GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: Iktatószám: 92-18/2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: Dr. Kuller Gábor Dr. Giczi Edina Melléklet: ÉLTEX Kft., Mosonmagyaróvár, Gabona rakpart 16/A, Hulladékgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás, új eljárás lefolytatása H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az ÉLTEX Kft. -t (4032 Debrecen, Poroszlay út 89.; KÜJ: , KTJ: , a továbbiakban Ügyfél), hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség és adatszolgáltatás nem megfelelő teljesítése, valamint a hulladék besorolási kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett f i g y e l m e z e t é s b e n r é s z e s í t i. II. A Hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke ,- Ft, (azaz tízezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96)

2 I N D O K O L Á S A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 92-11/2015. számon kiadott határozatában ,- Ft, (azaz hatszázhetvenháromezer-háromszázhárom forint) hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte az ÉLTEX Kft. -t (4032 Debrecen, Poroszlay út 89.; KÜJ: , KTJ: , a továbbiakban Ügyfél). Az Ügyfél a Hatóság döntésével szemben törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. A Hatóság felettes szerve, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) az Ügyfél által benyújtott fellebbezést elbírálta, és OKTF-KP/ /2015. számon meghozta a másodfokú döntését, amelyben az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség OKTF-KP/ /2015. számú végzésében előadta, hogy a Kúria Ktf.III /2015/5. számú eseti döntésében kifejtette, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) alkalmazhatóságának körében azt kell vizsgálnia a Hatóságnak, hogy a fellebbező korában volt-e bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítve. Fentiekből következően a Kkv. 12/A. (1) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos vizsgálata során a Hatóság megállapítása nem alapos. Az OKTF OKTF-KP/ /2015. számú végzésében előadta azt is, hogy a Hatóságnak új eljárása során vizsgálnia kell, hogy a fent hivatkozottak alapján helye van-e a Kkv. 12/A. (1) bekezdés alkalmazásnak. A Hatóság az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség OKTF-KP/ /2015. számú másodfokú döntésének megfelelően az új eljárást lefolytatta és annak alapján az alábbiakat állapította meg: A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. (3) bekezdése alapján a hulladék kezelője anyagmérleg alapján technológiánként és hulladékonként vezet nyilvántartást. A évi tevékenységre vonatkozó anyagmérleget az ellenőrzés időpontjában az Ügyfél nem tudott bemutatni, az ellenőrzést követően 20 napon belül készítette el és küldte meg a Hatóságnak. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapításra került, hogy az Ügyfél a nyilvántartást nem technológiánként és azonosító kódonként vezeti, hanem partnercégenként. A helyszíni bejáráskor a Hatóság tapasztalta, hogy az Ügyfél bálázást és darálást ill. az Ügyfél képviselőjének elmondása alapján elektronikai hulladékok bontását is végzi, az adatszolgáltatásban azonban kizárólag válogatást jelentett. Az Ügyfél /2012. számú engedélyének I. fejezet 1. pontjában az engedélyezett tevékenységek megnevezésénél felsorolásra kerültek az előkezelési tevékenységeket jelölő P-kódok. Az ellenőrzést követően javította az Ügyfél az adatszolgáltatását, melyben az elkészített anyagmérleggel összhangban darálás (P0206), bálázás (P0207) és válogatás (P0208) is szerepel. A azonosító kódú hulladék előkezeléséből származó másodlagos hulladék nem szerepelt HT-lapon, megállapításra került, hogy azonosító kód alá sorolták be, a javított adatszolgáltatásban már szerepel a másodlagos hulladék. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az Ügyfél elektronikai hulladékok bontását is végzi, ennek ellenére az utólag benyújtásra került anyagmérleg és a javított adatszolgáltatás sem tartalmaz erre utaló előkezelési kódot. A azonosító kódú használatból kivont berendezések bontására vonatkozó előkezelési kód (P0299) szerepel az Ügyfél /2012. számú engedélyében, mint engedélyezett előkezelési tevékenység. A P0299 előkezelési tevékenység feltüntetése nélkül az Ügyfél teljes hulladékgazdálkodási tevékenysége továbbra sem átlátható, nyomon követhető. Így a javítás nem tekinthető teljesítettnek. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél a nyilvántartását és adatszolgáltatását nem megfelelően teljesítette. A Hatóság /2012. számon kiadott határozatának 7. pontjában az alábbiakról rendelkezett: Az előkezelés-darálás, válogatás- után keletkező hulladékok besorolását a jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni, a hulladékot eredményező tevékenység szerinti főcsoportba (19-es), és alcsoportba. 2

3 Az ellenőrzéskor a Hatóság meggyőződött arról, hogy a hivatkozott előírást az Ügyfél nem teljesítette a rendelkezésre álló - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 8. (3) bekezdésében előírtaknak nem megfelelő - nyilvántartása és az Ügyfél által tett adatszolgáltatás alapján. Az ellenőrzést követően elkészített anyagmérleg és javított adatszolgáltatás alapján az Ügyfél a hulladék besorolási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget az alábbiak miatt: P0208 kódszámú kezelési tevékenység (válogatás) Az anyagmérleg szerint a azonosító kódú hulladék válogatása során megegyező mennyiségű azonosító kódú, kg hulladék keletkezett, melynek átsorolását a Kft. végezte azonosító kódú hulladék válogatása során kódú hulladékot keletkeztetett 4900 kg mennyiségben kódszámú fémeket válogatást követően átsorolt azonosító kódra 770 kg mennyiségben. P0207 kódszámú kezelési tevékenység (bálázás) azonosító kódú hulladék bálázása során másodlagosan keletkező hulladékot a azonosító kódszám alá sorolt be, mennyisége 3110 kg azonosító kódú papír és karton hulladékot teljes mennyiségében bálázást követően átsorolta azonosító kódszám alá tartozó hulladékra, mennyisége kg. A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete szerint a hulladékokat hat számjegyű kóddal kell jellemezni, melynek felsorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A kód első két számjegye a tevékenység szerinti főcsoportra, a másik két számjegye a főcsoporton belüli alcsoportra utal. Az Ügyfél a másodlagosan keletkező hulladékok besorolását nem a 19-es főcsoportú, hulladékkezelő létesítményekből származó hulladékok közé sorolta. Az Ügyfél /2014. számon iktatott beadványában előadta, hogy a nem megfelelő besorolás a partnerek igénye és a minél nagyobb mértékű hasznosítási arány szem előtt tartása miatt valósult meg. A Hatóság megállapította, hogy a /2012. számú engedély 7. pontjában rögzített környezetvédelmi előírástól eltérően végezte a tevékenységét az Ügyfél, ezért hivatkozása nem helytálló. A hulladék útja akkor nyomon követhető, ha egyértelműen látható, hogy a hulladék átesett-e valamilyen kezelési műveleten. A hulladékról szóló évi CLXXXV. Törvény (a továbbiakban: Ht.) 86. (1) bekezdés a) pont alapján: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. Fentieken túl a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. (5) bekezdése szerint, aki nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem az e rendeletben előírtaknak megfelelő határidőben, tartalommal vagy formában teljesíti, azt a hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Hbr.) 2. (1) bekezdése alapján: A bírság kiszabására a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel az illetékes környezetvédelmi hatóság, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogosult. A Hbr. 1. (2) bekezdése alapján a bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. 3

4 A Hatóság az alapeljárás során, az Ügyfél nyilatkozatát is figyelembe véve vizsgálta a Hbr. 1. (2) bekezdésében foglaltakat, és álláspontja szerint jelen esetben az Ügyfél a környezetet nem veszélyeztette, a hulladékok nem megfelelő kódszámba sorolásával azonban a térség hulladékgazdálkodási helyzete nem volt átlátható, az országban a hulladék keletkezés és annak további kezelése nem volt követhető. Miután a másodlagos hulladékokat nem sorolták 19-es főcsoportba, ezáltal nem különböztethető meg, hogy a hulladék hulladékkezelési műveleten átesett-e vagy sem. A és azonosító kódú hulladékok bálázását követően másodlagosan keletkező hulladékokat 15-ös főcsoportba sorolták ( és azonosító kódra), melyek ezáltal a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény hatálya alá tartoznak. Ezzel vélhetően a partnercégek igényeinek figyelembe vétele mellett gazdasági előnyre is szert tett. A 2013-ban helytelenül besorolt és átadott hulladékok esetében a jogsértés nem helyreállítható, utólag nem pótolható. A Hbr. 4. (2) bekezdése szerint, ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés nem tekinthető csekélynek, mivel az Ügyfél egyszerre több jogsértést valósított meg. Nem volt átlátható az Ügyfél hulladékkezelési tevékenysége (milyen hulladékokat bálázott, darált, bontott a hulladékkezelést követően milyen hulladékból milyen másodlagos hulladékok keletkezett.). A helyszíni ellenőrzéskor megfelelő anyagmérleg hiányában a Hatóság kérdéseire az előzetes értesítést követően sem tudott az Ügyfél képviselője válaszokat adni. Egy 25 éves múltú, országos lefedettségű hulladékkezelőtől elvárható, hogy a kezelési technológiákat, másodlagos hulladékokat is tartalmazó anyagmérleget készítsen. A nyilvántartását anyagmérleg alapján technológiánként és azonosító kódonként vezesse, mely alapján megfelelően el tudja készíteni az éves hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatását. A hulladékátvételt egy esetben sem tagadta meg az Ügyfél, az átvételre került hulladékokat előkezelést követően átsorolta, mely ellentétes az Ügyfél /2012. számú engedélyének 7. pontjában előírtakkal. A bírság összegét a Hatóság az alábbiak szerint állapította meg: A Hbr. 3. (1) bekezdése szerint a bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés a) pontja értelmében a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt besorolási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén az alapbírság kilencezer forint. A bírság kiszámításának módja: B = A x M x S Ahol A: az alapbírság forintban, jelen esetben Ft. Az 1. (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik: M = V x M b,t Települési hulladékok körébe tartozó hulladékok előkezelése során végzett nem megfelelő besorolás: kg, kg összesen: kg, t= 20,487 t A hulladék tömegtartománya Súlytényező (m b,i ) t 1,0 M b,t 12,2+(t-10)x1,0 S: a kezelt hulladékra vonatkozó súlyosbító tényező, jelen esetben 1 V: a hulladék veszélyességét kifejező szorzó, jelen esetben 1,5, mivel települési hulladékról van szó. Az M b,t számítása (20,487 tonna) hulladék esetén: 12,2 + (20,487-10) x 1,0 M c,t = 12,2 + (20,487-10) x 1,0 = 22,687 M = V x M b,t = 1,5 x 22,687 M = 34,0305 B = A x M x S B = x 34,0305 x 1 = Ft. Háromszázhatezer-kettőszázhetvennégy forint. 4

5 Egyéb nem veszélyes hulladékok előkezelése során végzett nem megfelelő besorolás kg, kg, kg összesen: kg, t= 31,78 t A hulladék tömegtartománya Súlytényező (m b,i ) t 1,0 M b,t 12,2+(t-10)x1,0 S: a kezelt hulladékra vonatkozó súlyosbító tényező, jelen esetben 1 V: a hulladék veszélyességét kifejező szorzó, jelen esetben 1, mivel nem veszélyes hulladékról van szó. Az M b,t számítása (31,78 tonna) hulladék esetén: 12,2 + (31,78-10) x 1,0 M c,t = 12,2 + (31,78-10) x 1,0 = 33,98 M = V x M b,t = 1 x 33,98 M = 33,98 B = A x M x S B = x 33,98 x 1 = Ft. Háromszázötezer-nyolcszázhúsz forint. A Hbr. 2. (5) bekezdése alapján a hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot , Ft-ban állapítja meg. A Hbr. 1. (5) bekezdése értelmében az alapbírság az e (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott összegek 25 és 100 % -a között állapítható meg, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. Az Ügyfél javított adatszolgáltatása és anyagmérlege nem megfelelő, valamint a 2013-ban nem megfelelően besorolt hulladékok következményeit nem tudja az Ügyfél utólag felszámolni, ezért ill. a bírság kiszabása szempontjából több tényállás ismeretében az alapbírság nem csökkenthető. A Hbr. 3. (6) bekezdése szerint, amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni. Legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeg: a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt besorolási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése Ft = Ft X 1,1 = Ft azaz hatszázhetvenháromezer-háromszázhárom forint A szorzószám meghatározásánál a Hatóság figyelembe vette, hogy az Ügyfél a több azonosító kódú hulladék esetében önkényesen átsorolta a hulladékokat, az Ügyfél nyilatkozata szerint a partnerek igényeinek figyelembevétele és nagyobb mértékű hasznosítás miatt, mely ellentétes a hatályos engedélyében és a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet 2. számú mellékletében foglaltakkal. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok miatt az Ügyfél hulladékkezelési tevékenysége nem volt átlátható, nyomon követhető (nem megfelelő nyilvántartás, adatszolgáltatás és anyagmérleg, a szállítólevelek nem tartalmaztak azonosító kódokat, a hulladék gyűjtés során nem voltak elkülönítve a hulladékmennyiségek, felirattal (azonosító kód) nem voltak ellátottak, az üzemnaplóban sem került feltüntetésre a kezelt hulladék azonosító kódja). Egy országos hálózattal bíró, több mint 400 főt foglalkoztató hulladékkezelőtől elvárható, hogy a hatályos jogszabályok és a hulladékkezelési engedélyében előírtak szerint végezze a tevékenységét. A Hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az Ügyfél a Kkv. 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkv. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a Hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. 5

6 A Hatóság köteles megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét is. A Ket. 94. (1) bekezdése alapján: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A Hatóság az alapeljárás során megállapította, hogy a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát maga a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja első fordulatának második tagmondata zárja ki. A Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél nem tudta orvosolni jogsértését. A Kkv. 12/A. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél a Kkv. Személyi hatálya alá tartozik. Hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfelet a Hatóság /2011. számú határozatával hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta, - amelyet a Hatóság felettes szerve 14/6856-2/2013. számú határozatával helybenhagyott ugyanakkor a Hatóság figyelembe véve az OKTF-KP/ /2015. számú végzésében és a Kúria Ktf.III /2015/5. számú eseti döntésében foglaltakat az alábbiakat állapítja meg: A Kúria döntése alapján az első jogsértés, amelynek következménye bírság helyett a figyelmeztetés lehet, minden esetben az adott típusú ellenőrzés és hatóság nyilvántartása szerinti jogsértés, azaz minden hatóság előtt mód van egy első jogsértésre, amely nem jelent egyetlen jogsértést. Fentieken túl ugyan a Hatóság a /2011. számú döntését a Kkv. 12/A. hatályba lépését követően hozta, az Ügyfél esetében egyetlen egyszer sem került sor a hivatkozott jogszabályi hely alkalmazására. A Hatóság a fent előadottak alapján jelen határozatának kiadása mellett döntött. A Hatóság jelen határozat II. fejezetét a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontjára alapozta. A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul. Az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket alapján rendelkeznie kellene. A Hatóság jelen határozatát a Ket. 71. (1) bekezdése és 72. (1) bekezdése alapján hozta meg. A Hatóság az Ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. a) pontja állapítja meg. A Hatóság a fellebbezés illetékének visszatérítéséről az illetékekről szóló évi XCIII törvény 32. (1) bekezdése alapján intézkedett. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. 9. (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) 6

7 bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 7