Műszaki Feltételek FR, FV, ER, EO és mini típusú AS-FAKU zsírleválasztó berendezéscsaládhoz Kiadta: ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. Budapest, 2005. november
Jelen Műszaki Feltételek (MF) tárgya az ASIO Hungária Kft. (1165 Budapest, Margit u. 114.) által gyártott és forgalmazott AS-FAKU zsírleválasztó berendezéscsalád műszaki és minőségi követelményeinek, azok ellenőrzésének, valamint üzemeltetési jellemzőinek, alkalmazási és karbantartási szempontjainak az összefoglalása. Az ASIO Hungária Kft. (1165 Budapest, Margit u. 114.) az ASIO, spol. s r.o. /Jiřikovice 83, 66451 Jiřikovice, ČR/ anyacég magyarországi leányvállalata, berendezései az anyacég szellemi termékét képviselik bejegyzett védjeggyel és szabadalommal védett technológiával. Az ASIO, spol. s r.o. az EN ISO 9001:2000 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, engedély száma 156886 1. számú melléklet. 2
TARTALOMJEGYZÉK ASIO-MF-2-2005 1. A termék alkalmazásának jogi vonatkozásai... 5 2. Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezések meghatározása és alkalmazási területe... 6 3. A termék alkalmazásával kapcsolatos általános tudnivalók... 7 4. A berendezéscsalád ismertetése... 9 4.1 A berendezéscsalád típusai... 9 4.2 Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezésekből elfolyó szennyvíz minősége... 9 4.3 A berendezések felépítése, működése... 10 I. ábra... 11 5. Minőségi követelmények... 13 5.1 Szerkezeti anyagok... 13 5.2 Méretek, térfogat, tömeg... 13 5.3 Megjelölés... 14 6. Vizsgálatok... 15 6.1 Szerkezeti anyagok... 15 6.2 Méretek, kialakítás, tömeg... 15 7. Méretezés... 16 7.1 A leválasztók méretezése... 16 7.2 Statikai méretezés... 16 8. Tervezés, mozgatás, szállítás, telepítés... 17 8.1 Tervezés... 17 8.2 Mozgatás, szállítás, tárolás... 17 8.3 Telepítés, szerelés... 18 8.3.1 AS-FAKU szabadon állva telepíthető leválasztók... 18 8.3.2 AS-FAKU talajba telepíthető leválasztók... 19 8.3.3 AS-FAKU EO/PB és EO/PB-SV duplafalú változat, talajba telepíthető leválasztók... 21 8.4 A leválasztó üzembe helyezése és átadása... 24 9. A berendezés átadása-átvétele... 25 10. Próbaüzem... 26 10.1 A próbaüzem célja... 26 10.2 A próbaüzemeltető feladatai... 26 10.3 A próbaüzemeltetés feltételei... 26 10.4 Próbaüzem értékelése, zárójelentés... 26 11. Üzemeltetés, kezelés, karbantartás... 28 3
11.1 Általános intézkedések... 28 11.2 Üzemeltetési napló... 28 11.3 Rendszeres kezelési tevékenység... 28 11.4 Az egyes munkafolyamatok kezelési utasításai... 28 11.4.1 A leválasztó üzembe helyezése... 28 11.4.2 A működés vizuális ellenőrzése... 28 11.4.3 A leválasztó tisztítása... 29 11.4.4 Az iszapterek megközelítése kezeléskor és karbantartáskor... 29 12. Munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások... 30 12.1 Az üzemeltetés általános utasításai... 30 12.2 Biztonsági jelölések... 31 13. A tárggyal kapcsolatos szabályozási kiadványok és jogszabályok... 32 14. Szavatossági nyilatkozat... 37 AS-FAKU FR típus mérettáblázata.1. táblázat AS-FAKU FV típus mérettáblázata 2. táblázat AS-FAKU ER típus mérettáblázata 3. táblázat AS-FAKU EO típus mérettáblázata 4. táblázat AS-FAKU EO/PB típus mérettáblázata..5. táblázat AS-FAKU EO/PB-SV típus mérettáblázata 6. táblázat AS-FAKU Mini típus mérettáblázata..7. táblázat Termékrajzok...1-46. rajz AS-FAKU zsírleválasztó berendezés működése..i. ábra AS-FAKU FR zsírleválasztó berendezés pincében, alagsorban történő telepítése..ii. ábra AS-FAKU ER telepítése körülbetonozás nélkül...iii. ábra AS-FAKU ER telepítése körülbetonozással..iv. ábra AS-FAKU EO/PB telepítési rajza V. ábra AS-FAKU EO/PB-SV telepítési rajza....vi. ábra ISO minőségi bizonyítvány...1. melléklet A felhasznált polipropilén minőségi tanúsítványa....2. melléklet A felhasznált polipropilén műszaki bizonyítványa...3. melléklet A felhasznált polipropilén PND 33-301-93 műszaki adatlapja...4. melléklet A felhasznált polipropilén falelemek, lemezek tanúsítványa...5. melléklet Általános Szerződési Feltételek 6. melléklet 4
1. A termék alkalmazásának jogi vonatkozásai Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezéscsalád az ASIO, spol. s r.o. szellemi terméke. Az ASIO Hungária Kft. (1165 Budapest, Margit u. 114.) az ASIO, spol. s r.o. /Jiřikovice 83, 66451 Jiřikovice, ČR/ anyacég magyarországi leányvállalata, berendezései az anyacég szellemi termékét képviselik bejegyzett védjeggyel és szabadalommal védett technológiával. A berendezéscsalád egészének vagy bármely szerkezeti egységének lemásolása a forgalmazó írásbeli hozzájárulása nélkül tilos! Az ASIO Hungária Kft. e Műszaki Feltételek -ben foglaltak szerinti kialakítású, előregyártott, beépített és üzemeltetett berendezésekre 24 hónapos szavatosságot vállal.. A szavatosság csak azokban az esetekben érvényes, amelyekben az alkalmazás célja, körülményei és feltételei előzetesen egyeztetésre kerültek, továbbá megfelelnek jelen Műszaki feltételek -ben foglaltaknak. A forgalmazó a Megrendelőnek előzetes kérésre erről írásbeli nyilatkozatot ad. A berendezések alkalmazásához közcsatornába való bevezetés esetén vízi műtárgy építési engedély szükséges, amit az üzemeltetőnek a területileg illetékes önkormányzattól kell beszereznie, mint 1. fokú építési hatóságtól. Az engedély kiadásához szükség van az illetékes vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalására is. 5
2. Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezések meghatározása és alkalmazási területe Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezésekkel a szennyvizek szilárd vagy folyékony szerves zsír és olajtartalma választható le gravitációs módon. A szerves eredetű zsírok és olajok olyan növényi és állati zsiradékok és olajok, amelyek vízben nem, vagy csak csekély mértékben oldhatók, illetve elszappanosíthatók. Ilyen növényi és állati eredetű olajok és zsírok lehetnek pl.: faggyú, vaj, kenőzsír, étkezési olajok, margarin, stb. Működési elvük a fázisszétválasztáson alapul, miszerint a víznél kisebb sűrűségű olaj és zsírszármazékok felúsznak a vízfelszínre. Az AS-FAKU zsírleválasztók alkalmazhatók pl.: éttermekben, konyhákban (iskolai, nagyüzemi, kórházi, stb.), szállodákban, élelmiszeripari egységekben, húsfeldolgozó (vágóhidak) üzemekben, konzervgyárakban, állati maradványokat feldolgozó helyeken és minden olyan területen, ahol szerves zsírokat és olajokat tartalmazó szennyeződés kerülhet az elfolyó szennyvízbe. Ajánlatos a zsírleválasztó berendezéseket biológiai szennyvíztisztítók elé beiktatni, amennyiben a szennyvíz zsiradéktartalma magas, mivel a zsírok elsavasítják a szennyvizet, ezzel rontva a szennyvíztisztító teljesítményét. A zsírleválasztó berendezések nem alkalmazhatók: ásványi eredetű olajokat és zsírokat tartalmazó szennyvizek, esővíz, nem szappanosítható könnyű folyadékok (pl.: dízelolaj, fűtőolaj, stb.) és olyan szennyvizek kezelésére, amelyekben mosogató- és mosószerek stabil emulziót képezhetnek. A tej- és sajtüzemek szennyvizei csak előzetes vizsgálattal vezethetők a zsírleválasztó berendezésbe. Gyorsan rothadó üledék tartalmú szennyvizek kezelésére (pl.: halfeldolgozó üzemek szennyvizei) való kezelés előtt ki kell kérni a forgalmazó véleményét. 6
3. A termék alkalmazásával kapcsolatos általános tudnivalók Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezések alkalmazásakor az előregyártott műtárgyak telepítésére esetenként kiviteli tervet kell készíteni. A kiviteli tervet, valamint a berendezés beépítését a forgalmazón kívül más szakintézmény is végezheti, amennyiben az ehhez szükséges engedélyek birtokában van. A gyártó/forgalmazó a berendezések alkalmazásával kapcsolatban megkeresésre, illetve megbízásra: szaktanácsot ad, vízjogi, engedélyezési tervet készít, kiviteli tervet készít, helyszínre szállítja a berendezést, beépítési, helyszíni művezetést végez, a beüzemelést, próbaüzemelést irányítja, elvégzi, az üzemelőt betanítja és rendszeres karbantartást végez. Kettő éven belüli üzemeltetési rendellenességet a gyártó/forgalmazó költségmentesen, kettő éven túlit pedig megbízásra, költségtérítés ellenében kivizsgál, megszűntet. A gyártó/forgalmazó a berendezések estleges helytelen beépítéséből, üzemeltetéséből eredő következményekért nem vállal felelősséget. 7
A megfelelő berendezés kiválasztásához, illetve betervezéséhez a Megrendelőnek a következő alapadatokat kell szolgáltatnia a tervezőnek vagy a forgalmazónak: az alkalmazás célja, a szennyvíz mennyisége, a szennyvíz minősége, a berendezés elhelyezésének és környezetének helyszínrajza, a telepítés helyi körülményei, korlátai, a megkívánt tisztítási teljesítmény, a tisztított szennyvíz elhelyezésének lehetőségei, a szakhatóságok egyéb előírásai. A megadott adatok helyességéért az adatszolgáltató felel. Az alapadatok megváltozása, vagy pontatlansága miatt, továbbá e Műszaki Feltételek -ben rögzítettektől eltérő célú vagy módú alkalmazásból eredő következményekért a gyártó/forgalmazó nem vállal felelősséget. 8
4. A berendezéscsalád ismertetése 4.1 A berendezéscsalád típusai FR betűjelzéssel megjelölt berendezések szögletes kivitel. FV betűjelzéssel megjelölt berendezések ovális kivitel. ER betűjelzéssel megjelölt berendezések szögletes, megerősített kivitel. EO betűjelzéssel megjelölt berendezések hengeres kivitel. o EO betűjelzéssel megjelölt berendezések hengeres, szimplafalú kivitel. o EO/PB betűjelzéssel megjelölt berendezések hengeres, dupla oldalfalú kivitelűek. o EO/PB-SV betűjelzéssel megjelölt berendezések hengeres, dupla oldalfalú, dupla fenekű kivitelűek Mini elnevezésű berendezések kis névleges hidraulikai teljesítményű berendezések. Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezéscsalád típusainak méretsorát, névleges hidraulikus teljesítményadatait, a geometriai és tömegadatait az 1-7. táblázat foglalja össze. A berendezések típusrajzait az 1-46 rajzok tartalmazzák, a geometriai és a főbb műszaki adatok függvényében. 4.2 Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezésekből elfolyó szennyvíz minősége Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezésekből elfolyó szennyvíz minősége a szerves extraktra vonatkozóan - megfelel a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendeletben foglaltaknak, valamint a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltaknak. 9
4.3 A berendezések felépítése, működése Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezéscsalád egyes tagjai polipropilén (PP) lemezből, illetve polipropilén (PP) falalemből készült szögletes, ovális és hengeres kialakítású, hegesztéses eljárással készült tartályok, válaszfallal elválasztott iszapfogó és zsírleválasztó térrel. A szerkezeti részek; válaszfalak, technológiai terelő lemezek, a lezáró fedél, a toldott akna felépítmények és a belépő aknák, valamint a szennyvizet be- és kivezető csőcsonkok ugyancsak polipropilénből (PP) készülnek. A szennyvíz be- és kivezetése történhet kerámia és PVC anyagú csövekkel is. A faláttöréseknél a vízzáró tömörítés hegesztéssel/szilikongyantával történik. A berendezések előregyártott technológiával készülnek. Kialakításuk 1, 2 és 3 tartályos megoldású. Az 1 tartályos kompakt módon magában foglalja a funkcionális tereket; az iszapfogót, a zsírleválasztót, valamint a szerkezeti be-, illetve ráépített elemeket. A 2 tartályos változatnál az iszapfogó (ülepítő) külön tartályt képez. A 3 tartályos változatnál az egyes zsírleválasztó berendezések sorba vannak kapcsolva, az első két tartály végzi az ülepítést, a harmadik tartály pedig a leválasztásért felelős. A zsírleválasztó működése az 1. ábra alapján a következő: Az iszapfogó (ülepítő tér) /A/ a leválasztó berendezésnek azon része, ahol a szennyvíz lebegőanyag tartalma (iszap, homok, stb.) leülepedik. Magába foglalja az ülepítő- és iszapgyűjtő teret (3). Az iszapgyűjtő tér az iszapfogó alsó része, a kiülepedett iszap összegyűjtésére szolgáló tér. A zsírleválasztó tér /B/ feladata a szennyvízből sűrűségkülönbség hatására a zsírok és olajok kiválasztása. Magába foglalja a töltési térfogatot és a zsírgyűjtő teret. A zsírgyűjtő tér a zsírleválasztó tér felső része, ami a leválasztott zsírok és olajok összegyűjtésére szolgál. A szerkezeti (beépített, illetve ráépített) elemek a leválasztó berendezés belsejében helyezkednek el, funkciójuk szerint a berendezés megfelelő működéséhez, ellenőrzéséhez és karbantartásához szolgálnak. Ilyen beépített részek pl. az iszapfogó beömlésénél a szennyvíz egyenletes, turbulencia mentes elosztására egy félköríves/szögletes terelőlemez (2), a válaszfalak a zsírleválasztó beömlésénél a rövidzárlati áramlások megakadályozására, valamint a kifolyási térnél (C) a zsírleválasztó tér és a kifolyási rész elválasztására alkalmas félköríves/szögletes terelőlemez. A tisztított szennyvíz a kifolyó csövön (4) keresztül jut a közcsatornába. 10
11 ASIO-MF-2-2005
A zsírleválasztó tartályok a beépítés, elhelyezés alapján két alapkivitelben készülnek. A telepítés helyétől függően egyeztetni kell forgalmazóval az alapkivitel kérdésében. Szabadon állva telepíthető zsírleválasztók Pincékben, alagsorokban, zöldövezetben történő telepítésre tervezett berendezések. Ezeket a berendezéseket gyártó/forgalmazó UV stabilizált anyagból is készíti egyeztetés alapján. Szerkezetüknél fogva betonlapra állíthatók, betemethetők homokos kaviccsal betonozás nélkül abban az esetben, ha a leválasztó nem mobil, zöldövezetben kerül telepítésre és nem magas a talajvíz. A berendezés önmagában állékony és a típusának megfelelő terhelésnek, azaz térszín alá beépítve, illetve folyadékkal telített állapotban fellépő mechanikai igénybevételeknek minden megerősítés nélkül ellenáll. Fedelük szagszigetelt, felületen járni nem lehet. Terepszint alá telepíthető zsírleválasztók Szimplafalú berendezés: ellenáll a talaj és víznyomásnak lefedés és körülbetonozás esetén. Fedelében technológiai nyílások helyezkednek el a kezelés és karbantartás céljából. Fedele szagszigetelt. A berendezés önmagában nem állékony és a típusának megfelelő terhelésnek, azaz térszín alá beépítve a folyadékkal telített állapotban fellépő mechanikai igénybevételeknek csak megerősítéssel áll ellen. A terepszint alatt biztosítani kell a kezelőszemélyzet hozzáférését. A tartály és a fedéllemez közúti terhelésre nincs méretezve, ezért olyan helyen építhető be, ahol nincs tartós felszíni gépjárműterhelés; vagy felszíni terhelés esetén gondoskodni kell a berendezés védelméről terhelést kiváltó gerendák beépítésével. A fedélben kialakított nyílások a kezelést és karbantartást szolgálják. Fedele szagszigetelt. Duplafalú berendezés: A dupla oldalfalú (EO/PB), valamint dupla oldalfalú és duplafenekű (EO/PB-SV) berendezéseknél a két fal funkciója bennmaradó zsaluzat, a két fal között lévő és Ø6-10-ig betonacél háló pedig a beton megerősítésére szolgál, a berendezés betonkiöntés után áll ellen a föld- és víznyomásnak. 12
5. Minőségi követelmények 5.1 Szerkezeti anyagok A felhasznált polipropilén lemez minőségi tanúsítványát az 2. számú melléklet, műszaki bizonyítványát a 3. számú melléklet tartalmazza. A leválasztó tartályok, a válaszfalak, a technológiai terelő lemezek, a lezáró fedél, a toldott aknafelépítmény alapanyaga PND 33-301-93 típusjelölésű polipropilén lehet 4. számú melléklet. A felhasznált polipropilén falelemek tanúsítványát a 5. számú melléklet tartalmazza. A szerkezeti elemek egymáshoz illesztéséhez felhasznált PP (polipropilén) hegesztőzsinórok anyagukban és tulajdonságukban megegyeznek a lemezek, falelemek tulajdonságaival, mivel ugyanabból az anyagból készülnek. Az alapanyagok minősége az ITC Vizsgáló és Minősítő Intézet (Zlin, Cseh Köztársaság) 97.136 számú Tanúsítványa szerint alkalmas olajleválasztók anyagaként. A tanúsítvány alapja: ITC 46 25 00186/01 számú Vizsgálati Jelentés. 5.2 Méretek, térfogat, tömeg Az AS-FAKU zsírleválasztó berendezések gyártási méreteinek, térfogatának és tömegének meg kell egyeznie az 1-7. táblázatban, valamint a 1-46. rajzokon megadott méretekkel. 13
5.3 Megjelölés Minden egyes műtárgyon azonosító címkét kell elhelyezni, amelyen olvashatóan és időtállóan fel kell tűntetni: a gyártó/forgalmazó megnevezését és telephelyét, a gyártó/forgalmazó védjegyét, a berendezés típusjelét, a gyártási számot, a gyártás időpontját, a szállítási tömeget és a névleges hidraulikai teljesítményt. Minden egyes berendezésen szerepelnek továbbá az alábbi megjelölések: befolyás/kifolyás helye folyásirányok nyilakkal vannak jelölve ülepítő tér leválasztó tér mintavétel helye 14
6. Vizsgálatok 6.1 Szerkezeti anyagok A szerkezeti anyagok vizsgálata szemrevételezéssel és a szállítási (minőségi) bizonylat ellenőrzésével történik. A szállítási bizonylatban a szerkezeti anyagokra vonatkozó, azok minőségét tanúsító adatoknak kell szerepelniük. 6.2 Méretek, kialakítás, tömeg A vizsgálat szemrevételezéssel és a műtárgy, valamint a szerkezeti elemek jellemző méreteinek a megmérésével történik. 15
7. Méretezés 7.1 A leválasztók méretezése A megfelelő hidraulikus teljesítményű berendezés kiválasztását a tervező a telepítési helyszín adottságainak figyelembevételével végzi el. A berendezés kiválasztásához a csúcsterhelést (más néven: legnagyobb szennyvízhozamot) kell meghatározni; a kapott adat alapján a megfelelő berendezés a mérettáblázatokból kiválasztható (1-6. táblázat). Vendéglőkhöz és élelmezési intézményekhez a naponkénti ételadagok függvényében a DIN 4040-2 szabvány 3. táblázata ad útmutatást. 7.2 Statikai méretezés Amennyiben a berendezés talajszint alá kerül telepítésre, beépítését úgy kell kialakítani, hogy a várható terhelésekkel (nyugvó teher, közlekedési terhelés, talaj- és víznyomás) és a környezeti hatásokkal szemben károsodás és működésképtelenség veszélye nélkül ellenálljon. Abban az esetben, ha a berendezés talajszinten kerül telepítésre, külön statikai méretezésre nincs szükség, mert a berendezés magában önhordó. 16
8. Tervezés, mozgatás, szállítás, telepítés 8.1 Tervezés Az AS-FAKU szennyvíztisztítási technológia alkalmazásához engedélyezési- és/vagy kiviteli tervet kell készíteni. A zsírleválasztó berendezést a kezelendő szennyvíz mennyisége (csúcsterhelése), illetve a naponkénti ételadagok alapján méretezik. A beépítést jóváhagyott építési tervek szerint kell elvégezni a forgalmazótól megkért jelen dokumentáció alapján. 8.2 Mozgatás, szállítás, tárolás Mozgatás közben ügyelni kell arra, hogy a termék anyagát tekintve műanyag, amiben a gyártástechnológia miatt feszültség van és kisebb ütésnél is sérülékeny. Mozgatás előtt ellenőrizni kell a berendezést, különös figyelemmel az emelőkötelek rögzítésére. Meg kell győződni arról, hogy a belső terekben nincs idegen tárgy, sem csapadékvíz. A vizet le kell engedni, vagy ki kell szivattyúzni, az idegen tárgyat pedig el kell távolítani a berendezésből. A berendezés méretétől és súlyától függően manuálisan 100 kg alatt -, targoncával vagy emelődaru segítségével lehet mozgatni. Az emelődaru típusát teherbírás alapján a tervező írja elő. Az AS-FAKU ER és AS-FAKU EO típusoknál az emelőkötél hossza 3,6 m, négyhorgos kivitelű. Az emelést kizárólag a felfüggesztéseknél fogva szabad elvégezni, mivel a műanyag ellenállása az ütközésekkel szemben kisebb. Az AS-FAKU FR és AS-FAKU FV és mini típusok mozgatása kézzel, hevederek segítségével történik. A mozgatást kizárólag a baleset és munkavédelmi előírásoknak megfelelően lehet elvégezni. -5 C hőmérséklet alatt szigorúan tilos bármilyen mozgatást végezni a sérülések elkerülése végett. 17
Szerződés szerint a forgalmazó telephelyén vagy a helyszínre kiszállítva kerül átadásra minden berendezés. A leválasztó berendezés szállításakor olyan járművet kell választani, mely megfelel a berendezés tömegének és méreteinek. Az AS-FAKU olajleválasztók összeszerelve kerülnek szállításra. A berendezés szállítójárműről való mozgatását és szerelését (telepítés) a helyszínen a megrendelő végzi, az üzembe helyezést és a kezelőszemélyzet oktatását, pedig a gyártó/forgalmazó vagy annak kizárólagos szervize - a vevő igénye szerint. Szállításkor és tároláskor a leválasztót sima és egyenletes felületre kell helyezni, rögzíteni kell, és gondoskodni kell arról, hogy idegen személy ne férjen hozzá, vagy bele ne essen a tartályba! Hosszabb időtartamú tárolásnál - több mint két hónap- védeni kell a leválasztót a nap sugaraitól, mert a polipropilénből (PP) készült műanyag nincs stabilizálva UV sugarak ellen! 8.3 Telepítés, szerelés A beépítést jóváhagyott építési tervek szerint kell elvégezni a forgalmazótól megkért jelen dokumentáció alapján. Az engedélyezési vagy a kiviteli tervben foglaltaktól eltérni csak a tervező írásos engedélyével szabad. A zsírleválasztót több változat szerint lehet elhelyezni. 8.3.1 AS-FAKU szabadon állva telepíthető leválasztók A telepítéshez megfelelő teherbírású aljzatra padló, betonaljzat van szükség. A betonaljzat simasága ± 1-2 mm simaságú, vízszintes (±1-3 % lejtés) felület lehet. Az AS-FAKU FR zsírleválasztó berendezés pincében, alagsorban való telepítési megoldását a 2. ábra mutatja. A szerelés technológiai sorrendje: A telepítés helyének ellenőrzése, ennek jegyzőkönyvben való dokumentálása. A betonalap minőségének, egyenletességének ellenőrzése. A berendezés állapotának ellenőrzése, rendellenesség esetén a forgalmazónál való kijavítása. A berendezés betonaljzatra való ráengedése egyenletesen, lassan. A berendezés elhelyezését követően a felületek a szennyeződésektől mechanikus eszközökkel való megtisztítása. A tartály be- és kivezető csatlakoztatása csatornarendszerre. 18
8.3.2 AS-FAKU talajba telepíthető leválasztók Munkagödörbe történő telepítés esetén a munkagödör mélységét úgy kell meghatározni, hogy a tervező által meghatározott vastagságú homokos kavics kiegyenlítő rétegnek és a vasbeton aljzatnak is helye legyen. Az aljzatbeton vastagságát a berendezés tömegének figyelembe vételével a tervező határozza meg. A vasalt szerelőbeton alá a tervező által meghatározott, de min. 10,0 cm vastagságú homokos kavics (szemcsenagyság: 2 10 mm) kiegyenlítő réteg kerül. A betonaljzat kialakítása ± 1 mm simaságú, vízszintes (±1-3 lejtés) felület lehet. A vasalt szerelőbeton felületét a berendezés felfekvő felületének és súlyának függvényében a tervező határozza meg. A berendezés stabilitásához szükséges vasalt szerelőbeton szintjét meg kell határozni. A kiemelt munkagödör kerülete kb. 50 cm rel legyen nagyobb, mint a beépítendő berendezés kerülete. Magas talajvízszint esetén az alaplemez szintje alá kell csökkenteni a talajvíz szintjét. A magas talajvízre való tekintettel a leválasztót részben, vagy teljesen körül lehet betonozni, hogy a víz ne károsíthassa. A betonozás magasságát a tervező a maximális talajvízszint alapján határozza meg, a betonozás magassága a maximális talajvízszint felett kell, hogy legyen 30 cm-rel. A leválasztó telepítése a következő fázisokra oszlik: alapbetonra helyezés, a csövek csatlakoztatása, víz feltöltése 1,0 m magasságig, körülszórás földdel, esetleg betonozás. A víz feltöltését és a betonozást egy időben, párhuzamosan kell végezni, úgy, hogy a víz szintje minden esetben 30 cm-rel magasabb legyen a beton illetve föld magasságától. A szerelés technológiai sorrendje: A leválasztó telepítési munkálatainak megkezdése előtt a talajvíz szintje nem lehet magasabb, mint az alapbeton tervezett szintje. A munkagödör méreteit és a felhajtóerő szerepét a tervezőnek a talajvízszint figyelembevételével kell meghatározni. A munkagödörben nem lehet talajvíz. Ellenkező esetben le kell csökkenteni annak szintjét az alaplemez szintje alá. A betonalap elkésztése után ellenőrizni kell a betonalap egyenletességét (engedélyezett tolerancia ± 1 mm) és az elvégzett mérés eredményét fel kell jegyezni. Abban az esetben, ha az egyenetlenség nem felel meg az engedélyezett toleranciának, a telepítést nem szabad folytatni. Gondoskodni kell a megfelelő tolerancia megvalósításáról. 19
A behelyezés előtt ellenőrizni kell a berendezés állapotát, elsősorban a hegesztéseknél. Esetleges sérülések esetén nem szabad folytatni a telepítést, és kapcsolatba kell lépni a gyártóval / forgalmazóval. A sérüléseket a munkagödörbe történő elhelyezés előtt ki kell javítani. Meg kell győződni arról, hogy a berendezésben nincs idegen anyag. Az idegen tárgyakat el kell távolítani. Meg kell győződni arról, hogy a beton alapon nincsenek tárgyak, kövek, föld stb. Ezeket adott esetben el kell távolítani. Abban az esetben, ha a beton alapról nem lehet eltávolítani ezeket a szennyeződéseket. A műtárgy betonaljzatra történő ráengedése egyenletesen, lassan történjen. A tartály elhelyezését követően a felületeket a szennyeződésektől mechanikus eszközökkel meg kell tisztítani. Ezt követően csatlakoztatni kell a csővezetékeket be- és kivezető csövek a tartályhoz. A csatlakozási tömítéseket szilikon zsírral kell elvégezni. A leválasztó elhelyezése után az üzemeltető elvégzi a tartály feltöltését vízzel, kb. 1,0 m magasságban. Abban az esetben, ha a nyugalmi talajvízszint magasabb, mint az alap, körül kell betonozni a berendezés talapzatát a tervben megállapított magasságig. Körülbetonozáskor a tartályt belülről ki kell merevíteni a beton nyomása ellen. A merevítés szükségességét a tervező határozza meg, Amikor csak földdel temetik körbe a berendezést (önhordó változat), a tartályt fel kell tölteni vízzel 1,0 m magasságig, majd folyamatosan egyszerre a föld visszatöltésével kell növelni a vízszint magasságát. A föld visszatöltése rétegenként (max. 30 cm) történjen és az egyes rétegek tömörítését a tervben előírt tömörségi (T rφ ) fokra, kizárólag könnyű tömörítő géppel (pl. rázóbéka) lehet végrehajtani. A földmunkák befejezte után biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a berendezéshez, valamint védeni azt idegenek beavatkozásától. A telepítésről készült jegyzőkönyvet az üzemeltetőnek meg kell őrizni. 20
Az AS-FAKU ER zsírleválasztó berendezés körülbetonozás nélküli telepítési tervét a III. ábra mutatja. Az AS-FAKU ER zsírleválasztó berendezés körülbetonozással történő telepítési tervét a IV. ábra mutatja. A telepítésnél figyelembe kell venni a berendezések statikai méretezését. 8.3.3 AS-FAKU EO/PB és AS-FAKU EO/PB-SV duplafalú változat, talajba telepíthető leválasztók A telepítés több fázisból áll, azonban a műtárgy kialakítása miatt a telepítési munkálatok nagymértékben leegyszerűsödtek, illetve költséghatékonyabban elvégezhetők, mint egyéb műtárgyak esetén. A duplafalú, vasbeton hálóval szerelt kialakítás miatt a műtárgy telepítésekor sok munkafázis kimarad (zsaluzás, betonakna kialakítása, födém kiépítése, terhelés kiváltás, stb.). PB/dupla oldalfal esetén: Helyszíni betonkiöntést igényel az oldalfal. A berendezés dupla oldalfalai között lévő vasháló biztosítja a beton együttdolgozását és így a betonkiöntés után a műtárgy állékonyságát. A beton tömörítését vibrátorral kell elvégezni, de vigyázni kell arra, hogy a beton megfelelően tömör legyen. A nagyobb berendezéseknél a betonozást több lépcsőben kell elvégezni. Miután a berendezés oldalfalában és a fedéllemezben a vasbeton megkötött, a műtárgy tetején egy vízszintes betonfelületet kapunk, melyből kizárólag a búvónyílás áll ki. Magas talajvízszint esetén ez a típus nem megfelelő! PB-SV/dupla oldalfal és dupla fenéklemez esetén: helyszínen betonnal kell kiönteni, de először a fenéklemezt öntömörödő betonnal, majd a beton megszilárdulása után az oldalfalat szükség esetén rétegenként betonozva - és a fedéllemezt. Miután megkötött a beton a fenéklemezben, akkor lehet megkezdeni vízzel való feltöltés és merevítés után a további betonozást. Ez a 3 fázis biztosítja a későbbiekben a műtárgy merevségét, szilárdságát. Tervező által meghatározott betonmennyiség és minőség feltöltése után a műtárgy megfelel a méretezett terhelésnek. A szerelés technológiai sorrendje: A munkagödör méreteit és a felhajtóerő szerepét a tervezőnek a talajvízszint figyelembevételével kell meghatározni. A munkagödörben nem lehet talajvíz. Ellenkező esetben a beépítés ideje alatt le kell csökkenteni annak szintjét az alaplemez szintje alá. 21
A már meglévő, megfelelő mélységű munkagödör alján egy min. 10 cm vastag ágyazó réteg - homokos kavics kialakítása szükséges. Erre a rétegre kerül a tervező által előírt min. 10 cm vastagságú szerelőbeton. Ügyelni kell arra, hogy a vasalt szerelőbeton tökéletesen vízszintes, illetve a felülete teljesen sima, egyenetlenségektől mentes legyen. Amennyiben az alap nem tökéletesen vízszintes, úgy működési problémát (a víz visszaszivároghat a beérkező csővezetékbe) okozhat a berendezésben, mert a víz a gravitáció elv alapján folyik át. A sima felület azért fontos, mert amikor a műtárgy betonnal és vízzel fel van töltve, a méretekből adódó súly miatt a műtárgyban igen nagy a statikai feszültség, így az egyenetlen felületen a berendezés szétroppanhat. Ez esetben a gyártó szavatossága érvényét veszti A betonalap elkésztése után ellenőrizni kell a betonalap egyenletességét (engedélyezett tolerancia ± 1 mm) és az elvégzett mérés eredményét fel kell jegyezni. Abban az esetben, ha az egyenetlenség nem felel meg az engedélyezett toleranciának, a telepítést nem szabad folytatni. Gondoskodni kell a megfelelő tolerancia megvalósításáról. A behelyezés előtt ellenőrizni kell a berendezés állapotát, elsősorban a hegesztéseknél. Esetleges sérülések esetén nem szabad folytatni a telepítést, és kapcsolatba kell lépni a gyártóval/forgalmazóval. A sérüléseket a munkagödörbe történő elhelyezés előtt ki kell javítani. Meg kell győződni arról, hogy a berendezésben nincs idegen anyag vagy csapadékvíz. Az idegen tárgyakat el kell távolítani, a csapadékvizet ki kell szivattyúzni vagy leengedni. Meg kell győződni arról, hogy a beton alapon nincsenek tárgyak, kövek, föld stb. Ezeket adott esetben el kell távolítani. Abban az esetben, ha a beton alapról nem lehet eltávolítani ezeket a szennyeződéseket, a telepítést nem szabad folytatni. A műtárgy betonaljzatra történő ráengedése egyenletesen, lassan történjen. Ezt követően csatlakoztatni kell a csővezetékeket be- és kivezető csövek a tartályhoz. A csatlakozási tömítéseket szilikon zsírral kell elvégezni. A műtárgyak minden esetben szabvány méretű csőcsonkokkal vannak szerelve, a csonkok mérete minden esetben előzetes egyeztetés tárgyát képezik, mely a megrendelésben kerül véglegesítésre. A földtömörítésnél ügyelni kell, hogy a csőbekötések ne sérüljenek! Amennyiben a műtárgy csőcsonkja a földmunkálatok során sérül, illetve letörik, 22
gyártó/forgalmazónak nem áll módjában szavatossági javítást végezni, térítés ellenében a gyártó/forgalmazó a hibát kijavítja. Körülbetonozáskor a tartályt a forgalmazó/gyártó által biztosított merevítő bordákkal belülről ki kell merevíteni a beton nyomása ellen. A merevítés szükségességét a tervező határozza meg. A betonozás megkezdése előtt a tartályt fel kell tölteni 1 m magasságig vízzel, majd folyamatosan a betonozás ütemével együtt a vízszint magasságát is emelni kell, úgy hogy a vízszint magassága a betonkiöntés szintje felett legyen minimum 30 cm-rel. o PB/dupla oldalfal esetén: Helyszíni betonkiöntést igényel az oldalfal. A berendezés dupla oldalfalai között lévő vasháló biztosítja a beton együttdolgozását és így a betonkiöntés után a műtárgy állékonyságát. A beton tömörítését tűvibrátorral kell elvégezni, de vigyázni kell arra, hogy a beton jól be legyen vibrálva, de a berendezést ne tegye tönkre. Miután a berendezés oldalfalában és a fedéllemezben a vasbeton megkötött, a műtárgy tetején egy vízszintes betonfelületet kapunk, melyből kizárólag a búvónyílás áll ki. o PB-SV/dupla oldalfal és dupla fenéklemez esetén: Helyszínen betonnal kell kiönteni, de nem csak az oldalfalat és a fedéllemezt, hanem a fenéklemezt is. Az öntömörödő betont egy oldalról, fokozatosan kell kiönteni, mert így - vibrálás nélkül kitölti az összes hézagot. Ez a 3 fázis biztosítja a későbbiekben a műtárgy merevségét, szilárdságát. Tervező által meghatározott betonmennyiség és minőség feltöltése után a műtárgy teljesen önhordó lesz és a megfelel a méretezett terhelésnek is. Magas talajvízszint eseten ez a típus a megfelelő. Földdel való visszatöltéskor a tartályt fel kell tölteni 1 m magasságig vízzel, majd folyamatosan a betemetés ütemével együtt a vízszint magasságát is emelni kell. Az egyes rétegek tömörítését max. 30 cm-es rétegekben a tervben előírt tömörségi (T rφ ) fokra kizárólag könnyű tömörítő géppel (pl. rázóbéka) lehet végezni ügyelve arra, hogy a tömörítő gép ne érintse a tartályt. A földmunkák befejezte után biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a berendezéshez, valamint védeni azt idegenek beavatkozásától. A telepítésről készült jegyzőkönyvet az üzemeltetőnek meg kell őrizni. Az AS-FAKU EO/PB zsírleválasztó berendezés telepítési tervét az V. ábra mutatja. Az AS-FAKU EO/PB-SV zsírleválasztó berendezés telepítési tervét a VI. ábra mutatja. 23
8.4 A leválasztó üzembe helyezése és átadása Az üzembe helyezést minden esetben a telepítést követően kell elvégezni. Az üzembe helyezés a következőkből áll: teljes ellenőrzés, az alap ellenőrzése, a személyzet betanítása, az eredeti dokumentáció átadása. Az üzembe helyezésről jegyzőkönyvnek kell készülnie, amely a következőket tartalmazza: dátum, résztvevők, az üzembe helyezés körülményei, az üzembe helyezés eredménye. Az üzemeltetés során a következő dokumentációk vezetése, illetve megőrzése javasolt: üzembe helyezési terv javaslat, üzemeltetési napló. A tartály vízzáróságát tömítéspróbával kell ellenőrizni. A vízzárósági próbát a gyártó/forgalmazó a gyártás során hajtja végre, a berendezés vízzáróságát a szavatosság tartalmazza. A berendezést a hozzáfolyó cső felső éle felett 10 cm magasságig tiszta vízzel fel kell tölteni, a feltöltés előtt a csatlakozó csövek lezárását biztosítani kell. 24 óra elteltével ellenőrizni kell a tartály vízzáróságát, a csőcsatlakozások és a csőkötések tömítettségét. Eredményes vízzárósági és tömítettségi próbát követően kell megkezdeni a medence körül a földvisszatöltést, maximum 30-40 vastag rétegekben. 24
9. A berendezés átadása-átvétele A berendezés - kiviteli terv szerinti - átadása-átvétele a forgalmazó telephelyén vagy a helyszínre szállítva történik. Az átadás-átvételt jegyzőkönyvben kell dokumentálni a helyszínen. Az átvétel során a megrendelőnek meg kell győződnie arról, hogy a berendezés sérülésmentes és azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a résztvevőknek alá kell írniuk. Az észrevételt záradékban kell közölni. 25
10. Próbaüzem A berendezés telepítése után hatósági előírások szerint próbaüzemet kell végezni, amit gyártó/forgalmazó felkérésre előzetes ajánlatkérés és megrendelés alapján, térítés ellenében elvégez. 10.1. A próbaüzem célja A próbaüzem célja a berendezés bejáratása, a tisztítás-technológia paramétereinek a beállítása, a berendezés teljesítőképességének a gyakorlatban való igazolása. 10.2. A próbaüzemeltető feladatai A próbaüzem során biztosítani kell a rendszer működésének szakmai irányítását és a működéshez szükséges műveletek elvégzését. A próbaüzemeltetés szakmai irányítására és lebonyolítására a leendő üzemeltető a jelenlegi gyakorlat szerint független, akkreditált szaklaboratóriummal rendelkező szervezetet kér fel. A próbaüzemeltető feladata a 10.1 pontban meghatározott cél eléréséhez szükséges műveletek, mérések és vizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok alapján a rendszer működésének értékelése: a beállított paraméterek és egyéb tapasztalatok alapján a végleges kezelési utasítás elkészítése. 10.3. A próbaüzemeltetés feltételei A próbaüzem megkezdésének feltétele a berendezés rendeltetésszerű működése. Rendeltetésszerű a működés, ha a műtárgy és minden egyes szerkezet alkalmas feladatának az ellátására, ha a tisztítóberendezés működéséhez feltétlenül szükséges mennyiségű, megfelelő minőségű szennyvíz rá van kötve a műtárgyra és ha rendelkezésre áll a kellő létszámú és képzettségű kezelő személyzet (MSZ 14399:1980 szerint). 10.4. Próbaüzem értékelése, zárójelentés A próbaüzem akkor tekinthető befejezettnek, ha a rendszer a próbaüzemre meghatározott időtartamon át (ez általában 3-6 hónap, ha a területileg illetékes Környezetvédelmi, 26
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség másként nem rendelkezik) az előírt teljesítmény mellett, üzemzavar nélkül üzemel, valamint a tervezett mennyiségi paramétereket biztosítja. A próbaüzemről jelentést kell összeállítani, ennek tartalmaznia kell a próbaüzem lefolyásának rövid ismertetését, a tisztítás-technológia szempontjából lényeges eseményeket, a tisztítást befolyásoló üzemzavarokat és elhárításukat, a vizsgálatok összesített eredményét és ennek értékelését. Rögzíteni kell, hogy milyen mennyiségű és minőségű szennyvíz érkezett a berendezésbe, és milyen minőségű volt az elfolyó víz, ezt értékelni kell. Egyértelmű véleményt kell írni arról is, alkalmas-e a berendezés a feladatának ellátására. A próbaüzemről készített jelentést a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség értékeli, a szakhatóságok (környezetvédelmi felügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) bevonásával és a leendő üzemeltető véleményének meghallgatásával. A próbaüzemi zárójelentést meg kell küldeni a helyileg illetékes önkormányzatnak is. A próbaüzemi jelentés alapján kapja meg az üzemeltető a kérelmezést követően az üzemeltetési engedélyt. 27
11. Üzemeltetés, kezelés, karbantartás 11.1 Általános intézkedések Az üzemeltető elsősorban a következő tevékenységet végzi: Naplót vezet a leválasztó üzeméről pl.: javítások, változtatások, iszap elszállítása, a leválasztott zsírszármazékok gyűjtése-, elszállítása, mintavétel, stb. Az utasítás szerint kezeli a leválasztót (csak betanított személy). 11.2 Üzemeltetési napló Javasolt minden egyes leválasztóra a napló vezetése. Ide jegyzi be a kezelőszemélyzet a bejegyzéseket a javításokról, karbantartásokról, stb. Idetartoznak a mintavételek, az iszap elvitele, változtatások, valamint az egyéb hivatalos feljegyzések. A naplóba bejegyzésre kerül a vízügyi hatóság, a szállító vagy a szerviz megjelenése, tevékenységük. Szükség esetén, vagy reklamációnál a naplót mellékelni kell. 11.3 Rendszeres kezelési tevékenység A kezelő személyzetnek a következő tevékenységeket kell végeznie: Hetente egyszer: a berendezés, valamint a víz szintjének vizuális ellenőrzése. Szükség szerint: komplex tisztítás (iszapterek, leválasztott zsír a felszínen), de minimum félévente egy alkalommal. 11.4 Az egyes munkafolyamatok kezelési utasításai 11.4.1 A leválasztó üzembe helyezése Az üzembeállítás előtt ellenőrizendő, nincs-e idegen tárgy, építési törmelék, stb. a berendezésben. Ezt követően a leválasztót maximális üzemi szintre kell feltölteni vízzel. 11.4.2 A működés vizuális ellenőrzése Ellenőrizni kell a vízmagasság szintjét minden funkcionális részben. 28
11.4.3 A leválasztó tisztítása A leválasztó tisztítása (a leválasztott iszap eltávolítása) szükség szerint kerül elvégzésre, minimum azonban egy alkalommal félévenként. Az eltávolítást az erre szakosodott intézménnyel kell elvégeztetni! A hulladék megsemmisítését a vonatkozó rendeletek szerint a tervező írja elő. 11.4.4 Az iszapterek megközelítése kezeléskor és karbantartáskor A berendezésbe történő belépéskor betartandók az e Műszaki Feltételek 12. fejezetében ismertetett rendszabályok. A berendezés belső részei a fedelek kinyitásával lesznek hozzáférhetők. 29
12. Munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások A berendezés beépítésénél betartandók az MSZ-04-900:1989 és az MSZ-04-901:1989, valamint a 19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet előírásai. 12.1 Az üzemeltetés általános utasításai: A berendezést csak 18 éven felüli személy kezelheti, fizikailag és szellemileg egyaránt alkalmas, betanított. A kezelési utasításban nem engedélyezett beavatkozásokat nem végezhet a kezelő. Belső munkálatoknál, ahol nem zárható ki az érintkezés a szennyezett iszappal, védő felszerelést kell használni. Szükség esetén a berendezést le kell mosni vízsugárral. A szennyvizek különböző fertőző betegségek táptalajai, ezért védekezni kell a vízzel történő közvetlen érintkezés ellen. Kezelés és karbantartás közben tilos az étkezés és a dohányzás. Munka után a kezet legalább szappannal és meleg vízzel kell lemosni. A kezelő személyzetnek tilos: az utasítással ellentétben cselekedni, munkakezdés előtt szeszesitalt fogyasztani, vagy figyelmet csökkentő gyógyszert szedni. A zsírleválasztó berendezésen végzett karbantartási munkák ideje alatt a berendezésbe szennyvíz nem folyhat! Az aknába csak felügyelet mellett és mentőkötéllel szabad bemászni! A berendezésben tűz- és robbanásveszély áll fenn! a bejutáshoz akasztóval ellátott létrát kell használni, bemenet előtt át kell szellőztetni a berendezést és annak részeit, a munkálatok megkezdéséhez legalább két fő szükséges, az aknába csak egy ember mászhat be, az egyiknek biztosítás céljából kívül kell maradnia, a munkálatok alatt a fedelek nyitva tartandók, szükség esetén védőmaszkot kell viselni, 30
belépéskor védősisak viselése kötelező, bent és a közvetlen közelben tilos a dohányzás és a nyílt láng használata! A veszélyes hulladékok ürítését, szállítását csak erre szakosodott, engedéllyel rendelkező cég végezheti. A kiszippantott veszélyes hulladékot tilos a szabadba kiüríteni, vizekbe, csatornákba, vagy szikkasztógödrökbe juttatni! 12.2 Biztonsági jelölések A belépő aknák közelében a következő feliratú táblákat kell elhelyezni: Tűzveszély! Tilos a dohányzás! Nyílt láng használata tilos! Olajszármazék leválasztó berendezés 31
13. A tárggyal kapcsolatos szabályozási kiadványok és jogszabályok MSZ 73:1981 Termelőberendezések elhelyezésének biztonsági követelményei MSZ-260 Szennyvizek vizsgálata (sorozat) MSZ 13553:1989 Elsősegély-felszerelés MSZ 14399:1980 Technológiai műveleti, kezelési és karbantartási utasítások munkavédelmi követelményei MSZ 15290/1998 (MSZ 10-110 helyett) Vízépítési földművek tömörségi előírásai MSZ 17066:1985 Biztonsági szín- és alakjelek MSZ 2872:1989 Csővezetékek névleges átmérője MSZ-10-127 Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei (Sorozat) MSZ-10-131-3:1987 Közműves vízellátás. Csővezetékek és műtárgyak tisztítása és fertőtlenítése MSZ-04-900:1989 Munkavédelem. Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményei MSZ-04-901:1989 Munkavédelem. Építőipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei MSZ 15002-2:1987. Építmények alapozásának erőtani tervezése, Földnyomások meghatározása. MSZ 150:1976. Építőanyagok és épületszerkezetek tömege és testsűrűsége MSZ EN 124:1999. Közlekedési területeken alkalmazott víznyelő- és aknafedések. Szerkezetalakítási követelmények, vizsgálatok, megjelölés, minőségszabályozás. MSZ ISO 3893:1991. A beton nyomószilárdság szerinti osztályzása. MSZ ISO 4012:1992. Beton próbatestek nyomószilárdságának meghatározása. MSZ EN ISO 868:1997. Műanyagok és gumik Shore keménységének meghatározása MSZ ISO 6060:1991 A víz kémiai oxigénigényének meghatározása DIN 1999/2 Leválasztó berendezések könnyűfolyadékhoz. Benzinleválasztók, fűtőolajleválasztók. Méretezés, beépítés és üzemeltetés DIN 1999/6 Leválasztó berendezések könnyűfolyadékokhoz. Koaleszcencialeválasztók. Méretezés, beépítés és üzemeltetés DIN 4281 Vízelvezető műtárgyakhoz, ha beton. Gyártáskövetelmények és vizsgálatok 32
DIN 4034-1 Aknák beton, és vasbeton előregyártott elemekhez. Aknák földbefektetett szennyvízcsatornákhoz és vezetékekhez, Méretek, és műszaki szállítási feltételekkel DIN 4060 Elasztomer tömítésű csőkötések szennyvízcsatornához DIN 1045 Beton és vasbeton, Méretezés és kivitelezés DIN 1055-3 Építmények teherfelvétele - közlekedési terhek DIN 1072 Közutak és hidak teherfelvétel pren 858-1:19997 Leválasztó berendezések könnyűfolyadékhoz/pl olajhoz és benzinhez/1. rész Építési, működési és vizsgálati elvek, jelzés és minőség-ellenőrzés pren 858-2: 1997 Leválasztó berendezések könnyűfolyadékhoz/pl olajhoz és benzinhez/2. rész A névleges nagyság kiválasztása, a beépítés, az üzemelés és karbantartás 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 137/2003.(IX.4.) Korm. rendelet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996.(XII.26.) Korm. rendelet módosításáról 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükségeskérelemről és mellékleteiről 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet a csatornabírságról 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról. 33
163/2004.(V.21.) Korm.rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002.(II.27.) Korm. rendelet módosításáról 164/2004.(V.21.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002.(II.27.) Korm. rendelet módosításáról 165/2004.(V.21.) Korm. rendelet a A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002.(II.27.) Korm. rendelet módosításáról 27/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartási és jelentési kötelezettségről 1189/2002. (XI.7.) Korm. határozat a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentumáról 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és tisztító műveletek gazdaságosan el nem látható terükletekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2001. évi LXXI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról 2003. évi XII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról 340/2004.(XII.22.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról 341/2004.(XII.22.) korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről 34
234/1996.(XII.26.) Korm. rendelet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről 19/1995.(XII.7.) KHVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és ennek módosítására kiadott 1997. évi CII. törvény 35/1996.(XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 4/1984.(VI.4) OVH rendelkezés az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról 3/1979.(VI.29.) EüM rendelet az egyéni védőfelszerelésekről 2/1981.(II.7.) EüM rendelet a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről 4/1984.(II.7.) OVH rendelkezés a csatornabírságról, módosítva 34/1993.(XII.23.) KTM rendelettel 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról, módosítva 37/1997. (XII.8.) KTM rendelettel 18/1992.(I.28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok és szerveik, köztár-sasági megbízottak közlekedési és vízügyi feladataival kapcsolatos jogszabály-módosításról 102/1996.(VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról, módosítva 244/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel 233/1996.(XII.26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól 9001/1984.(V.É.G.) OVH számú közlemény a káros vízszennyezés és a közcsatornahálózat műszaki-szabályzati és technikai eljárásról. 32/1994. (XI.10.) IKM rendelet az Építőipai Kivitelezési Biztonsági Szolgálat kiadásáról; módosítva a 46/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel. 47/1999.(VIII.4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági szabályzás kiadásáról. 8/1998. (III.31.) MÜM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 18/2004.(II.24.) GKM-KvVM-PM e.r. a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről 35
43/2004.(IV.26.) 13/2004.(XII.25.) 25/2003.(XII.30.) 1/2004.(II.6.) 20/2004.(X.28.) 28/2004.(XII.25.) ESZCSM-KvVM e.r.az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000.(XII.20.) EüM-KöM e.r. módosításáról EüM-KvVM e.r. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000.(XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról KvVM r. a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet módosításáról KvVM r.egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító miniszteri rendeletek módosításáról KvVM r. A vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól KvVM r. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 36
14. Szavatossági nyilatkozat Gyártó és forgalmazó: ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. A termék típusa:... Gyártási szám:... Szavatosság kezdete:... Teljesítés dátuma:... Szavatosság lejárta:... Kiállítás dátuma:... Kiállító:... P.H. Szavatosság estén a forgalmazó 49/2003.(VII.3.) GKM rendelet szerint azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, ami később fog kiderülni. Szavatosság esetén ha vita merül fel a vevőnek kell bizonyítania, hogy egyrészt vétlen a meghibásodásban, másrészt, hogy olyan ok folytán jött létre a meghibásodás, amely már a teljesítéskor benne volt a berendezésben. Az ASIO Hungária Kft. e Műszaki Feltételek -ben foglaltaknak megfelelő kialakítású, előre gyártott, beépített és üzemeltetett berendezésekre 24 hónapos szavatosságot vállal. Figyelem! Szavatossági igény csak a szabályosan kiállított szavatossági nyilatkozat felmutatásával és a vásárlást igazoló számlával együtt érvényes! A szavatossági nyilatkozaton történt bármilyen javítás, törlés vagy átírás, valótlan adatok bejegyzése a szavatosság érvényének elveszítését vonja maga után! Budapest, 2005. november 37