Lelki Harcos III. Vígasz a léleknek nehéz idıkben. Írta: Bhakti Thirta Swámi. Lektorálatlan kiadás

Lelki Harcos III. Vígasz a léleknek nehéz idıkben Írta: Bhakti Thirta Swámi Lektorálatlan kiadás 2005-01-08 Fordította: Dr. Ortutay Péter angol nyelvészprofesszor 1

A fordító felajánlása Tisztelt Uram! Szeretnék bocsánatot kérni, amiért a társadalmi illemszabályok szerint szólítom meg önt, de nem voltam még elég szerencsés ahhoz, hogy önhöz fogható lelki személyiséggel találkozzam egészen addig, amíg lehetıséget nem kaptam fantasztikus könyvének, a Lekli Harcos III. magyar nyelvő fordítására. Ezért kérem, had szólítsam meg önt úgy, ahogy annak idején ötven-egynéhány évvel ezelıtt az elsı angolórámon tanították nekem. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy lefordíthattam sok-sok kihívó elképzelését, nagy élvezet volt számomra e munka minden pillanata. Könyve az irodalom értékes darabja nemcsak a filozófiai problémák, hanem más tudományos témák terén is, egy gyöngyszem, ha megengedi, hogy e hasonlattal éljek. Tanulságos, pezsdítı, telis-tele mély, eszes gondolatokkal, ennél fogva nagyon olvasmányos, de egyáltalán nem fölényes hangulatú, ami néha negatív jellemzıje a hasonló típusú irásoknak. Köszönöm Istennek és önnek a lehetıséget, hogy értesültem a könyvrıl, továbbá, hogy az a megtiszteltetés ért, hogy egy nagy tanító segédjévé válhattam egy erıteljes filozófia terjesztésében népem körében a saját nyelvükön. Látja, a Mindenható Isten útjai valóban kifürkészhetetlenek: az a két személy, akik közbenjártak a könyv fordításában, két odaadó magyar tanítványa Szikszai Mónika Budapestrıl és a fiam, Ortutay Attila. İk beszéltek nekem a könyvrıl, és javasolták, hogy fordítsam le azt. Van még egy említésre méltó dolog: szeretnék köszönetet mondani önnek, hogy segítségével fogalmat alkothattam arról, hogyan javíthatok önmagamon, vagy inkább, hogyan szabadulhatok meg - az ön szavaival élve az egyoldalú gondolkodásmódttól, melyet ha sikeresen el tudok utasítani, visszavezeti lelkemet az igazsághoz és Jézus mindenkit megértı szívéhez. Engedje meg, hogy imádkozzam a Mindenható Istenhez, hogy áldja meg önt és adjon erıt önnek, hogy valamennyi nehézségnek ellent tudjon állni. İszinte híve: Dr. Ortutay Péter A Lelki Harcos III. magyar fordítója nyelvészprofesszor 3346 Bélapátfalva, József Attila u. 8/12. e-mail: tajpet@axelero.hu 2004. december 30. 2

Tartalom Köszönetnyilvánítás.. 1 Elıszó.. 3 A szerkesztı elıszava 7 Bevezetı...9 1. Fejezet: Az emberiségnek választania kell. 15 Az emberiség válaszút elıtt! - A világban háború dúl.- A választás természete.- Elfelejtett örökség.- A materialista világszemlélet torzításai.-a közösség hiánya.- Ferde történelmi világszemlélet.- A modern társadalom evoluciója.- A modern társadalom fogyatékosságai.- A reneszánsz: áldás vagy csapás?- A reformáció tévedése.- A tudat hanyatlása.- Az amerikai álom üressége. - A lélek örökké valóságának tagadása. - Az egyszerőség szükségessége.- A gyógyulás szükségessége.- Az új típusú ember.- Felhívás bátorságra.- Kérdések és válaszok. 2. Fejezet: Jóslatok és jövendölések A világ most darabjaira hullik -- Hamis biztonságérzet -- Miért van ez? -- A nagy átmenet elıtt -- A magasabb rendő tudat szükségessége -- Történelmi figyelmeztetések -- Asztrológusok jelentései a jövırıl - Álmok a jövırıl -- A jövı -- lélektani szempontból -- Dr. Raymond Moody és a pszichomantia -- Mit mondanak a piramisok? --A bennszülött amerikai idıvonalak -- A buddhizmus jövıképe -- Az iszlám a civilizáció bukását jósolja -- Szőz Mária jelenései -- A zsidó és keresztény vallási hagyományok egyéb figyelmeztetései -- Védikus jóslatok -- Az üstökösök -- Földönkívüli kapcsolatok -- Növekvı általános érdeklıdés az UFO-k iránt -- A klónozás -- Növekvı zőrzavar -- A katasztrófák kimutatják igazi motivációinkat -- A magasabb rendő tudáshoz való széleskörő hozzáférhetıség -- Ébresztı mindenkinek -- Kérdések és válaszok 3. Fejezet: A mai társadalom helyzete A technológia nem semleges -- A tudás felszínessége -- Gyenge életminıség -- Az emberi szükségletek mértéke -- Félrevezetett mintaképimádat -- Hamis bálványok Az igazi vezetés szükségessége Általános korrupció -- Korrupt rendırség -- Rövid távú önérdek -- Ökológiai pusztulás Gazdasági kizsákmányolás Adóság sújtotta gazdaság Hanyatlásnak indult imaházak -- Nincs többé szent menedék - - Vallási vezetık képmutatása -- Atrocitások Isten nevében -- Finom korrupció -- Túlméretezett egocentrizmus -- Elveszett gyerekek és fiatalok -- Hamis értékek A gyógyszerek okozta problémák -- A függıség széleskörően elterjedt -- Háborúés fegyverkultúra -- Revolverek otthon és az iskolában -- Elterjedt bőnözés -- Féktelen bujaság A meg nem engedhetı viselkedés állandósul Ferde utakon járó szexualitás -- 3

Az AIDS tragédiája -- Világmérető pornográfia -- Nemi erıszak -- Terjedı vérfertızés -- Az abortusz veszélyei A tagadás nem segít Kérdések és válaszok 4. fejezet: Mi van mögötte? A világ negatív erıi Mi a gonosz? -- A történelmi perspektíva Konfliktus és megosztottság Az oszd meg és uralkodj stratégiája Félistenek és démonok -- Kik a démonok? Egy példa az életbıl -- A démoni napirend -- Hogyan mőködik? -- Rabszolgasors pedig már van -- A modern élet ritmusa Manipulációs tervek -- Pszichikai manipuláció -- Uralkodás a propaganda révén Kábítószer-függıség a társadalom ellenırzése céljából -- Szándékos problémateremtés -- A kormányok elárulják bizalmunkat -- Titkos társaságok A láthatatlan kormány Néhány fontos kérdés -- A magasabb rendő tudás relativitása és elnyomása Kérdések és válaszok 5. fejezet: Könnyő áldozatok vagyunk Agykontroll Manipulációs technikák -- Manipulációk a médiá közremőködésével -- A reklám hatása -- A televízió hatalma -- A test a minden -- Az öngyilkosság dícsıítése A kollektív öngyilkosság -- Az egydimenziós gondolkodás Rendszerünk kudarca -- Szegényes kapcsolatok -- A szeretı kölcsönhatás akadályai -- A családok és a közösség hanyatlása -- A mentális egészség válsága -- Kihívás a pszichiátereknek -- Orvos, gyógyítsd magadat! -- A szerepmodellek fontossága -- Az igazságot nem szabad elferdíteni -- Szükség van pozitív példákra -- Kapcsolatunk a kollektív tudattal Visszaélés az elmével Önpusztító minták -- Tudunk változtatni Kérdések és válaszok 6. fejezet: A lelki harcos világszemlélete Nem a test vagyunk -- Az eksztázis keresése Az igazi felszabadulás -- Az anyagi természet megtévesztı sajátosságai -- Az anyagi természet három kötıereje -- Reinkarnáció: tény vagy fikció? -- A mi karma-mintáink -- Ösztöneink fékentartása -- Isten Országa -- A személyes filozófiai megközelítés - - Kérdések és válaszok 7. fejezet: A lelki harcos tizenkét jellemzı tulajdonsága Mit jelent lelki harcosnak lenni? A lelki harcos jellemzı tulajdonságai pontokba szedve A lelki harcos ura érzékeinek és elméjének Alázat Bátorság Az igazmondás -- Együttérzés és a büszkeségnélküliség -- Anyagi érdektelenség és a jutalom iránti közömbösség -- A haszontalan idıtöltés kerülése Türelem és önzetlenség Erıs hit Kitartás -- Állandó érdeklıdés és lelkesedés a tanulás és a fejlıdés iránt -- Meghódolás az isteni akaratnak Kérdések és válaszok 4

8. Fejezet: Hogyan erısítsük meg magunkat? A lelki élet nagy kihívás -- Még a nagy tanítómestereknek is ki kellett állni a próbát -- Saját tudatunk erısítése -- Az önfeláldozást szabotáló tényezık kigyomlálása -- Az önvédelem Az ítélıképesség értéke -- A normális nem természetes -- A finomabb jelenségek hatása Hangvibráció -- A lélek sötét éjszakája -- Az út megfontolt kiválasztása -- Az elkötelezettség fontossága -- A tisztaság erı -- Mondjuk az Úr nevét -- Az imádság -- Egészség és gyógyulás -- A karma és a gyógyulás -- A cél nem téveszthetı szem elıl Kérdések és válaszok 9. fejezet: A felelısségteljes cselekvés irányelvei Állandóan cselekszünk -- A segítség és a szolgálat -- A szolgálat alázata -- Az isteni kegyelem keresése -- A hatalom megértése -- A hatalom típusainak azonosítása -- Fizikai hatalom -- Intézményi hatalom -- Emocionális hatalom Akadémikus hatalom -- Ösztönös hatalom Szent hatalom Isteni hatalom -- A lelki összhang megırzése -- Felelısségteljes vezetınek lenni -- Éberség és stratégia -- Forradalmárként cselekedve Mit jelent forradalmárnak lenni a mai világban -- Állni a sarat Tetteink értékelése Kérdések és válaszok 10. fejezet : A világközösség szolgálatában Egy járható jövı létrehozása Az igazi kultúra A lelki mag A legjobbat Keletrıl és Nyugatról A meghalás szent mővészete -- Az igazi kultúra helyreállítása Tolerancia és egyetemes hit -- Kapcsolatunk a természettel Egyszerőség és önállóság A közösség ereje Közösséget alkotni -- Egy közösség létrehozásának négy alapelve Az erıs család építése Együttmőködés és a közösség Konfliktuskezelés a közösségben A pozitív közösségi környezet fenntartása Legyünk elkötelezettek Kérdések és válaszok 5

Köszönetnyilvánítás Szeretnék hálás köszenetet mondani mindazoknak, akik idıt és fáradtságot nem kímélve lehetıvé tették, hogy ez a könyv elkészülhessen. Greg Gurewitz megszámlálhatatlanul sok hangszalagot bocsátott rendelkezésünkre, hogy a felvett anyagot mások papírra vethessék. Lisa DeSoto, Christina af Wetterstedt, Laurice Stuart, Michelle Stanfill, Isis Bey, Laren Kossis, James Parks, Marcus Laurence és Walter Howard gondosan leírták a magnószalagra rögzített anyagot, melybıl aztán a könyv szövege készült. Frederick Waddel, John Papazagalou, Leigh Clements, Adam Kenney, Robin Cannon, Marylin Wood és Krista Oliver nagyon értékes szerkesztıi munkát végeztek. Külön köszenet illeti meg Stewart Cannont, aki a tördelést végezte és a könyv csodálatos borítólapját tervezte. Szeretnék köszönetett mondani úgyszintén Phillip Malpassnak a Goloka Books Kiadótól, akinek szíves engedélyével az Illustrated Bhagavatam Stories elsı kötetébıl átvehettük a köny borítólapján látható illusztrációt. E könyv létrehozása terén mutatott kitartásukkal Önök az igazi lelki harcos csodálatos tulajdonságait bizonyították. Elıszó 1893-ban a Vallások Világparlamentje létrehozott egy szervezett vallási csúcstalálkozót, és ezzel kezdetét vette a párbeszéd a keleti és a nyugati vallási hagyományok között. Egy évszázaddal késıbb a Világvallások Parlementje másodszor is megszületett Chicágóban, és a párbeszéd intenzívebb lett. A világ legkülönbözıbb részébıl több mint nyolcezer résztvevı győlt össze, hogy vallási és lelki választ adjon a nemzetközi közösség elıtt felmerülı sürgetı kérdésekre. Ez az összejövetel erıteljes demonstrációja volt a másság szerepének az emberek közötti harmónia megteremtésében. 1999-ben a Világvallások Parlementje nem véletlenül győlt össze épp az afrikai kontinensen, a délafrikai Capetownban. Sokan úgy érezték, hogy ez a találkozó az egység mind inkább kialakuló mintáinak a bizonyítéka a világon. Dél-Afrika a világ többi részének mikrokozmoszát képviseli, története pedig a húszadik század elmúlt évtizedében azt bizonyítja, hogy az emberek képesek együtt dolgozni annak érdekében, hogy az anyagi és lelki felszabadulás új szintjeit hozzák létre a társadalom számára. Mivel Dél- Afrika jelenleg társadalma újjá építésének tövises útját járja, ezért az együttélés és a közös munka új módjait próbálja felmutatni a világnak. Eben a folyamatban testet öltenek a Világvallások Parlamentjének szelleme és céljai, Dél-Afrika pedig megfelelı mátrixnak bizonyult céljaink kifejezésére az új évezred hajnalán. A Világvallások Parlamentjének 1999-ben rendezett konferenciáján az emberiség történetének egyik legválságosabb idıpontjában győltek össze a világ vallásainak képviselıi. A huszadik század végére az emberiség elıtt álló legnagyobb problémák az olyanok lettek, mint a szektánsság, a fajgyőlölet, a törzsi győlölködés, a nemek közti egyenlıtlenség, és a vallási fanatizmus. Ezek a problémák megosztják a világot, és világszerte veszélyeztetik az emberi társadalmak alapjait. Ebbıl is jól látható, mennyire sürgetıen fontos volt a vallásos emberek és a vallási intézmények számára, hogy összejöjjenek és szembe nézzenek e világmérető ellentétekkel, s emellett megbeszéljék egymással a lehetséges kilátásokat és a spirituális megoldások lehetıségeit, s megtegyék az elsı lépéseket a változások felé. A Parlament által létrehozott szélesebb körő egység még most is azt az eltökélt szándékot juttatja 6

kifejezésre, hogy szembe kell szállni a kor problémáival és egy olyan világot kell építeni, mely ırzi és óvja minden egyes lélek becsületetét és rendeltetését. Az 1999. évi Parlament egyik fı célja az volt, hogy ösztönözze az embereket, a szervezeteket, a nemzeteket és a vallási közösségeket arra, hogy minél többen tegyenek felajánlásokat arra vonatkozóan, amivel a leginkább szolgálhatjuk hosszú távon a világ megújulását. Egy ilyen felajánlás İszentsége Bhakti Tirtha Swami Krishnapada részérıl ez az új könyv, A lelki harcos III: vigasz a szívnek a nehéz idıkben, amit nevezhetünk egy újabb ajándéknak a globális emberi közösségnek tett szolgálat nevében. Emellett mindenképpen szeretnénk hangsúlyozni, hogy az emberi tudat és lelkiség további fejlıdése érdekében kifejtett odaadó szolgálatának hosszú listáján ez csak egy újabb felajánlás az eddigi sok közül. A lelki harcos III, akárcsak elızı könyve, a Leadership for an Age of Higher Consciousness (Vezetés és vezetık a magasabb rendő tudat korszakában), ugyanarról szól: hogyan kell anyagi problémákat a lelki megoldás szintjén megközelíteni. Bhakti Tirtha Swami kiemelkedı nemzetközi sikerei a különbözı vallási képviselıkkel folytatott párbeszédeiben, a nemzetközi kapcsolatokban, a különbözı konfliktushelyzetek megoldásában, a világ vezetıivel folytatott tanácskozásaiban és az önellátó közösségek fejlesztésében, mind bizonyítékai annak, hogy elkötelezett híve az egészséges globális gondolkodásmódnak. Mint a világ egyetlen afro-amerikai vaishnava guruja, mint princetoni tudós kutató és afriaki törzsi vezetı, jól tudja egyezutetni egymással a keleti, nyugati és afrikai világszemléletet minden könyvében és mindenapos tevékenységében. Igazán szereti az embereket, gyöngéd lélek, és egész élete nem más, mint egy fontos üzenet, melyet minden tettével közvetíteni igyekszik. İ azt az erıt és békét példázza, mely az emberiségnek lerótt szolgálatból, valamint abból ered, hogy a másságon keresztül is egységet lehet teremteni. Ezért azt kívánom, hogy mindenki, aki az odaadó szolgálat ezen értékes ajándékát olvassa, gondolkozzék el azon maga is, milyen ajándékkal járulhatna hozzá ahhoz, hogy segítsük megteremteni az emberi tudatnak és az egységnek új szintjeit. Dr. Amy Marks, a Világvallások Parlamentjének társelnöke, Dél-Afrika, 1999. 7

A szerkesztı elıszava A lelki harcos III: vigasz a szívnek a nehéz idıkben címő könyv azokat az elıadásokat tartalmazza, amelyeket İszentsége Bhakti Thirta Swami (Swami Krishnapada) tartott a legkülönbözıbb népes hallgatóság elıtt élıben, a rádiókban és televíziókban szerte az egész világon, több éven át húzódó idıszakban. Mivel a témakört érintı tárgyakról az elıadó eredetileg élıben szólt, ezért a nyelvi stílus a nem hivatalos társalgási, beszélt nyelvi stílus. A szerkesztés folyamán az olvashatóság érdekében azonban helyenként változtatnunk kellett az eredeti szövegen, ám általában igyekeztünk megırizni a beszélt nyelv jellemzı sajátosságait is annak érdekében, hogy megtartsuk az eredeti elıadásmód verbális finomságát és színezetét. Reméljük, hogy ezzel sikerült egy olyan légkört teremteni, amelyben a szó szoros értelmében az olvasó a hallgatóság egyik tagjának érezheti magát, és így megtapasztalhatja egy kitőnı szónok hatásos jelenlétét, amint megosztja velünk a mindannyiunk számára oly fontos lelki táplálékot. Szeretnénk megemlíteni néhány más stilisztikai elgondolást is. Bhakti Tirtha Swami elıadásaiban a legkülönbözıbb spirituális filozófia gondolatkörébıl merít, ám mivel hallgatósága legtöbbször és fıként a keresztény és védikus hagyományokban jártas emberekbıl állt, ezért leggyakrabban ezekre az írásokra utal. Idınként szanszkrit szakkifejezéseket (terminológiát) használ a Védákból, amely a világon most az Indiaként ismert területrıl származó ısi írások óriási tömegét jelenti. Ezt a terminológiát, ahol lehetett, elhagytuk, illetve lefordítottuk. Ám ahol e szakkifejezések fontosnak bizonyultak, megpróbáltuk jelentésüket a szövegkörnyezeten belül elmagyarázni. Továbbá, minden fejezet az eredeti elıadások után feltett kérdésekkel és elıadói válaszokkal zárul. Úgy gondoltuk, hogy ezek némelyike az olvasó egyes felvetéseivel is egybe vághat. Ez a kérdezz felelek módszer Bhakti Tirtha Swami részérõl több olyan szemponttal is szolgál, amelybıl kiindulva az itt tárgyalt témaköröket vizsgálhatjuk. Ez a könyv a harmadik kötet A lelki harcos sorozatunkban. Az elsı kettı, a Spiritual Warrior: Uncovering Spiritual Truths in Psychic Phenomena (A lelki harcos: lelki igazságok a pszichikai jelenségekben) és a Spiritual Warrior II: Transforming Lust into Love (A lelki harcos II: hogyan legyen a kéjvágyból szeretet/szerelem) már nyomtatásban van, és már sok más nyelvre is lefordították, mint ahogy İszentsége több más mővét is. Az ezeken az oldalakon található információ rendkívül ritka, és azt reméljük, hogy az olvasó a lehetı legjobban hasznosíthatja az általa tartalmazott tudás java részét. Ha az ember ezt a tanítást komolyan veszi, akkor életét a legfönségesebb szeretı kalanddá változtathatja. 8

Bevezetı A lelki harcosok nem hétköznapi értelemben vett hagyományos emberek, hogy ne mondjunk sokat. Nem hagyományos fegyverekkel harcolunk, nem hagyományos csatatereken harcolunk, és nem hagyományos célokért harcolunk. Az emberiség történetében sok háborúnak van és volt vallási felhangja, ám ha jobban megnézzük ezeket a háborúkat, rögtön látni fogjuk, hogy a hadban álló feleket sokkal jobban érdekelte valamilyen politikai elıny vagy éppenséggel a területszerzés. Ezekben az esetekben a vallási másságot, a különbséget két vagy több vallás között csak zászlóként használták, épp úgy mint a faji, osztály- vagy a nemi különbséget azért, hogy kisebbítsék mások emberi méltóságát és igazolják azt, ami nem igazolható. A lelki harcos semmit sem vár és akar az ilyen cselekményektıl mi jól tudjuk, hogy az a nyereség és hatalom, melyért ezek a csoportok harcba indulnak, múlandó és nem hoz igazi boldogságot. A vallás és a lelkiség, a spiritualitás, nem ugyanaz. A vallás fontos szerepet játszhat a lelki fejlıdés megértésében, de elımozdíthataja a megosztást és a szektánsságot is. Függetlenül attól, hogy a Bibliát, a Tórát, a Koránt vagy a Védákat követjük, tudnunk kell, hogy az igazi lelki útkeresés célja az, hogy megtaláljuk a közös alapot mind ezen dolgok és minden lény között; s ezt csak úgy érhetjük el, ha alaposan tanulmányozzuk a számunkra elérhetı összes ısi bölcsességeket. Az igazi lelki harcos minden erejével arra törekszik, hogy elsajátítsa a szeretet, az alázat, az együttérzés, a hit és az önismeret fegyverének a használatát. Csataterünk az emberi tudat birodalma, ahol a tudatlanság és a kéjvágy ellen kell állandóan küzdenünk, mert ez a kettı már úgy elárasztotta az emberi társadalmat, mint egy megszálló hadsereg. Célunk egy olyan civilizáció megteremtése, ahol az emberek harmóniában élnek egymással és Istennel, ébren vannak és együtt élnek a tündöklı lelki környezettel, mely mindenki számára elérhetı. Ezen célok elérése érdekében kell mindannyiunknak fejlıdni, és mindenkivel, akivel összehoz bennünket a sors, meg kell osztanunk a tudást, hogy kezükbe adjuk azokat az eszközöket, melyekre szükségük van, hogy saját maguk is felfedezhessék és megtapasztalhassák az igazságot. Az anyagi problémák lelki megoldása Azok a problémák, melyekkel nap mint nap szembe kell néznünk, olyan nagyok és sokrétőek, hogy még a legparanoiásabb személy is nehezen tud konkrétan eligazodni köztük. Háborúk és fajgyőlölet, bőnözés és betegség, természeti katasztrófák és a sort a végtelenségig folytathatnánk. E kérdések mindegyike oly súlyos és bonyolult, hogy úgy tőnik, bármelyik közülük lehet létünk végállomása is. Az emberiség története során már nem egy vészhelyzetet élt át. Titokzatos módon, ám cáfolhatatlanul, amikor a baj a tetıfokára hágott, akkor mindig megjelent egy vezetı vagy próféta, aki hatalmas üzenetet hozott. Ezek a forradalmár tanítómesterek különbözı emberi fajoktól származtak, a világ különbözı térségeiben tőntek fel és különbözı vallási rendszereket hoztak létre, ám ugyanakkor üzenetük alappillére ugyanaz a három tétel maradt: Szeresd Úradat Istenedet tiszta szívedbıl és lelkedbõl, szeresd felebarátodat, mint önmagadat, és ez a világ nem a te végsõ otthonod. Mindannyian hallottuk már ezeket a kitétételeket ilyen vagy olyan formában, úgy hogy a legtöbb társadalomban ez a három alaptétel ma már semmit mondó közhelynek számít. Bár gondoljunk csak bele, hogy milyen csodálatos világban is élhetnénk, ha ezt a három alapelvet minden egyes ember komolyan venné. 9

Egy fát megöntözni kétféleképpen lehet. Lehet úgy, hogy levélrıl levélre haladva, mindegyiknek egy-két csepp vizet adunk, vagy pedig egyszerőbben, ha a vizet a gyökérzetre öntjük. Az utóbbi sokkal kevesebb erıfeszítést követel, és tulajdonképpen sokkal hasznosabb is: jobb vizellátást biztosít a leveleknek, mint az elsı módszer. Az anyagi világ bonyolultságának sokkal több ágacskája és levélkéje van, mint amennyit szemünkkel láthatunk, de nagy tanítómestereink szerint problémáink gyökere az Istennel és az egymással való kapcsolatainkban rejlik. A lelki harcosok megpróbálják ezeket a kapcsolatokat meggyógyítani és erısíteni elıször azáltal, hogy megtanulják azonosítani és tisztelni az igazi lelket az emberben, és aztán megtanulják felismerni az Isten-lényeget saját magukban és mindenki másban itt körülöttünk. Az isteni és démoni tudat Mint ahogy a fény is elıször bántja a szemünket, ha reggel felébredünk, épp így, ha szemünk kinyílik létünk igazi természetére, elıször mindig a másik oldalunkra akarunk fordulni és a takarót is a fejünkre húzni, hogy ne lássunk lehetıleg semmit. Ez természetes reakció, és a fényhez szoktatni másokat is azoknak lenne a kötelessége, akik már felébredtek. Sajnos nincs mindenki érdekelve abban, hogy minden ember ismerje az igazságot. Vannak olyanok, akik már bizonyos értelemben felébredtek, de azért másokat sötétségben kívánnak tartani. Amikor az ilyen, Istent nem félı egyének az ismeretlentıl való félelemmel etetik az embereket, teszik ezt azért, hogy a tömegek ne lássanak tisztán, ne törıdjenek semmivel, és amennyire csak lehet ıtılük függjenek. Az ilyen egyének csak saját önzı érdekeiket tartják szem elıtt, s természetesen mindenekelıtt azt, hogy az emberekkel manipulálva könnyen eljátszhassák a nagy hatalmú istenek szerepét saját kis birodalmukban. Ilyen emberek ısidık óta léteztek. A védák asuráknak, vagy démonoknak nevezi ıket, mert minden tevékenységük arra irányul, hogy bitorolják Isten hatalmát. Ugyanakkor nem szabad felednünk, hogy az isteni és a démoni közti különbség valójában tudati dolog. Majdnem minden nagy próféta szembe találta magát nagy hatalmú démoni erık ellenállásával, de a nagy szeretet és tisztaság mégis felülkerekedett, oly annyira, hogy még a legnagyobb bőnösök is megváltoztak hatásukra. A lelki hadviselésnek ez az igazi lényege. Nehéz idıket élünk A modern világ tele van ellentmondással a két különbözı környezet között. Az egyik környezet az, amelyben élni akarunk, a másik pedig az, amelyet akarva, akaratlanul saját magunknak teremtettünk. Mindannyian békét akarunk, de béke nincs soha. Háború van valahol most is, épp amikor ezeket a sorokat olvassuk. Mindenki szeretni akar és keresi a társát, ám sok ember mégis e kapcsolatok keretén belül is magányosnak érzi magát. A munkások azt akarják, hogy értékeljék ıket, és biztonságot jelentı munkahelyeket akarnak, ám a saját iparunk által gyártott gépek fölöslegessé tesznek sok szakképzett dolgozót. A diákok éveken átképezik magukat az egyetemeken, de a diplomával a kezükben már nem kellenek a gyorsléptő üzleti világnak, melyben tudásuk gyorsan elavul. A szülık azt akarják, hogy gyerekeik egészségesen és boldogan nıjenek fel, ám mégis sok gyerek lesz depressziós, haragos és önpusztító. 10

Barátainkhoz fordulunk vigaszért és megértésért, de gyakran semmit se kapunk, mert mindenki el van foglalva saját magával és másokra nincs ideje. Társadalmi és politikai vezetıkre szavazunk a választásokon, hogy megjavítsák életkörülményeinket, de ık csak mint tömeget vesznek bennünket figyelembe és csak azért, hogy nekik legyen hasznuk belıle. A világ sok részében még a rendırség is kihasználja az embereket, és visszaél bizalmukkal, ha segítséget és védelmet várnak tıle. És manapság már az is meglehetısen gyakran fordul elı, hogyha az emberek ki akarnak lépni a modern paradigmából és egy természetesebb életformát akarnak választani, akkor az idıjárási változások és természeti katasztrófák semmisítik meg közösségüket. Azok pedig, akik nyomorúságuk elıl menekülve a kábítószerekhez folyamodnak, rövid idın belül olyan nyomorultul fogják magukat érezni, mint soha azelıtt. S végül, tehetetlenül és kétségbe esve sokan vallási vezetıikhez fordulnak útmutatásért és azért, hogy mondják meg nekik, mi az értelme ennek az életnek itt a földön, de csak még nagyobb csalódás éri ıket. A vallási vezetık egy része maga is tehetetlen, nem képes semmire, és talán még bőnösebb, mint az, aki a segítségét kéri. Az ilyen és egyéb kétségbe ejtı helyzetek vezettek el a depresszió, a mentális betegségek, a gyilkosság és az öngyilkosság számának globális növekedéséhez. A lelki harcos kötelessége, hogy kapcsolatot teremtsen az isteni hatalommal, és növelje az erıt, együttérzést és önzetlen szeretetet, mely iránytőt és vigaszt fog adni azok szívének, akiket az Úr gondjainkra bízott. Szeretteim, eljött az óra, amikor újra lelket kell önteni a társadalomba. Azokra pedig igazi nagy kaland vár, akik hajlandóak és képesek szembe nézni azzal a kihívással, mellyel mindenképpen szembe kell néznie annak, aki igazi lelki harcos óhajt lenni. 11

A szerzırıl: Bhakti Tirtha Swami, eredeti neve John E. Favors, keresztény Isten-félı családban született. Mint gyermek evangéliumi igehirdetı, gyakran szerepelt a rádióban és a televízióban. Fiatalemberként a dr. Martin Luther King által meghirdetett emberjogi mozgalom egyik ifjúsági csoportjának volt a vezetıje. A Princetoni Egyetemen a diáktanács elnöke lett, és a Harmadik Világ Koalíciójának elnökeként is szolgált. S bár pszichológiából diplomázott, de elismert szakértıje több más szakterületnek is, mint például a politikának, az afrikanisztikának, az indiológiának és a nemzetközi jognak. İszentsége volt a büntetıjogi reformprogramok koordinátorának az asszisztense a New Jersey Állam Közvédı Irodájában, valamint több kábítószer-függıséget kezelı klinika igazgatója az Egyesült Államokban. Ezen kívül volt speciális tanácsadó az amerikai oktatási tesztelı szolgálatnál, és politikusok kampányrendezıje is. Bhakti Tirtha Swami nemzetközi elismertségre tett szert a Bhaktivedanta Kiadó képviselıjeként, különösen az egykori kelet-európai kommunista államok tudósaival együtt végzett kiemelkedı munkásságáért. Mint az egyetlen afro-amerikai vaishnava guru a világon, Bhakti Tirtha Swami közvetlenül felügyel több projektre az Egyesült Államokban (különösen a következı államokban, ill. városokban: Washington, D. C., Potomac, Maryland, Detroit, Pennsylvania, Nyugat-Virginia), Nyugat-Afrikában, Dél-Afrikában, Svájcban, és Franciaországban. Szolgálatot teljesít továbbá a Vaishnava Fıiskolák és Iskolák Amerikai Föderációjának igazgatójaként is. Az Egyesült Államokban Bhakti Tirtha Swami az Alkalmazott Lelki Technológia Intézetének a megalapítója és igazgatója, az Urbánus Lelki Fejlıdés Nemzetközi Bizottságának igazgatója, és a Hetedik Pánafrikai Kongresszus egyik nemzetközi koordinátora. Hogy széleskörő érdeklıdését bemutathassuk, meg kell említeni továbbá azt is, hogy tagja az Ismeretelméleti Tudományok Intézetének, a Honvédelmi Információ Központjának, az ENSZ Amerikáért Szövetségének, a Nemzetközi Békealap Intézetnek, a Világjövı Társaságnak, valamint a Lelki és Parlamenti Vezetık Globális Fórumának. Bhakti Tirtha Swami, aki a nemzetközi kapcsolatok és konfliktusok megoldásának szakértıje, állandóan járja a világot, és sok magas rangú ENSZ-képviselınek, neves személyiségnek és törzsfınek, királyoknak és legfelsıbb bíróságoknak lett a lelki tanácsadója. 1990-ben İszentségét a nigériai Warri törzs törzsfıjévé avatták az Afrikában és szerte az egész világon végzett kiemelkedı munkásságának elismeréséért. Az elmúlt években többször találkozott Nelson Mandela dél-afrikai vezetıvel, hogy megbeszéljék a világbéke elérésének lehetıségeit és stratégiáját. Mind ezen kívül az iskolák, klinikák, mezıgazdasági projektek és a háziipar fejlesztése révén történı önmegvalósítás és önellátás bátorítása érdekében Bhakti Tirtha Swami szemináriumokat és munkacsoportokat szervez és vezet az elvközpontú vezetés, a lelki fejlıdés, az emberek közötti kapcsolatok, a stresszoldás és az idıbeosztás, valamint más idevágó tárgyak kérdéseirıl. Széles körben elismert személyiség a globális konfliktusok megoldásának szakértı közvetítıjeként is. 12

A hátsó borítón olvasható szöveg: A Lelki/önmegvalósítás A lelki harcos kötelessége, hogy kapcsolatot teremtsen az isteni hatalommal, és növelje az erıt, együttérzést és önzetlen szeretetet, mely iránytőt és vigaszt fog adni azok szívének, akiket az Úr gondjainkra bízott. Szeretteim, eljött az óra, amikor újra lelket kell önteni a társadalomba. Azokra pedig igazi nagy kaland vár, akik hajlandóak és képesek szembe nézni azzal a kihívással, mellyel mindenképpen szembe kell néznie annak, aki igazi lelki harcos óhajt lenni. Bhakti Tirtha Swami lelki tanítómester, író, a princetoni egyetem végzıse, a Washingtoni Alkalmazott Lelki Technológia igazgatója (Washington, D.C.). Az emberi kapcsolatok és a konfliktusmegoldások szakértıje, aki több mint húsz éven átdolgozott nemzetközi tanácsadóként diplomatáknak, államfıknek és a nagyközönségnek. Kitőnı szónok és lelkesítı szerepmodell, járja a világot, hogy hirdesse a szeretet, a szolgálat és a közösségi tudat üzenetét valamennyi nemzetet, fajt és hitet, valamint az élet minden területét képviselı embereknek. Az 1999. évi Parlament egyik fı célja az volt, hogy ösztönözze az embereket, a szervezeteket, a nemzeteket és a vallási közösségeket arra, hogy minél többen tegyenek felajánlásokat arra vonatkozóan, amivel a leginkább szolgálhatjuk hosszú távon a világ megújulását. Egy ilyen felajánlás İszentsége Bhakti Tirtha Swami Krishnapada részérıl ez az új könyv, A lelki harcos III: vigasz a szívnek a nehéz idıkben, amit nevezhetünk egy újabb ajándéknak a globális emberi közösségnek tett szolgálat nevében. Emellett mindenképpen szeretnénk hangsúlyozni, hogy az emberi tudat és lelkiség további fejlıdése érdekében kifejtett odaadó szolgálatának hosszú listáján ez csak egy újabb felajánlás az eddigi sok közül. -- Dr. Amy Marks, a Világvallások Parlamentjének társelnöke Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak a lelki katonáknak, akik azért jöttek, hogy új szellemiséget adjanak a társadalomnak. 13

1. fejezet: Az emberiségnek választania kell Az emberiség válaszút elıtt! - A világban háború dúl.- A választás természete.- Elfelejtett örökség.- A materialista világszemlélet torzításai.-a közösség hiánya.- Ferde történelmi világszemlélet.- A modern társadalom evoluciója.- A modern társadalom fogyatékosságai.- A reneszánsz: áldás vagy csapás?- A reformáció tévedése.- A tudat hanyatlása.- Az amerikai álom üressége. - A lélek örökké valóságának tagadása. - Az egyszerőség szükségessége.- A gyógyulás szükségessége.- Az új típusú ember.- Felhívás bátorságra.- Kérdések és válaszok. Az emberiségnek választania kell Az emberiség válaszút elıtt Az emberiség a lelki vészhelyzet peremére került és lelkileg minden képen fel kell ébrednie. A bolygónk körüli szellemiség csak erısödik, s ennek következtében azok alól, akik már amúgy is bizonytalanok, még jobban kicsúszni látszik a talaj, de ugyanakkor ez fokozza azok elszántságát is, akik valóban lelki és szellemi haladást akarnak. A világban háború dúl Manapság, úgy látszik, minden, ami csak elromolhat, el is romlik, s a legtöbb ember egyáltalán nem tudja, mit akar. Jelenleg úgy tőnik, hogy a démonikus ártó erık mintha sikeresebbek lennének, mint a lelkiek. Az emberek szinte az egyik napról a másikra válnak mind immunisabbá úgy a saját, mint a mások bőneivel szemben, mert az aberráns viselkedés mind inkább normává lesz. Történelmünk tele van ilyen idıszakokkal, amikor is az esztelenség kerekedik felül egy idıre, de aztán jön a polarizálódás és a megtisztulás valahogy úgy, mint ahogy ez most is történik. Annak ellenére, hogy épp az ellenkezıjét vélnénk valószínőnek, olyan világban élünk, melyben háború dúl. Például, háborúban állunk egymással politikai és társadalmi téren, ahol képletesen szólva -- állandó bombatámadásoknak vagyunk kitéve: el kell viselnünk a törzsi ellentétek, a nemi felsıbbrendőség, a vallási türelmetlenség és a fajgyőlölet ostorcsapásait. Közben kultúránk erkölcsileg lehanyatlott. A társadalom elmerült a legkülönbözıbb visszaélésekben: bántalmazzuk a gyerekeket, az idıseket, vérfertızésben élünk, eltürjük a pornográfiát, és természetesen elsısorban saját magunknak ártunk. Ez a viselkedésforma tőnet, az emberi értékek további hanyatlásának tőnete. Vizsgáljuk csak meg alaposan, hogy milyen is az anyagi helyzet a mai világban. Mindig fontos, hogy felismerjük a kézenfekvı probléma intenzitását, ha nem akarjuk elszámítani magunkat. Ha alábecsüljük az ellenség vagy az ellenfél erejét, akkor saját védelmi vonalainkat veszélyesen rózsaszínő szemüvegen keresztül fogjuk látni. Ez egyenlı a vereséggel. De ha helyesen mérjük fel ellenfeleink potenciális erejét, és tudjuk, hogy mi jár a fejükben, akkor jobban tudjuk megítélni, hogyan is bánjunk velük, hogyan vértezzük fel magunkat a legjobban ellenük, s végeredményben, hogyan arassunk gyızelmet felettük. Még alig néhány évvel ezelıtt lényegében két pólusú világban éltünk, melyben volt egy demarkációs vonal és folyt a rivalizálás két nagyhatalom között. Mára egy több pólusú világban találtuk magunakat, melyben majdnem minden társadalmi és politikai koalíció teljesen labilis és átmeneti. A nemzetközi hatalmi egyensúly állandóan változik, s ez pedig rendkívül veszélyes dolog. 14

A választás természete A Földünket átszelı igazi választóvonalak nem a nemzetiségi hovatartozástól, a bır színétıl, a nyelvtıl, a stílustól vagy divattól függnek, hanem sokkal inkább a jámborság és tisztaság fokától. Szerte az egész világon fokozódik a polarizálódás azok között közülünk, aki spirituálisak és a magasabb tudatot szolgálják, és azok között közülünk, akik anyagiasak, és talán démonikusak is. Az egykor széles középút egyre szükül. Azok, akik az anyagiasság felé hajlanak és érzéketlenítik magukat saját tökéletlenségükkel szemben, azt remélvén, hogy valamilyen mesterséges úton juthatnak hozzá valamiféle lelki békéhez vagy nyugalomhoz, mind jobban és jobban degradálódnak. Másrészt, azok, akiket zavar tökéletlenségüknek a tudata, mind inkább törekednek arra, hogy jobban megértsék az ember helyét itt a Földön és viszonyát Istenhez, s ezáltal nagyobb lelki erıt és képességeket találnak. Az állandó nyomás és stressz, mellyel az embernek nap mint nap szembe kell néznie, sokszor elbizonytalanítja néha egészen megbolondítja és megtéveszti. Mások viszont, akiknek elegük lett ebbıl az egész ırültségbıl, igyekeznek visszaszerezni józan eszüket és egyensúlyukat azzal, hogy istenesebb utat választanak. És vannak olyanok is, akik a teljes transzcendenciát keresik, megpróbálnak a materiális világ korlátai mellet elhaladva megszabadulni azoktól a földi mintáktól, hogy csak egyszerően enni, aludni, párkapcsolatot tartani és vigyázni kell. Az ember természeténél fogva a materiális világban se nem teljesen jó, se nem teljesen rossz. Inkább azt mondanám, hogy egy mezsgyén állunk, és lehetünk ilyenek, vagy olyanok is. Sajnos ideiglenesen inkább a negatív hatás a domináns a mai világban, amit az a sok baj és megpróbáltatás bizonyít, mellyel szembe kell néznünk: a kábítószer, a háborúk, az AIDS, és a természeti csapások. Sokan úgy vélik, hogy mindez Isten és Ügynökeinek egyenes büntetése azért a sok bőnös cselekedetért, melyet a világ lakossága elkövet. Mindazonáltal azok közülünk, akik ezekben a bajokban ösztönzést is látnak arra, hogy a helyzet magaslatára kerüljenek, ezeket a problémákat nagy lehetıségnek is tekintik a pozitív változások elérésére. Egy elfelejtett örökség A lelkek katonáinak sok kihívással kell szembenézniük, különösen a nyugati világban. A Nyugat kultúrája már nem a tisztelet és a rend kultúrája. A nyugati társadalom mind inkább elveszti alapvetı értékrendjét, s lelkileg inkább lehúzza az embereket ahelyett, hogy segítené felemelkedésüket. Például, nem mutatunk tiszteletet szüleinknek és az öregeknek. Elveszítettük annak a korábbi képességünknek nagy részét, melynek segítségével kapcsolatba tudtunk lépni angyalokkal és más isteni lényekkel, hogy útmutatást kérjünk tılük. Tulajdonképpen már nem is féljük és nem is tiszteljük az Istent. Nem vagyunk hajlandók betartani a szigirú elıírásokat és áldozatot vállalni azért, hogy kiérdemeljük az isteni gondviselést. Röviden, egyszerően elfelejtettük, hogy egy hatalmas örökség, valamint egy rendkívül hatalmas isteni gondviselés termékei vagyunk, amit egész történelmünk során tapasztalhattunk. S ez az a feledékenység, mely ezt a bolygót evoluciós válaszút felé sodorja. Lelki gyökereink megértése nélkül mind inkább a beteljesülés bizonytalan, illuzórikus formáiban bízunk, az olyanokban, mint a pénz, a presztízs, a rang és a rajongás. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az átmenetivel helyettesítsük a lényegeset, pedig az igazi kultúra célja az, hogy segítsen kifejezni valódi személyiségünket és kreatívitásunkat. Az igazi kultúra magas fokon lelki, és lehetıvé teszi számunkra, hogy kapcsolatot teremtsünk legmélyebb lényünkkel. A materialista világszemlélet torzításai 15

Most, már a 21.században, a nyugati materialista társadalmi model úralja a világot. Ez azért nem szerencsés dolog, mert a materialista világszemléletben rejlı komoly belsı torzulások miatt az emberiség jövıje nem biztos, hogy járható lesz, hacsak nem változtatunk szemléletünkön és magatartásunkon. Amennyiben a többi emberi lényt, és magát ezt a bolygót is csak egy olyan entitásnak és objektumnak tekintjük, mellyel saját önzı céljaink érdekében manipulálhatunk, akkor semmi sem fog motiválni bennünket arra, hogy tekintettel legyünk cselekedeteink következményeire és velejáróira. Csak azt fogjuk fontolgatni, hogy amit teszünk, az mennyire hasznos gazdaságilag az adott pillanatban, vagy hogy mi biztosítja a hatalmat és az ellenırizhetıséget most, anélkül, hogy tekintettel lennénk a következményekre a jövıben. Ha nem vonjuk be tényezıként a dolgok fizikai és a spirituális oldalát is, nagy a valószínősége annak, hogy kárt okozunk másoknak és következésképpen saját magunknak is. Néhány évvel ezelıtt részt vettem egy találkozón Zambia akkori vezetıjével, Kaunda elnökkel. Fogadást akart adni tiszteletünkre, hogy ezzel köszönetet mondjon intézetünk szolgálataiért az országban. Természetesen meghívta pártja központi bizottságának tagjait is, akik többségükben marxisták voltak. A fogadás igen érdekesnek igérkezett. Megbeszéléseink során tapintatosan ugyan, de felhívtam a bizottsági tagok figyelmét arra, hogy komolyan el kellene gondolkozniuk meglehetısen ellentmondásos identitás-tudatukon: Önök marxistáknak mondják magukat mondtam. De azon kívül önök afrikaiak és spirituális emberek is. Önök úgy nıttek fel, hogy ısi próféciák és ısi bölcsességek vették önöket körül. Hát nem látják, mennyire eltér a marxizmus az önök afrikai spirituális orientációjától? A marxizmus behavourista perspektíva, mely azt feltételezi, hogy az emberi lény csupán egy mechanikus entitás, mely nincs koordinálva a világegyetemmel, és a lét semmi más magasabb rendezett formájával. Hogy lehet ezt a két filozófiát összhangba hozni, ha egyszer az egyik a másiknak természetes ellentmondása? Amikor láttam, hogy figyelnek, akkor elmondtam, tudom, hogy a marxizmus szándékai jók, mert lényegében ı is azt mondja, hogy te vagy testvéred ırzıje. Elveti az osztályok szerinti megkülönböztetést és a rasszizmust is. Ám tiszta szándékai ellenére nem tudja követni saját premisszáit sem. Hogy lehetsz saját testvéred ırzıje, ha egyszer nincs mennyei Atyád és Anyád? Mi az, ami titeket testvérekké tesz, ha nincsenek közös szüleitek? Továbbá, hogy lehetsz testvéred ırzıje, ha csak az anyagi javakban biztok, melyek teljes egészében mulandók és átmenetiek? Jelenleg azt látjuk, hogy szerte az egész világon a kommunista rend darabjaira hullott. De spirituális szempontból nagyon kicsi, vagy talán semmi különbség sincs az úgynevezett kapitalista nemzet és a kommunista nemzet között, mert egyik sem bátorítja igazán a magasabb tudatot. Mind a két politikai és gazdasági rendszer a valóságnak ugyanazt a materialista szempontját valja. Motivációik alapjának is közös a magja: a kizsákmányolás. Vajon mi a különbség, ha a kommunisták vagy a kapitalisták zsákmányolnak ki téged, vagy ha egy monarchia vagy oligarchia? A kizsákmányolás az kizsákmányolás. Nincs közösségi szellem Egy másik tényezı, mely komoly nehézséget okoz, az, hogy a modern materialista társadalomban nincs erıs közösségi szellem. Egyszer, amikor Oluszegun Obaszandzso tábornoknál, Nigéria elnökénél jártunk, a tábornok érdekes példákat említett arra vonatkozóan, hogy milyen különbségek is vannak a Nyugat és az ı országa világszemlélete között. Még amikor Angliában volt fiatal diák, közvetlen szomszédjának a férje elhunyt. Ami leginkább megdöbbentette, az volt, hogy csak egy hónap múltva szerzett errıl tudomást. Bár közvetlen szomszédai voltak, sohasem beszélgettek. Még ha csak az újságért, vagy a tejért jöttek ki a házból, akkor is kerülték egymás tekintetét. Ez a viselkedés teljesen idegen volt számára. Elmondta: Nálunk, ebben az országban, nemcsak, hogy tudtunk volna a szomszédban történt halálesetrıl, hanem ott lettünk volna, hogy 16

kifejezzük részvétünket, felajánljuk segítségünket, és úgy éreztük volna, hogy a szomszédot ért veszteség a mi veszteségünk is. A legtöbb ısi kultúrában ez a természetes közösségi szellem még él, ami a családi összetartozás természetes érzése és a magától értetıdı vállalása annak a fellelıségnek, amellyel az ember tartozik testvéreinek. Sajnos e kultúrák közül is sokat kezd magába szívni a modern materialista észjárás, melyre Descartes filozófiája a jellemzı: Gondolkodom, tehát vagyok. Ez teljes egészében egy egocentrikus szemlélet. Ennek van ellentéte, egy egészségesebb nézet: Érzek, viszonyulok, szolgálok, társulok, tapasztalok, törıdök, szeretek, tehát vagyok. Ha nem vagyunk értékesek mások számára, ha csak azokkal az értékekkel törıdünk, melyeket mások tudnak nyújtani nekünk, akkor nem tudjuk, hogy mi is tulajdonképpen az emberi élet értelme. Ferde történelmi szemlélet A világ nagyobb része csapdába esett: egy igen erıs kísértést jelentı materialisztikus önkívületi állapot csapdájába, ami csak egy álom, mely valóságnak adja ki magát. Viszont mindannyian tudjuk, hogy az álom csak álom, tartalma illuzórikus. Az illúzió tulajdonképen az álom természete. Mindazonáltan ébren vagy alva átadtuk magunkat az élvhajhászás, a hedonizmus álmának. S amikor egy álom az alvási állapotból átlép a tudatos ébrenléti állapotba, akkor az tévhit, káprázat. S amikor mind többen kezdik elfogadni ezt a tévhitet, akkor az egy egész társadalom észjárásává válik, mely rendkívül ármányos és ragályos is lehet. Az amerikaiak által osztott kollektív álmok sokaságának egyik elsıdleges álma a történelmi perspektívával kapcsolatos. Ha a történelmi folyamatokat figyeljük ebben az országban és a legtöbb nyugati nemzetállamban, világosan láthatjuk, hogy fokozatosan eltávolodtunk eredeti mezıgazdasági civilizációnktól, s egy sokkal termelésorientáltabb és fogyasztói alapú társadalom felé indultunk el. Egy mezıgazdaságközpontú társadalom azonban mindig sokkal természetesebb, és több beavatkozási lehetıséget nyújt tagjainak életük különbözı változó folyamataiba. Egy ilyen környezetben az emberek kiválaszthatják azt az élelmiszerfajtát, melyet termelni akarnak, gyógynövényeket termeszthetnek, megszervezhetik a fris ivóvíz-ellátást, sıt még saját ruházkodásukról is gondoskodhatnak. Ha az emberek ebben az értelemben önellátók, hasznos jártasságokra tesznek szert, és megvan a célkitőzés és teljesítés természetes öröme. A modern társadalom evoluciója Ezt az életformát mind inkább a tömegtermelés váltotta fel, ami egy olyan változást jelentett, hogy sokan azok közül, akik korábban otthon dolgoztak, egy másik szférába kerültek. Ennek az lett a következménye, hogy a lakosság jelentıs része nemtörıdı munkaadók függıségébe került. A létezésnek ebben az elidegenített állapotában a gyerekeket ahelyett, hogy olyan tıkének tekintsék, akik megosztják a szülıkkel a munka terhét, vagy pedig egy szakma, egy iparág potenciális örökösei lesznek tehernek tekintették, mert több szájat kellett etetni és több testet ruházni. Ráadásul az urbánus környezet növelte a stresszt, különbözı betegségek melegágya lett, növelte a bőnözést, a zsúfoltságot és a szennyezést. A közelmúltban újabb változás következett be: elindultunk a tömegtermelı és fogyasztói társadalomból egy még fejlettebb technikai és tudományos model felé, melyet információs korszaknak nevezünk. Ez a váltás lényegében átrendezte a társadalom központi magját oly módon, hogy most már a tömegtermelés helyett a tudás kevésbé kitapintható területei: az adatok felhalmozása és a kommunikáció kerültek elıtérbe. Egy ilyen társadalomban már az információ maga is áru, az adatok kezelése pedig olyan jártassággá vált, mely elengedhetetlenül szükséges a túléléshez. 17

Az amerikai munkahelyek többsége jelenleg az adatok győjtésével, kezelésével és a kommunikációval foglalkozik. Természetesen társadalmunkban nincs hiány adatokban. A tudományos folyóiratok ezreit adják ki naponta szerte a világon. Az információrobbanás, melyet a számítógépek minden területen való terjedése, valamint az e-mailezés és az Internet fenomenális népszerősödése lát el újabb és újabb energiával, már azzal fenyeget, hogy mi valamennyien bizonyos tekintetben és fokig információs túltelítettségben fogunk szenvedni, vagy pedig már szenvedünk is. Az elérhetı nyers információ mennyisége néhány év alatt a szó szoros értelmében megkétszerezıdik. Oktatási intézményükben a kapott információ sokszor elavul jóval azelıtt, hogy valaki diplomát szerez. A modern társadalom fogyatékosságai Valami nagyon nem úgy mőködik, ahogy kellene. Míg kommunikációs eszközökbıl faxoló gépekbıl, számítógépekbıl, mőholdakból és más kommunikációs szerkezetekbıl -- már sokkal több van, mint valaha azelıtt, a kölcsönös megértésre való hajlamunk, és az a képességünk, hogy bánni tudjunk egymással, drasztukusan hanyatlik. A modern emberiség egy tál lencséért eladta bölcsességét az adatokért és nyugalmát az esztelenségért. Az egész viágban tapasztalható fajgyőlölet, a nemek problémái, a vallási elkülönülés, a törzsi győlölködés és a fanatizmus fokozódásának jelentıs része közvetlen kapcsolatban áll azzal, hogy eltúlozzuk az adatok kezelésének jelentıségét és csökkentjük az igazi tudás és bölcsesség szerepét. S bár állandóan változó információs áradat és a viselkedés váltakozó kódjai vesznek bennünket körül, az mégsem igaz, hogy minden csak átmeneti és relatív. Sok érték és szükséglet egyetemesen jelen van minden egyes emberben. Példul függetlenül attól, hogy férfiak vagy nık vagyunk, amerikaiak, afrikai, indiai vagy európaiak, mindannyian tapasztaljuk, hogy szükség van arra, hogy szeressünk és szeressenek bennünket, mint ahogy arra is, hogy megértsük önmagunkat és a Teremtıt. Ha az emberek együttmőködése arra épül, ami közös bennünk, akkor a különbségek csak fokozzák és mélyítik az emberi kapcsolatokat. Valóban, az egység keretén belüli különbözıség tulajdonképen segít egy erısebb, kiegyensúlyozottabb tzársadalmat teremteni. Sajnos azonban a mai világrend figyelmen kívül hagy sok ilyen általános dolgot, s inkább a különbségeket hangsúlyozza, függetlenül attól, hogy azok mennyire mesterségesek, egészen addig, hogy, mondjuk, egy társadalom teljesen felbomlik. A modern világszemlélet bátorítja az ilyen bomlást, mert alapvetı értékeik az individualizmust, a versenyt és a saját magunk kedvtöltését foglalják magukba az egész rovására. És mivel a modern társadalom tagjainak önzı gondolatai vannak majdnem mindenben, amit tesznek, ezért egy nekem adjál légkört teremtenek maguk körül, melyben az egyes csoportok és személyek igyekeznek minél többet kapni, és minél kevesebbet adni, s nagyon ritkán gondolnak arra, hogy ezzel esetleg nehézségeket okoznak másoknak. A reneszánsz: áldás vagy csapás? Többnyire mi valamennyien, akik ebben a kultúrszférában éltünk és élünk, elfogadtuk azt a gondolatot, hogy a nyugati civilizációban végbement változások egyértelmően haladást jelentettek. E szemlélet alapján minden jelentısebb változás felváltotta a régi, primítv létformát valami új, magasabb rendővel. Ez valóban így lenne? Így például sok jelenkori történész azt tanítja, hogy a reneszánsz az emberi fejlıdés egyik legnagyszerőbb idıszaka volt egy rendkívül progresszív idıszak a nyugati társadalom evoluciójában. Ebben az érában az emberek feltehetıleg felszabadították magukat a gondolkodás régi formái alól, sokkal nagyobb kreatívitásra és önkifejezésre tettek szert, jelentısen hozzájárulva ezzel az emberi civilizáció haladásához. Van azonban egy másik nézet is. Mivel ez az önkifejezés 18

meglehetısen zabolátlan volt, a reneszánsz megnyitotta az utat az emberi értékek hanyatlása felé. Sok más, ugyan ilyen csodálatos tekintéllyel rendelkezı korszakhoz hasonlóan, a reneszánsz bizonyos értelemben tulajdonképpen úgy tekinthetı, mint egy ugrás hátra, mely hozzájárult a jelenleg tapasztalható világmérető hanyatláshoz és káoszhoz. Vizsgáljuk meg a kérdést egy kicsit közelebbrıl. A Columbia University Encyclopedia például a következıket mondja: A reneszánsz igyekezett a hangsúlyt áthelyezni az egyénre; új jelentıséget adott az egyéni önkifejezésnek, az öntudatnak, és a világi tapasztalatoknak; a kultúra szempontjából pedig az új áramlatok és brilliáns teljesítmények korszaka volt a tudományban, az irodalomban, és a mővészetekben Még általánosabban, ebben az érában jöttek létre a nemzetállamok, történtek a nagy felfedezések, és kezdıdött el a kereskedelmi és a tudományos forradalom. Ha ezt a definíciót egy kicsit megvakarjuk, akkor lelkes és idealista kijelentéseibıl azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a reneszánsz tulajdonképpen megnnyitotta a színteret az egyén és a nemzet közötti konfliktus fokozása elıtt. Például azt a kifejezést, mely szerint nemzetállamok jöttek létre, tekinthetjük olyannak is, mely finoman azt mondja, hogy új választóvonalak jöttek létre a korábban egységes entitások között. S ugyanakkor, ha beleolvasunk néhány akkori híres személyiség életrajzába, látni fogjuk, hogy sokan közülük nemcsak új felfedezéseken és találményokon törték a fejüket, hanem azon is, hogyan elégítsék ki minél jobban alantas ösztöneiket: az érzékiséget és kapzsiságot. A reformáció tévedése A protestáns reformáció egy másik olyan jól kivehetı idıszak volt a nyugati történelemben, mely tömeges zavart okozott Földünk lakosainak fejében. Itt nem azt akarjuk mondani, hogy a a protestáns forradalom félrevezette a belıle származó lutheránusokat, presbiteriánusokat, és baptistákat. Hanem inkább arra szeretnénk rámutatni, hogy ez idı alatt a korábban egységes vallási rendszer szentnek nyilvánított egyeduralma jelentısen megygengült az ellene indított támadások következtében, s ez pedig mindenképen nagy veszteség volt. Természetesen az egyház tanítása ilyen mérető elutasításának is legitim okai voltak. A papok akkoriban kizsákmányolták és becsapták híveiket, s persze az emberek fellázadtak, és megpróbáltak egy olyan rendszert létrehozni, mely kevésbé lett volna bürokratikus mely biztosította volna mindenki számára, hogy közvetlenül hozzáférhessen az imákhoz, az írásokhoz, és az Istenimádás módjaihoz. Bár a mögöttes szándék jó volt, az eredmény azért nem volt tökéletes, és ez sok embert tett bizonytalanná. A tény az, hogy a materiális világ telis tele van ilyen ellentmondásos kettısséggel. Annak érdekében, hogy megszüntessük a rosszat, gyakran elrontjuk valamilyen adott helyzet pozitív aspektusait is. Mintha csak azért robbantanánk fel egy gátat, hogy eloltsunk egy tomboló tőzvészt valahol a völgyben. Lehet, hogy a tőzet sikerül eloltani, de ugyanakkor hatalmas vízkárokat okozunk a falunak, melyet ily módon akartunk megmenteni. Bizonyos tekintetben a protestantizmus eloltotta a papi kizsákmányolás és korrupció tőzét, de folyamatában más problémák merültek fel. Elımozdította a vallási anarchia kezdetét, és elvetett több erıs, a lelki felszabadulásra irányuló folyamatot, melyek korábban megvoltak, és továbbra is meglehettek volna az emberiség javára. 19

A tudat hanyatlása A tömeges megzavarodottságnak egy másik erıs forrása ezen a Földön az volt, hogy megindult az emigráció Európából Amerikába. Mielıtt az európaiak elárasztották volna Amerikát, körülbelül 80 millió ıslakosa volt ennek a kontinensnek. Néhány éves európai jelenlét után a túlélık száma 10 millió lett. Az európai jelenlét az Új Világban egybe vágott az akkori idık imperializmusának kollektív tudatával, amikoris az egyik ország a másik után küldte embereit ismeretlen földekre, hogy erıforrásokat és különbözı javakat szerezzenek, néha erıvel, néha cserekereskedéssel, néha pedig csalással és félrevezetéssel. A társadalmi és politikai történelemnek ez a vizsgálata bizonyos értelemben megmutathatja, hogy milyen irányban is fog haladni a modern materialista kultúra. Ezt észben tartva megjegyezhetjük, hogy a 17. századig majdnem minden szociológiai, csillagászati és minden egyéb tudományos kutatómunka annak a teista gondolatnak az elfogadására épült, hogy létezik egy Legfıbb Lény. Ebbıl a szempontból kiindulva az emberi élet célja az volt, hogy megértsük minden egyes személy pozzicíóját ehhez a Lényhez viszonyítva az ı kozmikus világán belül, és hogy felajánljuk szolgálatainkat az Isteni Lénynek. Késıbb a reneszánsz és többi ugrás hátra arra bátorította az embereket, hogy teljes egészében vessék el a Legfelsıbb Istenfı fogalmát. Ez az irányzat, mármint az, hogy el az Istentıl egy materialista világszemlélet felé, tovább fokozódott, amint elindultunk a tudományos forradalom, az ipari forradalom és az információs forradalom felé. Jelenleg sajnos eltölthetjük életünket egy helyen ülve televíziós csatornákat kapcsolgatva, vagy pedig az Interneten szörfözve. Ennek következménye pedig az, hogy az emberek többsége, akik egykoron erısen hittek Istenben, átirányították hitüket új, picike istenek felé: a tudomány, a technika, a televízió, és a számítógépek felé. Hosszú távon ezek az istenek nem biztos, hogy olyan jóságosak és megbizhatóak lesznek, mint azt gondolnánk és szeretnénk. Az amerikai álom üressége Ha mostani helyzetünket nézzük itt Amerikában, fel kell ismernünk elıbb vagy utóbb a mi úgynevezett Amerikai álmunknak az illuzórikus természetét és azt a meredek árat, melyet fizettük érte. Például az elmúlt tíz évben az Egyesült Államokban több millió munkahely szünt meg fıként amiatt, hogy a modern automatizáció több tíz, száz, sıt ezer embert tud helyettesíteni egy idıben. A technikától való mind nagyobb függıségünknek egy másik következménye az, hogy az emberek mind inkább személytelenekké válnak. Fenomenális tragédia, hogy az emberek tulajdonképpen hisznek abban a lehetıségben, hogy szimulálhatnak valamilyen tapasztalatot, ha azt egy lapos képernyın nézik. Amint nézzük a romantikus vagy kalandfilmeket a képernyın, kezdünk hinni is abban, hogy mi magunk is résztveszünk ezekben a tapasztalatokban. Azáltal, hogy állandó viszonyban vagyunk a fantáziával, a virtuális valósággal és olyan képekkel, melyeket kontrollálhatunk, melyek nem beszélnek vissza és amelyeket bármikor elbocsáthatunk, elvesztjük képességünket arra, hogy igazi, nem tökéletes emberekkel is bánni tudjunk a minden napi életben. A lélek örökké valóságának tagadása Az amerikai álom fokozatosan lidércálom lesz. Ennek az amerikai álomnak talán leglidércnyomásosabb eleme az, hogy igyekeznek elfojtani minden információt a reinkarnációról. Szerte az egész világon a nagy vallások és a messzemenıen elfogadott bona fide (jóhiszemő) filozófiák a reinkarnáció gondolatát valják. A reinkarnáció tulajdonképpen elválaszthatatlan része a bennszülött amerikai filozófiának, afrikai filozófiának, a 20