A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében Horváth Gergely * Nem vitatható, hogy az aktív természetvédelemre, a természeti környezetet veszélyeztet hatások kivédésére és megelzésére irányuló oktató- és nevelmunka nem csekély részben a földrajztanárok feladata, ezért roppant szükséges lenne, hogy a természetvédelem jelents szerepet kapjon az egyetemi és fiskolai földrajzoktatásban. De kap-e? E fontos kérdés megválaszolásához az MTA Földrajzi Bizottságainak Tájés Környezetföldrajzi, valamint Oktatási Albizottságai nevében kérdívet küldtem szét még 1999-ben az 5-5 földrajzot oktató tanszékkel rendelkez egyetemnek, ill. fiskolának (fiskolai karnak), majd ezt 2003 tavaszán megismételtem. Több intézménytl mind akkor, mind most részletes válasz érkezett, ezeket hálásan köszönöm; sajnos más intézmények esetében voltak némi gondok a visszaküldéssel, és voltak különbségek a válaszok alaposságát illeten is. Összességében azonban elég információ érkezett ahhoz, hogy e felmérések eredményét az alábbi tanulmányban összegezhessem. Az oktatási tevékenység vizsgálatát kezdjük az egyetemekkel, a városok nevének ábécésorrendjében. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán nappali és esti tagozatokon a tanár- és geográfusképzésben, valamint a másoddiplomás és a doktori iskolai képzésben egyaránt létezik természetvédelmi oktatás, mely fként a Természetföldrajzi Tanszék feladata. Létezik egyrészt egy önálló tantárgy Természetvédelem címmel, amely nappali tagozaton a tanár szakosok számára heti 2 órában, a 7. félév tantervében van meghirdetve; ez a kollokviummal záródó tárgy a kötelezen felveend tantárgyak sorába tartozik. Másrészt jelents természetvédelmi ismereteket tartalmaznak a tanár és a geográfus szakos hallgatóknak az összes képzési formában két féléven keresztül, heti 2 órában meghirdetett Környezetvédelem cím, valamint a környezetföldrajz szakirányú geográfusoknak egy féléven át heti 2+2 órában meghirdetett Környezetföldrajz cím tantárgyak. Természetesen természetvédelmi ismeretek oktatására érintlegesen számos más tantárgy, mint pl. a talajtan (3. félév) és a biogeográfia (4. félév) keretében is sor kerül. A korábbi felméréshez képest érzékelhet változás a természetvédelem oktatásának koncentráltabbá, földrajzosabbá válása és súlyának növekedése, hiszen akkor leginkább a 7. félévben a geográfus szakosok számára 2+2 órában meghirdetett, de csak választható Tájvédelem, tájelemzés, tájértékelés cím és az ugyanezen félévben részben tanár szakosok, de * fiskolai tanár, ELTE TTK Fiskolai Földrajz Tanszék 113
Horváth Gergely fként a környezetföldrajz szakirányú geográfus szakosok számára meghirdetett Ökológia cím tantárgyak foglalkoztak természetvédelemmel. A fállású oktatók közül elssorban Szabó Mária felels a területért, de a természetvédelemhez kapcsolódó témakörök oktatásában Karátson Dávid, Izsák Éva és Perczel György is részt vesz. A neves küls oktatók közül megemlítend Duhay Gábor, a Természetvédelmi Hivatal ftanácsosa, Sántha Antal, a Természetvédelmi Hivatal fosztályvezetje 1, Nagy Boldizsár, az ismert nemzetközi jogász, Illés Zoltán, az országgylés Környezetvédelmi Bizottságának tagja, Szalay Zoltán, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa és Gyulai Iván ökológus. A Természetvédelem c. tantárgy tematikája felöleli az alapfogalmakat (pl. a természetvédelem fogalma és viszonya környezetvédelemhez, mai hazai szervezete, a természetvédelmi törvény, nemzetközi egyezmények, szervezetek és programok); a természetvédelem tárgyait (pl. földtudományi természeti értékek, az élvilág védelme, a fajok veszélyeztetettségének kategóriái, a diverzitás fenntartása, a táj védelme, a IUCN kategória-rendszer és zonáció, a védett területek kategóriái stb.); a természetvédelem tudományos alapjait, módszereit (pl. a szupraindividuális rendszerek struktúrája és mködése ismeretének jelentsége, a szukcesszió, stabilitás, labilitás, diszturbancia törvényszerségei, állapotfelmérések, hatásvizsgálatok, monitoring [megfigyel-] rendszerek, globális környezeti hatások felmérése, a természetvédelmi kezelés, fenntartás, rekonstrukció módszerei, környezeti szempontból érzékeny területek, gazdasági táj biológiai átjárhatóságának a biztosítása stb.). Fontos része továbbá a fként kárpát-medencei védett területek értékeinek, mködésének, a természetvédelmi kutatások fbb témaköreinek, eredményeinek, valamint a természetvédelem fontosabb irodalmi forrásainak ismertetése. A tantárgyhoz terepgyakorlat is kapcsolódik. A Debreceni Tudományegyetem Természettudományi Karán elssorban az Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék a terület gazdája. Nappali tagozaton a tanár- és a geográfusképzés tantervi hálójában a természetvédelem önálló tantárgyként szerepel; geográfus szakon a hallgatók részére a 7. félévben, heti két órában kötelezen felveend tantárgy a Földtudományi természetvédelem. A számonkérés módja kollokvium. Ami a tanár szakosokat illeti, ott jelenleg nappali tagozaton választható tantárgy, de a folyamatban lév tantervi változtatások értelmében felmen rendszerben kötelezvé válik. Levelez tagozaton másoddiplomás tanári kiegészít képzésben ugyancsak kötelez tantárgy heti 1 órában a Természetvédelem. Mindkét tárgy eladója Novák Tibor József fállású oktató. A Földtudományi természetvédelem cím tantárgy az alábbi f tématerületeket öleli fel: a természetvédelem fogalma; a környezet- és a természetvédelem kapcsolata; az emberi gondolkodás és cselekvés természetvédelmi motívumai; a természetvédelem legfontosabb céljai, eszközei, feladatai és tárgyai; területtel védett természeti és terület nélkül védett élettelen értékek; védett állat- és növényfajok Magyarországon; a földtani értékek csoportosítása, védelmük sajátosságai; az intézményes ter- 1 A tanulmány írása közben érkezett a hír, hogy Sántha Antal tragikus hirtelenséggel elhunyt. Kiváló munkásságának emlékét kegyelettel megrizzük. 114
A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében mészetvédelem története Magyarországon; a védetté nyilvánítás menete, szabályozása; a természetvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, nemzetközi egyezményei; néhány szomszédos ország (Ausztria, Szlovákia, Horvátország) természetvédelmi szabályozásának sajátosságai, legfontosabb természetvédelmi területei; a természetvédelem intézményes szervezete; a területtel védett természeti értékek nemzetközi és hazai csoportosítása; országos és nemzetközi jelentség természetvédelmi területek Magyarországon; a természeti értékeket veszélyeztet tényezk típusai; kiemelt természetvédelmi jelentség élhelyek természetvédelmi problémái Magyarországon; kiemelt jelentség földtani értékek védelme, bemutatása, szerepük a környezeti nevelésben (esettanulmányok); Debrecen környékének természetvédelmi értékei (ez utóbbi témakör tárgyalása gyakorlat-jelleg). A fenti ftárgyon kívül számos további tantárgy is foglalkozik kisebbnagyobb mértékben természetvédelmi kérdésekkel is, elssorban a részben egymásra épül Tájökológia, Tájtervezés és Tájvédelem címen felvehet tantárgyak, melyek oktatását fállású oktatóként Kerényi Attila, Csorba Péter és Fazekas István végzi, ill. a tájtervezési kérdéseket vendégeladóként Csima Péter, az e sorok írásakor még a Szent István Egyetemhez tartozó Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék vezetje tanítja. Természetesen természetvédelmi kérdések további más, általános és regionális földrajzi tárgyak esetében is gyakran tárgyalásra kerülnek. A Miskolci Egyetem Mszaki Földtudományi Kara Természetföldrajz Környezettan Tanszékén a geográfus szakos hallgatók számára általánosan kötelez, kollokviummal záródó tantárgy a Természetvédelem a 7. félévben 2+2 órában. (A korábbi felmérés során amikor még geográfus mérnököket képeztek ugyanez a tárgy a 9. félévben volt, 3+2 órában). Emellett természetvédelmi kérdésekkel elszórtan további más földrajzi tantárgyak is foglalkoznak. A Természetvédelem cím tantárgy tematikája felöleli a természetvédelmi alapfogalmakat; a környezet- és természetvédelem kapcsolatát; a természetvédelem feladatait, tárgyait; az él és az élettelen természeti értékeket (növények, állatok, ill. talajok, földtani képzdmények, víztani értékek, barlangok); a kultúrtörténeti és a tájképi értékeket; a természetvédelem nemzetközi és hazai történetét; a terület nélküli védett és a területtel védett természeti értékeket, nemzetközi és hazai csoportosításukat; a természetvédelem nemzetközi és hazai szervezeteit és azok szervezettségét; a hazai nemzeti parkokat; a természetvédelem eszközeit, jogi szabályozását; valamint az ökológiai hatásvizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az órákat a Kar fállású oktatói, Lénárt László és Dobos Endre tartják. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Földrajzi Intézetében a természetvédelmi jelleg tárgyakat alapveten a Környezetföldrajzi és Meteorológiai Tanszék oktatja. Nappali tagozaton mind a geográfus, mind a tanár szakosok számára az 5. félévben kötelez óraként oktatják a Magyarország környezet- és természetvédelme, majd a 6. félévben az ugyancsak kötelez Ember és környezete ami részben szintén természetvédelem cím tantárgyakat, levelez szakon a másoddiplomás tanári kiegészít képzés keretében pedig félévenként 5-5 órás blokkban jelenik meg a Magyarország környezet- és természetvédelme cím tantárgy. Azok a geográfus szakos hallgatók, akik a környezethasználat szakirányt választják, kötelez 115
Horváth Gergely órákként a 7. félévben A természetvédelem alapjai, a 9. félévben Magyarország regionális környezet- és természetvédelme cím tárgyak keretében jutnak természetvédelmi ismeretekhez, a 10. félévben pedig 3 tárgyuk is van ebben a témakörben, mégpedig A nemzeti környezet- és természetvédelmi politikai koncepció, A nemzetközi környezet- és természetvédelmi normarendszer és A környezet- és természetvédelem közigazgatási rendszere. Fentieken kívül nappali tagozaton a tanárképzésben II. évfolyamon kötelez a Biogeográfia és talajföldrajz cím tantárgy gazdája a Természetföldrajzi Tanszék, melynek keretében. kb. 4 óra fordítódik az élvilág és a talajok védelmének tárgyalására. A geográfus hallgatók számára kötelezen választható Tájértékelés c. tantárgy is érint természetvédelmi kérdéseket, elssorban az ökológiai-természetvédelmi célú tájértékelési módszerek bemutatása során. E tárgyakat fállású oktatók, Fodor István, Lóczy Dénes, Kovács Bernadett és Wilhelm Zoltán tartják. (A korábbi felmérés során még több természetvédelmi tantárgy oktatásában is közremköd, a gyakorlati természetvédelemben dolgozó Lehmann Antal aki egykor fállású tanszéki oktató volt idközben nyugalomba vonult.) Megemlítend továbbá, hogy a környezettan szakot mely földrajzzal, biológiával, fizikával vagy kémiával párosítható felvev hallgatók a Bevezetés a környezettanba c. tantárgy keretében ugyancsak a Földrajzi Intézetben tanulják a természetvédelmi ismereteket az 2. félévben (többi tárgyaikat a Magyarországon sajnálatosan szokásos módon csak a biológiai tanszékek oktatják). Fontos még, hogy Fodor Istvánnak a társadalmigazdasági tér regionális természeti és környezeti problémáit tárgyaló eladássorozata a doktori iskola keretében ugyancsak kitér természetvédelmi problémákra. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék keretében folyik a természetvédelem oktatása, egyrészt önálló tantárgyak formájában, másrészt más tantárgyak keretében. Nappali tagozaton a geográfus- és földrajztanárképzésben III. vagy IV. évfolyamon bármely félévben felvehet a kollokviummal záruló Természetvédelem cím eladás heti 2 órában. Ez általánosan kötelez tárgy, akárcsak a természetvédelemmel kisebbnagyobb mértékben még foglalkozó alábbi tárgyak: Környezetvédelem (5. félév, 2 óra, kollokvium); Talajtan-talajvédelem (5. félév, 2 óra, kollokvium); A környezetvédelem gyakorlata (5. félév, 2 óra, kollokvium); Talaj- és vízvizsgálati módszerek (5. félév, 4 óra, gyakorlati jegy); Védett értékek földrajza (5-6. félév 1 óra, kollokvium); Természetföldrajzi laboratórium (7. félév, 4 óra, gyakorlati jegy); Globális környezeti kérdések (7. félév, 2 óra, kollokvium); A távérzékelés földtudományi alkalmazása (8. félév, 2 óra, kollokvium). A természetvédelmi ismeretek a 7. félévi Környezeti földrajz cím szigorlatnak is részét alkotják. Számos természetvédelmi téma feldolgozására nyílik lehetség a környezetkutató szakirány keretében a 6. és 7. félévben, amikor a tanterv szerint 6-6 óra jut gyakorlati jeggyel záruló projektmunkára. Ezeken kívül két, nem általánosan kötelez, a 7., ill. 5. félévtl szabadon felvehet tárgy foglalkozik még alapveten természetvédelmi kérdésekkel, Európa Nemzeti Parkjai (2 óra, kollokvium), ill. Földrajzi indikátornövények (2 óra, kollokvium) címmel. A környezettudományi levelez képzésben A hidroszféra környezetvédelmi problémái és Talajtan, talajvédelem címmel, a földrajztanári kiegészít tagozaton pedig Környezetvédelem és önállóan Természetvédelem 116
A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében címmel találhatunk természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó tantárgyakat, amelyek mind kollokviummal záródnak. Mindez a természetvédelmi oktatás szerepének növekedését jelenti a korábbi felmérés idszakához képest, amikor a III. és IV. évfolyamosoknak 1-1 féléven át volt Természetvédelem címmel eladás és gyakorlat heti 2-2 órában meghirdetve, környezetkutató szakirányú geográfusoknak kötelezen, a többiek számára csak a kötelezen választható tárgyak között, és voltak még választható speciálkollégiumok is 2-2 órában, Védett természeti értékeink és Tájvédelem címmel. A fentebb említett tantárgyak keretében folyó oktatás számos tématerületet ölel fel, ezek közé tartoznak az alábbiak: a környezet-és természetvédelem fogalmi értékelése; a környezeti hatások kimutatásának módszerei; a légkörrel, vizekkel, talajokkal kapcsolatos környezeti problémák; a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvény; a nemzeti környezetvédelmi és természetmegrzési program; a környezetvédelmi felügyelségek és a vízügyi igazgatóságok környezet- és természetvédelmi feladatai; a természetvédelem és a környezetvédelem gyakorlati kapcsolatai; a természeti táj fogalma, hierarchiái; a tájbeosztás, tájtípus és táj kapcsolata; ökotópképz és természetvédelmi funkciók értékelése; a környezet állapotának jellemzése; a környezeti változások típusai; a környezeti potenciál és értékelésének lehetségei; a környezet stabilitása, terhelhetsége; globális környezeti kérdések; vizes élhelyek változásvizsgálata távérzékelési módszerekkel; mvelés alól kivett területek kezelése; vegetációs monitoring spektrális indexekkel; magyarországi védett területek természeti értékeinek áttekintése, megismerése; Európa nemzeti parkjainak természeti értékei; a növénytársulások mint jelzeszközök a biogeográfiai vizsgálatokban. A tantárgyakat fként a tanszék fállású oktatói, Rakonczai János, M. Tóthné Farsang Andrea, Mucsi László, Barta Károly, Fábián Tamás, Kovács Ferenc és Szatmári József, valamint doktorjelöltjei, Rácz Péter és Horváth Dénes tanítják, de számos vendégeladó is hozzájárul a hallgatók természetvédelmi ismereteinek bvítéséhez, köztük Iványosi Szabó András igazgatóhelyettes (Kiskunsági Nemzeti Park), Tirják László igazgató (Körös Maros Nemzeti Park), Szelekovszky László ftanácsos (Békés Megyei Önkormányzat), Szabó Ferenc igazgató (Környezetgazdálkodási Kht.), Pataki Szilvia környezetvédelmi referens (Csongrád Megyei Önkormányzat), Albert Imre ffelügyel (Talajvédelmi és Növényegészségügyi Szolgálat), Telegdi Erzsébet minségbiztosítási eladó, Fekete Endre osztályvezet-helyettes (Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság), Nagy István igazgató (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság), Wágner János igazgató (Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelség) és Gyapjas József igazgató (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelség). A tanárképz fiskolákat, ill. fiskolai karokat illeten Egerben, az Eszterházy Károly Fiskola Földrajz Tanszékén nappali tagozatos hallgatóknak önálló, szabadon választható tanegység A környezetvédelem földrajzi alapjai cím heti 2 órás, kollokviummal záródó tantárgy, emellett létezik a 8. félévben, 6x2 órában egy Környezeti nevelés a földrajztanításban cím, kötelezen választható, kollokviummal záruló tanegység; utóbbi tantárgy kötelez része még egy tanulmányút is a Visegrádi-hegységben. E tárgyak keretében folyik a természetvédelem oktatása, a 117
Horváth Gergely rendelkezésre álló óraszámok közel felében. Mindkét tantárgy eladója fállású tanszéki oktató, Pajtókné Tari Ilona. A Nyíregyházi Fiskola Földrajz Tanszékén nappali és levelez tagozaton, valamint a másoddiplomás kiegészít képzésben is szerepet kap a természetvédelem, mégpedig a heti 2 órás Környezetvédelem cím tantárgy részeként a 6. félévben. Általánosan kötelez tantárgy, mely kollokviummal zárul. A korábbi felméréshez képest amikor a, Környezet- és természetvédelem cím tantárgy 2 óra idkeretben nem kötelez jelleggel volt meghirdetve pozitív változás a tárgy kötelezvé válása. Ennek a tantárgynak fbb tématerületei közé tartoznak a földi rendszerek ismérvei, kapcsolataik és fontosabb típusaik jellemzése; a különböz ciklusok bemutatása a környezetvédelem szempontjából; a környezetvédelem, környezetgazdálkodás és természetvédelem fontosabb fogalmai; a környezeti probléma történeti megközelítése; a környezetre káros folyamatok, jelenségek, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módozatainak rendszerezett áttekintése; az élvilág pusztulása; az ember által okozott szennyezdések és felgyorsított káros folyamatok; az ökológiai katasztrófák; a magyarországi környezet- és természetvédelem földrajzi vonatkozásai. Az órákat a tanszék fállású oktatói, Dobány Zoltán és Göz Lajos tartják. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképz Fiskolai Kara Földrajz Tanszékének tantervében nappali tagozatos és másoddiplomás képzésben egyaránt önálló tantárgyként szerepel a természetvédelem, nappali tagozaton a 8. félévben Természetvédelem Magyarországon címmel. Ez a kollokviummal záródó heti 2 órás tárgy választhatóan kötelez speciálkollégium. Emellett a Magyarország, ill. az egyes kontinensek természetföldrajzával foglalkozó fkollégiumok keretében foglalkoznak jelents mértékben természetvédelmi kérdésekkel. Különösen sok természetvédelmi vonatkozása van a 8. félévre meghirdetett Világörökségünk cím választható speciálkollégiumnak. A Természetvédelem Magyarországon cím tárgy fbb oktatási témái: a természetvédelem jogi háttere; a védend természeti értékek köre; a természetvédelmi tevékenység típusai; területtel és terület nélkül védett értékek; fajvédelem, élhelyvédelem; a védett értékeket veszélyeztet hatások, tényezk; nemzetközi védettséget élvez területek és világörökségi területek. A Világörökségünk cím tárgy pedig nemzetközi szint védett értékekkel, világörökségi kategóriákkal és a magyarországi világörökségekkel foglalkozik. Mindkét tárgy oktatója fállású, elbbié Oláh Ferenc, utóbbié Karancsi Zoltán. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Fiskola Földrajz Tanszékétl sajnos nem kaptam adatokat, sem 1999-ben, sem 2003-ban. Végül Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképz Fiskolai Karának Földrajz Tanszékén nappali és esti tagozaton egyaránt a Környezetgazdálkodás-környezetvédelem cím általánosan kötelez tantárgy keretében kerül sor természetvédelmi ismeretek tárgyalására. Az 6. félévben meghirdetett heti 2 órás tárgy keretében általában 4 órányi eladás szól kifejezetten a természetvédelem kérdéseirl. Az eladáshoz kapcsolódó Magyarország környezeti állapota cím heti 1 órás szeminárium keretében 2 órányi gyakorlat foglalkozik kifejezetten természetvédelemmel. (Megjegyzend, hogy a kreditrendszer bevezetésével átalakuló tanterv ajánlott hálójában az eladás kötelezen felveend tárgyként szerepel, azonban a 118
A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében szeminárium már csak választható tantárgy lesz.) A tantárgy természetvédelmi tárgyú részei fleg az alábbi tématerületeket ölelik fel: a genetikai sokféleség megrzésének jelentsége; a természetvédelem alapvetései (alapelvek, módszerek, jogi szabályzók); az erd- és vadgazdálkodás. A tantárgy eladója fállású tanszéki oktató, Munkácsy Béla. Természetesen más kötelez tantárgyak is érintenek természetvédelmi problémákat, fként az általános és regionális természetföldrajzi tantárgyak, de ilyen témák gyakran elkerülnek pl. a Makádi Mariann által oktatott Földrajz tanítása c. tárgy keretében is, a környezeti nevelés kapcsán. Aziránt is érdekldtem, születtek-e az intézményekben természetvédelmi tárgyú szakdolgozatok az elmúlt években. A válaszokból az derül ki, hogy az egyetemek közül Budapesten 1996 óta 14, Debrecenben 1998 óta 11, Miskolcon 1988 óta legalább 10, Pécsett 1992 óta 12, Szegeden 1991 óta 23 készült. A fiskolákat illeten 1996 óta Egerben 2, Nyíregyházán 5, Szegeden 16, Budapesten 10 készült. Ugyanezen kérdést feltettem a tudományos diákköri mozgalommal kapcsolatban is: természetvédelmi témájú TDK-dolgozatokról Budapest (TTK 6 db), Szeged (TTK 3 db), Miskolc (1975 óta 17 db) és Eger (1 db) adott hírt (a miskolci adatok kapcsán persze meg kell említeni, hogy a dolgozatok többsége értelemszeren még nem kapcsolódhat a csak késbb megindult földrajzoktatáshoz.) Szegeden két sikeres PhDértekezés is készült természetvédelmi témakörben, Hoyk Edit (2002): Természetvédelmi szempontú geoökológiai értékelés a tervezett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén és Karancsi Zoltán (2002): Természetes és antropogén eredet környezetváltozás a Medves térség területén cím munkái. Érdekldtem a természetvédelem oktatásához tankönyvként használható irodalmak iránt is. Bár sok címet megadtak az adatszolgáltatók, meglep módon ezek között viszonylag kevés volt megegyez. Pedig a beérkezett címekbl az derül ki, hogy számos, kifejezetten a természetvédelemmel foglalkozó tankönyv, ill. könyv létezik, mégis ezeket csak 1-1 tanszék ajánlja, ez talán külön vizsgálódást és értékelést igényelne. Mindenestre a leggyakrabban szerepl kötelez és ajánlott irodalmak közül kiemelném Rakonczay Zoltán (1995): Természetvédelem, Kerényi Attila (1996): Általános környezetvédelem, Bodnár László Fodor István Lehmann Antal (1999): A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon, Margóczi Katalin (1998): Természetvédelmi biológia és Tardy János (szerk., 1995): Természetvédelem 94 c. munkáit. Egyes tanszékek saját kiadványokkal is rendelkeznek e téren, ilyenek pl. Szegeden Keveiné Bárány Ilona Rakonczai János (1995): Globális környezeti problémák és Mezsi Gábor Rakonczai János (1997): A geoökológiai térképezés elmélet és gyakorlata, Egerben Kárász Imre (1996): Ökológia és környezetelemzés, vagy Miskolcon Lénárt László (1995): Természet- és tájvédelem cím jegyzetei. Budapesten (TTK) a Természetvédelem cím tárgy oktatásához az oktató sokszorosított, bels használatú segédanyagot is készített. Emellett vannak az eladó mentalitásához kötd sajátos kötelez irodalmak is, mint pl. az ELTE TFK-n Daniel Quinn: Izmael (1993) c. könyve. Természetesen az egyes oktatók számos bel- és külföldi folyóiratcikkeket is megjelölnek kötelez irodalomként. A legtöbb helyen kell továbbá a hallgatóknak ismerni az 1996. évi természetvédelmi törvényt, Budapesten (TTK) és Szegeden (JGYTFK) a szakminisztérium környezet- és 119
Horváth Gergely természetvédelmi koncepcióit is, és szinte minden intézmény megjelölt magyarországi természetvédelmi területekrl szóló könyveket. A különböz tanszékek által ajánlott irodalmak száma összességében a százhoz közelít. Egy másik kérdés természetvédelemi tevékenységet (is) folytató öntevékeny hallgatói csoportokra vonatkozott. Nos, e téren 1999-ben még nagyon örvendetes volt a helyzet, több válaszadó is hírt adott ilyen többnyire oktatók által irányított csoportokról, ám 2003-ban már kevésbé volt ders a kép, ami felteheten a felsoktatás tömegessé válásának és a magyarországi közgondolkodás restségének a számlájára írható. Tehát 1999-ben Debrecenben még aktív volt a Földtani Örökségünk Egyesület helyi területi csoportja Kiss Gábor, Szegeden a Geoenviron csoport (akkori JATE) Tóth Imre, Egerben a Falco Környezetvédelmi és Természetvédelmi Csoport Dobos Anna, az ELTE TFK-n a Green Mesék hallgatói környezetvédelmi csoport Munkácsy Béla, Miskolcon a Földtani Örökségünk egyetemi csoportja Lénárt László vezetésével, és ugyancsak Szegeden a Csemete Egyesületnek voltak aktív fiskolás (JGYTF) hallgatói is. Ezzel szemben 2003-ban csak néhány aktív csoportról érkezett hír. Így pl. 2002 tavaszán alakult meg az ELTE TTK-n a Környezettanos TDK, melynek feladata a környezettudomány, környezetvédelem és természetvédelem iránt érdekld TTK-s hallgatók ilyen irányú tevékenységének összefogása, az OTDK-ra való felkészítésük; tervezik nyári diákköri iskolák rendszeres megtartását is. Szegeden (TTK) Barlangkutató csoport alakult, amely f szakmai irányultsága mellett jelents szerepet vállal az iskolai környezeti nevelési programok megvalósításában is; egyik programjuk a Környezetvédelmi nevelés program hátrányos helyzet gyermekek számára, melynek célja az állami gondoskodásban él gyermekek természeti és környezeti értékeinek megismertetésére és védelmére való nevelése; a másik a Környezetvédelmi nevelési program közép- és általános iskolások számára, melynek célja többek között a gyermekek szüleinek bevonásával a lakosság környezeti szemléletének átalakítása. Új fejlemény Miskolcon a Tudományos Diákkör megersödése, mely a természetvédelmi értékek feltárását tzte ki f céljául. Sajnos a többi intézmény nem tudott érdemi munkát végz öntevékeny csoportokról beszámolni. Pedig ezeknek a csoportoknak a létét azért kell igen fontosnak tartanunk, mert túl az aktív természetvéd tevékenységen olyan szellemiséget hordoznak, amelynek pozitív kisugárzó hatása lehet az egész hallgatói környezetre nézve. Talán érdemes lenne a késbbiekben e tevékenységeket is alaposabban vizsgálni és értékelni. Az eddigieket összefoglalva megállapítható, hogy a természetvédelem helye a földrajzi tanszékek oktatási tevékenységében némileg eltéren jelenik meg, de egészében véve a helyzet kielégítnek mondható, st örömtelien pozitív az a változás, amely az 1999-es felmérés óta e téren lezajlott. Mégis, úgy tnik, nagyobb keretekben inkább a geográfusképzésben, ill. annak egyes szakirányaiban jelenik meg, míg a tanárképzésben a szükségesnél kisebb szerepet kap. Örvendetes, hogy az új kredites tantervekben a legtöbb intézményben bekerült a kötelezen tanulandó ismeretek sorába, ám nem mindenhol, és van, ahol csak az általános környezetvédelmen belül jut rá néhány óra. Pedig a természetvédelem jövje elssorban nem azon múlik, van-e elég tehetséges, jól képzett természetvédelmi szakember (nem mintha ennek fontosságát le 120
A természetvédelem az egyetemi és fiskolai földrajz tanszékek oktatási tevékenységében akarnám becsülni), hanem azon, az eljövend generációkba beoltódik-e a természetvédelem fontossága, jelentsége a legfogékonyabb életkorukban! Márpedig emiatt fleg a tanárképzésben kellene a jelenleginél még nagyobb mértékben helyet kapnia a természetvédelem oktatásának. Régóta pályán lév oktatóként persze máris hallom a feltett kérdéseket, hogy ez mind szép, de hol és mikor tanítsuk a természetvédelmet, fként mint általánosan kötelez önálló tantárgyat, amikor a tendencia éppen az óraszámok állandó csökkentésére, a kötelez stúdiumok számának jelents lefaragására és a választhatóság szerepének ersödésére irányul? Nehéz a válasz, de az említett pozitív változások arra utalnak, hogy mégiscsak lehet a tárgynak helyet találni. Igaz, ami a kreditrendszert illeti, az némileg ellentmondásos helyzetet is teremt: a bvül tantárgyi kínálatban már számos intézményben bár nem mindegyikben helyet kapott legalább egy féléves, általában heti két órás önálló tantárgyként a természetvédelem, ám ha ez csak a választható tantárgyak egyike lesz, akkor nagy kérdés, vajon a hallgatók hány százaléka fogja választani!? El lehetne azon is gondolkozni, nem lenne-e célszer, ha egy szakmailag mérvadó szerv pl. az MTA Tájföldrajzi Albizottsága az eddigi képzések tapasztalatait figyelembe véve ajánlást készítene egy általános, a földrajzoktatásban mindenhol bevezetend természetvédelmi törzsanyag tartalmára, azaz hogy mit is kellene e téren megtanítani. Ilyen viszonylag fiatal tantárgy esetében talán nem lenne hátrányos egy egységes szempontrendszert érvényesíteni. Természetesen a földrajz tanszék(ek)kel nem rendelkez, tanárképzéssel többnyire nem foglalkozó felsoktatási intézmények közül is jó néhányban meghirdetnek természetvédelemmel kapcsolatos tárgyakat. Elssorban az agráregyetemeket kell ebbl a szempontból kiemelni, valamint a (volt) Kertészeti Egyetemet, és ezeknek is fleg a tájjal (tájrendezéssel, tájtervezéssel), a talajjal, az ökológiai problémákkal részletesebben foglalkozó szakjait, ill. tanszékeit. De vannak környezetvédelmi tárgyak, st szakok a mszaki felsoktatásban (ME, BME) is, melyeknek bizonyára vannak természetvédelmi vonatkozásai. Célszer lenne egyszer e képzések körét is alaposabban felmérni. Tisztában kell azzal is lenni, hogy a természetvédelem oktatása és különösen a természetvédelemre nevelés nem a földrajztanárképzés eljoga. Elssorban a környezetvédelemnek egyre több egyetemen és fiskolán van önálló tanszéke, egyre több helyen akkreditált szak a környezetvédelem, környezettan vagy valamilyen hasonló nev, részben tanári végzettséget is adó szak, melyeknek tanterveiben a természetvédelem kisebb-nagyobb szerepet kap. Jó példa erre az egri EKTF Környezettudományi Tanszéke, ahol mind a nappali tagozatos, mind a másoddiplomás képzésben önálló szakként létezik környezetvédelem. A képzésben 1999-ben 4 tantárgy ( A természetvédelem alapjai, A környezetvédelem földtudományi alapjai, Táj- és településföldrajz, Távoli tájak nemzeti parkjai ) keretében, szemeszterenként átlagosan heti 4 órában tanultak a hallgatók olyan tárgyakat, amelyek részben vagy egészben a földrajzhoz és a természetvédelemhez kapcsolódtak, és persze számos további tantárgy is többé-kevésbé rendelkezett természetvédelmi vonatkozásokkal. (A 2003. évi helyzetrl nem kaptam tájékoztatást, de felteheten az nem sokban tér el az 121
Horváth Gergely 1999. évitl). Ám sajnos a tendencia az, hogy ezeket a környezetvédelem, környezettan szakokat többnyire a biológia tanszékek akkreditáltatják, az ilyen nev tanszékek fleg biológus végzettségekbl verbuválódnak, tanterveikben a természet jobbára csak mint biológiai szubsztrátum jelenik meg, és a földrajz tanszékek többnyire csak szerény szerepet kapnak e képzésekben. Ennek egyik sajnálatos következménye, hogy az aktív természetvédelem hivatásos állományában is csekély a földrajzos végzettségek száma, és a természetvédelmet a nagyközönség is általában csak az él (biológiai) értékek védelmével azonosítja. Ebben persze nem csak az oktatási intézmények ludasak. Példaként az egri fiskolán folyó képzésekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Környezettudományi Tanszék 1999-ben csak biológia-környezetvédelem szakpárosítású hallgatókat oktathatott, mert idézek az akkori adatszolgáltatásból a Minisztérium csak ezzel engedi a párosítást. Ami elég szomorú és érthetetlen volt. Nos, az elz felméréshez képest jelents változás, hogy ez a korlátozás megsznt, a 2002/2003-as tanévtl már földrajzzal is párosítható a környezetvédelem, jelenleg 8 ilyen szakos elséves van Egerben. Ez adjon reményt mindannyiunknak a jövre nézve. Köszönetnyilvánítás Ez úton köszönöm kedves kollégáim, Dobos Endre (Miskolc), Hanusz Árpád (Nyíregyháza), Kovács Bernadett (Pécs), Kovács Ferenc (Szeged), Munkácsy Béla (Budapest), Novák Tibor József (Debrecen), Oláh Ferenc (Szeged), Pajtókné Tari Ilona (Eger) és Szabó Mária (Budapest) fáradozását, hogy adatszolgáltatásukkal elsegítették e tanulmány elkészítését. 122