1
Tartalomjegyzék oldalszámok 1. Bevezetés....4. 2. Adatforrások....4. 3. Demográfiai helyzet...4. 3.1. A lakosság korösszetétele- korfa...6. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás...8. 3.3. Házasságkötés, válás... 12. 4. Lakosság egészségét befolyásoló tényezők... 13. 4.1. Születéskor várható átlagos élettartam... 13. 4.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 14. 4.3. Jövedelmi viszonyok... 15. 4.4. Egy főre jutó GDP alakulása... 16. 5. Halandóság... 18. 5.1. Legfőbb halálokok megyénkben.18. 5.2. Keringési rendszer megbetegedése okozta halálozás... 19. 5.2.1. Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás..2. 5.2.2. Agyér-betegség okozta halálozás 21. 5.3. Daganatos megbetegedés okozta halandóság....22. 5.3.1. Összes daganatos megbetegedések okozta halálozás... 22. 5.3.2. Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganat okozta halálozás... 23. 5.3.3. Nyelőcső rosszindulatú daganata okozta halálozás... 24. 5.3.4. A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata okozta halálozás... 25. 5.3.5. Méhnyakrák és a prosztata daganat okozta halálozás... 25. 5.4. A légzőrendszer okozta halálozás... 26. 5.5. Az emésztő rendszer okozta halálozás... 27. 5.6. Külső okokra visszavezethető halálozás....29. 5.6.1. Önártalom, önsértés okozta halálozás... 3. 5.7. Egyéb halálokok... 3. 5.7.1. Dohányzás okozta halálozás... 3. 5.7.2. Az alkohol okozta halálozás... 31. 5.7.3. Veleszületett rendellenességek okozta halálozás... 32. 5.7.4. Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozás... 33. 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében... 33. 6.1. A -18 évesek legfőbb betegségei...33. 6.2. A felnőttek legfőbb betegségei..35. 7. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei...37. 7.1. Emlőszűrés... 37. 7.2. Méhnyak-szűrés...39. 8. Fertőző betegségek morbiditása....4. 8.1. Fertőző betegségek:....4. 8.2. Influenza....42. 8.3. Védőoltások....43. 8.4. Terhes nők Hepatitis B virus által okozott fertőződések kiszűrése... 44. 8.5. HIV tanácsadás... 44. 8.6. Fertőtlenítő tevékenység, sterilizálás... 44. 8.7. Tetvesség....45. 8.8. Hajléktalanszállók ellenőrzése... 46. 8.9. Rágcsálók elleni védekezés... 46. 8.1. Egyéb kártevők... 46. 8.11. Kórházhigiénés tevékenység... 46. 8.12. Hatósági tevékenység... 47. 2
9. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység...48. 9.1 Egészségfejlesztés...48. 9.1.1. Komplex iskolai egészségfejlesztési program előkészítésében és megvalósításában való részvétel... 49. 9.1.2. Az Egészség koaliciók, egészség szövetségek létrehozásának segítése... 49. 9.2. Nem fertőző epidemiológia... 52. 9.3. Veleszületett Rendellenességek Országos NYilvántartása (VRoNY)... 52. 1. Környezeti tényezők...53. 1.1. Környezet és telep-egészségügyi szakterület...53. 1.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz...53. 1.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz...57. 1.1.3. Művese állomások...58. 1.1.4. Szennyvízhigiéne...58. 1.1.5. Talajhigiéne... 58. 1.1.6. Aerobiológiai hálózat működése...59. 1.1.7. Nemdohányzók védelme... 59. 1.2. Élelmezés-és táplálkozás-egészségügyi szakterület...59. 1.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok...59. 1.2.2. Étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek..61. 1.2.3. Kozmetikumok...61. 1.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések...61. 1.3. Kémiai biztonság... 61. 1.4. Gyermek és ifjúságegészségügy....61. 11. JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása... 62. 11.1. Alapellátás...63. 11.1.1 Megoldásra váró problémák Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes településeinek alapellátási feladataiban... 65. 11.2. Otthoni szakápolás, hospice ellátás... 69. 11.3. Járóbeteg szakellátás... 69. 11.4. Fekvőbeteg ellátás... 7. 11.5. Mentés, betegszállítás... 72. 11.6. Gyógyszerellátás... 73. 11.7. Hatósági aktivitás...74. Szükséges tennivalók....75. Összefoglaló... 76. 3
1. Bevezetés A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv fontos feladata a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és a politikai döntéshozók és szakemberek tájékoztatása. Fontos, hogy emellett a közvéleményt tájékoztassuk a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. Az összeállított anyaggal a célunk a lakosság egészségi állapotának elemzése, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása, kormányzati, önkormányzati, szükség esetén szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. A WHO által elfogadott adat, hogy a genetikai tényezők valamint az egészségügyi ellátás, eltérő arányban határozzák meg az egészségi állapotot. A legnagyobb súllyal a társadalmi-gazdasági tényezők és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők bírnak. Az egészségfejlesztési szakterületnek ebben kiemelten fontos és hangsúlyos feladatai vannak, vagyis elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a figyelmet Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre, az egészségi-, társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamataira. Ezen tényezőkre befolyással bíró egészségpolitikusok, döntéshozók figyelmét felhívni szándékozunk, úgy, hogy hangsúlyozzuk, minden politikai döntés befolyásolja az ott élő lakosok egészségi állapotát is. Célunk tehát, hogy a megye lakosságának egészségi állapotát az önkormányzat képviselői megismerjék és az adatok ismeretében a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tegyenek. Az alábbi anyagban többek között bemutatjuk a megye demográfiai helyzetrajzát, a megye morbiditási és a mortalitási mutatóit, áttekintjük az egészségügyi alap- és szakellátást, a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységet, a 211. évi közegészségügyi és járványügyi adatokat, emellett pedig az elvégzett feladatainkat is. Javaslatokat teszünk a szükséges tennivalókra. 2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A standardizált halálozási arányszámokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) bocsátotta rendelkezésünkre, mely mutatószámokat az országos, illetve régiós adatokhoz viszonyítottuk. 3. Demográfiai helyzet A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 6%-a városban él. Jász-Nagykun- Szolnok megye közigazgatási egység Magyarországon, Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. A megye népsűrűsége 71,5 fő/km². Területe 5.582 km², az ország területének 6 %-a. Lakóinak száma 21 évben 39.775 fő, mely lakosok 2 városban és 58 községben élnek. A 78 település 7 jellegzetes kistérségbe szerveződött. A jászberényi, a karcagi, a kunszentmártoni, a mezőtúri, a szolnoki, a tiszafüredi és a törökszentmiklósi kistérség összetartozó történelmi, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi területek. A legnagyobb számú a szolnoki 12.85 fővel, míg a legkisebb a mezőtúri 28.722 fővel. (1. ábra) 4
1. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeinek lakosság száma 21. évben Törökszentmiklósi Tiszafüredi 39351 37379 Szolnoki 1285 Mezőtúri 1 28722 Kunszentmártoni Karcagi 3623 43424 Jászberényi 84864 Forrás: KSH A megye székhelye Szolnok Megyei Jogú Város, amely jelentős közlekedési, kereskedelmi, oktatási és idegenforgalmi központ. A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma 211. január 1-jén 386.752 fő volt, az előző évhez viszonyítva mintegy 4.23 fővel kevesebb. Az összlakossága minden évben kevesebb, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás tapasztalható. 198-ban még 446.78 (21-ben 39.775) fő volt a megye lakosságának népszáma. A csökkenés egyrészt a természetes fogyás, a születéseknek a halálozásokénál kisebb száma, másrészt a vándorlási veszteség okozza. A lakónépesség számát korcsoportos bontásban is vizsgáltuk, illetve megnéztük megyénkben az öregedési index mutató számait is. A megye lakónépesség számát korcsoportos bontásban megvizsgálva látható, hogy a régióban a három megye közül megyénkben kevesebb a -14 éves korosztály száma a 65-x éves korosztálynál, míg a másik két megyében ez az arány fordított. Megyénkben -14 éves korú 57.72 fő, míg a 65 év feletti 68.439 fő, így a különbség 1.737 fő, a többlet az idősebbek javára írható. (2. ábra) 2. ábra A teljes lakónépesség száma korcsoportos bontásban, a régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 211 évben 6 5 4 68 439 3 2 1 26 611 57 72 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg 14 éves 15 64 éves 65 X éves 5
Forrás: KSH Az öregedési index az idős korú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez ( 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. Jász-Nagykun-Szolnok Megye öregedési indexe a régió megyéi között is rosszabb mutatókkal rendelkezik. A vizsgált időszakban Jász-Nagykun-Szolnok megyében az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya a legnagyobb. Ez az arány az évek folyamán tovább növekedett, ugyanis 211 évben az 121,5, míg 199-ben 61,7 volt ez az indexszám, vagyis folyamatos romlás tapasztalható. (3. ábra) 3. ábra Öregedési index a régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 199-211 között 14 12 121,5 1 8 88,1 6 61,7 4 2 Forrás: KSH 199 21 211 Észak -Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg 3.1. A lakosság korösszetétele- korfa A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa, lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek, és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. A Korfa alakulása nemzetközi kitekintésben A politikai és gazdasági egységbe tömörült országok a népesség száma és a demográfiai mutatók szempontjából változatos képet mutatnak (4. ábra). A legkisebb régi tagállam, Luxemburg mindössze 45 ezer főt számlál, Németországban ennél 183-szor többen: 82,5 millióan élnek. Az új tagországok közül Málta a legkisebb, lakóinak száma 397 ezer fő, és Lengyelország a legnagyobb 38,2 millió lakossal. Akár a régi, akár az új tagokat tekintjük, Magyarország a középmezőnybe, a 8 11 milliós országok közé tartozik Ausztriával, Belgiummal, Csehországgal, Görögországgal, Svédországgal és Portugáliával együtt. A 25 korfa a tagállamok népességének nem és életkor (ötéves korcsoportok) szerinti százalékos megoszlását ábrázolja. A kékek a régi, a pirosak az új tagországok korfái, amelyek saját csoportjukon belül a népesség nagysága szerinti sorrendben követik egymást. A férfiak tekintetében megjelenő arányszámok a korfák bal oldalán, sötétebb színnel, a nőké a jobb oldalon, világosabb színnel szerepelnek. A korfák által lefedett terület tehát minden ország esetében ugyanakkora (1%), csak a korfák alakja más. A fa alján a 4 évesek, a tetején a 95+ évesek helyezkednek el. Szabályos karácsonyfa vagy háromszög-alakot akkor kapnánk, ha mintegy száz éven keresztül évről-évre (legalább) ugyanannyian születnének, az azonos korosztályban minden évben ugyanolyan arányban halnának meg, és nem lenne vándorlás (illetve annak eredménye nem módosítaná az arányokat). Viszonylag szabályosnak 6
mondható Írország korfája a 2 évesek feletti tartományban, Ciprusé a 4 évesek felett, több országé (például Dánia, Hollandia, Málta) az 5 évesek felett. 4. ábra Néhány ország korfája a magyarországi adatokhoz viszonyítva Forrás: KSH Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (5-6. ábra) A korfa hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny, felfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken. A várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-2%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedő népességről beszélhetünk, a létszám stabilizálódik, majd csökken. A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához viszonyítva is hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. 5. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint 211. január 1. Forrás: KSH 7
A korfán két nagyobb kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: 4-31 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 6-56 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 5-46 évesek (1962-1966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. 6. ábra Jász-Nagykun-Szolnok Megye népességének száma nem és életkor szerint 211. január 1. Forrás: KSH E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek ( az 5-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények az úgynevezett Ratkó-korszak - és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. A 8-as évek óta a népesség korösszetételének átrendeződése tapasztalható. A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság 211. január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul át, amely a korfa ábráin is jól nyomon követhetőek. (6. ábra) 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban és néhány országban is több évtized óta tartó folyamat. Magyarországon fogyás tapasztalható éppúgy, mint például Németországban, Bulgáriában vagy Litvániában is. Ezzel szemben Egyiptom, Svájc, Norvégia területén a szaporodás tapasztalható. Jász-Nagykun-Szolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is rosszabb. Szemben az Eurozóna-17 tagállamaiban megfigyelhető tendenciával ahol szaporodás figyelhető meg. (7. ábra) 8
Bulgária Lettország Magyarország Románia Németország Litvánia Oroszország Olaszország Észtország Ausztria Lengyelország Eurózóna 17 Dánia Szlovénia Szlovákia Spanyolország Svédország Belgium Svájc Hollandia Luxemburg Norvégia Franciaország Koreai K. Ciprus Új-Zéland Írország Törökország Izrael Egyiptom 7. ábra Természetes szaporodás/fogyás néhány országban és Magyarországon 211. évben 25 2 15 1 5 1, -5-4,1-1 Forrás: KSH A természetes szaporodás tekintetében megyénkben 21 évtől folyamatos fogyás tapasztalható. 211 évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5432 (21-ben 5515) fő volt, és 323 gyermek született (21-ben 3319), így ez évben 222 (21-en 2 196) fővel csökkent a népességszám megyénkben. Az előző évhez viszonyítva is nőtt a csökkenés aránya. Az adatok vizsgálatát követően megállapítható, hogy évről évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik, de a fogyás a megyénkben a legnagyobb mértékű. (8-9. ábra) 8. ábra Az élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak-Alföldi Régióban 27 211 között -2 22 211.év SzSzB term. szaporodás/fogyás SzSzB halálozás -2 196-1 841 21. év 29. év SzSzB élveszületés JNKSz term. szaporodás/fogyás JNKSz halálozás Forrás: KSH -1 845-1 917 28. év 27.év JNKSz élveszületés Hajdú-Bihar term. szaporodás/fogyás Hajdú-Bihar halálozás Hajdú-Bihar élveszületés 9
9. ábra Az élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 27 211 között 6 5 5 5 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 -2 5 5 739 5 676 5 615 5 515 5 432 3 822 3 831 3 774 3 319 3 23-1 917-1 845-1 841-2 196-2 22 27év 28 év 29 év 21 év 211 év élveszületés halálozás term. szaporodás/fogyás Forrás: KSH Halálozás tekintetében elmondható, hogy hazánk nem a legkedvezőbb helyen van, ugyanis Lettországot, Romániát, illetve Litvániát is megelőzzük kedvezőtlen halálozási statisztikánkkal. Az Eurozóna-17 országa adatai hazánkétól lényegesen kedvezőbbek. (1. ábra) 1. ábra Halálozás néhány országban, Magyarországon és az Eurozóna-17 országában 211 évben Koreai K Izrael Egyiptom Törökország Luxemburg Svájc Hollandia Spanyolország Franciaország Ausztria Eurózóna 17 Finnország Svédország Belgium Olaszország Lengyelország Csehország Németország Észtország Románia Litvánia Magyarország Oroszország Lettország Bulgária Forrás:KSH 5,1 5,2 6,1 6,3 7,4 7,8 8,1 8,4 8,6 9,1 9,3 9,4 9,5 9,6 9,7 9,8 1,2 1,4 11,4 11,8 12,7 12,9 13,5 13,9 14,7 1
Jász-Nagykun-Szolnok Megye halálozási adatai jobbak, mint amit a régió másik két megyéjében mértek. Megyénkben ugyanakkor 211 évben kevesebben haltak meg, mint 21-ben. (11. ábra) 11. ábra Halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak - Alföldi Régióban 211 évben 211 21 5 432 5 515 6 55 6 252 6 813 6 383 Szabolcs- Szatmár-Bereg 29 5 615 6 387 6 818 Jász-Nagykun- Szolnok 28 27 5 676 5 739 6 986 6 652 7 28 6 721 Hajdú-Bihar Forrás: KSH Csecsemőhalálozás, perinatális ok miatti halálozás Bármely társadalom fejlettségének fokmérője az 1 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások számának alakulása, vagyis a csecsemőhalálozás. A KSH adatai alapján elmondható, hogy míg 21-ben 29 csecsemő halt meg megyénkben, addig 211 évben 14 fő, így az előző évhez viszonyítva lényeges javulás tapasztalható. Ilyen javulás 26 óta nem fordult elő, ugyanis ez évben 1 csecsemőkorú haláleset fordult elő. (12. ábra) 12. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régióban 27-211 között 211 14 Szabolcs- Szatmár-Bereg 21 29 29 28 Jász-Nagykun- Szolnok 28 22 Hajdú-Bihar 27 23 Forrás: KSH 11
27 28 29 21 211 26 27 28 29 21 13. ábra Standardizált Halálozási Hányados (SHH) a Perinatális ok miatti halálozások tekintetében a régió megyéiben 26 és 21 év között nő férfi 74,1 181,7 Országos nő 1,9 férfi nő 92 98,9 Szabolcs- Szatmár-B férfi nő 65,1 115,6 Jász-Nagykun-Sz férfi 1,3 nő 1,8 Hajdú-Bihar férfi 82,2 Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A perinatális ok miatti halálozás tekintetében elmondható, hogy a 21 évi adatok jobb eredményeket mutatnak megyénkben mint, a 29 évben volt. A nőknél az országosnál kissé kedvezőbb, a férfiaknál kedvezőtlenebb, mint az országos adatok. A régióban a férfiaknál 21 évben a legkedvezőbbek adataink a többi megyéhez képest, a nőknél a középmezőnybe tartozunk, Szabolcs lényegesen rosszabb és Hajdú jobb adataival. A régióban mindkét nemnél legmagasabb Szabolcs megyében a halálozási statisztika. A régió adatait figyelembe véve Szabolcs és Hajdú megye perinatális halálozása kedvezőtlenebb megyénk statisztikai adataitól. (13. ábra) 3.3. Házasságkötés, válás A csökkenő születésszám mellett a házasságkötések száma is évről évre csökken, mint országosan, mint a régiónkban is. Ugyanakkor elmondható, hogy a házasságkötések száma a régióban a legkevesebb Jász-Nagykun-Szolnok megyében. (14. ábra) 14. ábra A házasságkötés és válás alakulása 27 és 211 év között a régió megyéiben Válás 828 Házasságkötés Válás 952 1 155 Szabolcs- Szatmár- Bereg Házasságkötés 1 158 Válás Házasságkötés 938 1 198 Jász- Nagykun- Szolnok Válás 934 Házasságkötés Válás 1 5 1 353 Hajdú- Bihar Házasságkötés 1 452 Forrás: KSH 12
4. A lakosság egészségét befolyásoló tényezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a születéskor várható átlagos élettartam, a jövedelmi viszonyok, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között szoros kölcsönhatás mutatható ki. 4.1. Születéskor várható átlagos élettartam A születéskor várható átlagos élettartam azon - egy adott naptári évre vonatkoztatott - életévének a száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmi-gazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek számítanak, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő embereknek. Ugyanakkor elmondható, hogy az évek folyamán nőtt a várható élettartam országosan és megyénkben is. 211. évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A 29 évben készült olyan felmérés ahol az EU országainak adatait is megvizsgálták. Sajnálatos tény, hogy a magyarországi érték messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. (15. ábra) 15. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és néhány országban 29. évben Egyesült Államok Japán Oroszország nő Horvátország Eurózóna 17 Európai Unió 27 Románia Olaszország 76,7 82,6 férfi Forrás: KSH Németország Magyarország Lettország Franciaország Észtország Csehország Belgium Ausztria 7,3 78,4 A 211. évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása. A várható élettartam mindkét nem tekintetében rosszabb, mint az országos. Elmondható az is, hogy a várható élettartam az elmúlt évek során nőtt. 199-ben a férfiaknál 65,6 év, a nőknél 73,24 év volt, ezzel szemben 211- ben férfiaknál 7,5 év, nőknél 77,79 év volt. A 21 év alatt a férfiaknál 4,9 évvel, nőknél 4,5 évvel nőtt. Megyénkben a férfiak esetében 7,5 év, nőknél 77,79 év volt a várható élettartam 211 évben, míg országosan 7,93 és 78,23 év, tehát kissé alacsonyabb a várható élettartam az országoshoz képest. (16. ábra) 13
férfi nő 16. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-Nagykun- Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 199-211 között 211 21 199 78,23 77,67 77,79 78,5 76,46 75,74 76,25 76,63 73,71 73,25 73,24 73,63 211 21 199 7,93 69,75 7,5 7,82 68,15 65,78 67,43 68,4 65,13 63,34 65,6 65,72 Forrás: KSH Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország 4.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt időszakban emelkedett. Megyénkben a 21 évi adatokhoz viszonyítva is, mert míg 21-ben 16,9 ezer fő volt munkanélküliek száma, addig 211-ben 17,3 ezer fő. A régió adatai összességében is romlottak. Munkanélküliségi ráta azt mutatja, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. Megyénk adatai az országos adatokhoz viszonyítva rosszabbak, de a régióban viszont a legjobb számadatokkal rendelkezik. (17. ábra) 17. ábra Munkanélküliségi ráta a régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 21-211 között Ország összesen 1,9 11,2 211 Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok 11,1 1,9 21 Hajdú-Bihar Észak-Magyarország Forrás: KSH 27 és 211 között megvizsgálva látható, hogy a munkanélküliségi ráta megyénkben 29 évben kicsit rosszabb volt, mint 211 évben, de 21 évihez viszonyítva viszont romlás következett be. (18. ábra) 14
18. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a régióban és Magyarországon 27-211 között 211 Országosan Dél-Alföld 21 29 Észak-Alföld Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Magyarország 11,1 1,9 8,5 9,4 11,4 Dél-Dunántúl 28 Nyugat-Dunántúl 27 Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Forrás: KSH 4.3. Jövedelmi viszonyok Magyarországot megvizsgálva látható, hogy évek óta Közép-magyarországon a legmagasabbak a havi nettó átlagkeresetek. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megyénkben 21-ben 112.666 Ft volt, Közép-magyarországon ezzel szemben pedig 156.338 Ft. A régió adatait áttekintve Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet kaptak havonta egy főre vetítve. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, azaz 116.977 Ft a nettó átlagkereset. (19. ábra) 19. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 26-21 év között Dél-Alföld 21 112 666 Észak-Alföld Szabolcs- Szatmár-Bereg 29 14 43 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar 28 12 319 Nyugat-Dunántúl 27 93 636 Közép-Dunántúl Közép- Magyarország 26 92 711 Forrás: KSH 15
4.4. Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott ország gazdaságának egy év alatt mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók a vásárlóerő paritás alapján. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A referenciavaluta általában az amerikai dollár (USD) egy adott évre számítva. Ezzel a módszerrel két problémán lehet felülkerekedni. Egyrészt a valutaárfolyamok finom és durva ingadozáson eshetnek át anélkül, hogy változnának a gazdasági körülmények. Ugyanis egy rövid távú nemzetközi összehasonlítás hamis eredményre jutna a piaci árfolyam használatával. Másrészt a szegény országok valutáit rendszerint alulértékelik a piacon a gyenge termelékenységük miatt A vizsgált országok közül 211 évben a legnagyobb az egy főre jutó GDP Luxemburgban (89.81 USD) Norvégiában (61.87 USD), az eurozóna-17 (35.371 USD) Európai Unió -27 (32.721 USD). Magyarországon ennél kevesebb, azaz 21.547 USD az egy főre jutó GDP. (2. ábra) 2. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása néhány országban az Eurozóna-17, az Európai Unió - 27 és Magyarországon (USD) 211. évben India Egyiptom Kína Dél-afrikai Köztársaság Románia Bulgária Lettország Oroszország Horvátország Litvánia Magyarország Észtország Szlovákia Málta Görögország Koreai Köztársaság 1 Spanyolország Olaszország Európai Unió 27 Japán Franciaország Eurózóna 17 Finnország Belgium Németország Dánia Svédország Ausztria Hollandia Svájc Norvégia Luxemburg 21 547 Forrás: KSH Magyarországon a GDP arányokat vizsgálva megállapítható, hogy az országos átlag 1 %, ehhez viszonyítva vizsgáljuk az egy főre jutó GDP alakulását az ország régióinak összehasonlításában. A vizsgált időszakban a régió adatai rosszabbak az országoshoz viszonyítva. A legmagasabb értéket Közép-Magyarországon mérték (21-ben 167,5%). Ez évben Hajdú-Biharban 73,1% míg Szabolcsban 53,5 %, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében 63,2 % volt. A régió három megyéje közül megyénk eszerint a középmezőnybe tartozik. Szabolcs megye adatai rosszabbak, Hajdú megyének pedig jobbak. Sajnálatos tény, hogy az előző évhez viszonyítva az adatok viszont romlottak. (21. ábra) 16
Egyesült Á. Norvégia Svájc Hollandia Dánia Kanada Ausztria Németország Franciaország Belgium Svédország Finnország Új-Zéland Olaszország Görögország Szlovénia Málta Szlovákia Koreai Közt. Csehország Magyarország Lengyelország Észtország Brazília Dél-afrikai K Mexikó Kína Egyiptom 21. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása az országos átlaghoz viszonyítva 27 és 21 év között Országosan Dél-Alföld 21 63,2 Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar 29 67,9 Észak-Magyarország Dunántúl Dél-Dunántúl 28 65,2 Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 27 64,4 Forrás: KSH 4.5. Egy főre jutó egészségügyi ellátás alakulása Az OECD adatai alapján elmondható, hogy az egészségügyi kiadások teljes összege (beleértve az állami, és a privát kiadásokat is) 29-ben a hazai GDP 7,4 százalékát tette ki, amely elmarad az OECD-országok 9,5 százalékos átlagától. Az Egyesült Államok szánja a legnagyobb összeget egészségügyi kiadásokra (17,4%), melyet Hollandia (12%), Franciaország (11,8%) és Németország (11,6%) követ derül ki az OECD Health Data 211 című tanulmányából. 9 22. ábra Egy főre jutó egészségügyi ellátás alakulása, vásárlóerő paritás alapján néhány országban, Magyarországon (USD) számítva 21 évben 8 7 6 5 4 3 2 1 61 1 Forrás: KSH Az egy főre jutó egészségügyi ellátást USD számítva a vizsgált országok adatainál látható, hogy messze legtöbbet az Egyesült Államokban költenek egészségügyi kiadásokra. Lengyelországnál vagy Észtországnál többet, de Szlovákiától és Németországtól jóval kevesebbet fordít hazánk az egészségügyre. (22. ábra) 17
5. Halandóság Az Standardizált Halálozási Hányados (SHH) adatait használtuk fel a mortalitás bemutatásra. A régió - illetve ahol rendelkezésre állnak a kistérség - adatainak bemutatása standardizált mutatók segítségével történt. A területi halálozási különbségek kimutatására indirekt standardizált halálozási hányadost (SHH) használtunk, mely százalékos formában fejezi ki a vizsgált terület halálozását az országos átlaghoz (1%) viszonyítva. Az SHH tulajdonképpen az a mutatószám, amely egy adott lakosságcsoportra vonatkozóan hasonlítja össze a halálozások tényleges számát a várt halálozással. Az adott lakosságcsoportban várt (elvárt) halálozást az összehasonlítás alapjául választott népesség halálozásból számolják ki. Ha ez a mutató adott lakosságcsoportban nagyobb, mint 1, akkor ott magasabb a halandóság, rosszabb a helyzet, mint az alapul választott népességben. 5.1. Legfőbb halálokok megyénkben A megyénk adatait összehasonlítva az országos adatokkal elmondható, hogy szinte minden halálok esetében az országos átlag felettiek a halálozási mutatóink. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható A 21 évi adatokat megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy mindkét nemnél az emésztőrendszeri és a keringési ok miatti halálozás hasonló az országoshoz. Nők esetében az országosnál valamivel kedvezőbbek a megyénk mutatói a külső ok miatti halálozás vonatkozásában. (23. ábra) 23. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a legfőbb halálokok vonatkozásában Magyarországon, a régióban 21 évben 14 12 1 8 6 4 2 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Emésztőrendszer Légzőrendszer Keringés Daganat Külső ok Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B országos Forrás: OTH 18
24. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a legfőbb halálokok vonatkozásában, Jász- Nagykun-Szolnok megyében az országoshoz viszonyítva 21-ben 14 12 1 12,3 13 12 112,3 14,8 13,7 16,6 97,7 95,9 87,4 14 12 1 8 8 6 6 4 4 2 2 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Emésztőrendszer Légzőrendszer Keringés Daganat Külső ok Jász-Nagykun-Szolnok országos Forrás: OTH Az összes halálozás adatait figyelembe véve 21-ben, megyénkben első helyen a légzőrendszeri, második helyen a daganat, harmadik a keringési ok, negyedik az emésztőrendszeri és végül ötödik helyen a külső ok miatti halálozás szerepel. (24. ábra) 5.2. A keringési rendszer megbetegedése okozta hal álozás A halálokok között kiemelt helyet foglal el a keringési rendszer, közte is főként a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nem esetében meghaladja az országos átlagot. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a keringési betegségek okozta halálozás vonatkozásban Magyarországon, a régióban 24-21 évben 12 115 11 15 1 95 9 85 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 24 26 28 21 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B országos Forrás:OTH 19
Sok haláleset, a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, - a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmódváltással megelőzhetővé válna. Az önpusztító életmód jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó élet esélyét. A keringési betegség okozta halálozás tekintetében a nőknél elmondható, hogy 21 évben a legrosszabb mutató a tiszafüredi kistérségben fordult elő, ezt követte a kunszentmártoni, illetve a mezőtúri kistérség halálozása. A legkedvezőbb a karcagi kistérségben volt a halandóság. A férfiak esetében a legrosszabb a törökszetmiklósi és a kunszetmártoni, a legkedvezőbb a szolnoki kistérségé volt. (26. ábra) 26. ábra Kistérségi standardizált halálozási hányados (SHH) a keringési betegségek okozta halálozás vonatkozásában Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 24-21 évben 14 12 1 8 6 4 2 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OTH 24 26 28 21 Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Mezőtúri 5.2.1. Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás Az ischaemiás szívbetegség oka nem ismert, ugyanakkor kialakulásában fontos szerepet tulajdonítanak az ún. kockázati tényezőknek: a vér magas zsiradékszintje, magas vérnyomásbetegség, dohányzás stb., melyek külön-külön is tetemesen, együttesen azonban hatványozódva fokozzák a betegség gyakoriságát. A vérlipidek szintje és a szívbetegségek közötti összefüggésben több nemzeti és nemzetközi vizsgálat alapján általánosan elfogadott. Epidemiológiai vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a magas vérnyomás egyik fő rizikó tényezője a koszorúér betegség kialakulásának. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-el való csökkenése az ischaemiás szívbetegség előfordulását 21%-al csökkenti a kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Megfelelő kezeléssel sokat tehetünk az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás ellen. Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás adatait megvizsgálva látható, hogy évek óta mindkét nem esetében kedvezőtlenebbek megyénk mutatói az országoshoz viszonyítva. 28 évhez viszonyítva lényeges változás nem tapasztalható. A vizsgált időszakban a nők adatai kedvezőtlenebbek, ez alól csak a 28 évi adat kivétel. (27. ábra) 2