A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. 137/A, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben előírtaknak a belső szabályzatában meghatározott lényeges információk nyilvánosságra hozatalával - a következők alapján tesz eleget: A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Nem minősül lényegesnek az az információ, amelynek elhagyása számottevően nem befolyásolja a nyilvánosságra hozott adatok tartalmát, továbbá nem tartozik a Számviteli törvényben és a Takarékszövetkezet számviteli politikájában meghatározott lényeges események, folyamatok közé, valamint az összege sem éri el a lényegességi küszöböt. Védett információnak tekintendő az olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a Takarékszövetkezet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információnak minősül az olyan információ, amelynek tekintetében a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. a)a kockázatkezelési elvek, módszerek: A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését. A főbb követelmények a következők: 1. A számítások alapján meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 1/25

2. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. (Óvatosság elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és a következő témakörökre terjedhet ki: 1) Kockázatvállalási politika 2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3) Kockázati szerkezet 4) Kockázatkezelés szervezete 1) Kockázatvállalási politika: A Takarékszövetkezet által alkalmazott belső szabályzatai tartalmazzák kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat az előírásokat, kockázatkezelési célokat, amelyeknek az egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Ezek az elvek a következők: - a prudens kockázatvállalás elve, - az elfogadott legjobb piaci gyakorlat alkalmazásának elve, - az összeférhetetlenség kezelésére és elkerülésére kialakított elv, valamint 2/25

-az új tevékenységek, üzletágak, termékek indításakor kockázatkezelési szempontjainak figyelembe vétele. 2)Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen típusú és milyen mértékű kockázatot képes felvállalni, - a felvállalt kockázatból milyen mértékű megtérülés várható, - rendelkezik-e valamely területen komparatív előnnyel,továbbá - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet / Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett tevékenységeket végzi. A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatok mértékénél ügyel arra, hogy az ne veszélyeztesse a jogszabályokban elsősorban a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott korlátok betartását. 3) Kockázati szerkezet: A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérésére a sztenderd és az alapmutató módszert alkalmazza, vagyis -a hitelezési kockázat mérését a sztenderd, -a működési kockázat mérését az alapmutató módszerrel végzi. 4) Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezetnél a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére, a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek a felelősök. 3/25

A kockázati stratégiát az ügyvezetők közösen készítik el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tőkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését az általános szabályok szerint fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetőnek kell lenniük. A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végezése kötelező, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres időközönként esetenként helyszínen is ellenőrizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenőrzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.) Az előzőekben ismertetetteken túl a kockázatkezelés biztonságát növeli, hogy a kidolgozott módszertan alapján a Takarékszövetkezet koncentrációs ügyfél-, partner-, piaci-, likviditási kockázati limiteket, valamint terméklimiteket alkalmaz, továbbá rendszeresen számolja a stressz teszteket. A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, - amelyből várható vesztesége meghaladja a szavatoló tőkéjének 10 %-át, továbbá - amelyeket az MNB/Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a nyilvánosan közzétett ajánlásaiban a kisintézmények szempontjából lényegesnek tart. Takarékszövetkezetünk az MNB tevékenységeket nem végez. által lényeges kockázatot hordozónak minősített 4/25

b)javadalmazásra vonatkozó információk: A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága a Hpt.1996.évi CXII. Törvény 69/B -69/E -ban foglaltak alapján a 131/2011. (VII.18.) korm. rendelet valamint a PSZÁF Elnökének 3/2011. (VIII.04) sz. ajánlását figyelembe véve megalkotta a javadalmazás elveit - amelyet a javadalmazási politikában összegzett -, továbbá felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezetők javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a tagok hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A Takarékszövetkezet a javadalmazásra vonatkozóan a szabályok kialakításánál és a nyilvánosságra hozatalnál élt a jogszabályokban biztosított arányosítás lehetőségével, tekintettel arra, hogy a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot, és nincs olyan vezető tisztségviselője, vagy munkavállalója, akinek az intézménytől, vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot. Takarékszövetkezetünk Igazgatósága megalkotta a javadalmazás elveit, amelyet a javadalmazási politikában összegzett. A javadalmazási politika végrehajtásáért a Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottsága felel, melyet a belső ellenőr évente felülvizsgál. A Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 %-ot, ezért külön javadalmazási bizottságot nem hoztunk létre. Takarékszövetkezetünknél alkalmazott javadalmazási politika nem ösztönözhet túlzott kockázatvállalásra, nem jutalmazható a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati étvágyat meghaladó kockázatvállalás. A javadalmazási politikában a hosszú távú érdekek képviselik az elsőbbséget. A dolgozói munkavégzéseket azzal ismerjük el, hogy bizonyos juttatásokat minden munkavállaló alanyi jogon kap, függetlenül a teljesítménytől (személyi alapbér, béren kívüli juttatások, költségtérítések, oktatás, továbbképzés). A teljesítmény növelése érdekében a munkavállalók részére meghatározott díj került kifizetésre, melynek meghatározása évente történik. 5/25

Az ügyvezetők részére teljesítmény javadalmazásként az adott év üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítására prémium került meghatározásra. A prémium feltételeket, úgy határoztuk meg, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A prudens működést jellemző mutatók közé tartoznak az előzőekben felsorolt mutatók közül a következők: A prémium feltételek területei: - az elért adózási eredmény alakulása - Likviditási kockázatokat mérő mutatószámok alakulása - Saját tőke, tőkekövetelmény előírásainak való megfelelés - Elszámolt értékvesztés és a nem teljesítő hitelállomány részarányának változása - Bevétel növekedés (kamat, jutalék, kezelési költség, stb.) - Egyéb egyéni célfeladatok Előre nem látható, elháríthatatlan tényezők bekövetkezése esetében a prémium feltételek korrigálhatóak. A szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkezett jelentős változásokat a prémium feladat kiértékelése során figyelembe kell venni. A mutatókat úgy határoztuk meg, hogy azok illeszkedjenek a Takarékszövetkezet adottságaihoz. Maximalizáltuk a prémiumra kifizethető összeget, mely az alapbér 20 %-a lehet. A prémiumkörbe tartozó vezetők teljesítményét évente mérjük. A veszteséges gazdálkodás esetében prémium nem fizethető. A jelenleg hatályos számviteli és hitelintézeti szabályok alapján a Takarékszövetkezet értékpapírt nem bocsáthat ki. A részjegy nem minősül értékpapírnak és nem forgalomképes, az értéke állandó, azt a takarékszövetkezetekre vonatkozó 6/25

vagyonnevesítési tilalom miatt nem befolyásolja a Takarékszövetkezet vagyongyarapodása. Az előzőek alapján jelenleg nem áll rendelkezésre olyan jellegű értékpapír, amellyel a Takarékszövetkezetnél helyettesíteni lehetne a készpénzes kifizetést. A Hpt.69/C..(5) bekezdése szerint az elnök-ügyvezető és az igazgatósági tag ügyvezetők prémiumának 40 %-át halasztottan három éven túl kell kifizetni. Évente előleg fizethető. A következőkben közöljük a vezető állású személyekre javadalmazásával kapcsolatos az összesített információkat: Takarékszövetkezetünknél az állandó javadalmazás a rendszeres bérkifizetést jelenti. Takarékszövetkezetünk a teljesítmény javadalmazást a kitűzött prémium feltételek teljesítése esetében a felső vezetésnél alkalmazza. Takarékszövetkezetünknél teljesítmény javadalmazás keretében kifizetés nem történt 2013-ban. Az üzleti év során kötött új munkaszerződés megkötésére, ezáltal kifizetésekre és végkielégítésekre nem került sor. c)szavatoló tőkével kapcsolatos információk: - Az alapvető tőke összege: 768,684 millió forint - A járulékos tőke összege: 86,482 millió forint - A kiegészítő tőke összege: 0 millió forint - Az alapvető tőke pozitív összetevői: 769,259 millió forint - Az alapvető tőke negatív összetevői: 0,575 millió forint - A járulékos tőke pozitív összetevői: 86,482 millió forint - A járulékos tőke negatív összetevői: 0 millió forint 7/25

- A Hpt. 5.sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összege: 855,166 millió forint - A Hpt. 5.sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: 0 millió forint - A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték: 855,166 millió forint d)a tőkemegfelelésre vonatkozó információ: A belső tőkekövetelmény számítás egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek - megfelelően azonosítják, mérik, összesítik az intézmény kockázatait, - az intézmény kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, - megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet és azt folyamatosan fejleszti. A Takarékszövetkezet által elvégzett belső tőkekövetelmény számítása alapján a jelenlegi szavatoló tőkének 44,18 %-a a kockázatok fedezésére szolgáló tőkeszükséglet. A hitelezési kockázatra tekintettel képzett tőkeszükséglet meghatározása az alábbi koncepció szerint történik: tőkeszükséglet = kockázattal súlyozott kitettség 8%-a A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározását a sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d)multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, 8/25

f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m)kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. A felsorolt kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a 196/2007. (VII.30.) Korm. Rendelet szerinti külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni. A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke a) eszköz esetén annak könyv szerinti értéke, b) kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke, c) származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy d) repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték. Hitelezési kockázat mérséklésének eszközeit és a kockázati súlyok alkalmazását a jogszabály részletesen tartalmazza. A Takarékszövetkezetünk a gyakorlatot a jogszabályi keretek figyelembe vételével alakította ki. 9/25

Adatok millió forintban! SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 214,663 Központi kormányok és központi bankok -- Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 0,612 Közszektorbeli intézmények 0,595 Multilaterális Intézmények -- Nemzetközi szervezetek -- Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 8,042 Vállalkozások 7,962 Lakosság 61,134 Ingatlannal fedezett követelés 100,103 Késedelmes tételek 2,713 Fedezett kötvények -- Kollektív befektetési értékpapírok -- Egyéb tételek 33,502 A Takarékszövetkezet hitelezési és felhígulási kockázatának jellemzői a következők: 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)- 6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)- 6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Tagintézménnyel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 10/25

1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a hatályos előírások szerint a hitelkockázatmérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 11/25

A hitelminőség romlásának mérése: A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időtartam alatt a hitelportfolió minősége külső tényezők hatására hogyan változik, és ennek következtében - milyen mértékben nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és - milyen mértékben emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a Felügyeletnek az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: a)mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. b)ingatlan fedezetek romlását figyelembe vesszük. c)késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek 2 %-t külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. d) Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás. Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve -50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez, -100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél -önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek, 12/25

-vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek, -lakossági kitettségek közül átsorolt tételek e)hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztés elszámolását feltételezve A késedelemnek és hitelminőség romlásnak a belső szabályzatokban való megközelítése Ügyfél,- és partnerminősítés esetében: Az ügyfél fizetési késedelme az ügyfél adósminősítésében, majd az adósminősítés felülvizsgálata során is jelentős szerepet játszik. A 90 napon túli és lényeges összegnek minősülő késedelem már a legkedvezőtlenebb ügyfélminősítési kategóriát vonhatja maga után. Fedezetértékelés esetében: A hosszabb fizetési késedelem a fedezet elértéktelenedését, értékesítésének ellehetetlenülését okozhatja. A követelések minősítése esetében: A kintlévőségek minősítése, értékvesztés elszámolása és céltartalék képzés rendje a Takarékszövetkezet Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzatban, az Eszköz forrás értékelési szabályzatban és a Fedezetértékelési Szabályzatban kerültek rögzítésre. A hatályos 250/2000 (XII. 24) kormányrendelet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette az " Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztéselszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat szabályzatot. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerültek elszámolásra. A Takarékszövetkezet egyedi és csoportos minősítési eljárást alkalmaz. A követelések a jogszabályi feltételeknek megfelelően kialakított belső szabályzat 13/25

alapján 5 kategóriába kerülnek besorolásra. A takarékszövetkezet a csoportos minősítés alá a tízmillió forint alatti követeléseket sorolja, a tízmillió forint feletti követelések minősítése egyedileg történik. Egyszerűsített minősítési kategóriát az ügyfél fizetési késedelme határozza meg: Egyszerűsített minősítési kategória: I. Problémamentes követelés 0 % II. Külön figyelendő minősítésű követelés 5 % III. Átlag alatti minősítésű követelések 20 % IV. Kétes minősítésű követelések 50 % V. Rossz minősítésű követelések 90 % I. Egyszerűsített minősítésű problémamentes követelések: Problémamentesnek csak azon egyszerűsített eljárás alá tartozó kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek minősíthetők, amelyek esetében az adós (ügyfél) tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, - lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg. II. Egyszerűsített minősítésű külön figyelendő követelések: Külön figyelendő kategóriába sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeket befektetéseket és mérlegen kívüli tételeket, ahol -a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme -vállalkozásoknál 16 és 60 nap közötti, -lakosságnál 31 és 60 nap közötti. III. Egyszerűsített minősítésű átlag alatti minősítésű követelések: Átlag alattinak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeket, befektetéseket és mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket, amelyeknél 14/25

- a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme nem haladja meg a 90 napot. (61 nap és 90 nap közötti) IV. Egyszerűsített minősítésű kétes minősítésű követelések: Kétesnek kell minősíteni azokat a kintlévőségeket, befektetéseket és mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket, amelyeknél egyértelműen megállapítható, hogy a - a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme nem haladja meg a 365 napot (91 nap és 365 nap közötti). V. Egyszerűsített minősítésű rossz minősítésű követelések: Rossznak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeit, befektetéseit és mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit, amelyek esetében - év közben, a rendszeres havi minősítések időpontjában a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja. (A fizetési késedelem 366 napon túli.) A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát a csoportos minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az kintlévőség minősítési kategóriához rendelt fix értékvesztés %-kal határozza meg. Az egyedi ügyletminősítési eljárással minősített eszközöknél minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést, a céltartalékot úgy kell meghatározni, hogy az egyedileg elszámolt értékvesztés, illetve megképzett kockázati céltartalék halmozott állományának a tétel bekerülési értékéhez (illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez), a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékéhez viszonyított aránya a minősítés szerinti besorolással meghatározott következő súlysávokon belül kell legyen: 15/25

A minősítési kategóriákhoz rendelt súlysávok a következők: a) problémamentes 0 % b) külön figyelendő 1-10 % c) átlag alatti 11-30 % d) kétes 31-70 % e) rossz 71-100 % A Takarékszövetkezet havonta, valamint minden mérlegfordulónapon felülvizsgálja a követelésállományát, és amennyiben szükséges értékvesztést számol el. Az értékvesztés mértékét a kintlévőség megtérülése, a fedezet érvényesíthetősége, valamint behajthatóságának vizsgálata alapján határozza meg. Az értékvesztés/céltartalék növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A Takarékszövetkezet csak Magyarországon belül végez tevékenységet, ezért valamennyi tétele így a hitelminőség romlást szenvedett és késedelmes kitettségek is ezen országon belüli kitettségnek minősül. A Takarékszövetkezet a hitelezésből származó kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása: Adatok millió forintban Átlagos érték 2013.12.31-i állomány Ágazat megnevezése 2013. év millió forint (Br.) % millió forintban Mezőgazdaság, 331,108 8,45 312,257 vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati -- -- -- szolgáltatás Feldolgozó ipar 154,100 3,93 128,098 Villamos energia-, gáz-, -- -- -- gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, -- -- -- 16/25

kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 69,079 1,76 61,565 Kereskedelem, 280,375 7,15 250,745 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás 81,785 2,09 67,305 Szolgáltatás, vendéglátás 19,701 0,50 15,446 Információ, kommunikáció 2,044 0,05 1,780 Pénzügyi, biztosítási 16,150 0,41 10,098 tevékenység Ingatlanügyek 58,712 1,50 62,780 Szakmai, tudományos, 60,586 1,55 40,078 műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást 23,161 0,59 28,398 támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, 38,241 0,98 14,060 kötelező társ. biztosítás Oktatás 2,762 0,07 1,373 Humán egészségügy, szociális 50,975 1,30 28,823 ellátás Művészet, szórakoztatás, 26,818 0,68 21,207 szabadidő Egyéb szolgáltatás 12,848 0,33 12,772 Lakosság, egyéb 2.691,859 68,66 2.769,173 Összesen 3.920,304 100,00 3.825,958 Takarékszövetkezetünk csak Magyarországon nyújt szolgáltatást. A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként: 17/25

Adatok millió forintban Kockázat mérséklés előtt Átlag Kitettségi osztályok (Bruttó.) Központi kormányok és központi bankok 3.460,370 3.065,122 Regionális korm., vagy helyi önkormányzatok 38,262 22,131 Közszektorbeli intézmények 7,442 6,212 Multilaterális Intézmények -- -- Nemzetközi szervezetek -- -- Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 4.912,315 4.954,498 Vállalkozások 114,997 74,599 Lakosság 1.261,579 1.334,319 Ingatlannal fedezett követelés 2.450,008 2.445,346 Késedelmes tételek 247,388 265,044 Fedezett kötvények -- -- Kollektív befektetési értékpapírok -- -- Egyéb tételek 610,473 617,916 Összesen 13.102,834 12.785,185 Kitettségek hátralévő futamidő szerinti megoszlása: Adatok millió forintban Hátralévő futamidő Ügyfél kategória Éven belüli 1-5 év között 5 éven túli Lejárat nélkül Önkormányzat 34,583 1,347 2,311 -- Nem pü. váll. 321,519 219,576 126,633 -- Lakossággal 499,584 885,963 1.303,111 -- szembeni Egyéni váll. 261,648 178,384 66,252 -- Non-profit 13,440 0,000 0,000 -- szervezetek Összesen 1.130,774 1.285,270 1.498,307 -- 18/25

A késedelmes tételek ügyfél kategória szerinti megoszlása: - Nem pénzügyi vállalkozások: 54,733 millió Ft - Lakosság: 132,045 millió Ft - Egyéni vállalkozók: 60,610 millió Ft ÖSSZESEN: 247,388 millió Ft A hitelminőség romlást elszenvedett kitettségekre elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve a képzett és felhasznált céltartalékkal kapcsolatos kimutatás: Ügyfél kategória Nyitó Elszámolt Visszaírt Záró (Képzés) (Felszabadítás) Nem pénzügyi vállalkozások 36,321 19,709 8,293 47,737 Egyéni vállalkozások 33,064 14,423 22,947 24,540 Lakosság 133,722 24,969 38,138 120,533 Önkormányzatok 0 0 0 0 Részvények 3,100 0 3,100 0 Ügyfél kategória Nyitó Elszámolt Visszaírt Záró (Képzés) (Felszabadítás) Függő kötelezettségekre képzett céltartalék 0,031 0,246 0,274 0,003 e)a sztenderd módszer alkalmazásával kapcsolatos információk: A kockázati súlyok meghatározásakor a Takarékszövetkezet az MNB által is elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszer szerint számítja ki. A hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint végzi. 19/25

A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kitettségi osztályok valamennyikébe sorolja el. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a hatályos jogszabályokban (a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos rendeletben) foglaltakat, valamint az MNB és a még hatályos Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a tárggyal kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. f) Hitelezési kockázat-mérséklés tekintetében A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A Takarékszövetkezet által elfogadott fedezeteket fedezeti értékének számításának alapját - az értékbecslésben meghatározott érték, - a könyvszerinti érték, - járművek esetében az EUROTAX katalógus összehasonlító árai képezik. A Takarékszövetkezet az egyes fedezetcsoportokat - érvényesíthetősége, - értékállósága, - ellenőrizhetősége alapján alakította ki. Az elfogadott fedezetek lehetnek: - Likvid fedezetek - Közraktárjeggyel biztosított fedezetek - Ingatlanok - Egyedileg beazonosítható, nevesített ingóságok - Egyéb fedezetek - Garanciák, készfizető kezességek 20/25

- Lakás-takarékpénztári szerződések engedményezése - Árbevétel engedményezés - Támogatások (hazai és EU-s) engedményezése Az elfogadott fedezetek további csoportosítás szerint lehetnek: - az előre rendelkezésre bocsátott és - az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek. A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt; a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a Takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat a következőkben teszi közzé: 1. Központi kormány és bank: BB+-BB- 2. Hitelintézet és befektetési vállalkozás: MTB ZRT BB+-BB- 3. Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt: BB+-BB- Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány: BB+-BB- MV Zrt. BB+-BB- 21/25

A Takarékszövetkezet hitelezési kockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., MV Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciákat is, beszámítja a kockázat mérséklésekbe. A kitettségek mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni értéke, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vett figyelembe a Takarékszövetkezet: Lakossággal szembeni kitettség 564,404 M Ft Takarékszövetkezetünknél a hitelezési kockázat-mérséklés során piaci- vagy hitelezési kockázati koncentráció nem merül fel. Kitettségek országonkénti megbontásban A Takarékszövetkezet hitelezést csak Magyarország területén folytat, határon átnyúló tevékenységet nem végez. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értékét a következőkben mutatjuk be: Millió forintban! Előre nem rendelkezésre rendelkezésre Előre CRM helyettesítő hatások a Mérlegen kitettségre Hitelkockázat belüli és bocsátott bocsátott mérséklés mérlegen fedezetek fedezetek kívüli kitettség Pénzügyi biztosíték Egyéb előre rend. Kiáramló Beáramló Nettó kitettség a CRM nettósított Egyszerű bocsátott helyettesített helyettesítő figyelembevé- Kitettségi osztály értéke Garanciák módszer fedezetek tételek tételek telével Központi kormányok és központi bankok 3.460,370 189,913 3.650,283 Regionális kormány vagy helyi 38,262 38,262 önkormányzat Közszektorbeli intézmény 7,442 7,442 Hitelintézetek, befektetési 4.912,315 4.912,315 vállalkozások Vállalkozások 114,997 13,921 1,438 15,359 99,638 Lakosság 1.258,446 149,779 3,640 153,419 14,841 1.119,868 Ingatlannal fedezett kitettségek 2.448,742 11,109 2,000 13,109 2.435,633 22/25

Késedelmes tételek 58,954 22,867 22,867 36,087 Egyéb eszközök 610,473 610,473 Összesen 12,910,001 197,676 7,078 204,754 204,754 12.910,001 g) Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet 2009. január 1-től kereskedési könyvet vezet, mivel forgatási célú értékpapírjainak kezeléséhez portfólió szerződést kötött a Takarék Alapkezelő Zrt-vel. A Takarékszövetkezet az általános kamatkockázat tőkekövetelmény megállapítására a Kkr. 4. számú mellékletében meghatározott lejárati alapú megközelítést alkalmazza. A technikai lebonyolítás a Takarékbank által készített és a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott program segítségével történik. Tőkekövetelmény: 10,324 M Ft. h) Kereskedési könyvben nem szereplő részvényekre vonatkozó információk: Részvényekben lévő kitettség A Takarékszövetkezet pénzügyi befektetései között nincs többségi, vagy befolyásoló mértékűnek minősülő részesedés. A pénzügyi intézményekben lévő részvények mérleg szerinti értéke 64,846 M Ft. A részvények után értékvesztés nem került elszámolásra. Takarékszövetkezetünknél kamatkockázat az eszközök és források eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A kamatkockázatot a Takarékszövetkezet a duration gap elemzés módszerrel méri. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező eszközök lejárat előtti előtörlesztését, a lejárat nélküli szerződések tartós részét (pl. folyószámla betét, folyószámlahitel), illetve a betétfelmondást nem modellezi. i)értékpapírosítás: Értékpapírosítási ügyletekkel nem foglalkozik a Takarékszövetkezet, így a kockázati típussal kapcsolatos tőkekövetelmény-számításra nem került sor. 23/25

j)partnerkockázat kezelés: A Takarékszövetkezet származtatott ügyletekkel nem foglalkozik, ezért partnerkockázatra tőkekövetelményt nem számolt. k) Működési kockázattal kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő - működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem vehető figyelembe: az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalékfelhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel, 24/25

az általános igazgatási költség, a kereskedési könyv részét nem képező tételek ide nem értve a devizát eladásából realizált bevétel, a pénzügyi műveletek nettó nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredmény, az egyéb bevételek között szereplő üzleti tevékenységből származó bevétel, az egyéb bevételek üzleti tevékenységből között szereplő, biztosítási események miatti kártérítésből származó bevétel. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. A tőkekövetelmény összege : 97,955 millió forint. Lövő, 2014. május 23. Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet 25/25