43/2011.(XII.22.); 15/2012(V.25.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendelet Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének 14/2011.(IV.6.) önkormányzati rendelete Kenderes Város Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. Fejezet BEVEZETİ RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI 1. (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét. (2) A Képviselı-testület a címer és zászló használatát külön rendeletben szabályozza. (3) Az önkormányzat címere: Kenderes város címerében a kerekded pajzs ezüst mezejében két egymást alul keresztezı aranyszínő búzakalász helyezkedik el. A pajzson egy kissé jobbra fordított, fedett sisak van, s fölötte jobb lábában követ tartó daru áll. A pajzsra is ráboruló sisaktartó alapszíne mindkét oldalon a kék, ezüsttel és arannyal kiegészítve. (4) Az önkormányzat zászlaja: Kenderes város zászlaja téglalap alakú, fehér színő selyem. Középen mindkét oldalon a város címere természetes eredeti színezéső hímzéssel készült. Alatta félkörben KENDERES VÁROS felirat szerepel arany színezéssel. A zászlót körben arany szegély díszíti, két arany bojttal. A zászló méretaránya 3:2, alapmérete 1,5 x 1 m A zászló két oldalán lévı címer magassága 60 cm. (5) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne kör felirat: Városi Önkormányzat Kenderes helyezkedik el, középen a Magyar Köztársaság címere. 1
(6) A képviselı-testület gondoskodik arról, hogy Kenderes lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. (7) A település ünnepei: Kenderesi Nap, mely minden évben az augusztus 15.-hez közelebbi vasárnap Szeptember 4. Horthy újratemetési évforduló. (8) Az önkormányzat lapja Kenderes Város Krónikája. (9) Az önkormányzat weblapja: www.kenderes.hu (10)Az önkormányzat képviselı-testülete Díszpolgári címeket, és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz, melynek szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (11) A település nemzetközi kapcsolatai: - Sabinov (Szlovákia) - Predappio (Olaszország) - Kozy (Lengyelország) - Csíkszentmárton (Románia) (12) Külföldi önkormányzattal való további együttmőködésrıl szóló megállapodás megkötése a Képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. II. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A Képviselı-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti és mőködési elıírásokat a jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. 3. (1) Megnevezése: Kenderes Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) (2) Székhelye: 5331 Kenderes, Szent István út 56. (3) Mőködési területe: Kenderes közigazgatási területe (4) A Képviselı-testület hivatalának neve: Kenderes Város Polgármesteri Hivatala III. Fejezet FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK 2
4. (1) Az önkormányzat feladatainak eredményes megoldása érdekében együttmőködik Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzatával, illetve más önkormányzatokkal. (2) Az önkormányzat kötelezı feladatait az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Önként vállalt feladatok: különösen az önkormányzat pénzügyi lehetıségei függvényében: Oktatás: Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium mőködtetése és fenntartása. Sport: a) szabadidı sportprogramok támogatása b) Középtiszai MEDOSZ Sportkör mőködésének támogatása. Közbiztonság: a)rendırség támogatása b)polgárırség, közbiztonságot javító szervezetek támogatása. Egyéb feladatok: a) parkgondozás; b) civil szervezetek támogatása. (4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejőleg kell állást foglalni. 5. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. A képviselı-testület át nem ruházható hatásköreit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ö) 10. (1) bekezdése tartalmazza. (2) A képviselı-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselı-testületére ruházhatja minısített többségi szavazattal. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 3. és 4. számú melléklete tartalmazza. (3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselı kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselıtestületének a képviselı-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. (5) A polgármester, a bizottság törvényben megállapított hatáskörét a képviselı-testület nem vonhatja el, nem korlátozhatja. 3
6. A Képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetıit. IV. Fejezet A KÉPVISELİ-TESTÜLET MŐKÖDÉSE A KÉPVISELİ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA 7. (1) A képviselı-testület tagjainak száma 7 fı. A képviselı-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. (2) A képviselı-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) Az alakuló ülést a választást követı 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Felkérésére a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választás eredményét, és átadja a polgármester és a képviselık részére a megbízólevelet. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményérıl. A képviselı-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármesteri tisztség betöltésének módjáról (fıállású, vagy társadalmi megbízatású), választásáról, illetményérıl, vagy tiszteletdíjáról. (4) A képviselı-testület szükség szerint, általában havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselı-testület az üléseit a Városháza tanácskozó termében tartja, kivéve a kihelyezett üléseket. A képviselı-testületi ülést a polgármester távollétében az alpolgármester hívja össze és vezeti. Mindkettı tartós távolléte esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke jogosult az ülést összehívni és vezetni. (5) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselık legalább egynegyedének, vagy a képviselı-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. (6) A képviselı-testület összehívását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetıje, valamint népi kezdeményezés is indokolhatja. A kisebbséget érintı ügyekben a kisebbségi önkormányzat is indítványozhatja a képviselı-testület összehívását. (7) Az ülés meghívóját és az elıterjesztéseket a képviselıknek az ülés elıtt legalább 6 nappal kell megküldeni. A kézbesítés elektronikus formában e-mailen keresztültörténik. A képviselı-testület ülésének idıpontját, helyét és napirendjét tartalmazó meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláira. A napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatal titkárságán, a Városi Könyvtárban, valamint Kenderes város honlapján (www.kenderes.hu). 4
(8) Sürgıs, halasztást nem tőrı esetben az ülés elıtt 24 órával is kiküldhetı a meghívó, de az írásbeliségtıl el is lehet tekinteni. A sürgısség okát közölni kell. (9) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés elıtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívás mellızhetı, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgısség okát azonban közölni kell. A rendkívüli ülés anyagát a honlapon a meghívással egy idıben meg kell jeleníteni. (10) A képviselı-testület évente legalább egyszer, a költségvetési rendelet megalkotása elıtt Kenderesen és Bánhalmán közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselıi közérdekő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást, ennek idıpontját legalább 7 nappal elıbb, a testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint kell közzé tenni. (11) A Képviselı-testület üléseire meg kell hívni: Tanácskozási joggal: a) Kenderes város Önkormányzatának képviselıit, b) Kenderes város országgyőlési képviselıjét, c) jegyzıt, aljegyzıt, d) napirend tárgya szerint illetékes szervet, e) a hivatal napirend szerint érintett belsı egységeinek vezetıit, f) a bizottságok nem képviselı tagjait, g) akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges, h) Kenderes Város Cigánykisebbségi önkormányzat elnökét, i) a megbízott könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pontok megtárgyalásához, j) egyházak képviselıit, k) Rendırkapitányság körzeti megbízottját, l) az önkormányzati intézmények vezetıit, napirend szerint m) pártok, az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vezetıit, n) akiket a polgármester javasol. MUNKATERV 8 (1) A képviselı-testület évente jóváhagyott Munkaterv szerint végzi munkáját. (2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyzı állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé. Elıkészítéséhez javaslatot kér a képviselı-testület tagjaitól és a bizottságoktól. (3) A munkaterv tartalmazza: a) a képviselı-testület üléseinek tervezett idıpontját, napirendjeit, b) a tervezett napirendi pontok elıadóit, c) a tervezett napirendi pontot véleményezı bizottságok megnevezését. 5
9. (1) A képviselı-testület ülése nyilvános. (2) A képviselı-testület zárt ülést tart: A KÉPVISELİ-TESTÜLET ÜLÉSE AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI a) választás, kinevezés, felmentés, vezetıi megbízás adása, illetıleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, b) önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (3) A képviselı-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Errıl a képviselı-testület az érdekelt, az elıterjesztı vagy a képviselı-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minısített többség szükséges. (4) Amennyiben az ülésen a 9. (2) a) pontjában érintett személy az ülésen nincs jelen, az SZMSZ 7. számú függeléke szerinti nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e ügyének nyílt ülésen történı tárgyalásához Ennek hiányában ügye csak zárt ülésen tárgyalható. (5) A képviselı-testület zárt ülésen hozott döntését amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért az ülést követıen haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni. (6) A képviselı-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. (7) A zárt ülésen a képviselı-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzı, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértı vesz részt. Törvény elıírhatja, mely esetben kötelezı az érintett meghívása. (8) A képviselı-testület nyilvános és gazdasági ügyeket tárgyaló zárt ülésén a megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt. (9) Az (1) (6) bekezdésben foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak. 10. (1) A képviselı-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettıjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke vezeti. 6
(2) Az ülést az ülésvezetı nyitja meg: megállapítja, hogy a képviselı-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévı képviselık számát és a képviselı-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselı-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselık több mint a fele jelen van. (3) Az ülésvezetı az ülés teljes ideje alatt köteles ellenırizni a határozatképességet. Ha a képviselı-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. (4) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezetı az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselı-testület a következı ülésén elsıként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg. (5) A napirend tervezetét az ülésvezetı terjeszti a képviselı-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok elıterjesztıjét. A képviselı, illetve az elıterjesztık kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. (6) Az ülésvezetı a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételérıl szóló javaslattal. (7) A napirendrıl a képviselı-testület vita nélkül határoz, általában az alábbi sorrendiség betartásával: a) interpellációk, b) munkaterv szerinti beszámolók, jelentések, tájékoztatók c) elıterjesztések, ezen belül: - helyi rendelet-alkotásra irányuló - minısített többséget igénylı - egyéb elıterjesztések d) kérdések, bejelentések a nyílt ülés végén (8) Az ülésvezetı gondoskodik a rendfenntartásról, az ülés SZMSZ szerinti szabályszerő lefolytatásáról. ELİTERJESZTÉS 11. (1) Elıterjesztésnek minısül: a) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató, b) egyéb döntést igénylı javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra is irányulhat, c) a képviselı, a képviselı-testület, vagy a képviselı-testület bizottsága által elızetesen javasolt rendelet-és határozattervezet. (2) A testületi ülésre az elıterjesztés írásban, illetve elektronikus úton, vagy halaszthatatlan esetben szóban nyújtható be. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt elıterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen 7
történı kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelı idıt kell biztosítani, s azt lehetıség szerint szünet utáni napirendként kell tárgyalni. (3) Az elıterjesztés fıbb elemei: a) az elsı részben meg kell határozni az elıterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az elızményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendezı jogszabályokat, s mindazokat a körülményeket, amelyek lehetıvé teszik az értékelést, és a döntést indokolják. b) a második rész az egyértelmően megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelısök megnevezésével és a határidık megjelölésével. SÜRGİSSÉGI INDÍTVÁNY 12. (1) Sürgısségi indítványt írásban a polgármester, a bizottság, a jegyzı, legalább három képviselı fontos városérdekbıl terjeszthet elı. (2) A sürgısségi indítvány a sürgısség tényének rövid indoklásával, legkésıbb az ülés napján 12 óráig nyújtható be a polgármesternél. (3) A sürgısség tárgyában a testület dönt. Ha a polgármester, vagy valamely képviselı ellenzi az azonnali megtárgyalást, akkor sürgısség kérdését vitára kell bocsátani. (4) Ha a képviselı-testület az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat elıtt tárgyalja. A TANÁCSKOZÁS RENDJE SZAVAZÁS 13. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden elıterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a) az elıterjesztı a napirendhez a vita elıtt szóban kiegészítést tehet, b) az elıadóhoz a képviselı-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevık kérdést tehetnek fel, amelyre az elıadó köteles választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás idıtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalásra kétszer van lehetıség, idıtartama felszólalásonként a 2 percet nem haladhatja meg. Az idı túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. 8
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A képviselı a személye ellen irányuló megjegyzésre, támadásra akkor is jogosult válaszolni, ha kimerítette a felszólalási lehetıségét. (4) Az önkormányzati bizottság bármely elıterjesztéshez az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelı ajánlást nyújthat be a képviselı-testülethez. (5) Az elıterjesztı a javaslatot, illetve a települési képviselı a módosító javaslatát vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselı a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor azt a polgármester újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja. (6) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend elıadója válaszol a hozzászólásokra. (7) A vita lezárása után a határozathozatal elıtt a jegyzınek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetıen észrevételt kíván tenni. (8) Bármely képviselı, illetve a napirend elıadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendrıl történı levételét. A javaslatról a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő többséggel határoz. (9) A polgármester az elıterjesztésben szereplı és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elıször a módosító és kiegészítı indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében majd az eredeti határozati javaslatról. (10) A javaslat elfogadásához a jelenlévı települési képviselık több mint a felének igen szavazata szükséges. (11) A képviselı-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselıknek több mint a fele jelen van. (12) A képviselı-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzá tartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselı köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselı kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselı javaslatára a képviselıtestület dönt. A kizárt települési képviselıt a határozatképesség szempontjából jelenlévınek kell tekinteni. (13) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezetı állapítja meg, illetıleg a szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését. (14) A képviselı-testület minısített többsége szükséges a) rendeletalkotáshoz; b) szervezetének kialakításához és mőködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz; c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz; 9
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz; e) intézmény alapításához; f) a képviselı kizárásához; g) az Ö 12. (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez; h) titkos és névszerinti szavazás elrendeléséhez. (15)Minısített többséghez a megválasztott képviselık több mint a felének igen szavazata szükséges. (16) A képviselı-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelezı. A titkos szavazás elrendeléséhez a megválasztott képviselık több mint a felének igen szavazata szükséges. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történhet, melyet az önkormányzat Ügyrendi és Jogi Bizottsága bonyolít le. A szavazás eredményét tartalmazó jegyzıkönyv adatait a bizottság elnöke ismerteti a képviselı-testülettel. (17) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt a törvény írja elı, b) azt a képviselı-testület minısített többsége indítványozza. (18)Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani. (19) A név szerinti szavazáskor a jegyzı ABC sorrendben felolvassa a képviselık nevét, s a jelenlévı képviselık a nevük felolvasásakor igen -nel vagy nem -mel, illetve tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. Ezt a jegyzı a jelenléti íven jegyzi. Az errıl szóló külön hitelesített névsort a jegyzıkönyvhöz kell csatolni. (20) Az eldöntendı javaslatokat az ülésvezetı bocsátja szavazásra. Egy elıterjesztésrıl csak egy határozat hozható. A döntési javaslat szövegét egyértelmően és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arról egyértelmően lehessen szavazni. (21) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet. (22) A szavazásra bocsátás során az ülésvezetı szövegszerően ismerteti a szavazás tárgyát képezı javaslatot. A javaslatot szövegszerően nem kell ismertetni elegendı csupán arra utalni- ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban elıterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az elıterjesztı a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s e javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerőséggel megfogalmazást nyertek. (23) Az ülésvezetı elıször az elhangzás sorrendjében a módosító és kiegészítı javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítı javaslatok feletti szavazás lezárás után dönt a képviselı-testület az eredeti elıterjesztés szerinti javaslatnak a képviselı-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészérıl. 10
(24) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezetı soron kívül, az elhangzást követıen azonnal szavazásra bocsátja. (25) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezetı megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést. INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS 14. (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetıleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet elıterjeszteni a képviselıtestület tagjának a testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez és a jegyzıhöz. a) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal elıbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás elızetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követı 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak. b) Amennyiben az a) pontban jelzett határidı után vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás elızetes vizsgálatot nem igényel. c) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselınek meg kell küldeni, amelyet a következı képviselı-testületi ülésen napirendre kell tőzni. d) A képviselı-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. e) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselıt is be lehet vonni. A képviselı-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, illetve valamely önkormányzati bizottság elnökét. (2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, mőködési, döntési és elıkészítési jellegő felvetés vagy tudakozódás. (3) A kérdésre a képviselı-testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális idıtartama 3 perc. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselı-testület. A TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA 15. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetıje gondoskodik. Ennek során: a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja, 11
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illı, sértı kifejezéseket használ, illetve a képviselı-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít, c) ha a rendzavarás olyan mértékő, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, az ülés vezetıje rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlıdı rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (3) A kiváltó ok megszőnése után az ülés vezetıje azonnal elrendeli az ülés folytatását. (4) Az ülésvezetınek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. (5) A sajtó képviselıinek a munkavégzéshez szükséges helyet kell biztosítani. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók. JEGYZİKÖNYV 16. (1) A képviselı-testület ülésérıl az Ö 17.. (1) bekezdése szerinti tartalommal jegyzıkönyvet kell készíteni. (2) A képviselı-testület ülésérıl hangfelvétel készül. A hangfelvételt tartalmazó kazetták nem selejtezhetık. A hangfelvétel alapján kell elkészíteni a jegyzıkönyveket. (3) A jegyzıkönyv elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. A képviselı-testület nyilvános ülésérıl a jegyzıkönyvet három példányban kell elkészíteni, a zárt ülésrıl, pedig kétpéldányos jegyzıkönyv készül. (4) A jegyzıkönyvek egy-egy példányát, az ülést követı 15 napon belül a jegyzı köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetıjének. (5) A választópolgárok a zárt ülés kivételével a Polgármesteri Hivatal titkárságán és Kenderes város honlapján betekinthetnek a képviselı-testület elıterjesztéseibe és ülésének jegyzıkönyvébe. (6) A képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvét az ülésvezetı és a jegyzı írja alá. (7) A jegyzıkönyv tartalmazza a) az ülés helyét, idıpontját, jellegét; b) a megjelent és távol maradt képviselık nevét; c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevık nevét; d) az elfogadott napirendet; 12
e) napirendi pontonként az elıadók nevét, szóbeli elıterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét; f) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat; g) a szavazás eredményét és a határozat szövegét; h) az ülésvezetı esetleges intézkedéseit, a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket; i) a képviselı kérésére véleményének rögzítését; j) az ülés bezárásnak idıpontját; k) aláírásokat, dátumot, pecsétet. (8) A jegyzıkönyv mellékletét képezi a) a meghívó; b) az elıterjesztések; c) a rendelet, valamint a határozat-tervezetek egy-egy példánya; d) a jelenléti ív; e) az írásban benyújtott hozzászólás. V. Fejezet A KÉPVISELİ-TESTÜLET DÖNTÉSEI 17. (1) A képviselı-testület önkormányzati rendeletet alkot, és határozatot hoz. (2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétıl kezdıdıen folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következık szerint: a.) b.) Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének /200..(..hó..nap) önkormányzati rendelete (rövidítése: Ör.) A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés idıpontja. A rendelet címe. Kenderes Város Önkormányzata /200 (hó..nap) Kt. számú határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának idıpontja. (3) A testületi határozatokról évenként nyilvántartást kell vezetni, amelyrıl a jegyzı gondoskodik. (4) A határozatokat a jegyzıkönyv elkészítését követı 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelıs személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos elıterjesztéseket, jelentéseket a jegyzı a végrehajtásért felelısök közremőködésével készíti elı és terjeszti a képviselıtestület elé. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 13
18. (1) A képviselı-testület az Ö 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a) a polgármester; b) a képviselı; c) a képviselı-testület bizottsága; d) a jegyzı; e) a települési cigánykisebbségi önkormányzat elnöke; f) civil szervezet képviselıje. (3) A képviselı-testület különösen a lakosság szélesebb körét érintı rendeletek elıkészítésénél irányelveket, szempontokat állapíthat meg. (4) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett osztályvezetıi készítik el, a jegyzı közremőködésével. A testület megbízhatja az elıkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot is. A jegyzı akkor is köteles az elıkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elı. A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértı közremőködése is igényelhetı. A rendelet-tervezetet meg kell vitatnia a tárgy szerint érintett bizottságnak. (5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzı írja alá. Kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláján történı kifüggesztés. A rendeletek megtekinthetık továbbá a Városi Könyvtárban és Kenderes város honlapján (www.kenderes.hu). A jegyzı gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az ıket érintı rendeletekrıl. (6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester és a képviselık indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetérıl és a fontosabb tapasztalatokról. (7) A jegyzı köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. VI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ 19. (1) A képviselıt az Ö-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetıleg terhelik. (2) A testületi képviselı az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követı ülésen esküt tesz. Az eskü szövege az SZMSZ 2. számú függeléke. (3) A képviselı tevékenysége során hivatalos személyként jár el. 14
(4) A képviselı fıbb jogai: a) részt vehet a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenırzésében; b) megbízás alapján képviselheti a képviselı-testületet; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselıt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a képviselı-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését; d) A képviselı-testület hivatalától igényelheti a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést. Közérdekő ügyben kezdeményezheti a képviselı-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; e) A képviselı-testület ülésén a polgármestertıl (alpolgármestertıl), a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésıbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni; f) Kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzıkönyvhöz kell mellékelni; illetıleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzıkönyvben; g) A képviselı-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult. (5) A képviselı fıbb kötelezettségei: a) köteles tevékenyen részt venni a képviselı-testület munkájában; b) írásban, vagy szóban köteles a Polgármesteri Hivatal titkárságán bejelenteni, ha a képviselı-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetıleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van, c) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá tesz a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára; d) felkérés alapján köteles részt venni a testületi ülések elıkészítésében, valamint a különbözı vizsgálatokban; e) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál; f) a képviselı, a bizottság nem képviselı tagja a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak megfelelıen köteles megtartani a tudomására jutott állami, és szolgálati titkot. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll; 15
g) kapcsolatot tartani a város választópolgáraival, illetve a különbözı önszervezıdı lakossági közösségekkel; h) megbízólevelének átvételétıl, majd ezt követıen minden év január 1-tıl számított 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. VII. Fejezet A KÉPVISELİ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 20. (1) A képviselı-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A képviselı-testület a következı bizottságokat hozza létre: a) Ügyrendi és Jogi Bizottság; b) Városfejlesztési, Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság; c) Pénzügyi Bizottság; d) Oktatási, Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság; e) Szociális és Egészségügyi Bizottság A képviselı-testület állandó bizottságainak elnevezését, tagjainak névsorát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza. A képviselı több bizottság tagjának is megválasztható. (3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti. (4) A bizottság a belsı mőködésének szabályait az Ö és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg. (5) A képviselı-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetıleg az errıl szóló jelentésnek a képviselı-testület által történı elfogadásáig tart. A BIZOTTSÁGI MŐKÖDÉS FİBB SZABÁLYAI 21. (1) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjainak több mint felét a települési képviselık közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselıtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, elnökhelyettese, tagja. (2) A bizottság összehívására, határozatképességére és határozathozatalára, a képviselıtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 16
(3) A bizottság ülését az elnök, - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára. Az ülések összehívását a bizottság tagjai is kezdeményezhetik. (4) Bármely képviselı javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselıt. (5) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet. (6) A bizottsági döntésbıl kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minısített többséggel dönt. (7) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselı-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Ö 12. (6) bek.). (8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megırizni. (9)A bizottsági ülésekrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben döntést hoz, egyéb esetben emlékeztetıt kell készíteni. A jegyzıkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzıkönyvet a bizottság elnöke akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a jegyzı írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésrıl a bizottság elnöke akadályoztatása esetén az elnökhelyettes a legközelebbi ülésen tájékoztatást ad. (10)A bizottságok a tevékenységükrıl kétévenként beszámolnak a képviselı-testületnek. VIII. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZİ ÉS AZ ALJEGYZİ A POLGÁRMESTER 22. (1) A polgármester a megbízatást fıállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselı-testületnek, a képviselı-testület határozatképessége, döntéshozatala mőködése szempontjából települési képviselınek tekintendı. A polgármester a megválasztását követıen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. Megbízólevelének átvételétıl, majd ezt követıen minden év január 1-jétıl számított 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. (3) A képviselı-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az SZMSZ 4. számú melléklet tartalmazza. 17
(4) A polgármester illetményére és bérfejlesztésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot. (5) A polgármesternek a képviselı-testület mőködésével összefüggı feladatai: a) segíti a települési képviselık, bizottságok munkáját; b) összehívja és vezeti a testület üléseit; c) képviseli az önkormányzatot; d) biztosítja az önkormányzat demokratikus mőködését, széles körő nyilvánosságát; e) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat; f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlásban a közakarat érvényesülését; g) a polgármester a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértı képviselıtestületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. Amennyiben a képviselı-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértınek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követı 3 napon belül nyújthatja be. A képviselı-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (6) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenıen: a) javaslattal él a képviselı-testület felé az éven belül áthidaló önkormányzati hitel felvételére, amely a jegyzı ellenjegyzésével nyújtható be; b) javaslattal él a Pénzügyi Bizottság felé a költségvetési tartalék 200.000 Ft alatti felhasználására. (7) Fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselıit, és a velük való tárgyalás során elızetes megállapodásokat köt. (8) Nyilatkozik a sajtónak, hírközlı szerveknek. (10) Irányítja az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatainak ápolását. (11) A polgármesternek a bizottságok mőködésével összefüggı fıbb feladatai: a) indítványozhatja a bizottság összehívását; b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselı-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrıl a képviselı-testület a következı ülésén határoz; c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti; d) rendszeresen konzultál a bizottságok elnökeivel; e) segítséget nyújt a bizottsági döntések elıkészítéséhez, javaslatot tesz az ehhez szükséges hivatali közremőködés formáira. 18
(12) A Polgármesteri Hivatallal összefüggı fıbb polgármesteri jogosítványok: a) a képviselı-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a képviselı-testület hivatalát; b) a jegyzı javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában; c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja; d) a jegyzı javaslatára elıterjesztést nyújt be a képviselı-testületnek a hivatal belsı szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint ügyfélfogadási rendjére; e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a hivatalban a kiadmányozás rendjét; f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzı, és az önkormányzati intézményvezetık tekintetében; g) az által meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyzı hatáskörébe tartozó (Ö 36. (2) b) pont) esetén. A polgármester által meghatározott körben fenntartott egyetértési jogra vonatkozó polgármesteri nyilatkozatot az SZMSZ 9. számú függeléke tartalmazza. (13) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ö, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirıl és az önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról szóló 1994.évi LXIV. törvény határozza meg. AZ ALPOLGÁRMESTER 23. (1) A képviselı-testület saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minısített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkája segítésére egy fı, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármesterre megfelelıen irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. (3) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányításával végzi, ezért a képviselı-testületnek nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy az alpolgármester számára feladatokat állapítson meg. (4) Az alpolgármesterrel kialakított feladat-és munkamegosztásról a képviselı-testületet tájékoztatni kell. POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER HELYETTESÍTÉSE 19
24. (1) A polgármestert közvetlenül megilletı jogosítványokat (pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása stb.) az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselı-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá. (2) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejőleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselıtestület összehívására, mőködésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke gyakorolja. (3) Tartós akadályoztatásnak minısül: a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat; b) büntetı, vagy egyéb eljárás miatt tisztségbıl felfüggesztés; c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság. A JEGYZİ 25. (1) A képviselı-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelı jegyzıt nevez ki. A kinevezés határozatlan idıre szól. (2) A jegyzı vezeti a képviselı-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját. A jegyzı gondoskodik az önkormányzat mőködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: a) a polgármester irányításával elıkészíti a képviselı-testület, a bizottságok elé kerülı elıterjesztéseket; b) ellátja a képviselı-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselı-testület és a képviselı-testület bizottságainak ülésén; d) törvényességi észrevételeket tehet a döntés elıkészítés során, vagy az elıterjesztés vitájában; e) köteles jelezni a képviselı-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel; f) gondoskodik a testületi ülés jegyzıkönyvének elkészítésérıl, azt a polgármesterrel együtt írja alá, g) szervezi a jogi felvilágosító munkát; h) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselı-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintı jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésrıl; i) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzésérıl. (3) A jegyzı egyéb fıbb feladatai 20
a) döntésre elıkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, b) ellátja a jogszabályban elıírt államigazgatási feladatokat, és a hatósági hatásköröket, c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetıleg szabályozza a kiadmányozás rendjét; d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıi tekintetében. A kinevezéshez, vezetıi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetıi megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges; (4) Véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben. a) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára; b) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek, függelékeinek naprakész állapotban tartásáról; c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át. (5) A jegyzıt távolléte esetén az aljegyzı helyettesíti. AZ ALJEGYZİ 26. (1) A képviselı-testületnek a jegyzı javaslatára a jegyzıre vonatkozó szabályok szerint- aljegyzıt kell kinevezni a jegyzı helyettesítésére, a jegyzı által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan idıre szól. (2) Az aljegyzı a jegyzıt helyettesíti, a jegyzı által meghatározott feladatokat látja el. IX. Fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 27. (1) A képviselı-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel az önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. (2) A polgármesteri hivatalt a jegyzı vezeti. (3) A képviselı-testület a polgármester elıterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belsı szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét. (4) A polgármester elıterjesztését a jegyzı javaslatának figyelembevételével teszi meg. 21
(5) A hivatal a jegyzı által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint mőködik. A hivatal ügyrendjét az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza. (6) A képviselı-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, valamint az ügyfélfogadás rendjére. A bizottságok nem vonhatják, és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyzı vezetıi jogosítványait a hivatallal szemben. (7) A hivatal köteles ellátni a bizottságok mőködésével a képviselı-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselı-testülettıl átruházott hatáskörben jár el a bizottság. (8) A települési képviselı a hivatal dolgozóitól igényelheti a képviselıi munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést. Közérdekő ügyekben kezdeményezheti a képviselı-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. (9) A polgármesteri hivatal elıirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejőleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal mőködéséhez szükséges elıirányzatokat, mőködési, fenntartási költségeket. A polgármesteri hivatal önálló jogi személy. (10) A polgármesteri hivatal részletes ügyrendjét, belsı tagozódását, az ügyfélfogadás rendjét, idejét az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza. (11) Idıszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre. (12) A jegyzı döntése szerint az osztályvezetık, csoportvezetık, valamint érdemi ügyintézık kiadmányozási jogot kapnak. (13) A polgármesteri hivatal köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselı-testületnek és az önkormányzat bizottságainak. (14) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az adatvédelemrıl szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselıi jogviszony megszőnése után fennáll. A hivatali köztisztviselı minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyzı tudomására hozni, amely az elıbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja. X. Fejezet A TÁRSULÁSOK 22
28. (1) Az önkormányzatok - feladatainak hatékonyabb, célszerőbb, gazdaságosabb és ésszerőbb megoldása érdekében együttmőködhetnek egymással, valamint más gazdasági és szolgáltató szervezetekkel, illetve társulásokat hozhatnak létre. (2) A képviselı-testület társulási megállapodások megkötése során az Ö 41. - 44.. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. (3) A képviselı-testület a többcélú kistérségi együttmőködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a jogszabályban megállapított statisztikai kistérségben többcélú kistérségi társulásban vehet részt. (4) A képviselı-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttmőködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak. (5) A lakossági önszervezıdı szervezetekkel való együttmőködés célja és rendeltetése: a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése; b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése. XI. Fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 29. A képviselı-testület hatáskörébe tartozó ügyekben, továbbá önkormányzati rendelet megerısítésére helyi népszavazást rendelhet el. A képviselı-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét. LAKOSSÁGI FÓRUMOK 30. (1) A képviselı-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minısül, ahol az állampolgárok szabadon felszólalhatnak. Fontosabb szabályai: a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen mőködı társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezıdések képviselıi közérdekő ügyben a képviselı-testülethez, az egyes települési képviselıkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzıhöz kérdéseket intézhetnek, illetıleg közérdekő javaslatokat tehetnek. 23
b) A közmeghallgatás helyérıl, idejérıl, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülı tárgykörökrıl a Városháza hirdetıtábláján, kell tájékoztatást adni a rendezvény elıtt legalább 7 nappal. c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. d) A közmeghallgatásról jegyzıkönyv készül, amelyre a képviselı-testület jegyzıkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzıkönyv összeállításáról a jegyzı gondoskodik. (2) A polgármester elıre meghatározott közérdekő tárgykörben, illetıleg a jelentısebb döntések sokoldalú elıkészítése érdekében - az állampolgárok és társadalmi szervezıdések közvetlen tájékoztatása céljából - városi győlést hívhat össze. Fontosabb szabályai: a) a győlés helyérıl, idejérıl, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülı tárgykörökrıl a Városháza hirdetıtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény elıtt 7 nappal. b) a győlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselıket, a jegyzıt, a polgármesteri hivatal csoportvezetıit. c) a győlésrıl jegyzıkönyv készül, amelynek elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik XII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, KÖLTSÉGVETÉSE A GAZDASÁGI PROGRAM 31. (1) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy az azt meghaladó idıszakra szól. (2) A polgármester a képviselı-testületnek olyan programot készít és nyújt be, amely az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. (3) A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. (4) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı- 24