MŰSZAKI FELTÉTELEK ASIO-MF AS-PUMP EO/PPs, EO/PPn, EO/PB, EO/PB-SV Átemelő akna. Kiadta: ASIO Hungária Kft Budapest, Margit u. 114.

Átírás

1 MŰSZAKI FELTÉTELEK AS-PUMP EO/PPs, EO/PPn, EO/PB, EO/PB-SV Átemelő akna Kiadta: ASIO Hungária Kft Budapest, Margit u Budapest, november 1

2 Jelen Műszaki Feltételek (MF) tárgya az ASIO, spol. S.r.o. (Jiřikovice 8, Jiřikovice) szellemi termékeként, Magyarországon kizárólagos joggal az ASIO HUNGÁRIA Kft. (1165. Budapest, Margit u. 114.) által gyártott és forgalmazott AS-PUMP EO/PPs, EO/PPn, EO/PB, EO/PB-SV típusú átemelő aknák alkalmazási területének, technológiai felépítésének, műszaki adatainak és alkalmazhatóságának, valamint telepítésének, üzemeltetésének és karbantartási szempontjainak összefoglalása. A berendezés gyártása a BVQI (Bureau Veritas Quality International) sz. tanúsítvány alapján az EN ISO 9001: 2000 követelményeinek megfelelő minőségügyi rendszernek megfelelően történik (1. melléklet). 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A technológia alkalmazásának jogi vonatkozásai...5. oldal 2. A technológia alkalmazási területe oldal 3. A berendezések alkalmazásával kapcsolatos általános tudnivalók oldal 4. A berendezések és a technológia ismertetése oldal 4.1. A berendezések ismertetése oldal 4.2. A technológia ismertetése oldal 5. Minőségi követelmények oldal 5.1. Szerkezeti anyagok oldal 5.2. Megjelölések oldal 6. Vizsgálatok oldal 6.1. Szerkezeti anyagok oldal 6.2. Tartozékok oldal 6.3. Méretek, kialakítás, térfogat, tömeg oldal 7. Tervezés oldal 8. Telepítés oldal 8.1. Mozgatás oldal 8.2. Szállítás, tárolás oldal 8.3. Telepítés, kivitelezés oldal 9. Üzembe helyezés oldal 10. A berendezés átadása, átvétele oldal 11. Próbaüzem oldal Próbaüzem célja oldal Próbaüzemeltető feladatai oldal Próbaüzemeltetés feltételei oldal Próbaüzem értékelése, zárójelentés oldal 12. Kezelési és karbantartási utasítás oldal 13. Üzemeltetés, kezelés, karbantartás oldal 3

4 14. Munkavédelmi, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi utasítások oldal 15. A tárggyal kapcsolatos magyar szabványok, rendeletek és irodalom oldal 16. Szavatossági nyilatkozat oldal ASIO spol. s r.o. ISO 9001: 2000 minőségi bizonyítványa...1. melléklet Az átemelő aknák típussora, geometriai adatai...2. melléklet Termékrajzok...3. melléklet Felhasznált extrudált PP (polipropilén) minőségi tanúsítványa melléklet Felhasznált extrudált PP (polipropilén) minőségi bizonylata melléklet Átemelő szivattyúk adattáblái és karbantartásuk...6. melléklet Telepítési rajzok...7. melléklet Általános Szerződési feltételek...8. melléklet 4

5 1. A technológia alkalmazásának jogi vonatkozásai Az AS-PUMP EO/PPs, EO/PPn, EO/PB, EO/PB-SV típusú átemelő aknák berendezések, technológia az ASIO HUNGÁRIA KFT. tulajdonát képezi. A berendezés család egészének vagy bármely szerkezeti egységének lemásolása a tulajdonos hozzájárulása nélkül tilos! A tulajdonos e Műszaki Feltételek -ben foglaltak szerint tervezett, előre gyártott, beépített és üzemeltetett berendezésekre 49/2003.(VII. 3.) GKM rendelet szerint 24 hónap szavatosságot vállal. A szavatosság csak azokban az esetekben érvényes, amelyekben az alkalmazás célja, körülményei és feltételei előzetesen egyeztetésre kerültek, továbbá megfelelnek a Műszaki Feltételek dokumentációban foglaltaknak. A gyártó / forgalmazó a Megrendelőnek előzetes kérésre erről írásbeli nyilatkozatot ad. A berendezések alkalmazása engedélyköteles, amit az üzemeltetőnek a hidraulikai terhelés függvényében a 72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet szerint területileg illetékes vízügyi hatóságtól (vízjogi engedély) és önkormányzattól (építési engedély) kell beszereznie. 5

6 2. A technológia alkalmazási területe Az berendezés család AS-PUMP EO/PPs, EO/PPn, EO/PB, EO/PB-SV típusú berendezésekből áll. Az átemelő aknák alkalmazhatók: szennyvíz átemelés, esővíz átemelés, talajvíz-mentesítés, minden olyan hely, ahol folyadék átemelésre van szükség. 6

7 3. A berendezések alkalmazásával kapcsolatos általános tudnivalók Az AS-PUMP átemelő aknák alkalmazásakor az előre gyártott kompakt műtárgyak telepítésére kiviteli tervet kell készíteni. A kiviteli tervet valamint a berendezés beépítését a gyártón / forgalmazón kívül más szakintézmény is végezhet. A gyártó / forgalmazó a berendezések alkalmazásával kapcsolatban a megkeresésre, illetve a megbízásra a következőket végzi: Szaktanácsot ad, Vízjogi engedélyezéshez engedélyezési tervet készít, Kiviteli tervet készít, Helyszínre szállítja a berendezést, Beépítési és helyszíni művezetést végez, A beüzemelést, próbaüzemet irányítja, Üzemeltetőt betanítja Rendszeres karbantartást végzi. A két éven belüli üzemeltetési rendellenességeket a gyártó költségmentesen 2 éven túl, pedig megbízásra, költségtérítés ellenében kivizsgálja, megszünteti. A gyártó / forgalmazó a berendezések esetleges helytelen beépítéséből, üzemeltetéséből eredő következményekért nem vállal felelősséget. A megfelelő berendezés kiválasztásához, illetve betervezéséhez a megrendelőnek a következő alapadatokkal kell szolgáltatnia a tervezőnek vagy gyártónak / forgalmazónak: Az alkalmazás célja, A átemelendő folyadék mennyisége, A berendezés elhelyezésének és környezetének helyszínrajza, A telepítési hely körülményei, korlátai, A szakhatóságok egyéb előírásai. A megadott adatok helyességéért az adatszolgáltató felel. Az e Műszaki Feltételek, dokumentációban rögzítettektől eltérő célú, vagy módú alkalmazásból eredő következményekért a gyártó / forgalmazó nem vállal felelősséget. 7

8 4. A berendezések és a technológia ismertetése 4.1. A berendezések ismertetése Az átemelő aknák típussorát, valamint a geometriai, adatait a 2. melléklet tartalmazza. Az egyes típusok termékrajzait 3. melléklet tartalmazza. A folyadék átemelése hengeres kialakítású műanyag tartályban valósul meg. A tartályok minden kivitele dupla fenéklemezzel készül, a szivattyú rögzítésének céljából. Az AS-PUMP EO/PB-SV típusú berendezés esetében a dupla fenéklemez közötti rész vasbetonhálóval van szerelve, és betonnal ki kell önteni. Az átemelő akna típussorának felosztása: Az AS-PUMP átemelő aknákat 4 alapvető változatra lehet felosztani: AS-PUMP EO/PPs: A berendezés önmagában állékony a megfelelő terhelésnek, azaz térszint alá telepítés esetén a földnyomásnak, térszintre telepítés esetén a folyadék nyomásának ellenáll. A tartály talajvíznyomásra a fedéllemez, pedig felszíni terhelésre nincs méretezve, ezért olyan helyen építhető be, ahol alacsony a talajvízszint és nincs tartós felszíni terhelés. A fedéllemez felszíni terhelése max. 330 mm föld- és 4 kn/m 2 többletteher. AS-PUMP EO/PPn: A berendezés nem állékony, tehát térszint alá beépítve a fellépő földnyomásnak csak megerősítéssel (körülbetonozással) áll ellen. A tartály és felszíni terhelésre nincs méretezve, ezért olyan helyen építhető be, ahol nincs felszíni terhelés. A fedéllemez felszíni terhelése max. 500 mm föld- és 4 kn/m 2 többletteher. A berendezés magas talajvízszint esetén is alkalmazható. 8

9 AS-PUMP EO/PB, dupla falú kivitel: Ezek a műtárgyak dupla oldalfallal vannak kialakítva, oldaluk és tetejük vasbetonhálóval van szerelve. A berendezés dupla fala bennmaradó zsaluzatként működik. A betonozást szakaszosan és megfelelő merevítések alkalmazásával lehet elvégezni. Betonozás (megadott betonmennyiség és minőség) után a műtárgy állékonnyá válik és ellenáll a normál (<6 t) felszíni terhelésnek. Nagyobb (> 6 t) felszíni terhelés esetén további áthidaló vasbeton gerendák beépítése is szükséges. Ezeket a berendezéseket talajvízmentes területen lehet telepíteni. A berendezés kis szállítási tömeggel és egyszerű beépíthetőséggel rendelkezik. AS-PUMP EB/PB-SV, dupla falú, dupla fenekű kivitel: A berendezések dupla oldalfallal és dupla fenéklemezzel vannak ellátva, oldaluk, tetejük és aljuk vasbetonhálóval szerelt. A dupla fenéklemez azt az előnyt biztosítja, hogy a berendezés szállítási súlya nagymértékben nem nő, viszont a fenéklemez kibetonozásával talajvizes területen is telepíthető. A műtárgy dupla fala bennmaradó zsaluzatként működik. Betonozás (megadott betonmennyiség és minőség) után a műtárgy állékonnyá válik és ellenáll a normál (<6 t) felszíni terhelésnek. Nagyobb (> 6 t) felszíni terhelés esetén további áthidaló vasbeton gerendák beépítése is szükséges. Ezeket a berendezéseket talajvízmentes területen lehet telepíteni (a talajvízszint nem érheti el a berendezés fenéklemez szintjét). Az AS-PUMP átemelő aknák műanyag tartályai PND típusjelölésű extrudált polipropilén lemezekből készülnek, amik táblás kiszerelésben kerülnek a gyártás helyszínére. A felhasznált polipropilén anyag minőségi tanúsítványát a 4. számú melléklet, műszaki bizonyítványát az 5. számú melléklet tartalmazza. A szerkezeti elemek egymáshoz illesztéséhez felhasznált PP (polipropilén) hegesztőzsinórok anyagukban és tulajdonságukban megegyeznek a lemezek, falelemek tulajdonságaival, mivel ugyanabból az anyagból készülnek. 9

10 A gyártási folyamat a következő: A megrendelt típus méreteihez igazodó szerkezeti elemek méretre történő darabolása. Be- és kifolyó csőcsonkok helyének kialakítása. Váz összeállítása. Vasbetonháló elhelyezése (AS-PUMP EO/PB, AS-PUMP EO/PB-SV esetén). Csatlakozó csőcsonkok elhelyezése. Külső váz összeállítása (AS-PUMP EO/PB, AS-PUMP EO/PB-SV esetén). A berendezés befedésére szolgáló elem (ek) legyártása, szigeteléssel együtt. Gépészeti berendezések elhelyezése, csatlakoztatása. Mozgatásra szolgáló emelőkötelek elhelyezése. A berendezéscsalád minden típusa azonos gyártástechnológiával készül, figyelembe véve a méretbeli és gépészeti különbségeket, valamint a megrendelő esetleges egyedi igényeit (pl.: csőcsatlakozások folyási fenékszint magasságai vagy átmérői). A berendezések gépészeti elemei a következők: Átemelő szivattyú Az egyes berendezésekben alkalmazott szivattyúk adattábláit és karbantartásukat a 6. melléklet tartalmazza. 10

11 4.2. A technológia ismertetése A berendezés egyszerűsített működési elvét a következő ábra mutatja be: A vezetett víz a berendezésbe, a befolyó csövön keresztül gravitációs úton érkezik. Amikor a vízszint eléri a maximum (max.) szintet, az 1. számú kapcsoló bekapcsolja a szivattyút, szivattyúkat, megkezdődik a folyadék átemelése, kiszivattyúzása. Amikor a folyadék szintje eléri a minimum (min.) szintet, a szivatyú(k) az 1. számú kapcsoló hatására leáll(nak). Abban az esetben, ha a szivattyú(k) nem indul(nak) el a maximális (max.) szint elérésekor, a 2. számú kapcsoló egy riasztást eredményez. Ebben az esetben, a kapcsolószekrényben lévő kapcsolók segítségével kézi üzemmódban kell a folyadék (víz) átszivattyúzását elvégezni. 11

12 5. Minőségi követelmények: 5.1. Szerkezeti anyagok: A leválasztó tartályok, a válaszfalak, a technológiai rekeszek, a lezáró fedél, a befolyó és elfolyó csövek alapanyaga PND típusjelű polipropilén (PP) lehet. A felhasznált polipropilén anyag minőségi tanúsítványát a 4. számú melléklet, műszaki bizonyítványát az 5. számú melléklet tartalmazza. Az alapanyagok minősége az ITC Vizsgáló és Minősítő Intézet (Zlin, Cseh Köztársaság) számú Tanúsítványa szerint alkalmas biológiai szennyvíztisztító anyagaként. A tanúsítvány alapja: ITC /01 számú Vizsgálati jelentés Megjelölések: Az átemelő aknák azonosítása a tartályokon elhelyezett címkékkel történik, amelyeken időállóan a következő adatok vannak feltüntetve: Gyártó megnevezése és székhelye, Gyártó védjegye (logója), Típus megjelölése, Gyártási szám, Gyártás időpontja, Berendezés tömege, A hidraulikai terhelés (m 3 /d). A berendezéseken szereplő technológiai jelölések: Befolyás helye Kifolyás helye Befolyás/Kifolyás iránya nyilakkal van jelezve 12

13 6. Vizsgálatok 6.1. Szerkezeti anyagok A szerkezeti anyagok vizsgálata szemrevételezéssel és a szállítási (minőségi) bizonylat ellenőrzésével történik Tartozékok A tartozékok vizsgálata szemrevételezéssel és a szállítási (minőségi) bizonylat ellenőrzésével történik Méretek, kialakítás, térfogat, tömeg A vizsgálat szemrevételezéssel és a műtárgy, valamint a szerkezeti elemek jellemző méreteinek a megmérésével történik. 13

14 7. Tervezés Az AS-PUMP átemelő akna alkalmazásához engedélyezési és/vagy kiviteli tervet kell készítetni. A berendezések alkalmazásához a területileg illetékes önkormányzattól építési, a Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (KTVF) vízjogi engedélyt kell kérni. A megfelelő átemelő akna kiválasztása az átemelendő folyadék mennyiségének és minőségének, és az emelési magasság függvényében történik. 14

15 8. Telepítés 8.1. Mozgatás Mozgatás közben ügyelni kell arra, hogy a termék anyagát tekintve műanyag, amiben a gyártástechnológia miatt feszültségek vannak és kisebb ütésnél is sérülékeny. Mozgatás előtt ellenőrizni kell a berendezést, különös figyelemmel az emelőkötelek rögzítésére. Meg kell győződni arról, hogy a belső terekben nincs sem idegen tárgy, sem csapadékvíz. A vizet le kell engedni, vagy ki kell szivattyúzni, az idegen tárgyat, pedig el kell távolítani a berendezésből. A berendezés méretétől és súlyától függően kézi erővel (max. 100 kg), targoncával vagy emelődaru segítségével lehet mozgatni. Az emelődaru típusát a teherbírás alapján a tervező írja elő. A mozgatást kizárólag a baleset és munkavédelmi előírásoknak megfelelően lehet elvégezni. -5 C alatt szigorúan tilos a berendezés mozgatása Szállítás, tárolás: Minden átemelő akna szerződés szerint a gyártó / forgalmazó telephelyén, vagy a helyszínre szállítva kerül átadásra. A berendezéseket a gyártó / forgalmazó az előre gyártott tartályba beépített szerkezeti elemekkel együtt, gyárilag összeszerelve szállítja. A leválasztó berendezés szállításakor olyan járművet kell választani, mely megfelel a berendezés tömegének és méreteinek. A berendezés szállítójárműről való mozgatását és szerelését (telepítés) a helyszínen a megrendelő, az üzembe helyezést és a kezelőszemélyzet oktatását pedig, a vevő igénye szerint a gyártó/forgalmazó végzi el. A berendezés emelését kizárólag az azon elhelyezett négyhorgos kivitelű emelőkötelekkel szabad végezni. Az emelődaru teherbírását a tervező írja elő. Szállításkor és tároláskor ügyelni kell a sima, egyenletes felületű elhelyezésre, a be illetve kifolyó csőcsonkok épségére. Hosszabb időtartamú tárolásnál (>2 hónap) a berendezést védeni kell a napsugárzástól (a PP nincs stabilizálva UV sugarak ellen). 15

16 8.3. Telepítés, kivitelezés A berendezés beépítését a jóváhagyott engedélyezési vagy kiviteli terv szerint kell elvégezni. Az engedélyezési vagy a kiviteli tervben foglaltaktól eltérni csak a tervező írásos engedélyével szabad. A berendezés telepítése a 7. melléklet alapján történhet. Munkagödör és vasalt betonaljzat készítése A munkagödör mélységét úgy kell meghatározni, hogy a tervező által megadott vastagságú homokos kavics kiegyenlítő rétegnek és a vasbeton aljzatnak is helye legyen. A vasalt szerelőbeton alá a tervező által előírt, de min. 10,0 cm vastagságú homokos kavics (szemcsenagyság: 2 10 mm) kiegyenlítő réteg kerül. A betonaljzat kialakítása ± 1 mm simaságú, vízszintes (±1-3 lejtés) felület lehet. A vasalt szerelőbeton felületét a berendezés felfekvő felületének és súlyának függvényében a tervező határozza meg. A berendezés stabilitásához szükséges vasalt szerelőbeton szintjét meg kell határozni. A kiemelt munkagödör kerületét úgy kell meghatározni, hogy körülbetonozás esetén a zsaluzatnak is helye legyen. A munkagödörben nem lehet talajvíz. Ellenkező esetben le kell csökkenteni annak szintjét az alaplemez szintje alá. A betonalap elkésztése után ellenőrizni kell a betonalap egyenletességét (engedélyezett tolerancia ± 1 mm) és az elvégzett mérés eredményét fel kell jegyezni. Abban az esetben, ha az egyenetlenség nem felel meg az engedélyezett toleranciának, a telepítést nem szabad folytatni. Gondoskodni kell a megfelelő tolerancia megvalósításáról. Munkagödörbe történő elhelyezés A behelyezés előtt ellenőrizni kell a berendezés állapotát, elsősorban a hegesztéseknél. Esetleges sérülések esetén nem szabad folytatni a telepítést, és kapcsolatba kell lépni a gyártóval / forgalmazóval. A sérüléseket a munkagödörbe történő elhelyezés előtt ki kell javítani. Meg kell győződni arról, hogy a beton alapon nincsenek tárgyak, kövek, föld stb. Ezeket adott esetben el kell távolítani. Abban az esetben, ha a beton alapról nem lehet eltávolítani ezeket a szennyeződéseket, a telepítést nem szabad folytatni. 16

17 Meg kell győződni arról, hogy a berendezésben nincs idegen anyag vagy csapadékvíz. Az idegen tárgyakat el kell távolítani, a csapadékvizet ki kell szivattyúzni. A műtárgy betonaljzatra történő ráengedése - berendezés súlyától függően kézzel, vagy daruval -egyenletesen, lassan történjen. A tartály elhelyezését követően a felületeket a szennyeződésektől mechanikus eszközökkel meg kell tisztítani. Ezt követően csatlakoztatni kell a csővezetékeket be- és kivezető csövek a tartályhoz. A csatlakozási tömítéseket szilikon zsírral kell elvégezni. Fel kell szerelni az elektromos kapcsolótáblát, és el kell végezni a berendezés elektromos hálózatra történő kötését. Az elektromos bekötést az eredeti csatlakozókábellel szakszerelőnek kell elvégezni. Betonozás o AS-PUMP EO/PPn Körülbetonozáskor a tartályt belülről ki kell merevíteni a beton nyomása ellen. A merevítés szükségességét a tervező határozza meg. A betonozás megkezdése előtt a tartályt fel kell tölteni 1 m magasságig vízzel, majd folyamatosan a betonozás ütemével együtt a vízszint magasságát is emelni kell úgy, hogy a víz szintje a betonozás szintje felett legyen minimum 30 cm-rel. A betonozást körkörösen kell végezni. o AS-PUMP EO/PB A berendezések dupla oldalfallal készülnek. A dupla oldalfal közötti rész és a berendezés fedéllemeze betonacél hálóval ( 6-10 mm) előre van szerelve. Magas talajvízszint esetén ez a típus nem megfelelő! Betonozás megkezdése előtt, a beton nyomása ellen, a tartályt belülről ki kell merevíteni, majd fel kell tölteni 1 m magasságig vízzel, majd folyamatosan a betonozás ütemével együtt a vízszint magasságát is emelni kell úgy, hogy a víz szintje a betonozás szintje felett legyen minimum 30 cm-rel. A beton tömörítését vibrátorral kell elvégezni, ügyelve arra, hogy a berendezés oldalfalai ne sérüljenek. A berendezés fedéllemezére tilos rázúdítani az oldalfal 17

18 betonozására szolgáló betonmennyiséget! A fedéllemez betonozását, az oldalfal betonozásának mintájára folyamatosan, körkörösen kell elvégezni. o AS-PUMP EO/PB-SV A berendezések dupla oldalfallal és dupla fenéklemezzel készülnek. A dupla oldalfal és a dupla fenéklemez közötti rész valamint a berendezés fedéllemeze betonacél hálóval ( 6-10 mm) előre van szerelve. Magas talajvízszint esetén ez a típus megfelelő! Betonozás megkezdése előtt, a beton nyomása ellen, a tartályt belülről ki kell merevíteni. Első lépésben a dupla fenéklemez közötti rész öntömörödő betonnal történő kitöltését kell elvégezni. Az öntömörödő betont egy oldalról, fokozatosan kell kiönteni, mert így - vibrálás nélkül kitölti az összes hézagot. Ennek megszilárdulása után a berendezést fel kell tölteni 1 m magasságig vízzel majd folyamatosan a betonozás ütemével együtt a vízszint magasságát is emelni kell úgy, hogy a víz szintje a betonozás szintje felett legyen minimum 30 cm-rel. A vízszint betonozás ütemében történő emelése mellett, körkörösen el kell végezni a dupla oldalfal kitöltését. A beton tömörítését vibrátorral kell elvégezni, ügyelve arra, hogy a berendezés oldalfalai ne sérüljenek. A berendezés fedéllemezére tilos rázúdítani az oldalfal betonozására szolgáló betonmennyiséget! A fedéllemez betonozását, az oldalfal betonozásának mintájára folyamatosan, körkörösen kell elvégezni. Földdel való visszatöltéskor a tartályt fel kell tölteni 1 m magasságig vízzel, majd folyamatosan a körkörös betemetés ütemével együtt a vízszint magasságát is emelni kell. Az egyes rétegek tömörítését max. 30 cm-es rétegekben a tervben előírt tömörségi (T rφ ) fokra kizárólag könnyű tömörítő géppel (pl. rázóbéka) lehet végezni ügyelve arra, hogy a tömörítő gép ne érintse a tartályt. Telepítést követően el kell végezni az MSZ 172-1: 1989 szerinti érintésvédelmi és földelési ellenállás vizsgálatot. A telepítésről, az érintésvédelmi és földelési ellenállásról készült jegyzőkönyvet az üzemeltetőnek meg kell őrizni. 18

19 9. Üzembehelyezés Az üzembe helyezést minden esetben a gyártónak / forgalmazónak kell elvégezni, a berendezés betemetése előtt. Az üzembe helyezésnél jelen vannak a kezelőszemélyzet tagjai, akiket az üzembe helyező betanít. Az üzembe helyezés a következőkből áll: Teljes ellenőrzés Az alap ellenőrzése, A személyzet betanítása, Az eredeti dokumentáció átadása. Az üzembe helyezésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a betanított személyek adatait és aláírásaikat. A dokumentáció a következőket tartalmazza: Üzembe helyezési terv javaslat, Üzemeltetési napló. A tartály vízzáróságát tömítéspróbával kell ellenőrizni. A vízzárósági próbát a gyártó/forgalmazó a gyártás során hajtja végre, a berendezés vízzáróságát a szavatosság tartalmazza. Az átemelő akna üzembe helyezése az átemelő szivattyú üzembe helyezését jelenti. A megfelelő csatlakozó kiválasztására az átemelő akna telepítése során kerül sor. A hálózati csatlakozókábel bárminemű sérülése esetén az átemelő szivattyút azonnal ki kell húzni ki a csatlakozóból, és gondoskodni kell annak szakszerű cseréjéről! 19

20 10. A berendezés átadása, átvétele A berendezés Műszaki Feltételek szerinti átadása átvétele jegyzőkönyvben dokumentálva a gyártó / forgalmazó telephelyén vagy a helyszínre szállítva történik. A jegyzőkönyvet a résztvevőknek alá kell írniuk. Az átvétel során a megrendelőnek meg kell győződnie arról, hogy a berendezés sérülésmentes és azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a résztvevőknek alá kell írniuk. Az észrevételt záradékban kell közölni. 20

21 11. Próbaüzem A berendezés telepítése után hatósági előírások szerint próbaüzemet kell végezni, amit gyártó/forgalmazó felkérésre előzetes ajánlatkérés és megrendelés alapján, térítés ellenében elvégez Próbaüzem célja A próbaüzem a berendezés végleges üzembe helyezését megelőző meghatározott ideig tartó tevékenység. A próbaüzem célja egyrészt a berendezés bejáratása, a berendezés teljesítőképességének gyakorlatban való igazolása, másrészt az egész rendszer optimális üzemeltetéséi módjának kialakítása Próbaüzemeltető feladatai A próbaüzem során biztosítani kell a rendszer működésének szakmai irányítását és működéshez szükséges műveletek elvégzését. A próbaüzemeltető feladata a pontban meghatározott cél eléréséhez szükséges műveletek, mérések és vizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok a rendszer működésének értékelése, a beállított paraméterek alapján a végleges kezelési és karbantartási utasítások elkészítése Próbaüzemeltetés feltételei A próbaüzem megkezdésének feltétele a berendezés rendeltetésszerű működése. A működést előzetesen üzemi próbákkal kell ellenőrizni, ahol jelen kell lennie a tervezőnek, a kivitelezőnek, a beruházónak, a lebonyolítónak, a majdani üzemeltetőnek és a szakhatóság képviselőjének. Az üzemi próbák során azt kell megvizsgálni, hogy a berendezés a rendeltetésszerű tartós üzemre alkalmas-e. Rendeltetésszerű a működés, ha a műtárgy és minden egyes szerkezet alkalmas feladatának az ellátására, ha a berendezés működéséhez feltétlenül szükséges mennyiségű, megfelelő minőségű folyadék rá van kötve a műtárgyra, és ha a rendelkezésre áll a kellő létszámú, és képzettségű kezelőszemélyzet. A próbaüzemet a tervező által készített ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás, valamint a próbaüzemeltetési terv alapján kell folytatni. A próbaüzem időtartama alatt próbaüzemi naplót kell vezetni. A próbaüzemet a majdani tulajdonos végzi, de felkérésre elvégezheti más külső szervezet is. 21

22 11.4. Próbaüzemeltetés értékelése, zárójelentés A próbaüzem akkor tekinthető befejezettnek, ha a rendszer a próbaüzemre meghatározott időtartamon át (ez általában 3 hónap, ha a területileg illetékes KÖVIZIG, illetve Önkormányzat másként nem rendelkezik) az előírt teljesítmény mellett üzemzavar nélkül üzemel, valamint a tervezett mennyiségi paramétereket biztosítja. A minőségi paraméterek optimalizálása a beüzemelési ciklusok alkalmával történik meg. A sikeres próbaüzem után a létesítményre a vízjogi engedélyt kell kérni. A próbaüzemről próbaüzemi szakvéleményt kell összeállítani, ennek tartalmaznia kell a próbaüzem lefolyásának rövid ismertetését, a technológia szempontjából lényeges eseményeket, a vizsgálatok összesítését eredményét és ennek értékelését. Rögzíteni kell, hogy milyen mennyiségű folyadék érkezett a rendszerbe. Ezt értékelni kell a vonatkozó szabványok és előírások szerint. Egyértelmű véleményt kell mondani arról is, alkalmas-e a berendezés feladatának ellátására. A próbaüzemről készített próbaüzemeltetési szakvéleményt (zárójelentést) a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság, illetve Önkormányzat értékeli, a szakhatóságok (Környezetvédelmi Felügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) bevonásával és a leendő üzemeltető véleményének meghallgatásával. 22

23 12. Kezelési és karbantartási utasítás A berendezés kezelési és karbantartási utasításának fejezetenként ki kell térnie a technológiai berendezések és szerkezeti részek karbantartására. Utasítás részei: Technológiai, kezelési utasítás: Rögzíti a próbaüzemeltetés során kialakult végleges technológiát, technológiai változatok, és az ahhoz tartozó paramétereket. Munkaköri kezelési utasítás Előírja a berendezésen elvégzendő tevékenységet, a technológiai paramétereknek megfelelő üzemállapotot, fenntartásának módját. A kezelési utasításnak tartalmaznia kell a berendezés ellenőrzésének terjedelmét és gyakoriságát. Tartalmaznia kell a kezelési előírásokat, valamint a különleges körülmények esetén téli időszak, tűz esete, járványveszély való teendők. Ismertetni kell a berendezés lehetséges üzemeltetési zavarait, a zavarok okait, azok felismerését és kiküszöbölését. 23

24 13. Üzemeltetés, kezelés, karbantartás A berendezés szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni. Üzemeltetési szabályzatnak tartalmaznia kell: Az üzemeltetésre, A technológiai folyamatokra, Az időszakos ellenőrzésekre és a vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére, A személyi feltételekre, A biztonágtechnikai, a balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályokra, előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó szabályokat. Az üzemeltetőnek rendelkezni kell: A berendezésekre vonatkozó dokumentációval. A munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokkal. A műszaki átadási és üzembe helyezési jegyzőkönyvvel. Az üzemeltetési szabályzatban leírtak végrehajtását üzemeltetési naplóban kell vezetni. A naplót a kezelő vezeti, és ide jegyzi a hivatalos eseményeket. 24

25 A bekapcsolást követően rendszeres ellenőrzéseket és a továbbiakban meghatározott tevékenységeket kell elvégezni: 1. táblázat Az átemelő akna megfelelő működését biztosító műveletet Művelet intervalluma naponta hetente havonta félévente Egyéb intervallum Művelet megnevezése X Szivattyú(k) működésének ellenőrzése X A felúszó iszap és a lerakodások eltávolítása X Berendezés belső részeinek tisztítása Szükség szerint Szivattyú(k) mozgatása Szivattyú(k) működésének ellenőrzése: Ellenőrizni kell, hogy a szivattyú működik-e, szokatlanul nem emelkedett-e meg a hangja, vagy nem jelentkeznek-e egyéb meghibásodás jelei. Az ellenőrzés az elektromos kapcsolótáblán keresztül történik. Működtetés történhet automata üzemmódban 8a vízszint érzékelő kapcsolók működtetésével), vagy kézi vezérléssel. Amennyiben mozgó, forgó alkatrészek beakadnának valamibe, a szivattyúk forgásiránya megváltoztatható kiszabadulásuk érdekében. 25

26 Felúszó iszap és lerakódások eltávolítása, berendezés belső részének tisztítása Az akna időszakos tisztítása a szintérzékelő kapcsolók, és a szelepek zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges. A felúszó részecskék és a szennyvízből származó koagulált zsírok lerakódások a szintérzékelő kapcsolókra is veszélyesek, akár a szivattyúk teljesítményét is ronthatják. Az aknát félévente, vagy ha szükséges gyakrabban gőzborotvával át kell mosni, a feloldott anyagokat a szivattyúk segítségével, kézi üzemmódban ki kell szivattyúzni, vagy ki kell szippantatni. Amennyiben szükséges, a szivattyúkat, a részüket képező emelők segítségével lehet mozgatni 26

27 14. Munkaügyi, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi utasítások A berendezés beépítésénél betartandók az MSZ : 1989 a 19/1995.(XII. 7.) KHVM és a 32/1994. (XI. 10.) IKM rendeletek előírásai. Jól látható helyen fel kell tüntetni a következő adatokat: A berendezés pontos megnevezése A berendezés üzemeltetőjének megnevezése, címe Üzemzavar esetén értesítendők jegyzéke (cím, telefon) Mentők, tűzoltók és rendőrség gyors értesítésének módja (telefonszám) Az üzemeltető köteles a biztonságos és egészséges munkavégzésre vonatkozó szabályokat betartani, illetve betartatni és a balesetek, valamint foglalkozási betegségek megelőzésében részt venni. Az üzemeltető (dolgozó) csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez szükséges munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretekkel rendelkezik. Kivételt képez, ha balesetet kell elhárítani. A nyílászáró fedlapokat mindig a helyén kell tartani. A felnyitott tartályt őrizetlenül hagyni nem szabad. Azt a munkavégzés után azonnal le kell fedni. A tartályba beszállni még leürített állapotban is fokozott gondosságot igényel. A beszállókat szükség szerint védelemmel, mint mentőkkel, stb. kell ellátni és beszállni csak segítséget nyújtani képes személy jelenlétében szabad. A berendezés közelében, hozzáférhető helyen mentődobozt kell tartani. Hibás, vagy nem megfelelő szerszámmal, készülékkel dolgozni tilos. Kézi szerszámokat, hordozható villamos berendezéseket csak az érintésvédelem ellenőrzése után szabad használni. Kezelés és tisztítás közben elhullott szennyezést minden esetben el kell távolítani. A tartályt és a környezetét tisztán kell tartani. Villamos kezelést, szerelést, javítást csak szakember végezheti. Figyelmeztetés! Mindennemű munkálatnál, amely érinti a szivattyút,, az átemelő aknát le kell csatlakoztatni az elektromos rendszerről, és meg kell akadályozni, hogy a javítás alatt az bekapcsolható legyen. A szivattyú elektromos csatlakozókábele nem használható a berendezés kiemelésére. Az üzemeltetőnek (kezelőnek) a szennyvízzel, iszappal való esetleges érintkezés miatt saját munkavédelmi eszközökkel (védőruha, védőcipő, védőkesztyű és védőszemüveg) kell rendelkeznie, és be kell tartania a munkahigiéniai előírásokat. A szennyvizekkel foglalkozó személyeknek kötelező a tífusz és esetlegesen a kolera elleni védőoltás. 27

28 15. Tárggyal kapcsolatos magyar szabványok, rendeletekés irodalom MSZ EN 1085: 1999 MSZ EN : 2002 MSZ EN : 2002 MSZ EN : 2002 Szennyvizek tisztítása. Fogalom meghatározása Szennyvíztisztító telepek. 1. rész: Általános építési irányelvek Szennyvíztisztító telepek. 3. rész: Előtisztítás Szennyvíztisztító telepek. 4. rész: Előülepítés MSZ EN : 2002 Szennyvíztisztító telepek. 6. rész: Eleveniszapos tisztítás MSZ EN : 2002 Szennyvíztisztító telepek. 8. rész: Iszapkezelés és tárolás MSZ EN : 2002 Szennyvíztisztító telepek. 10. rész: Biztonsági irányelvek. MSZ ISO : 1995 MSZ EN ISO : 2002 MSZ MSZ 260 MSZ 15287: 2000 Vízminőség. Mintavétel 10. rész: A szennyvízből végzett mintavétel előírásai Betonacél és feszítőacél Vizsgálati módszerek Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei (Sorozat) Szennyvíz vizsgálata (Sorozat) Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei. Szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések MSZ : 1989 Munkavédelem. Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelmények MSZ : 1989 MSZ : 1977 MSZ : /271/EGK -38/1995.(IV. 5.) -72/1996.(V.22.) -18/1996.(VI.13.) -123/1997.(VII.18) Munkavédelem. Építőipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezések számára Települési szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei A Tanács május 21.-i irányelve a települési szennyvíz tisztításáról Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről Korm. Rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről Korm. Rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről -240/2000.(XII.23.) Korm. Rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről 28

29 -49/2001.(IV.3.) Korm. Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezések védelméről -50/2001. (IV.3.) Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól -204/2001.(X.26) Korm. Rendelet a csatornabírságról -25/2002.(II.27.) Korm. Rendelet a Nemzeti települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról -26/2002.(II.27.) Korm. Rendelet a nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról -27/2002.(II.27.) Korm. Rendelet a nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartási és jelentési kötelezettségekről -1189/2002.(XI.7.) Korm. Határozat a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentumáról -174/2003.(X.23.) Korm. Rendelet a közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról -163/2004.(V.21.) Korm. Rendelet a Nemzeti települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási programról szóló, 25/2002. Korm. Rendelet módosításáról -164/2004.(V.21.) Korm. Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő Szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet módosításáról -219/2004.(VII.21.) -27/2004.(XII.25.) -28/2004.(XII.25.) Korm. Rendelet a felszíni vizek védelméről KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásaik egyes szabályairól évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi Tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló LVIII. Törvény 11 $, (2) bekezdés d pontja 29

30 évi LXXI. Törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény módosításáról évi XII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény módosításáról -157/1997.(IX.26.) -49/2003.(VII.3.) Korm. Rendelet az építészeti műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól GKM rendelet a fogyasztóvédelmi szabályokról 30

31 16. Szavatossági nyilatkozat Gyártó és forgalmazó: ASIO Hungária Kft Budapest, Margit u A termék típusa:... Gyártási szám:... Szavatosság kezdete:... Teljesítés dátuma:... Szavatosság lejárata:... Kiállítás dátuma:... Kiállító:... P.H. Szavatosság estén a forgalmazó 49/2003.(VII.3.) GKM rendelet szerint azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, ami később fog kiderülni. Szavatosság esetén ha vita merül fel a vevőnek kell bizonyítania, hogy egyrészt vétlen a meghibásodásban, másrészt, hogy olyan ok folytán jött létre a meghibásodás, amely már a teljesítéskor benne volt a berendezésben. Az ASIO Hungária Kft. e Műszaki Feltételek -ben foglaltaknak megfelelő kialakítású, előre gyártott, beépített és üzemeltetett berendezésekre 24 hónapos szavatosságot vállal. Figyelem! Szavatossági igény csak a szabályosan kiállított szavatossági nyilatkozat felmutatásával és a vásárlást igazoló számlával együtt érvényes! A szavatossági nyilatkozaton történt bármilyen javítás, törlés vagy átírás, valótlan adatok bejegyzése a szavatosság érvényének elveszítését vonja maga után! Budapest, november 31