Élőhely-urbanizáció hatásának vizsgálata a széncinegék (Parus major) ragadozóval és emberrel szembeni viselkedésére Készítette: Németh Brigitta ELTE TTK Környezettudomány MSc 2015 Témavezető: Vincze Ernő PhD hallgató Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék Belső konzulens: Dr. Török János Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem
Urbanizáció hatása madarakra Élővilágra Populációk összetétele Természetes élőhely < > urbanizált környezet Szaporodás befolyásolása korábbi költéskezdés, fióka- és tojásszám (CHAMBERLAIN, D. E. et al. 2009) Ragadozóval szembeni viselkedésre Predátor-préda kapcsolata Menekülési távolság (MOLLER, A. P. 2012) Ragadozótól való félelem (SERESS G. et al. 2011) Predációs kockázat utódgondozás (FONTAINE, J. J. & MARTIN, T. E. 2006)
Urbanizáció hatása madarakra Emberrel szembeni viselkedésre Ember jelenléte Menedékfoltban töltött idő, táplálkozási idő (VALCARCEL, A. & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. 2009 ) Madarakkal szembeni viselkedés (CLUCAS, B. & MARZLUFF, J. M. 2012 ) Ember közvetett hatása Mesterséges fény: szülői gondoskodás,fitness (TITUALER, M. et al. 2012)
Célkitűzés Etetési viselkedés: Élőhelyek közötti különbség a zsákmány utódgondozásában Mit várunk? HA városban rosszabb táplálékminőség, kompenzáció > magasabb etetési gyakoriság HA városban kevesebb táplálék > alacsonyabb etetési gyakoriság Ragadozóra adott válasz: Függ az urbanizációtól? Mit várunk? HA városban stresszhatásra tolerancia és/vagy kisebb predációs nyomás > ragadozóval szembeni félelem csökken HA városban predációs nyomás nagy > ragadozóval szembeni félelem nő
Célkitűzés Viselkedés az ember jelenlétében: Függ az urbanizációtól? Mit várunk? HA városban emberrel szembeni tolerancia és/vagy eleve bátrabb egyedek > emberrel szembeni félelem csökken
Vizsgált fajok Préda faj: Széncinege (Parus major) Egyaránt költ erdei és urbanizálódott területen -> alkalmas modellfaj Kockázatvállalás megváltoztatása környezeti hatásra (HOLLANDER, F. A. et al. 2008) Ragadozó faj: Karvaly (Accipiter nisus) Kontroll faj: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
Vizsgálati terület 2013 május 15- július 12 Két városi helyszín: Veszprém (81 odúban 41 költés) Balatonfüred (49 odúban 11 költés) Két vidéki helyszín: Szentgál (97 odúban 38 költés) Vilma-puszta (89 odúban 11 költés)
Mintavétel Karvalyteszt Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése Videó-felvétel készítése Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
Mintavétel Emberteszt Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése Videó-felvétel készítése Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
Adatok feldolgozása R statisztikai szoftver (3.0.3) 6 függő változó: Etetési viselkedés: Etetési gyakoriság kontroll alatt (karvalyteszt + emberteszt) Ragadozóra adott válasz: Etetési gyakoriságok a gerle és karvaly makett jelenlétében és eltávolításukat követően (frekvencia válasz) Emberrel szembeni viselkedés: Etetési gyakoriságok az ember jelenlétében és az ember jelenléte után Magyarázó változók: Élőhely Zavaró magyarázó változók (fiókaszám, fiókakor, napszak, dátum (CHAMBERLAIN, D.E. et al. 2009; BARBA, E. et al. 2009), + hím és tojó gyűrűzöttsége, kontroll alatti etetés) Random faktor (pár azonosító)
Eredmények KONTROLL Karvalyteszt: (χ 2 =18,02; n=84; p<0,001) Zavaró változók: Fiókaszám(χ2=14,29; p<0,001) Emberteszt: (χ 2 =32,07; n=88; p<0,001) Zavaró változók: Fiókaszám(χ2=8,35; p=0,004)
Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata KARVALY és GERLE makett összehasonlítása Makettek jelenléte: Kontroll-gerle: (V =1134; p=0,411) Kontroll-karvaly: (V=1800; p<0,001) Gerle-karvaly: (V =1437; p<0,001) Makettek eltávolítása után: Kontroll-gerle után: (V= 998; p=0,016) Kontroll-karvaly után: (V=1915; p=0,078) Gerle után-karvaly után: (V=1915; p<0,001)
Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata Makett jelenlétében: (χ 2 =3,95; n=53; p=0,267) Zavaró változók: Fiókaszám (χ2=4,16; p=0,041) Makett eltávolítása után (χ 2 =1,68; n=61; p=0,641) Zavaró változók: Napszak (χ2=5,49; p=0,019) Fiókaszám (χ2=5,36; p=0,021)
Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata ELSŐ és MÁSODIK ember összehasonlítása Első ember-második ember: (ICC=0.557; p<0,001; N=85 ) Első ember után-második ember után: (ICC=0,692; p<0,001; N=83 ) Tesztszakaszok összehasonlítása: Kontroll-ember: (V =2918; p<0,001) Kontroll-ember után: (V=1492; p=0,33)
Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata Ember jelenlétében (χ 2 =12,35; n=87; p=0,006) Zavaró változó: Dátum (χ2=3,72; p=0,054)
Eredmények megvitatása Etetési viselkedés -> élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének különbsége Városban táplálék kisebb méretű (SINKOVICS CS. 2014) -> neofóbia, kísérleti körülményekkel szembeni félelem Ragadozóra adott válasz -> a karvaly jelentős ragadozó mindkét élőhelyen Karvaly urbanizálódott faj, emberi zavarásra toleráns (BÉRCES J. 2013; PAPP S. 2011) Emberrel szembeni viselkedés -> városban alkalmazkodás az emberhez Habituáció bátor egyedek kolonizálnak (CARRETE, M. & TELLA, J. L. 2011) mikroevolúció madarakkal szembeni barátságos viselkedés (CLUCAS, B. & MARZLUFF, J. M. 2012 )
Kitekintés További vizsgálatok: Etetési latencia vizsgálata Ivarok külön-külön elemzése Emberek közötti különbségtétel
Köszönetnyilvánítás Témavezetőmnek: Vincze Ernőnek (Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, PhD hallgató) Pannon Egyetem Ornitológiai Kutatócsoport tagjainak Dr. Bókony Veronikának és Dr. Liker Andrásnak Belső konzulensemnek: dr. Török Jánosnak (ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár) Jelen dolgozat a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás infrastrukturális hátterét az OTKA K84132 pályázat biztosította.
Köszönöm a figyelmet! Hivatkozások: BÉRCES J. 2013: A karvaly (Accipiter nisus) költésbiológiája és védelmének lehetőségei urbanizált és természetes élőhelyeken. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi mérnöki szak, Gödöllő. 58 p. CARRETE, M., & TELLA, J. L. (2011): Inter-individual variability in fear of humans and relative brain size of the species are related to contemporary urban invasion in birds. PLoS One, 6(4): e18859. CHAMBERLAIN, D.E. CANNON, A.R. TOMS, M.P. LEECH, D.I. HATCHWELL, B.J. GASTON, K.J. 2009: Avian productivity in urban landscapes: a review and metaanalysis. Ibis, 151(1), pp. 1-18 CLUCAS, B., & MARZLUFF, J. M. (2012): Attitudes and actions toward birds in urban areas: Human cultural differences influence bird behavior. - The Auk, 129(1): 8-16. FONTAINE, J. J., MARTIN, T. E. (2006): Parent birds assess nest predation risk and adjust their reproductive strategies. Ecology Letters, 9: 428 434 HOLLANDER, F. A. OVERVELD, T. V. TOKKA, I. MATTHYSEN, E. 2008: Personality and Nest Defence in the Great Tit (Parus major) Ethology, 114.4, pp. 405-412. MOLLER, A. P. 2012: Urban areas as refuges from predators and flight distance of prey. Behavioral Ecology, ars067, pp. 1030-1035 PAPP S. 2011: Breeding of Eurasian Sparrowhawks (Accipiter nisus) in two Hungarian towns. Aquila, 118, pp. 49-54 TITULAER, M. SPOELSTRA, K. LANGE, C. Y. M. J. G. VISSER, M. E. 2012: Activity Patterns during Food Provisioning Are Affected by Artificial Light in Free Living Great Tits (Parus major). PLoS ONE 7(5): e37377 SERESS G. BÓKONY V. HESZBERGER J. LIKER A. 2011: Response to Predation Risk in Urban and Rural House Sparrows. Ethology, 117.10, pp. 896-907 SINKOVICS CS. 2014: A fiókatáplálék mennyisége, minősége és szezonalitása városi és erdei széncinege (Parus major) populációkban. Diplomamunka. Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet, Ökológia Tanszék, Budapest. 46 p. VALCARCEL, A., & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. (2009): Antipredator strategies of house finches: are urban habitats safe spots from predators even when humans are around? -Behavioral Ecology and Sociobiology, 63(5): 673-685.
Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék 1. A gerle és karvaly makettek mindig rögzített sorrendben kerültek bemutatásra. Ez a módszer (szemben a random sorrenddel) nem teszi lehetővé a sorrend hatás (habituáció, szenzitizáció, fiókák motivációjának [éhség] változása) és a gerle-karvaly makettek által kiváltott különbségek szétválasztását. Mi volt a rögzített sorrend választásának oka, és vizsgáltátok-e egy adott pár első és második reakciója közötti különbségeket, bármelyik teszthelyzetre nézve? eredeti terv, hogy a kontroll minden esetben megelőzze a tényleges stimulust utólag mi is úgy gondoljuk, hogy szerencsésebb lett volna a sorrendet cserélgetni
Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék 2. A karvaly-makett jelenlétében szinte egyáltalán nem etettek a madarak. Ez arra utal, hogy nagyon erős stimulus lehetett a cinegék számára, ami esetleg nem engedte felszínre kerülni a csoportok közötti enyhébb különbséget. Finomítva a tesztet pl. egy kevéssé halálos fenyegetést jelentő stimulussal (macska, esetleg harkály) és kicsit távolabb kihelyezve a makettet elképzelhető-e, hogy a vizsgálat a vidéki-városi helyszínek között különbséget tár fel a reakciókban? Igen, elképzelhető, a kutatócsoport már tervezett vizsgálatot erre (jövőre, Németország)
Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 1. Madarak viselkedésében milyen gyorsan következik be a megszokás fázisa? Nem lett volna jobb mégis hosszabb vizsgálati idő? Miért nem tesztelték az időfüggést? Technikai akadályok; tesztszakaszok hossza standardizált; percenkénti etetési gyakoriságokat számoltunk 2. Mi lehet az oka az etetési gyakoriságbeli különbségnek vidék és város között? Más a táplálék mennyisége vagy jellege, minősége? A Szentgál és Veszprém közt az etetési rátában mutatkozó különbségben az élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének lehet leginkább szerepe (Sinkovics 2014). ; + neofóbia?
Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE 3. Hogyan értelmezhető pl. a 10. ábra, ahol az etetési gyakoriságot ábrázolta ember jelenlétében? 10. ábra. Élőhely hatása az etetési gyakoriságra ember jelenlétében. "Az élőhelyek hatását a függő változókra boxplotok segítségével ábrázoltuk, ahol a középső vastag vonal a mediánt, a doboz az interkvartilis terjedelmet, a bajuszok a kilógó értékek nélküli adattartományt jelölik."