HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT - rendelettel jóváhagyandó munkarész - NAGYMÁNYOK község Önkormányzat Képviselõtestülete 17/2008. (VIII.12.) rendelete A Község helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról (a 10/2007(V.25.) rendelettel egységes szerkezetben) A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Nagymányok nagyközség Önkormányzatnak Képviselõtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet területi hatálya Nagymányok nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a mûtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) elõírásai alkalmazandók. (3) Szabályozási elemek: a.) I. rendû szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok, területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására elõírt eljárással lehet megváltoztatni, kivéve a c., pontban rögzített esetet), b.) II. rendû szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplõ elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására elõírt eljárással lehet megváltoztatni), c.) III. rendû szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetõk): Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható: az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védõsávok és területek, telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a területfelhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út. Önkormányzati határozatban módosítható:
a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban, illetve rendeletben meghatározható: a sajátos jogintézmények köre. (4) A rendelet a HÜBNER Tervezõ KFT 08/2008. 1 munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3, V-4 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes. I. FEJEZET Az engedélyezés általános szabályai 2. (1) A képviselõtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bõvíti. (2) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemrõl szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni. (3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhetõ. A tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. 3. Az építési engedélykérelmekhez a jogszabály szerint (a jelenleg hatályos jogszabály szerint 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet) egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelmérõl szóló (HÉSZ 28. 3. bekezdés) elõírásokat valamint a 45/2004 (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerint az építési és bontási tervlapot. 2 Geológiai és bányászati általános elõírások 4. (1) Ha az építési tevékenység 100 m2 alapterületet és 3 m vastagságot meghaladó bevágást érint, akkor mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokkal kell lehatárolni a partfal peremvonalát kísérõ, nem beépíthetõ területsávot (védõsáv). (2) Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat és a meglévõ építményeket hatásterületükkel nem érinthetik. (3) Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait, továbbá az új építmények: létesítésükkel nem gátolják a felszíni vizek természetes elfolyását, a meglévõ épített környezetre káros hatásokat nem gyakorolnak, (4) Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen. 1 Módosította a 17/2008. (VIII.12.) sz. rendelet 2 Kiegészítette a 17/2008. (VIII.12.) sz. rendelet
(5) Az egykori meddõhányó-, bánya és feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálattal kell megalapozni. (5) Mélyfekvésû, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása elõtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kõzettér állapotát. Felszín alatti építmények létrehozásának feltételeit a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni. (6) Geotechnikai, mérnökgeológiai szakvélemény megállapításai és javaslatai ismeretében kell összeállítani az építési engedélyezési tervet, ha: az építési terület felszínmozgásra hajlamos vagy annak kialakulásával veszélyeztetett területen belüli (a szerkezeti-, szabályozási tervlap tartalmazza) a tervezett építmény helye alábányászott területen belüli elhelyezkedésû (a szerkezeti-, szabályozási tervlap tartalmazza) az építési területen a lejtõszög a 10 -ot meghaladja, az építési terület alápincézett, az építmény 2 m-nél nagyobb nyitott kõzetfallal érintkezik az építmény 3 m-nél nagyobb vastagságú tereprendezéssel létesül (bevágás, feltöltés) (7) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben kell bevonni a Bányakapitányságot : a meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes terület beépítését kezdeményezik, 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építmény létesül, 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintõ tereprendezéssel jár az építkezés vagy a tereprendezés (feltöltés, bevágás), a felsoroltakon túlmenõen azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezõ vagy az Önkormányzat kedvezõtlen, az altalajjal összefüggõ jelenségeket észlel. (8) Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés elõtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történõ megvalósítását engedélyeztetni kell. (9) A jelenleg hatályos jogszabályok szerint ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhetõ. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányságság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 5. (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály (a jelenleg hatályos jogszabály szerint 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet) 3 kötelezõen meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6. 1/b. bek.). (2) Az építési övezeti, övezeti elõírásoknak nem megfelelõ épületek abban az esetben bõvíthetõk, ha: nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt; 3 Kiegészítette a 17/2008. (VIII.12.) sz. rendelet
vízszintes irányú bõvítésük nem jár a hatályos elõírások szerint megengedhetõ beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; függõleges irányú bõvítésük nem növeli tovább a hatályos elõírások szerint megengedhetõ építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetõségét, a bõvítést a szomszédos épületektõl betartandó távolságok nem korlátozzák. (3) A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérõen építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyezõ területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhetõ, ha: a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, b) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtetõ vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhetõ, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtetõ kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni). (4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-elõkészítés, közmûvesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. (5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhetõ, amelynek közterületrõl, vagy magánútról gépjármûvel közvetlenül történõ megközelítése biztosított. (6) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. Telekalakítási rendelkezések 6. (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti elõírások szerint kell megállapítani. (2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek elõírt legkisebb szélességénél. (3) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetõnek minõsülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos elõírásoknak felelnek meg. (4) Az egész telekre kiterjedõ telekalakítási engedély településtervezõ irányításával készített terv alapján adható ki. 1 ha-nál nagyobb földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is. (5) A mezõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha elõzetesen az egész tömbre kiterjedõ elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság, valamint ha a telekalakítás következtében nem romlanak a talajvédõ gazdálkodási feltételei. Közterületek használata 7. (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelõ célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetéstõl eltérõ használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) A község közterületein engedélyezhetõ eltérõ használat az alábbi lehet: a) hirdetõ (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdetõ és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhetõ el. Az épület homlokzatán 1 m 2 -nél nagyobb felületû hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhetõ el. b) árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése, c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltõállomás) kialakítása, d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése, e) szobor, díszkút elhelyezése, f) távbeszélõ fülke elhelyezése, g) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építõanyag tárolás, h) rendezvények épületei. Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40. -a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közmûvek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja. (4) A közterületek eredeti rendeltetésétõl eltérõ használatának idõtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetõleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza. Az építmények elhelyezése, kialakítása 8. (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsõsorban egyedi tervezésû - építmények építhetõk, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építõanyagok sajátosságainak megfelelõen alakítottak ki. (2) Az egy telken lévõ építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. (4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bõvülhetnek. (5) Amennyiben a szomszédos építmények között tûztávolságot nem lehet tartani, és az egymás közötti telepítési távolság nem elégíti ki az OTÉK elõírásait, akkor tûzvédelmi szempontból a távolság meghatározásához igazságügyi tûzvédelmi szakértõtõl szakértõi véleményt kell beszerezni. (6) Az elõírásoknak nem megfelelõ kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhetõ a tûzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. (7) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthetõ, de: a) az építési telken csak az építési helyen belül létesíthetõ, b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetõkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. -ában rögzítettek szerint, a terepszint alatti fõfunkció (pl. üzlet, mûhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhetõ épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
c) terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévõ építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia, és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince- és üregviszonyait, d) jelentõs bevágásokkal, tereplépcsõkkel tagolt illetve a terven jelölt felszínmozgásos területek beépítése elõtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit. A felszínmozgásra hajlamos területrészeken belüli vagy azokra kiterjedõ területekre vonatkozó elõírások: felszínmozgásra hajlamos területrészeken építmények kialakításának feltételeit mérnökgeológiai geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni. Az építész tervezõnek az engedélyezési tervdokumentációban külön nyilatkoznia kell arról, hogy az építmény hosszú távú állékonysága és mechanikai szilárdsága biztosított, mivel számításba vette az építési hely altalajára/teherviselõ rétegére jellemzõ felszínmozgásra való hajlamot. Ha az építmény alapterülete meghaladja a 150 m 2 -t, vagy az építményen kívüli pincetér nagysága több mint 50 m 2, akkor két lépcsõs engedélyezési eljárást kell lefolytatni (elvi építési és építési engedélyezési). (8) Az építési helyen belül az épületet az építési engedélyezési eljárás során úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen. (9) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezõgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezõgazdasági területeken belül nem helyezhetõ el. A közmûvesítés mértéke, közmûvek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje 9. (1) Közmûvesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közmûvesítettségûnek minõsülnek, azaz a) a közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz) b) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) a közüzemi szennyvízcsatorna szolgáltatás, d) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés együttes meglétét kell biztosítani. (2) Az új területek beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, de különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépítése. (3) Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés elõtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történõ megvalósítását engedélyeztetni kell és a létesítményeket ki kell építeni. (4) A közmûvek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a mûködésük által megkövetelt védõterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. (5) Ahol nincs kiépített csatornahálózat, ott a szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos elõírások mérvadók. A felhagyott szennyvíz gyûjtõtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követõen 60 napon belül meg kell szüntetni. (6) A közmûvek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti elõírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
(7) A nyomvonalas közmûvek tervezõinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító, a nyomvonal jellegû építmények keresztezésérõl és megközelítésérõl szóló rendeletek és közlemények elõírásait. (8) A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az irányadók. 4 Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen 10. (1) Állattartó épület ott létesíthetõ, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetõvé teszi. Az állattartási rendelet korszerûsítését jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban el kell végezni. (2) A meglévõ gazdasági épületek állattartási épületté történõ átalakítási, bõvítési munkái is építési engedélyhez kötöttek. (3) Betartandó a függelékben meghatározott jogszabályban foglaltak, mely az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendõ elõírásokat tartalmazza. (4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védõtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben (függelék) foglaltakat kell figyelembe venni. 5 Jármûvek elhelyezése 11. Az OTÉK 42.. (10), (11) bekezdésben, a várakozó helyek kialakítására és számára vonatkozó, szabályoktól való eltérést önálló parkolási rendeletben kell meghatározni. Tûzvédelem 12. (1) Az építmények közötti tûztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl (OTÉK) szóló korm. rendelet 36. (1)-(3) bekezdésében foglaltakat. (2) Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülõ építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (OTÉK 52. ) a tûzbiztonságra elõírt a) e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tûzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet (3) A település tûzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tûzoltás elõfeltételeit az oltóvízzel kapcsolatos elõírás szerint kell kialakítani, illetve biztosítani. 6 4 Kiegészítette és módosította a 17/2008. (VIII.12.) sz. rendelet 5 Kiegészítette a 17/2008. (VIII.12.) sz. rendelet 6 Kiegészítette és módosította a 17/2008. (VIII.12.) sz. rendelet
II. FEJEZET A belterületi határ megállapítása 13. (1) A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történõ megerõsítését követõen lehet. (2) A tervezett belterület bõvítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd: 1. 3. bekezdés c. pontja). Településszerkezet, területfelhasználás 14. A szabályozási terv a) a nagyközség közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözõ területfelhasználási egységekre osztja fel; b) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözõ építési övezetekbe sorolja; c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözõ övezetekbe sorolja; d) az építési övezeteket, illetõleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minõsülõ területekre osztja. 15. (1) A nagyközség beépítésre szánt területén a következõ területfelhasználási egységek vannak: a) lakóterület (falusias, kisvárosias lakóterület) Lf, Lk, b) vegyes terület (településközont-, központi vegyes terület) Vt, Vk, c) gazdasági terület (ker.-i, szolgáltató, valamint egyéb ipari terület) Gksz, Gip, d) különleges terület K. (2) A nagyközség beépítésre nem szánt területén a következõ területfelhasználási egységek vannak: a) közlekedési, közmûelhelyezési, hírközlési terület: KÖ, b) zöldterület: Z, c) erdõterület: E, d) mezõgazdasági terület: M, e) vízgazdálkodási terület: V.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás 16. (1) Lásd 1. 3. bekezdést. (2) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke. (3) Megjegyzés: a.) az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendõk, b.) a K jel a kialakult állapotra utal (beépítési mód, telekméret, építménymagasság). c.) szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhetõ épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa (lásd: HÉSZ 9. 8. b) pontja). (4) A jelenlegi közterület felöli telekhatár amennyiben a terv másként nem rendelkezik kötelezõ szabályozási vonalnak tekintendõ. (5) A településközpont vegyes területen belül az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb üzemi tevékenységi csoportok nem engedélyezhetõk a településképi szempontból zavaró látványú tevékenységek, a 3 jármû/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb (3,5 t önsúlyú tehergépjármû), vagy a 3,5 t önsúlyú gépjármûnél nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjármûvet igénylõ tevékenység, a tevékenység jellegébõl eredõen nagy kiszolgáló- és vendégforgalmat gerjesztõ, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minõségét kedvezõtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltõ tevékenységek, a területen újonnan nem engedélyezhetõ: áruszállítás, fuvarozás, gép- és autókölcsönzés telepei autófényezõ mûhely, autóbontó mûhely (telephely terület) autókereskedelem, autómosó (telephely terület) mezõgazdasági gépjavító mûhely (telephely terület) akkumulátor töltõ, javító, újrafeldolgozó mûhely (telephely terület) gumiszerelõ, javító mûhely (telephely terület) tüzelõ- és építõanyag telep kisgépkölcsönzõ iroda jármûõrzõ telep közúti jármûjavító, karbantartó, szervízelõ mûhely (telephely terület) közúti jármû villamossági szerelõ mûhely (telephely terület) asztalos mûhely (telephely terület) fafeldolgozó, megmunkáló mûhely (telephely terület) fémmegmunkálás, fémfeldolgozás és felületkezelés mûhely (telephely terület) öntõ (telephely terület) lakatos mûhely, karosszéria lakatos (telephely terület) könnyûipari termék feldolgozó, raktározó mûhely (telephely terület) vegyipari termék készítõ, feldolgozó (telephely terület) mészégetõ (telephely terület) kelmefestõ, vegytisztító (telephely terület) bognár, kádár (telephely terület)
élelmiszer feldolgozó mûhely (telephely terület) raktárak, nagykereskedések, árulerakatok telepei galvánüzem telep szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltató mûhely (telephely terület) kõfaragó, mûkõgyártó és betonelem elõregyártó mûhely (telephely terület) pék üzem (telephely terület) A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI Falusias lakóterület (Lf) 17. (1) A területen az OTÉK 14. (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetõk el. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhetõ gazdasági célt szolgáló épületekre mezõés erdõgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmûipari építmény vonatkozó szabályok: (2.1) A gazdálkodási célú épület ha a telken lakóépület is van nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél. (2.2) Gazdálkodás céljára elsõsorban a meglévõ gazdasági épületeket kell felhasználni. (2.3) A meglévõ gazdasági épület felhasználásakor a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévõ közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, b.) a gazdasági épület telekhatáron álló vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén falán, tûzfalán a telekhatárra nézõ nyílást, természetes, vagy mesterséges szellõzõ berendezést meg kell szüntetni. (2.4) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelõen oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhetõ el. (2.5) A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsûrök is elhelyezhetõk, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást. (3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m. (4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák: Lf-1 jelû építési övezet: József A. u. (kialakult) Lf-1 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 45 m A beépítési mód - csoportházas A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K-6,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 %
Lf-2 jelû építési övezet: Újtelep Lf-2 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 450 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K -13 m A beépítési mód - ikresen csatlakozó A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % Lf-3 jelû építési övezet: falu Lf-3 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 800 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K -15 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % Lf-4 jelû építési övezet: meglévõ illetve új telekosztások Lf-4 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K-600 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K-15 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % Lf-5 jelû építési övezet: Bányász u. Lf-5 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K-1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K-18 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 5,5-6,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % Lf-g jelû építési övezet: garázsok Lf-g jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret 150 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m A beépítési mód oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % A Lf-g jelû építési övezetben az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3. (5) A területre vonatkozó részletes elõírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megõrzése érdekében csak olyan építmények építhetõk, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományai-
hoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezõ kérheti az állami fõépítész állásfoglalását. Keresztcsûrök zártsorúan is építhetõk, fenntarthatók, újjáépíthetõk. b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építõanyagok (tetõfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. c) A héjalás cserép, vagy cserép jellegû, a környezethez illeszkedõ színezésû legyen. d) Lakóépülettõl különálló épület (gazdasági épület) kialakult állapot kivételével legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelõ kialakítású, anyaghasználatú lehet. (6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,6. Kisvárosias lakóterület (Lk) 18. (1) A kisvárosias lakóterület sûrû beépítésû, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzõen 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen az OTÉK 12. (2)-(4) bekezdésekben szereplõ építmények helyezhetõk el. (3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák: Lk-1 jelû építési övezet: falu Lk-1 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 350 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K -15 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 45 % A zöldfelület legkisebb mértéke 20 20 % a.) Az Lk-1 jelû építési övezetben a hagyományos, kialakult karakter megtartandó, a lakóépületek csak fésûs, vagy hajlítottházas beépítési forma szerintiek lehetnek úgy, hogy a melléképületek az adott oldalhatáron közvetlenül csatlakoztathatók legyenek. b.) Az épülettömeg szélessége max. 8,00 m. Az épületek a hosszanti tömegirányokkal párhuzamos nyeregtetõvel fedhetõk le. c.) Az épületek utcai homlokzatán tetõtéri erkély, lodzsa nem létesíthetõ. d.) Az épületeket elõkert nélkül, illetve az utcában kialakult elõkerti szélességgel kell elhelyezni.
Lk-2 jelû építési övezet: Öregtelep (Bartók, Mikszáth, Bocskay u.) Lk-2 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 140 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 8 m A beépítési mód - ikresen csatlakozó A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 60 % A zöldfelület legkisebb mértéke 20 20 % Lk-3 jelû építési övezet: Öregtelep Lk-3 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 270 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 6 m A beépítési mód - zártsorú A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 20 40 % Településközpont vegyes területe (Vt) 19. (1) A területen az OTÉK 16. -ában megnevezett építmények helyezhetõk el kivéve a HÉSZ 16. (5) bekezdésében felsorolt tevékenységek létesítményeit. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont területe tartozik. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák: Vt-1 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 600 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 12 m A beépítési mód - szabadon álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 4,5-7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 10 20 % Vt-2 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 300 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 12 m A beépítési mód - oldalhatáronálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 4,5-6,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 70 % A zöldfelület legkisebb mértéke 10 20 % (4) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók. (5) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetõk, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományoktól idegen anyagok (kerámia, színes üveg, fém, pala, stb.) alkalmazása kerülendõ. (6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2.
Központi vegyes területe (Vk) 20. (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsõsorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 16. (2)-(4) bekezdésekben szereplõ építmények helyezhetõk el. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák: Vk jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 20 m A beépítési mód - oldalhatáronálló Zártsorú A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 4,5-7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 75 60* % A zöldfelület legkisebb mértéke 100-20 % B%/2 * kívéve az iskola ahol 25%. Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz) 21. (1) A területen az OTÉK 19. -ában megnevezett építmények helyezhetõk el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következõ területek tartoznak: a Petõfi utcától délre és keletre, a Béke utcától nyugatra, Fenyves u. és Nagy Sándor u. mentén lévõ terület. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: Gksz jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K-500 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K-18 m A beépítési mód - oldalhatáron álló* A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 50 % A zöldfelület legkisebb mértéke 20 20 % * oldalhatáron álló építési helyen belül lehet szabadonálló is (4) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elõ-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. -a szerint kell meghatározni. (5) Az elõkertben max. 15 m 2 nagyságú portaépület elhelyezhetõ. (6) Az övezetben jelölt erdõsávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani beültetési kötelezettség alapján. (7) Az építési engedélyezési tervdokumentációkat a teherviselõ altalaj helyzetét és adottságait tisztázó, valamint az építés-hidrológiai viszonyokat feltáró talajmechanikai szakvélemény ismeretében szükséges összeállítani. (8) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,2.
Egyéb Ipari gazdasági terület (Gip) 22. (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetõk el. (2) A területen az OTÉK 20. (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetõk el. A területfelhasználási egységben elsõsorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezõgazdasági építmények helyezhetõk el. (3) A területen nem helyezhetõ el: egészségügyi, szociális épület, (4) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következõ területek tartoznak: a volt brikettgyár üzemi területei ( gyár és készlettér területe ) a volt meddõhányó alatti, a 932 hrsz-ú úttól D i irányba esõ területek, a vasúttól délre, a település dél-keleti meglévõ illetve tervezett területei, valamint a település északi, már meglévõ üzemi területe és annak bõvítése. (5) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázat tartalmazza: Gip-1 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K-2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K-25 m A beépítési mód - oldalhatáron álló* A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K-10,0** m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 25 % * oldalhatáron álló építési helyen belül lehet szabadonálló is ** technológiai indokoltság alapján az építési hatóság ennél nagyobb értéket is engedélyezhet Gip-2 jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K-1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K-18 m A beépítési mód - oldalhatáron álló* A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K - 7,5** m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 25 % * oldalhatáron álló építési helyen belül lehet szabadonálló is ** technológiai indokoltság alapján az építési hatóság ennél nagyobb értéket is engedélyezhet (6) A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához tömbönként telekalakítási terv készítendõ (TATK). (7) Az építési engedélyezési tervdokumentációkat a teherviselõ altalaj helyzetét és adottságait tisztázó, valamint az építés-hidrológiai viszonyokat feltáró talajmechanikai szakvélemény ismeretében szükséges összeállítani. (8) Az övezetben jelölt erdõsávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani beültetési kötelezettség alapján. (9) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,2.
Mezõgazdasági üzemi területek (Gmg) 23. (1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévõ és tervezett mezõgazdasági üzemek területei tartoznak (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok stb.) (2) A területen elsõsorban a mezõgazdasági mûveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetõk el. (3) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következõ területek tartoznak: a település északi, meglévõ gazdasági területéhez illetve a lakóterülethez csatlakozó terület. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési elõírások: Gmg jelû építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 30 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság* - 6,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 50 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 25 % A területfelhasználási egységben az elõkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az OTÉK 35. 1-4 bekezdése szerinti értékek. (5) A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, szárító, felvonótorony stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. (6) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védõtávolságokon kívül elhelyezkedõ lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelõ hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. (7) Az építési övezetben a telkeken jelölt védõerdõsávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani. (8) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5. Különleges területek (K) 24. (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendõ építmények különlegessége miatt (jelentõs hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külsõ hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektõl eltérnek. (2) A területen az építési övezetek fõ rendeltetésének megfelelõ, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetõk el. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák: K-hu jelû építési övezet (hulladéklerakó) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - szabályozási terv m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - szerint m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 9,0 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % (4) Az építési övezet a település közüzemi hulladéktároló- és kezelõ telepét foglalja magában. K-t jelû építési övezet (temetõ) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 4,0* m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % * Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény. K-sp jelû építési övezet (sportterület) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K-7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % (5) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,4. K-p jelû építési övezet (pincesorok) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kialakult m mélységi mérete - m A beépítési mód - zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 90 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 0 % Az övezetben lévõ lakott présházakat a szabályozási terv jelöli. Az övezetben további lakás nem létesíthetõ. (6) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is õrzendõ. A tetõidom nyeregtetõ, oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett), az oromfali tetõnyúlás legfeljebb 30 cm lehet. A tetõ hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. A tetõ héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. A tetõtérbeépítés az általános elõírások megtartásával történhet. Az utcai homlokzaton az oromfalon csak maximum 1 m 2 -es méretû nyílás készíthetõ. Az utcával párhuzamos gerincû épületek tetõfelületén az utca felõl csak maximum 0,50 m 2 felületû háromszögû, vagy íves kialakítású tetõablak helyezhetõ el. Az épületek közötti legkisebb távolság bármekkora lehet az egymást követõ feltételek betartása mellett: az utcára merõleges gerincû beépítés esetén a hagyományosan kialakult épülettávolság biztosítandó, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincûek, az épület egyik végfala tûzfal, de legalább olyan nyílás nélküli oromfal legyen, amelyen éghetõ anyagú tetõszerkezeti elem nem nyúlik túl,
ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merõleges gerincû, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincû épület mindkét végfalán alkalmazni kell. (7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0. K-b jelû OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - szabályozási terv m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - szerint m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 5 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % (8) Az építési övezet a település területén mûködõ kõbányák területeit foglalja magában. A bányák területén csak a bánya üzemeléséhez szükséges létesítmények építése engedélyezett. - K-k jelû övezet: kálvária A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI Közlekedési, közmûelhelyezési, terület 25. (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. (2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba esõ meglévõ épületeken mindennemû építési tevékenység a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhetõ. (3) A közutak építési területének legkisebb szélességét ahol a szabályozási terv másként nem jelöli az OTÉK 26. (2) bekezdés szerint kell biztosítani. (4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai mivel közlekedési és közmû létesítmények a meglévõ szélességek mellett elhelyezhetõk a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak. (5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthetõ, amennyiben ahhoz az út- és közmûkezelõk, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak. (6) Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági elõírások betartásával helyezhetõk el. (7) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védõtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgála-
tot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges mûszaki és szervezési intézkedéseket. (8) A dûlõutak szélessége kialakult, új dûlõút minimális szabályozási szélessége 8,0 m. (9) Közterületen való építkezés, közmû- és útépítés nem károsíthatja a meglévõ és tervezett növénysávot. A Fák védelmérõl szóló 21/1970 (VI.21.) kormányrendelet betartása kötelezõ. (10) A fásításhoz alkalmazható fajok õshonosak legyenek. (11) 18 m szabályozási szélességet elérõ közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni. (12) A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza: kategóriája az út jele, neve meglévõ tervezett tervezési osztálya szabály. szélessége (m) övezeti 6534 út átkelési szakasza gyûjtõút II. rend. B.IV.b-B 16-22 KÖu-1 Petõfi S. u. nyugati szak. fõút 65166 út gyûjtõút B.V.c-C 16 KÖu-2 Liszt F. u. Petõfi S. u. keleti szak. gyûjtõút B.V.c-D 9-14 KÖu-2 Dózsa Gy. u. É - D kiszolg.út gyûjtõút B.V.c-D 10-15 KÖu-2 Malom u. kiszolg.út gyûjtõút B.V.c-C 15 KÖu-2 József A. u. kiszolg.út gyûjtõút B.V.c-D 10-15 KÖu-2 Erkel, Kölcsey, Jókai u., kiszolgáló út K.VIII.C 14-20 KÖu-3 Ady E. u. keleti szak. Perczel, Katona J., Bányász u. kiszolgáló út K.VIII.C 16 20 KÖu-3 Táncsics, Ságvári, Rákóczi, Vörösmarty kiszolgáló út B.VI.d-D 6 12 KÖu-3 u., Ady u. É D Zrínyi, Kossuth, Hunyadi árok kiszolgáló út K.VIII.C 14-20 KÖu-3 mellett, Dózsa Gy. u. K - Ny Hunyadi másik, Béke u., kiszolgáló út B.VI.d-D 8 12 KÖu-3 Kossuth u. szûkületei Alkotmány, Asztalos, Zalka, Mezõ, kiszolgáló út K.VIII.C 12 16 KÖu-3 Arany J. u. déli szak. Bem, Arany J. u. északi szak. kiszolgáló út B.VI.d-D 6 9 KÖu-3 Várfõ, Móricz, Árpád, Bocskai, kiszolgáló út B.VI.d-D 7-10 KÖu-3 Mikszáth, Bartók u. Szigligeti, Fenyves, Nagy S., kiszolgáló út B.VI.d-C 6 12 KÖu-3 Klark, Munkácsy u. tervezett lakóutcák kiszolgáló út B.VI.d-C 12 KÖu-3 tervezett bánya út kiszolgáló út K.VIII.C 10-15 KÖu-3 mezõ- és erdõgazdasági egyéb út K.VIII.C 10-15 KÖu-3 forgalmú utak temetõ és pincesor felé vezetõ gyalogutak gyalogút B.X 4 KÖu-4 jele
Zöldterület 25. (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak. (2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetõk el. (3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (4) A közparkokban az OTÉK 27. (4) és (5) bekezdése szerint helyezhetõ el építmény. (5) A meglévõ és újonnan létesítendõ zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (6) A Fák védelmérõl szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelezõ. (7) A zöldterületeken történõ tevékenységek során különös tekintettel kell lenni a fákra. Védelmükrõl, pótlásukról, ápolásukról a tevékenységet végzõnek gondoskodnia kell. (8) A település összes zöldterületének mérete nem csökkenhet. Erdõterület 26. (1) Az erdõterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m 2 vagy annál nagyobb kiterjedésû, erdei növénytársulásokkal borított földterület. (2) A szabályozási terven az erdõterületek elsõdleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev), egészségügyi, szociális, turisztikai (Ee) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át. Ev elsõdleges rendeltetésûre kell változtatni a Nemzeti Ökológia Hálózat-, és Tájképvédelmi Övezetében lévõ erdõk rendeltetését. Ezt az erdõk üzemtervezésekor figyelembe kell venni, és az illetékes Mg-i Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósággal és az illetékes táj-és természetvédelmi hatósággal egyeztetni kell. (3) Az erdõterületeken az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmények helyezhetõk el. (4) A terv erdõterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak: - Eg - gazdasági rendeltetésû erdõterületek, - Ev - védelmi (védett és védõ) rendeltetésû erdõterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet, - -Ee egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésû erdõterületeken 3%-os beépítettséggel, az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmények helyezhetõk el. - A földrészleteken létesítendõ épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények magassága. Indokoltságot és eltérés mértéket az építési hatóság engedélyezhet. - Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelõen egyszerû tömegû, 30-45 hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedett kialakításúak lehetnek. (5) Ahol az erdõ adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhetõ. A véderdõ létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésû erdõben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhetõ. (6) Az Eg jelû területeken 100 000 m 2 -t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmények helyezhetõk el.