Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2009. szeptember 21.

Áttekintés Probléma (PISA, hazai kutatások) Célok A jogszabályi környezet változása Esélyteremtő intézkedések, programok Eredmények Középtávú tervek

Probléma PISA eredmények 2000, 2003, 2006 - OECD országokban hazánkban hat legerősebben a család szociális háttere a diákok teljesítményére Magyarországon a tanulói teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolákon belül tradicionálisan korai szelekció - a hozott hátrány az idő előrehaladásával folyamatosan mélyül és sorozatos tanulási kudarcokhoz vezet a PISA oktatáspolitikai hatásai

Probléma hazai kutatások Az iskolai szegregáció kialakulásának alapvetően kétfajta útja van: - az iskolák, illetve az intézményfenntartó külön intézményekben, külön helyiségekben oktatja az alacsony társadalmi státuszú (elsősorban a roma) szülők gyerekeit - a szabad iskolaválasztás indukálta szegregáció - a magasabb társadalmi státuszú szülők, a körzeti iskola helyett színvonalasabb intézménybe íratják gyermekeiket - Hétszer kisebb arányú az érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulás a roma tanulók körében

Célok Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Az iskolarendszer szelekciós és szegregációs trendjének csökkentése A közoktatási rendszerre jellemző települési különbségek mérséklése, a kistelepüléseken és válságövezetekben élő gyermekek esélyeinek növelése Versenyképes tudás Hatékony közoktatási rendszer Az oktatási ráfordítások hatékonyabb felhasználásának biztosítása Befogadó közoktatási rendszer Az integrációs folyamatok megerősítése

A jogszabályi környezet változása a szegregáció, a diszkrimináció tilalma az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) hátrányos helyzet meghatározása halmozottan hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121. 14. pont Szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz. melléklet) Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés 2003-tól 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. Országos Oktatási Integrációs Hálózat

A jogszabályi környezet változása folyt. Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek a településen belüli aránya. - Kt. 66. (2)-(4) A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek elosztására vonatkozó szabályozás Ha még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. (5) Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás során Kt. 82. (6) Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület jelentkező gyermekei közül kell felvenni. hhh előnyben részesítés A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű.

A jogszabályi környezet változása folyt. Kötelező óvodai felvétel a hhh gyermekeknek a kötelező felvételt biztosító óvodákban Kt. 65. (2) Óvodai fejlesztő program a 2007/2008-as nevelési évtől szakmai keretek, forrás igénylése Óvodáztatási támogatás 2009. január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (Gyvt.) 20/C. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

A jogszabályi környezet változása folyt. Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogosítványainak bővítése: Hatósági ellenőrzést folytathat valamennyi közoktatási intézménynél Vizsgálhatja a körzetes feladatok ellátását Kimondhatja azt, hogy a 2009/2010-es tanítási évben nem indítható 1. osztály abban az általános iskolában amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának. Szabálysértési ügyekben eljárhat Közvetlenül eljárást kezdeményezhet a nem önkormányzati intézmények esetében a kifizető szervnél a támogatás felfüggesztése érdekében Önkormányzati intézményeknél szabálytalanság esetén felhívja a ÁSZ figyelmét Felügyeleti bírság összege: 1.000.000 Ft

A jogszabályi környezet változása folyt. Esélyegyenlőségi intézkedési tervek kötelező elkészítése Kt. 105. - önkorm., nem állami, nem önkormányzati fenntartók is Roma Integráció Évtizede Program a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) szóló1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat

Költségvetési háttér 2009-es költségvetési tv.: XX. fejezet 11/7/4 Esélyegyenlőségi és integrációs programok több mint 700 millió Ft XX. fejezet 11/7/15 Útravaló ösztöndíj program - 1.100 millió Ft 5. sz. melléklet 16. pont a) Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások, Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása 3.800 millió Ft 5. sz. melléklet 27. pont Óvodáztatási támogatás 760 millió Ft (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek) 5. sz. melléklet 24. pont Új Tudás - Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások - az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása 3.720 millió Ft tartalmi részek:

Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása 23/2009. (V. 22.) OKM R. A Magyar Közt. 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. sz. mellékletének 16. pontja, és 24. pontja I. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő program szervezésének támogatásának forrása (16. pont) II. III. Pedagógusok kiegészítő illetményének forrása (24. pont) Pedagógiai programok: - iskolai: képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés pedagógiai programjának alkalmazása Miniszteri Közlemény Oktatási Közlöny, 2007.május 14., LI. évfolyam 11.szám (1250. oldaltól) - óvodai: óvodai fejlesztő program alkalmazása Miniszteri Közlemény Oktatási Közlöny, 2007.május 14., LI. évfolyam 11.szám (1253. oldaltól)

Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, óvodai fejlesztő program Szakmai, tartalmi keretek: Halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyermekek, tanulók fogalma a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 121. 14. pont 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; Szülői nyilatkozat - a Kt. végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet 12/H. (1)-(4) bekezdése A hhh adatokat a jegyző az adott év május 31-én rendelkezésre álló adatok feldolgozása után, minden év június 15-éig - elektronikus formában - megküldi a KIR részére. adatlap - 7. sz.melléklet Tervezett változások az nyilatkozat vonatkozásában.

Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés Szakmai, tartalmi keretek: a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.,E. - módosítás: 21/2009. (IV. 16.) OKM rendelet a Magyar Közlöny 52. számában az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai programjának alkalmazása pedagógiai feladatok: a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztés b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése c) a szociális hátrányok enyhítése egyéni fejlesztési terv - 3 havonta kell értékelés a szülő és a tanuló bevonásával Együttműködési megállapodás megkötése az Educatio Kht. Országos Oktatási Integrációs Hálózattal, valamint az OKM Támogatáskezelővel max. 10 %-ig bevonható nem hhh tanuló is, ők a hátrányos helyzetűek közül kerülhetnek ki

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. Egységes szabályozás - azonos célok és azonos tartalmi keretek - hhh létszám: az ún. szegregált sni tanulók nem számíthatók ide - hh tanulók bevonása a hhh tanulók létszámának legfeljebb 10%-áig - valamennyi évfolyamon meg kell szervezni, ha az osztályokban van hhh tanuló - kivéve: ha a képesség-kibontakoztató felkészítés valamennyi évfolyamon, osztályban nem szervezhető meg, akkor a 2009/2010. tanévtől középfokú iskolában az első osztályban, általános iskolában az első és az ötödik osztályban, majd felmenő rendszerben lehet megszervezni ez nem érinti a 2009/2010. tanévet megelőzően indított felkészítés megszervezését és lebonyolítását - utóbbi esetben a 39/D. (9) bek. a-c) pontjai nem alkalmazhatók

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. Tanulók elkülönítésének tilalma (általános iskola) 1. székhely és tagintézmény, tagintézmények azonos településen (fővárosi kerületben) működnek, és közöttük az adott székhelyre, tagintézménybe járó hhh tanulók létszámának az adott székhelyre, tagintézménybe járó összes tanuló létszámához viszonyított arányának eltérése bármely két tagintézmény, illetve bármely tagintézmény és a székhely között meghaladja a huszonöt százalékpontot (különböző településen lévő székhely, tagintézmények csak az adott településen lévő székhely, tagintézmények esetében vizsgálandó az eltérés) 2. évfolyamonként több osztály, és évfolyamonként az egyes osztályokban a hhh tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított arányának (osztályon belüli arány) eltérése meghaladja a huszonöt százalékpontot. Tagintézmények esetén az eltérést csak az adott tagintézményen belül kell vizsgálni.

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. Tanulók elkülönítésének tilalma (általános iskola) 3. a településen (fővárosi kerületben) több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hhh tanulók iskolán belüli aránya és a településen működő összes iskolában a hhh tanulók létszámának a település összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított aránya (települési arány) közötti eltérés több mint huszonöt százalékpont. E pontnak való megfelelésről az igénylési rendelet 3. számú mellékletének kitöltésével nyilatkozik a fenntartó.

Óvodai fejlesztő program - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. Feltételei: 1.az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú hhh gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben 2. az óvodában, tagóvodában a hhh gyermekek aránya eléri a tizenöt százalékot 3. az egyes csoportokban a hhh gyermekek csoporton belüli aránya közötti eltérés nem lehet nagyobb 25 százalékpontnál - E pontnak való megfelelésről az igénylési rendelet 5.a. számú mellékletének kitöltésével nyilatkozik a fenntartó.

Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása 23/2009. (V. 22.) OKM R. A felhasználás keretei - az 1. sz. melléklet szerint meghatározott mértékben a miniszteri közleményben kiadott iskolai, óvodai pedagógiai programban meghatározott tevékenységekre, célok megvalósítására használható fel - a pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételére fordítható keret többletszolgáltatások igénybevételére fordítható, a szakszolgáltatóval kötött megállapodás alapján A támogatás összege - képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés esetében legfeljebb 24.600 Ft/fő, -óvodai fejlesztő program esetében legfeljebb 27.400 Ft/fő A támogatás 2009 szept. 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakra igényelhető. (A támogatás a 2008. októberi statisztikai létszámadatok alapján igényelhető és használható fel.)

Integrációs rendszerben résztvevő pedagógusok kiegészítő illetményére fordítható támogatás Áttekintés Jogszabályi háttér: a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. Az integrációs támogatási rendszerbe bekapcsolódott intézmények fenntartói vehetik igénybe Az integrációs támogatási rendszerbe bekapcsolódott intézményekben foglalkoztatott pedagógusoknak adható Általános iskola: a képesség-kibontakoztató vagy az integrációs felkészítést szervező intézményben a hhh tanulók iskolai aránya meghaladja az öt százalékot Óvoda: a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban részt vevő hhh gyermekek óvodai aránya meghaladja a tizenöt százalékot

Integrációs rendszerben résztvevő pedagógusok kiegészítő illetményére fordítható támogatás Pedagógus által ellátandó tevékenységek (legalább három) Óvoda: a) közreműködés az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában, b) közreműködés az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában, c) részvétel olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges, d) az ötéves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése, e) a korai képességgondozás feladatainak ellátása, f) az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése, g) együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel; Általános iskola: a) az a)-c), f) pont alattiak ellátása, b) az érintett tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése, ennek keretei között a tanuló teljesítményének rendszeres értékelése, c) a regionális szakmai műhely tevékenységének segítése, d) az érintett tanulók középfokú iskolai továbbhaladásának segítése.

Integrációs rendszerben résztvevő pedagógusok kiegészítő illetményére fordítható támogatás - Alapvető feltétele: képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, vagy óvodai fejlesztő program után járó támogatásban részesüljön a fenntartó (pozitív elbírálás) - 2009. szeptember 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakra igényelhető - Sávok (tagintézményi szinten, a 2008. évi októberi statisztikai létszámadatok alapján): - I. ált. iskola: - 5 20%: legfeljebb 15.375 Ft 14.235 per/fő összeg - 20-40%: legfeljebb 20.500 Ft 18.985 per/fő összeg - 40 60%: legfeljebb 26.650 Ft 24.675 per/fő összeg - 60% felett: legfeljebb 32.800 Ft 30.370 per/fő összeg - II. óvoda: - 15 50%: legfeljebb 20.500 Ft 18.985 per/fő összeg - 50% felett: legfeljebb 26.650 Ft 24.675 per/fő összeg - 2010. január 1-től aug. 31-ig a 2010-es költségvetési tv. alapján a 2009. októberi statisztikai létszámadatok szerint.

Integrációs rendszerben résztvevő pedagógusok kiegészítő illetményére fordítható támogatás - feladatterv (7. számú mellékelt): tevékenységek és a kiegészítő illetmény összege - a pedagógusok személye a támogatási időszakban változhat - fenntartó által elkészített összesítés: 8. számú melléklet - intézményi támogatás: legfeljebb a feladattervben meghatározott összegek munkaadókat terhelő járulékokkal növelt teljes összege Folyósítás: 2009. szeptember havi nettó finanszírozással, havi egyenlő ütemezésben Az integrációs program megvalósításáról szóló Együttműködési megállapodás kitér a kiegészítő illetmény szerinti feladatok ellátására és értékelésére Monitoring és ellenőrzés: pedagógusok kiegészítő illetménye esetén a pénzügyi elszámolást az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, az intézményi önértékelést az OOIH vizsgálja, valamint az Oktatási Hivatal szakmai és hatósági ellenőrzést végez.

Pedagógusok kiegészítő illetményére fordítható támogatás Mekkora az egy pedagógusnak adható összeg? Havi bruttó 5.000 Ft-tól 60.000 Ft-ig. - A konkrét összeget az intézmény vezetője határozta meg. - Az intézmény által szétosztható keret az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolán belüli arányától és számától függ.

Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése - megyei bontás Főváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala

Útravaló Ösztöndíjprogram Út a középiskolába (8500 fő/tanév) Út az érettségihez (8000 fő/tanév) Út a szakmához (4000 fő/tanév) Út a tudományhoz (kb. 90 projekt/tanév) az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet Magas túlpályázás, 2008-ban a pályázó közoktatási intézmények az Esélyegyenlőségi alprogramokra összesen 24.432 db tanulói, és 8.872 db mentori pályázatot nyújtottak be. Eredmények: - a résztvevő tanulók körében csökken a lemorzsolódás, - az oktatási intézmények pedagógiai gyakorlata gazdagodik, modernizálódik. 2009-es pályázati felhívás megjelent: 2009. augusztus 28-án pénteken. www.okmt.hu

Útravaló Ösztöndíjprogram Útravaló ösztöndíjprogram - a 2008. évi pályázatra jelentkezett hhhh tanulók régiónkénti megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti:

Esélyteremtő programok, intézkedések AJTP, AJKP, AJKSZP Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja: (kollégiumi finanszírozás, ezen felül középiskolai normatíva, költségv. tv. 3. számú melléklet) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja: (kollégiumi finanszírozás, ezen felül középiskolai normatíva, amit az iskolák a programban bennlévő 0. évfolyamos tanulók esetében kapnak, költségv. tv. 3. számú melléklet) Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja: (kollégiumi finanszírozás, szakiskolai további támogatás + középiskolai normatíva + infrastrukturális fejlesztés (költségv. tv. 3. számú, 5. számú melléklet + fejezeti előirányzat ) Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program, Mentor program

Esélyteremtő programok, intézkedések, ÚMFT TÁMOP 3.3.1 Oktatási esélyegyenlőség és integráció kiemelt projekt TÁMOP 3.3.2 Oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása TÁMOP 3.3.3 Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása TÁMOP 3.3.4 A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, Láthatatlan kollégiumi programok támogatása TÁMOP 3.3.5. A komponens: Tanoda programok támogatása TÁMOP 3.3.5. B komponens: Antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítése TÁMOP 3.2.1. A komponens: Új tanulási formák és rendszerek - kiemelt projekt KÁF TÁMOP 3.3.6. A és B komponens (2009-2010-es AT): Új tanulási formák és rendszerek - pályázatos rész, közvetett támogatás KÁF

Esélyteremtő programok, intézkedések hatása külső tényezők befolyása A tárca esélyegyenlőségi programjainak megvalósulását különösen a következő külső tényezők befolyásolhatják: - a várható demográfiai folyamatok, - a szegregációs jelenségekből fakadó hátrányok, - a munkaerőpiaci változások, - néhány fontosabb társadalomszerkezeti jellemző alakulása, - a közszektor működésében prognosztizálható változások

Köszönöm a figyelmet! Hegyiné Pallaghy Szilvia osztályvezető OKM, Esélyegyenlőségi Főigazgatóság E-mail: szilvia.pallaghy@okm.gov.hu