Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet A rekreációs edzések hatásainak vizsgálata a munkavállalók körében A munkahelyi egészségfejlesztés legfrissebb felméréseinek elemzése TDK dolgozat Konzulens tanár: Fritz Péter Adjunktus Készítette: Csont Attila Testnevelés-rekreáció III. évfolyam Szeged 2007.
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4. oldal 1.1. A témaválasztás indoklása 5. oldal 1.2. A kutatás jelentősége.6. oldal 1.3. A kutatás aktualitása..7. oldal 1.4. A várható eredmények hasznosíthatósága.7. oldal 2. Irodalmi áttekintés. 9. oldal 2.1. Fogalmi meghatározások 9.oldal 2.2. Mozgásos rekreációról általában 10.oldal 2.3. Munkahelyi egészségfejlesztésről általában.12. oldal 3. Feltételezés, hipotézis 14. oldal 3.1. Várható eredmények 14. oldal 4. Kérdésfeltevés...15. oldal 5. Módszerek.16. oldal 5.1. A vizsgált személyek és az alkalmazott módszerek általános jellemzői 16.oldal 5.1.1. A vizsgálatban alkalmazott mérési eljárások és főbb értékeinek ismertetés 17.oldal 5.2. A kérdőív általános jellemzői....18.oldal 5.3. A vizsgálathoz és a feldolgozáshoz felhasznált módszerek... 18.oldal 6. Eredmények... 19.oldal 6.1. A program kezdete előtti kérdőív segítségével felvett adatok kiértékelése..19.oldal 6.1.1. A programban résztvevő munkavállalók alapdemográfiai vizsgálata és eredményei... 19. oldal 6.1.1.1. Elégedettségre adott válaszok értékelése..19.oldal 6.1.1.2. A kérdőívet kitöltő személyek nemek szerinti megoszlása..19.oldal 6.1.1.3. A programban résztvevők iskolai végzettségének megoszlása.20.oldal 6.1.1.4. A megkérdezettek családi állapotára vonatkozó kérdésre adott válaszok kiértékelése..21.oldal 6.1.1.5. A résztvevők életkorára vonatkozó adatok elemzése.21.oldal 6.1.1.6. A programban résztvevők lakóhelyi megoszlása... 21.oldal 6.1.2. A programban résztvevő munkavállalók sportolási szokásainak vizsgálata és azok értékelése........22.oldal 2
6.1.2.1. Sportmúlttal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok elemzése.22.oldal 6.1.2.2. A résztvevők jelenlegi sportolási szokásainak elemzése..23.oldal 6.1.2.3. A rekreációs sporttevékenység heti gyakorisága a megkérdezettek körében.23.oldal 6.1.2.4. A megkérdezettek jelenlegi sportolási szokásaira irányuló kérdések elemezése.24.oldal 6.2.1. A résztvevők egészségi állapotának elemzése a fittségi indexet és a testtömeg indexet figyelembe véve.25.oldal 6.2.1.1. A résztvevők fittségi indexének vizsgálata és értékelése..25.oldal 6.2.1.2. A résztvevők testtömeg indexének vizsgálata és értékelése..26.oldal 6.2.1.3. A fittségi index és a testtömeg index összefüggései..26.oldal 6.3. A program eredményeinek szemléltetése..27.oldal 6.3.1. A résztvevők testsúlyának változása a sportprogramok hatására 27.oldal 6.3.1.1. A résztvevő hölgyek testsúlyának változása a sportprogramok hatására..28.oldal 6.3.1.2. A résztvevő férfiak testsúlyának változása a sportprogramok hatására.29.oldal 6.3.2. A résztvevők derék körfogatának változása a sportprogramok hatására.30.oldal 6.3.2.1. A résztvevő hölgyek testsúlyának változása a sportprogramok hatására..30.oldal 6.3.2.2. A résztvevő férfiak derékkörfogatának változása a sportprogramok hatására..31.oldal 6.3.3. A résztvevők testzsírszázalékának változása a sportprogramok hatására...32.oldal 6.3.4. A résztvevők fittségi-indexének változása a sportprogramok hatására... 33.oldal 7. Összefoglalás.. 35.oldal 8. Ajánlás.....38.oldal 9. Köszönetnyilvánítás.....38.oldal 10. Irodalomjegyzék...39.oldal 11. Képjegyzék...40. oldal 12. Függelék.. 41.oldal 3
1. Bevezetés Néhány éve készült egy felmérés, miszerint arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a lakosság körében mi a legfontosabb érték. Erre a kérdésre az egészség kapta a legtöbb szavazatot. Ha a dolgok mélyére nézünk, akkor észrevehetjük, hogy a legtöbb emberben csak akkor kerül első helyre az egészség fontossága, ha már múlóban van, esetleg már nincs is. Felteszem a kérdést, hogy miért és hogyan alakult ki ez a gondolkodás világszerte a lakosság körében, hogy inkább fizetnek az orvosoknak tízezreket, mintsem előre gondolva figyelnének a helyes táplálkozásra, a stressz mentes környezetre és a megfelelő mennyiségű testmozgásra. Számos felmérés egészen az iparosodás kezdetére vezeti vissza ennek a problémának a kezdetét. A nagyanyáink és nagyapáink látástól vakulásig dolgoztak a szántóföldeken, a kovácsműhelyekben és még hosszan sorolhatnám. Mégsem voltak olyan kövérek, depressziósak az emberek, nem volt olyan sok népbetegség, mint napjainkban. Akkoriban az embereknek volt annyi szerencséjük, hogy a munkahelyükön megvalósíthatták a rendszeres testmozgást. Bár az étkezéseik alatt a zsírban tocsogó kolbászt és szalonnát ették, nem kellett aggódniuk, hogy meghíznak, mert amit megettek azt rögtön el is égették. Tehát erre is igaz az a bölcs szólás-közmondás, hogy Az anyag nem vész el, csak átalakul. A napjainkban élő emberek kedvéért ezt az előbbi idézetet olyan módon változtatnám meg, hogy Az anyag nem vész el, csak lerakódik. 4
1.1. A témaválasztás indoklása Kezdjük egy kis matematikával. Egy év (ha nem szökőévről beszélünk) 365 napból áll. Ebből könnyen kiszámítható, hogy egy év 8760 órából áll. Egy magyar dolgozó évente átlagosan 1988 órát tölt a munkahelyén. Ebből vonható le az a megállapítás, hogy egy átlagos magyar felnőtt idejének 22,6%-át a munkahelyén tölti. Ebben természetesen benne van a szabadság, a betegszabadság, ünnepnapok, stb. Ez egy héten 38 munkaórát jelent. Ezt felhasználva a következő két diagramm mutatja meg, hogy a munkaidő milyen arányban áll az alvással és az egyéb tevékenységekkel. Egyéb tevékenységek alatt értem mind a munkába menetet-jövetet, az étkezéseket, a családdal, barátokkal való együttlétet, sportolást, stb. 33,30 % 22,60 % 44,10 % 33,30% 34,80% 31,90% Munkaidő Alvás Egyéb Munkaidő Alvás Egyéb 1. ábra: Időmegosztás heti viszonylatban 2. ábra: Időmegosztás hétköznapi viszonylatban Azért írom ebben a témában a dolgozatom, mert meg szeretném tudni, hogy milyen jelentősége van a sportnak, a testmozgásnak a munkahelyen eltöltött időre. Ha az emberek rendszeresen részt vesznek rekreációs edzéseken, szabadidős sport programokon, tömeg futóversenyeken, akkor mennyivel érzik jobban magukat a munkahelyeiken? Véleményem szerint minden embert foglalkoztatja ez a kérdés valamilyen mértékben, hiszen csak 1988 órát töltenek az emberek munkahelyeiken. Ezért közel sem mindegy, hogy ezt az időt hogyan használjuk ki, hiszen jóval könnyebben megy minden olyan tevékenység, amelyet fitten, jó kondícióban örömmel végzünk. 5
1.2. A kutatás jelentősége Manapság a dolgozó emberek nagyon sok problémával találják szemben magukat a munkahelyükön. Számos kihívással kell megküzdeniük, amelyek mind fizikálisan, mind szellemileg megterhelik őket. A munka jellegének változásával egyre többen végeznek ülőmunkát. Tipikus forgatókönyvet követ azon ember, aki reggel beül az autójába, majd átül a számítógéphez, hazaérve pedig leroskad a televízió elé. A fizikailag aktív emberek általában egészségesebbek is csökkentve olyan betegségek kockázatát, mint az elhízás és egyéb, mozgásszervi betegségek a jó egészségi állapot pedig növeli a produktivitást. A következő ábra szemlélteti a Magyarországon élt emberek normálistól eltérő testsúlyi adataikat, azon belül is a túlsúlyos és az elhízott személyek arányát jelzi, illetve hány éves korban milyen százalékban jellemzőek a lakosságra. 1. táblázat: A túlsúly és az elhízás gyakorisága (OLEF 2000) Ezen a felmérésen jól látszik, hogy férfiaknál a 35-39 életév közötti időszak mutatja a legrosszabb eredményt a túlsúlyt figyelembe véve, míg a felmérés alapján a magyar férfiak (33%-a) 60-64 éves korukban élik elhízottan életüket. 6
Nőknél mind a túlsúly, mind az elhízottság problémái később jelentkeznek. A nők 41,5%-a túlsúlyos Magyarországon 60 és 64 életévük között, míg elhízottak 65 és 74 éves korukban, amely a nők mindegy 34%-át teszi ki az adott korcsoportra tekintve. A kutatásom által újabb összefüggéseket tárok fel, amelyek a munkahelyi egészségfejlesztés és a mozgásos rekreáció új aspektusait világítja meg. Mellékesen megjegyzem, hogy Magyarországon általában 13,5 napot hiányoznak a dolgozók valamilyen betegség következtében (az Országos Egészségfejlesztési Intézet adata szerint), amely az évi munkaidő 5,4%-át jelenti. Ezért érzem nagyon fontosnak, hogy ezeket a hiányzásokat minimálisra csökkentsük. 1.3. A kutatás aktualitása A munka jellege napjainkban egyre inkább számítógéphez kötött, ebből kifolyólag sokan reggeltől estig íróasztalnál ülve, monitor előtt töltik munkaidejüket. Azt hihetnénk, a munkamennyiségtől fáradunk, holott ha némi szünetet tartva átmozgatnánk elzsibbadt izmainkat, meglepően felfrissülve és nagyobb lendülettel tudnánk folytatni tevékenységünket. A munkaidő után végzett rendszeres testmozgás pedig hosszútávon megnöveli a teljesítményt. Ahol lehetőség van munkahelyi torna megszervezésére, konditerem- vagy uszodabérlet biztosítására, kevésbé keresnének kifogást a munkatársak a sportolás gondolata alól. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy csökkenne a betegségekből fakadó hiányzás, a táppénzes napok száma. A fizikailag is aktív, jó közérzetű dolgozók a vállalati célokkal jobban azonosulnak, a rendszeres testmozgás hatására problémamegoldó képességük is számottevően javul. 7
1.4. A várható eredmények hasznosíthatóság A várható eredmények hasznosíthatóságának kérdését két értelmezésben világítanám meg. Az egyik az én szemszögemből való megközelítés lenne, miszerint a kutatásomon kapott eredmények segítségével és azok felhasználásával lehetőségem nyílhat a munkahelyeken fejleszteni a dolgozók fizikai állapotát, amely segítségével nőne a cég, illetve vállalat termelékenysége és profitja is. Másodsorban, pedig olyan információkkal tudnám ellátni az ebben a témában kutató személyeket, amelyek új aspektusként szemlélteti a mozgásos rekreáció, illetve a munkahelyi egészségfejlesztés dimenzióit. Reményeim szerint a megkérdezett munkavállalók a megfelelő tapasztalatok által kedvet kapnak a későbbiekben hasonló módon egészségesen élni, mint azt a program ideje alatt tették. Számomra a legnagyobb cél, hogy megfelelő ismeretátadással felnyissam a munkáltatók figyelmét és megértessem őket a sport és a megfelelő rendszerességgel űzött mozgásos rekreáció fontosságról és használhatóságáról. 8
2. Irodalmi áttekintés Ebben a fejezetben olyan szerzők publikációit, jegyzeteit gyűjtöttem össze, akik nagyobb mértékben mélyültek el mind a rekreáció, mind az egészségfejlesztés témakörön belül. Ezekből az információkból nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztem és nagyobb rálátásom nyílt az ebben a témába való kutatásomhoz. 2.1. Fogalmi meghatározások Rekreáció: a rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. (Fritz, 2006) Mozgásos rekreáció: olyan gyakorlatok végrehajtásából álló tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének megőrzése és fejlesztése, teljesítő- és munkavégző képességének helyreállítása és szükség szerint annak növelése. (Fritz, 2006) Rekreációs edzés: rekreációs edzésen a lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rendszeresen, heti 3-5-szor, 10-40 percen át a maximális pulzus 85-65%-ának megfelelő ingererősséggel az egészsége érdekében végzett, döntő mértékben aerob állóképességi jellegű, olyan mozgások végzését értjük, amelynek alapverő célja a testi, lelki felfrissülés, aktív pihenés útján az egészség megőrzése és fejlesztése. A rekreációs edzéshez is szükséges a tudatos és tervszerű pedagógiai folyamat ismerete és alkalmazása, amihez szakember szükséges! (Fritz, 2006) Egészség: teljes fokú fizikális, mentális és szociális jó közérzet, és nem pusztán a bajok, betegségek, gyengeségek hiánya, távoltartása. (WHO) 9
Munkahelyi egészségfejlesztés: a munkavállaló, a munkáltató és a társadalom együttes törekvése az egészség és a jól-lét fejlesztésére a munkahelyen. (a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózat /ENWHP/ szerint) Munkahelyi egészségfejlesztés: Munkahelyi egészségfejlesztés magában foglal olyan információkat, egészségfejlesztési politikákat, gyakorlatokat, melyek a munkaadó részéről egyértelmű elkötelezettséget jelentenek az egészséges munkakörülmények és munkaerő megteremtésére, melyek elősegíthetik a munkavállaló egészségesebb faktorok melletti döntését, a szervezet egyénre való hatásainak maximális figyelembevétele mellett. (Wales) 2.2. Mozgásos rekreációról általában A fogalmi meghatározásban már esett szó mind a rekreációról, mind a mozgásos rekreációról, ezért nem ismertetem ismét a definíciókat. Fontosnak érzem mégis megemlíteni a tényt és kiemelni a különbséget, miszerint a rekreációs céllal végzett sporttevékenység a mozgásos rekreáció szerves része, viszont nem szinonimája. A mozgásos rekreációt a versenysporttól az a tény különbözteti meg, hogy célja nem az öröklött adottságok felső határáig történő teljesítményfokozás, sokkal inkább a jó közérzet megszerzése, az egészségi állapot javítása és maga a pihenés és a kikapcsolódás elérése. A teljesítményközpontú gondolkodást tehát felváltja az egészségközpontú gondolkodás, amely jóleső, pihentető tevékenységek gyakorlásával jeleni meg. A mozgásos rekreáció egyik alkotó eleme a nem edzés jelleggel végzett mozgásos tevékenységek. Ebbe a kategóriába tartozik mindazon tevékenységek összessége, amelyet kizárólag a kikapcsolódás valamint a mozgás szeretete van középpontban. Továbbá jelen van itt is a tervszerűség és a rekreációs edzések szabályrendszerének betartása. Nem feltétlen szükséges olyan mértékben ezeket a tevékenységeket folytatni, amelyek hatására az edzettségi állapot változhatna. Ezek függnek a tevékenységek intenzitásától, terjedelmétől, gyakoriságától, valamint az edzések közötti restitúciós időtől is. 10
Számos, főként külföldi tanulmány számol be a mozgásos rekreáció hatásáról, amely alapján arra igyekeznek kellő információt nyújtani az embereknek, hogy a rekreációs edzés nem csak egészségmegőrző szereppel bír, de a krónikus betegségek esetében egészség-helyreállító szerepről is beszélhetünk. 3. ábra: Az aerob állóképesség fejlesztéséhez életkoronként szükséges pulzusfrekvencia a rekreációs edzésnél (Fritz, 2006) Alapvetően kortól és fittségi szinttől függ, hogy kinek milyen célzónában szükséges edzenie. A célzóna azt a pulzustartományt jelöli, amelyben a szívnek dolgoznia kell ahhoz, hogy az adott szervezetben pozitív változások jöjjenek létre. A célzóna egy egész tág tartomány, amely tovább szűkíthető, ha megállapítjuk az edzés célját: ha "csak" testkompozíciónk karbantartására, testzsír százalékunk optimalizálására törekszünk, elegendő a hosszú távú, alacsonyabb intenzitású munkavégzés (lásd: zöld zóna). Ha intenzívebb, állóképességi edzést kívánunk végezni, legalább 20 percet kell eltöltenünk egy magasabb edzésintenzitáson (lásd: sárga zóna). Magasabb pulzusérték csak élsportolóknak vagy igen nagy állóképességgel rendelkező, magas fokon edzett embereknek ajánlott (lásd: piros zóna). 11
4. ábra: Célzónák bemutatása a pulzusértéket és életkort figyelembe véve: (http://www.fitnet.hu/gif/pulzusgraf.gif) 2.3. Munkahelyi egészségfejlesztésről általában A munkahelyi egészségfejlesztés legfőbb célja: a munkaerő egészségének, motivációjának, mentális kapacitása erősítése. Más megközelítés alapján kicsit bővebben a munkahelyi egészségfejlesztési programok megjelenésének elsődleges kiváltó oka a dolgozók betegsége miatt a munkáltatókra nehezedő költségek radiális növekedése volt. A programok folyamatos javulást produkáltak és kiderült, hogy a fentieken kívül egyéb kedvező hatásai is vannak, melyek közvetett módon szintén javíthatják a vállalat eredményességét. A kulcsszó az egészség, amely a mindennapi élethez szükséges erőforrás, magába foglalva a fizikai, mentális és társas jólétet egyaránt. A munkahelyi egészségfejlesztési program működéséről szóló modellt De Greef és Van den Broek elképzelése alapján az alábbi ábra szemlélteti. 12
4. ábra: A munkahelyi egészségfejlesztési program működési elve (De Greef; Van den Broek) A munkahelyi egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek általában három kategóriába sorolhatók: -az egészségfejlesztést szolgáló munkaköri, szervezeti, környezeti tervezés -a munkavállaló viselkedésének megváltoztatása -a munkahelyi egészségfejlesztéssel kapcsolatos belső kommunikáció. Az egészségfejlesztésnek látszik egy tág és egy szűk definíciója. A szűk definíció az egészségfejlesztés elméletének újdonságát hangsúlyozza, és elhatárolja egyéb preventív folyamatoktól. Az 1986-ban született Ottawa Chartára hivatkozva a leglényegesebb sarokpontja az egészséget illetően az egyéni autonómia követelményének megfogalmazása, valamint az életkörülmények munka, lakás, művelődés, béke javításának sürgetése. A tág definíció az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma. Egységes fogalommá integrálja az egészségfelvilágosítás, az egészségnevelés és tanítás, az önsegítés, valamint a prevenció eddigi részstratégiáit. Az egészségnevelés tág definíciójának célja nyilvánvaló: cselekvésre ösztönöz, és lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy az egészségfejlesztés elemei ne kizárják, hanem kiegészítsék egymást. (Benkő Zs., 1997) 13
3. Feltételezés, hipotézis Mint ahogy már az irodalmi áttekintésből megtudhattuk, a munkahelyi egészségfejlesztés célja az olyan káros tényezők csökkentése, amelyek negatívan befolyásolják a munkahelyi teljesítményt. A mozgásos rekreáció által olyan előnyös fizikai eredményeket értünk el, amelyek által a rizikófaktorokat csökkentettük, így javítottuk az emberek egészségi állapotán. Tehát szoros kapcsolatot lehet felfedezni a mozgásos rekreáció és a munkahelyi egészségfejlesztés között. Hipotézisem: A vizsgált személyek túlnyomó többségénél a mozgásos rekreáció alkalmazását követően: o a testzsírszázalékuk csökkent; o a derékkörfogatuk csökkent, o a fittségi indexük javult, valamint a testsúlyuk csökkent, amelyeket a testmozgás eredményeként értünk el. A mozgásos rekreációnak köszönhetően a program befejezése után sokkal egészségesebbnek, fittebbnek érzik magukat a munkavállalók, amely által a munkahelyen eltöltött idejük is aktívabbnak bizonyul. 3.1. Várható eredmények Ha a résztvevők az előírt edzések legalább 70%-án részt vesznek, akkor várhatóan a munkavállalók 85-90%-ánál érhető el kézzel fogható eredmény. Ezek az eredmények nagyrészt súlycsökkenésben, zsírszázalék csökkenésben mutatkozik meg, illetve ebből következik, hogy könnyebben fognak mozogni, az addig nehezen végzett tevékenységekkel könnyedén meg fognak bírózni, valamint nagyobb kedvvel fogják mindennapjait élni. 14
4. Kérdésfeltevés A dolgozatom céljait figyelembe véve a következő kérdésekre keresem a választ: 1: A mozgásos rekreációt alkalmazva milyen egészségi változások jelentkeznek a megfigyelt személyeken? 2: Milyen arányban figyelhetünk meg testsúlyváltozást nőknél és férfiaknál? 3: Hogyan változott a programban résztvevők derék körfogata? 4: Hogyan változott a programban résztvevők testzsír százaléka? 5: Hogyan változott a résztvevők fittsége a program eredményeként? 15
5. Módszerek 5.1. A vizsgált személyek és az alkalmazott dolgok általános jellemzői A szakdolgozatom elkészítéséhez az Országos Egészségfejlesztési Intézet segítségét kértem, hogy biztosítsanak számomra olyan információkat, adatokat, amelyek nagy előrelépést jelentettek mind a kérdőív, mind a felmérések feldolgozásában. A kutatásom tárgyát a 2006 évi Közösenkönnyebben versenyre alapoztam, melynek a lényege a munkahelyi alkalmazottak egészségi állapotának javítása volt. A kérdőíves felmérést tanulmányozva megvizsgáltam a személyek egészségi és fizikai állapotát. Továbbá fittségi teszttel mértük fel a dolgozók aktuális fizikai állapotát. Erre egy úgynevezett Finn gyalogló tesztet végeztettem a résztvevő személyekkel. A teszt rövid ismertetése: 2km-es távon, amely síkfelületű (pl. atlétikai pálya), az egyén kapacitásához mérten élénk gyaloglást jelent. A teszt eredménye a megtételhez szükséges idő, a gyaloglás befejezése utáni pulzusszám, a testtömeg index és az életkor alapján lehet kiszámítani a fittségi indexet. Képletbe helyettesítve a következőképpen néz ki: Férfiaknak: 420-(PERCx11,6+MPx0.20+HRx0,56+BMIx2,6)-ÉLETKORx0,2 Nőknek: 304-(PERCx8,5+MPx0.14+HRx0,32+BMIx1,1)-ÉLETKORx0,4 A fentiekben használatos rövidítések ismertetése: Perc- gyaloglási idő (perc) Mp- gyaloglási idő (mp) HR - a befejezéskori pulzusszám/perc BMI testtömeg-index Kor életkor években 16
5.1.1. A vizsgálatban alkalmazott mérési eljárások és főbb értékeinek ismertetése Fontosnak érzem megemlíteni a testtömeg index fontosságát is, mivel a későbbiekben lesz szó róla. A testtömeg index, azaz a BMI a következő képlettel számítható ki: Kg/ testmagasság 2 A testmagasságot méterben kell megadni. Tehát egy 80kg-os, 185cm magas ember testtömeg indexe 23,37. A következő táblázatban bemutatom az átlag, illetve az átlag alatti és feletti értékeket. Sovány 20alatt Normál 20-25 Túlsúlyos 25-30 Elhízott 30 felett 2. táblázat: BMI értékek kategorizálása A követező táblázat a normál testzsír %-ot mutatja meg. Ha a programban résztvevő személyek a megadott érték alá sorolhatók be, akkor azok a vizsgált alanyok soványak. Ebből következik tehát, ha viszont az értékek fölé kerülnek, akkor túlsúlyosak, de ha olyan mértékben haladják meg a táblázatban közölt értéket, akkor már elhízásról is beszélhetünk. Nőknél Férfiaknál Életkor Normál érték 17-29 25% 30-39 27,5% 40-49 30% 50 felett 30% 17-29 15% 30-39 17,5% 40-49 20% 50 felett 20% 3. táblázat: testzsír % értékelése 17
5.2. A kérdőív általános jellemzői A kérdőívet minden olyan felnőtt kitölthette, akinek volt aktív munkaviszonya. A nem és a kor nem volt megszabva. A kérdőívet a program megkezdése előtt vettük fel és összesen 758-an töltötték ki. A kérdőív teljes tartama megtalálható a függelékben. A felmérés megkezdése előtt minden dolgozó tájékoztatást kapott a kutatásról és annak céljáról, módszereiről. A vizsgálatba való részvétel önkéntes volt. A kérdőívek kitöltése munkaidőben zajlott. A kérdőív kitöltéséhez egy rövid útmutatót mellékeltünk, amely segített a résztvevőknek a helyes kitöltésben. A teszt kitöltéséhez a munkavállalóknak mindössze 20-25 percet kellett áldozniuk munkaidejükből. 5.3. A vizsgálathoz és a feldolgozáshoz felhasznált módszerek A kutatásomhoz az Országos Egészségfejlesztési Intézet segítségével kérdőíves felmérést készítettünk, amellyel a munkavállalók szociodemográfiai adataira voltunk kíváncsiak illetve sportbeli szokásáról és egészségi állapotáról kérdeztük őket. A Közösen-könnyebb programra alapoztam kutatásom, ezért a kezdetekkor töltettük ki a kérdőíveket, majd minden résztvevőn egy általános egészségi és fizikai felmérést készítettünk, amelyben megmértük a résztvevők testsúlyát, derék körfogatát, testzsír százalékát, végül a fittségi indexüket számoltuk ki. A program kezdetekor továbbá felmértük a résztvevők fittségi állapotát is. Ezeket a felméréseket a program végeztével megismételtük, hogy össze tudjuk hasonlítani, milyen változások lehetett tapasztalni eredményként. A kapott eredményeket a microsoft word és a microsoft excel programokat használva dolgoztam fel. A dolgozatomat egy Pentium4-es notebookkal készítettem. A felméréskor használt mérőműszerek a következők voltak: - Philips HF 8005-ös típusú személymérleg - BF 306-os típusú testzsír százalék mérő. 18
6. Eredmények Ebben a fejezetben ismertetem a kutatásomon kapott eredményeket és azok összefüggéseit diagrammok, illetve ábrák segítségével. 6.1. A program kezdete előtti kérdőív segítségével felvett adatok kiértékelése 6.1.1. A programban résztvevő munkavállalók alapdemográfiai vizsgálata és eredményeik 6.1.1.1. Elégedettségre adott válaszok értékelése Arra a kérdésre, miszerint Jól érzi most magát a saját bőrében? a válaszadók 52,3%-a nyilatkozta azt, hogy jelenleg igen, jól érzik magukat a saját bőrében, míg csak 47,7%-uk elégedetlen aktuális fizikai-lelki állapotával illetve testképével, amely egy egészségi program kezdetén nem olyan meglepő eredmény. Elégedettségi index 52,3% 47,7% Elégedettek Elégedetlenek 5. ábra 6.1.1.2. A kérdőívet kitöltő személyek nemek szerinti megoszlása A vizsgálati személyeknél a következő demográfiai adatokat mértük föl: nem, kor, iskolai végzettség, foglalkozás, beosztás. A programra jelentkezők 81,3%-a nő, míg 18,7%-a férfi volt. A nemi megoszlás alapján is jól látszik, hogy a fogyókúra, testsúlyproblémák leküzdése, illetve az egészségesebb életmód a hölgyekhez áll közelebb. Ezért nem meglepő, hogy a hölgyek testtömeg-index értékük átlaga jóval a férfiaké alatt volt: a férfiak 93%-a, míg a nők 73%-a tartozott a program kezdetekor a túlsúlyos illetve elhízott kategóriába. 19
100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 81,30% 93% 73% 18,70% Nemek aránya Férfiak túlsúlya Hölgyek túlsúlya Elhízottak aránya Hölgyek Urak 6. ábra: A nemek aránya; nemeken belüli túlsúlyosok aránya 6.1.1.3. A programban résztvevők iskolai végzettségének megoszlása A kérdőívet összesen 758-an töltötték ki. A kérdőívet kitöltő személyek legnagyobb része főiskolai diplomával rendelkezik, ahogy a következő diagram is jól mutatja. Második helyen említhetjük meg a szakközépiskolai végzettséggel, illetve technikummal rendelkezőket személyeket, akik a teljes társulat csaknem 20%-át tette ki. Kisebb százalékkal az egyetemi diplomával rendelkezők következnek. A legkevesebb, mindegy 2%-nyi részvételi aránnyal az általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező munkavállalók vettek részt a programban. 8 általános (2%) 13% 20% 10% 2% 38% 17% Szakmunkásképző, szakiskola (10%) Szakközépiskola, technikum (20%) Gimnázium (13%) Főiskola (38%) Egyetem (17%) 7. ábra: a programban résztvevők iskolai végzettség szerinti megoszlása A programban résztvevők tehát elsősorban a jól képzettek közül kerültek ki, ugyanis több mint 50%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 20
6.1.1.4. A megkérdezettek családi állapotára vonatkozó kérdésre adott válaszok kiértékelése A tesztet kitöltő személyek közül 60%-a házasságban él, míg minden 5. résztvevő, tehát csaknem 20% egyedül él, míg a többi 20% azonban élettársával, gyermekével vagy egyéb családtagjával él együtt, zömmel 3-4 fős háztartásokban. 6.1.1.5. A résztvevők életkorára vonatkozó adatok elemzése A kérdőívet kitöltők átlag életkora 42,4 év volt (18 éves kortól tölthették ki a tesztet). A megkérdezettek 59%-a 30 és 50 év közöttiek voltak, míg a 30 év alattiak és a 50 év felettiek csak kis létszámban vettek részt a programban. 40% A résztvevők életkora 35% 30% 20% 10% 0% 21% 24% 18-30 éves 31-40 éves 41-50 éves 14% 51-60 éves 61-70 éves 6% 71-80 éves 0% 0% 80 év felettiek 8. ábra: A programban résztvevő személyek életkori adatai 6.1.1.6. A programban résztvevők lakóhelyi megoszlása Ezzel a kérdéssel azt szerettük volna felmérni, hogy a megkérdezettek milyen arányban laknak Magyarországon fővárosban, megyeszékhelyen, városban, községben illetve egyéb helyeken. Az eredmények nem hoztak meglepő eredményt. A legtöbb kérdőívet kitöltő 21
(%) személy városokban lakott (nem Budapesten és megyeszékhelyen). Ezt követően a budapesti lakosok jöttek sorban, majd a megyeszékhelyen élők következtek. Ezeket a kapott adatokat a következő diagram szemlélteti: 35 30 25 20 15 10 5 0 31 26 24 18 1 Budapest megyeszékhely egyéb város község egyéb 9. ábra: a résztvevők lakóhelyi megoszlása 6.1.2. A programban résztvevő munkavállalók sportolási szokásainak vizsgálata és azok értékelése 6.1.2.1. Sportmúlttal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok elemzése A résztvevők közel 40%-a válaszolta, hogy korábban sportolt, sőt, voltak közöttük olyanok is, akik versenyszerűen űztek valamilyen sportágat. A megkérdezettek többsége válaszában azt fogalmazta meg, hogy valamilyen labdával kapcsolatos csapatsportot űzött. Többek között a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a röplabda voltak a legnépszerűbbek. A megkérdezettek összesen 22%-a űzte ezen sportágak egyikét. A másik legnépszerűbb és legnagyobb tömegeket megmozgató sportág, az atlétika csak a megkérdezettek 9,9%-a űzte fiatalabb korukban. Sajnálatos adat viszont, ami ellen mi, sportemberek és mint leendő testnevelő tanárok és rekreációs szakemberek küzdünk, a testnevelés óra alóli felmentést a megkérdezettek közel 10%-a jelölte meg válaszként. Ezt sajnos elképesztőnek tartom, hiszen ha belegondolunk 100 emberből 10 volt hosszú ideig felmentett. A felmentettek magas aránya is hozzá járulhat a mozgáshoz való hozzáállás kialakulásához és az esetleges elhízás kialakulásához is, amelyet később, felnőttkorban már sokkal nehezebb kezelni és korrigálni, mint gyerekkorban. 22
Éppen ezért vannak a munkahelyi egészségfejlesztési programok, hiszen ha az illető iskolás korában nem kapta meg a szükséges mozgásmennyiséget, akkor kaphasson még egy lehetőséget az egészséges és normális életre. 6.1.2.2. A résztvevők jelenlegi sportolási szokásainak elemzése A rohanó mindennapjainkban gyakran hivatkoznak az emberek arra, hogy kevés az idejük, vannak fontosabb dolgok, mint hogy lemenjenek a konditerembe, stb. De felteszem a kérdést: van fontosabb az egészségünknél? A következő diagramm megmutatja, hogy az emberek hány órát sportolnak hetente olyan intenzitással, hogy a pulzustartományuk a rekreációs edzések keretein belül mozogjanak. 17% 22% semennyit (23%) kb. fél órát (17%) 23% 28% kb. egy órát (22%) 3% 7% kb. 2-3 órát (28%) kb. 4-6 órát (7%) 7 órát vagy többet (3%) 10. ábra: a résztvevők sportolással eltöltött óráik száma heti viszonylatban A résztvevők közel negyede nem sportol, vagy mozog kellő intenzitással, míg heti 2-3 alkalommal, vagy akár annál több órát mozgók aránya 38% volt a megkérdezettek körében, ami rendkívül alacsony aktivitásra utal a testmozgás tekintetében. 6.1.2.3. A szabadidős sporttevékenység heti gyakorisága a megkérdezettek körében Ami a testmozgás gyakoriságát illeti, itt sem kedvezőbb a helyzet: megfelelő gyakorisággal, azaz heti legalább 2-3 alkalommal sportolók aránya mindössze 33% volt a megkérdezettek körében, és sajnos minden 5. megkérdezettünk sosem sportolt szabadidejében. 23
Meglepő eredmény, miszerint a megkérdezett hölgyek inaktívabbak voltak a férfiaknál a mozgás időtartamát tekintve. Az előbbiekben esett szó arról, hogy a hölgyek sokkal többet foglalkoznak az egészségükkel, gyakrabban járnak sportolni, többször mennek el rekreációs foglalkozásokra, mint például wellness, szauna, spa, és egyéb programokra. Levonható tehát, hogy bár a férfiak ritkábban járnak egészségmegőrző és egészségfokozó helyekre, létesítményekbe, mégis közel azonos lesz az eredmény, hála annak, hogy a férfiak sokkal kitartóbbak ebben a témában. Ennek lehet az a pszichikai háttere, hogy a férfiak kevésbé szeretnek pazarolni, tehát ha jelentkeztek és befizetek egy adott testedzési programra, akkor csak azért is végigcsinálják, ellentétben a hölgy társaikkal, ahogy ezt a felmérés is alátámasztja. 25% 6% 28% 2% 23% 16% soha (16%) ritkábban, mint hetente (16%) hetente egyszer (28%) hetente 2-3 nap (25%) hetente 4-6 nap (6%) minden nap (2%) 11. ábra: A szabadidős sporttevékenység heti gyakorisága a megkérdezettek körében 6.1.2.4. A megkérdezettek jelenlegi sportolási szokásaira irányuló kérdések elemezése Ami a mozgásszegény életmód hátterét illeti, többségük saját bevallás alapján időhiány, illetve lehetőségek hiánya miatt él inaktívabb életet. A mai világban egyre kevesebb időnk jut magunkra és társainkra egyaránt. De a rekreációs edzés éppen erre a problémára született, hogy ne kelljen 2-3 órát naponta a fitnesstermekbe edzenünk ahhoz, hogy a minimális fizikai ingert megadjuk a szervezetünkre. A rekreációs edzés fogalmát, -amely tartalmazza, hogy heti hány alkalommal és alkalmanként mennyi ideig kell végezni az adott mozgásformát- a fogalmi meghatározásban már részleteztem. Az aktívan sportolók zöme, pontosabban 30%-a kondicionáló tornára jár, illetve 20%-a kerékpározik. A spinning napjainkban az egyik legnépszerűbb testedzési forma, amely az állóképességet fejleszti legnagyobb mértékben. Meglepő, hogy a labdarúgás nem nagyon szerepelt a megjelölt válaszok között. 24
Az atlétikai számok, közülük a futás is igen háttérbe szorult a népszerűségi listán. Pedig ha megnézünk egy magyarországi maratoni futóversenyt, láthatjuk, hogy ettől a felméréstől eltekintve nagy népszerűségnek örvend a tömegfutás hazánkban. A mozgás, mint közösségi szabadidőforma jellegére utal, hogy a megkérdezetteknek mindössze 26%-a szokott egyedül mozogni, a többség viszont jobban kedveli a társas sporttevékenységeket, mégis csak kevesen, mindössze 6% igazolt sportklub tagok. A sportolás pozitív hatásaival kapcsolatos állításokkal szinte mindenki egyetért. 6.2.1. A résztvevők egészségi állapotának elemzése a fittségi indexet és a testtömeg indexet figyelembe véve 6.2.1.1. A résztvevők fittségi indexének vizsgálata és értékelése Az életmódváltó program részeként felmértük a résztvevők fittségét is. A fittségi indexet egy 2km-es finn gyalogló teszt adja a teljesített időeredmény, a pulzusszám és a testtömeg-index függvényében, az életkorral súlyozva, de erről bővebben írtam az 5.1-es bekezdésben, a módszereknél. A fittségi indexet vizsgálva a következő eredményeket kaptam. A résztvevők majdnem 70%- ának a fizikai-állóképessége az elvárható átlagnál rosszabb volt. Érdemes a fittségi indexnél visszautalni a BMI-re (body mass index), ugyanis az elhízottak és a túlsúlyosak aránya is körülbelül ugyanennyi, vagyis 73% volt. Az elhízás egyben a fizikai teljesítőképesség csökkenésével is jár. A résztvevők fittségi indexe 60% 55% 50% 40% 30% 20% 10% 41% 21% 29% 12% 24% 5% 5% 7% 2% férfiak nők 0% jelentősen az átlag alatt valamivel az átlag alatt átlagos valamivel az átlag felett jelentősen az átlag felett 12. ábra: A résztvevők fittségi indexe 25
Megvizsgáltam, hogy az életkor mennyire befolyásolja a fittségi indexet. Arra a következtetésre jutottam, hogy nincs számottevő különbség a megfigyelt életkori csoportok között. 6.2.1.2. A résztvevők testtömeg indexének vizsgálata és értékelése A programban résztvevő személyek testtömeg-indexe nemenként 60% 50% 40% 45% 38% 48% 35% 30% 26% 20% Férfi Nő 10% 0% 2% 1% 5% Sovány Normál Túlsúlyos Elhízott BMI 13. ábra: A programban résztvevő személyek testtömeg-indexe nemenként Megdöbbentő adat, miszerint túlsúlyos vagy elhízott volt a résztvevő férfiak 93%-a, míg a nőké 73%. A hölgyeknél jobb volt a helyzet, hiszen 26%-uk normál testtömeg-indexszel rendelkeztek. A férfiakról ez koránt sem volt elmondható, hiszen csupán 5%-uknak volt normális a testtömeg-indexük. Soványnak egyik nem képviselői sem mondhatják magukat, mivel a megkérdezett férfiak 2%-a, míg a nők 1%-a volt sovány. 6.2.1.3. A fittségi index és a testtömeg index összefüggései A fittségi és a testtömeg index között nagyon szoros összefüggést találtam. Az elhízottak mindegy 87%-ának az állóképessége rosszabb volt az átlagénál, míg a normális BMI-vel rendelkezőknél ez az arány csaknem 45% volt. Ezekből az adatokból levonható az a következtetés, miszerint a túlsúlyos és elhízott munkavállalók kevésbé bírják az aktív munkavégzést, mint a normális testsúlyú társaik. 26