Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: dr. habil. Németh Róbert 11. Fahasznosítás Trópusi erdık
Erdısülts ltség és élıfakészlet földrf ldrészenként nt (2005) Földrészek Összes földterület millió ha Erdıvel borított terület millió ha Erdısültség % Élıfakészlet millió m 3 Afrika 2970 635,412 21,4 63 857 Ausztrália és Óceánia 849 206,254 24,3 1 077 Ázsia 3097 571,577 18,5 46 943 Dél- és Kp-Amerika 1827 859,925 47,3 97 750 Európa 2260 1 001,394 44,3 106 276 Észak-Amerika 2063 677,464 32,7 68 101 Föld (összesen) 13034 3 952,025 30,3 384 004 2
Összes földterület, millió ha 2063 2970 2260 849 Afrika Ausztrália és Óceánia Ázsia Dél- és Kp-Amerika Európa Észak-Amerika Összesen: 13034, m ha 1827 3097 3
Erdıvel borított terület, millió ha Összesen: 3.952 1200 1000 800 600 400 200 0 Afrika Ausztrália és Óceánia Ázsia Dél- és Kp- Amerika Európa Észak- Amerika 4
Erdısültség, % Átlag: 30,3% 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Afrika Ausztrália és Óceánia Ázsia Dél- és Kp- Amerika Európa Észak-Amerika 5
Élıfakészlet, millió m3 Összesen: 384.004 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Afrika Ausztrália és Óceánia Ázsia Dél- és Kp- Amerika Európa Észak- Amerika 6
Tüzifa termelés, export és s import, valamint felhasználás s megoszlása sa földrf ldrészenként nt (2005) termelés import export felhasználás Afrika 546 062 1 4 546 059 Ázsia 774 647 317 11 774 953 Európa D és Kp-Amerika 115 857 236 602 2 680 4 3 612 1 114 925 236 605 É-Amerika 84 796 217 283 84 730 Óceánia 8 961 2 1 8 962 Összesen 1 766 925 3 221 3 912 1 766 234 7
Tőzifa-felhasználás, M m3 84 730 8 962 114 925 236 605 546 059 Afrika Ázsia Európa D és Kp-Amerika É-Amerika Óceánia Összesen: 1.766.234 M m3 774 953 8
Iparifa termelés, export és s import, valamint felhasználás s megoszlása sa földrf ldrészenként nt (2005) Afrika termelés 70 447 import 1 097 export 4 745 felhasználás 66 799 Ázsia 229 373 53 266 8 967 273 672 Európa 503 935 58 771 79 327 483 379 D és Kp-Amerika É-Amerika 168 868 622 621 183 8 660 2 986 14 307 166 065 616 974 Óceánia 49 074 30 9 328 39 776 Összesen 1 644 318 122 007 119 660 1 646 665 9
Iparifa felhasználás, M m3 39 776 66 799 616 974 166 065 273 672 483 379 Afrika Ázsia Európa D és Kp-Amerika É-Amerika Óceánia Összesen: 1.646.665M m3 10
Főrészipari rönk r termelés, export és s import, valamint felhasználás s megoszlása sa földrészenként nt (2005) termelés import export felhasználás Afrika Ázsia 8 796 72 439 5 312 28 076 1 627 8 969 12 481 91 546 Európa 138 015 47 114 67 012 118 117 D és Kp-Amerika 36 954 1 204 6 361 31 797 É-Amerika Óceánia 156 981 8 617 49 491 1 080 45 988 2 074 160 484 7 623 Összesen 421 802 132 277 132 031 422 048 11
Erdık k megoszlása sa fafajcsoportonként nt (1984) Világrészek Fenyıerdık az erdıterület %-ában Lombos erdık Európa (SZU nélkül) 58,4 41,6 Szovjet utódállamok 75,0 25,00 Észak és Közép Amerika 67,0 33,0 Dél-Amerika 1,3 98,7 Ázsia (SZU nélkül) 18,4 81,6 Afrika 0,6 99,4 Ausztrália és Óceánia 4,5 95,5 Összesen 33,00 67,0 Magyarország 15,00 85,0 12
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Fenyıerdık az erdıterület %- ában Lombos erdık az erdıterület %-ában 13 Magyarország Összesen Ausztrália és Óceánia Afrika Ázsia (SZU nélkül) Dél-Amerika Észak és Közép Amerika Szovjet utódállamok Európa (SZU nélkül)
Általános jellemzık Trópusi éghajlati öv v (É,(, D 23 30 30 ) Humid (2000 mm felett, 1 száraz hónap) h Szemiarid (1000 mm felett, min. 5 esıs s hónap) h Trópusi esıerd erdık Flóra, fauna gazdagsága Tápanyagok gyors körforgk rforgása Talaj kimosódása sa Erdıirt irtás s (~100.000 km 2 /év) okai Legeltetés, mezıgazdas gazdaság g (5-700 M éhezı) Bányászat Fa, iparifa nyerése Ökológiai jelentıség!!! Kell nekünk nk trópusi faanyag? Igen, de csak tervszerően en kezelt erdıkb kbıl, ültetvényekbıl Mert egyes fafajok pótolhatatlan p értékőek, és s itt a legnagyobb az erdık hozama 14
Trópusi és s szubtrópusi esıerd erdık k elhelyezkedése 15
16
Világ D-K Ázsia Dél-Ázsia Latin-Amerika Kp-Afrika K-Ny Afrika 42 58 38 62 63 37 37 63 45 55 72 28 0% 20% 40% 60% 80% 100% elpuszult - fennmaradt 17
Elterjedés Jelentıség g (ökol( kológiai, gazdasági) gi) Morfológiai sajátoss tosságok Furnér-fák k (fıleg Afrika) Főrészáru, alkatrész formájában forgalmazott fák k (fıleg DK-Ázsia) 18
Tectona grandis Mansonia altissima Pterocarpus soyauxii Chlorophora excelsa 19
Rosthosszúság Néhány trópusi lombos fafaj rost jellemzıi Falvastagság rövid: < 900 µm vékony: < 3 µm közepes: 900 1600 µm közepes: 3-6,53 µm hosszú: : > 1600 µm vastag: > 6,5 µm Rosthossz: Fuma (Ceiba pentandra) 1790 µm Keruing (Dipterocarpus sp.) 1660 µm Bongossi (Lophira procera) 1830 µm Balsa (Ochroma( lagopus) 1900-3600 µm Pockfa (Guaiacum officinale) 440-830 µm Falvastagság: Kerunig-félék: 10-12 12 µm Bongossi 10 µm Balsa 1,5 µm 20
Trópusi fafajok edény ny-jellemzıi Méret edénytag hossza (µm) átmérı (µm) gyakoriság db/mm2 kismérető <350 <100 <10 közepes 350-800 100-200 10-20 nagy (gyakori) >800 >200 >20 Kis átmérı Guaiacum officinale Nothofagus procera Tabebuia pentaphylla Santalum album Cinnamomum camphora Chloroxylon swietenia Brachylaena hutchinsii Nagy átmérı Anisoptera marginata Ceiba pentandra Dalbergia latifolia Dipterocarpus alatus Lophira procera Pterocarpus macrocarpus Terminalia superba Triplochiton scleroxylon 21
Néhány trópusi túlevelő fafaj mikroszkópikus jellemzıi fafaj hossza (mm) tracheidák szélessége (µm) falvastagsága (µm) gyantajárat átmérıje (µm) Pinus caribaea 2,43-3,24-4,1 44,9-55-70,5 4,0-7,3 142 Pinus khesiya 4,6 51,8 7,2 Pinus khasya 3,6-4,0 75-100 139 Pinus mercusii 7 229 Pinus insularis 1,2-3,45-7,2 41 6 Araucaria bidwillii 1,2-3,79-8,2 44 6,5 Podocarpus javanicus 1,8-3,39-5,6 48 6 22
Dél- és s Közép-AmerikaK mill.ha % ha/fı m 3 /ha Fenyı % 1.) Közép K p Amerika 76,6 28 1,1 81 42,8 ebbıl: Mexikó 44,9 23 0,8 Kuba 2,53 23 0,3 Honduras 6,25 63 2,0 Nicaragua 6,4 43 3,0 2.) Dél D l Amerika 666,6 38,2 3,3 250 Brazilia 320 38 2,7 Bolivia 47,3 43 9,0 Venezuela 48,0 53 3,8 Kolumbia 50,0 48 2,4 Peru 65,0 51 4,1 Argentina 39,0 22 2,0 Chile 16,1 21 1,5 Dél-Amerika erdıter területe évi 5-105 millió ha. csökken, az Amazonas medence pótolhatatlan p ökológiai érték! 2/3-a a az erdıknek nem feltárt. Az ültetvények mennyisége cca. 3 millió ha 23
Dél-, Dél-Kelet Ázsia Földrész Összes erdı mill. ha Összes erdıterületbıl Élı fakészlet, mill. m 3 Átl. m/ha 3 ha/fı Erdısültség % D-K Ázsia 222,4 20943 91 1,4 62 Dél Ázsia 56,2 10920 194 0,12 16,3 Indonézia 90 0,9 65 India 46,9 0,9 23 Malájszigetek 23,6 1,9 (!) 71 Burma 33 1,41 66 Laosz 15 4,3 (!) 60 Vietnám 13,5 0,3 40 Kambodzsa 11,6 1,7 72 Indonézia: kb. 1,5 millió ha ültetvény! Ázsiában évente 5 millió ha erdıt t irtanak ki! Fenyı: : Vietnam 6 %, átlag 2 % 24
Fontosabb Dél-Kelet-Ázsiai fafajok Kereskedelmi névn Gumifa Vörös merantik világos vörösv sötét t vörösv melantai meranti Bahau Teak (Tik) Mersawa Sesendok Sepetir Kembang semangkok (KSK) Keruing (Yang) Balsafa Ébenfa Tudományos névn Hevea brasiliensis Shorea fajok Tectona grandis Anisoptera fajok Endospermum malaccanse Sindora fajok Scaphium fajok Dipterocarpus cornatus Ochroma lagopus Diospyros crassiflora 25
Afrika Földrész Fı ha/fı Összes erdı mill. ha Zárt az összesbıl Bozótos Mesterséges Erdısültség % Észak 0,12 9,1 1,2 7,3 0,6 1,6 Nyugat 2,8 504,9 171,8 332,7 0,4 40,0 Kelet 2,3 287,0 19,1 267,2 0,7 32,0 Dél 0,9 25,1 0,3 23,7 1,1 9,0 Afrika 2,0 826,1 192,4 630,9 2,8 Zaire és s Angola a két k t legjelentısebb ország g 150 millió ha! A fenyıfélék k aránya mindössze 1,4 % Afrikában évente eltőnik 2 millió ha erdı! Fakitermelés: 310 millió m 3 Ebbıl l ipari fa 54 millió m 3, exp.. 8,5 millió m 3 Mindösszesen: I-III II-III III = 1771,3 millió ha Ebbıl l igazi esıerd erdı: : 400 + 190 + 280 870 millió ha 26
Trópusi furnérf rfák k (Afrika) Okume (Aucoumeae kleineana) Avodir (Turraeanthus africana) Koto (Pteryota macrocarpa) Ceiba v. Fuma (Ceiba pentandra) Sapelli mahagóni (Entandrofragma( cylindricum) Sipo mahagóni (E.( utile) Cosipo mahagóni (E.( candollei) Makore (Dumaria heckelii) Mutenye (Guibourtia arnoldiana) Padouk (Pterocarpus soyauxii) Teak (Tectona grandis) Ako (Antiaris africana) Vava (Triplochyton scleroxylon) Aningeri (Aningeria robusta) Manzonia v. Bete (Manzonia altissima) 27
Okume (Aucoumeae kleineana) 28
Avodir (Turraeanthus africana) 29
Koto (Pteryota macrocarpa) 30
Ceiba v. Fuma (Ceiba pentandra) 31
Sapelli mahagóni (Entandrofragma( cylindricum) 32
Sipo mahagóni (E.( utile) 33
Cosipo mahagóni (E.( candollei) 34
Makore (Dumaria heckelii) 35
Mutenye (Guibourtia arnoldiana) 36
Padouk (Pterocarpus soyauxii) 37
Teak (Tectona grandis) 38
Ako (Antiaris africana) 39
Vava (Triplochyton scleroxylon) 40
Aningeri (Aningeria robusta) 41
Manzonia v. Bete (Manzonia altissima) 42
Köszönöm m a figyelmet! 43