Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika NEMZETKÖZI ÉS EU KÖZJOG c. tantárgyból a Levelező munkarend III. évfolyam hallgatói számára 2011/2012-es tanév II. félév A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja A Tájékoztató információt ad a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (továbbiakban NKE RTK) mindazon Levelező III éves hallgatóinak, akik számára a Tanterv kötelezővé teszi a Nemzetközi és EU közjog című tantárgy előadásainak látogatását, illetve a félév zárásakor a vizsgák letételét. A Nemzetközi és EU közjog című tantárgy a 2007-2008-as tanév II. félévében került bevezetésre, mely valójában a korábban külön tárgyként oktatott Nemzetközi közjog és EU közjog matériáinak szintéziséből áll. A tárgy oktatásának célja: - hallgatók ismerjék meg a nemzetközi közjog és az európai közjog alapelveit, alapintézményeit, a nemzetközi jog alanyainak egymás közötti kapcsolatát, annak fejlődését és módosulásait. Legyenek tájékozottak az Európai Unió nemzetközi jogi alapjairól, a nemzetközi viták békés rendezésének lehetőségéről, a nemzetközi szervezetekről, a nemzetközi joggal kapcsolatos aktuális magyarországi kérdésekről. - A nemzetközi rendőri együttműködés, című rész jegyzetbe beépítésével a szerzők célkitűzése az volt, hogy a rendészeti képzésben résztvevő hallgatók bepillantást nyerjenek azon élő, hatékony nemzetközi együttműködési formákba, melyek az iskolapadból kikerülvén a gyakorlati munkában megkönnyíthetik a bűnüldözési munkájukat. Arra törekedtünk, hogy a száraz elméleti tények mellett praktikus, ténylegesen alkalmazható információkkal is gazdagítsuk a hallgatók ismereteit. Ami a rendőr, pénzügyőr, büntetés-végrehajtási és katasztrófavédelmi dolgozók és hallgatók számára különös jelentőséggel bír az általános uniós ismereteken túl, az az, hogy a rendészet egyes területein az uniós rendvédelmi együttműködés egyre fokozottabb, a schengeni határrendészeti követelmények növekvő és egyre magasabb színvonalú feladatellátást követelnek meg a fent említett területeken szerepet vállalóktól. Mindezek folytán sem vitatható a tantárgy aktualitása és fontossága, ennek következtében oktatása nélkülözhetetlen a rendészértelmiség körében is. A Nemzetközi és EU közjog oktatásának szervezése, formája A tantárgy oktatása az NKE RTK Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék feladata. Az előadásokat és szemináriumokat tartja: - dr. Nagy Judit rendőr őrnagy, rendőrségi tanácsos, főiskolai tanársegéd - dr. Szilvásy György Péter rendőr főhadnagy, főiskolai tanársegéd Telefon: 19-170, 06-(1)-392-35-35
A tantárgy oktatásának szervezett formája: előadás Az oktatás nem szervezett formája: konzultáció. A hallgató joga, hogy a tananyag elsajátítása során felmerülő problémája miatt konzultációs lehetőséget kérjen. Konzultációs lehetőségek: Konzultáció megbeszélhető a tanszéken: dr. Nagy Judit főiskolai tanársegéddel, illetve dr. Szilvásy György Péter főiskolai tanársegéddel. Felvilágosítás kérhető továbbá a tanszéken: a 06-1-392-35-35, illetve 19-170-es telefonszámokon. Tananyag: - a 2009-ben megjelent "Európai és Nemzetközi közjog I. II. (két kötetes) főiskolai jegyzet (kapható az NKE RTK jegyzetellátó boltjában) - az előadások anyaga, - a tantárgyfelelős tanár által a hallgatók számára készített és átadott segéd-tananyag - az egyes témaköröknél kötelező és ajánlott irodalomként megjelöltek. A tantárgy tematikája, tananyaga harmonizál a budapesti jogi karok tananyagával és azok tankönyvei alapját képezték a tananyag elkészítésének Az index aláírásának feltétele: az előadásokon való részvétel Nemzetközi és EU közjog tantárgy oktatásában részesülnek Levelező munkarend III. teljes évfolyam 6. félév: 20 óra előadás A számonkérés módja A hallgatók a tananyagból írásbeli (első és második alkalom), ennek sikertelensége esetén szóbeli kollokviumot (3. alkalom) tesznek. A tantárgy részletes programja Oktatási periódus február 13. 3-4-5-6. óra Előadások tematikája A nemzetközi jog fogalma A nemzetközi jog alapfogalmai. A nemzetközi jog alanyai és forrásai. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya. A nemzetközi jog általános szabályai. A nemzetközi szokásjog. A nemzetközi jog feltétlen érvényesülést kívánó szabályai (nemzetközi ius cogens). Az általános jogelvek. A nemzetközi jog kodifikációja. A nemzetközi szerződés. A nemzetközi szerződések jogának kodifikációja. A nemzetközi szerződés
fogalma, elnevezései és fajai. A szerződéskötés. A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai. A nemzetközi szerződések értelmezése. A nemzetközi szerződés alkalmazása, módosítása, érvénytelensége, megszűnése. A rendvédelmi szervek közötti nemzetközi együttműködés alapjául szolgáló szerződések típusai. Az állam Az állam keletkezése és megszűnése. Az államkapcsolatok. Az államok és a kormányok elismerése. Az államterület, annak megszerzése és elvesztése. A területi felségjog nemzetközi jogi korlátai. február 17. március 5. 3-4-5-6. óra március 9. március 19. március 22. 1-2-3-4. óra ENSZ Az ENSZ megalakulása, céljai (az ENSZ Alapokmány szerint). Az ENSZ szervezeti felépítése. Az ENSZ Közgyűlése. Az ENSZ Biztonsági Tanács felépítése, feladatai, kényszerintézkedései. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, ennek viszonya a szakosított intézményekhez és más nemzetközi szervezetekhez. ENSZ és a békefenntartás. ENSZ - reform? A diplomáciai jog. A diplomáciai képviselet felépítése, feladatköre. A diplomaták kinevezése, megbízatásuk megszűnése. A diplomáciai testület. A diplomáciai képviselet és tagjai mentességei. A diplomáciai épületek, közlekedési eszközök mentessége. A diplomatákra vonatkozó mentességek és kiváltságok a rendészet szemszögéből. A hazai rendvédelmi szervek intézkedési lehetőségei a diplomatákkal szemben. A konzuli képviselet felépítése, feladatköre. A konzulok kinevezése, megbízatásuk megszűnése. A konzuli testület. A konzulok mentességei. A tiszteletbeli konzul. EU történeti bevezető diavetítés Az Európai Unió története Az európai egységesülés gondolatának történeti előzményei. Az integráció történeti lépései. A második világháborút követő felgyorsulás. A Közösségek létrejötte, a bővülés folyamata, bővítési hullámok. Alapító szerződések és ezek fő módosításai. A Lisszaboni Szerződés vívmányai. Az Európai Unió felépítése és működése Együttműködési modellek, az EU szervezetének, működésének és intézményeinek főbb kérdései. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács létrehozása, funkciója, főbb feladatai. A Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács kapcsolata. A COREPER. A Tanács ülésezési módjai. A Tanács jogi helyzete, működése, vezetése. A Tanács főbb hatáskörei, szerepe a jogalkotásban. Az Európai Bizottság A Bizottság létrehozása, fejlődése. A Bizottság tagjai és testületei. A Bizottság tevékenysége, működése, főbb feladatai és hatáskörei. Az Európai Parlament A Parlament létrehozása, szerepe, főbb hatáskörei. A Parlament megválasztása, tagjai. A Parlament testületei, vezetői, döntéshozatala.
Jogérvényesítés az Európai Unióban Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság (Törvényszék) létrejötte, jelentősége. A közösségi bírák és főtanácsnokok. A bíróságok joghatósága, főbb hatáskörei. Az eljárásokról általában. A bíróságok egyes eljárásai. március 23. A közösségi jogrend A közösségi jog vagy európajog lényege összehasonlítás a nemzetközi joggal. A közösségi hatáskörök típusai a Közösségre ruházott hatáskörök. A Közösségben alkalmazott döntéshozatali eljárások, a jogalkotás módozatai, az erre módot nyújtó jogalapok. A közösségi jog forrásai. A közösségi és a tagállami jogok viszonyrendszerének jellemzői, közvetlen hatály és alkalmazandóság. Nemzetközi rendőri együttműködés kezdetei, INTERPOL Történeti bevezető. A nemzetközi rendőri együttműködés kezdetei. Az Interpol megalakulása, általános jellemzői, célja. A szervezet működésének alapelvei a rendőri együttműködés tükrében. Az Interpol tevékenysége, A nemzetközi bűnügyi rendőri együttműködés eszközei, INTERPOL szervezete, működése Európai bűnüldöző szervek, EUROPOL Európai bűnüldöző szervek. Összekötő tisztek. Európai Rendőrségi Hivatal: EUROPOL. Az EUROPOL céljai, feladata, funkciója, küldetése, megbízatása, szervezeti felépítése. Nemzeti egységek. Az együttműködés lehetőségei a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára. Az Europol számítógépes rendszere.. OCTA (Szervezett Bűnözési Fenyegetettség Értékelés) Magyarország és az EUROPOL, Europol Magyar Összekötő Iroda A tanórák helyszíne Az előadások helyszíne: NKE RTK Főépület T3 terem Kötelező irodalom: minden témakör esetében a jegyzet vonatkozó fejezete Ajánlott irodalmak: Nemzetközi közjoghoz: - Nemzetközi jogi dokumentumgyűjtemény (ELTE ÁJTK 1994.) - Valki László: A nemzetközi jog társadalmi természete (Kossuth Kiadó, 1989.) - 2005. évi L. tv. - a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról - Nemzetközi szerződések válogatott gyűjteménye (Dr. Laczkó Károly, ELTE, 1972.) - Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok (Tankönyvkiadó, 1991.) - Az ENSZ Alapokmánya - Alapvető tények az ENSZ-ről (Magyar ENSZ Társaság, 1991.) - Dr. Gál Gyula: Világűrjog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964.) EU közjoghoz:
- a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény; - Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. KJK, Budapest, 1996. - Berke Barna: Közösségi jog és a tagállamok jogrendszere: vonzások és taszítások. In: Magyar Jog, 1996, 243-248. o. - Berta Krisztina: A bel- és igazságügyi együttműködés az európai integráció folyamatában. In: Belügyi Szemle 3/2000. - Boytha György Papp Mónika: Az Európai Unió létrejötte, intézményrendszere és jogforrásai. 2., kiegészített kiadás. PPKE JÁK, Budapest, 2002. - Czuczai Jenő Ficzere Lajos (szerk.): Európa A-tól Z-ig. Mondat Kft, 1998. - Dienes-Oehm Egon Papp Mónika: Bevezetés az Európai Unió jogába. 2., kiegészített kiadás. PPKE JÁK, Budapest, 2003. - Dunay Gazdag (szerk.): A Nyugat-európai Unió. Tanulmányok, dokumentumok. SVKI, Budapest, 1994. - Fazekas Judit (szerk.): Az európai integráció alapszerződései 2. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002. - Kardos Angelika Csilla: Az európai uniós polgárság. In: Kilényi Géza: Fejezetek az alkotmányjog köréből. PPKE JÁK, Budapest, 2003. 254-256. o. - Kecskés László: Új elsőbbségi doktrína az EK jogában: pre-emption analízis. In: Magyar Jog 1/1994. 17-27. o. - Kende Tamás Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. - Kende Tamás Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. - Kende Szűcs Dunay: Kelet-Közép-Európa integrációja a tizenötök közös kül- és biztonságpolitikájához. Budapest, 1996. - Kovács Péter: A schengeni kérdés. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. - Masika Harmati (szerk.): Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában. ISM, Budapest, 1999. - Nagy Boldizsár: A schengeni rendszer és Magyarország: az út Amszterdamig és tovább. In: Acta Humana Emberi jogi közlemények. 37-38/1999. 24-56. o. - Várnay Ernő Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv, Budapest, 2004. - Virányi Gergely (szerk.): Határellenőrzés az Európai Unióban. Hanns Seidel Alapítvány, Budapest, 2000. Nemzetközi rendőrségi együttműködéshez: - Dános Valér Bobák Artúr: Az európai rendőri együttműködés. Europol, Budapest 2000. - Eördögh Árpád: Az Európai Unióval folytatott rendőri együttműködés és szervezett bűnözés elleni fellépés, Belügyi szemle 2000/3. - Ernyes Miklós: A rendőrségről 1998. Pécs
- Farkas Ákos: Az Európai Unió törekvései büntetőjogi együttműködés (át)alakítására Györgyi Kálmán Ünnepi Kötet 2004. - Finszter Géza: Rendészetek alkotmányos integrációja az Unióban, Belügyi Szemle 2004/5. szám - Hall Angus: A bűnüldözés nagy pillanatai, Zrínyi könyvkiadó Budapest, 1996. - Holé Katalin: Biztonságunk ára (Az Europol vizsgálata a jogállam szemszögéből) PhD értekezés Budapest 2007. - King, Mike: Rendőrségi együttműködés és határellenőrzés az új Európában a változás irányai, Társadalmi változások, bűnözés és rendőrség nemzetközi konferencia, Budapest 1992. június 1-4. - László Zoltán: Az Európai Unió tagországainak nemzetközi rendőri együttműködése, az Europol Rendőrtiszti Főiskola Rendvédelmi füzetek 2002/22. - Ligeti Katalin: Büntetőjog és Bűnügyi Együttműködés az Európai Unióban KJK Kerszöv Kiadványok 2004. - Masika Edit Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában, Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja Budapest, 1999. - Dr. Nyíri Sándor: Az Interpol szervezete és működésének elvei Rendészeti Szemle 1993/10 - Dr. Nyíri Sándor: A rendőrségek nemzetközi együttműködése ORFK Tájékoztató Különszám 110/1/1998 - Urwin, Derek W.: A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig (szerkesztette: Palánkai Tibor) Corvina Kiadó - Vida András: Az európai bűnügyi rendőri együttműködés aktuális kérdései Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, PhD Tanulmányok 2. Pécs 2004. Szakdolgozati témák Nemzetközi és EU közjog című tantárgyból 1. Magyarország részvétele a nemzetközi békefenntartásban. 2. A diplomáciai mentesség, annak rendészeti vetülete. 3. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 4. INTERPOL keretében megvalósuló nemzetközi rendőri együttműködés 5. Az Európai Unió felépítése és működése, döntéshozatali mechanizmusai. 6. A Lisszaboni Szerződés vívmányai az EU életében, különös tekintettel a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésre 7. Nemzetközi (elsősorban uniós) rendőri együttműködés (Europol) 8. Bűnügyi információk cseréje és analizálása az Európai Unióban (Prümi szerződés, Svéd kerethatározat, AWF) 9. Magyarország részvétele a nemzetközi (uniós) bűnügyi együttműködésben 10. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés evolúciója (Eurojust, Európai Igazságügyi Hálózat) Tanszékvezetői engedéllyel a meghirdetett témákon kívül más téma is választható. Budapest, január 31. Dr. Balla Zoltán s.k. tanszékvezető