Napsugár Óvoda 1144 Budapest Ond vezér sétány 9-11. Fax: 3 635 885 Tel. 467 08 99. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Napsugár Óvoda 1144 Budapest Ond vezér sétány 9-11. Fax: 3 635 885 Tel. 467 08 99. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az embernek, hogy azzá legyen, amivé lennie kell, gyermekkorában olyannak kell lennie, és azt kell cselekednie, ami őt, mint gyermeket boldoggá teszi. /Pestalozzi/

1 Tartalomjegyzék Bevezető.3. Az óvoda bemutatása: 3. 1. Alapelvek, célkitűzések:.....4. 1.1. Beszéd- Mozgás- Művészet, képességfejlesztés..5. Gyerekkép.. 6 Óvodakép.6 1.2. Pedagógusmodell-felnőttmodell..8 1.3. A testület elvi gondolatai a nevelés módszereiről 8 1.4 A nevelés alapvető feladatai, keretei 9. 2 Az óvodai nevelés alapvető feladatai...9. 2.1. Egészséges életmód alakítása.10 2.1.1. Az óvodapedagógus feladatai...10. 2.1.2. Gondozás.....11. 2.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére / sikerkritérium/....12. 2.2. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés 13. 2.2.1. Az óvodapedagógus feladatai...14. 2.2.2 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére / sikerkritérium/....15. 2.3.. Anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.. 16. 2.3.1. Az óvodapedagógus feladati..17 2.3.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére / sikerkritérium/...17 2.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek..18 2.4.1 Sajátos nevelési igényű- beszédfogyatékos-gyermek nevelése...18. 2.4.2. Prevenció, korrekció, kompenzáció gyakorlati alkalmazása, fejlesztő program...19. 2.4.3. Az óvodapedagógus feladatai.21 2.4.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére /sikerkritérium/.22 2.5. Gyermekvédelem 22 2.5.1. Az óvodapedagógus feladatai a szociális hátrányok csökkentése..24. 2.5.2. Sikerkritérium 25 3. Az óvodai élet megszervezésének elvei...25 3.1. Napirend, napirendi tevékenységek...26 3.1.2. Személyi és tárgyi feltételek....27 3.3. Az óvoda kapcsolatai.. 27 3.3.1. Család-óvoda kapcsolata.28 3.3.2. Bölcsőde-óvoda kapcsolata 30 3.3.3. Iskola-óvoda kapcsolata 30. További kapcsolataink...30 4. Az óvodai élet tevékenységformái.....30 4.1. A játék 30 4.1.1. A szabad önkifejezés /Freinet/.31. 4.1.2. Az óvodapedagógus feladatai...31 4.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére /sikerkritérium/...32 4.2. Verselés,mesélés....33 4.2.1. Az óvodapedagógus feladata 35 4.2.2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére / sikerkritérium/..35 4.3. Művészeti nevelés, a gyermekek művészeti tevékenységei..36 4.3.1 Az óvodapedagógus feladata.37 4.3.2. Ének zene, énekes játék.37

2 4.3.3 Az óvodapedagógus feladata.39 4.3.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére /sikerkritérium/ 40 4.3.5. Rajzolás mintázás kézimunka 40 4.3.6. Az óvodapedagógus feladatai 42 4.3.7. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére.42 4.4. Mozgás..43 4.4.2. Mindennapi frissítő torna..43 4.4.2. Torna, mozgásos játékok, foglakozás 43 4.4.3 Az óvodapedagógus feladatai 45 4.4.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére /sikerkritérium/ 46 4.5. A külső világ tevékeny megismerése..46 4.5.1. Az óvodapedagógus feladatai.47 4.5.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére / sikerkritérium/.49 4.6. Munka jellegű tevékenység.50 4.6.1. Naposság, felelősi munkák.51 4.6.2. Alkalomszerű megbízatások...51 4.6.3. Növény-és állatgondozás...52 4.6.4. Az óvodapedagógus feladatai..52 4.6.5. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére / sikerkritérium/... 52 4.7. A tevékenységben megvalósuló tanulás..53 4.7.1. Az óvodapedagógus feladata...54 4.7.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére /sikerkritérium/..55 Melléklet 5. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 57 Záradék.59

3 Bevezető: És a gyerek belépve ebbe az óvodába minden iránt érdeklődni kezd. /C. Freinet/ Nevelőmunkák középpontjában a gyermek áll, akinek joga van ahhoz, hogy tiszteljék, elfogadják, szeressék, megteremtsék számára a gyermeki személyiség kibontakoztatásának lehetőségeit, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás, bizalom és különleges védelem illeti meg.a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A gyümölcsöző nevelési folyamat kulcsszereplője az óvodapedagógus. Emberszerető, elfogadó, partner pedagógus szükséges ehhez, akinek példaerejű személyisége a gyümölcsöző nevelési folyamat záloga. Az óvoda bemutatása: Zuglóban a Füredi úti lakótelep Kerepesi út és Ond vezér út által körülhatárolt területen található az a valaha citromsárga óvoda, és nevelőtestülete az, amelynek rövid hitvallását tükrözik a fenti sorok. Fenntartónk Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata. Az 1985-ös törvény, az 1989-es ONP, valamint a társadalomban végbement változások teremtette lehetőségekre az óvoda nevelőtestülete nyitott volt, s a gyermekek boldogabb, derűsebb, szorongásmentesebb életének biztosítása érdekében készen állva a megújulásra, elkészítette saját nevelési programját mely megfelel az alapprogramban foglaltaknak, figyelembe véve a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Az alapprogram szerint lehetőségünk van különböző, köztük innovatív pedagógiai programok megvalósítására. Tanulmányozva mind a hazai, mind a külföldi pedagógiákat, törekvéseket, fokozatosan módosítottuk a csoportok szervezési elveit, tartalmi munkáját. Alapvetően a gyermekek jogainak biztosítása, a differenciálás és az integrálás lehetőségei vezéreltek bennünket. Megismerkedtünk Freinet pedagógiájával, mely segített elképzeléseink megvalósításában, pl. / szabad önkifejezés, kísérletező tapogatózás, gyermeki jogok, művészeti nevelés stb./ Jelenlegi munkánkban letisztulva, elemeiben jelenik meg ez a pedagógia. Ekkor fogalmazódott meg a testületben az a segíteni akarás is, amelynek következtében a sajátos

4 nevelési igényű- beszédfogyatékos -részképességzavarokkal küzdő gyermekek számára létrehoztunk egy szegregált logopédiai csoportot óvodánkban, mely kerületi integráló feladatot is ellát. Eszerint a kerület összes óvodájából kiszűrt intenzív fejlesztést igénylő gyermekek jelentkezhetnek hozzánk, és a felvételükről szempontok alapján dönt a helyi bizottság. / részletezve a 2.4. fejezet alatt / 1. Alapelvek, célkitűzések: Célunk, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akik képesek a szabad önkifejezésre, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, tisztelik a hagyományokat, művészi értékeket és igényük van az egészséges életmódra. A sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek megsegítését, fejlesztését kötelességünknek és etikai felelősségünknek tartjuk. A beszédfogyatékos gyermekek nevelése maximum 13-15 fő esetében külön csoportmunkában, de teljes körűen az óvodai programmal együtt, maximum 4 fő esetében a többségi csoportokba integrálva valósul meg. Felvállaltuk a sajátos nevelési igényű látássérült gyermekek integrált nevelését. Intézményünk kiemelten fontos feladatának tekinti a személyiségfejlődéshez és az ismeretszerzéshez szükséges alapvető kompetenciák fejlesztését. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda-iskola, alsó tagozat közötti átmenet megvalósulását. Óvodánkban alapvetően gondos, szeretetteljes, igényes családokból érkeznek a gyerekek. A szülői ház igyekszik megteremteni az optimális életfeltételeket, de néhány esetben jelen van az ingerszegény környezet. Mindezeket figyelembe véve a gondozás, szokások kialakítása, személyiségfejlesztés differenciáltan a pszichikus szükségletek figyelembevételével a családi háttért kiegészítve, vagy megerősítve történik. A képességek és készségek fejlesztése, személyiség formálása, fejlődésének segítése kiemelt szerepet kap nevelőmunkánk során. A folyamat hangsúlyosan a gyermekek fő tevékenységébe, a játékba integrálódik, egységes rendszert alkotva mivel az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodnia.

5 Fontos a cselekedtetés, tapasztalás, élmény. Ebben a folyamatban az óvónő együttműködése szükséges, mely alapja a gyermeki személyiség megismerésének, ami az egyéni bánásmód megtervezését segíti. Kiemelt jelentőségű területek: 1.1. Beszéd Mozgás Művészet, képességfejlesztés. Cél: Tisztán beszélő, gazdag szókinccsel rendelkező gyermekeket nevelni, akik belső késztetést éreznek az önkifejezésre kiemelkedően a mozgás és művészeti tevékenységekben. A beszéd kifejlődése, minőségi megváltozás / szókincsbővülés, kiejtés helyessége, ritmus, hangsúly, stb. / alapvetően óvodáskorban megy végbe. A helyes szép beszéd hozza létre az esztétikus beszédkapcsolatokat, teszi képessé a gyermeket az ismeretek megszerzésére is. A beszéd, az anyanyelvi nevelés fejlesztésének fontos eszköze az irodalom, a mese és vers, s a mondóka. Feladat: - megteremteni azokat a lehetőségeket, azt a környezetet, amelyben a gyermek képes az optimális fejlődésre / pl. beszédészlelés, beszédmegértés/ - alapvető, hogy a mindennapos mesélés során értékes, esztétikus műveket hallgassanak a gyermekek Az egészséges szervezet létrehozása, illetve megóvása érdekében a helyes táplálkozáson túl megfelelő mennyiségű és minőségi mozgást kell biztosítani a gyermek számára. Fontos ez a szervezet működése, valamint az agy funkciójának fejlődése szempontjából is. Feladat: - biztosítani a mozgáskultúra, testi képességének kialakítása érdekében a spontán tevékenységen túl, szervezett formában is a mindennapi tornát, játékos mozgást, lehetőség szerint a szabadban. Az ember arra van rendelve, hogy élvezze azokat a dolgokat, amelyek elősegítik az agy fejlődését, ezért természetes módon mindig keressük azokat az érzékleteket, amelyek segítik agyunk rendezőmunkáját. Ez az egyik oka annak, hogy a gyerekek annyira szeretik, ha ölbe veszik, ha ringatják, ölelgetik őket, amiért imádnak futni, ugrálni és játszóterezni, strandolni. Mozogni akarnak, mert a mozgásélmény táplálja agyukat. (Ecce homo Nagyné Kovács Ildikó)

6 Ismert tény az, hogy az óvodáskorú gyermek tevékenységeit nagymértékben az érzelmei irányítják. Ezeknek az érzelmeknek a milyenségét befolyásolják a nap, mint nap átélt eseményeket is. Ha ezek az események élményforrást is jelentenek, biztos, hogy az érzelemre, s ezáltal az értelemre is pozitívan hatnak. Feladat: - a zenei, irodalmi, vizuális nevelés élményforrást, művészi hatást biztosítson a gyermek számára, - gyermekek zenei képességfejlesztését kiemelt jelentőségű területként szükséges kezelni, - a közösen átélt játékok, dalok /főként népi/ öröme pozitív élményekhez juttassa a gyermeket, gazdagítsa viselkedéskultúráját. Tapasztalatunk az, hogy művészi területen kellően fejlesztett gyermek felnövő korában fogékonyabb lesz a tudományok iránt, és teljesebb személyiséggé válik, míg ellenkező esetben a művészi dolgok pótlása nehéz, vagy lehetetlen dolog. Gyermekkép: Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó.a gyermekközpontú óvodai nevelés befogadó,,ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és

7 nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben teljesíti a funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. A családdal együttműködve kötelességünk megteremteni a kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort. A szülői ház által kialakított jó szokásokat tovább kell erősítenünk, biztosítva az óvodáskorú gyermek fejlődésének nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Gondoskodik - a gyermeki szükséglet kielégítéséről,az érzelmi biztonságot nyújtó derűs,szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; - a testi, a szociális,és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékról: e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok( migráns ) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

8 1.2. Pedagógusmodell felnőtt modell A koncepciónk szerinti személyiségfejlesztő, értékközvetítő pedagógiánkban a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Munkáját tudatosan, szakszerűen, szervezetten és hatékonyan kell végeznie. Az óvodapedagógus, valamint az óvodában dolgozó felnőtteket a gyerekek őszinte szeretete, elfogadása, tisztelete jellemezze. Fejezze ki a gyerekek iránti empatikus, toleráns magatartás. Legyen tudatában annak, hogy a gyerekek milyen életkori sajátosságokkal rendelkeznek, milyen szinten állnak és eszerint differenciáljon. Jellemezze a szakmai biztonság. Alakítson ki aktív partner gyermek viszonyt. Hagyja a gyereket vizsgálódni, kutatni, tapasztalatot szerezni, kísérletezni. Teremtsen olyan alkalmat, helyzeteket, hogy a gyerekek kreativitása, fantáziája kibontakozhasson. Támogassa a csoporttagok együttes munkaalkotását, segítse elő az együttes élményt. Törekedjen arra, hogy a gyerekek élénk értelmi, érzelmi, akarati megnyilvánulásaikat kiváltó tevékenységek közben fejlődjenek egyéni képességeiknek megfelelően. Munkáját rugalmasan és következetesen végezze. Jellemeze önkontroll és az önfejlesztés igénye. Művelt, intelligens, optimista személyiség legyen, megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkezzen. A szülőkkel, mint partnerrel jó kapcsolatot alakítson ki, tapintatosan kezelje a családi ügyeket. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 1.3. A testület elvi gondolatai a nevelés módszereiről: A nevelési cél és feladatok megvalósításában nagy szerepük van. alkalmazásukkal a közösség nevelő hatását és az egyén aktivitását szeretnénk elérni, a személyiség tiszteletben tartása az alapja,

9 rendszert alkotnak, egymással összefüggnek, segítik a nevelői hatások belsővé válását, az óvónő joga eldönteni, hogy célja megvalósításához milyen módszert alkalmaz, alapelv, hogy a gyerekek jogait nem sértheti, számunkra legfontosabb módszerek: a dicséret, buzdítás, példaadás, ösztönzés, nevelésünk akkor hatékony, ha az egyén személyiségének tudatában a neki megfelelő módszereket alkalmazzuk, tehát differenciálunk. 1.4. A nevelés alapvető feladatai, keretei: A gyermek testi szükségleteinek kielégítése érdekében alapvető, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű mozgást biztosítsunk az egészséges életmód szokásait kialakítsuk. A szocializáció segítése érdekében az érzelmi biztonságot nyújtó, elfogadó légkör megteremtése: a gyermeki jogok tiszteletben tartás, esélyegyenlőség megteremtése és biztosítása mindenki számára / egyenlő bánásmód, fejlesztés, SNI gyermekek, tehetséggondozás, szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, HH gyermekek felzárkóztatása, befogadó, integrált nevelés a hátrányos helyzetű gyermekek fokozott megsegítése, a beszédfogyatékos és a látássérült ( gyengénlátó ) gyermekek egyénre szabott, szakszerű fejlesztő programjának biztosítása a tehetséges gyermekek lehetőségeinek kiszélesítése /szabad önkifejezés/ Az értelmi fejlesztés folyamatában, előtérbe helyezzük a kötetlen tevékenységi formákat : - vizsgálódás, kutatás, kísérletezés Az egészséges életmód biztosítása érdekében, a mindennapos testnevelés levezetését friss levegőn végezzék. 2. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

10 2.1. Egészséges életmód alakítása: Cél:Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A mozgásfejlesztés jelentősége mellett nevelőmunkánkban fontos hangsúlyt kap a pszichés és mentálhigiénés nevelés is. Az óvodában ezek a feladatok alapozó jellegűek. - Az óvodás kor alkalmas arra, hogy a személyi higiénia alapkészségeket a gyermek begyakorolja, ezáltal önállóbbá válik. - Kiemelt jelentőségű az óvodás gyermek egészséges fejlődése szempontjából az óvodai élelmezés, helyes táplálkozás. - Az óvoda pszichés klímája valamennyi felnőtt és gyermek egymással való kapcsolatának, érzelmi kötődésének szintjét jelenti. Fontos feladata az óvodai biztonságérzet megteremtése, fenntartása. A felnőttek kapcsolata, barátsága, segítőkészsége, az egymással szemben használt hangnem, az egymás közti kapcsolat feszültségéről, vagy elfogadásáról, szeretetéről tanúskodhat. Az érzelemteli légkör azért is fontos, mivel átáramlik egyik felnőttről a másikra és a felnőttről a gyermekre, melyet ő empátiás úton azonnal megérez.

11 A pszichés klíma fokmérője az a kapcsolat is, amit a felnőttek a gyerekekkel fenntartanak, mint például az együttjátszás, az egymásnak segítés, az egymás érzelmeinek tiszteletben tartása,stb. 2.1.1. az óvodapedagógus feladatai: Harmonikus, nyugodt, egészséges és biztonságos környezet kialakítása, A gyermek gondozása, testi és lelki szükségleteinek és mozgásigényének kielégítése, A gyermek testi képességei fejlődésének segítése Összerendezett, harmonikus mozgás fejlődésének segítése A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, a pihenés, a balesetmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására törekedjen, hagyományokat ápolja Ismertesse meg a gyermeket, az egészégét fenyegető tényezőkkel /környezetszennyezés, helytelen életvitel, rendszertelenség, stb./ Alapozza meg a környezettudatos magatartást, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat alakítsa ki, Bizonyos helyzetekben megfelelő szakemberek bevonása szülő és az óvodapedagógus segítségével Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi és pszichés nevelési feladatok ellátása Betegségek, balesetek megelőzésének hangsúlyozása, Az egészséges életmód szokásainak megismertetése a szülőkkel. 2.1.2. Gondozás: A család szokásainak ismeretében az óvónő és a dajka segíti a gyermekeket testi lelki szükségleteik kielégítésében, feladata: a szülőtől való elválás megkönnyítése, kapcsolatok érzelemdús alakítása, helyes életritmus kialakítása.

12 Testápolás, tisztálkodás: A gyermekek testi szükségleteik kielégítését korlátozás nélkül végezhetik. Vizet inni, mosakodni, WC-re menni a nap bármely szakában lehetséges. Ehhez a differenciált segítséget az óvónő és a dajka adja. Öltözködés: A két egymás mellett lévő csoport együttműködése teszi lehetővé a zökkenőmentes folyamatot. Ha kevesebb gyermek öltözik egyszerre, könnyebben megoldható, hogy egymásnak is segítenek, s ruhájukat gondosabban rakják a helyére. Táplálkozás: A kultúrált étkezési szokások kialakítása fontos feladata az óvodapedagógusoknak. Alapvető igény, hogy az étkezések esztétikus környezetben történjenek. Ezt a környezetet a pedagógus a gyerekekkel közösen alakítja ki. Mindhárom étkezés alapvetően az önkiszolgálásra épül, a naposi teendők kiegészítő tevékenységeket jelentenek. Az óvónő együtt étkezik a gyerekekkel, az esetleges halk beszélgetésbe ő is bekapcsolódik. A táplálék elfogyasztására nem kényszerül a gyermek. A bölcsődével kialakított jó kapcsolat eredményeként vitamindús, korszerű ételeket kapunk, melyeket a gyerekekkel közösen készített gyümölcs és zöldségsalátával valamint müzli és gabonapelyhekkel egészítünk ki. Pihenés: A gyerekek igényüknek megfelelően pihennek, vagy alszanak az ágyban. Lehetőség van arra, hogy egy bizonyos idő eltelte után kb. 1 óra pihenés felkeljenek, s csendben elfoglalják magukat. Tiszta, nyugodt környezet megteremtése szükséges, pizsama használata kötelező. Mozgás: Minden embernek, minden életkorban szüksége van mozgásra, rendszeres testedzésre.

13 2.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére. /sikerkritérium/ kialakul az igényük az önálló testápolási tevékenységek végzésére, önállóan tevékenykednek, társaikat nem zavarják, észreveszik elvégzendő feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek, étkezés közben kultúráltan viselkednek, igénylik az asztal esztétikus rendjét, önállóan öltözködnek, vetkőznek, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a csoport szokásrendjének megfelelően végzik, megismerkednek olyan táplálkozási szokásokkal, tevékenységekkel, amelyek környezetüket és önmagukat védik, a gyermekek igényeljék a szülőktől is az egészséges életvitel lehetőségeit. 2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Ezért célunk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A családok, a társadalom életében zajló változások, erősítenek meg bennünket abban, hogy gyermekeink érzelmi biztonságát helyezzük előtérbe, és alapfeladatunknak tekintjük az óvoda állandó értékrendjét, törekszünk a szorongásmentes, kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteljes légkör biztosítását garantálására.. Az érzelem alap a felnőtt gyermek kapcsolatában, annak alakulásában. Az óvónő szakmai biztonsága, saját érzelmi kiegyensúlyozottsága a gyermekben érzelmi biztonságérzetet alakít. Elengedhetetlen, már az óvodába lépéskor, hogy kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvodapedagógus gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Így az érzelmi indíttatású tapasztalás köre bővül, valamint a szándékos figyelem és tanulás mértéke is nő. Fontosnak tartjuk a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és segítjük önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek fejlődését. A jó légkör, a felnőttel, az óvónővel való elsősorban érzelmi alapokról induló azonosulás, a környezet érzelmi stabilitása lehetőséget ad arra, hogy a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, egymás tiszteletére neveljük.

14 A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Ez biztosítja, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, és megalapozza erkölcsi tulajdonságainak(együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség), akaratának(önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás-és normarendszerének megalapozását. A biztos szokásrendszer megalapozásával, a gyermek nyitottságára, kíváncsiságára építve segítjük, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, mindazok megbecsülésére, és ismerje, szűkebb és tágabb közvetlen környezetét, tisztelje, becsülje társait, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Ahhoz, hogy az óvodai nevelés alapvető célját, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását minél jobb színvonalon biztosítani tudjuk, elengedhetetlen, hogy a gyermek érzelmi biztonság iránti vágyát kielégítsük. Mivel a megszokott családi élet biztonságát félve cseréli fel az óvoda ismeretlenségével, ezért a beszoktatás fokozott türelmet, empátiát, toleranciát kíván tőlünk, az óvoda valamennyi dolgozójától. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Tehetséggondozás a kerületi szakszolgálattal együttműködésben. Testületünk hosszú évek óta rugalmasan kezeli az óvodakezdés időszakát, segítséget nyújt gyerekeknek és szülőknek egyaránt. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, értelmi, vagy más területen halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, megfelelő szakember közreműködését teszi szükségessé. Meghatározó és kívánatos az a partner pedagógus szerep, melyben a gyerekek az első időszaktól kezdve érzik, hogy őket elfogadják, tisztelik, és egy közösséghez tartoznak. Folyamatosan törekszünk arra, hogy az óvoda külső és belső környezete esztétikus, bizalmat, rendet sugárzó hatásával nyugtassa mind a gyermeket, mind a szülőt és csökkentse a bennük lévő feszültséget. Ebben a légkörben biztosított a gyermekek optimális személyiség fejlődése, valamint képességeik fejlesztése.

15 2.2.1. Az óvodapedagógus feladatai: érzelmi biztonságot adó, derűs, kiegyensúlyozott, tevékeny légkör megteremtése, biztosítása-már az óvodába lépéskor-, ahol a gyermek biztonságban érzi magát, szeretet, elfogadás, megértés, tisztelet veszi körül, stabil szokás- és normarendszer megalapozása, szabálytudat kialakítása, személyes pozitív példaadással, példaértékű bánásmóddal segítse a gyermeki magatartás fejlődését, a gyermekekkel, szülőkkel, és az óvoda más dolgozóival való kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, segítse a gyermek éntudatának, szociális érzékenységének fejlődését, biztosítson teret az önkifejezésre, munkája során tartsa mindig szem előtt, hogy az óvodáskorú gyermek egyéni fejlesztése, és közösségbe történő integrálása egyformán fontos feladat, a gyermek természetes érdeklődésére építve biztosítson olyan tevékenységeket, ahol a közös élmények által gyakorolhatják a szocializáció szempontjából nagyon fontos erkölcsi tulajdonságokat (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), valamint lehetősége nyílik a szűkebb, és tágabb környezet megismerésére, a természetben,és az emberi környezetben rejlő szép, és jó felfedezésére, kiemelt figyelmet, több egyéni foglalkozást, fejlesztést fordítson a szociokultúrálisan hátrányos helyzetben lévő, valamint a beszédfogyatékos gyermekekre, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével, 2.2.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére /sikerkritérium/ igényükké válik a tevékenységben való részvétel, együttműködés, a szokásokat, szabályokat betartják, ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez, azt érzelmeikben, tetteikben hozzák nyilvánosságra, segítenek egymásnak, együttműködők, együtt éreznek a közösség tagjaival, képessé válnak a különbözőségek elfogadására, tiszteletére, érvényre juttatják kezdeményezőkészségüket, érdeklődésüket, teret engednek önkifejező, önérvényesítő törekvéseiknek,

16 mind a gyermek-gyermek, mind a felnőtt-gyermek kapcsolatokban az elfogadó, pozitív attitűd dominál, a lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott, érdeklődő, szociálisan érett, és készen áll az iskolai élet megkezdésére, 2.3. Anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: A gyermekeket a velük született természetes érdeklődésükre, kíváncsiságukra építve olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatni, amelyek segítik, fejlesztik a problémamegoldó és kreatív gondolkodásukat, biztosítják az anyanyelvi kultúra kialakulását, az anyanyelv elsajátítását, megbecsülését. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra- valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. Az anyanyelvi nevelésre, az értelmi képességek, különösen a képzelet és a kreativitás fejlesztésére, a napi játék, és valamennyi tevékenység során különös gondot fordítunk. Feladatunknak érezzük, hogy helyes minta, és szabályközvetítéssel, a gyermek természetes beszédkedvének ösztönzésével elérjük az anyanyelv ismeretét, megbecsülését, szeretetét, a beszédkultúra fejlődését,

17 Az érzékszervek működésének fejlettsége teszi lehetővé a gyermek számára a nyitott világlátást, a kapcsolatok kialakítását, a kommunikációt. 2.3.1. Az óvodapedagógus feladatai: a gyermek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára, képzeletére építve tervezze munkáját, biztosítson optimális feltételeket a tevékenységek közbeni tapasztaláshoz, hagyja kísérletezni, hogy lehetősége legyen mind a természeti, mind a társadalmi környezetben az egyre pontosabb valósághű észleléshez, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet, az őt körülvevő világról, a gyermek érdeklődésére, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosítson változatos körülményeket, ahol további élmények, tapasztalatok átélésével lehetősége nyílik az önérvényesítő törekvéseinek megvalósítására, adjon lehetőséget a gyermek meghallgatására, természetes beszédkedvének ösztönzésével segítse kommunikációs kedvének fenntartását, életkori sajátosságaiból adódóan kíváncsiságának kielégítését, kérdéseinek megválaszolását, az értelmi fejlesztés további feladata a gyermek értelmi képességeinek észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése, az egyes életkori szakaszoknak, illetve az egyéni fejlettségi szintnek megfelelően differenciáltan valósítsa meg a feladatot, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítésével különböző tevékenységekben, élethelyzetekben adjon lehetőséget ezen képességek gyakorlására fordítson különös gondot a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésére, szükség esetén szakember bevonásával, 2.3.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: /sikerkritérium/ Az egészségesen fejlődő gyermek: teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezett, testi szükségletei kielégítését képes irányítani, beszéde érthető, folyamatos, hangsúlyozása, szófaj használata, artikulációja megfelelő,

18 életkorának megfelelő tempóban kommunikál, gondolatait mondatokban, mások számára érthető formában fejezi ki, végig tudja hallgatni mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, az őt körülvevő természeti, és társadalmi környezetről, kialakul a testséma, tud tájékozódni a térben, és időben, a vizuális, és akusztikus differenciálódás birtokába jut, kialakul a tanulás alapját képező szándékos figyelem, időtartama eléri a 10-15 percet a tanuláshoz szükséges képességek az érzékelés, észlelés tovább differenciálódnak, kialakulóban van az elemi fogalmi, a problémamegoldó és kreatív gondolkodás, kialakulóban van feladattudata, feladattartása, önfegyelme, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre, a harmonikusan fejlődő személyiség testileg- lelkileg-szociálisan éretté válik,el tudja fogadni a beiskolázás követelményeit, 2.4 KIEMELT FIGYEMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK a.) Különleges bánásmódot igénylő gyermekek: - SNI sajátos nevelési igényű gyermek - BTM = beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel küzdő gyermek - kiemelten tehetséges gyermek b.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos (2H) és halmozottan hátrányos (3H) gyermekek Az óvodapedagógus feladatai: : - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fokozott megsegítése, befogadó, elfogadó környezetben, integrált nevelésben, egyéni differenciált bánásmóddal, valamint szakemberekhez való irányítás biztosítása, és az igényelhető kedvezményekről való tájékoztatás és alkalmazás. 2.4.1. Sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek nevelése: Cél: A súlyosan beszédhibás, sajátos nevelési igényű gyermekeket speciális, egyéni differenciált fejlesztéshez juttatni, ezáltal esélyt biztosítani számukra a sikeresebb iskolai integrációhoz. A súlyos és, vagy halmozottan beszédhibás gyermekek intenzív logopédiai és pedagógiai fejlesztését végezzük, ahol a pedagógia nem egy izolált rendszert, hanem az óvodai program elsődlegességét hangsúlyozva a képességek fejlődésének minden területét figyelembe vevő óvodai ellátást jelent, s így óvodáskor végére kialakulhat a Totális

19 érzékelő apparátus /P. Balogh Katalin/, mely feltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának. Alapvetően a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján érkeznek hozzánk a gyermekek elsősorban a kerület óvodáiból 5-6 éves korukban. Túljelentkezés esetén a probléma súlyossága, a gyermek életkora a döntő kiválasztási szempont a beiratkozást követően a felvételt eldöntő helyi bizottság számára. Átmenetileg 1-2 évet töltenek nálunk, melyhez mi biztosítani tudjuk azokat az optimális személyi és tárgyi feltételeket, amelyek szükségesek a hatékony fejlesztéshez. Személyi feltételek: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését az óvodapedagógusok, a logopédus/terapeuta folyamatos pedagógiai munkával szoros szakmai együttműködésben végzik. Munkájukat pedagógiai asszisztens és dajka segíti. A gyermekek szükség szerint kiegészítő terápiákban, gyógytornán vehetnek részt, a speciális képzettségű szakemberek segítségével. A befogadó intézmények elvárásait, az iskolába kerülő gyermekekkel szemben, a különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik. A kiegészítő terápiákat a kerületben a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény gyógypedagógusai végzik. Tárgyi feltételek: a neveléshez megfelelően felszerelt csoportszobák, kiszolgáló helyiségek, egyéni fejlesztő szobák állnak rendelkezésre. 2.4.2.Prevenció, korrekció, kompenzáció gyakorlati alkalmazása, fejlesztő program: Óvodánkban a hangsúlyozott a gyermekek intenzív készségfejlesztése, melyet legtöbb esetben a játékba integrálunk. Feladatunk, hogy oldjuk a gyerekek szorongásait, növeljük önértékelésüket, és elfogadva segítsük, fejlesszük őket. A tanév elején két hetes beszoktatási idő alatt megfigyelésen, pedagógiai vizsgálaton vesznek részt a gyermekek. A vizsgálat a Sindelar programmal történik. Ennek eredményeként soroljuk csoportba a gyerekeket, illetve határozzuk meg azokat a terápiás eljárásokat, amelyekre a gyermeknek feltétlenül szüksége van.

20 A minden gyermek számára kis- vagy nagycsoportos formában szerveződő foglalkozások: Anyanyelvi fejlesztés: kis lépésekkel minden érzékszerv bevonásával a passzív és az aktív szókincs bővítésével, a beszédértés növelésével, a grammatikai rendszer fejlesztésével valósul meg, egyéni fejlesztés: a beszédhibák javítása a logopédiai gyakorlatban alkalmazott eljárások alapján történik. Mozgás és kommunikáció: a nagy és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése, a jó pszichomotoros állapot megteremtése a cél, mely a kommunikációt segíti elő. Vizuomotoros készség fejlesztése: megalapozzuk az olvasás, írás, számolás elsajátításához szükséges készségeket, a testséma és a vizuális észlelés fejlesztésével. /Csabay Katalin: Lexi, grafomotoros fejlesztés, diszlexia prevenció/ A hetirendben az óvodai élet tevékenységi formái, feladatai megjelennek: verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás mintázás, kézimunka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése. Logopédiai foglakozások, fejlesztések a logopédiai csoportban: Az órarend összeállítása, és a gyermekek csoportokba osztása a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság véleménye, illetve a logopédus vizsgálatai / artikulációs vizsgálat, sindelar vizsgálat/ alapján történik. Egy fő logopédus csak ebben a csoportban lévő gyermekeket fejleszti. A gyermekek intenzív kezelésben részesülnek, azaz minimum heti három órában, esetenként négy alkalommal is lehetséges 2-3-4 fős csoportokban. A beosztás attól függ, hogy egy gyermek milyen jellegű és mennyire súlyos elmaradással küzd az egyes területeken, illetve hogyan tud társaival együtt dolgozni.

21 A gyermekek kétféle foglalkozáson vesznek részt: 1. A hanghibák javítására fókuszáló komplex terápia( pöszeség-diszfázia terápia) 2. Készségfejlesztés túlsúlyú komplex terápia ( diszlexia prevenció) Az első típusú órán egyrészt a beszéd alaki oldalának fejlesztése a nem, illetve hibásan ejtett hangok kialakítása, rögzítése, automatizálása, hallási differenciálás, motoros differenciálás, másrészt a beszéd tartalmi oldalának fejlesztése- szókincsfejlesztés, grammatikai fejlesztés, mondatalkotási készség fejlesztése- történik. A második típusú órán a majdani iskolai megfeleléshez szükséges készségek fejlesztése a feladat. Területei: - vizuális észlelés - auditív észlelés - vizuális figyelem, emlékezet - auditív figyelem, emlékezet - téri orientáció, testséma - beszédészlelés - beszédmegértés Az integráltan nevelt SNI gyermekeinket utazó szakvéleményükben meghatározottak alapján. gyógypedagógus, logopédus látja el a 2.4.3. Az óvodapedagógus feladatai: teremtse meg a gyermek érzelmi biztonságát, védettségét, szorongások feloldása, önértékelés növelése érdekében nyilvánítsa ki a gyermekek iránti tiszteletet, empátiát, toleranciát, a gyermekek eltérő idegrendszer-érési és fejlődési ütemének figyelembe vételével az egyéni teherbíró képességekhez alkalmazkodjon, speciális, komplex, játékos fejlesztést biztosítson, a gyermekek önértékelési képességét növelje, juttassa sikerélményekhez őket,

22 gazdag eszköztárt biztosítson, /lásd: Fejlesztő játékok gyűjteménye/, aktívan pályázzon, alakítsa ki a családdal való együttműködést, jó kapcsolatot. 2.4.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: /sikerkritérium/ javul beszédészlelési, beszédmegértési képességük, beszédkészségük, mozgáskoordinációjuk, egyensúlyérzékük biztosabbá válik, téri tájékozódásuk, dominanciájuk kialakul, testséma, testfogalom, testkép ismereteik bővülnek, emlékezetük, figyelmük tartósabbá válik, képesek 10-15 perces szándékos figyelemre, szorongásuk csökken, vagy megszűnik, önértékelési képességük javul. Év végén a gyermekek a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kontrollvizsgálatán vesznek részt, amelynek javaslata alapján: hagyományos 1. osztályban tanulhatnak, még két-három évig logopédiai osztályban intenzív fejlesztést kapnak, 1 évre felmentést kapnak és további óvodai fejlesztésben részesülhetnek. Sajátos nevelési igényű gyengénlátó- gyermek fejlesztése A gyengénlátás a látásélesség csökkenését jelenti. Gyengénlátó az a gyermek, akinek a szemészetileg korrigált jobbik szemén távoli vízusa 0,3-0,1 vagy az, akinek 0,4-0,5 vízusérték mellett nagymértékű látótérszűkülete, vagy romló közellátósága van. Ugyancsak gyengénlátó az a gyermek, akinek távoli vízusa 0,1 alatti, de közeli látásélessége ennél jobb, és szemészeti állapota változatlan. Látáshibára utaló jelek óvodáskorban: Az esetleges látásproblémák felderítésében mi, pedagógusok is jelentős segítséget nyújthatunk, hiszen igen sok időt töltünk a gyermekekkel, s a látáshibáknak markáns jelei mutatkozhatnak. Például: - megkésett mozgásfejlődés, mozgásügyetlenség, - a gyermek kerüli a magas mászókákat, csúszdákat, azokra még bíztatásra

23 Segítséggel sem hajlandó felmászni, - a lépcsőn utánlépéssel jön le, - kivonja magát a mozgásos játékokból, - szem-kéz koordinációja rossz, másolásban pontatlan, - olykor szokatlan fejtartás jellemzi. Módszertani intézmények: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma ( 1147 Budapest, Miskolci út 77. Tel: 468-2790 ) A módszertani intézmény munkatársainak a gyermek családi nevelésének segítésén túl az a célja, hogy óvodás-és iskoláskorban a sérülésből eredő hátrányokat csökkentsék, segítsenek a gyermek fejlesztésében, nevelésében. A befogadó intézmény dolgozóit, a gyermekek szüleit, a társakat felkészítik a fogadásra, mindennapi együttlétre. Folyamatosan tartják a kapcsolatot az integráló intézmény dolgozóival személyesen, telefonon, levélben. Országos Bizottság: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye ( 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Tel: 363-1561 ) 2.5. Gyermekvédelem: Cél: A felmerülő veszélyeztető tényezőket iskolába lépés előtt felismerni /megelőzés/ és a szükséges segítséget megadni. A gyermekek nevelése során fontos azoknak a vészhelyzeteknek a feltárása, megszüntetése és csökkentése, amelyek lehetetlenné teszik a gyermek egészséges, jó irányú fejlődését, képességeinek kibontakozását A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.törvény ( Gyvt) határozza meg azokat a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyek megilletik az arra rászoruló gyermeket. Hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogalmába tartozó gyermekek körét a törvény szabályozza.

24 Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a törvényi meghatározásnak megfelel. Óvodánkban a törvény szerint az előírt feltételeknek megfelelően logopédiai csoport működik a beszédfogyatékos gyermekek számára. Szociokulturálisan hátrányos helyzetű az a gyermek, aki családi és életkörülményei miatt testi és lelki fejlődésében veszélyeztetett. Óvodáztatási támogatásra jogosultak akik a törvényben előírtaknak megfelelnek. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK: Szociális hátrányok enyhítését segítő intézkedések: A szociálisan hátrányban lévő gyermekek tekintetésben a pedagógusok differenciált foglalkozás keretében csökkentik a hátrányból fakadó esetleges lemaradást, a gyermek fejlődési üteméhez igazodva. Szükség esetén a gyermekvédelmi feladatok ellátásával megbízott óvodapedagógus tájékoztatja a szociálisan hátrányos körülmények között élő szülőket arról, hogy mely szervtől kaphatnak részletes felvilágosítást a lehetséges szociális juttatásokról. Esélyegyenlőséget biztosító intézkedések: A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a teljes óvodai élet diszkrimináció-mentes légkörben zajlik. A csociálisan hátrányos helyzetben lévő vagy bármilyen más okból fejlettségében lemaradt gyermekek körében hangsúlyt kap a differenciált óvodai foglalkozás. Ezen felül lehetőség szerint óvodai vagy óvodán kívüli, gyermeki fejlődésre jó hatással lévő programokon való részvételre buzdítjuk a gyermekeket illetve szüleiket. 2.5.1. Az óvodapedagógus feladatai szociális hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: gyermekvédelmi megbízott segítségével tanév elején mérje fel a gyermekeket és vegye nyilvántartásba, készítsen fejlesztési tervet és valósítsa meg a differenciált fejlesztést, befogadó integrált nevelés, diszkrimináció elkerülése, szociális juttatásokról és segítségek igénybevételéről a szülők tájékoztatása, pályázati források keresése, óvodán kívüli programok ajánlása.

25 a kimagasló adottságokkal rendelkező gyermekek tehetséggondozását biztosítsa /szabad önkifejezés/ tájékoztassa a szülőket a felmerülő problémákról /családlátogatás, tanácsadás, szakember bevonása/, s törekedjen jó kapcsolat kialakítására, az arra rászoruló gyermekeket a Pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadással foglalkozó szakembereihez irányítsa, illetve szakértői bizottsághoz. gyakori nem betegségből adódó hiányzások okát vizsgálja ki, szükség szerint vegyen fel kapcsolatot iskolai pedagógusokkal és kísérje figyelemmel a gyermek további útját. 2.5.2. Sikerkritérium: A felmerülő problémák megszüntetése, /elsősorban külső segítség nélkül/, illetve a tehetségek megmutatása. 3.Az óvodai élet megszervezésének elvei: Óvodai élet megszervezése: A gyermek egészséges, a tevékenységekbe megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melynek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Napirendünk úgy alakítottuk ki, hogy igazodik a különböző tevékenységekhez, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni szükségleteit, valamint a helyi szokásokat, igényeket. A napirend azért fontos a gyermek életében, mert a visszatérő ismétlések érzelmi biztonságot teremtenek. Mind a napirend, mind a hetirend kialakításánál a csoportoknak szükséges egymáshoz alkalmazkodni, időpontokat egyeztetni. /az átadó és mosdó használatánál különösen/ Napirendünk kialakításánál célunk az, hogy folyamatos és rugalmas legyen. Törekszünk a tevékenységek közötti belső harmonikus arányok kialakítására, természetesen szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak szerepe van.

26 Óvodapedagógusaink a lehetőségeket kihasználva a gondozás folyamatában is nevelnek, építik kapcsolataikat a gyermekekkel, segítik önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Óvodánkban a nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok vezetésével végezzük. Óvodánkban a nevelés a fenntartó által jóváhagyott nevelési pedagógiai program alapján történik, a gyermekek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 3.1 Napirend, napirendi tevékenységek: 6.30-tól - 12-ig: Játék (benne) 8-tól - 9-ig reggeli, önkiszolgálás, naposság, /gondozási tevékenységek/ 9-től - 12-ig: - egyéni fejlesztés, logopédiai foglalkozás, mozgásterápia, - tanulási tevékenységek szabad játék, - munka jellegű feladatok szabad játék, - környezet rendben tartása szabad játék, - szokások kialakítása szabad játék, - levegőzés, séta, játék az udvaron /min. 1 óra időtartam/. 12-től 12. 30-ig Étkezés esztétikus körülmények megteremtése, gondozási feladatok. 12.30-tól 15-ig Pihenés tiszta, nyugodt környezet kialakítása, mese, egyéni fejlesztés. 15-től 17.30-ig Játék (benne) gondozási feladatok szabad játék, uzsonna szabad játék,

27 tanulási tevékenységek szabad játék, munka jellegű feladatok szabad játék, levegőzés, játék az udvaron, egyéni fejlesztés, tanfolyamok. 3.1.2. Személyi és tárgyi feltételek: Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Az óvodapedagógus és a dajka munkamegosztás alapján ad segítséget a gyermekeknek a tevékenységek során, amit a csoportnaplóba rögzítenek. A gyermekek életének megszervezésében a rugalmasság, életszerűség, folyamatosság vezérelnek bennünket. Csoportszervezés: vegyes és osztott csoportok kialakítása, figyelembe véve és koordinálva a szülők, pedagógusok véleményét, valamint a felvételre jelentkezők életkorát. A személyi feltételeket a fenntartó biztosítja a törvénynek megfelelően. A nevelőtestület szakmailag jól képzett, valamennyi főállású óvónő, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, s a továbbképzéseknek is aktív résztvevői. Továbbképzések: Megszervezésük, témáik kiválasztása alkalmazkodik a Pedagógiai Programunk irányelveihez, valamint a pedagógusok egyéni érdeklődéséhez. /Továbbképzési Program/ A pedagógiai munkát segítő dolgozóink /dajka/ szakmai képzése folyamatosan történik. Szakmai segítők: logopédus fejlesztőpedagógus utazó gyógypedagógus