A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. BaraNya Megyei LevéLtára

Ba A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r BaraNya Megyei LevéLtára

A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i A MAg ya r nemzeti levélt á r b A r A n ya Megyei levélt á r A A kiadványt támogatta: Írta Kult László, Ódor Imre Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML Levéltárunk Magyar NeMzeti rövid LevéLtár története A MNL Magyar Országos Nemzeti Levéltára Baranya Megyei Levéltára (korábban MNL Bács-Kiskun Baranya Megyei Megyei Levéltára Levéltár) elődje, a Pécsi Állami Levéltár négy levéltári gyűjtemény (Baranya MNL Baranya Megyei Levéltára vármegye, Pécs város, Mohács város, illetve a Pécsi Székeskáptalan MNL Békés Megyei Hiteleshelyi LevéltáraLevéltárának) egyesítésével MNL jött Borsod-Abaúj-Zemplén létre 1950-ben. E gyűjtemények Megyei Levéltára története egészen MNL Csongrád az Árpád-korig Megyei Levéltára vezethető vissza. A török hódítás MNL Fejér azonban Megyei nem Levéltára csupán a megyeszervezetet számolta fel, hanem a magyar írásbeliség középkori MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára emlékeit is jórészt megsemmisítette. A közel 150 éves török MNL uralom Győr-Moson-Sopron alatt Baranya középkori Megye Soproni iratai szinte Levéltára maradéktalanul MNL Hajdú-Bihar elpusztultak. Megyei Levéltára A MNL hódoltságot Heves Megyei követő Levéltára katonai, illetve kamarai igazgatás időszakából is csak áttételesen maradtak fenn MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára helyi iratok, mivel 1704-ben előbb kuruc, majd szerb csapatok MNL Komárom-Esztergom dúlták fel Pécs jelentős Megyei részét, Levéltára s e pusztításnak MNL Nógrád áldozatul Megyei esett Levéltára a városháza és levéltár is. Így MNL csak Pest a 18. Megyei század Levéltára első évtizedétől maradtak fenn a vármegye MNL Somogy és Pécs Megyei város Levéltára iratai. Pécs város a Széchenyi téri városházán, a vármegye az 1731-ben épült Papnövelde utcai székházában őrizte az iratait. Az 1950. MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára évi MNL államosításkor Tolna Megyei az Levéltára egyesített levéltár a város abszolút MNL centrumában, Vas Megyei Levéltára a Király utcában, a hajdani Sóház helyén MNL Veszprém 1871 1872-ben Megyei Levéltára épített Pénzügyigazgatóság historizáló MNL Zala Megyei stílusú, Levéltára kétemeletes palotájában, illetve udvari szárnyaiban kapott helyet. Az állami levéltár 1968-ban a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. A levéltár tudományos munkája elismeréseként 1980-ban elnyerte a tudományos ku- A sorozatban szereplő levéltárak tatóhely minősítést. 1983-ban új részleggel (Rét u. 9.) bővült az intézmény. 1989 és 1992 között az időközben veszélyeztetetté vált Király utcai raktár-komplexum rekonstrukciója valósult meg. Az épület- és raktárfelújítás tekintélyes, közel kétszeres férőhelybővítést eredményezett, így 1993 és 1996 között mint- Budapest Főváros Levéltára egy Győr 8 Megyei 000 iratfolyóméternyi Jogú Város Levéltára levéltári dokumentum beszállítására Tatabánya Megyei és elhelyezésére Jogú Város Levéltára került sor. 1993-ban újabb Vác Város raktár Levéltára (Nyírfa u. 3.) került a levéltár kezelésébe. A további fejlesztések és a tervszerű iratátvételek következtében iratmennyiség tekintetében az MNL Hadtörténelmi Levéltár Baranya Megyei Levéltára az ország egyik legnagyobb vidéki Környezetvédelmi levéltárává és lett, Vízügyi őrizetében Levéltár jelenleg mintegy 17 Magyar 500 folyóméter Felsőoktatási irattal. Levéltári Szövetség 2005-ben került a levéltár kezelésébe a Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattára (Dobó István u. 89.), ahol Győri Egyházmegyei Levéltár a volt szénbányák munkaügyi iratainak őrzését, feldolgozását, Tiszántúli Református kezelését és Egyházkerületi az azokból történő és adatszolgáltatást Kollégiumi végezzük. Levéltár 2012. október 1-jével hatályba lépett Veszprémi a 2012. Érseki évi LXI. és Főkáptalani törvény, amely Levéltár a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról rendelkezik. E törvény határozott többek között a megyei levéltáraknak mint szervezeti egységeknek (tagintézményeknek) a Magyar Nemzeti Levéltárba történő integrálódásáról. A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Rét utcai részlegében az oktató funkciók erősítését

3 célzó TIOP pályázat következtében megvalósuló fejlesztések a 2013-as év végén fejeződtek be. Ennek köszönhetően 2014-től a bútorzatát tekintve megújult, valamint ruhatárhasználati lehetőséggel bővített kutatóteremben többek között egy új informatikai hálózat, négy darab érintőképernyős digitális vitrin melyek egyebek mellett a levéltár gyűjteményében található térképek látványos képi megjelenítését teszik lehetővé és további két munkaállomás áll a diákok és kutatók rendelkezésére. A levéltár tevékenysége Az MNL Baranya Megyei Levéltára igazgatási feladatokat is ellátó, tudományos intézmény. Általános területi levéltárként működik, Baranya megye maradandó értékű iratanyagát őrzi. Feladatkörét többek között az 1995. évi LXVI. törvény, illetve a 10/2002. sz. NKÖM rendelet határozza meg. Alaptevékenysége mellett ellátja mindazokat a tudományos, igazgatási, közművelődési feladatokat, amelyeket számára a jogszabályok előírnak. Illetékesség és gyűjtőterület A levéltári anyag védelme és használatának elősegítése érdekében intézményünk nyilvántartja az illetékességi körébe (Baranya megye és Pécs város) tartozó köziratokat képző szerveket és azok levéltári anyagát. Közreműködik azok iratkezelési szabályzatainak véleményezésében, ellenőrzi iratkezelési rendjüket és irattári selejtezésüket. Az iratanyag őrzése és feldolgozása A levéltár gondoskodik a levéltári anyag biztonságos őrzéséről, szakszerű kezeléséről, ennek során a hangés egyéb elektronikus rögzítéssel előállított reprográfiák rendszeres felújításáról. Intézményünk az őrizetében lévő anyagok használatát azok tudományos igényű rendszerezése, rendezése, selejtezése, valamint nyilvántartások folyamatos vezetése, segédletek készítése és közzététele útján segíti elő. Tudományos kutatómunka és publikáció Az MNL Baranya Megyei Levéltára egyrészt a levéltári ismeretek, másrészt a helytörténetírás bázisintézménye. A levéltár dolgozói a helyi tudományos és közművelődési intézményekkel, valamint társadalmi szervekkel együttműködve végzik az illetékességi körükbe tartozó terület Baranya megye és Pécs város történetére vonatkozó forrásanyag feltárását, tudományos feldolgozását és kiadását. Az intézmény a megjelent munkákkal kiadványcserét folytat a társintézményekkel. Levéltárunk eddig megjelent legfontosabb kiadványsorozatai: Baranyai Helytörténetírás (1968 1995); Baranya Monográfia Sorozat (1971 1987); Baranya törökkori forrásai (1987 1993); Baranya (Történelmi Közlemények) (1988 1999); Tanulmányok és források Baranya megye történetéből (1995 2010); Baranyai Történelmi Közlemények (2005 2014). Közművelődés A levéltár közművelődési tevékenysége során levéltárismertető órákat tart, levéltár-látogatásokat szervez, megismerteti a levéltár munkáját, történeti jellegű állandó vagy ideiglenes kiállításokat rendez önállóan vagy társintézményekkel közösen. A levéltár tudományos dolgozói rendszeresen tartanak előadásokat különböző ismeretterjesztési fórumokon, közreműködnek a tanárok szakmai továbbképzésében. Rét utcai részlegünk 2014-től oktatólevéltárként lát el közművelődési feladatokat.

4 5 Ügyfélszolgálat Az MNL Baranya Megyei Levéltára közigazgatási feladatokat is ellátó intézmény. Az őrizetében lévő iratanyagból az ügyfelek részére adatokat szolgáltat, illetve egyszerű vagy hiteles másolatokat ad ki. Kutatószolgálat A levéltár a vonatkozó jogszabályok, rendeletek, utasítások figyelembe vételével biztosítja az őrizetében lévő levéltári anyagban való kutatás feltételeit, reprodukciót készít a kért anyagról, indokolt esetben, meghatározott feltételek mellett más levéltárban való kutatásra kölcsönzi a levéltári anyagot. Kutatás a Király, Rét és Nyírfa utcai részlegek kutatótermeiben a nyitvatartási idő alatt végezhető. Évente több száz kutatási engedélyt adunk ki, és ezernél is több kutatási esetet rögzítünk. Jelentősebb irategyüttesek A levéltári iratanyag alapegysége a fond, amely kisebb egységekre, állagokra és sorozatokra tagolódhat. Egy fondba tartoznak valamely szerv, illetve személy maradandó értékű iratai, vagy valamilyen vonatkozás (korbeli, személyi, tárgyi, területi, formai azonosság stb.) alapján összetartozó iratok együttese. A fondoknál nagyobb egység a fondfőcsoport. Az I III. és XVIII XX. fondfőcsoportokba az országos hatáskörű szervek iratai tartoznak. A megyei levéltárak az 1945. év előtti irataikat a IV XVI., későbbi irataikat a XVII XXXV. fondfőcsoportokba sorolták be, az 1990. évi rendszerváltás utáni iratoknak pedig a XXXVI. és XXXVII. fondfőcsoportot jelölték ki. A fondfőcsoportok közötti korszakhatárok rugalmasan értelmezendők. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok (IV. fondfőcsoport) Baranya vármegye levéltára 1686 1950 A megye levéltárának régi iratai közül a legteljesebb képet a nemesi közgyűlések jegyzőkönyvei (1698 1847) és közgyűlési iratai (1708 1847) nyújták. A hivatalos nyelv 1844-ig a latin volt, viszont a jegyzőkönyveket 1806-tól magyarul vezették. A megye polgári kori történetének forrásai közül elkülönülnek egymástól a neoabszolutizmus kori és a kiegyezés utáni fondok. A Bach-korszak leglényegesebb iratanyagával a Baranya Megyei Cs. Kir. Megyehatóság (ismertebb nevén megyefőnök, 1850 1861) és Baranya vármegye királyi biztosa (főispáni helytartója) rendelkezik. Az előbbi kutatását az 1854 1860 közötti tárgyi kútfős iratkezelés megkönnyíti, az ún. gótbetűs német írás megnehezíti. A polgári kor kutatásához a legnagyobb mennyiségű és legteljesebb forrást Baranya vármegye alispánjának iratai (1861 1950) jelentik: ide tartoznak a felülről érkező kormányrendeletek és a végrehajtásukkal kapcsolatos iratok, 1872 után a közgyűlési iratok, valamint a községektől, főszolgabíróktól felterjesztett iratok. A politikai élet kutatásához leginkább Baranya vár- megye főispánjának iratai (1867 1949) használhatók. A megyei levéltárak közül az MNL Baranya Megyei Levéltára őrzi az egyik legteljesebb főispáni iratanyagot, ám az iratok segédlet hiányában csak egyenkénti átnézéssel kutathatók. A főispáni iratokat jól kiegészítik Baranya vármegye alispánjának elnöki iratai (1861 1950), a főszolgabírók elnöki iratai és a közigazgatási tisztviselők után maradt ún. félhivatalos iratok. Pécs város levéltára 1686 1950 Pécs város közigazgatási iratanyagának gerincét a tanácsülési jegyzőkönyvek (1707 1849, 1861 1871), a polgári kori közgyűlési (törvényhatósági bizottsági) jegyzőkönyvek (1872 1950), a tanácsi iratok (1681 1950) és az ügyosztályok (1902 1950) iratanyagai alkotják. Az 1848 előtti korszak legértékesebb forrásai közé tartoznak többek között az adóösszeírások (1704 1861), a különféle összeírások (1695 1849), betáblázások (1780 1857), végrendeletek (1704 1799), telekkönyvi iratok gyűjteménye (1695 1854), és nem utolsó sorban a Pécs város szabad királyi városi rangra emelésével kapcsolatos iratok gyűjteménye (18. sz.). Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, körjegyzőségek, nagyközségek 1950-ig (V. fondfőcsoport) Mohács város levéltára 1742 1950 Mohács város levéltára egy eredetileg 400 folyómétert meghaladó levéltár mintegy 70 folyóméteres töredékéből áll. A terjedelmesebb és értékesebb irategyüttesek közé tartoznak a tanácsülési jegyzőkönyvek (1742 1929), a hatvanossági és képviselőtestületi jegyzőkönyvek (1836 1944) és iratok (1868 1924), a városi polgármesteri iratok (1924 1950), az adófőkönyvek és adóösszeírások (1751 1949), a számadások és háztartási főkönyvek (1761 1943).

7 Körjegyzőségek és nagyközségek 1848 1950 A megye községeinek iratanyaga nagyközségek esetében egyenként, kisközségek esetében körjegyzőségenként található. Elsődleges forrásnak számítanak a községi testületi jegyzőkönyvek és a körjegyzőségi, illetve nagyközségi jegyzőségi iratok. Baranya megyében a községek többségének a két világháború közötti időszaktól kezdve, mintegy egynegyedüknek pedig csak a második világháború utáni időszakból maradtak ránk az iratai. A központi államigazgatás területi szervei (VI. fondfőcsoport) A Pécsi Állami Földmérési Felügyelőségnek (1851 1949) nagy mennyiségű és községenkénti ábécé-sorrendben lévő, könnyen kutatható iratanyaga maradt fenn. A földmérési felügyelőségek a földadókataszter elkészítéséhez szükséges földméréseket végezték, a községekről részletes kataszteri térképeket készítettek, és közreműködtek a telekkönyvi betétszerkesztéseknél. A földmérési felügyelőségnek különösen a térképei, változási jegyzékei, kataszteri felmérései és telekkönyvei rendkívül értékesek. Szintén ide tartoznak a Pécsi Magyar Királyi Erdőfelügyelőség (1899 1947), a Pécsi Császári Királyi Bányaigazgatóság (Bányafelügyelőség) (1808 1845), a Magyar Királyi Szőlészeti és Borászati Felügyelőség és Állami Közpince (1915 1950), a Kerületi Iparfelügyelőség (1893 1949), a Pécsi Államépítészeti Hivatal (1936 1949), a Pécsi Tankerületi Főigazgatóság (1881 1950), illetve Baranya vármegye és Pécs város Tanfelügyelőségének (1886 1949) iratai. A jogszolgáltatás területi szervei 1950-ig, illetve az ügyészségek 1953. július 30-ig (VII. fondfőcsoport) A bíróságok közül a járásbíróságok, a Pécsi Királyi Törvényszék és a Pécsi Királyi Ítélőtábla iratanyaga a legértékesebb. A Pécsi Királyi Törvényszék (1946-tól Pécsi Törvényszék) iratai (1872 1950) fond terjedelme rendkívül nagy, meghaladja a 800 folyómétert. A törvényszék általános hatáskörű ún. elsőfolyamodású bíróság volt, ítélkezett első fokon polgári és büntető peres, valamint polgári peren kívüli ügyekben, másodfokon a járásbíróságoktól feljebb vitt perekben. A Pécsi Királyi Ítélőtábla (1946-tól Pécsi Ítélőtábla) iratanyagát (1891 1950) az elnöki és peres iratok alkotják. Az ítélőtáblák elsősorban fellebbviteli fórumok voltak, másodfokon jártak el a törvényszékektől és harmadfokon a járásbíróságoktól fellebbezett perekben. Az ítélőtáblai iratok csak a végzéseket tartalmazzák, a perek anyagait nem. Tanintézetek, intézmények (VIII. fondfőcsoport) Levéltárunkban a pécsi felsőoktatási intézmények közül a Szepesy Ignác pécsi püspök által alapított Pécsi Püspöki Joglíceumnak (1831 1923) találhatóak iratai. A Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem iratainak csak kisebb része, a Pozsonyban és Budapesten keletkezett iratok többsége került levéltárunkba, nagyobb részét a Pécsi Tudományegyetem Levéltára őrzi. A középfokú oktatási intézmények közül a gimnáziumok rendelkeznek a legnagyobb mennyiségű ügyviteli iratanyaggal és iskolai anyakönyvvel, mint a Mohácsi Állami Fiúgimnázium (1935 1946), a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma (1742 1948), a Miasszonyunk Rend Pécsi Szent Erzsébet Leánygimnáziuma, későbbi Leőwey Klára Gimnázium (1907 1961), a Jezsuita Rend Pius Gimnáziuma és Internátusa (1912 1950), a Pécsi Állami Főreáliskola, későbbi Széchenyi István Gimnázium (1857 1947).

8 9 Az alsófokú oktatási intézmények közül Baranya megye és Pécs város közel kétszáz elemi népiskolájának maradt meg iratanyaga, és került be levéltárunkba. Testületek (IX. fondfőcsoport) A pécsi, mágocsi, mohácsi, pécsváradi, sellyei, siklósi céhek és ipartársulatok mesterségenként különültek el. A 18 19. századi iparfejlődés szempontjából értékes iratanyagot hoztak létre. Az ipartársulatok utódjának számító ipartestületek már nem szakmánként, hanem területenként (járás vagy kisebb terület) szerveződtek. Az ipartestületi tagság minden képesítéshez kötött ipart űző iparos számára kötelező volt, és itt tartották nyilván a tanoncokat, valamint a segédeket is. Levéltárunkban egyedül a Pécsi Ipartestület (1886 1950) rendelkezik nagy mennyiségű és reprezentatívnak mondható iratanyaggal. Az érdekvédelmi szerveknek főképp a két világháború közötti iratanyaga maradt fenn. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1864 1949) hiányos iratanyagának többségét a mestervizsgák teszik ki. A Pécsi Ügyvédi Kamara (1875 1944), a Pécsi Orvosi Kamara (1920 1945), a Pécsi Közjegyzői Kamara (1875 1950) az adott foglalkozási ág valamennyi tagjának érdekét képviselte, és a tagok felett fegyelmi jogot is gyakorolt. Egyesületek, (tömeg)szervezetek, pártok (X. fondfőcsoport) Az 1944 előtti politikai pártoknak elvétve maradt fenn iratanyaga a megyei levéltárakban, ezért rendkívül értékesek a Nemzeti Egység Pártja (NEP) Baranyavármegyei Szervezetének iratai (1932 1938). A fond főként a pártközpontból leküldött iratokat, nyomtatványokat és körleveleket foglalja magában. Ugyancsak a fondfőcsoport részét képzik az MSZMP és MDP elődszerveinek iratai, mint a Magyar Kommunista Párt (1944 1948) és a Szociáldemokrata Párt (1945 1948) iratai, amelyek a koalíciós korszak más pártjaira (Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Szabadság Párt stb.) vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Gazdasági szervek az 1945 utáni államosításig (XI. fondfőcsoport) A térség bányászatában legjelentősebb szerepet játszó Dunagőzhajózási Társaság iratait a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi, ezért az MNL Baranya Megyei Levéltárában csak kisebb bányászati fondok maradtak: az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécsi Bányaigazgatósága (1883 1946), a Baranya Vármegyei Horthy Miklós Segélyalap Komlói Kőbányaüzeme (1926 1945) és az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. (1888 1944) ) iratai. A pécsi gyárak közül érdemi iratanyaggal bír a Sopiana Gépgyár és Vasöntöde (1909 1986), az Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár (1860 1949), a Hamerli-Kesztyűgyár (1903 1948), a Zsolnay Vilmos Kerámia Gyárak (1874 1949), a Littke Pezsgőgyár (1929 1947), a Pannónia Sörfőző Rt. (1904 1949), a Pécsi Dohánygyár (1893 1987), valamint a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. (1896 1945). Egyházi szervezetek, intézmények (XII. fondfőcsoport) Az egyházi fondok közül a legértékesebb a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (1628 1850), amely a közjegyzői funkciót megelőző hiteleshelyi okmányokat, főként királyi leiratokat, ezekre adott jelentéseket, végrendeleteket, birtokjogi iratokat tartalmaz. Az iratanyag rendjét Koller József kanonok, egyháztörténész alakította ki a 19. század elején. A szerzetesrendek közül a Ciszterci, Jezsuita, Pálos és Miasszonyunk Rendnek van némi, meglehetősen töredékes iratanyaga. Családok (XIII. fondfőcsoport) Eddig közel húsz család iratanyaga került be levéltárunkba. Ezek közül kiemelkednek az Igmándy Hegyessy család (1712 1966), a Jeszenszky család (1735 1901), a Puchner család (1767 1953), illetve a Zsolnay család (1854 2006) iratai. Baranya megye nemesi családjaira vonatkozó adatokat a IV. fondfőcsoport nemességi iratok gyűjteményében találhatunk még.

10 11 Személyek (XIV. fondfőcsoport) A történeti kutatásokat jelentősen kiegészíthetik az ún. személyi iratok, mivel e forrástípusok többnyire nem fordulnak elő más, hivatalos iratokban. Ilyenek például az életrajzi írások, hivatással kapcsolatos jegyzetek, levelezések, iskolai bizonyítványok, fényképek, meghívók, plakátok, újságok stb. A levéltár őrzésébe eddig közel nyolcvan személy irathagyatéka került, akik többségében az értelmiségi réteghez tartoztak; főként pedagógusok, jogászok, a város és a megye vezető tisztviselői, orvosok, művészek, építészek, zenészek, történészek voltak. Gyűjtemények (XV. fondfőcsoport) A gyűjtemények közül a kutatók leggyakrabban használt forrásai közé tartoznak a Mohács előtti oklevelek gyűjteménye, az MNL Baranya Megyei Levéltára tervtára (18 20. sz.), Baranya megye térképeinek gyűjteménye (18 20. sz.), az ún. Krisztics-féle községtörténeti kartoték és a községtörténeti lexikoncédulák. Gyűjteményünk értékes darabjai közé tartoznak a kegynyilvánító oklevelek és az ún. diplomák (iskolai végzettséget igazoló oklevelek, s néhány díszes mesterlevél). Az oklevelek többsége nem baranyai családokra, személyekre vonatkozik. A gyűjtemény mintegy 120 felbecsülhetetlen értékű darabja közül jelentősége miatt kiemelkedik Pécs szabad királyi városi rangra emelésének oklevele (1780), valamint a Baranya vármegye pecséthasználatáról szóló oklevél (1838). A Népköztársaság és Tanácsköztársaság forradalmi szervei 1918 1919 (XVI. fondfőcsoport) A fondfőcsoport mindössze két tanácsköztársasági szerv, a Baranya Megye (Sásdi) Direktóriuma és a Sásdi Kerületi Központi Műszaki Hivatal csekély mennyiségű iratait tartalmazza. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok 1945 1989 (XVII. fonfőcsoport) A levéltár megyei, városi, járási és községi nemzeti bizottságok (1945 1949), igazoló bizottságok (1945 1949), földigénylő bizottságok (1945 1947) továbbá a népi ellenőrzési bizottságok működése során keletkezett iratokat is őrzi. A nemzeti bizottságok feladata a világháború utáni közigazgatás újjászervezése volt, amelyeknek tagjait a demokratikus pártok jelölték. 1948 után az új hatalom megszilárdulásával párhuzamosan szerepük csökkent, feladataik egy részét a Magyar Függetlenségi Népfront szervei vették át, majd 1949-ben megszüntették azokat. Baranya megye és Pécs város Nemzeti Bizottsága iratain kívül két járás (Hegyháti és Szigetvári), valamint Mohács város és a megye községi nemzeti bizottságainak iratai kutathatók. Tanácsok 1950 1990 (XXIII. fondfőcsoport) Jelenleg a legnagyobb terjedelmű fondfőcsoport az MNL Baranya Megyei Levéltárában. 1949 1950-ben az államhatalom helyi szerveiként tanácsok alakultak és működtek Magyarországon. A korábbi önkormányzati és állami szervek feladatait átvéve a tanácsok és végrehajtó bizottságaik ellátták az államigazgatás helyi tennivalóit, az államhatalmat képviselve pedig gazdasági, társadalmi és kulturális feladatokat teljesítettek. Helyi tanácsot kellett alakítani minden megyében, járásban, városban, és rendszerint minden olyan községben, amelynek lakossága elérte az ötszáz főt. A Baranya Megyei Tanács, valamint a városi tanácsok iratanyagát a levéltár kezeli. Ugyancsak gyűjteményünkhöz tartoznak a járási (1970-ig), a községi és az ún. közös községi tanácsok iratai. Összességében mindez több száz fondot alkot, amelyek terjedelme meghaladja a 4 000 folyómétert. Az anyag eredeti irattári rendjében áll kutatóink rendelkezésére.

12 13 Az államigazgatás területi szervei (XXIV. fondfőcsoport) Az 1945-től újonnan alakult területi szakszervek közül a határőrigazgatóság, földhivatal, rádióállomás, postahivatal iratanyaga került levéltárunkba. A belügyi szervek közül a Népgondozó Hivatal Dél-magyarországi Kirendeltség megyei és járási szintű szervei, valamint a községi telepfelügyelők iratai (1946 1948) jelentősek. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Kirendeltségeinek iratait is ebben a fondfőcsoportban helyeztük el. A közellátási szakigazgatási szervek közül a megyei begyűjtési hivatal és a községi begyűjtési megbízottak iratai számottevőek. Jogszolgáltatás területi szervei (XXV. fondfőcsoport) 1945-től a népbíróságok és népügyészségek, 1950-től a megyei, járási és városi bíróságok, 1954-től a megyei, járási és városi ügyészségek tartoznak ebbe a fondfőcsoportba. A Pécsi Népbíróság (1945 1950) nagy mennyiségű irattal rendelkezik. 1945-ben a háborús és népellenes bűncselekményeket elkövetett személyek felelősségre vonása érdekében hozták létre, továbbá hatásköre kiterjedt az igazolási ügyekben bejelentett fellebbezésekre is. A Pécsi Népügyészség (1945 1950) iratai hasonlóképpen a korszak értékes forrásai közé sorolhatók. Gazdasági szervek az 1945 utáni államosítástól (XXIX. fondfőcsoport) Több, mint 200 ipari és mezőgazdasági üzem, kereskedelmi, építésügyi és közlekedési vállalat, hitel- és biztosítási intézet, valamint a csődeljárás alá vont gazdálkodó szervezetek iratait őrizzük ebben a fondfőcsoportban, közel 2 600 folyóméter terjedelemben. A fondok többsége töredékes, többnyire segédlet nélküli. Szövetkezetek (XXX. fondfőcsoport) Ebbe a fondfőcsoportba az 1945 után önként, vagy a különböző állami- és pártszervezetek nyomására megalakult szövetkezetek iratai kerültek. A szövetkezeteket többször átszervezték, illetve feloszlatás után újjászerveződtek, ezért számuk rendkívül jelentős. A szövetkezetek alaptevékenysége alapján négy típust különítünk el: ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és hitelszövetkezeteket. Külön intézkedéssel levéltárba utalt iratok (XXXIII. fondfőcsoport) Ide Baranya megye állami anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye (1895 1980) tartozik több, mint száz folyóméter terjedelemben. Ugyanitt találhatóak a választások és a népszavazások 1989 2004 közötti iratai is. Külön állagokat alakítottunk ki az országgyűlési, az önkormányzati és a társadalombiztosítási választások, valamint a népszavazások jegyzőkönyveiből. MSZMP-Archívumban kezelt iratok (XXXV. fondfőcsoport) A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya Megyei Bizottsága 1990-ben átadta a Baranya Megyei Levéltárnak a pécsi pártszékházában korábban őrzött iratait. Az MSZMP-Archívum részét képezik az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága iratai (1956 1989) mellett az MSZMP Pécs és Mohács városi, valamint a járási, a bányaüzemi iratok, a vállalati pártbizottságok, az intézményi alapszervezetek és a pártiskola (Oktatási Igazgatóság) iratai. Ugyancsak az Archívum részét képezi a Magyar Dolgozók Pártjának (1948 1956) iratai mint az MSZMP elődszerve. Különösen értékes források az Archívumban külön kezelt Visszaemlékezések gyűjteménye, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc Baranya megyei és Pécs városi történetét reprezentáló irategyüttes.

14 15 A Magyer Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Cím: 7621 Pécs, Király u. 11. Telefon: (+36) 72/518-680 E-mail: baml@mnl.gov.hu Fax: (+36) 72/310-152 Honlap: www@bml.hu Király utcai részleg Cím: 7621 Pécs, Király u. 11. Telefon: (+36) 72/518-680 Fax: (+36) 72/310-152 Rét utcai részleg Cím: 7623 Pécs, Rét u. 9. Telefon: (+36) 72/517-350 Fax: (+36) 72/517-358 Nyírfa utcai részleg Cím: 7622 Pécs, Nyírfa u. 3. Telefon: (+36) 72/324-280 Dobó István utcai részleg Cím: 7629 Pécs, Dobó István u. 89. Telefon: (+36) 72/239-863 Restaurátorműhely Cím: 7623 Pécs, Rét u. 9. Telefon: (+36) 72/517-355 Ügyfélszolgálati nyitva tartás Király utcai részleg Hétfő csütörtök: 8.00 12.00, 12.30 15.00 Ügyintéző: Horváth Zsolt segédlevéltáros Telefon: (+36) 72/518-681 Dobó István utcai részleg Szerda: 9.00 12.00 Ügyintéző: Lajos Mária levéltári kezelő Telefon: (+36) 72/239-863 Kutatószolgálati nyitva tartás Király utcai részleg A kutatószolgálat nyitva tartása hétfő csütörtök: 8.00 12.00, 12.30 15.00 A kutatóterem nyitva tartása hétfő csütörtök: 8.00 12.00, 12.30 16.00 A kutatószolgálat vezetője: Kocsis Éva segédlevéltáros Telefon: (+36) 72/518-681 Rét utcai részleg A kutatószolgálat nyitva tartása hétfő csütörtök: 8.00 12.00, 12.30 15.00 A kutatóterem nyitva tartása hétfő csütörtök: 8.00 12.00, 12.30 16.00 A kutatószolgálat vezetője: Nagy Imre Gábor főlevéltáros Telefon: (+36) 72/517-351 Nyírfa utcai részleg A kutatóterem nyitva tartása kedd szerda 9.00 14.00 A kutatóterem és a kutatószolgálat referense: Hajnal Zoltán levéltári kezelő Telefon: (+36) 72/324-280

Képjegyzék A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i Magyar NeMzeti LevéLtár A sorozatban szereplő levéltárak Borító A levéltár központi épülete a Király utcában Baranya vármegye címere, 1838 2. oldal A Szent Mór Kollégium emléklapja, 1928 3. oldal V. Ferdinánd adománylevele Baranya vármegye címeres pecsétjéről, 1838 Török jogszabálygyűjtemény, 1590-es évek 5. oldal Példa az iratanyag raktári elhelyezésére, Nyírfa utcai részleg Példa az iratanyag raktári elhelyezésére, Rét utcai részleg 6. oldal Sellye környéki települések pecsétlenyomatai, 1852 A kiadványt támogatta: 7. oldal Lippay Mária tanítónői oklevele, 1891 Az Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár fejléces levélpapírja, 1911 8. oldal báró Puchner Antal adománylevele, 1830 Rosa György nemesi adománylevele, 1660 10. oldal Csizmadia céhlevél, 1825 A levéltár Király utcai épületének homlokzati terve a felújításkor, 1961 11. oldal Harkány kataszteri térképe, 1860-as évek Zsolnay Vilmos cégjelzéses levélpapírja, 1860 A MAg ya r nemzeti levélt á r b A r A n ya Megyei levélt á r A 12. oldal A 2013. évi Levéltár Napi konferencia Pécs város szabad királyi privilégium-levelének belső lapjai, 1780 13. oldal A felújított Rét utcai kutatóterem átadási ünnepsége, 2014 A Hirschfeld Sörgyár fejléces levélpapírja, 1915 14. oldal Dobó István utcai részleg Példa az iratanyag raktári elhelyezésére, Király utcai részleg 15. oldal Kutatóterem, Király utcai részleg Kutatóterem, Rét utcai részleg 9 oldal I. Lipót korabeli függő viaszpecsét, 1686 Rorrland Ferenc kertész diplomája, 1807 Írta Kult László, Ódor Imre Kiadja a Magyar Levéltárosok Egyesülete Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML Készült 500 példányban a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc ISBN 978-963-87475-9-4 MNL Országos Levéltára MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára MNL Békés Megyei Levéltára MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára MNL Csongrád Megyei Levéltára MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára MNL Pest Megyei Levéltára MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára Budapest Főváros Levéltára Győr Megyei Jogú Város Levéltára Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára Vác Város Levéltára Hadtörténelmi Levéltár Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség Győri Egyházmegyei Levéltár Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár