A DREAMWORKS PICTURES és a UNIVERSAL PICTURES bemutatja az AMBLIN ENTERTAINMENT, a KENNEDY / MARSHALL és BARRY MENDEL produkciójában STEVEN SPIELBERG filmjét MÜNCHEN Munich Producer KATHLEEN KENNEDY STEVEN SPIELBERG BARRY MENDEL COLIN WILSON Forgatókönyv TONY KUSHNER ERIC ROTH GEORGE JONAS regénye alapján Rendezte STEVEN SPIELBERG AVNER...... ERIC BANA STEVE......... DANIEL CRAIG EPHRAIM... GEOFFREY RUSH FORGALMAZZA A UIP-DUNA FILM www.uipduna.hu
A FILM KÉSZÍTÉSÉRŐL 1972 szeptemberében egy addig példa nélküli terrorista támadás tanújává válik 900 millió tévénéz ő szerte a világon. A müncheni nyári olimpiai játékok második hetében, teljesen váratlanul, a Fekete Szeptember nev ű szélső séges palesztin csoport behatol az olimpiai faluba, ahol meggyilkol két izraeli sportolót és túszul ejt további kilencet. Míg a Münchenben lezajlott terrort az egész világ végignézte és átérezte, a következményei nagyrészt titokban maradtak. STEVEN SPIELBERG legújabb filmjében, a München (Munich) című thillerben az 1972-es müncheni eseményeket és az azokat követ ő megtorlást mutatja be, amely a modern történelem egyik legkegyetlenebb bosszúhadjárata. A történet középpontjában Avner (ERIC BANA), a fiatal izraeli titkosügynök áll. A müncheni mészárlástól felbő szült hazafit felkeresi egy Moszad ügynök, Ephraim (GEOFFREY RUSH), és felkéri, hogy vegyen részt a példa nélkül álló küldetésben; hagyja el állapotos feleségét, mondjon le addigi életérő l, és segítsen kézre keríteni a müncheni gyilkosságokkal vádolt tizenegy férfit. Steven Spielberg visszarepít a történelem egy meghatározó pillanatához A leginkább rettegett félelmeink igazolódtak be ma este. Ezekkel a szavakkal jelentette Jim McKay sport kommentátor 1972. szeptember 6-án, hogy a palesztinok által fogva tartott tizenegy izraeli túsz, köztük sportolók, edzők és sport- tisztségviselő k, mindannyian halottak. Legtöbbjük a fürstenfeldbrucki repülő tér kifutópályáján vesztette életét a német hatóságok sikertelen mentési akciója során kibontakozott tűzharcban. A világ nemsokára megtudta, hogy az olimpiai faluba kalasnyikovokkal és kézigránátokkal betört férfiak úgynevezett fedayeen-ek (a szó jelentése önmagukat feláldozó emberek ). Sokukat jordán, szíriai és libanoni menekülttáborokból gyű jtötték össze; céljuk az volt, hogy a világ figyelmét a palesztin ügyre irányítsák, és a túszokért cserébe elérjék 234 palesztin fogoly, valamint két hírhedt német terrorista vezér, Andreas Baader és Ulrike Meinhof szabadon bocsátását. A Golda Meir-vezette izraeli kormány kezedetektő l fogva teljesen elzárkózott a tárgyalásoktól, Németország pedig nem volt hajlandó megengedni, hogy egy izraeli különleges alakulat tevékenykedjen Münchenben. Ehelyett a német rendő rség egy tragikus véget ért túszment ő akciót szervezett. Szeptember 5-én hajnalban kezdő dött és 21 órán át tartott, majd káoszba és lövöldözésbe torkollt a repülő téren, ahol a túszok, öt túszejt ő és egy német rendő r vesztette életét. A német rendő rség a maradék három túszejtő t élve elfogta. Néhány héttel késő bb, egy Lufthansa járat eltérítőinek követelésére a három túlélő fedayeen-t kiengedték a német börtönbő l. Sokak szerint ez a palesztinok és a német kormány által elő re megkoreografált színjáték volt. Az olimpiai játékok egy megemlékezést követő en folytatódtak, bár a hangulat komor és gyászos maradt. A világ igyekezett visszatérni a megszokott kerékvágásba. Ami ezután történt, az soha nem került bele a híradókba. Golda Meir miniszterelnöknő jóváhagyásával Izrael olyan akciót szervezett, amelyrő l senki nem beszélt. Szupertitkos csoport szervező dött azzal a küldetéssel, hogy minden Izraelt fenyegető terroristát megfélemlítsen; hogy a Fekete Szeptember tizenegy vezető jét bármi áron megsemmisítse. Eme hadmű velet létjogosultsága, amely számos dokumentum szerint végül tizenhárom személy ítélet vagy tárgyalás nélküli kivégzéséhez vezetett, máig vitatott. Bár sem az izraeli kormány, sem az izraeli titkosszolgálat, a Moszad, nem vallotta be hivatalosan, hogy létezett egy névtelen, de képzett merénylőkbő l álló nemzetközi csoport, több könyv és dokumentum tanúskodik róla. Két izraeli tábornok, 2
Aharon Jariv és Zvi Zamir pedig a televízióban is beszélt róla. Barry Mendel producerben 1972 müncheni eseményei élénk emlékként éltek, és minél többet tudott meg róluk, annál inkább kísértették. Ezért kezdett azon gondolkodni, hogy thrillert készít a felejthetetlen történet legkevésbé ismert és legvitatottabb részéről. Mendel négy év alatt dolgozta ki a projektet. Kathleen Kennedy producer a tervrő l Mendeltő l értesült, akivel korábban már a Hatodik érzék (The Sixth Sense) cím ű filmen közösen dolgozott. Kennedy ezután számolt be a projektről Steven Spielberg rendező nek, aki úgy döntött, hogy a Világok harca (War of the Worlds) cím ű blockbustere után nekivág a filmnek. Spielberg korábban már filmre vitt történelmileg meghatározó eseményeket A nap birodalma (Empire of the Sun), a Schindler listája (Schindler s List) és a Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) cím ű filmjeiben. Ezekhez hasonlóan a München története is sürget ő kérdéseket vet fel a világról, amelyben élünk, és amelyben élni fogunk. Spielberget részben ez indította arra, hogy a 33 éve történt eseményeket részletesen bemutassa emberi oldalukról, ahogyan eddig még nem láthattuk. Spielberg is élénken emlékszik 1972-re. Pontosan emlékszem rá, hogy hol voltam, milyen volt a tévé, amin néztem, és hogyan néztem, mint mindenki más, a Wide World of Sports-ot, amikor ez az incidens történt mondja. Kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem, és azt hiszem, ez a nyom kétszer olyan mély lett, amikor évekkel késő bb megnéztem a One Day in September című dokumentumfilmet. Hogyan hatott a küldetés a férfiakra, akiket megbíztak a bosszúhadjárattal? Hogy ezt a kérdést megválaszolja, Spielberg és Kennedy a Pulitzer-díjas drámaírót, Tony Kushnert kérte fel a forgatókönyv megírására, miután Eric Roth (Forrest Gump) George Jonas magyar származású kanadai újságíró Megtorlás cím ű könyve alapján megírta annak vázlatát. Mindig szerettem a nehéz feladatokat vallja be Kushner. És a hatalmas nehézség ennek a történetnek a megírásában az volt, ami már a kezdetektő l látszott, hogy a drámai hőseink, a főszereplő ink, öt férfi, akik embereket végeznek ki. Hihető nek kellett lenniük titkos ügynökként, de nem James Bond-értelemben, hanem hogy ő k valódi, bevetésre küldött ügynökök, akik egy titkosszolgálatnak dolgoznak, miközben ott marad a kérdés: Kik ezek a fickók valójában? Tehát, ami számomra izgalmas volt, hogy hitelessé tegyem ezeket a karaktereket, főleg Avnert. Avner a csapat vezető je, bár nem a megszokott értelemben folytatja a forgatókönyvíró. Hogyan kezd felébredni a lelkiismerete? Hogyan kerül elő térbe a saját, bels ő erkölcse és a túlélési ösztöne közötti összeütközés? A történet mindinkább egy olyan férfiról szól, akit a tisztességtudata nem hagy szabadulni. Kétszáz színész a világ minden tájáról A München cím ű film munkálatai úgy indultak, hogy a készítők nemzetközi méretű toborzásba kezdtek, hiszen csaknem 200 fő s színészgárdára volt szükségük. A szereposztásért felelő s Jina Jay beutazta a világot új, érdekes arcok után kutatva, miközben csupán a film nagy vonalakban létez ő történetével és azzal az ígérettel szolgálhatott a leend ő szereplő knek, hogy Steven Spielberggel dolgozhatnak. Több beszél ő szerep van ebben a filmben, mint bármelyikben, amit eddig rendeztem, beleértve a Kapj el, ha tudsz-ot (Catch Me If You Can) is mondja Spielberg. Mivel ennyi karakterrő l van szó egy ennyire sokrét ű történetben, amely pár évet és számos országot ível át, nagyon fontos volt számomra, hogy még a legkisebb karakter is annyira érdekes legyen, mint a legközpontibb szerepl ő. A legfontosabb öt szerep a filmben azé az öt, egészen különböz ő férfié, akik a túszok lemészárlása után, mindenüket hátrahagyva felteszik az életüket egy küldetésre Izraelért. Spielbergnek kész elképzelése volt arról, hogy milyen színészeket keres erre az öt szerepre. Úgy gondoltam, igen fontos, hogy ne csak öt különböz ő kinézet ű férfit 3
találjunk, hanem öt különböz ő színészi stílust, öt különböz ő akcentust, és öt teljesen egyedi személyiséget mondja a rendez ő. A csapat vezető je, Avner egyben a legfiatalabb is, és az egyetlen született izraeli. Avner hű en szereti hazáját, de a küldetés elő tt még soha nem kellett embert ölnie. Avner szerepére Spielberg mindig is Eric Bana-t szerette volna megnyerni, akit Ang Lee Hulk (The Hulk) cím ű filmjébő l ismert. Amikor láttam a Hulk-ban, láttam melegséget és erőt, ső t, egy aprócska félelmet is a szemében, ami szerintem nagyon emberivé tette. Elhatároztam, hogy emberivé teszem Avner karakterét ebben a történetben, ezért Eric volt az első választásom a kezdetektől állítja Spielberg. Bár Bana Ausztráliában született és ott is nőtt fel, a szereplők és a filmkészítő k nagy részéhez hasonlóan neki is vannak saját emlékei a müncheni olimpiáról. Csak négy vagy öt éves voltam akkor, de most is emlékszem néhány képre, és a történetet az évek során alaposan megismertem. Olyan esemény ez, amely mindig újra felbukkan az életedben, mert még mindig mostaninak tűnik. Steven Spielberg és Janusz Kaminski 70- es évek-beli thrillerje A München története három helyszínen bontakozik ki: a müncheni olimpián, amelyet a nemzetközi média bemutatott, a Moszad szupertitkos alvilágában, és az öt férfi belső világában, akiknek feladata a bosszú volt. Hogy mindezt vizuálisan megjelenítse, Steven Spielberg egyik régi munkatársához, a kétszeres Oscar-díjas Janusz Kaminski operatő rhöz fordult, akivel korábban már kilenc filmen dolgozott együtt. Kaminski 1972-ben lengyel kamaszként egészen másképp látta a müncheni eseményeket: a Vasfüggönyön keresztül. Legyelországban természetesen tragikus eseményként látták, ahogyan mindenütt a világon mondja. Ám a híreket, amiket a hivatalos forrásokból kaptunk, némileg áthatotta egy bizonyos előítélet. Kaminski a korábbi közös munkáik során már bevált módszert követve egy sor fényképet készített, hogy Spielberg kiválaszthassa azt, amely szerinte a film feszült, intenzív hangulatához illik. Azt remélték, hogy a film végül némileg hasonlítani fog egy 70-es évek-beli klasszikus thrillerhez. Steven és én ott tartunk a kapcsolatunkban, hogy elég nagyon röviden megbeszélnünk a dolgokat mondja Kaminski. Ismeri és megbízik a véleményemben, én pedig jól ismerem az esztétikai érzékét. Egy keveset beszélgetünk, főleg arról, hogy mit ne tegyünk, de a vizuális elemekrő l én döntök. Így hát elmentem Párizsba 2004-ben, és elkezdtem kísérletezni különféle színsémákkal, filterekkel, lencsékkel, sokféle világítással és kémiai eljárásokkal. Nyolc különböz ő ország szerepel a filmben, és eldöntöttem, hogy mindegyiknek külön megjelenést adok, nagyon finoman, egy kicsit más színpalettát folytatja az operatő r. Így minden országnak saját egyénisége van, holott majdnem az egészet Máltán és Magyarországon forgattuk. A színészek és a filmesek, köztük Kaminski számára az egyik legnagyobb kihívás az olimpián történt túszejtés hiteles és érzékletes bemutatása volt. A film a müncheni olimpia képeivel indul, de késő bb nagyobb részletességel is bemutatásra kerül visszatekintések által, amelyekben rekreált események és eredeti felvételek váltják egymást. A rekreált jelenetek felvétele érzelmileg kényes munka volt. El lehet képzelni, mennyire nehéz volt mondja az operatő r. Arab színészeket alkalmaztam a palesztin szereplő k eljátszására és izraeli színészeket az izraeliek eljátszására... és nagyon komolyan vették. Nagyon erő s volt az érzelmi töltet, és nem is annyira a technikán gondolkodtam, mint azon, hogyan tartsam egybe a színészeket és a filmeseket, hogy mindenki egyensúlyban legyen. Volt pár rázós hetem. 4
Bepillantás egy titkos világba A München igazán nemzetközi színtéren játszódik. A történet tizennégy európai és közel-keleti országon ível át Tel Avivtól Frankfurtig, Haifától Párizsig, és mindezt a 70-es évek elején. A filmhez több mint 120 díszletre volt szükség, ezért a filmeseknek alapvet ő fontosságú volt, hogy olyan helyszíneket találjanak, amelyek változatos külsőt és tájakat kínálnak. Spielberg és Oscar-díjra jelölt produkciós tervező je, Rick Carter, csaknem minden szükségeset megtaláltak Máltán és Magyarországon. Málta tökéletesen alakította a mediterrán és a közel-keleti helyszíneket, míg Magyarország nagyszerű en megfelelt több mint féltucat észak-európai város szerepére. Rómától Párizsig órákig tart az autóút, de Rick Carter ugyanezt az utat pár perc alatt megtehette Budapesten. Az Andrássy út, rajta az Operaházzal, a legjobb Párizskinézet ű helyszín, amit találhattunk volna. Az volt az érdekes, hogy szó szerint fél háztömbbel odébb volt Róma! lelkendezik Carter. Ez a két ország nem csupán változatos tájakat kínált, hanem ablakot is nyitott a múltra. A történet a hetvenes években játszódik, ami még mindig a második világháború utáni korszak, amikor még sok kosz és por borította Párizs és London utcáit magyarázza Carter. Budapest jelenleg a poszt-kommunista korszakában tart, ezért van hasonlóság közte és a háború utáni, korai 70-es évek-beli Nyugat-Európa között. Budapesten megtaláltuk a 30 évvel ezelő tti látványt. Bár Málta és Magyarország voltak a film fő forgatási helyszínei, néhány jelenetet az utánozhatatlan Párizsban vettek fel. Ezenkívül még egy helyszín volt, amelynek Carter nem találta hasonmását: New York. A történet abban a városban ér véget; oda viszi Avner feleségét és újszülött gyermekét, hogy új életet kezdjen velük. A stáb a helyszínek átalakításánál kisebb nehézségekbe ütközött. Máltán négy különböz ő ország autóira volt szükségünk a jelenetekhez mondja a járművekért felelő s Graham Kelly. Máltának elég nagy készlete van 70-es évekbeli autókból, de mind jobbkormányos, mint az Egyesült Királyságban! És Ciprus kivételével, a többi három ország jobboldali közlekedés ű volt! Amikor Magyarországra értünk, az ellenkező je volt igaz. Magyarországon jobboldali közlekedés van, és néhány jelenethez Londonban kellett lennünk, ami baloldali közlekedés ű. A problémát Kelly és csapata végül kormány-utánzatokkal és minden autóban egy extra sofőrrel tudta megoldani. Rick Carter [produkciós tervez ő ] és Joanna Johnston [jelmeztervez ő] igazán kiemelkedő munkát végzett a filmben szerepl ő korszak és helyszínek felelevenítése érdekében, mondja Kennedy. Munkájuk nagyon ízlésesen és hitelesen erő síti fel a realizmust, amit Steven a filmbe akart vinni. Azt hiszem, hogy a Schindler listája és a Ryan közlegény megmentése cím ű filmjeihez hasonlóan Steven mindennél inkább azt akarta hangsúlyozni, hogy ez nem csak egy film, hanem valóban megtörtént történet. Ha a film szerte a világban arra készteti az embereket, hogy beszélgessenek róla, akkor sikerült elérnünk, amit szerettünk volna. A SZEREPLŐ KRŐL ERIC BANA (Avner) az amerikai közönség számára A kegyetlen (Chopper) cím ű filmbő l vált ismertté, amelyet 2001-ben mutattak be. Ugyanebben az évben szerepelt A sólyom végveszélyben (Black Hawk Down; r.: Ridley Scott) cím ű filmben, majd egy évvel késő bb Az aranyrög (The Nugget) cím ű ausztrál filmben. Későbbi jelentősebb filmjei: Hulk (The Hulk; r.: Ang Lee), Trója (Troy; r.: Wolfgang Peterson). A közeljövőben a következ ő filmekben láthatjuk: Lucky You (r.: Curtis Hanson), Romulus, My Father. DANIEL CRAIG (Steve) az a színész, akit ez év októberében kiválaszottak a legújabb James Bond szerepére. Jövő re kezdi a Casino Royale cím ű film forgatását, 5
amelyben elő ször láthatjuk majd ebben a szerepben. Jelenleg a The Visiting (r.: Oliver Hirschbiegela) cím ű thrillert forgatja. A közelmúltban fejezte be a munkát a Have you Heard? (r.: Douglas McGrath) című filmen. Ebben az évben A fiók (The Jacket; r.: John Maybury) cím ű filmben láthattuk. Korábbi jelentősebb filmjei: Lara Croft: Tomb Raider (Lara Croft: Tomb Raider), Elizabeth (Elizabeth), Hotel Splendide, Álom Afrikáról (I Dreamed of Africa), Love and Rage, Obsession, Egyedül a ringben (The Power of One), A kárhozat útja (The Road to Perdition; r.: Sam Mendes), Anya és a szerelem (The Mother; r.: Roger Michell), Sylvia (Sylvia), Torta (Layer Cake; r.: Matthew Vaughn), Kitartó szerelem (Enduring Love; r.: Roger Michell). GEOFFREY RUSH (Ephraim) jelenleg A Karib-tenger kalózai (Pirates of the Caribbean) cím ű film folytatásán dolgozik. Rush a Ragyog!j (Shine; r.: David Helgott) cím ű film fő szerepéért számos díjat nyert, köztük a legjobb színésznek járó Oscar-díjat is. A Sade márki játékai (Quills; r.: Phillip Kaufman) cím ű filmért Oscar- díjra, a Szerelmes Shakespeare (Shakespeare in Love) cím ű filmért pedig Oscar- és Arany Glóbusz díjra jelölték. Korábbi jelentő sebb filmjei: Kegyetlen bánásmód (Intolerable Cruelty), A törvényen kívüli (Ned Kelly), Lantana A szövevény (Lantana), Frida (Frida), A panamai szabó (The Tailor of Panama), Ház a Kísértet-hegyen (House on Haunted Hill), Mystery Men Különleges hő sök (Mystery Men), Elizabeth (Elizabeth), Nyomorultak (Les Misérables), Egy csipet lélek (A Little Bit of Soul), A forradalom gyermekei (Children of the Revolution), On Our Selection, Twelfth Night, Játék és szenvedély (Oscar and Lucinda), Sztár a lelke mindennek (Starstruck). A FILM KÉSZÍTŐIRŐL STEVEN SPIELBERG (Rendez ő ) háromszoros Oscar-díjas rendez ő. A díjakat a Schindler listája (Schindler s List) és a Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) cím ű filmekért kapta. További jelentős filmjei: Sugarlandi hajtóvadászat (Sugarland Express), Bíborszín (The Color Purple), E.T. A földönkívüli (E.T. The Extra-Terrestrial), Az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark), Indiana Jones és a Végzet Temploma (Indiana Jones and the Temple of Doom), Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones and the Last Crusade), Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind), A nap birodalma (Empire of the Sun), A cápa (Jaws), Amistad (Amistad), Örökké (Always), Hook (Hook), Jurassic Park (Jurassic Park), Az elveszett világ Jurassic Park 2. (The Lost World: Jurassic Park). A közelmúltban készült filmjei: A.I. Mesterséges értelem (A.I. Artificial Intelligence), Különvélemény (Minority Report), Kapj el, ha tudsz (Catch Me If You Can), Terminál (The Terminal), Világok harca (War of the Worlds). TONY KUSHNER (Forgatókönyv) díjnyertes színdarabjairól ismert. Ezek közül a legsikeresebb az Angyalok Amerikában (Angels in America: A Gay Fantasia on National Themes) cím ű hétórás, kétrészes Broadway darab, amely számtalan díjat hozott a számára, köztük Pulitzer- és két Tony-díjat. A m ű a nyolcvanas évek közepén kibontakozott AIDS-krízisről szól. ERIC ROTH (Forgatókönyv) Oscar-díjat és Writers Guild-díjat nyert a Forrest Gump (Forrest Gump; r.: Robert Zemeckis) című film forgatókönyvéért. KATHLEEN KENNEDY (Producer) nagyon sok filmen dolgozott együtt Steven Spielberg rendező vel. Ezek között szerepel: E.T. A földönkívüli (E.T. The Extra- Terrestrial), Jurassic Park (Jurassic Park). 6
BARRY MENDEL (Producer) filmjei: Okostojás (Rushmore), Hatodik érzék (The Sixth Sense), A sebezhetelen (Unbreakable), Tenenbamu, a háziátok (The Royal Tenenbaums), Édes vízi élet (The Life Aquatic with Steve Zissou), Serenity (Serenity; r.: Joss Whedon). COLIN WILSON (Producer) is gyakran dolgozik együtt Steven Spielberggel. Közös filmjeik között szerepel: Jurassic Park (Jurassic Park), A Flintstone család (The Flintstones), Casper (Casper), Amistad (Amistad), Chipkatonák (Small Soldiers), Az elveszett világ (The Lost World), Az átok (The Haunting), Lara Croft: Tomb Raider (Lara Croft: Tomb Raider), Terminátor 3 A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines), Trója (Troy), Világok harca (War of the Worlds). GEORGE JONAS (A Megtorlás című regény írója) Budapesten született és itt végezte tanulmányait. 1956 óta Kanadában él. Tizenhárom könyve jelent meg, köztük olyan nemzetközi bestsellerek, mint a Megtorlás (Vengeance; 1984) és a By Persons Unknown (1977). Jonas legkedveltebb témái a Közel-Kelet, a terrorizmus elleni harc, a jog és a légi közlekedés biztonsága. Kanadai kiadványokon kívül rendszeresen publikál olyan nagynev ű amerikai és brit újságokban és magazinokban, mint a National Review, a Saturday Review, a Chicago Sun-Times, a The Daily Telegraph, a The Wall Street Journal, a United Press International és a The National Interest. Jelenleg a National Post cím ű kanadai újságba ír kéthetente megjelen ő rovatában. Huszonhárom éven át, 1962 és 1985 között, Jonas a Kanadai Televízió Társaságnál (CBC) dolgozott rádió- és tévéproducerként. Több mint 200 drámát és dokumentumfilmet írt, producerelt és rendezett, köztük a The Scales of Justice cím ű díjnyertes sorozatot. Jonas összsen tizenhárom média díj nyertese és további kilenc alkalommal jelölték valamilyen díjra. 7