintösszeg és a számlán szereplő forintösszeg különbözete nem minősül árfolyamkülönbözetnek. A feleknek ezt még rendezni kell. 18
24. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell elszámolni a társasházi közös költséget és a tetőfelújítás céljára a tulajdonosoktól beszedett összegeket? A közös költség megállapításának és így számviteli elszámolásának is kétfajta gyakorlata alakult ki. Egyéb követelésként év közben Ha a közös költséget az éves költségvetési tervben megállapítják és azzal év végén a tényadatok ismeretében a tulajdonosokkal elszámolnak (a különbözetet rendezik). Év végén igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Igénybe vett szolgáltatásként év közben Ha a közös költséget az éves költségvetési tervben megállapítják, de a terv és tényadatok közötti különbözettel év végén nem számolnak el (a különbözetet a következő időszak közös költségének megállapításakor veszik figyelembe) A tetőfelújításra fizetett összeg egyéb követelés. Megvalósuláskor a lakástulajdon bekerülési értékét növeli, vagy folyó költségként kell elszámolni. Az elszámolás bizonylata: költségvetési terv, fizetési értesítő, elfogadott időszaki elszámolás. A társasháznak a tulajdonos társaság részére külön bizonylatot nem kell kiállítania. 25. Mi a helyes elszámolása a jövedéki adónak és a jövedéki adó visszatérítésének? Ha a termék beszerzésekor, előállításakor merül fel Ha a termék értékesítésekor merül fel A jövedéki adó elszámolása A termék bekerülési értékét növeli A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj mennyiségére tekintettel visszatérített jövedéki adót egyéb bevételként kell elszámolni! (költségek ellentételezésére kapott támogatás, nem pedig a megfizetett jövedéki adó visszatérítése) Egyéb ráfordításként kerül elszámolásra Kérdések (20 perc) 26. A csődeljárás során be nem jelentett követelés minősíthetőe behajthatatlan, elengedett vagy elévült követelésnek? 27. Mi minősül utalványnak és milyen elszámolási szabályok kapcsolódnak hozzá? 26. A csődeljárás során be nem jelentett követelés minősíthetőe behajthatatlan, elengedett vagy elévült követelésnek? A végrehajtás során nincs (elég) fedezet Egyezségi megállapodásban elengedett (csőd és felszámolási eljárás esetén) A felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs fedezet 28. Milyen feltételek mellett fizethető osztalék előleg, mikor és hogyan kell elszámolni? 29. Kötelező-e a tulajdonosnak felvenni a részére megállapított osztalék előleg összegét? 30. Milyen szempontokat kell figyelembe venni és hogyan, mikor kell elszámolni a pótbefizetés összegét? Nem lehet eredményesen érvényesíteni (magas végrehajtási költség, az adós igazoltan nem lelhető fel) Behajthatatlan (Tényét és mértékét bizonyítani kell!) Bíróság előtt nem érvényesíthető Adóalapot növel! A felszámolás befejezésekor az átvett eszköz nem nyújt rá fedezetet Elévült 19
26. A csődeljárás során be nem jelentett követelés minősíthetőe behajthatatlan, elengedett vagy elévült követelésnek? Behajthatatlan a követelés, ha azt csődeljárás során csődegyezség keretében engedték el. Ennek alapdokumentuma az aláírt megállapodás. 27. Mi minősül utalványnak és milyen elszámolási szabályok kapcsolódnak hozzá? Felhasználásuk szerint vásárlási utazási étkezési (Erzsébet) vegyes felhasználású Széchenyi Pihenő Kártya Csoportosításuk Kibocsátó szerint saját kibocsátású a gazdálkodó kibocsátja, ami hálózatában levásárolható A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény alapján a csődegyezség csak arra a hitelező cégre vonatkozik, aki azt aláírta. internetes kedvezményoldalak kuponjai egyéb kuponok helyi pénzek (soproni kékfrank, balatoni korona) idegen kibocsátású a gazdálkodó megvásárolja, majd természetes személynek juttatja 27. Mi minősül utalványnak és milyen elszámolási szabályok kapcsolódnak hozzá? Saját kibocsátású utalványok elszámolása 27. Mi minősül utalványnak és milyen elszámolási szabályok kapcsolódnak hozzá? Idegen kibocsátású utalványok elszámolása értékesítéskor az ellenszolgáltatás időpontja bizonytalan kötelezettségként kell kimutatni (bevétel nem lehet) áfafizetési-kötelezettség nem keletkezik vásárláskor nem termék vagy szolgáltatás vásárlás (ráfordítás nem lehet) követelésként kell kimutatni áfafizetési-kötelezettség nem keletkezik átadáskor személyi jellegű egyéb kifizetés a kötelezettséggel szemben átadáskor személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a követeléssel szemben beváltáskor visszaváltáskor árbevételt, áfát kell elszámolni az értékesítésről kötelezettség csökken kötelezettség csökken visszaváltáskor átadás nélküli elévüléskor követelés csökken egyéb ráfordítást kell elszámolni követelés csökken elévüléskor rendkívüli bevételként kell elszámolni kötelezettség csökken Az utalvány nem készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, nem előleg, nem értékpapír, hanem követelés, illetve kötelezettség. 20