A termálvíz hasznosítást érintı vízvédelmi jogszabályok Benkó Gabriella Szentes, 2004.10.20
A vízvédelmi jogszabályok környezetvédelmi célkitőzésként fogalmazzák meg, hogy a Kvt.-ben meghatározott idıpontig (2015. XII. 22.) el kell érni a vizek jó mennyiségi és minıségi állapotát (1995. évi LIII. törvény 18 (1) bekezdés, 2003. évi CXX. Törvény 11 ). (Felszínalatti víztest jó mennyiségi és minıségi állapota: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 4. (4), (5) bekezdés.)
A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége és minısége védelme alapján osztályozzák. Ennek szempontjai: - felszín alattti víz utánpótlódása, - földtani közeg vízvezetı képessége, - megkülönböztetett védelem alatt álló területek figyelembe vétele. Ezek alapján a terület lehet fokozottan érzékeny, érzékeny vagy kevésbé érzékeny (a kategóriák részletezése a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 2 sz. mellékletében).
A felszíni vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenységek csak ellenırzött körülmények között történhetnek. Ezt a célt szolgálja a folyamatos monitoring és adatszolgáltatás kialakítása, mőködtetése, valamint a tevékenységek engedélyeztetése.
Tevékenységek engedélyezése (219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 12., 13., 14. ) Engedélyköteles tevékenységek: 1.Közvetlen vízkivétel (12 (1) bekezdés) 2.Külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett vízkivétel (12 (1) bekezdés) 3.Szennyezı anyag: a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történı közvetlen bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történı közvetett bevezetése, beleértve az idıszakos vízfolyásokba történı bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történı közvetlen bevezetése. (13 (1) bekezdés)
14. (1) Az engedélyezı hatóság a 13. (1) bekezdés szerinti engedélyben, illetve a felügyelıség szakhatósági állásfoglalásában elıírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen: a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelızı intézkedésekre, a mőszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenırzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó elıírásokat;
b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, (D) kármentesítési célállapot határértéket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, továbbá jogszabályi rendelkezés hiányában a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (B) szennyezettségi határértékeket
9 (5) A 13. -ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhetı: b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történı visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztıl eltérı anyagot és nem okoz kedvezıtlen minıségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerő technológiával
(2) A felügyelıség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következık szerint: a) ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell elıírni; b) ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemzı szennyezı anyagok közül egy adott szennyezı anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell elıírni kibocsátási határértéknek.
Termálvíz energetikai célú hasznosításra vonatkozó határértékek: - összes só: 3000 mg/l - Na eé: 45 % - fenolindex: 1,0 mg/l - hıterhelés: 30 C (25/2003.(XII.30.) KvVM rendelet)
19 (3) A felügyelıség az energetikai célú hasznosítás kivételével annak a kibocsátónak, aki engedéllyel olyan felszín alatti vizet használ, amely valamely szennyezıanyag-tartalom tekintetében meghaladja a külön jogszabályban (9/2002. (III. 22.) Köm-KöViM együttes rend., 25/2003. (XII. 30.) KvVm rend.) elıírt kibocsátási határértéket, a területi kibocsátási vagy technológiai határértéknél enyhébb vagy szigorúbb kibocsátási határértéket állapíthat meg, a befogadó terhelhetıségére figyelemmel.
Önellenırzésre köteles az a kibocsátó (ill. közcsatornába bocsátó): a) aki az 1. számú melléklet I. lista szerinti veszélyes anyagot, vagy elsıbbségi veszélyes anyagot bocsát ki vagy használ; b) akinek önellenırzési kötelezettségét a felügyelıség környezet veszélyeztetettség miatt megállapítja, továbbá c) aki az engedélye szerint, illetıleg a telephelyrıl (szennyvíztisztítóból) a megelızı év adatai alapján 15 m 3 /üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet bocsát ki.
28. (1) Az önellenırzésre kötelezett a külön jogszabályban (7/2002. (III. 1.) KöM rend.) meghatározottak szerint önellenırzési tervet köteles készíteni, amelyet a felügyelıség részére, valamint a) közcsatornába bocsátás esetében a szolgáltatónak, b) közös üzemi csatornába bocsátás esetén a közös üzemi szennyvíztisztítót üzemeltetınek köteles megküldeni.
Az önellenırzésre kötelezett kibocsátó (az adatszolgáltatásra kötelezett) az üzemnaplóban a 1. számú mellékletben elıírtak szerint rögzített adatok alapján köteles a kibocsátására jellemzı adatokról évente összefoglaló jelentést készíteni, a 3/I. számú melléklet szerinti vízminıség-védelmi alapbejelentı lapot kitölteni, és ezeket a tárgyévet követı év március 31-ig az illetékes hatósághoz benyújtani. (7/2002. (III. 1.) KöM rend. 19 (1) bekezdés).
A felszín alatti víz és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI) (219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 16, 17, 18, 34, 35 ) 35. (1) A FAVI részére történı adatszolgáltatás körébe tartozik: a) a 13. (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése; b) a szennyezıforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele; c) a 34. (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása; d) a mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás.
Kivizsgálás és kármentesítés (219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 19, 21-31 ) A már bekövetkezett szennyezés esetén kármentesítést kell végezni. Ennek lépései: tényfeltárás, mőszaki beavatkozás, kármentesítési monitoring.
36. (1) A tevékenységet folytató a) a 10. és a 11. szerinti tilalmak megszegése, b) jogerıs kármentesítési mőszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása, c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben elıírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, d) a 10. és a 11. szerinti elıírások megszegése miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni.
A bírság tilalommegszegési tényez jét számítása közvetett bevezetés esetén: Ilyenkor az alapbírság 2000 Ft-os összegét a következ tényez kkel szorozzák be: Területi szorzó Mennyiségi szorzó Veszélyességi szorzó értéke 1-3 között a vízbe bejuttatott szennyez mennysége t-ban kifejezve anyag értéke a bejutatott anyag veszélyességét l függ en 5 vagy 10
A bírság szennyezettségi, károsodási tényezıjének számítása: Y x (M x T + Th x SZh) Y: alapbírság (2000 Ft) M: mulasztási szorzó (0-1) T: területi szorzó (0-15000) Th: hátrahagyott területi szorzó (0-15000) SZh: hátrahagyott szennyezettségi szorzó (0-20)
(220/2004. (VII. 21.) Korm. rend.) 31-36 - Csatornabírság - Vízszennyezési bírság - Vízvédelmi bírság
A türelmi idı alatt a bírságot a) a nem szolgáltatónak minısülı kibocsátókra a türelmi idı - elsı két évében a megállapított bírság 5%-ában, - harmadik évétıl a megállapított bírság 25%-ában, - negyedik évétıl a megállapított bírság 50%-ában, - ötödik évétıl a megállapított bírság 75%-ában, kell kiszabni!
Türelmi idık: (219/2004. (VII. 21.) Korm. rend.) 2007. október 31. (220/2004. (VII. 21.) Korm. rend.) 2010. december 31.