ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Borota Községi Önkormányzat Borota, 2013. 05. 20. Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...4 A település bemutatása...4 Értékeink, küldetésünk...7 Értékeink, küldetésünk...7 Célok...7 Célok...7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...8 1. Jogszabályi háttér bemutatása...8 1. Jogszabályi háttér bemutatása...8 2. Stratégiai környezet bemutatása...10 2. Stratégiai környezet bemutatása...10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...28 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...28 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...37 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...37 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...41 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...47 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...47 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...52 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...52 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...53 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...53 1. A HEP IT részletei...54 1. A HEP IT részletei...54 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...54 A beavatkozások megvalósítói...54 Jövőképünk...54 Az intézkedési területek részletes kifejtése...55 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...60 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...60 3. Megvalósítás...62 3. Megvalósítás...62 A megvalósítás előkészítése...62 A megvalósítás folyamata...62 Monitoring és visszacsatolás...62 Nyilvánosság...62 Érvényesülés, módosítás...64 4. Elfogadás módja és dátuma...65 4. Elfogadás módja és dátuma...65 HEP elkészítési jegyzék...65 HEP elkészítési jegyzék...65...66...66 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Borota Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Borota Községi Önkormányzati Képviselő-testület rendeleteiről Alaprendelet 2/2006.(III.3.) Alaprendelet neve Egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló rendelet módosítása Módosítás 3/2011. (III.21.) 8/2011. (IX.13.) 2/2012. (II. 23.) 6/2012. (IV.26.) 5/2011.(IV.28.) házasságkötés hivatali helyiségen kívüli és munkaidőn kívül történő díjak mértékéről 6/2011.(IV.28.) Szervezeti és Működési Szabályzat 3/2012. (II. 23.) 10/2011.(IX.13.) Gyermekvédelem helyi szabályozásáról 11/2011.(XII.15) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 12/2011.(XII.15) A település folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről 13/2011.(XII.15) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 13/2000.(X.26) A magánszemélyek kommunális adójáról 12/2008. (VII.18.) 8/2012. (X.01.) 11/2011.(XII.15) 12/2011.(XII.15) 10/2012. (XII.18) 13/2011.(XII.15) 11/2012. (XII.18.) 14/2004. (X.26.) 22/2006. (XII.22.) 21/2009. (XII.17.) 14/2011.(XII.15) 13/2012 (XII.18.) A szociális tűzifajuttatásról 11/1998. (VIII.31.) A település címeréről és zászlajáról 3/2010.(II.15.) A kitüntető címek alapításáról és adományozásáról 5/2008.(I.31.) A helyi iparűzési adóról 8/2009.(IV.22.) A helyi építészeti értékek 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Település stratégia, Településfejlesztési koncepció 3
védelméről 5/2002.(VII.31.) A háziorvosi körzet határainak megállapításairól 5/2003.(VIII.27.) A közművelődési feladatok ellátásáról 5/2001.(XI.21.) A köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól 12/2005. (XI.30.) A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 6/2003.(VIII.27.) A helyi sporttevékenységről és annak támogatásáról 13/2009. (VI.25.) A közterületen történő szeszesital fogyasztásról 18/2007. (IX. 30.) A helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról 8/2009. (IV.22.) A helyi építészeti értékek védelméről 7/2003. (VIII.27.) Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól 7/2004. (VI. 10.) 17/2009. (XI. 23.) 11/2004. (VI.29.) 17/2009. (XI. 23.) 2/2013. (II. 14.) Borota Községi Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről 6/2000.(IV.3.) A helyi temető fenntartásáról 15/2000. (X. 26.) 12/2009.(VI.25.) 17/2009. (XI. 23.) 12/2010. (VII.22.) 7/2010. (III.25.) A köztisztviselők illetménykiegészítésének megállapításáról 17/2009. (XI. 23.) Egyes önkormányzati rendeletek módosítása a belső piaci szolgáltatásról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelése miatt A település bemutatása Az alig másfélezer lakosú Borota község Bács-Kiskun megyek déli részén, Jánoshalmától nyugatra a várostól 10 km-re található. Területe összesen: 8179 ha, 3504 m 2. Földrajzi adottságára jellemző, hogy a homokbuckákkal tarkított síkság mintegy 60%-a homokos, míg 40%-a kiváló termőképességű talajból tevődik össze. Éghajlatára az Alföld éghajlata érvényes, a levegő páratartalma alacsony, a terület országos viszonylatban általában csapadékszegény. A település létezését egy 1237-es levéltári forrás támasztja alá, a borot nép okiratban, első ízben ekkor fordult elő. A falu a zivataros évszázadok során tatárjárás, törökdúlás, Rákóczi szabadságharc többször elnéptelenedett. A XV. században Boroti Pál volt a birtokosa, majd 1658-ban a falu Serényi Pál, 1750-ben pedig a Grassalkovich család tulajdona lett. Ők részekre tagolták és így elajándékozták majd eladták. A török uralom alól 1687-ben szabadult fel. 1872-ben önálló község lett egészen a XIX. század végéig, majd a múlt század elejéig Rém község pusztájaként szerepelt. Önálló községgé 1911-ben alakult. 4
Napjainkban a község lakosainak jelentős része mezőgazdaságból él. Különböző kultúrnövényeket termesztenek: gabonaféléket, kukoricát, napraforgót, kisebb területeken található dohány, repce, cukorrépa, paprika és paradicsom is. A termékenyebb területeken szőlő és gyümölcs termesztéssel is foglalkoznak. A község külterületének jelentős része fenyő és akácerdő. A vállalkozások 58. A község helyi járda és úthálózata mindenütt szilárd burkolatú. Vasúti közlekedés helyben nincs, de Jánoshalmáról biztosított, míg a szomszéd községekkel, városokkal rendszeres az autóbusz közlekedés. A településen élő összlakosság : 1356 fő. A lakosság összetétele: 688 nő és 668 férfi. A lakónépesség számának változása Év Fő Változás 2007 1404 2008 1365 97% 2009 1322 97% 2010 1303 99% 2011 1294 99% 2012 1356 104% Forrás: TeIR, Borota Községi Önkormányzat helyi adatgyűjtés Általánosságban elmondható, hogy miként számos magyar településre jellemző a község lakossága elöregedő. Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 688 668 1356 51% 49% 0-2 évesek 0-14 éves 92 88 180 51% 49% 15-17 éves 23 27 50 46% 54% 18-59 éves 344 437 781 44% 56% 60-64 éves 45 43 88 51% 49% 65 év feletti 184 73 257 72% 28% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5
Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 403 314 128,3% 2008 273 208 131,3% 2009 268 187 143,3% 2010 258 185 139,5% 2011 257 180 142,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Évtizedek óta csökken a gyermekek és a felnőttek, illetve aránya. Ugyanakkor növekszik az 50 év felettiek lét. Ez köszönhető az alacsony születési számnak, a magas halálozási aránynak, illetve a fiatal korosztály községből való elköltözésének a nagyobb munkalehetőség és a jobb életkörülmények reményében. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 17 28-11 2009 20 31-11 2010 26 32-6 2011 31 26 5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Természetes szaporodás 6
élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 8 30-22 2009 9 27-18 2010 7 30-23 2011 6 15-9 2012 4 23-19 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatgyűjtés Értékeink, küldetésünk A település legfőbb turisztikai értéke a csodálatos természeti táj. A történelem viharai matt kevés építészeti emlékkel büszkélkedik, mivel 800 éves múltja során, a község többször elnéptelenedett. Az itt élők így joggal büszkék töretlen élni akarásukra, szülőföld szeretetükre. A település önállóságának megszerzését követően épültek azok a jellegzetes épületek, amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az ide látogatóknak. Ezen épületek közé tartozik a Római Katolikus Plébánia épülete, a Szent Lukács Római Katolikus Templom valamint az 1930-as években épült Gyógyszertár, melyet 1931-ben nyitottak meg. Ez a gyógyszertár az egyik legrégibb a megyében, muzeális értékekkel rendelkezik. Borota egyik nagy büszkesége még a Borotai Takarékszövetkezet, ami az elmúlt évek során töretlenül fejlődött, és 2005. év végére az új szárny mellett a régi épület is megújult. Ma 7 kirendeltséggel és 45 dolgozóval rendelkezik. A Borotai Takarékszövetkezet vezetésének legfontosabb célja, hogy elérhetővé tegye a kisebb falvakban is a pénzügyi szolgáltatások minden területét. A községbe látogatók szívesen keresik fel a település központjában lévő parkot és a nemrégiben felújított játszóteret és Művelődési Házat is. Borota a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Jánoshalmi Járási Hivatalához tartozik 2013. 01. 01-től. Korábban három település (Rém-Kéleshalom-Borota) körjegyzőséget alkotott, majd 2013. 03. 01-től közös önkormányzati hivatalt létesített a közigazgatás terén. Az ökoturizmust kedvelőknek csodálatos látványt nyújt a község határában húzódó árvalányhajas ősgyep, valamint a Csókáserdő. A Gemenc területével határos ősgyepek és a sűrű erdők váltakozása kiválóan alkalmas lovas-gyalogos-kerékpáros túrákra. A vadászturizmus jelentős a környéken, hazai és időnként külföldi vadászok egyaránt szívesen látogatják az apró és nagyvadban gazdag erdőinket. Célok Borota község célja, hogy olyan település legyen, ahol azon alapelv érvényesül, hogy minden ember egyenlő, továbbá minden ember, - a nők, a fogyatékos személyek, a roma emberek, tartós munkanélküliek, a pályakezdők, az időskorúak, stb. számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, valamint kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén egyaránt. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Borota település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Borota Községi Önkormányzat az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja, melyben a következő irányelvek betartására törekszik: 7
1) A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés - és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára. 2) Az emberi méltóság tiszteletben tartása A foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. 3) Partneri kapcsolat, együttműködés A foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. 4) Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése. Borota Községi Önkormányzat minden lehetőséget igyekszik felkínálni a hátrányos helyzetben lévő munkanélküliek, az inaktívak munkaerő-piacra való visszakerüléséhez, s ezen cél érdekében közhasznú foglalkoztatást, továbbképzéshez kötött foglalkoztatást, valamint közmunkát irányoz elő. Meg kell találni azokat a pénzbeli, természetbeni, formális vagy informális támogatási lehetőségeket, kapcsolódási pontokat, melyek elősegítik és erősítik a nyugdíjasokkal történő kapcsolattartást és biztosítják azt, hogy az alapvető kötődések megmaradjanak a korábbi dolgozók vonatkozásában. A családos munkavállalók számára, a pénzügyi lehetőségek függvényében, tovább kell erősíteni a szociális jellegű támogatásokat, esetlegesen új támogatási lehetőségek, ösztönzők kialakításával. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és férfiak egyenjogúak. Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami 8
kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 1. a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és 2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. A HEP megalkotás során különös figyelmet kell fordítani a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 9
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Esélyegyenlőségi Program célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő borotai polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált, hagyományos tevékenységek megőrzésével és megtartásával. Ezen belül rendkívül fontos: 1. az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése, 2. az összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben, 3. az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, 4. a mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is. 2/2006. (III.3.) az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló rendelet. 12/2008. (VII.18.) a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Pl. költségvetési koncepció, gazdasági program, Településfejlesztési koncepció 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Borota község a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás tagja, mely 2004. július 1. napján alakult négy, a Jánoshalmi Statisztikai Kistérséget alkotó települési önkormányzat (Borota, Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút) részvételével. A Kistérség Bács-Kiskun megye déli részén, a Duna-Tisza közi Felső-Bácskában helyezkedik el. Autóbusszal, autóval egyaránt könnyen elérhető, vasúton a Baja-Kiskunhalas viszonylatban nyílik lehetőség. A Duna- Tisza-közén lévő kistérség - az "Arany-Bácska" Magyarország kincset érő tája, szubmediterrán éghajlattal, kiváló természeti- és termőtáji adottságokkal rendelkezik. A Kistérség központja Jánoshalma, a közel 9600 lakosú kisváros. A Jánoshalmi kistérség területe: 399,17 km 2. lakónépessége közel 17.000 fő, népsűrűsége pedig 42,80 fő/km 2. Megállapítható tehát, hogy a kistérség az ország és a régió ritkán lakott területei közé tartozik. A térségnek - az 54. és az 55. sz. főút között - rendkívül ritka az úthálózata. Az M9-es gyorsforgalmi út, amelynek nyomvonala az elképzelések szerint Jánoshalmától északra haladna, kétségtelenül nyitottabbá tenné a kistérséget. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat bővítése is. A kistérség vasúton a 154-es számú Kiskunhalas - Baja vonalon érhető el. A kistérség hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Az 1990-es években a gazdaság szerkezetében jelentős átalakulás ment végbe. Új 10
elemként jelentkezett a privatizáció, az új tulajdonosi réteg kialakulása és a piacgazdaságra történő átállás. Jánoshalma város vonzáskörzetében nincs olyan kiemelkedő természeti kincs vagy jelentősebb ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlődés motorja lehetne, kivéve a mezőgazdaságot. Ezért a kistérség gazdasági életében a mezőgazdasági árutermelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvető jelentőségű ma is és a jövőben is. Ennek oka elsősorban abban lelhető fel, hogy a nyolcvanas évek végén abbamaradt az Alföld iparosítása, és ennek következtében csak a kis- és középvállalkozások fejlődtek, amelyeknek a lehetőségeit döntően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése határozta, határozza meg. Jánoshalma és körzete hasznosítani tudta Kiskunhalas és Baja közelségét. Korábban a kistérség településein kevés ipari és egyéb gazdasági termeléssel, szolgáltatással foglalkozó vállalat volt. A nagyobbrészt egyéni vállalkozásban működő, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások az élelmiszeripar, a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások, a könnyűipar és az építőipar területén tevékenykednek. A kistérségben emellett a legtöbb munkalehetőséget az önkormányzatok, illetve azok intézményei nyújtják. Kisebb-nagyobb egyéni és társas vállalkozásokat is találunk a foglalkoztatók között, amelyek leginkább szakmunkás és betanított munkás munkakörben alkalmaznak dolgozókat. Az évszázadok során kialakult termelési kultúra az ökológiai adottságokat tükrözi. A gabonafélék szántóföldi termesztése a bácskai löszös hátság területén, gyümölcsösei a rétek és legelők az északi területen (Illancs) honosodott meg. A gazdálkodást itt is nehezíti a több mint másfél évtizedes csapadékhiány. A talajvízszintsüllyedés mértéke ráadásul a megyében itt volt a legnagyobb, következményeit csak a viszonylag külterjes művelési ág megoszlás mérsékli. Jánoshalma és térsége "a Három város" (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) környékére jellemző gazdálkodást folytatott az elmúlt évszázad elején. A homokos talajon többnyire pár holdas kisgazdaságok keretei között zöldséget, gyümölcsöt, bort termeltek. E tevékenység oly elismert volt az országban, hogy a rádió még az ötvenes években is bemondta a jánoshalmi zöldség-, és gyümölcsárakat, ami mérvadó volt az egész országban. A Jánoshalmai kistérség a Felső-Bácska Helyi Közösség tagja. A térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (2008.) az alábbi település szintű problémákat és lehetőségeket azonosítja. A település legfontosabb A település legfontosabb problémája lehetősége Borota Infrastruktúra hiányossága, M9-es útfejlesztés, turisztikai munkanélküliség fejlesztések Jánoshalma Munkanélküliség, elavult M9-es út fejlesztés infrastruktúra Kéleshalom Munkanélküliség Turisztikai célkitőzések megvalósítása, vendégfogadóház felújítása Mélykút Munkanélküliség, behatárolt Termálvíz hasznosítása a anyagi lehetőségek mezıgazdaságban és a turizmusban 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A falu alapvető problémája a demográfia helyzete. A falu lakossága az elmúlt 25 évben folyamatosan csökkent. Az egyes korosztályok mennyisége jelentősen átrendeződött. A következő 15 évre vonatkozó prognózis ezt az átrendeződést még radikálisabban mutatja, elsősorban az alapfokú és középfokú oktatásban részvevők, valamint a fiatal felnőtt korosztálynak csökkenése. Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat. A migráció szempontjából az elvándorlás a jelentősebb. Viszonylag kevés a betelepülő. A község a leghátrányosabb 11
kistérségben helyezkedik el, ezért a falu lakosainak többsége hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek közé sorolhatóak. A roma lakosságról községünkben számottevő adat nem áll rendelkezésünkre, mert a község lakosai közül senki nem vallja romának magát. A program adatai többnyire a KSH nyilvántartásából, a helyi Önkormányzat, Iskola, Óvoda, Egészségügyi alapellátás, Gyermekvédelem és Családsegítő Szolgálat, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ adatbázisaiból került felhasználásra. A 2012. év adatai még nem minden nyilvántartási területen lelhetőek fel. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. A 2008-as adatok szerint a társdalom 5-7 százaléka él mélyszegénységben Magyarországon, köztük kétszázezer gyerek. 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve volt. Borota Önkormányzata az általa szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunka-programokban való foglalkoztatottság terén kiemelt figyelmet fordít, a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőkre. A településen egyéni gazdálkodóként, őstermelőként, családi és társas vállalkozásban dolgoznak az emberek a település intézményein kívül. A lakosság jelentős része mezőgazdaságból él, ami a mai időjárási és gazdasági helyzetben igen kiszámíthatatlan jövedelmet jelent. A településen több kisebb, - nagyobb vállalkozás működik (a vállalkozások : 30), amik több helyi lakosnak is állást biztosítanak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. 12
Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a 15-64 év közötti lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők : 2004-2011 12,2-13,3% közötti kimagasló értékben figyelhető meg a 2009-es év 18,9%. A férfiak és a nők között az arány a vizsgált területen: nagyobb számban vannak jelen a munkanélküli férfiak, mint a nők. Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya. A településen élő aktív korú lakosságnak mintegy 14%-a nyilvántartott munkanélküli. A nemenkénti megoszlás mutatóját tekintve az álláskeresők aránya szinte megegyezik. Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 456 480 936 48 10,5% 66 13,8% 114 12,2% 2009 456 371 827 76 16,7% 80 21,6% 156 18,9% 2010 447 478 925 80 17,9% 79 16,5% 159 17,2% 2011 441 481 922 60 13,6% 63 13,1% 123 13,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliek aránya sajnos az utóbbi években egyre emelkedik, egyre fiatalodik az állástalanok életkora, egyre nagyobb számban vannak fiatal regisztrált munkanélküliek. 13
Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 97 133 144 128 126 20 éves és fiatalabb fő 1 1 0 0 5 % 1,0% 0,8% 0,0% 0,0% 4,0% 21-25 év fő 7 17 17 12 21 % 7,2% 12,8% 11,8% 9,4% 16,7% 26-30 év fő 10 16 17 13 11 % 10,3% 12,0% 11,8% 10,2% 8,7% 31-35 év fő 17 19 16 9 16 % 17,5% 14,3% 11,1% 7,0% 12,7% 36-40 év fő 13 22 27 22 20 % 13,4% 16,5% 18,8% 17,2% 15,9% 41-45 év fő 10 12 15 19 12 % 10,3% 9,0% 10,4% 14,8% 9,5% 46-50 év fő 18 22 23 19 14 % 18,6% 16,5% 16,0% 14,8% 11,1% 51-55 év fő 19 17 18 21 17 % 19,6% 12,8% 12,5% 16,4% 13,5% 56-60 év fő 2 6 10 13 10 % 2,1% 4,5% 6,9% 10,2% 7,9% 61 év felett fő 0 1 1 0 0 % 0,0% 0,8% 0,7% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal. 14
2011 Jánoshalmi kistérség Bács-Kiskun Megye nyilvántartott álláskeresők összesen fő 1615 32136 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, KSH fő 81 1430 % 5% 4,14% fő 238 4515 % 14,75% 14% fő 172 3597 % 10,6% 11,19% fő 201 4013 % 12,44% 12,48% fő 231 4282 % 14,30% 13,32% fő 224 4003 % 13,86% 12,45% fő 182 3812 % 11,26% 11,86% fő 176 3936 % 10,89% 12,24% fő 104 2340 % 6,43% 7,28% fő 6 201 % 0,37% 0,62% A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve időrendi változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztályok tekintetében miként változik. A korcsoportonkénti megoszlást vizsgálva kiderül, hogy magasabb az arány a regisztrált munkanélküliek között a 21 és 40 éves korosztályban, mint az az fölötti életkorban. Ez szinte megegyezik a Kistérség és Bács-Kiskun Megye adataival. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek és aránya nemenként év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli 15
fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 48 66 114 26 27 53 54,2% 40,9% 46,5% 2009 76 80 156 51 52 103 67,1% 65,0% 66,0% 2010 80 79 159 54 52 106 67,5% 65,8% 66,7% 2011 60 63 123 29 27 56 48,3% 42,9% 45,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek, nyilvántartott álláskeresők 56 fő, ami nagyon jó változást, csökkenést mutat az elmúlt évekhez viszonyítva, ami nagy mértékben köszönhető, a településre vonatkoztatva az országos közmunka programnak. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 110 112 222 4 3,6% 3 2,7% 7 3,2% 2009 114 108 222 8 7,0% 4 3,7% 12 5,4% 2010 111 112 223 8 7,2% 3 2,7% 11 4,9% 2011 109 116 225 5 4,6% 6 5,2% 11 4,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A pályakezdő álláskeresők sajnos nem csökkent az utóbbi években, viszont számuk nagy mértékben nem is gyarapodott. A Magyar Közlöny 136. számában került kihirdetésre 2012. október 15-én a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes módosításokról szóló 2012. évi CXLVI. törvény, mely 2013. január 1-jétől lépett hatályba. Ennek értelmében a 25 év alatti munkavállalók után kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, az eddigi 28,5 %-os szociális hozzájárulási adó január 1-től 16
14 %-ra csökken. Várhatóan ez a kedvezmény pozitívan befolyásolna az 25 év alatti munkavállalók elhelyezkedési esélyeit. év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1308 735 573 974 503 471 334 25,5% 232 31,6% 102 17,8% 2011 - - - - - - - - - - - - Forrás: TeIR,KSH népszámlálás A HEP sablon mellékletei összeállításának időpontjába 2011-es népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre, így csak 2001-es népszámlálási adatokat vizsgáltunk. 2001-ben a 15 éves és annál idősebb lakosság 25,5%-a általános iskolai végzettséggel nem rendelkezett. A nők és férfiak aránya azt mutatja, hogy 13,8%-kal több nő nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, mint férfi. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A regisztrált munkanélküliek iskolázottságát tekintve látható, hogy a településen nagyobb százalékban állástalanok a szakmával rendelkező, magasabb iskolai végzettségű lakosok, mint az alacsonyabb iskolázottságúak. A Magyar Közlöny 136. számában került kihirdetésre 2012. október 15-én a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes módosításokról szóló 2012. évi CXLVI. törvény, mely 2013. január 1-jétől lépett hatályba. Ez alapján a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve a tartós munkanélküliek és a GYES, GYED-ről visszatérő szülők után kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, mivel az eddigi 28,5 %-os szociális hozzájárulási adó január 1-től 14 %-ra csökken. Várhatóan ez a kedvezmény pozitívan befolyásolná az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók és a tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit. 17
Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 114 2 1,8% 52 45,6% 60 52,6% 2009 156 2 1,3% 63 40,4% 91 58,3% 2010 159 2 1,3% 68 42,8% 89 56,0% 2011 123 3 2,4% 46 37,4% 74 60,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal c) közfoglalkoztatás Borota községben 2010-től folyik közfoglalkoztatás. Évente több (2010-ben 36, 2011-ben 64, 2012-ben 39) fő jutott munkalehetőséghez.,start munka és hagyományos közfoglalkoztatás keretén belül. Közfoglalkoztatásban résztvevők év Közfoglalkozt atásban résztvevők Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásba n résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 36 4% 0 0 2011 64 6.85% 0 0 2012 39 4% 0 0 Forrás: Borota Községi Önkormányzat d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen nagy mértékű beruházásra jelen helyzetben nincs kilátás. A meglévő vállalkozások próbálnak fenn maradni a nehéz gazdasági helyzetben. A helyi üzemekben, vállalkozásokban többnyire helyi lakosok, családtagok azaz a település mintegy 85%-a dolgozik. Az állami szektorban dolgozók számát 65%-ban helyi lakosok teszik ki. A meglévő vállalkozások típusát tekintve mintegy fele kereskedelem és vendéglátó, továbbá mezőgazdasági, állattartási és feldolgozó iparhoz tartozik. A helyi önkormányzat költségvetéséhez nagymértékben hozzájárul az iparűzési adó bevétele, ami a kivetett és a befizetett összeg között mindig különbséget mutat, ami az adott évben be nem fizetett, de később behajtásra került terheknek tudható be. A gazdasági válság érezhető, különös tekintettel a mezőgazdaság, kereskedelem területén is. Sok cég kényszerül a fejlesztés helyett a fennmaradásra koncentrálni, működni több-kevesebb sikerrel. 18
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozás ok a településen Kiskeresk edelmi üzletek vendéglát óhelyek állami szektorban foglalkoztato ttak kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok helyben foglalkoztat ási programok ban részt vevők 2008 21 8 5 31 13615 12909 2 22 2009 25 9 5 32 34 18830 19184 1 31 2010 28 9 5 35 18113 18107 1 36 2011 28 9 5 33 2012 30 9 5 Forrás: TeIR, T-Star, Borota Községi Önkormányzat 15811 18602 1 64 21561 25503 1 51 A szomszéd községekkel, városokkal rendszeres az autóbusz közlekedés, vasútállomás legközelebb Jánoshalmán (10 km) a kistérségi központban található. A megyeszékhelyre illetve a fővárosba való közlekedés igen hosszadalmas és bonyolult a többszöri átszállás miatt. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség autóbusz átlagos utazási átlagos ideje járatpárok idő autóbusszal autóval munka-napokon Legközelebbi centrum 12perc 10 20 perc Megye-székhely 100 perc 0 120 perc Főváros 150 perc 0 200 perc Forrás: Borota Községi Önkormányzat e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. A településen a fiatalok munkához való hozzáférését nagy számban a helyi közmunka program biztosítja. Illetve a Start munkaprogramok, amelyet több helyi vállalkozó használ ki, a fiatalok munkába állása kapcsán. 19
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van Közmunka nem releváns - van Start Munkaprogram nem releváns - f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A községben az elmúlt időszakban 2 alkalommal rendeztek informatikai képzést, amelyen több aktív korú lakos vett részt és tett sikeres vizsgát. A munkaügyi központ segítségével pedig 3 szakmát sajátítottak el (dajka, házi beteggondozó ápoló, eladó), 3 fő nő, akik azóta is ezekben a munkakörökben dolgoznak. Jelenleg a Start munkaprogram keretében 5 fő vesz részt kertész képzésben. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja felnőttek munkaerő piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen van informatikai képzés, nyelvi képzés felnőttképző programok a vonzásközpontban van dajka, ápoló, kertész és eladó képzés, mérlegképes könyvelő, virágkötő egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen nincs - egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van van van felszolgáló, kőműves, eladó stb. közmunka program, Start munkaprogram közmunka program, Start munkaprogram A vonzáskörzetben összesen 12 főt alkalmaznak erdészeti illetve vízügyi munkák elvégzésében. 20
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Magyarországon a mélyszegénységben élők sajnos az utóbbi években nem változott pozitív irányban, a lakosság mintegy 7%-a él nagy mértékben létminimum alatt. Ez a tény településünkön is tapasztalható. A lakónépesség mintegy 5%-a él mélyszegénységben. Mélyszegénység fellelhető az aktív korúak, idősek és a fiatal korosztály tekintetében egyaránt. Az önkormányzat a mélyszegénységben élő lakosságot közmunka és Start munkaprogrammal próbálja segíteni. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Álláskeresési segélyben részesülők 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 936 11 1,2% 2009 827 13 1,6% 2010 925 15 1,6% 2011 922 2 0,2% 2012 923 2 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Járadékra jogosultak év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 114 15 13,2% 2009 156 21 13,5% 2010 159 16 10,1% 2011 123 11 8,9% 2012 126 6 4,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázatokból jól látható, hogy a regisztrált munkanélküliek 2008-2012 között csak kis mértékű ingadozást mutat. Jelentősebb csökkenés mutatkozik az álláskeresési segélyben és a járadékra jogosultak és a rendszeres szociális járadékban részesülők számában. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek Foglalkoztatást helyettesítő rendszeres szociális támogatás (álláskeresési segélyben részesülők év támogatás) fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában 2008 38 4% 56 49,12 2009 61 7,3 46 29,48 2010 58 6,2 64 40,25 2011 54 5,8 57 46,34 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Borota Községi Önkormányzat 21
Az Önkormányzat Képviselő-testületi illetve polgármesteri és jegyzői hatáskörbe biztosítja a jogszabályokban meghatározott különböző típusú segélyeket, valamint meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A 2010. évi KSH adatoknak megfelelően a község lakásállománya 737 db volt. A házak 98 %-ban (714) volt vezetékes víz és 70 %-ban (514) gáz, Szervezett hulladékszállítás 100 %-os volt, 653 db a villamos energia fogyasztók, ami 88,6%-os ellátottságot jelentett. A településen a szennyvíz és csatornahálózat még nincs kiépítve, de a folyékony hulladék elszállítását a bajai Bakos Kft-n keresztül biztosítja Borota Községi Önkormányzat meglévő szerződés alapján. A vezetékes telefon ellátottság egyre csökken. Helyét a mobiltelefon szolgáltatók veszik át leginkább. Helyileg jól lefedett a Vodafone, Telenor és Telekom tekintetében. A kábeltévé ellátottság szinte 100 %-os, melyet nagyrészt az Optanet szolgáltató Kft., továbbá a T-home és a UPC tesz lehetővé. (Forrás: KSH 2010 adat) a) bérlakás-állomány A községben a bérlakások csekély. Az önkormányzat tulajdonában 4 db ingatlan van, amiből mindössze kettő tölti be a bérlakás funkcióját. Ezek a bérlakások jelenleg is lakottak, az önkormányzat igyekszik gyermekes rászoruló családok részére kiadni az ingatlanokat. b) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartáshoz, lakhatáshoz az önkormányzat évente mintegy a lakások 10-15%-ának nyújt segítséget, mely 99 háztartás támogatását jelenti. Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2010 75 0 2011 107 0 2012 99 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 22
c) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen komfort nélküli lakások a külterületen (db) 11 189 aránya az összes 1,49 25,64 lakásállományhoz viszonyítva (%) alapozással nem rendelkező lakások a belterületen alapozással nem rendelkező lakások a külterületen (db) 23 209 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 3,12 28,3 szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen (db) 23 209 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 3,12 28,3 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen (db) 653 29 aránya az összes 88,6 3,93 lakásállományhoz viszonyítva (%) árammal ellátott lakások a belterületen árammal ellátott lakások a külterületen (db) 653 29 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 88,6 3,93 vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen (db) 514 0 aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) 69,74 0 csatornával ellátott lakások a belterületen csatornával ellátott lakások a külterületen (db) - - aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%) - - Forrás: Borota Községi Önkormányzat, TeIR, KSH adatbázis 23
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nem találhatóak szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen az egészségügyi központban egy-egy vállalkozó háziorvos és fogorvos praktizál, míg az anya és gyermekvédelmet, iskola-egészségügyi feladatokat egy fő körzeti védőnő közalkalmazotti munkaviszonyban látja el. Az összevont készenléti ügyelet Jánoshalmán érhető el hétköznapokon 17 órától másnap reggel 8 óráig és hétvégén, ünnepnapokon egész nap. Nagy hátrányt jelent a település és a kistérség szempontjából, hogy nem áll rendelkezésre központi gyermekorvosi ügyelet, így legközelebb 35 km-re Kiskunhalason a kórházban látják el az arra rászoruló gyermekeket. Gyermekorvos a településen nincs, de MSZSZ keretén belül havonta gyermekorvos és szülész- nőgyógyász szakorvos is ellátja a gondozottakat. A helyi egészségügyi központ akadálymentesítéssel rendelkezik. A településen egy gyógyszertár működik. Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok Háziorvos által ellátott személyek Gyermekorvos által ellátott gyerekek Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek 2008-1759 - 212 2009-1768 - 207 2010-1932 - 204 2011-1810 - 177 2012-1878 - 172 2013-1529 - 134 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Borota Községi Önkorámnyzat b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen kora gyermekkori kötelező szűrővizsgálatokat a helyi védőnő 100 %-osan végzi a megadott életkorban. Védőnői látogatások alkalmával, tanácsadásban 1,3,6 hónaposan, 1,2,3,4,5,6 évesen védőnői szűrővizsgálat keretében, az iskolába a 2,4,6,8 osztályban történik orvosi, védőnői szűrővizsgálat. 24
Évente megtörténik szervezetten a nők mammográfiai vizsgálata, szűrése. A méhnyakszűrő program helyi kivitelezése folyamatban, kidolgozás alatt van. A községben évente Egészséghét keretében folynak prevenciós tevékenységek. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A helyileg fejlesztő és rehabilitációs ellátásra nincs lehetőség, de mindenki számára elérhető a Jánoshalmi Kistérségi Egészségügyi Központ, ami az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program (TIOP) 2.1.2. Kistérségi járóbeteg szakellátó központok kialakítása és fejlesztése pályázati program keretében jött létre. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az étkeztetés helyileg az általános iskolában folyik a 2008. évben LEKI pályázat útján korszerűsített iskolakonyhán, melyet 2009. február óta vállalkozásban működtet az önkormányzat. A közétkeztetésben figyelnek az egészséges táplálkozásra, helyileg termesztett zöldséget (őstermelő elsősorban Önkormányzat), húst (Borotai Sertéshús Zrt.) részesítenek előnyben. A heti menüt igyekeznek minél egészségesebben összeállítani, minél megfelelőbb mennyiségű tápanyagtartalommal, friss alapanyagokból elkészíteni. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen hatékonyan működik a Sport Egyesület, iskolások részére heti rendszerességgel sport szakkör áll rendelkezésre (foci edzés). A község minden évben részt vesz a Bozsik programban, amelyből több tehetség került ki. Évente megrendezésre kerül a Községi Egészségnevelési hét, a Falunap és a Futás Borotáért rendezvény, melyek keretében alkalom nyílik a helyi lakosságnak különböző sportolási lehetőségeket megismeri és azokban részt venni. Az Egészséghéten különböző kedvcsináló sport, test- és egészséget karban tartó programok színesítik a kínálatot. A Falunap keretében labdarúgó bajnokságon vehetnék rész a sportolni vágyók. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten szívesen támogatja a sporttevékenységeket a községben. Sportolásra lehetőség van a sportcsarnokban (mely a helyi felnőtt lakosok számára az Önkormányzat jóvoltából kedvezményesen vehető igénybe), az iskolásoknak ez mellett az általános iskola szabadtéri salak pályája és a falu sportpályája biztosítja a gondtalan sportolás lehetőségét. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés - szociális ellátás, különös tekintettel a szociális étkeztetésre - Idősek nappali otthona (Üzemeltető: Felsőszentiváni Szociális Szolg. Intézmény) - házi segítségnyújtás (Üzemeltető: Felsőszentiváni Szociális Szolg. Intézmény) - rendszeres szociális segély - foglalkoztatást helyettesítő támogatás - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - közgyógyellátás g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem jellemző a községre és annak lakosaira. 25