Pásztói Kistérség Turizmusfejlesztési Programja Dátum: 2011. április Készítette: Lőrik Andrea Módszertan: Mészáros Sándor
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 1.1. Anyag és módszer... 3 2. Pásztói kistérség általános bemutatása... 4 2.1. Elhelyezkedés, földrajzi fekvés... 4 2.2. Népesség, társadalmi helyzet... 5 2.3. Gazdasági helyzet... 7 2. 4. Infrastruktúra... 12 3. A Pásztói kistérség turizmusfejlesztési koncepciójának megalapozása... 16 3.1. SWOT * analízis... 16 3.2. Problémafa... 5 3.3. Célfa... 7 4. A Pásztói kistérség turisztikai kínálata, turisztikai attrakciók... 9 4. 1. Természet adta, ember alkotta vonzerők... 9 4. 1. 1. Nógrád Novohard Geopark értékeink... 15 4. 2. Szálláshelyek... 18 4. 3. Vendéglátóhelyek, egyéb szolgáltatások... 27 5. A települések jellemző turizmustípusai, fejlesztési lehetőségek... 30 5. 1. Turisztikai Desztináció Menedzsment a kistérségben... 31 5. 2. Testvértelepülések, nemzetközi kapcsolatok... 34 6. A Pásztói kistérség turisztikai kereslete... 36 7. Pásztói Kistérség turizmusfejlesztési stratégiájának főbb irányvonalai... 38 7. 1. Rövid-, közép-, hosszú távú tervek... 48 8. Összegzés... 53 Ábrák jegyzéke... 55 Táblázatok jegyzéke... 55 Források... 56
1. Bevezetés A Pásztói kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 16. -a alapján - abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötöttek. A Pásztó Kistérség Többcélú Társulása átalakult a 2004. IV. évi CVII. törvényben meghatározott Többcélú Kistérségi Társulássá. Jogutódja a Pásztói Kistérség Többcélú Társulásának. A Pásztói Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében a 2004. évi megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok feladatait (hatásköreit). A legtöbb településen, kistérségben, megyében, régióban és az országban is készült turizmusfejlesztési program, melyek közösen, egymásra támaszkodva segítik elő a turizmus szektor fejlődését évek óta. A turizmus összehangolása, fejlesztése a kistérségen belül, a hatáskörök több feladatainak elősegítő elemévé válhat. E mellett a kistérségi turizmus elemzése és a fejlesztési lehetőségek tervezése, majd azok megvalósítása is elősegítheti a települések fenntartható fejlesztését. Ezért szükséges a Pásztói Kistérségi Turizmusfejlesztési Programjának, gyakorlati megvalósításra alapozott elkészítése és hasznosítása. A turisztikai programot a társulás szakemberei készítik el, melyhez a társulás önkormányzatainak szakmai támogatásai is elengedhetetlenül szükséges. A legtöbb pályázati folyamatban csak előnyt jelent egy fejlesztési program megléte, de a nagyobb támogatottsággal bíró pályázatok esetében ez már kötelező elemként jelenik meg. Mindezek függvényében Pásztó Kistérség Többcélú Társulása Tanácsa a 41/2009. (XII. 04.) sz. határozatával úgy döntött, hogy együttműködve a Pásztó Kistérség Többcélú 2
Társulása munkaszervezetének szakterületi munkatársaival elkészíti a Pásztó kistérség Turizmusfejlesztési Programját. 1.1. Anyag és módszer A Turizmusfejlesztési program elkészítéséhez elsődleges (későbbiekben primer), illetve másodlagos (későbbiekben szekunder) forrásokat használtunk fel az adatgyűjtésünk során. A rövid-, közép-, és hosszú távú célok meghatározása primer forrásokkal, a települések egyeztetésével történt. A megalapozó felméréseket pedig szekunder forrásokból táplálkozva készítettük el. Ide tartoznak a különböző fejlesztési dokumentumok, adatbázis rendszerek, statisztikai adatszolgáltató oldalak, illetve az egyéni adatszolgáltatók, mint az érintett települések polgármesterei, a polgármesteri hivatalok munkatársai, az érintett kulturális intézmények, szervezetek, egyesületek munkatársai. Az elemzés módszerei közül meghatározó fontossággal bír a SWOT analízis, amely jó kiinduló pont a további elemzési módszereknek. Analízisünk gyengeségeiből táplálkozva könnyen elkészíthetővé vált a problémafa, illetve a célfa kialakítása, melyek segítségével a kistérség központi turisztikai problémájának elméleti megoldásával egységes, komplex kistérségi stratégiai és operatív célokat tudtunk meghatározni. A program kidolgozása során ügyeltünk arra, hogy a témához kapcsolódó helyi- (Kistérségi Fejlesztési Program, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési program), regionális (Észak-magyarországi Turizmusfejlesztési Stratégia), és országos (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia) fejlesztési dokumentumokhoz illeszkedjen az elemzésünk. 3
2. Pásztói kistérség általános bemutatása A térség általános bemutatásával, adattokkal alátámasztva levonhatóak következtetések, hogy a problémák feltárására, és azokból célok leképezésére miért is van nagy szükség a térségben. 2.1. Elhelyezkedés, földrajzi fekvés A pásztói kistérség Nógrád megye déli részén fekszik, 552 km 2 a területe, a megye legnagyobb kistérsége. A legnagyobb területén a Cserhát hegység terül el, a keleti oldalon pedig a Mátra vonulatai húzzák meg a határt. A két hegység között a Zagyva völgye található, és nyugaton, a kistérség határain túl a Galga völgye terül el. A Cserhát fokozatosan, déli irányban haladva alakul át dombsággá. Közvetlenül határos a kistérség Heves és Pest megyékkel, és észak felé Salgótarjánon keresztül elérhető a Szlovák Köztársaság. 2. ábra: A Pásztói kistérség elhelyezkedése, Forrás: [8] A kistérség 26 településének (Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Kutasó, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, 4
Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc) népességszáma 32 897 fő. Hatvannal és a Szlovák Köztársasággal a 21-es számú főút és a 81-es számú vasúti út köti össze. Pásztó földrajzi fekvése igen jó, ugyanis viszonylag közel, 30 km-re helyezkedik el a megyeszékhelytől, Salgótarjántól, illetve a környező városok (Hatvan, Gyöngyös, Szécsény) is hasonló távolságra helyezkednek el, míg Budapest a kistérségi központtól 70 km-re található, amely az M3-as autópályán haladva 1órán belül érhető el. [1.] 2.2. Népesség, társadalmi helyzet A települések számát tekintve, a legnagyobb számban a nagyobb falvak (500-2500 fő között) vannak jelen, ez összesen 15 darab települést jelent. A kistelepülések száma is jelentős (500 fő alatt), amely 10 darab települést tesz ki. A 9 ezer főt csak Pásztó éri el (9784 fővel), az egyetlen város a kistérségben, amely egyben a központi szerepet is betölti a térségben. 3,85 % 3,85 % 57,69 % 57,69 % 38,46 % 38,46 % 500 fő és alatta 500 500-2500 fő és alatta fő között 500-2500 9-50 ezer fő fő között között 9-50 ezer fő között 3. ábra: Településtípusok megoszlása 2009., Forrás: [1] Saját készítés A kistérségben szlovák és cigány kisebbség él. Szlovák nemzetiségű lakosok két településen (Vanyarcon és Egyházasdengelegen) élnek, a cigány lakosság leginkább Kálló, Ecseg és Jobbágyi községekben jelentős. A következő diagramm az oda- és elvándorlási adatokat mutatja, az ezelőtti évekre vonatkozóan. 5
4. ábra: Vándorlási egyenleg (2003-2008), Forrás: [2] A kistérségbe való bevándorlás aránya elég csekély, megyei és regionális szinten pedig az elvándorlás aránya meglehetősen nagy. Amint az ábra is mutatja, a térségből elvándorlók száma kistérségi szinten is nagyobb, mint az bevándorlók aránya. Évről évre sajnos nem fordult meg az irány a pozitív tendencia felé, tehát az idevándorlás esélye is folyamatosan csökken. A térségben a lakónépesség száma folyamatos csökkenést mutat, ezzel párhuzamosan alakult a gazdaságilag aktív népességszám is. 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000-2005 2006 2007 2008 2009 Lakónépesség Gazdaságilag aktív népesség 5. ábra: A lakónépesség és a gazdaságilag aktív népesség száma 2005 és 2009 között a Pásztói kistérségben, Forrás: [3] Saját készítés 6
A kistérségben a lakónépesség száma 2009. január 1-jén 32 897 fő, és ebből a gazdaságilag aktív népességszám ennek csak az egyharmada, ami azt sejteti, hogy a térség lakosai elöregednek, illetve az aktívkorúak közül sokan a kistérség területén kívül vállalnak munkát. 2. 3. Gazdasági helyzet 1. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának alakulása (db) a pásztói kistérségben Megnevezés 2006. 2007. 2008. Társas vállalkozás 709 751 769 Egyéni vállalkozás 1467 1558 2275 Összesen 2176 2309 3044 1000 lakosra jutó 65 70 94 Forrás: [13] Mint ahogyan a táblázatból is kiderül, 2006 és 2008 között a regisztrált társas vállalkozások számában kisebb növekedés, az egyéni vállalkozások számában pedig jóval intenzívebb növekedés következett be. Összességében a regisztrált vállalkozások számukat tekintve évről-évre növekedtek 2008-ig, viszont 2009-től a működőképességük folyamatosan gyengül a kistérségben. Ez a negatív irány a globális eredetű gazdasági válság hatásának is elkönyvelhető, amely az összes térséget sújtja Európa és világszerte. A KSH különböző jellemzők figyelembevételével besorolja a kistérségeket. Pásztó kistérsége meghatározó ágazati karakterrel nem rendelkezik a KSH szerint, nincs nagy munkaerő felszívó képessége, és válságágazatban sem foglalkoztatnak átlag felett. Ebben a kategóriában stagnáló térségnek ítélik. Egyéb gazdasági jellemzők alapján a KSH, a kistérséget felzárkózónak minősítette. [3] Nógrád megyében jelenleg 4 ipari park található, amelyek a salgótarjáni, a bátonyterenyei, a rétsági és balassagyarmati kistérség területén helyezkednek el. A megye maradék két kistérségében (Szécsényi, Pásztói) nincs ipari park, ami azt jelenti, hogy ezek a térségek fejletlenebbek a gazdaság terén. Legfontosabb szerepe az ipari parkoknak lenne, hogy elősegítsék az új vállalkozások betelepülését a térségbe, és hogy az infrastruktúra fejlesztésével új, korszerű, környezetbarát technológiákat honosítsanak meg. Elősegítve a munkanélküliség csökkentését, az ipari termelés növekedését, az adott térségben élők életszínvonalának emelkedését. Tehát a pásztói kistérség gazdasági fejlődésének egyik kiindu- 7
lópontja egy ipari park létrehozása lehet [4], melyet más kistérségi munkahelyteremtés is elősegíthet. A mezőgazdaság területén a pásztói kistérség a megyei átlagnál jobb termőföldi adottsággal rendelkezik, de domborzati viszonyai és a termeltetési hagyományai, technológia adottságai átlagban elmaradnak a versenyképes helyzettől. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelési-, tenyésztési adottságok egy-két kivételtől eltekintve az elmúlt évtizedben nem fejlődtek kellőképpen. A legnagyobb vállalkozásokat követően igen nagy különbség érezhető az őstermelői, egyéni és társas vállalkozások szervezettsége, működése és eredményessége között. A kistérségben beszerzési, termeltetési és értékesítési szövetségek csak itt-ott lelhetők fel. Követendő jó példa elsősorban a gyümölcstermesztés területén látható. A mikro térségek közül a pásztóiban található az Agro-Produkt Kft., amely a megyében egyedüli vállalkozásként teljes termeltetési és sertés tenyésztési vertikummal rendelkezik. Ők árbevételük és foglalkoztatotti létszámukat tekintve is a megye-kistérség legnagyobb vállalkozást működtetik. Az elmúlt években fejlesztéseik kivitelezésével megalapozták összetett tevékenységük jó színvonalú folytatását. Hasonló szervezett növény és gyümölcstermelési tevékenységgel a kozárdi és a palotási mikro térségben találkozhatunk, ahol közel 260 hektáron folyik gyümölcstermesztés és több ezer hektáron szántóföldi növénytermesztés. Az Agroservice Kft., valamint a Páltelek Kft. tevékenységeinek bővítésével igyekszik stabilizálni helyzetét, biztosítani fontos mikro térségi szerepkörét. A 21-es főútvonal mellé tervezett mezőgazdasági park létrehozása segítheti a termelés-értékesítés koordinálását, hozzájárulva egy gazdaságosabb tevékenység hátterének megteremtéséhez. A pásztói piac folyamatban lévő korszerűsítése elősegítheti a helyi termékek értékesítését és a vásárlók, látogatók magasabb színvonalon történő kiszolgálását. 2. 4. Munkaerő-piaci helyzet Pásztó és térsége a megyei átlagnál folyamatosan kedvezőbb munkaerő-piaci pozícióval rendelkezik, annak ellenére, hogy a statisztikai besorolás szerint a pásztói kistérség a stagnáló térségek egyike. A térségben működő külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és azok foglalkoztatási aránya elmarad az ideális, igényelt mértéktől. E vállalkozások Pásztóra koncentrálódnak és e mellett csak Kállón található jelentősebb ipari üzem. 8
Pásztón stabil gazdasági háttérrel és foglalkoztatotti létszámmal rendelkezve működik a külföldi érdekeltségű EGLO Magyarország Termelő Kft., a Polytechnik Hungária Kft., valamint a SIC HUNGARY Kft. Ezen vállalkozások közel 500 dolgozónak biztosítanak munkát. Rajtuk kívül több hazai vállalkozás is működik Pásztón, közülük a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik az Állami Nyomda Nyrt. és a Kézmű Kht. Bőrdíszmű Részlege. Egyedülálló, hogy a magyar innovációt és termelési hagyományokat felhasználva Pásztón vásárolt telephelyet és folytat magas színvonalú termelést a Dension Audio System Kft. és beszállítója az Elektromont Kft. Természetesen a magas arányú ingázók és álláskeresők számát vizsgálva megállapítható, hogy több száz fő helyben történő foglalkoztatására volna igény. A nagymértékben megváltozott gazdasági helyzetben új befektetők területre való vonzásához rövidtávon igen kicsi az esély. A térségben a regisztrált álláskeresők aránya ingadozó mértékben ugyan, de a vizsgált időszak minden évében a megyei arány alatt volt 3-4 % ponttal. Számuk a vizsgált időszakban folyamatosan növekedett majd 2006-ban 0,7%-kal csökkent 2005-höz képest. Ezt követő években folyamatos növekedés állt be az álláskeresők számában. A gazdasági világválság hatása a 2008-2009 éves adatokban jól kimutatható. 6. ábra: Az álláskeresők számának változása, Forrás: [15.] A Pásztói kistérség 2009. júniusában érte el a maximumot az álláskeresők számában az elmúlt időszakban, amely negatív értelemben messze túlszárnyalja az országos, az Észak- 9
magyarországi régiót, illetve Nógrád megyét. 2010. első negyedév végére nagyarányú, az előzőekhez képest ellentétes pozitív változás következett be a kistérségben, amely még mindig a megyei és régiós adatok fölött áll, viszont az országos viszonylathoz képest javulás figyelhető meg az álláskeresők számának tekintetében. Az álláskeresők száma sajnálatos módon a legdinamikusabban a pásztói kistérségben növekedett a kistérségek között. Az a tény sem elhanyagolandó, hogy sokan csak azért regisztrálnak, mert feketén vállalnak olyan munkát, ahol a munkáltatója nem jelenti be őket. Ezek olyan tények, amelyeket nem lehet számokkal alátámasztani. 2. táblázat: Álláskeresők átlagos számának alakulása a pásztói kistérségben 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Munkanélküliségi ráta (%) 9,85 11 11,89 12,92 12,52 13,0 14,9 18,8 Megyei ráta (%) 13,83 14,6 14,55 16,0 16,1 17,1 18,6 22,5 Regisztrált álláskeresők (fő) 1357 1480 1726 1859 1729 1794 2145 2640 Forrás: [9] Saját készítés 3000 2500 2000 1500 1000 Regisztrált álláskeresők (fő) 500 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 7. ábra: A regisztrált munkanélküliek, álláskeresők számának változása a Pásztói kistérségben, Forrás: [6], [9] Saját készítés A térségben élők munkaerő-piaci helyzetét a főváros és a szomszédos megyék jelentősen befolyásolják, ugyanis az aktív keresők nagy része megyén kívül dolgozik. Magas az ingázók aránya. Az építőiparban dolgoztató vállalkozók, cégek szinte az egész or- 10
szág területén dolgoznak, de főképpen a főváros és környékén. Sok munkavállaló személygépjárművel, kisbusszal naponta utazik a körzeten kívüli munkahelyekre. Jellemzővé vált a nagyobb cégek részéről pl. LEAR, BOSCH, hogy a munkavállalókat saját buszaikkal szállítják a munkahelyre. Ezáltal a távolabbi helyekről is lehetőség nyílik az elhelyezkedésre. Az állást találók rendszerint a gép-elektronikai iparban, valamint az építőiparban helyezkednek el, de az utóbbi években a közeli Heves megyei városok nagy munkáltatói is szívesen látják a nógrádi munkavállalókat. A helyben alkalmazottak nagy részének a bőráruk és a világítás-technikai eszközök gyártása, az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás biztosítja a megélhetést. Pásztón a legnagyobb foglalkoztató a városi önkormányzat. Az újonnan alakult kisvállalkozások mellett folyamatosan váltak működésképtelenné kisebb-nagyobb munkáltatók. Főként nehéz gazdasági helyzetbe került cégek végeztek létszám-leépítést, egyrészt telephely megszüntetése, másrészt felszámolás miatt. A térség korábban meghatározó munkáltatója (SOLE Hungária Rt) felszámolta pásztói telephelyét, ahol 112 fő munkaviszonya szűnt meg 2004-ben. 2005-ben a haderőreform következtében 195 fő jogviszonya szűnt meg, továbbá iskolabezárás miatt 14 fő veszítette el munkahelyét. 2006-ban nem történt csoportos létszámleépítés. 2007 májusáig nem jeleztek elbocsátást, de az egészségügyi reform hatása kedvezőtlenül érintette a helyi kórházat, a több mint 100 fős létszámleépítéssel. Az elmúlt időszakban jelentős létszámbővítés a térség munkáltatóinál nem történt. Nagy beruházások évek óta nem történnek, a gazdaságilag fejletlen kistelepüléseken pedig alig akad új munkavégzési lehetőség. [9] A pásztói kistérség önkormányzatai sikeresen pályáztak a Küzdelem a munkavilágából történő kirekesztődés ellen Phare pályázatra 2004-ben, melyre két év alatt közel 240 M Ft-ot használtak fel. Ezen pályázat keretében a helyi, térségi szociális szolgáltatások kapacitásbővítése valósult meg. A program célcsoportját a pályázat által érintett településeken állandó, vagy tartózkodási hellyel rendelkező aktív korú, tartós munkanélküliek alkották. E program keretében 57 fő részére sikerült munkalehetőséget biztosítani. A programban résztvevők szociális segítő képzésben illetve szociális gondozó és ápoló képzésben is részt vettek. A program résztvevői közül 38 fő a mai napig is munkaviszonyban áll. [8] Pásztó Kistérség Többcélú Társulása 2008. szeptemberében pályázatot nyújtott be az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) felé, Minősített foglalkoztatási paktumok működésének támogatása című kiírásra. Az OFA 6. 810. e Ft vissza nem térítendő 11
támogatást ítélt meg a pályázatban jelzett 15 hónapos program kivitelezésére, (2009.01.01.-2010.03.31.) melyhez a Társulás 1.215.eFt (15%) saját forrást biztosított. Pályaválasztási fórumok, pályázati tanácsadások mellett 149 fő elhelyezkedését segítették a projektben résztvevők, amelyből 61 fő támogatott, 90 fő pedig támogatás nélküli új munkahelyen helyezkedett el. Megállapítható, hogy a pásztói kistérségben a környezetet károsító ipari tevékenységet nem végeznek és ilyen típusú ipar telepítését nem is támogatjuk. 2. 5. Infrastruktúra A közúti közlekedés fő eleme - a megyében és a kistérségben egyaránt a 21-es számú főközlekedési út, illetve a 81-es számú vasútvonal. A főút az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. Ez teszi lehetővé, hogy személygépkocsival Pest megye, illetve Budapest 30-60 percen belül elérhető. A Pásztói kistérséget a 21-es számú főközlekedési útvonal észak-déli irányban keresztezi, Hatvannál becsatlakozva az M3-as autópályához. A kistérség elérhetőségében kulcsszerepet játszó főút jelenlegi állapota több helyen nem kielégítő, az úttesten található számos kátyú következtében rendkívül balesetveszélyessé vált, lassítva ezzel az egyébként is zsúfolt forgalmat. A főúton 2006- ban elkezdték kiépíteni a különböző hosszúságú előzési szakaszok négysávosítását, mely Salgótarján, Vizslás, Mátraverebély, Tar, Pásztó és Szurdokpüspöki határában 2009-re elkészült. Az igen zsúfolt forgalom valamelyest csökkent, viszont az új utak minősége kifogásolható. A továbbiakban tervbe van véve az egész főút négysávosítása. Jelenleg Heves megyében több szakaszon folyik a négy sáv kiépítése. A tervek szerint 2012-re négysávos lesz a 21-es főút Salgótarján és az M3-as autópálya hatvani csomópontja között. A Pásztói kistérség településeit összekötő alsóbbrendű utak állapota sok helyen kritikusnak mondható, számos útszakaszon az úttestet teljes mértékben kátyúk borítják, előfordul, hogy gyakorlatilag megszűnik az úttest. A zsáktelepülések élhetőségét szolgáló összekötő utak elkészítése több mint 20 éve csak terv maradt. Kerékpáros közlekedés tekintetében, mivel az egész kistérség területén jelenleg csak Pásztón, egy mindössze 686 m-es kerékpárút szakasz található, ezért azt lehet megállapítani, hogy a kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételei, annak ellenére, hogy a térség a kerékpáros-turizmus szempontjából kitűnő domborzati és tájképi adottságokkal rendelkezik, nem túl kedvezőek a kistérség területén. A kiépített kerékpárutak hiányában főleg 12
Pásztón jelentkezik fokozott balesetveszély, de a kistérség rendkívül elhasználódott közútjai is meglehetősen megnehezítik a kerékpárral való közlekedést a térségben. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott kerékpárút-hálózat fejlesztési javaslat országos törzshálózata a kistérség déli részét érinti. A Jobbágyit Vanyarccal összekötő 2129- es jelű közút mentén (Szarvasgede, Kisbágyon és Szirák településeket felfűzve) fut a kijelölt országos törzshálózat nyomvonala. A fenti dokumentum alapján pedig a kiemelt regionális kapcsolati elemek közé tartozik a Jobbágyitól induló és északi irányba tartó, a 21. sz. főút mentén futó nyomvonal. [11] 8. ábra: A Pásztói kistérség úthálózata, Forrás: [10] A kistérségben hiányzó, kiépítendő utak kategóriájába tartozik többek között a három települést, Bért-Bujákot-Ecseget összekötő út megépítése, amely útfejlesztés Bér község zsáktelepülés jellegének megszűntetésével függ leginkább össze. Emellett ugyanakkor Ecseg és Buják egymástól alig 5 km-re lévő községek, ennek ellenére 25 km-t kell utazni ahhoz, hogy kiépített úton Ecsegről Bujákra, vagy közel 30 km-t, hogy Ecsegről Bérre jusson az ember. A beruházás megvalósulása tehát több évtizedes probléma megoldását jelentené. A műszaki tervdokumentációk már elkészültek, építési engedéllyel azonban egyelőre még csak az Ecseg-Buják összekötő út rendelkezik, a Bér-Buják közötti szakasz engedé- 13
lyeztetése jelenleg folyamatban van. Várható, hogy ez is hamarosan megszületik, a kiépítés forrására azonban még pályáznia kell az érintett településeknek. [9] A vonalas infrastruktúrát tekintve a Pásztói kistérség elmaradottabb, mint a megyén belüli térségek. Legkritikusabb adatok a csatornahálózat hiányára vonatkozóan emelkednek ki a 2008-as adatok alapján. Itt látható, hogy a közcsatorna csak 1/3 részben van kiépítve a kistérségben, melyet a kb:80 %-os rákötési arány tovább ront. Az ábrán lévő adatok a bekötött lakásállományt százalékában ábrázolja. Megállapítható, hogy a vezetékes ivóvíz és a vezetékes gáz bekötési arány meghaladja a megyei átlagot, sőt a salgótarjáni adatokat is. Ezen közművek rákötési aránya jobb, mint a közcsatorna esetében volt. Tehát ebből arra tudunk következtetni, hogy számos településen, nincsenek az emberek olyan anyagi helyzetben, hogy a házukhoz kapcsolható infrastruktúra beköttetést finanszírozni tudják. Ma már gondot jelent a szolgáltatások árának finanszírozása is. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Rétsági Bátonyterenyei Pásztói közcsatorna (%) vezetékes gáz (%) vezetékes víz (%) 9. ábra: Nógrád megye kistérségeinek a vonalas infrastruktúra kiépítettsége, 2008., Forrás: [7] Saját készítés A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a Salgótarjáni kistérségben a legkevesebb, viszont ebben a térségben jellemző a távfűtéses ellátás. A vezetékes víz a térség legtöbb részén ki van építve. Ahová nem jut el a vezetékes víz, ott saját forrás-kutakkal pótolják az ivóvízellátást, amelynek ugyanolyan jó a vízminősége, mint a vezetékesnek. A kistérség településeiről az elektromos energia ellátás tekintetében összességében elmondható, hogy az igényeknek és a mai kor követelményeinek megfelelő. Az elektromos hálózatra minden település rá van csatlakoztatva, kiépítettség problémák ezen a téren nem jellemzőek. A közvilágítás minden településen kiépült. A Pásztói kistérség vízrendezési megvalósíthatósági tanulmányának és vízkárelhárítási tervének rövid, illetve középtávú célként való megfogalmazása a települések 14
általi egyetértéssel megtörtént. Megállapítható, hogy a vonalas infrastruktúra kiépítettsége kisebb, az úthálózat részleges hiánya, a meglévők rossz állapota viszont jelentős mértékben rontják a turizmus adottságainak kihasználását. A kommunális szilárd és folyékony hulladék kezelés területén igen komoly hiányosságok fedezhetők fel a kistérségben. A turisztikai vonzerő fejlesztését sok esetben rontják az illegális hulladék lerakók és a nem megfelelően fenntartott lakókörnyezet. 15
3. A Pásztói kistérség turizmusfejlesztési koncepciójának megalapozása A SWOT * analízis egy rendkívül megfelelő összehasonlító módszer arra vonatkozóan, hogy az erősségeink és gyengeségeink, mint belső saját, illetve a lehetőségeink és veszélyeink, mint külső befolyásoló tényezők hogyan viszonyulnak egymáshoz, illetve hogyan befolyásolják a turizmus fejlődését. A gyengeségeink egy jó kiindulási pont a problémáink kiszűrésére, amely segítséget nyújt egy problémafa elkészítéséhez. A problémafa ellenkezője, illetve a problémák leképezése célokká arra alkalmas, hogy célfánkat elkészítsük. Ezt a folyamatot levezetve bizonyosodhatunk meg tényekkel alátámasztva arról, hogy miért is megalapozott a turizmusfejlesztési koncepció. 3.1. SWOT * analízis SWOT - analízis BELSŐ Erősségek Strengths Gyengeségek weaknesses KÜLSŐ Lehetőségek opportunities Veszélyek Threats ERŐFORRÁSOK KORLÁTOK 2010.01.11. 1. ábra: SWOT-analízis, Forrás: [17] Ez az ábra bemutatja és értelmezi a SWOT elemzés módszertanát, amelyet helyesen alkalmazva kell elkészíteni saját elemzésünk során. * angol eredetű mozaikszó 16
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK a kistérség közel helyezkedik el az M3- as autópályához, és Budapesthez a térség a turisztikailag hasznosítható természeti, épített, és kulturális értékekben gazdag a Mátra és a Cserhát jóvoltából a kistérség lakossága kiváló munkakultúrával rendelkezik, és jelentős számú munkaerő áll rendelkezésre szabad ipari ingatlanok állnak rendelkezésre a kistérség területén a megye egyetlen gyógyvizű strandja a Pásztói kistérség központjában található az alapvető üzleti szolgáltatások, és a szociális ellátórendszer adott a kistérségben francia két-tannyelvű oktatás folyik a Pásztói kistérség központjában a közművelődés érdekeltjei, a civil szerveztek fejlődést mutatnak, érvényesítik közös céljaikat Pásztói kistérség weblapján bővelkedünk a települések turisztikai információival (www.paszto-kisterseg.hu ) Hollókő közelségének köszönhetően, a turisták hamarabb észreveszik a kistérség adta lehetőségeket A rekreációs lehetőségek adottságaival rendelkezik a térség Szlovákia közelsége különböző kereskedelmi és turisztikai lehetőségeket teremt a térség számára A TDM (Turisztikai Desztináció menedzsment) fejletlen, mivel nem kap elég hangsúlyt a kistérségben A meglévő pályázati lehetőségekre a fogadókészség gyenge a vállalkozók részéről: hiányzik a pályázatírói gyakorlat, illetve a pályázatokhoz szükséges aktivitás, bátorság Pályázati önerő, előfinanszírozás problémái A helyenkénti infrastrukturális, és közlekedési viszonyok, a tömegközlekedés adta kifogásolható lehetőségek nehezítik a térség megközelíthetőségét A kistérségi szemlélet, és az együttműködés a turizmus terén sem kifejlett, elszigeteltek a pályázók A szakképzett turisztikai szakemberek hiánya a kistérségben A szakemberek gyenge nyelvtudása hátrányt jelent A saját PR munka kezdetleges, esetleges, nem szakszerű és nem összehangolt Hiányos a kistérség turisztikai marketing kiadványainak készlete Kistérségi közös rendezvény hiánya A lakosság fizetőképes kereslete csökkent, mely kihat a turizmus iránti motiváltságra is Nem működik a kistérségben Tourinform iroda 5
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Az Európai Unióhoz való csatlakozással megnőttek a turisztikai tevékenységek pályázati forrásai, lehetőségei A kistérségeken belüli partnerépítés erősítése A turisztikai szereplők közötti kommunikáció fejlesztése Olyan rendezvényi formák erősítése, bevezetése, amelyek alkalmasak az adott település lakosságának bevonására, a mikrotérségi rendezvényturizmus együttműködés erősítésére A falunapok és fesztiválok időpontjának és tematikájának koordinációjával megerősödik az együttműködés lehetősége: hosszabb távú célként egy, a településeket összefogó nagyobb rendezvény létrehozása is lehetséges A felnőttképzési lehetőségek kihasználása A területfejlesztés, a humán-erőforrás fejlesztés, a kulturális turizmus, a szociális munka, a helyi tömegkommunikáció szektorok kapcsolatainak megerősítésével történő erősebb összefogás elősegítheti a turizmus magasabb pozícióját A recesszióval sújtott gazdasági folyamatok kedvezőtlenül alakulnak több éves távlatban Turisztikai kereslet csökkenés Infrastrukturális fejlesztések stagnálása A környező országok kínálatának erősödése, régiók versenyképességének növekedése A nagyfokú tőkehiány nem változik, a befektetők érdeklődése alacsonyabb szinten marad A környezetszennyezés, megóvás, állapotjavítás terén nem történik pozitív változás Fenntartható fejlődés elvének sérülése. Ár-érték arány romlása Országon belüli turizmusfejlesztési aránytalanságok fennmaradása Hatékony desztináció-menedzsment feltételei nem értek be, elmaradás a versenytől Nemzetközi terrorizmus negatív hatásai. 6
3.2. Problémafa Gyenge turisztikai termék Fejletlen turisztikai kínálat Gyenge, fejletlen marketing Gyenge turisztikai kereslet Kistérségi közös rendezvény hiánya, kevés és rendezetlen attrakció Szakember, Tourinform iroda hiány a kistérségben Gyenge vállalkozói, önkormányzati, civil aktivitás, pályázati kihasználatlanság Kezdetleges PR munka, nem szakszerű, összehangolt Kevés kistérségi marketing kiadvány A digitális turisztikai reklámokkal nem veszi föl a versenyt a kistérség szereplői A lakosság fizetőképes kereslete csökkent, kevés beruházó Motivációs szegénység a turistákban, látogatókban Potenciális turisták, látogatók szabadidejének kihasználatlansága 7