I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. 1.. A rendelet hatálya

Nádudvar város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008.(IV.30.) önkormányzati rendelete Nádudvar város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról 123 A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7 (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Nádudvar város igazgatási területére terjed ki. 4 (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. Évi LXXVIII. Törvény, valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) számú Kormány rendelet, a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. 5 2.. Belterületi határmódosítás (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T 2 és T 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal. (2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. (3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZben meghatározott övezeti szabályozás érvényes. (4) A külterületi lakott helyek beépítésre szánt területként kezelendők. 1 Módosítva a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelettel 2 Módosítva az 1/2012.(I.26.) Önkormányzati rendelettel 3 Módosította a 8/2013.(IV.05.) önkormányzati rendelet 4 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 5 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 3.. A terv területének fölhasználása (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint a) beépítésre szánt területek 1. lakóterület, ezen belül 1.1. kertvárosias lakóterület Lke 1.2. falusias lakóterület Lf 2. vegyes terület 2.1. településközponti vegyes terület Vt 3. gazdasági terület, ezen belül 3.1. kereskedelmi szolgáltató terület Gksz 3.2. egyéb iparterület Gip 4. különleges terület K, ezen belül 4.1. városi idegenforgalmi és szabadidő centrum 4.2. nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek, vásártéri piac 4.3. sport és rekreációs területek 4.4. hulladékkezelők területei 4.5. honvédségi területek 4.6. különleges mezőgazdasági üzemi területek 6 b) beépítésre nem szánt területek 1. közlekedési és közműterületek, ezen belül 1.1. kötöttpályás közlekedési területek KÖk 1.2. közutak KÖú 2. zöldterületek, ezen belül 2.1. közpark KP 3. erdőterület, ezen belül 3.1. védőerdő Ev 3.2. gazdasági erdő Eg 4. mezőgazdasági területek, ezen belül 4.1. kertes mezőgazdasági terület Mk 4.2. általános mezőgazdasági terület Má 4.3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák 5. vízgazdálkodási terület V 6. különleges területek K, ezen belül 7 6.1 nagykiterjedésű közmű területek 6.2 temető területek 6.3 bánya területek 7. Természetközeli területek Tk 8 kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek határozzák meg és határolják le. 6 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 7 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 8 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

4.. Szabályozási elemek (1) A szabályozási terv jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza. (2) A szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. 9 (3) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladják meg az érintett kisebb övezet területének 20%-át. 10 5.. A telkek beépítésének feltételei (1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető. (2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. (3) A közművesítettség mértéke: a.) A kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. b.) A településközponti vegyes, kisvárosias lakó és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. A teljes közművesítés kiépítéséig legalább részleges közműkiépítés biztosítandó. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. (4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. (5) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat szabványok szerinti kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonos kötelezettsége. (6) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet. A kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges, a településközponti vegyes, kisvárosias lakó és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. (7) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni. 6.. Építéshatósági eljárások (1) Építési engedély kérelmekhez helyi védelem alatt álló építmény, ill. műemléki jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében a magasabb rendű jogszabályok11 alapján kell eljárni. 12 (2) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a rendezési terv módosításával Képviselőtestület által jóváhagyott közterület építési terv (HÉSZ 30. (6) e) pont szerint tartalmazza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni. 9 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 10 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 11 Jóváhagyáskor a módosított 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 12 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

(3) Törölve. 13 (4) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit. (5) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el. (6) Törölve. 14 (7) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve a kábel tv erősítőket) védelemmel érintett terülteken (országos vagy helyi) nem létesíthetők. Egyéb, védelemmel nem érintett területeken új átjátszó állomások, új tornyok, vagy új épületre helyezett berendezések csak akkor létesíthetők, ha műszaki dokumentációval igazolták, hogy meglévő tornyokon, vagy már működő berendezésekhez kapcsolódóan a berendezés nem helyezhető el a szükséges lefedés biztosítására. 15 (8) Árvíz és belvízveszélyes illetve nagyvízi mederrel érintett területek sajátos előírásai: 1617 a) Belvízveszélyes és árvízveszélyes területeken, valamint a meglévő várostesthez kapcsolódó kialakult és tervezett fejlesztési területeken, amit a megyeterv jelenleg még nem kijelölt nagyvízi medre érint épületet és építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. b) A szabályozási terven jelölt belvízveszéllyel érintett területeken az épületeket nem lehet alápincézni, és a földszinti padlószint a meglévő terephez képest legalább1,0 méter magasságban legyen. c) Fokozottan árvízveszélyes területen új építés nem engedélyezhető. 18 Területi lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. d) Fokozottan árvízveszélyes területen minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni, a kialakult beépítésre szánt területeken az építési engedély kiadása előtt az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyását be kell szerezni. e) Fokozottan árvízveszélyes területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a mezőgazdasági területekre építési engedélyt kiadni nem lehet. (9) Energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül csak mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel: 19 a) a belterülettől és az országos természeti védettségű területektől legalább 800 méter, b) beépítésre szánt területtől, lakóépülettől és a közigazgatási határtól legalább 800 méter, c) országos út telekhatárától és közforgalmú vasút szélső vágányától legalább 150 m távolságra, d) az építmények magasságát legfeljebb 100 m. 7. A telekalakítás szabályai (1) A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően, valamint magasabbrendű jogszabályok alapján végezhetőek. (2) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve ha azt a HÉSZ 7. (8) bekezdésben megadottak lehetővé teszik. (3) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Azokban az esetekben amikor a meglévő beépített telek nem rendelkezik közterületi kapcsolattal és megközelítése csak szolgalmi joggal biztosított, teleknyél kialakítható. (4) A szabályozási terven jelölt út céljára történő lejegyzéseket előzetesen el kell végezni az építéshatósági eljárás során. (5) Csak meglévő zugokhoz kapcsolódóan, annak folytatásaként alakítható ki új, másodlagos közterület és onnan megközelíthető új telek vagy telekmegosztás. 13 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 14 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 15 Módosítva az 1/2012.(I.26.) Önkormányzati rendelettel 16 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 17 Módosítva az 1/2012.(I.26.) Önkormányzati rendelettel 18 21/2006.(I.31) Kormányrendelet. 19 Módosítva az 1/2012.(I.26.) Önkormányzati rendelettel

(6) Önálló, új zsákutcát, zsákzugot nem lehet kialakítani, kivételt képeznek azon övezetek, ahol a szabályozás ezt lehetővé teszi (Lke/2. funkcionális övezet). (7) Meglévő telek csak akkor osztható meg, ha a megosztás után egyik telek beépítettsége sem haladja meg az övezetben előírtakat, figyelembe véve a HÉSZ 8. (14) g, h, i pontjaiban megadott szabályokat is. (8) Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők. III. FEJEZET TERÜLET FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 8.. A területre vonatkozó általános előírások (1) Nádudvar város területén belül építési telket alakítani a terv és a HÉSZ szabályozási elemeinek, betartásával lehet. 20 (2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 9-13. -a másként nem rendelkezik. (3) Terepszint alatti építmények (kivéve a közmű műtárgyakat), a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a szabályozott minimális vagy annál kisebb telekterületen csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve), kivéve, ha egyéb (saroktelekre, átmenő telekre vonatkozó) előírás ezt lehetővé nem teszi. (5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. (6) Nem helyezhető el közterület felé eső homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége. 21 (7) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása 3 m megtartása mellett. előkertben: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel), oldalkertben: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel), kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel), kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, 20 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 21 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

kerti szabadlépcső és lejtő, kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel. (8) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi 4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet 5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók) 6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) 7. pince, pince felépítménye c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely: a) ELŐKERTEK 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. (Az előkert nem építési vonal az építési vonalat a terv külön szabályozza.) A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel. 2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. b) OLDALKERTEK Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával: Meglévő telek esetében: 1. Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása a KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire Lke 0 30 1.1 4,5 800 Lke 0 30 2.2 4,5 800 Lke 2 30 2.1 4,5 560 Lke Z 30 2.3 6,0 800 nem teljes zártsorúsítás esetében a FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire Lf 0 30 1.3 4,5 800 Lf 0 30 1.5 4,5 1400 Lf 0 30 1.4 4,5 600 a TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire vonatkozik Vt Z 40 1.1 7,5 600 Vt Z 40 1.2 6,0 600

nem teljes zártsorúsítás esetében. Vt Z 40 3.3 6,0 800 Vt Z 40 4.1 6,0 800 2. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása. a) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER: Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 méter kiülésű eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. ( A jelű ábra szerint) b) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER: A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével. Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgó távolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság mértékét. ( B jelű ábra szerint) c) A BEÉPÍTENDŐ TELEK SZÉLESSÉGE NAGYOBB MINT 14 MÉTER, DE KISEBB, MINT 16 MÉTER: Az oldalkert legkisebb mérete nem csökkenthető. Ha az építési oldallal szomszédos telken az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteren belül épület, vagy épületrész áll, úgy a b) pontban leírtak szerint kell eljárni 3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők: A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.) A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni. Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.

Az ábra értelmezése: a) Az oldalkerti méret csökkentése csak az újonnan beépíteni kívánt telekre érvényes, melyet az ábra középső telke szemléltet. b) A kialakult állapotokat az ábra jobb és baloldali telke szemlélteti. c) Szabálytalanul oldalkertbe melléképületet építeni nem lehet, az ábra a kialakult állapotot szemlélteti. d) A beépíteni kívánt telek oldalkerti méretének csökkentése és a csurgótávolság megtartása csak az átfedő homlokzatszakaszok távolságára, vagy a tervezett főépület egészére terjed ki, utána az OTÉK szerinti oldalkerti méreteket és épület elhelyezési szabályokat kell alkalmazni. c) HÁTSÓKERTEK A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel: 1. A kertvárosias és falusias lakóterületek: Lf 1... építési övezet esetében 50 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól Lke építési övezet esetében 40 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, 1... ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. 2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel d) ÉPÍTÉSI VONAL 1. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. 2. Az építési vonal mindenkor a szabályozási vonaltól mért távolságot jelenti. 3. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV = ÉV kötelező építési vonal az utcai telekhatártól építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva úgy értendő, hogy pl: ha a jelölés 0 Ev 2, akkor 0-2

m között csak előlépcső, előtető helyezhető el, az épület fő homlokzati síkját az utcavonaltól mérten 2m-re kell elhelyezni. ÉV építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól ÉV = K Kialakult építési vonal (10) A falusias és kertvárosias lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD a) Főépületek esetében 1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. 2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épületelhelyezés is lehetséges. 4. A lakóterületek saroktelkein -oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. 5. Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet. b) Melléképületek esetében A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓD a) A zártsorú, oldalhatáron álló jellegű beépítés esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület-elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és rá merőleges oldalhatáron álló épületszárny) és a hézagosan zártsorú épület-elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület-elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén (legalább 3,5 méter magasságú) kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését. (11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (12) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg. (13) a) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak. b) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8, (9) b), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető. c) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná az új épület szabályosan megépíthető. d) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható. e) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható. f) Kertvárosias és falusias lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű. g) A Gip/1 funkcionális övezeten belül a szabadonálló beépítési módtól eltérő kialakult beépítési mód megtartható és bővíthető. 22 22 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

III/A. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 9.. Kertvárosias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek. (2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. (2) bekezdés szerint, kivéve a 4. pontot, nem zavaró hatású kézműipari épület nem helyezhető el. (3) A kertvárosias lakóterületen belül az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 13.. (3) bekezdés szerint, kivéve a 4. pontot, üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (4) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: a) Az 1. Az 2. Az Lke 1. Lke 1. Lke 1. funkcionális övezet előírásai jelű funkcionális övezeten belül egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Az övezeten belül nyeles telek, vagy új zug nem alakítható ki. jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak: Lakó és gazdasági udvar zónája Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 25 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Sarokteleknél a távolságok a rövidebb telekoldalról számítandók. Gazdasági és kert zóna Az utcai telekhatártól számított 25 métertől számítandó zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 45méteren túl a telekrész nem beépíthető. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Sarokteleknél a távolságok a rövidebb telekoldalról számítandók. 3. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. (8) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja. b) Az Lke 2. funkcionális övezet előírásai 1. Az Lke 2. jelű funkcionális övezeten belül amennyiben a meglévő telek területe: Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m 2 Legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken egy lakóépület helyezhető el. Melléképület csak főépülettel egybe építve létesíthető. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. (8) bekezdés szerint.

Nagyobb, mint 500 m 2, de kisebb, mint 800 m 2 Legfeljebb háromlakásos lakóépület építhető. Amennyiben a meglévő telekmélység meghaladja az 50 métert, úgy a HÉSZ 10. (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni. Nagyobb, mint 800 m 2 Legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el. Amennyiben a meglévő telekmélység legalább 50 méter vagy azt meghaladja, úgy a HÉSZ 10. (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni. Lakó és gazdasági udvar zónája Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 25 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Sarokteleknél a távolságok rövidebb telekoldalról számítandók. Gazdasági és kert zóna Az utcai telekhatártól számított 25 métertől számítandó zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 45 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Sarokteleknél a távolságok rövidebb telekoldalról számítandók. 2. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. (8) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja. 3. Az övezeten belül a tömbfeltárás hagyományos módon, zugok létrehozásával történhet, akkor is, ha ezt a szabályozási terv nem tünteti fel. c) Az Lke 3. funkcionális övezet előírásai Lke 1. Az jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb négylakásos lakóépület építhető. 3. A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, az építési hely valamint az építési helyen belüli épületek közötti távolság figyelembevétele határozza meg. 2. Az övezet hosszú hagyományos telkei a vízfolyás melletti vegyeshasználatú útról feltárhatók, így megoszthatók. 3. az újonnan kialakított telkek mind egyedi, mind tömbtelkek is lehetnek. 4. Az övezeten belül az egyes újonnan feltárt lakóterületek csak feltételhez kötötten alakíthatóak ki, az alábbiak szerint: csak a vízrendezés, belvízelvezetés megoldása után, talajmechanikai szakvélemény függvényében kialakítható lakóterület telekalakítási terv készítése után kialakítható terület, melyet építészeti alátámasztó munkarész egészítsen ki a HÉSZ 6. (7) bekezdés szerint. Az építészeti alátámasztó munkarészt főépítész véleményezi és előterjeszti a képviselőtestületnek jóváhagyásra. (5). Az Lke területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása:

Lke a) Kertvárosias lakóterületen belüli zöldterület. Z A zöldterület a belvízcsatornák mentén húzódik, szélessége legalább 25 méter, illetve szabályozási terv szerinti övezeti határokkal, a lakóterület része. A város ökológiai rendszerének védett eleme. Növényzete a kialakult viszonyoknak és a tájhagyományoknak megfelelően alakítandó ki úgy, hogy a belvíz elvezető csatornák kezelése biztosítható legyen. (5) A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területen kijelölt lakóterületek kialakításának sajátos előírásai: A belvízveszélyes területek feltüntetése vízügyi szakvélemény alapján történt, melyet a terület rendezése és kialakítása előtt aktualizálni szükséges A területre vízrendezési tervet kell készíttetni, és a belvízveszélyt el kell hárítani. A területre telekalakítási terv készítendő, melyhez magassági adatokat is tartalmazó geodéziai felmérés és területismertető talajmechanikai szakvélemény készüljön. A terület és tereprendezés függvényében kell meghatározni a tervezett beépítések földszinti padlóvonalát A jelölt területeken alápincézett épület nem építhető. (6) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele beépít ési mód Kertvárosias lakóterület Lke 1. Lke O 30 1.1 4,5 800 Telekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb megenged ett szélesséterülefelület Telek- zöld- építmény (m) m 2 magasság % (m) O 16 800 50 4,5 30 legnagyobb beépítettség % Funkc.övezet Lke 2. funkcionális övezet Lke O 30 2.1 4,5 560 Lke O 30 2.2 4,5 800 O 16 változ ó O 20 változ ó 560 50 4,5 30 800 50 4,5 30 Lke Z 30 2.3 6,0 800 Z 20 változ ó 800 50 23 6,0 30 Lke 3. funkcionális övezet Lke O 30 3.1 5,0 600 O 20 600 50 24 5,0 30 23 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 24 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

10.. Falusias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek. (2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. (2) szerint, kivéve a 8. pontot, üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki. (4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. (8) bekezdés szerint lehetséges. (5) Újonnan kialakított lakótömbök esetében a lakóterület kialakítása előtt vízrendezési tervet és telekalakítási tervet kell készíteni. A vízrendezés kivitelezése, megoldása előtt a lakóterület nem alakítható ki. (6) A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: Lf Az funkcionális övezet előírásai: 1. A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak. 1. Lakó és gazdasági udvar zónája Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető. Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. 2. Gazdasági és kert zóna Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. (7) Az övezetek mind belterületben, mind külterületi lakott helyként is megjelenhetnek. A lakóterületek belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik, amennyiben külterületen találhatóak, és a belterülethez közvetlenül nem csatlakoznak. Ebben az esetben beépítésre szánt területként kezelendő. (8) Az Lf Területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása: a) Az Lf Z Falusias lakóterületen belüli zöldterület. A zöldterület a belvízcsatornák mentén húzódik, szélessége legalább 25 méter, illetve szabályozási terv szerinti övezeti határokkal, a lakóterület része. A város ökológiai rendszerének védett eleme. Növényzete a kialakult viszonyoknak és a tájhagyományoknak megfelelően alakítandó ki úgy, hogy a belvíz elvezető csatornák kezelése biztosítható legyen.

(9) A falusias lakóterület építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele Beépí tési mód Falusias lakóterület Lf 1. funkcionális övezet Lf SZ 30 1.1 4,5 1000 Lf SZ 30 1.2 4,5 1500 Széle sség (m) Telekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb telekterület m 2 zöldfelület % Megengedett építmény magasság (m) Legnagyobb beépítettség % SZ 20 1000 50 4,5 30 SZ 30 1500 50 4,5 30 Lf O 30 1.3 4,5 800 O 16 20 800 50 4,5 30 Lf O 30 1.4 4,5 600 Lf O 30 1.5 4,5 1400 O 15 600 50 4,5 30 O 20 1400 50 4,5 30 11.. Településközponti vegyes területek (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek. (2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. (2) bekezdés szerint, kivéve a 7. pontot. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő csak parkolóházakban létesíthető. (3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. (3) bekezdésben fölsorolt létesítmények, mint a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény. Vt (4) A funkcionális övezet szabályozása 1. Az övezeten belül csak egyedi telkes településközponti vegyes területek alakíthatóak ki. Az övezet elsősorban lakó- és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. (5) A Vt 2. funkcionális övezet szabályozása Az övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközponti vegyes területek kialakíthatóak. Az övezet elsősorban lakó-, intézményi és idegenforgalmi funkciók elhelyezésére szolgál.

Vt (6) A funkcionális övezet szabályozása 3. Az övezet elsősorban a kötelező önkormányzati és egyéb önálló feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat. Vt (7) A funkcionális övezet szabályozása 4. Az övezet a város idegenforgalmi centruma környezetében helyezkedik el. Hagyományos lakóterületi funkciója alakul át településközponti vegyes, elsősorban lakó és idegenforgalmi funkcióra. Az idegenforgalmi funkción belül megjelenhet kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, üdülő, appartmanház funkció. (8) A Vt 1. Vt 2. és Vt 3. funkcionális övezetekben az OTÉK szerint kötelezően létesítendő parkoló számot, de legalább rendeltetési egységenként egy parkolóállást vagy garázst telken belül kell biztosítani. Appartmanházak esetében minden önálló egységhez legalább egy parkolóállást vagy garázst telken belül kell létesíteni. Vt (9) A övezetekben az OTÉK szerint szükséges parkolószám legalább 50 %-át 3. telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkolószám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A közterületi parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele. (10) A megengedett legnagyobb építménymagasság alkalmazásának sajátos szabályai övezetenként: a) Vt 1 és Vt 2 funkcionális övezetekben a megengedett legnagyobb Építménymagasság értékét a tényleges homlokzatmagasság értéke csak az utcai szárny esetében a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben lépheti túl legfeljebb 2 méterrel. (11) Megengedett épületszélesség mértéke Vt 1. és Vt 3. funkcionális övezeteken belül a) Utcai és egyéb közterületi telekhatáron elhelyezkedő épületszárny esetében maximum 15 méter. b) Oldalszárnyak esetében maximum 10 méter. c) Amennyiben a telekszélesség nagyobb, mint 22 méter, úgy az oldalszárny épületszélessége 12 méter is lehet. (12) Oldalszárnyak építése avt/1 és Vt/2 funkcionális övezeteken belül a) Egy egyedi telken csak egy oldalszárny építhető. (13) A Vt területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása. a) Vt Kt településközponti vegyes területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani. Korlátozott gépjármű és parkoló forgalom megjelenhet. Az övezet közterületi használata biztosítandó, el nem keríthető.

(14) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele beépí tési mód legnagyobb beépítettség % Településközponti vegyes terület Vt 1. funkcionális övezet Vt 2. funkcionális övezet Vt Z 40 1.1 7,5 600 Vt Z 40 1.2 6,0 600 Vt Z 50 2.1 12,5 1200 Vt Z 50 2.2 7,5 600 Telekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb széles -ség (m) Telek terület m 2 zöldfelület % megenge dett építmény magasság (m) Z 20 600 30 7,5 40 Z 20 600 30 6,0 40 Z 40 30 1200 30 12,5 50 Z 20 600 30 7,5 50 Vt 3. funkcionális övezet Vt 4. funkcionális övezet Vt O 40 2.3 6,0 1500 Vt SZ 30 3.1 (M) (M) Vt Z 60 25 3.2 7,5 600 Vt Z 40 3.3 6,0 800 Vt Z 40 4.1 6,5 400 O 30 1500 30 6,0 40 SZ M M 40 M 30 Z - 600 10 26 7,5 60 27 Z 20 800 30 6,0 40 Z 20 400 30 6,5 40 25 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 26 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 27 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

12.. Gazdasági területek (1) A város gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip). (2) Az ipari gazdasági övezetekben (Gip) az állattartás nem megengedett. Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható, a Gip/2 övezetek előírása szerint. 13.. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Gksz (1) A övezet előírásai 1. a) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 19. (2) bekezdés szerint. b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek. (2) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető ingatlanonként. (3) A Gksz 1. területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása: a) Gksz Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen belüli zöldterületi övezet, Z Melyet többszintes növényállománnyal kell beültetni, növényzettel való fedettsége legalább 80 %. A beépítettség mérték kiszámolásakor az övezet területe a telek területére beszámít, azzal együtt kezelhető. (4) A kereskedelmi gazdasági szolgáltató területek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása 28 Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele beépí tési mód legnagyobb beépítettség % Kereskedelmi szolgáltató terület Gksz 1. funkcionális övezet Gksz SZ 40 1.1 7,5 2000 Gksz SZ 60 1.2 12,5 5000 széles -ség (m) Telekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb telekterület m 2 zöldfelület % megenge dett építmény magasság (m) SZ 50 2500 30 7,5 40 SZ 50 100 5000 20 12,5 60 28 Módosítva az 1/2012.(I.26.) Önkormányzati rendelettel

14.. Ipari területek Gip (1) A övezet előírásai 1. a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület. b) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 20. (4) bekezdés szerint. c) Az övezetben kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 20. (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek. (2) Törölve. 29 (3) A Gip területeken belüli eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása: Gip Egyéb iparterületen belüli zöldterületi övezet, melyet többszintes növény- Z állománnyal kell beültetni, növényzettel való fedettsége legalább 80 %. A beépítettségi mérték kiszámolásakor az övezet területe a telek területébe beszámít, azzal együtt kezelhető. (4) Az egyéb iparterületek telkeire vonatkozó összefoglaló szabályozás: Alkalmazható Telekre vonatkoztatott Sajátos használat kialakítható legkisebb megenge legnagyobb szerint Építési övezet jele beép szélesség terület felület Telek zöld- dett ítési építmény beépítettség mód (m) m 2 % magasság Egyéb ipar terület Gip 1. funkcionális övezet Gip SZ 40 30 1.1 7,5 2000 Gip SZ 30 1.2 9,5 5000 SZ 30 50 változó SZ 50 100 (m) % 2500 30 7,5 40 31 5000 30 9,5 30 15.. Különleges területek (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek. (2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak: a) K 1. Városi strand és gyógyfürdő területe b) c) d) K 2. K 3. K 4. Idegenforgalmi célú területek Vásártér, városi piac Sport és rekreációs célú területek 29 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 30 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 31 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

e) Törölve 32 f) Törölve 33 g) Törölve 34 h) K 8. Hulladékkezelők területei i) K 9. Honvédségi területek j) Törölve 35 k) 36 K Különleges mezőgazdasági üzemi területek 11. (3) A különleges területek övezeti szabályozása: a) 1. A K 1. Városi strand és gyógyfürdő területe K Z 40 1.1 7,5 10000 Az övezet a városi strand és gyógyfürdő területe. Egyedi telek az övezeten belül nem alakítható ki. Fejlesztési tanulmányterv alapján beépíthető. A beépítettség mértékébe a medencéket nem kell beszámítani. Parkolás közterületen, illetve a kijelölt parkoló övezetben. Növényrekonstrukciós terv alapján a terület növényállományát meg kell újítani. K Z 40 2. A övezet 1.2 9,5 1500 A városi strand és gyógyfürdő kiszolgáló intézményi zónája. Az övezet lehet a tömbtelek része, illetve egyedi és úszótelek is. Csak a városi strandot kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, gyógyászati, üzemelési és sport célú funkciók helyezhetők el az alapfunkción túlmenően. Parkolás közterületesen, illetve a kijelölt parkoló övezetben. 3. A K SZ 30 övezet 1.3 7,5 2500 A városi strand és gyógyfürdő kiszolgáló intézményi zónája. Az övezet lehet tömbtelkes és egyedi telkes. Úszó telek nem alakítható ki. Csak a városi strandot és gyógyfürdőt kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, sport, kemping funkciók helyezhetőek el az alapfunkción túlmenően. b) K 2. Idegenforgalmi célú területek 1. A K SZ 20 2.1 9,5 5000 övezet 32 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 33 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 34 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 35 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 36 Módosította a 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet

Idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, turisztikai és üdülőházak, vadászházak, tematikus idegenforgalmi funkciók kiegészítéseként jelenhet meg. Lakófunkció csak kiegészítő funkcióként, szolgálati lakásként jelenhet meg. 2. A zöldterületi fedettség mértéke legalább 50 %. 3. A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló állásonként fásítottan kell megvalósítani. K SZ 30 1. A övezet 2.2 9,5 1000 Idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, turisztikai és tematikus idegenforgalmi funkciók kiegészítéseként jelenhet meg. Lakófunkció csak kiegészítő funkcióként, szolgálati lakásként jelenhet meg. 2. A zöldterületi fedettség mértéke legalább 50 %. 3. A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló állásonként fásítottan kell megvalósítani. 4. Az övezet beépítése csak fejlesztési tanulmányterv, beépítési terv és elvi építési engedély alapján engedélyezhető. c) K 3. Vásártér, városi piac K SZ 10 2. A övezet 3.2 7,5 10000 Az övezet vásártér funkciójú, nagyvásárok és egyéb városi rendezvények megtartására szolgál. A vásártér övezetén belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vásár és piacfelügyeleti és egyéb, a vásártér funkcióját kiegészítő funkciók jelenhetnek meg. A vásártér területének legalább 30 %-át növényzettel fedetten kell megvalósítani. A parkolás OTÉK szerint meghatározott értékének 100 %-át telken belül kell megvalósítani. d) K 4. Sport és rekreációs célú területek K SZ 20 1. A övezet 4.1 7,5 20000 Az övezet sport és szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgál, városi sportcentrum és élménypark funkcióval. A beépítettség mértékébe a sportpályák területét nem kell beszámítani. Csak fejlesztési tanulmányterv alapján kért elvi építési engedély szerint adható építési engedély. e) Törölve 37 f) Törölve 38 g) Törölve 39 K h) Hulladékkezelők területei. 8. 1. Törölve 40 37 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 38 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 39 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet 40 Hatályon kívül helyezte 3/2011.(II.21.) Önkormányzati rendelet