LESENCETOMAJ község Településfejlesztési koncepció kiegészítése Gubacsi malom és Laktanya területek Elfogadva 2014. február 5-én Megrendelő: Lesencetomaji Község Önkormányzata 8318 Lesencetomaj, Kossuth L. u. 51. Tel.: +36 87 536-035 E-mail: polgarmester@lesencetomaj.hu Tervező: Akcióterv Mérnöki Iroda Kft 9730 Kőszeg, Bechtold I. u. 7. Tel/fax.: +3670/41-30-431 E-mail: modulor.gergye@t-online.hu 2014. február 5.
A településfejlesztési koncepciót megalapozó vizsgálat 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.10.7. Energiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat 1.12.2.2. tájhasználat értékelése 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék 1.12.3.3. ökológiai hálózat 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 2
1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 1.14.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek 1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. funkció, kapacitás 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom 1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag 1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület 1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes 1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely 1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet 1.14.6.8. nemzeti emlékhely 1.14.6.9. helyi védelem 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti 1.15.3.2. kötöttpályás 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 1.15.5. Parkolás 1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) 1.16.1.2. szennyvízelvezetés 1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 1.16.2. Energia 1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) 1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 1.16.2.3. az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. talaj 1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek 1.17.3. levegőtisztaság és védelme 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés 1.17.5. sugárzás védelem 1.17.6. hulladékkezelés 3
1.17.7. vizuális környezetterhelés 1.17.8. árvízvédelem 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. építésföldtani korlátok 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei 1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek 1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. árvízveszélyes területek 1.18.2.2. belvízveszélyes területek 1.18.2.3. mély fekvésű területek 1.18.2.4. árvíz és belvízvédelem 1.18.3. egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) 1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a településveszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 3.1.1. A folyamatok értékelése 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 3.3.2. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Településfejlesztési koncepció kiegészítés I. A településfejlesztési koncepció jövőképe 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése 2. Célok 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre 3. Kiinduló adatok a továbbtervezéshez 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 4
3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére 4. A megvalósítás eszközei és azok nyomonkövetése 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére 5
Önkormányzati döntés a koncepció elfogadásáról 6
A településfejlesztési koncepció kiegészítést megalapozó vizsgálat 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Lesencetomaj Veszprém megye nyugati részén, a Keszthelyi-hegység északkeleti oldalán, a Tapolcaimedence szélén, a Lesence-patak mellett terül el. A Tapolcai járás része. Csak közúton közelíthető meg, ezek közül a 84-es főút és a Tapolcára menő 7301 jelű összekötő emelendő ki. A koncepció kiegészítésével érintett tervezési területek a volt 7301 jelű összekötő út, ma már 77-es főút mentén találhatóak az igazgatási terület keleti szélén. Az egyik a volt laktanya terület, amely a központi belterülettől távol (4 km-re), de Tapolca belterületéhez simulva helyezkedik el. Korábban honvédségi funkciót töltött be. Később az állam a tulajdonosi jogokat a települési önkormányzatnak adta át. A barnamezős terület két részre osztható, a beépítéssel nem rendelkező nyugati vonulat, azaz az egykori lőtér, míg a keleti felén az egykori laktanya területe. A másik tervezési terület a Lesence-patak és a 77-es főút út és Lesence-patak találkozásánál fekszik, a Gubacsi malom. Itt jelenleg is turisztikai hasznosítás folyik, amelyet erősíteni kellene. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A település a 2000. évi CXII. törvénynek (továbbiakban: Balaton tv.) hatálya alá tartozik. A koncepció kiegészítése figyelemmel van a hatályos Balaton törvényben rögzített térségi övezetekre és olyan javaslattal él a jövőbeni területfelhasználás helyes megválasztására, amely ezen jogszabály előírásait kielégíti. A koncepció kiegészítés szempontjából talán legfontosabb, hogy a tervezési terület a volt laktanya vonatkozásában település térség (pl: 088/7 hrsz), míg a tőle nyugatra lévő volt lőtér 088/8 hrsz kivett területe egyedileg meghatározott térség területéhez tartozik. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény (OTrT) övezetei közül az alábbiak érintik Lesencetomaj módosítással érintett részterületeit: Országos ökológiai hálózat övezete - 3/1. számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - 3/3. számú melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3/5. számú melléklet Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete - 3/6. számú melléklet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - 3/7. számú melléklet Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete - 3/8. számú melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - 3/9. számú melléklet 8
Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete - 3/11. számú melléklet 2000. évi CXII. Törvény Lesencetomaj község igazgatási területét érintő országos és térségi fejlesztési elképzelések, övezetek, elképzelések: 2000. évi CXII. Törvény - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról- (továbbiakban: Balaton törvény) alapján. a. Szerkezeti Terve Országos Területrendezési Terv- Az Ország Szerkezeti terve A tervezés szempontjából talán legfontosabb, hogy a volt laktanya vonatkozásában település térség (pl: 088/7 hrsz),erdőgazdálkodási térség míg a tőle nyugatra lévő volt lőtér 088/8 hrsz kivett területe egyedileg meghatározott térség, mezőgazdasági térség területéhez tartozik. Ennek megfelelően a 088/7 hrsz területén kissé érintve a 088/8 hrsz-t került vizsgálható beépítésre szánt terület, így akár gazdasági jellegű területfelhasználás kijelölésére és az egyedileg meghatározott térség területén pedig sport, szabadidő, turisztikai cél megjelölése. 9
A Balaton törvény szerinti erdőgazdasági övezet lehatárolása a tényleges erdőterületek határainak és használati módoknak megfelelően kell majdan vizsgálni és pontosítani. A mezőgazdasági térséghez tartozó területeket a területfelhasználás jelegének megfelelőn kell vizsgálni és lehatárolni. A Gubacsi malom területe mezőgazdasági térség övezetébe fekszik. A mezőgazdasági térség övezetének terület 1020 ha-t ölel fel a község határában. Annak 1,2 ha-s csökkentése 0,11 %-s eltérést mutat, amely megfelel a törvényben foglaltaknak. Btv 2/A. 15. települési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévő beépítésre nem szánt területeknek az együttese, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket; A volt laktanya tervezési területen áthalad a tervezett 77. sz. főút új Tapolcát elkerülő nyomvonala. A kijelölésénél a Balaton törvény nyomvonalát vettük figyelembe, ez azonban kismértékben eltér a Tapolca város rendezési tervében rögzített nyomvonaltól (Tapolcán kissé délebbre halad attól). Tekintettel arra, hogy kicsiny szakaszt érint Lesencetomaj község igazgatási területén a 77-es főút javasolt új nyomvonal, így a csatlakozásánál Tapolca város rendezési tervét vettük figyelembe: Egyéb vonatkozásban a tervezési területek mentén a 77-es főút megegyezik a volt 7301 jelű összekötő út nyomvonalával. A Balaton törvény szerinti erdőgazdasági övezet lehatárolása a tényleges erdőterületek határainak és használati módoknak megfelelően kerül pontosításra. b) Magterület övezete (Ö-1), Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), Puffer terület övezete (Ö-3) 10
Magterület, ökológiai folyosó és puffer területek övezete A laktanya tervezési terület határa mentén találunk pufferterület övezetét. A tervezési terület erdőgazdálkodási térségként jelölt részletek lehatárolását a bejegyzett erdőhatározat szerint kell elvégezni. A lőtér területet nem érinti az övezet területe. A Gubacsi malom esetében a Btv 25. -a szerinti feltételek fennállnak. A terület történelmi beépítéssel bír, jelenleg falusi turizmus céljára hasznosítják. Az itt kialakítást nyert szálláshely szolgáltató illeszkedik a puffer terület által támasztott követelményeknek. Az érintet két ingatlan művelésből már kivont terület. c) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3) A Gubacsi malom területét érinti a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3) területe új beépítésre szánt terület kijelöléséhez szükséges a területrendezési hatósági eljárás lefolytatása az 1996. évi XXI. tv 23/D. (3) bekezdése értelmében. A területrendezési hatósági eljárás lefolytatását, illetve a 2003. évi XXVI. tv 12/A -ában foglalt +/- 5 %-os eltérési szabály alkalmazását a jogszabályok lehetővé teszik. 11
A 088/2; 088/3 és 088/4 hrsz-ú ingatlanok hasonlóan a volt laktanya tömbjéhez nem részei az E-3 jelű kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetnek. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3) Btv 41. A ki váló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító - agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; b) csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható. Btv 44. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek: a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési eszközökben kell lehatárolni; 12
b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak. d) Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), Kertgazdasági terület övezete (M-2), Erdőterület övezete (E-1), Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) A koncepció által érintett tervezési terüleleteken M-1 általános mezőgazdasági terület található a volt lőtér északkeleti szegletében, a 088/8 hrsz-ú ingatlan 7 ha-os részét érintve. Az övezet területéhez tartozó alrészlet 7 ha-os részén a lovasturizmus fejlesztésére, új gazdasági telep, birtokközpont kialakítására is sor kerülhet. Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), erdőterület övezte (E-2) Btv 39. (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1): a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; e) szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m 2 -t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál 13
nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m) 151 a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3) 152 A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. Btv 42. Az erdőterület övezetén (E-1): a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető; b) a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; c) a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad; f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető; g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. e) Világörökség és világörökség várományos terület 14
Világörökség várományos terület A koncepció kiegészítésével érintett területek Lesencetomaj község és Tapolca város területével egyetemben a Balaton törvény alapján világörökség várományos terület övezetének része. A helyi építési szabályzat meglévő és jövőbeni előírásait a jogszabály szerinti tájkép védelmét és kulturális örökség fennmaradását szolgáló előírásokkal is ki kell egészíteni. Btv 28. (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3) területét - a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni. f) Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1) A volt lőtér 088/8 hrszú területének északkeleti (7 ha-os) szögletének kivételével az egész telek, illetve a tervezési területen kívüli nyugati földrészletek is az övezet részét képezik. Az övezet területén jelentős beépítés nem található. Az övezet előírásait a rendezési terv készítésének szakaszában lehet figyelembe venni és érvényesíteni. 15
Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1) Btv 45. A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1): a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel; b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani; d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai A településfejlesztési koncepció kiegészítése szempontjából Tapolca város településszerkezeti és szabályozási tervei az irányadóak és figyelembe veendőek. Tapolca Város Településfejlesztési Koncepciója 1999-ben, 364/1999. (XI.23.) Kt. sz. határozattal került jóváhagyásra, majd 2008-ban az Északi és Déli Laktanya területére vonatkozóan módosításra került, az Északi Laktanya területét, mint gazdasági és településközpont vegyes, a déli Laktanya területét különleges turisztikai területként határozta meg. 16
A hatályos rendezési tervnek a Pannóni Z.Kft és Z.É. Műhely Városrendezési és Építészeti Kft által 2013-ban módosított tervdokumentációja tekintendő. Tapolca város rendezési terve is elsődlegesen a volt laktanya terület vonatkozásban fontosak, hiszen a laktanya egykoron egysége a közigazgatási terület határtól függetlenül és jövőbeni hasznosítás, infrastruktúra szerint is szerves összefüggést alkot. Tapolca város rendezési terve a volt laktanya tömb területén lévő lakótelepet egykori tiszti lakásokat nagyvárosias lakóterületbe sorolta. A lakóterületet kiszolgáló garázsvárost Gksz-g jelű kizárólagos területfelhasználású övezetként jelülte. A laktanya Lesencetomajhoz simuló részét pedig Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként sorolta be. Átmenti zóna a lakóterület és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület között a településközpont vegyes terület észak-déli irányú sávja. A kijelölt területfelhasználások alkalmasak változtatás nélkül az igazgatási szempontból és tulajdonjogilag ketté vágott terület gazdasági célú fejlesztésére, az új közlekedési rendszer és közmű infrastruktúra kiépítésére. A Balaton törvény szerint a város rendezési terve jelöl egy 77-es főút tervezett nyomvonalat. Ez azonban 200-250 m-el délebbre van ábrázolva, mint a törvényben szereplő. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció megállapításai Lesencetomaj község Településfejlesztési koncepcióját 2003-ban fogadták el. A hatályos településfejlesztési koncepció a laktanya területet honvédelmi célú hasznosítást irányozza elő. Az időközben megváltozott tulajdonjogi állapot, azaz a laktanya megszűnt, azt Lesencetomaj önkormányzata megkapta. A volt lőtér vonatkozásában szintén honvédelmi célú hasznosítást irányozta elő. Ez egyezik a Balaton törvény övezeti előírásaiban rögzítettekkel. A hatályos koncepció a Gubacsi malom jövőképét nem rögzítette. Ezért itt ki kell egészíteni azzal, hogy az idegenforgalmat jelenleg is szolgáló funkció illeszkedjék a település turisztikai kínálatába. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Lesencetomaj község Településszerkezeti terve a 45/2004. (V. 25.) határozattal került megállapításra. Lesencetomaj község Szabályozási terve és Helyi építési Szabályzatát a 12/2004. (V.25..) önkormányzati rendelettel fogadták el. A módosítását a 9/2005.(XI.9.) és 26/2005. (XII.22.) önkormányzati rendeletekkel fogadták el. A laktanya tömb tervezési terület határos Tapolca város területével így annak, rendezési tervével, amelyet legutóbb a 69/2013.(IV.26.) KT határozattal és a 18/2013.(IV.29.) önkormányzati rendeltével módosítottak. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai Laktanya terület: 17
Lesencetomaj község északkeleti határán, Tapolca város igazgatási határa mentén találjuk a volt honvédségi területeket. A hatályos szerkezeti tervben mezőgazdasági és erdőgazdasági terület, külterület szabályozási terven M-3 jelű mezőgazdasági és erdőgazdasági övezet. A valóságban a 088/7; 088/8; 088/2; 088/3; 088/4; 088/5; 0115; 0117; 0120; 0122; 0124; 0125 hrsz ingatlanok kivett területek. A 088/7 hrsz ingatlanon találunk erdő alrészleteket, melyeket jelen eljárásban készülő rendezési terv is változatlanul erdőként fog besorolni. Gubacsi malom: A község igazgatási területének keleti oldalán, a 7301 jelű összekötő út és Lesence patak találkozásánál egy szálláshellyé alakított malom épületegyüttese található. A 0306 és 0284/16 hrsz ingatlanok a hatályos szerkezeti terv szerint mezőgazdasági terület, a külterület szabályozási terv szerint M-3 jelű mezőgazdasági övezetben fekszik. 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, foglalkoztatottság A népesség számának alakulása (forrás: KSH) Állandó népesség Lakónépesség 1980 1990 2001 2011 1980 1990 2001 2011 2013 Lesencetomaj 1231 1147 1175 1181 1149 1109 1135 1130 1167 A lakónépesség alakulása az elmúlt években (forrás: KSH) Év Lakónépesség 2007 1153 2008 1138 2009 1134 2010 1142 2011 1120 2012 1126 2013 1167 18
Lesencetomaj Lakónépesség 1180 1170 1160 1150 1140 1130 1120 1110 1100 Lesencetomaj 1090 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Év A népesség alakulása Lesencetomajon A népesség növekedés alapja a bevándorlás pozitív irányú népességmozgás, azaz az elvándorlást meghaladó mértékű bevándorlás. A természetes fogyás évente 15-18 fővel csökkentené a település népességét. A Tapolcai járásban 34 256 fő élt, Lesencetomajban a járás népességének 3,2 %-a lakott. A település népessége az elmúlt évtizedekben nem mutatott jelentősebb változást. A rendszerváltást követően kissé növekvő trend, míg az elmúlt évtized elején kismértékű csökkenés volt megfigyelhető. A népesség számát torzíthatja a településen működő otthon lakóinak száma. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) -14 15-39 40-59 60-69 70- Összesen Férfi Nő Lesencetomaj 122 336 421 111 140 1130 556 574 Háztartások száma 347, családok száma 262. Száz háztartásra jutó foglalkoztatott 106. 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakások száma 375 db, ebből lakott 332, nem lakott 43. A településen 3 üdülő található. A községben 369 fő foglalkozatott (32,65 %), 41 munkanélküli (3,6 %), 477 inaktív kereső (42,2 %) volt. A Tapolcai járásban ugyanez úgy nézett ki, hogy 13 763 foglalkozatott (40,1 %), 1916 munkanélküli (5,5 %), 11 089 inaktív kereső (32,3 %) volt. 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 19
1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) Civil szervezetek: Lesencetomaj és Lesencefalu Gyermekeiért Közalapítvány, Nyugdíjas Klub, Énekkar, Polgárőrség, Sportegyesület, Vöröskereszt helyi szervezete. 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) A településen általános iskola, napközi otthonos óvoda, közös önkormányzati hivatal, művelődési ház, háziorvosi rendelő, fogorvosi rendelő, védőnői tanácsadó, gyógyszertár, postahivatal működik. A Művelődési Ház 2012-ben IKSZT pályázat keretében újult meg. 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2013. június 12-én készült el. Megvalósítása folyamatban. 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Lesencetomaj község területén az alábbi vállalkozásokat tartják nyílván. Egyéni Rt. Kft. Gt. Bt. Zrt. Nyrt. db 15-16 - 1 9 1 foglalkoztatottak 6-25 - - 17 közszolgáltató - - 1 - - 3 1 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A községben jelentősebb, sok munkahelyet biztosító vállalkozások nem találhatóak. A volt laktanya területén bérbeadás keretében egy-egy vállalkozás működik. A működésük a bizonytalan rendezési tervi besorolás és állapot miatt nem lehet figyelembe venni. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok A volt laktanya területe állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került átadásra. A közel 140 hektáros vagyon hasznosításának előkészítése, részbe értékesítése a települési önkormányzat döntése alapján történhet. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A települési önkormányzat tulajdonában álló csatornahálózat üzemeltetésére az önkormányzat a DRV Zrt-vel kötött üzemeltetési szerződést. A települési szilárd hulladék gyűjtését és szállítását szerződés alapján a keszthelyi Városüzemeltető Kft oldja meg. A község részt vesz az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulásban, melynek célja a települési hulladék környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gyűjtése, szelektálása, kezelése, megsemmisítése. 20