HOGYAN TERMESSZÜK ÉS HASZNÁLJUK A BÚZAFÜVET A LEHETŐ LEGTELJESEBB EGÉSZSÉG ÉS ÉLETERŐ MEGVALÓSÍTÁSA VÉGETT

ANN WIGMORE BÚZAFŰ HOGYAN TERMESSZÜK ÉS HASZNÁLJUK A BÚZAFÜVET A LEHETŐ LEGTELJESEBB EGÉSZSÉG ÉS ÉLETERŐ MEGVALÓSÍTÁSA VÉGETT A FORDÍTÁS AZ ALÁBBI KIADÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT: ANN WIGMORE: THE WHEATGRASS BOOK FORDÍTOTTA: TASI JÚLIA ISBN 963 86018 33 COPYRIGHT BY ANN WIGMORE AND THE HIPPOKRATES HEALTH INSTITUTE, INC. 1985 HUNGARIAN EDITION MANDALA-VÉDA PUBLISHER ESTABLISHMENT, BUDAKESZI, 2000 A könyvben tárgyalt orvosi és egészségvédelmi eljárások a szerző gyakorlatán, személyes tapasztalatain és kutatásain alapszanak. Minden ember és helyzet egyedi, ezért a szerkesztő és a kiadó arra buzdítja olvasóit, hogy beszéljenek képzett egészségügyi szakemberrel minden olyan folyamat kipróbálása előtt, ahol kérdések merülnek föl annak alkalmazhatóságáról. A kiadó egy étrendjavító elméletnek vagy gyakorlatnak sem elkötelezettje, de meggyőződése, hogy a könyvben bemutatott ismeretanyagnak el kell jutnia a nagyközönséghez. Mivel mindennel jár egy kis kockázat, a szerző és a kiadó nem vállalja a felelősséget a könyvben szereplő tanácsok, módszerek felhasználásának eredményeként létrejövő káros hatásokért és következményekért. Kérjük, ne alkalmazza a könyvben leírtakat, ha nem vállalja a velük járó esetleges veszélyeket. Bátran kérje ki orvosa vagy egy egészségügyi szakember tanácsát. Két vagy három vélemény meghallgatása a bölcsesség jele, nem a gyávaságé.

Ezt a könyvet az emberi egészség fejlesztésének, a betegségmegelőzésnek, valamint a búzafülének ajánlom, amelynek igazi értékét, mint élelem, és mint orvosság csak a teljes megértésén keresztül foghaduk fel. ELŐSZÓ A búzafülé lassan a világ egyik legnépszerűbb új egészséges táplálkozáskiegészítőjévé válik. Valójában nem újdonság ennek a fiatal búzából préselt édeskés, zöld lének az alkalmazása az egészség védelmére: először, több mint harminc éve Ann Wigmore használta, a Hippokratész Egészségvédő Intézet (HIPPOCRATES HEALTH INSTITUTE) megalapítója. Azóta közel félmillió pohár búzafűlevet fogyasztottak el csupán ebben az intézetben! Ann Wigmore három évtizeden keresztül mindennap használta. Hetvenöt évesen a makkegészség és az elevenség tökéletes példája. Állandóan munkálkodik, előadásokat tart, utazik és ír - gyakorta éppen a búzafüléről. Jelen könyvében arra fekteti a hangsúlyt, hogy a friss búzafülé eszményi táplálék mindenkinek, aki szeretné elejét venni a betegségeknek, és fejleszteni, erősíteni az egészségét. A fiatal búza friss leve a különféle természetes vitaminok, ásványi anyagok, enzimek, a klorofill és az éltető erő tárháza. Népszerűsége egyre terjed, ugyanakkor az egészséges életvitelben betöltött valódi szerepének kevesen vannak a tudatában. Könyvünk a tökéletes hatást kifejtő felhasználási lehetőségeinek a legteljesebb és leghitelesebb útmutatója. Megtudhatjuk belőle, hogyan segíti táplálni és méregteleníteni testünk minden sejtjét. Valószínűleg ez a legbiztonságosabb és egyben leghatásosabb módja az étrend egészséges kiegészítésének. Az elmúlt tizenhat évben volt alkalmam irányítani néhány közkedvelt amerikai és európai holisztikus egészségközpontot. A Hippokratész Intézet ügy-vezető igazgatójaként tanúja voltam sok betegségtünet teljes visszafordulásának. Ezt a búzafülé és az élő ételek (nyers zöld hajtások, zöldségek, gyümölcsök, diófélék és magvak azaz a Hippokratész Étrend és Egészségvédő Program alkotórészei) kiváló regeneráló hatásának tulajdonítom. Néhány évvel ezelőtt India korábbi miniszterelnökének, Morardzsi Dészainak a bátorítására és olyan kiváló fizikusok, mint Dr. G. Datey támogatásával Ann Indiába utazott, hogy néhány gyógytábort hozzon létre.

Itt beteg és alultáplált gyermekek, felnőttek százainak osztogatott búzafüvet és élő ételeket. Később cikkek tucatját jelentette meg, melyben elképesztő mértékű felgyógyulásukról számolt be. Az Egyesült Államokban Dr. Arthur Robinson, az Oregoni Orvostudományi Intézet (OREGON INSTITUTE OF SCIENCE AND MEDICINE) vezetője elismeréssel beszélt a búzafű és az élő ételek hatékonyságáról a betegségmegelőzésben. 1978-ban a Linus Pauling Intézetben (LINUS PAULING INSTITUTE). Dr. Robinson kutatásokat végzett, amelyekben búzafűvel és élő ételekkel táplált pikkelyes sejtrákban szenvedő egereket. Így írt róluk: Az eredmények látványosak voltak. Csak maguk az élő ételek a búzafűvel együtt hetvenöt százalékkal csökkentették a rákos elváltozások előfordulását és komolyságát. Ez az eredmény jobb volt bármely más kipróbált táplálkozási programénál. Dr. Robinson jelenleg kutatásokat folytat bevonva a Hippokratész Egészségvédő Intézet vendégeit is. Az Intézet sok vendégének régóta dédelgetett vágya volt, hogy Ann írjon egy rövid, tömör könyvet a búzafüléről. Örömmel mondhatom, hogy erre az írásra megérte várni. Megannyi gyakorlati ismeretet tartalmaz a búzafű termesztését és használatát illetően. Emellett összegzi a legérdekesebb orvosi kutatásokat is. Biztos vagyok benne, hogy élvezettel olvassa majd a könyvet, mint én is, s hogy a legelső pohár frissítő búzafűleve egy célszerűbb és egészségesebb életvitel kezdete lesz. BEVEZETŐ KIVÁLÓ EGÉSZSÉG ÉS SZÉPSÉG BÚZAFŰVEL Járunk, heverünk rajta, nyáron hetente egyszer lenyírjuk, és pici fehér labdákat ütögetünk kis lyukak felé, de képtelenségnek tűnik a gondolat, hogy megegyük a füvet. Ha nem véletlenül épp ön nyerte meg a Kennedy derbit vagy a helyi tehénszépségversenyt, föltehetően még sohasem jutott az eszébe, hogy akár rágcsálhat is egy fűcsomót. És ha még a Hippokratész Egészségvédő Intézetbe sem látogatott el, igen nagy valószínűséggel még sose kóstolta a búzafűlevet. Ezzel a könyvvel, remélem, meg tudom Önt győzni a búzafű és levének élelemként, orvosságként és általános erősítőként való használatáról

különféle bajok esetén. Nem számít, ha krónikus kimerültségben, valamilyen gyulladásban vagy fekélyben szenved, vagy akár olyan komolyabb betegségben, mint a rák, a hétnapos búzahajtásból kivont klorofill ott is tud segíteni, ahol más gyógymódok csődöt mondtak. Természetesen önmagunk csúcsformában tartásához semmi sem pótolhatja az egészséges étrendet, a tornagyakorlatokat, valamint a helyes hozzáállást. Azonban a búzafű segítségével több erőnk lesz ahhoz, hogy kellő irányítást szerezzünk egészségünk fölött. A klorofillt, a füvek zöld levét nagy becsben tartják a bibliai idők óta. A népi gyógyászatban sokan alkalmazták és alkalmazzák ma is a világ minden részén. Én először az első világháború ideje alatt hallottam kiváló gyógyító tulajdonságairól. A nagyanyám sebesült katonákat gyógyított vele európai szülőfalujában. Azután, még gyermekkoromban letelepedtünk Amerikában. Csaknem harminc évvel később, az ötvenes évek elején személyes egészségügyi problémák miatt kerültek újra felszínre az emlékeim arról, a nagyanyám hogyan használta a füveket és más növényeket. Nekifogtam hát állatokon kísérletezni a búzafűvel és más füvekkel. A búzafű bizonyult a leggyorsabban és legkönnyebben növő fajtának. A termesztésre szánt búzamagokat mindig is olcsón és könnyen be lehetett szerezni. Mindezeken túl még az is kiderült, hogy a háziállataim imádják! Csodákat művelt bennük (a nyolcadik fejezetben bemutatom majd, hogyan lehet felhasználni ahhoz, hogy az állatok hosszú életűek és egészségesek legyenek), mégis kételkedtem benne, hogy az emberi egészségre is hasznos volna. Ezért kiterjesztettem tanulmányaimat, mindenekelőtt a búzafűre összpontosítva. Felvettem a kapcsolatot Dr. G. H. Earp Thomasszal, hogy megtudjam, véleménye szerint a búza-fű felhasználható-e az emberi egészség érdekében. Egy olyan föld- és növénytantudósnak, mint ő, már alapos ismeretei vannak a füvekről és a klorofillról. Dr. Thomas néhány hetes kémiai elemzés és könyvtári kutatás után meglepve tapasztalta, hogy a búzafű számos létfontosságú tápanyagot tartalmaz, amelyek regeneráló és védő tényezőkként szolgálhatnak. Fölfedezése szerint a friss búzafülé elméletileg képes hetekig vagy akár hónapokig is fönntartani az ember életműködését. Dr. Thomas átfutott néhány írást Dr. Charles Schnabel kutatásairól, aki fontosnak tartotta az emberek és az állatok számára a fiatal búza és más füvek fogyasztását. Schnabel felmérte, hogy öt kilogramm búzafű protein- és általános tápanyagértékében nagyjából száztizenhat kilogrammnyi szokványos zöldségnek felel meg. Az ötödik fejezetben bővebben fogok még beszélni a búzafű tápanyagtartalmáról.

Az igazi bizonyíték azonban saját beteges, gyönge testem volt húszévnyi átlagos amerikai életmód és táplálkozás után. Néhány héttel azután, hogy friss zöld hajtásokat és leveles zöldségeket kezdtem eszegetni, javulni kezdett hónapok óta meglévő gennyedő vastagbélgyulladásom. Végül teljesen eltűnt ez a hagyományos orvosi módszerekkel különösen nehezen gyógyítható betegség. Az energiaszintem az égbe szökött, és újra nagyszerűen éreztem magam. Tudtam már, hogy a búzafű igencsak fölpezsdíti a szervezetet. Bizonyosságot akartam szerezni magamnak, hogy másokon is képes segíteni, ezért friss búzafűlevet kezdtem hordani a környezetemben lévő, ágyhoz kötött vagy idős embereknek. Még engem is meghökkentettek az eredmények. Pár hét leforgása alatt mindannyian föl tudtak kelni az ágyból, és már rég nem voltak ennyire tevékenyek, mint most. Biztos vagyok benne, hogy mai betegségeink és degenerálódásunk nagy részének az ételeinkből hiányzó életerő az oka. A nyugati világ által fogyasztott élelmiszer döntő része túl van főzve és félig halott. (Az enzimeket például teljesen tönkreteszi a főzés.) Italainkat elárasztja a cukor, az alkohol vagy az élénkítőszerek, amelyek ugyan erővel töltenek föl, de az a nap előrehaladtával elenyészik. Ezzel szemben a búzafűben és más nyers élelmekben, a növényi zöld hajtásokban, a friss zöldségekben, gyümölcsökben, a csonthéjasokban, a magvakban és az ezekből készült Hippokratész Étrend készítményeiben a tápanyagokat nem rombolja le a főzés vagy egyéb földolgozás. Ezek az élő ételek vissza tudják állítani az életerőt egy beteg, fáradt testben. Az évek során a bostoni Hippokratész Egészségvédő Intézetben vendégeink gyökeres átalakulásának voltunk tanúi: elcsigázottan és nyúzottan érkeztek, s hazatérésükkor duzzadt bennük az erő és elevenség. Közel kétszáz vendégtől vérmintát vettek a két-hetes program előtt és után. Ezek elemzése tudományosan is alátámasztotta megfigyeléseinket. Az Arthur Testing laboratóriumban Thelma Arthur tanulmánya kimutatta, hogy a két hét alatt, amíg az emberek a Hippokratész Élő Étrenden éltek és búzafűlevet ittak, a vérből kitisztultak a mérgek, és az immunrendszer megerősödött. Mindkét változás többlet energiához juttatta a vendégeket, valamint javította a betegségek leküzdéséhez szükséges képességüket. A búzafű nem csak egészséges, de könnyű termeszteni és használni is. Egy maréknyi búzaszemmel, egy kevés vízzel, egy tállal, benne körülbelül

három centiméter földdel, valamint egy fedőlappal hét nap alatt fillérekért elkészíthetjük saját búzafüvünket. Egy tálnyi búzafűből körülbelül 1,5-3 deciliter levet lehet kinyerni (a tál méretétől függően). S ha már készen áll egy kis lé (1/4-1 deciliter elég egyszerre), csak meg kell inni, hogy rendkívüli tulajdonságait kifejtse bennünk. Néhányan szeretik az ízét, de ha önnek történetesen nem ízlik, hatását mindenképpen élvezni fogja pár perccel később, sőt meg órák múlva is. Az ivás mellett tucatnyi más módja is van a búzafülé fölhasználásának. Például használható fejbőr-masszázsra fénytelen haj esetén, vagy tisztítószerként, továbbá elállítja a vérzést, és a bőrt is feszesebbé varázsolja. Néhány csepp az orrlyukakba csepegtetve segít feloldani a makacs gyulladásokat, s egy-két deci a fürdővízbe öntve vagy a bőrbe dörzsölve serkenti a vérkeringést. De ez még nem minden. Gyermekkoromból emlékszem, hogy a búzafű minden másnál gyorsabban begyógyította a katonák nyílt sebeit és horzsolásait, és kihúzta a mérgezéseket meg a test legmélyéről is. Kinek használ a búzafű? Mindenkinek. Lehet bár túlsúlyos, vagy túl sovány, hajlamos a vérszegénységre, vagy éppen a ráktól tart, a búzafű segíteni fog. Bemutatom majd, hogyan használható a test tisztítására és gyógyítására, hogyan javíthatja vele étrendjét, és miként előzheti meg a betegségeket. Megosztom Önnel a fölfedezésemet a búzafű-böjtről, amely az egyik leghatásosabb és legrövidebb fogyókúra. Ez a böjt a búzafüvet és a klorofillban gazdag zöld italokat társítja sajátos tisztító gyakorlatokkal. A könyv végén pedig az intézet kedvenc, ízletes receptjei is megtalálhatók. Gyakorta kérdezik tőlem, hogy teljesen át kell-e alakítani az étrendet ahhoz, hogy a búzafű hasson. Természetesen nem. Ugyanakkor ügy vélem, az elérhető legjobb eredmény érdekében a lehető legpontosabban követni kell a Hippokratészféle nyers, élő ételes étrendet. Javaslom továbbá, hogy friss búzafüvet alkalmazzon inkább, mint szárítottat vagy tablettásat. Ezek ugyan kiváló forrásai az étkezési rostanyagnak, azonban a friss búzafűlében található életenergiát (azaz enzimeket) csak kis mértékben hordozzák magukban. Az intézetben azt ajánljuk, hogy a búzafűből levágás után azonnal készítsenek levet, és igyák meg vagy használják fel rögtön utána, mert ily módon lehet a leghatékonyabban felhasználni az enzimek életerejét.

Nyugaton a búzafű egyre inkább az egészséges életmód egyik legszélesebb körben használatos kiegészítője. Többéves tapasztalataim alapján meggyőződésem, hogy a búzafülé rendszeres használatával tetteinkhez lendületet kapunk, arcszínünk üde, fizikai állapotunk kifogástalan lesz, szemünk pedig visszanyeri csillogását. Remélem, az ön búzafülé fogyasztása is ösztönzően hat majd az orvosi szervezetekre, hogy folytassák kutatásaikat ezzel az értékes növénnyel kapcsolatban. 1. A BÚZAFŰ ÉLÉNKÍTŐ EREJE Akkor teszed a legnagyszerűbb szolgálatot valamely országnak, ha hasznos növényt adsz kultúrájának. Thomas Jefferson A búzafű segítségével a magunk urai lehetünk: erőnk megsokszorozódik, mozgékonyabbak leszünk, jobban bízunk majd egészségünk tartósságában, és több éber óránk lesz megvalósítani életünk céljait. Feltételezem, azért tartja kezében ezt a könyvet, mert ügy érzi, egészsége hagy némi kívánnivalót maga után. Esetleg hamar kimerül, fáradtan, sajogva ébred, vagy már nem megy annak a pár fölösleges kilónak a leadása, pedig közeledik a nyár. Bármi legyen is indoka, valószínűleg igaza van: egészségén valóban van mit javítani, és a búzafülé képes elvezetni bennünket egy egészségesebb, boldogabb élethez. NAGYOBB ÉLETERŐ Emberek milliói, fiatalok és idősek a nap vége felé rendszerint kimerülnek annak ellenére, hogy legtöbbjük két háztömbnyinél is kevesebbet sétál, és nyolc-tíz órát alszik. Sok középkorú a fiatalos tetterő elvesztését az idősödéssel járó elkerülhetetlen tényként fogadja el. Régebben én is így gondoltam, de akkor meg nem fedeztem föl a búzafüvet és a nyers ételeket. Muszáj beérnünk kevesebb energiával, akár-hány évesek is vagyunk? Én nem, és önnek sem kell. A hosszabb kimerültség nem normális állapot, kialakulásához nagyban hozzájárul a szegényes táplálkozás. A mai élet jó sok energiát követel, amelyet kiegyensúlyozatlan táplálkozással nem lehet megfelelően újratermelni. Bizonyos mennyiségű fáradtság egy munkás, hosszú nap után természetes dolog, ám az már baj, ha az éjszakai pihenés nem frissít, és nem tölt fel újra. Ha ugyanolyan fáradtan ébredünk föl, mint ahogy előző nap este lefeküdtünk, akkor a táplálkozás nem adja meg a

szervezetünknek szükséges anyagokat - vagy túl sokat is tartalmaz a haszontalanokból, és ezek gátolják az energiaáramlást. A búzafű kétféleképpen tudja helyreállítani az energiaszintet. Elsőként a táplálkozási hiányosságokat, a hiányok pótlásával, másodszor pedig a fölösleges anyagok eltávolításával, amelyek eltömítik a sejteket, a vért, a szöveteket és a szerveket. Mindannyian több tíztrillió sejtnek nevezett kis elemből állunk. Mint a zseblámpaelemnek, a sejtjeinknek is van elektromos töltése. Annak érdekében, hogy ez a töltés szilárd és egyenletes legyen, a megfelelő tápanyagok, különösen a búzafűben lévő remek minőségű ásványok, vitaminok, enzimek és aminosavak állandó ellátását kell biztosítanunk. Ha étrendünket búzafűvel és nyers élelmiszerekkel egészítjük ki, sejtjeink a lehető legtöbb elektromos töltést lesznek képesek tárolni, s így duzzadni fogunk az erőtől. Emellett a búzafű segít megszabadulni a többlet zsírtól, az ásványi lerakódásoktól és azoktól a proteinektől, amelyek az emésztő és kiválasztó szervekben, valamint a vérben lappanganak. Így a szervezet energiát takarít meg, amelyet a test máskülönben az önmaga küzdelmes tisztítására használt volna föl. A BÚZAFŰ MEGHOSSZABBÍTHATJA AZ ÉLETÉT A búzafüves és nyers (élő) ételes étrendre való áttérés után az első dolog, ami föltűnik majd, hogy kevesebb alvásra lesz szükség. Bőven elegendő lesz hat óra alvás - vagy talán kevesebb is - amely mély lesz és zavartalan. Habár sokan nyolc óránál is többet alszanak, pihenésük nem nyugodt, felfelkelnek, rájárnak a hűtőszekrényre és a vécére futkosnak. Ezek az emberek gyakran kimerülten és elgyötört arccal ébrednek föl. Alvás közben a test önműködőre kapcsol, kiegyensúlyozza és energiával tölti fel a sejteket. Ideális esetben egy négy- vagy hatórás éjszakai pihenés és lehetőség szerint egy órányi szundítás napközben bőséges időt ad a testnek megújítani és fölfrissíteni magát. De ha a test túl sok élelmet kap, amelynek általában nagy részét az esti étkezés során fogyasztunk el, alvásunk nyugtalan lesz, és kevéssé pihentető. Sejtjeink minél inkább elvesztették az egyensúlyukat, ahogy az betegség idején gyakran előfordul, annál több alvásra lesz szükségünk. A búzafű és a többi nyers étel könnyű és tiszta, így táplálja és tisztítja a testet. Ezzel szemben a vörös hús, a sajtok, valamint a cukrozott és félkész élelmiszerek nehezek, és hajlamosak eltorlaszolni és öregíteni a sejteket. Pár nap búzafülé-fogyasztás után és a nehéz, tömítő ételek elkerülésével a

testben csökken a nagytakarítás heve, s egy nap frissen és megújulva ébredünk föl egy rövid, mély és háborítatlan alvásból. Ahogy a fölhalmozott szemét és törmelék eltávozik, visszatér életerőnk és magabiztosságunk. A búzafülé talán a létező leghatásosabb és legbiztonságosabb gyógyító segédszer. Nem azért, mert elpusztítja a baktériumokat vagy a rosszindulatú sejteket, mint egyes gyógyszerek, hanem mert az egész testet képes megerősíteni az immunrendszer támogatásával. Még nem ismeretes pontosan, hogyan javítja az immunrendszer állapotát. Határozott érzésem, hogy gyógyító erejének a kulcstényezője nem egy vagy két alkotóeleme, hanem sokkal inkább különféle kémiai és tápértékek, valamint energetikai tulajdonságok egyedülálló keveréke. A test betegségleküzdő képességét az immunrendszer határozza meg. A búzafülé és más nyers élelmiszerek ennek javításán keresztül növelik az esélyét annak, hogy fölülkerekedjünk bármilyen egészségügyi problémán.

Ezzel szemben a mai gyógyszereket csupán egy-két tünet megszüntetésére adják anélkül, hogy hatékonyan megerősítenék a teljes egészségi állapotot. Valójában egyetlen orvosság sem gyógyított meg még senkit. Hippokratész, az orvoslás atyja ezzel tökéletesen tisztában volt. Megállapítása szerint a test gyógyítja önmagát; az orvos csupán a természet segédje. A búzafüvet egyedülálló tápláló és tisztító tulajdonságai a fűlevek tényezőjével kombinálva (erről később beszélek még) ideális szövetségessé tették a betegségek elleni harcban, beleértve az olyan bajokat is, mint például a szívinfarktus vagy a ráknak bizonyos formái, különösen azok, amelyek csökkentik az immunreakciókat, és gyengítik a testet a mikrobák és vírusok elleni csatában. A búzafűvel és más nyers ételekkel együtt mindaz, ami erősíti a szervezetet, kiváltképp az immunrendszert, a jóllétünket szolgálja. VÉDELEM A VÁROSI ÉLET ÁRTALMAIVAL SZEMBEN A tudósok egy-egy csoportja nap mint nap kideríti valamely kemikáliáról, hogy veszélyes rákkeltő anyag, míg a szakemberek egy másik csoportja létrehoz egy újabbat. A levegő belélegezhetetlen, a víz túl savas és szennyezett az iváshoz, és termőföldek hektárjait mossa el a víz évről évre. Rengeteg város, mely egykor a kultúra és a művészet éltető eleme volt, lassan hatalmas, zsúfolt, elektromos parlaggá válik, ahonnan az emberek éjszakára hazamenekülnek a külvárosokba. De még a külvárosokban is áldozatokat követel az ipari szennyezettség, a kipufogógáz és a mérgező vegyszerek. Úgy tűnik, amíg nem tapasztalunk meg egy nagyobb mérvű, környezetvédelmi alapú technológiai forradalmat, a szennyezés és a vele járó egészségi kockázatok megmaradnak. Szerencsére létezik ésszerű módja a városi ártalmak elleni harcnak. Belső védekezőképességünk megerősítésével megóvhatjuk magunkat a környezeti veszélyektől. Ha a védő folyamatok hatékonyabban működnek, a tüdőbe és a vérbe jutó mérgek nem időznek ott olyan sokáig. Hosszan elnyúló mérgezéseket egy egészséges máj könnyebben tud semlegesíteni. Ha kevesebb nehéz étel szerepel az étrendünkben, a vérünkben emelkedik az oxigénmennyiség, és könnyíthetünk a vérkeringés terhein. Utána a szennyezés már kevésbé érint meg bennünket, mint azokat, akik nem gondolnak az egészségükkel. Még az is bebizonyosodott, hogy a búzafű meg tud védeni bennünket mind az alacsony-, mind pedig a magas szintű sugárzástól (erről részletesebben később beszélek még). A telekommunikáció korában kevesebb dolog maradt ilyen sokáig rejtve,

mint a búzafülé. Bár változnak az idők, 1940 óta csak az utóbbi néhány évben folytattak jelentős kutatásokat a klorofillal és a búzafűvel kapcsolatban. Az összes tanulmány, amely rendelkezésemre állt, megállapította, hogy a búzafű a szervezet remek tisztítója, építője, gyógyítója, védője és megújítója. Kevés élelem vagy orvosság tartalmaz annyi aktív, élő összetevőt, mint a búzafű. Tagadhatatlan tény, hogy a búza- és más fű nélkül az emberi faj nem maradhatott volna fenn. Nem hagyhatjuk ki-használatlanul a búzafű rendkívüli tulajdonságait: tökéletesen biztonságos, bármilyen mennyiségben fogyasztható, továbbá könnyen és olcsón beszerezhető. 2. ZÖLD SZÍN AZ ÉLETÉRT Ötvenmillió évvel ezelőtt megérkezett bolygónkra őrangyalunk, a fű, hogy lehetővé tegye az életet, és előkészítse a Földet az emberi faj számára. Edmond Bordeaux Székely Ön talán magától értetődőnek tekinti a tavaszt miriádnyi zöldjével és testi, szellemi megkönnyebbülésével együtt. Vagy lehet, hogy papírmunkái túlságosan elfoglalják, és nem veszi észre a kertjében növekedő zöld fákat és füvet. Ám valószínűleg valahol a szíve mélyén emlékszik arra, hogy létezésünkért a Föld növényvilága a felelős. A fotoszintézis csodája nélkül kevés hő, belélegezhető levegő és fogyasztható táplálék lenne. Ahogy ez az emlék egyre inkább elhomályosodik, távolodik elménk tudatos részében, civilizációnk annál közelebb jut az elbukáshoz. Ez a fejezet a zöld növények ökoszisztémánkban betöltött szerepéről szól, valamint arról, hogy a klorofill, azaz a növény vére milyen összefüggésben áll az emberi vérrel. Magáról a klorofill természetéről, valamint a modern földművelés és táplálkozás hiányosságainak a kapcsolatáról is szó esik meg. Ha nem ügyelünk a zöld életre: a füvekre, a fákra és egyéb növényekre, azaz összefoglalóan a természet értékeire, hajlamosak leszünk visszaélni velük - saját kárunkra. Ahol a zöld életet teljesen kiirtják, a belvárosok szegénynegyedeiben és a börtönökben, ott az elmebetegség és az erőszakosság mindennapossá válhat. Los Angeles lakosai évekkel ezelőtt fölismerték a zöld növények és a fák jelentőségét. Egy helyi természetvédelmi csoport - a Zöld Emberek - megállapítása szerint, ha nem léteznének fák és zöld növények milliói, megszámlálhatatlan város lenne lakhatatlan a szennyezettség miatt. Kalifornia állama megbízta a Zöld Embereket egymillió szmognak ellenálló

fa ültetésével, mivel a meglévő fák közül rengeteg haldoklik. Japán tudósok kijelentették, hogy az emberek és az ipar fenntartásához sokkal több oxigénmennyiség szükséges, mint amennyit a környező zöld növények biztosítani tudnak. Ha Dél-Amerikában az Amazonas-környéki őserdők nem termelnének, és a széláramlatok nem szállítanának állandóan oxigént, a Japánhoz hasonló országok oxigénhiányban szenvednének. Viszont az Amazonas őserdői rohamosan zsugorodnak a papír- és egyéb fából készült termékek gyártása miatt, ezáltal a teljes légkörünk oxigéntartalma is csökken. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy megfeledkezzünk róla: a levegőnek és az éghajlatnak a minőségét mindenütt a zöld növényvilág határozza meg. A NÖVÉNY VÉRE Mondhatni, ami az embernek és az állatnak a tüdő, az a Földnek a zöld növényvilág, csak fordítva működik. Mégpedig azért, mert a növények széndioxidot lélegeznek be, és oxigént lehelnek ki, míg az emberek és az állatok a széndioxidot kilélegzik, az oxigént pedig beszívják. Tökéletes életközösség. Évekkel ezelőtt Dr. Hans Fischer és társai Nobel-díjat kaptak a vörös vérsejtekről szóló munkájukért. Kutatásaik közepette a tudósok észrevették, hogy az emberi vér, amely minden egyes sejthez oxigént szállít, molekuláris szinten gyakorlatilag azonos a klorofillal. Az emberi test vörös vérsejtjeinek jellegzetessége az oxigénszállító vörösvértest, melynek központi magja ásványi vaselemet tartalmaz. Ugyanakkor a legtöbb zöld növény jellegzetessége a klorofill, melynek magjában magnézium található. A alábbi ábra részletesen bemutatja a két molekula meglepő hasonlatosságát:

1930-ban Dr. A. Zin kimutatta, hogy a klorofill-injekció emeli a szokásos vörösvértest számmal rendelkező állatok vörös vérsejtjeinek számát. A Liverpooli Egyetem két tudósa, J. H. Hughs és A. L. Latner még tovább mentek. Az 1936-ban a JOURNAL OF PHYSIOLOGY című folyóiratban megjelent tanulmányukban beszámoltak naponkénti vércsapolással vérszegénnyé tett állatokról. Miután a vörösvértest szintjüket a normális felt alá csökkentették, tíz csoportra osztották szét őket. Öt csoport kontroll-állat egyáltalán nem kapott klorofillt. Azok, akik feldolgozatlan vagy nyers, finomítatlan klorofillt kaptak, mintegy ötven százalékkal meg tudták növelni a vörösvértest regenerációjuk sebességét, és az eredeti vérértékeiket hozzávetőlegesen két hét alatt megközelítették. Ezalatt a szintetikus klorofilit kapó csoport nem mutatott javulást a regeneráció sebességében. A tanulmány végén a tudósok megállapítása így hangzott: Úgy tűnik tehát, hogy az állati test képes a klorofilit vörösvértestté alakítani. Erre a célra a nyers, finomítatlan klorofill bizonyult a legjobbnak. Régebben egy-két orvos használta a klorofillt a vérszegénység kezelésére. De nem kell feltétlenül vérszegénynek lenni: a vörös vérsejtek növelése jobb vérkeringést, a sejtek tökéletesebb oxigénellátását és a test gyors

kitisztulását eredményezheti. Tapasztalataim legalábbis ezt bizonyítják. Így a szervezet (például az agy, mely a testben rendelkezésre álló oxigén huszonöt százalékát hasznosítja) az oxigént gyorsan föl tudja használni. A búzafülé segítségével a vérbe áramló oxigén ösztönzi többek között az immunrend-szer, azaz a természetes betegségmegelőző és -leküzdő eszközünk megerősödését. Más szavakkal: a búza-fű használatával a vér gazdagabb, a test pedig egészségesebb lesz. A KLOROFILL Talán kíváncsi arra, pontosan mi is a klorofill. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a sarjadó növényekben található zöld (néha bíborvörös) pigment, festékanyag. Vagy - ahogy korábban már említettem - a növény vére. Dr. Bircher, a híres svájci Bircher-Berner Klinika megalapítójával együtt azonban én is vallom, hogy a klorofill nem más, mint sűrített napenergia. A növények levelei a napfényt energiává alakítják át, és a rostokban tárolják. Akik húst esznek vagy tejet isznak, napenergiához csupán másodkézből jutnak, miután a tehén átalakította tejjé vagy hússá. A búzafülében található szárazanyag hetven százaléka megmunkálatlan, nyers klorofill. A búzafűből (és a nyers zöldségekből, a zöld hajtásokból és növényekből) koncentrált naperőhöz juthatsz, méghozzá első kézből. Dr. Bircher a zöld leveles zöldségekből és füvekből sajtolt levek gyógyászati értékének nyílt szó-szólója volt. A klorofill - mondta - javítja a szív működését, és kedvező hatással van az érrendszerre, a belekre, a méhre és a tüdőre. Ezért figyelembe véve serkentő tulajdonságait, páratlan erősítőszer. Pontosan ugyanaz az erő, amelytől a fák gyökerei és a fűcsomók idővel képesek átverekedni magukat a járdák cementjén, most elérhető a mi szervezetünk számára is a búzafű és egyéb zöld levek formájában. E létfontosságú erő hiánya a felelős mai betegségeinkért. Bármennyire is elhanyagoljuk a zöld növényeket az étrendünkben és az életünkben, szükségérzetünket sohasem törölhetjük ki tudatalatti emlékeinkből és fiziológiai rendszereinkből. AZ ÚJ ZÖLD FORRADALOM Sokan a jövő tudományától várnak választ a problémáikra, azonban az alapkutatások csökkenőben vannak, és rengeteg kísérletezés az ipar felé

terelődik. Vajon bízhatunk-e igazán a tudományban, hogy eligazít bennünket az életben? Kétségtelenül nagyon sokat köszönhetünk az elmúlt száz esztendő tudományos eredményeinek, viszont ahogy környezetünk egyre szennyezettebbé válik, és a rákban elhalálozottak aránya továbbra is nő, egyetlen reményünk az marad, ha testünket erősebbé és egészségesebbé tesszük. Erősebb, egészségesebb testet kizárólag a nyers, zöld étellel és búzafűvel teli étrend, egy kevés torna, valamint helyes, körültekintő hozzáállás eredményezhet. A sokat dicsért zöld forradalomnak köszönhetően az utóbbi évtizedekben a legkülönfélébb növények bő terméshozamában gyönyörködhetünk. Ez a zöld forradalom előre megfontolt volt, ám az általuk forradalminak és tökéletesítettnek nevezett mezőgazdasági technikák mögött szűklátókörű gondolkodás is megbújik, és a pozitív eredmények az emberi egészségre nézve korlátozottak. Rengeteg javított gabonatermést vágóhídra tenyésztett állatok etetésére fecsérelnek el, ráadásul a modern, iparosított mezőgazdaság romba dönti a termőföldeket. Azonkívül a vegyszeres gyomés rovarirtó szerek, valamint a műtrágya ártalmas a szervezetünkre. Én évek óta annak az új zöld forradalomnak vagyok a szószólója, amely sokkalta személyesebb. Csupán arról szól, hogy vezessük be otthonunkba a zöld növényeket és eledeleket, valamint a füvet. Egyáltalán meglepő, hogy élünk meg, annyira kevés zöldséget, gyümölcsöt és nyers ételt fogyasztunk. Élelmiszereink nagy részét kemikáliákkal dúsítják. 1977-ben az Egyesült Államok arra a kétes hírnévre tett szert, hogy a történelem során ő az első nemzet, amely étrendjének ötven százalékát feldolgozott árucikkekből állítja össze. Az előre feldolgozott élelmiszerek ilyen fokú fogyasztása veszélyes; ez a degenerációs betegségek (amelyek közül sokat gyógyíthatatlannak titulálnak) járványokkal vetekedő mértékét eredményezte. Ennek fényében hogyan is hihetjük annyira öntelten, hogy tökéletesíthetjük a természetet? Voltaképpen egy új zöld forradalomra van szükség napjainkban. Olyanra, amely nem csak a természet fáinak és zöld növényeinek újratelepítésével foglalkozik, hanem a friss, zöld ételek és a búzafülé használatával a nemzeti véráramot is kitisztítja. A MAI TERMŐTALAJ ÉS AZ ÁSVÁNYOK Az ételeink termesztésére használt termőföldnek komoly figyelmet és törődést kellene kapnia. Évente több ezer hektárnyi termőtalaj nem csak tönkremegy, hanem hozzánk hasonlatosan vitalitását is elveszíti. Amikor a föld ásványianyag tartalma szegényes, tápanyagokban hiányos gabona terem rajta. Életben gazdag termőföld nélkül a gazdák mindjobban

rákényszerülnek különböző műtrágyákra és a vegyszeres permetekre, hogy életben tartsák csenevész növényeiket. A friss étel színe és íze termőtalajának ásványi értékét tükrözi. Vette-e már valaha a fáradságot, hogy az idényen kívül forgalomba hozott paradicsomot, kukoricát, uborkát vagy bármely egyéb növényt összehasonlítsa azzal, amit helyben termesztettek? Még egy ínyenc is felismeri a különbséget a helybeli gazdaságokban érlelt, illetve az áruházakban télen vásárolható paradicsom között. A cékla és a vérnarancs természetes pirossága, a káposzta vagy a fű zöldje telítettebbé és mélyebbé válik, ha maga a termőföld kiegyensúlyozott és élettel teli. Sajnálatos módon a gyümölcsöket és a zöldségeket sok esetben mesterségesen színezik. Ezeknek a növényeknek általában alig van ízük. A vegyszerrel kezelt zöldségeket és gyümölcsöket egy elhízott emberhez lehet hasonlítani, aki súlyát vízzel duzzasztott, ugyanakkor a szokásosnál kevesebb ásványi anyagot és vitamint tartalmazó, felesleges zsírral és szénhidrátokkal vette föl. Honnan juthatunk ásványi anyagokhoz, ha egészségesen akarunk táplálkozni? Bizonyosan nem félkész ételekből, húsból, cukorból, fehér kenyérből vagy vajból. Legjobb forrásaik a szervesen termesztett szárazföldön növő és tengeri zöldségek (főleg a mélyzöldek), a zöld hajtások és a búzafű. A biogazdák az új zöld forradalom részesei. Nem használnak műtrágyát, rovar- vagy gyomirtó szereket, sokkal inkább a gabonaforgatásra (a gabonamaradványok komposztálására), továbbá a rovarok, gyomnövények és más kártevők szabályozásának élettanilag biztonságos eszközeire építenek. A biogazdák természetes ásványokkal, földigilisztával és talajenzimekkel gazdagítva serkentik a talaj termékenységét. A szerves földben termesztett élelmek kiegyensúlyozottak, fogyasztásuktól egészségesek, nyugodtak leszünk. Mindamellett az utóbbi években sokan, akik nem kedvelik a zöldségeket, ásványi anyag szükségletük fedezésére tablettához folyamodtak, ami viszont veszélyes lehet, és zavart okozhat a testben. Ha valaki nem szereti a zöldségeket, sokkal jobb megoldás levet készíteni belőlük (leginkább a búzafűből), és azt meginni. Mivel a búzafű és más zöld növények szinte a legjobb étrendi alapú forrásai az ásványi anyagoknak, rövidesen aligha fogjuk kevesebbel beérni.

BARBARA MOORE KIVÉTELES TELJESÍTMÉNYE Néhány éve figyelemmel kísértem a Barbara Moore-ról szóló tudósításokat, aki útra készülődött: San Franciscótól egészen New Yorkig gyalogolt. Úgy tervezte, hogy negyvenöt nap alatt eléri a Big Apple-t, miközben füveken és vadon termő növényeken kívül mással nemigen fog táplálkozni. Barbara Moore az elmúlt évek alatt sokszor utazott Svájcba, hogy gyalogtúrákat tegyen az Alpokban. Hosszú vándorlásai alatt füveken, vadon termő növényeken és hóból olvasztott vízen élt. Egyszer keresztülgyalogolta Angliát is (vagyis néhány ezer mérföldet), és közben fenntartotta öt-hat mérföldes lépéshosszát napi tizenhat-tizennyolc órán át. Ötvenhat évesen Moore asszony megtörte azt az általános tévhitet, hogy húsra és sok-sok főtt ételre van szükségünk ahhoz, hogy erősek és teherbíróak legyünk. Aznap, mikor San Franciscóból elindult kimerítő transzkontinentális, maratoni gyaloglására, újságírók tanúsága szerint csupán banánt és egy üveg zellerlevet vitt magával. Ezek voltak az üt menti füvekből él ehető növényekből álló étrendjének egyetlen kiegészítői. Negyvenhat nappal később Moore asszony ünneplő barátok és meglepett riporterek kíséretében New Yorkba érkezett. 3. A BÚZAFŰ KLOROFILLJÁNAK MŰKÖDÉSE A Természet jót nevethet az ember úgynevezett tudományos ismeretein, amíg a fűszálat nem hasznosítja. Thomas A. Edison A zöld növények aktív összetevőiről az évek alatt sok elmélet látott napvilágot. Ám a mai napig nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogyan és miért működik a növényben található klorofill, az abscisic sav és az enzimek sokasága. Mégis rengeteg módját ismerjük annak, hogy ezek az anyagok miképpen segíthetnek az embereknek és az állatoknak. Ebben a fejezetben bemutatjuk a klorofill bámulatos vértisztító és -építő tulajdonságait, hatását a vérkeringésre és az oxigénellátásra, valamint szerepét a máj méregtelenítésében és regenerációjában. Test-szagtalanító sajátosságáról is szólni fogok, azonfelül a hatodik és a nyolcadik fejezet a búzafűnek sajátos betegségekre gyakorolt hatásairól szól. Társadalmunkban hatalmas nyomatékot kap a tisztaság, így szinte csoda, hogy ennyire keveseket érdekelnek a belső piszok okozta gondok. Miután

évek óta szennyezett környezetben élünk, nem kellene annyira naivaknak lennünk, hogy azt higgyük, tökéletesen semlegesítettünk minden mérget, amelyet az ételeinkkel megettünk, a vízzel megittunk, és a levegővel belélegeztük. Igazából egyetlen élő lélek sem marad a környezeti kockázatoktól érintetlen. A légáramlatok mérgező szintű ólmot, kadmiumot és szénmonoxidot szállítanak, melyek káros hatással vannak a májunkra, a tüdőnkre és az anyagcsere folyamatára. Csapvizünk klórral és nátrium-fluoriddal szennyezett, s ezek fejfájást és émelygést okozhatnak. Az áruházakban vásárolt élelmiszerek kémiai adalékokat, többek között fémnitrátokat, monosodium glutamátot, Nutrasweetet (vagy aszpartamint), fehérítőszereket, továbbá olyan szintetikus antioxidánsokat tartalmaznak, mint a BHT és a BHA. Ez mind csupa olyan anyag, amely allergikus reakciókat válthat ki, azonkívül túlságosan igénybe veszi a májat és a kiválasztásban résztvevő szerveket. Csak mostanában vizsgálják behatóan a levegőben, az ételekben és a vízben található szennyező anyagok ártó hatását. Kegyetlen eredmények születnek. Az adalékok közül néhány karcinogén (rákot okozó) vagy mutagen (azaz képes megváltoztatni a géneket vagy a DNS-t, és befolyásolhatja a későbbi nemzedékeket). Mivel ezeket a dolgokat a környezetünkben nem mindig sikerül elkerülnünk, legokosabb, ha megerősítjük a testünket annyira, hogy együtt tudjunk velük élni, s ne ők pusztítsanak el minket. A klorofill minden más élelmiszernél vagy orvosságnál jobban meg tud védeni bennünket a karcinogénektől. Úgy működik, hogy megerősíti a sejteket, méregteleníti a májat és a véráramot, és vegyi úton semlegesíti magukat a szennyezést okozó elemeket. Josihide Hagivara doktorral együttműködő japán tudósok fölfedezték, hogy a fiatal füvekben lévő enzimek és aminosavak hatástalanították a 3,4 benzpirénnek (a füstölt halban és a faszénen sült húsban található vegyületnek) a karcinogén és mutagén hatását. A füvek enzimei a gépkocsik kipufogójában lévő különféle nitrogén-vegyületek mérgező hatását is semlegesíteni látszottak. A Genetika Japán Kutató központjának (JAPAN RESEARCH CENTER OF GENETICS) vezetője, Cuneo Kada szerint ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy a füvek anyagcseréje az állatokénál és emberekénél kifinomultabb, valamint bizonyos méreganyagokat hatékonyabban semlegesít. Személyes tapasztalatom, hogy a búzafülé étrendbe való beiktatásával megvédhetjük magunkat a szennyeződésektől.

A következő enzimek, a superoxid-diszmutáz (SOD), a proteáz, az amiláz és a kataláz felettébb hatékonynak tűnnek a test védekezésének megerősítésében. Nemrégiben Dr. Csiu-Nan Lai szintén ezzel kapcsolatos kísérleteket folytatott a Texasi Egyetemen. Dr. Lai kimutatta, hogy a búzafülé igencsak antimutagén. Emellett anti-neoplasztik képességeket is mutatott (tumor elleni küzdőképességet), ami szintén gátolja a sejtromboló anyagok tevékenységét, ám a szokásos gyógyszerek mérgező hatása nélkül. HOGYAN TISZTÍTJÁK A VERT A BÚZAFŰ ENZIMEI A fülében található rengeteg aktív összetevő tisztítja a vért, és semlegesíti a sejtekben tárolt mérgeket. Szeretek az emberi testre egy óriási, biológiailag aktív gyógyszergyárként gondolni. A bőr alatt vegyi folyamatok és reakciók milliói mennek végbe egyidejűleg. E kényes anyagcsere műveletek legtöbbje mögött az enzim ereje rejlik. Sokáig katalizátornak tekintették őket, viszont manapság már sok tudós megértette, hogy az enzim több puszta kiegészítő anyagnál: maga az életerő. Legyen szó akár a megvágott ujjad gyógyításáról, akár egy-két kilónyi fogyásról, a tényleges munkát az enzimek végzik. Tulajdonképpen minden cselekvés, a gondolkodástól kezdve az emésztésen át a lábad megmozdításáig, enzimek ezreinek a tevékenységét igénylik. Az enzimek legfőképpen a vértisztítás folyamatához nélkülözhetetlenek. Két alaptípusú enzimet alkalmazhatunk a vér, azaz tulajdonképpen a test tisztításának és újraépítésének folyamatában. Az első csoport a velünk született (belső) enzimek, amelyek a szervezetünkben találhatók meg. Ez a csoport jókora, intenzív méregtelenítésre alkalmas, viszont a kor előrehaladtával elhasználódik. Rövid életüket meghosszabbíthatjuk, ha a velünk született enzimeket megsegítendő étrendünket kiegészítjük külső enzimekkel, amelyek például a búzafűiében is fellelhetőek. A füvekben található számtalan enzim jótékony hatásából csak ügy vehetjük ki a részünket, ha nyersen esszük meg őket. A főzés az élelmiszerek enzim-tartalmának száz százalékát elpusztítja. Az enzimek munkájának egy bizonyos mennyisége is elvész, ha az ételeket hosszabb időre levegőn hagyjuk, feldolgozzuk vagy aszaljuk. Ezért javaslom, hogy otthon termesszük a saját búzafüvünket, és igyuk is meg nem sokkal a préselés után.

Az enzimek mellett a búzafű aminosav láncokat (polipeptideket) és bioflavonoidokat (vitaminokkal kapcsolatos összetevőket) is tartalmaz, amelyek szinten segítik a vér és más szövetek tisztulását. Az aminosavak egyenesen a vérbe szívódnak fel. Ott semlegesítik a mérgező elemeket: a kadmiumot, a nikotint, a stronciumot, a higanyt vagy a polivinil kloridot úgy, hogy átváltoztatják őket oldhatatlan sókká, amelyeket a test könnyebben el tud távolítani. Így az aminosavak a sejtek anyagcseréjét is serkentik. A flavonoidok úgyszintén méregtelenítik a sejteket, valamint megelőzik azok romlását. HOGYAN ÉPÍTI FÖL A VÉRT A BÚZAFŰ, ÉS HOGYAN SERKENTI AZ EGÉSZSÉGES VÉRKERINGÉST A búzafűlé folyékony oxigént tartalmaz. Az oxigén létfontosságú eleme számtalan folyamatnak a testben: serkenti az emésztést (az étel oxidálódását), a tiszta gondolkodást (ugyanis az agy a test oxigénellátásának a huszonöt százalékát hasznosítja) és a vér védekező oxidálódását (vagyis védekezését az anaerob baktériumok ellen). Elősegíti a jobb véráramlást is, s lényegében a test minden sejtjét táplálja. Dr. Arthur Robinsonnal, a Linus Pauling Intézet alapító társa beszélgetésünk során említette, hogy a búzafűlé magukat a véredényeket tűnik tágítani. Ez azt jelenti, hogy kiszélesíti az ereket, hogy a vér könnyebben átáramolhasson rajtuk. A fokozott keringés jobb ellátást jelent a sejtek számára, valamint a hulladék eltávolítása is hatékonyabb. Mindkét folyamat fontos a test gyógyulására és újjáépülésére nézve. Dr. Otto Warburg, egy német biokémikus Nobel-díjat nyert egy tanulmányáért, melyben nyilvánosságra hozta fölfedezését, hogy a rákos sejtek oxigén jelenlétében nem tudnak létezni. Ezért úgy gondolta, hogy a hatékonyság érdekében minden rákterápiának emelnie kellene a vér oxigéntartalmát, különösképp a rákos daganat helyszínén. Később meg bővebben szót ejtünk a búzafű és a rák összefüggéseiről. Számos állati és emberi alanyon folytatott kísérlet bizonyította, hogy a klorofill eredményesen kezeli a vérszegénységet (alacsony vastartalmat). Az Egyesült Államokban a serdülőkoron túli nőknek a harminc százaléka nagy valószínűséggel vérszegény. A férfiaknál a vérszegénység aránya ötvenéves kor fölött kezd emelkedni. A betegség főbb tünetei a kimerültség és az étvágytalanság. Egészséges, vasban bővelkedő vér termeléséhez az olyan kulcsfontosságú vitaminoknak, mint a B12 és a folsav, az ásványi anyagoknak, mint a vas, a