Hírlevél 2008. június 1 Hírlevél 2008. június
Hírlevél 2008. június 2 MÁR KILENC KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ MAGYARORSZÁGON JEREMIE-RE VÁRVA A magyar cégnyilvántartásban immár kilencre emelkedett a kockázati tőkealapkezelő társaságok száma. Közülük hét az elmúlt egy évben jött létre, feltételezhetően a hamarosan induló, az európai uniós Jeremie forrásból finanszírozott Új Magyarország Kockázati Tőke Programba történő bekapcsolódás céljából. A Program a KKV-k, különösen az induló és korai szakaszban lévő vállalkozások tőkehelyzetén kíván javítani. A Jeremie finanszírozású programok lebonyolítására az MFB Csoporthoz tartozó Magyar Vállalkozásfinanszírozás i (MV ) kapott megbízást. A programok keretében az MV EUs, illetve hazai költségvetési forrásokat biztosít pénzügyi közvetítők számára. A közelmúltban elindult Mikrohitel, illetve Portfoliógarancia Programokat követően megkezdődött az Új Magyarország Kockázati Tőke Program előkészítése is. A Program a hazai KKV szektor korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő vállalatai tőkehelyzetének javítását tűzi ki célul, amelynek érdekében az MV forrásokat közvetít kockázati tőke alapok részére. A Programra allokált, jellemzően uniós forrás nagyságrendileg 46 milliárd forint. A pénzügyi közvetítői feladatokat olyan alapkezelő társaságok láthatják majd el, amelyek a tőkepiaci törvény (Tpt.) szerinti kockázati tőkealapok kezelésére jogosultak a Magyar Köztársaság területén, továbbá be tudják vonni a szükséges mértékű magánforrást (legalább 30%). A partnerekkel történő együttműködés alapvetően kétfajta lehet: az első esetben az MV és a magánbefektető(k) közös, magyarországi bejegyzésű kockázati tőke alapot hoznak létre (közös alap), a második esetben egy 100%-os állami tulajdonú alap és magánbefektetők ügyletről-ügyletre állapodnak meg közös befektetésekről (coinvestment). Az alapok kizárólag a vállalkozások korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszába sorolható finanszírozását szolgálhatják, egy célvállalatba évente maximum 1,5 millió EUR fektethető be, legfeljebb három egymást követő évben. Láthatóan nagy az érdeklődés a hazai pénzügyi szektorban az Új Magyarország Kockázati Tőke Program hamarosan induló pályázatai iránt, amelynek keretében 46 milliárd Ft visszatérítendő Európai Uniós forrás kerülhet a magyar kockázati tőke iparágba. Mivel az EU-s forrás mellé a pályázaton résztvevő alapkezelőknek legalább 30% mértékű privát forrást kell bevonniuk, így összességében több mint 65 milliárd Ft áll majd rendelkezésre kockázati tőkebefektetésekre. Ha a Program által finanszírozott alapok befektetéseinek átlagos értéke 250 millió Ft (1 millió EUR) lesz, akkor mintegy 260 tranzakció szükséges a teljes összeg felhasználásához. Mivel a létrejövő új
Hírlevél 2008. június 3 alapok nyilvánvalóan az első öt évben be kívánják fektetni a teljes tőkét, ennek a célnak az eléréséhez évente átlagosan 52 tranzakciót kell megvalósítani. Kérdéses, hogy van-e ilyen nagyszámú, jó befektetési lehetőség Magyarországon? 2002 és 2007 között a már működő kockázati tőkealapok évente átlagosan 30 befektetést hajtottak végre hazánkban, de 2007-ben mindössze 12-őt. A jelentős források rendelkezésre állása kiemelkedő lehetőséget biztosít azon cégek számára, amelyek a következő években fejlesztési tőkét kívánnak bevonni vagy azon cégtulajdonosoknak, akik középtávon értékesíteni kívánják részesedésüket, hiszen mindkét esetben komoly verseny alakulhat ki egy-egy tranzakció megszerzéséért a létrejövő alapok között, ami nyilvánvalóan árfelhajtó hatású lesz. A cégnyilvántartások szerint jelenleg kilenc bejegyzett kockázati tőkealap kezelő társaság működik, melyek közül a Corvinus és az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő állami hátterű és 1999-ben, illetve 2002-ben jött létre. Mindkettő kezel már alapot, míg a többi alapkezelő új alap létrehozását és az Új Magyarország Kockázati Tőke Programban elérhető források bevonását tervezi. Ha a létrejövő alapok átlagos értéke 6,25 milliárd Ft (25 millió EUR) lesz, akkor 10-11 alap létrehozása szükséges a teljes forrás felhasználásához. Így a Program elindulásáig további alapkezelők megjelenése várható. Nyár közepéig megtörténhet a Program brüsszeli notifikációja, a potenciális alapkezelőknek szóló első pályázatok augusztus-szeptember táján kiírásra kerülhetnek, így a KKV-k számára akár már 2008. utolsó negyedévében megnyílhat az új forrásbevonási lehetőség. tájékoztatta a Start Hírlevelet az MV vezetése. A Start Tőkegarancia a Programban résztvevő alapok számára kész befektetési tőkegaranciát biztosítani az átlagosnál magasabb kockázatú, induló és korai szakaszú vállalkozásokba történő tőkeemeléses befektetések esetében. A Start tőkegaranciája a befektetett összeg legfeljebb 80%-ára, de maximum 100 millió Ft értékben és öt éves időtartamra igényelhető. A Start kockázatelemzés és értékelés alapján dönt arról, hogy egy adott ügylethez kapcsolódóan vállal-e garanciát és megállapítja az éves garanciadíjat, amely 1 és 4 % között lehet. A Start tőkegaranciájával a befektetés garantált részének megtérítésére vállal kötelezettséget, amennyiben a befektetést fogadó vállalkozás a futamidő alatt felszámolás alá kerül vagy a tulajdonosok a társaság végelszámolását határozzák el.
Hírlevél 2008. június 4 Alapkezelő neve ALBARC BCB Biggeorge s- NV Equity Central-Fund Corvinus Első Magyar Kockázati Tőkealapkezelő Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Ötnegyed Primus Capital BEJEGYZETT KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ TÁRSASÁGOK MAGYARORSZÁGON Székhely 8000 Székesfehérvár, Kadocsa u. 59. 4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6. 1036 Budapest, Lajos u. 48-66. 1061 Budapest, Székely Mihály u. 16. 1138 Budapest, Népfürdő u. 22. XII. em. 1053 Budapest, Ferenczy István u. 16. II. em. 6. 1085 Budapest, Baross u. 22-26. 1027 Budapest, Bem rkp. 32. III. em. 1. 1092 Budapest, Ráday u. 58. Vezetők Darabont János, Farkas Balázs, Farkas Tamás ig. tagok József Csaba, ig. tag Széles Zoltán vezérigazgató Varga Zoltán ig. tag Herczeg Gábor vezérigazgató Niklai Tamás ig. elnök Goszták Árpád, vezérigazgató Bánky Zsolt, Déri Viktor, Töröcskei István ig. tagok Bruckner Zoltán vezérigazgató Forrás: Cégbírósági adatok (2008. május 26-i állapot szerint) Főbb tulajdonosok CONSALBA Ingatlan Kft. és Consalba- Auto Kft. Business Angel Kft., CIVIS CREDIT, BS Investment Jegyzett tőke (millió Ft) 50 10 10 Varga Zoltán (100%) MFB Invest 20 60 20 Regionális Fejlesztési Holding 100 20 5 Alapítás időpontja 2007. nov. 8. 2008. jan. 15. 2007. nov. 9. 2008. jan. 22. 1999. szept. 2. 2007. ápr. 25. 2002. jan. 31. 2007. nov. 27. 2007. okt. 30. Kezelt alap neve és értéke Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap - CELIN (5 milliárd Ft) Informatikai Kockázati Tőkealap IKTA (3 milliárd Ft)
Hírlevél 2008. június 5 MELYIK A KEDVEZŐBB: A START KEZESSÉGVÁLLALÁS VAGY A HITEL? Az Európai Uniós pályázatok biztosítéki szabályainak tavalyi változása lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a támogatási összeg nem haladja meg az 50 millió forintot, a pályázók a beruházás megvalósítását követően biztosítékadási kötelezettség nélkül, egyösszegben hívhassák le a támogatást. Felmerül a kérdés, hogy megéri-e előfinanszírozni a támogatás teljes összegét, vagy inkább biztosítékadási kötelezettség vállalása mellett a támogatás részletekben történő lehívása a kedvezőbb megoldás. Az általunk bemutatott példákban a Start kezességvállalása és a több részletben történő támogatás lehívás költségei 25-30%-kal alacsonyabbak a hitelből történő finanszírozásnál, ami akár milliós megtakarítást is eredményezhet a pályázónak. Kiinduló feltételezések Példánkban egy 100 millió forint összegű beruházást vizsgálunk meg, ahol az Európai Uniós támogatás összege a beruházás összegének 40%-a, azaz 40 millió forint. Feltételeztük, hogy a saját erő rendelkezésre áll, illetve hosszú lejáratú hitellel fedezett (12%-os kamatláb mellett), továbbá lehetőség van a támogatási összeg előfinanszírozására szintén 12%-os kamat mellett. A példában szereplő biztosíték a fedezet nélküli, évi 2%-os kezességi díj mellett igénybe vehető pályázati kezességvállalása. Feltételeztük, hogy a projekt megvalósítása egy évig tart, továbbá, hogy a kivitelezőt öt egyenlő, 20 millió forint összegű részletben kell kifizetni január 1-jén, április 1-jén, július 1-jén, október 1-jén és december 31-én. Feltételeztük továbbá, hogy a közreműködő szervezet a támogatás lehívását követően 60 nap múlva folyósítja a lehívott összeget. A vizsgálatot két részre bontottuk, az egyik esetben a 60 millió forint saját erő teljes egészében készpénzben rendelkezésre áll, míg a másik esetben a 60 millió forintból 40 millió forintot a pályázó hosszú lejáratú hitelből finanszíroz.
Hírlevél 2008. június 6 1. A pályázó teljes egészében rendelkezik a 60 millió forintos saját erővel Ennek az esetnek a lényege, hogy nem számolunk a saját erő későbbi elköltésének kamatvonzatával. Az egyösszegű lehívás esetében a pénzáramlásokat az alábbi táblázat tartalmazza (millió Ft-ban): Dátum Fizetés saját erőből folyósítás Hosszú lejáratú hitel előfinanszírozó hitel Január 1. 20 Április 1. 20 Július 1. 20 Október 1. 20 December 31. 20 Március 1. 40-40 A támogatás lehívásának költsége ebben az esetben a kétszer 20 millió forintos támogatás előfinanszírozó hitel kamatköltsége, ami 12%-os kamatláb mellett 1,4 millió forint. A biztosítéknyújtás melletti lehívás esetében az alábbi pénzáramlások várhatók (millió Ft-ban): Dátum Fizetés saját erőből folyósítás Hosszú lejáratú hitel előfinanszírozó hitel Január 1. 20 Április 1. 20 Július 1. 20 Augusztus 31. 24 Október 1. November 30. 8 December 31. 8 Március 1. 8-8 Ebben az esetben a július 1-i fizetést követően a társaság benyújtja az arányos támogatási összegre vonatkozó lehívást, amelyet augusztus végén folyósít a közreműködő szervezet. Ebből ki tudja fizetni az október elsején esedékes összeget, amellyel kapcsolatban újabb lehívást nyújt be az arányos támogatási összegről, amelyet a közreműködő szervezet november végén folyósít. Az utolsó fizetéshez pedig a még rendelkezésre álló 12 millió forint támogatási összeg mellett 8 millió forint forrásra van szükség, amelyet a projekt lezárását követően a közreműködő szervezet 60 nap múlva folyósít. A biztosíték július 1. és a következő év június 30. között (projekt befejezése + 6 hónap) áll fenn, amelynek a teljes költsége 800 ezer forint, a 8 millió forintos előfinanszírozás kamatköltsége pedig két hónapra 160 ezer forint, azaz összesen 960 ezer Ft. A második esetben, azaz a Start pályázati kezességvállalásával és többszöri előleg lehívásával a támogatás megszerzésének költsége 440 ezer forinttal, 31%-kal volt alacsonyabb, mint a hitelből történő előfinanszírozás.
Hírlevél 2008. június 7 2. A pályázó 40 millió forint hosszú lejáratú hitelt vesz igénybe a saját erő részeként Az egyösszegű lehívás esetében a pénzáramlásokat az alábbi táblázat tartalmazza (millió Ft-ban): Dátum Fizetés saját erőből folyósítás Hosszú lejáratú hitel előfinanszírozó hitel Január 1. 20 Április 1. 20 Július 1. 20 Október 1. 20 December 31. 20 Március 1. 20-40 A támogatás lehívásának költsége ebben az esetben a kétszer 20 millió forintos hitel kamatköltsége, ami 12%-os kamatláb mellett 1,4 millió forint. Ehhez adódik hozzá az igénybe vett hosszú lejáratú hitel március 1-ig számított kamatköltsége, ami 3,8 millió forint. A biztosítéknyújtás melletti lehívás esetében az alábbi pénzáramlások várhatók (millió Ft-ban): Dátum Fizetés saját erőből folyósítás Hosszú lejáratú hitel előfinanszírozó hitel Január 1. 10 10 Április 1. 10 10 Május 30. 16 Július 1. 4 Augusztus 31. 6 Október 1. 14 November 30. December 31. 12 8 Március 1. 8-8 Ebben az esetben a társaság az első fizetés felét a lehívott előlegből fedezi. A második fizetést fele-fele arányban saját erőből és hosszú lejáratú hitelből fedezi. Ezt követően a kifizetett 40 millió forinttal arányos támogatási összeget lehívja, amelyet május végén folyósít a közreműködő szervezet. A július 1-i fizetést részben az egy hónappal korábban folyósított 16 millió forintból, részben a hosszú lejáratú hitelből finanszírozza a társaság, majd ezt követően benyújtják az arányos és a társasági összeg 80%-áig még igénybevehető összegre (6 millió forint) vonatkozó lehívást, amelyet augusztus végén folyósít a közreműködő szervezet. Ebből ki tudja fizetni az október elsején esedékes összeg egy részét, a fennmaradó részt pedig ismét a hosszú lejáratú hitelből fedezi. Az utolsó fizetést a társaság részben a hosszú lejáratú hitelből, részben pedig a 8 millió forint összegű támogatást előfinanszírozó hitelből teljesíti, mely utóbbi összeget a projekt lezárását követően a közreműködő szervezet 60 nap múlva folyósít.
Hírlevél 2008. június 8 A biztosíték az előző év november 1-e és a következő év június 30-a között (projekt befejezése + 6 hónap) áll fenn, amelynek a költsége 1,33 millió forint. A 8 millió forintos előfinanszírozás kamatköltsége két hónapra 160 ezer forint, míg a hosszú lejáratú hitel március 1-ig számított kamatköltsége mindössze 2,36 millió forint. A második esetben a Start pályázati kezességvállalásával a támogatás megszerzésének költsége 1,35 millió forinttal, 26%-kal volt alacsonyabb. Összefoglalás A teljes saját erő készpénzként rendelkezésre áll Egyösszegű lehívás Start kezességvállalás igénybevétele A saját erőből 40 millió forintot hosszú lejáratú hitelből finanszíroznak Egyösszegű lehívás Start kezességvállalás igénybevétele Kamatköltség 1 400 000 Ft 160 000 Ft 5 200 000 Ft 2 520 000 Ft Biztosíték költsége 0 Ft 800 000 Ft 0 Ft 1 333 333 Ft Összesen 1 400 000 Ft 960 000 Ft 5 200 000 Ft 3 853 333 Ft A biztosíték igénybevételének 440 000 Ft 1 346 667 Ft költségelőnye Megtakarítás mértéke 31,4% 25,9% A biztosítékadással történő folyamatos lehívás mellett szól, hogy nem feltétlenül kell az előleg lehívásakor a teljes támogatási összegre vonatkozó biztosítéknak rendelkezésre állni, hanem a biztosíték összege a lehívásokkal együtt növekedhet. A megvalósítás időpontja + 6 hónap is lerövidíthető, ha például a beszerzett eszközökre telepített jelzálogjoggal váltják ki. Ezáltal a biztosíték számított költsége jelentősen alacsonyabb lehet. Amennyiben pedig a támogatást a projekt lezárásakor nem folyósítják 60 napon belül, a biztosítékos megoldás előnye markánsabbá válik, ugyanis ekkor a tényleges kifizetésig csak 8 millió forint pótlólagos hitel kamatterheit kell fizetni a 40 millió forintos hitelösszeg költsége helyett. Mielőtt a vállalkozás belevág a projekt megvalósításába, érdemes végiggondolni a lehetőségeket és kiszámolni, hogy a támogatás előfinanszírozó hitelnek vagy inkább egy fedezet nélkül igénybe vehető Start pályázati kezességvállalással a támogatás részletekben történő lehívásának a költsége az alacsonyabb. Mint látható, amennyiben a támogatás egy részét hitelből finanszírozzák, lényeges, hogy a hitelt pontosan mikor hívják le, lehet-e a támogatás részleteinek lehívásával a hosszú lejáratú hitel igénybevételét késleltetni és ezáltal jelentős kamatköltséget megtakarítani.