219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelmérl I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya. Értelmez rendelkezések

Átírás

1 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérl A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvénnyel összhangban - a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a következket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja a felszín alatti vizek: a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelzésével, c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, d) a földtani közeg kármentesítésével összefügg feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 2. (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyez anyagra; b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érint tevékenységekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre. Értelmez rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában: 1. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában elforduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban; 2. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak adott térségre jellemz, az (A) háttérkoncentráció helyett, vizsgálatokkal megállapított tényleges koncentrációja a felszín alatti vízben, a földtani közegben, ami természeti adottságok, illetve a vizsgált terheléstl független diffúz terhelés, szennyezés, vagy felszíni vízen keresztül történ terhelés hatására alakult ki; 3. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ezek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezanyag-koncentráció, illetve egyéb minségi állapotjellemzk olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minsül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét; 4. (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban elírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyez anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével; 5. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kvt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél;

2 6. (M i ) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhet víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehet összes vízmennyiség m 3 /évben kifejezve; 7. nem pontszer (diffúz) szennyezforrás: olyan szennyezforrás, amelyet térben nagy kiterjedés területhasználat (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezés együttes hatása, közlekedés, növényvédszer- és mtrágyahasználat, állattartás, kivéve az állattartó telepeket) alkot, illetve, ha az egyes tevékenységekhez kötd terhelés nem határolható le; 8. elhelyezés: olyan tevékenység, amelynek célja anyag (így például: hulladék) lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a mszaki védelemmel történ lerakást és tárolást is; 9. felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képzdmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezked víz; 10. felszín alatti víz mennyiségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és közvetett vízkivételek) hatására alakul ki; 11. felszín alatti víz minségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhet; 12. felszín alatti víz állapotának veszélyeztetése: tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti vízbe történ közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat, illetve az állapot romlásához vezethet; 13. felszín alatti víztest: a felszín alatti víz térben lehatárolt része a víztartó képzdményeken belül; 14. felszín alatti víztl közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztéma: a felszín alól származó állandó vagy idszakos felszíni vízborítást, vagy a talajvízbl származó vízfelvételt igényl növényfajokat magukba foglaló társulások és termhelyek; 15. földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezked természetes eredet képzdmények (a talaj, a mederüledék, a kzetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit); 16. hasznosítható felszín alatti vízkészlet: a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú idszakra megállapított éves átlagos, m 3 /évben kifejezett értékébl a vele kapcsolatban lev felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú idszakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektl is függ szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték; 17. idszakos vízfolyás: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkez vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely idszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül; 18. kármentesítés: mszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetleg földtani közeg megismerése, illetleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében; 19. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminség-védelmi terület: a 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek; 20. kockázat: szennyez anyag hatásának kitett ökoszisztéma állapota, illetve az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínsége; 21. kockázatos helyzet víztest: az a víztest, amelyet az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésérl szóló jelentés ilyennek minsít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota december 22-ig valószínen nem éri el a jó állapotot; 22. környezetvédelmi megelz intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított mszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, továbbá - a kármentesítés kivételével - intézkedés, amelynek célja a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitzések teljesülésének elsegítése, a veszélyeztetés csökkentése úgy, hogy a) minél kevesebb és kevésbé veszélyes szennyez anyag keletkezzen, valamint b) megelzze, minimalizálja a keletkez szennyez anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését; 23. közvetett bevezetés felszín alatti vízbe: szennyez anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe a földtani közegbl, azon átszivárogva; 24. közvetett vízkivétel felszín alatti vízbl: az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történ megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történ megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzet növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz); 25. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a felszín alatti vízbe: szennyez anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna;

3 26. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a földtani közegbe: szennyez anyag bejutása tevékenység következtében a földtani közegbe, illetve közvetlen érintkezésbe kerülése a földtani közeggel, kivéve a levegbl történ kiülepedést; 27. közvetlen vízkivétel felszín alatti vízbl: az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízbl (így például: termelkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés); 28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha a) a külön jogszabály szerint a települési önkormányzat jegyzjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozóan: aa) a természetes személyek által elhelyezett - kizárólag házi, kommunális - szennyvíz mértéke nem haladja meg az 500 m 3 /év mennyiséget, ab) a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m 3 /év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszrés, a karszt- vagy rétegvízkészletet nem; b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejleg nem haladja meg; 29. megfordítási pont: felszín alatti víztest vagy annak jól lehatárolható részeinek minségi, illetleg mennyiségi állapotromlási folyamatának az a számszer értéke, amelynek elérésekor intézkedni kell a tendencia megállítása és megfordítása érdekében; 30. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, ami a környezet elemeinek tényleges szennyezettségébl, illetleg a környezetre, (különösen a felszín alatti vízre) az ökoszisztémára és az emberre elviselhet szintek arányából nyerhet; 31. monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer mködtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétld gyjtését, ellenrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását; 32. monitoring rendszer: a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyezdésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mér-, megfigyel- (együtt észlel-), ellenrz hálózat; 33. mszaki védelem: a környezetvédelmi megelz intézkedések közé tartozó olyan mszaki megoldások összessége, amelyek megakadályozzák vagy minimalizálják a tevékenységekbl származó szennyez anyagok bejutását a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe; 34. pontszer szennyezforrás: kisebb kiterjedés, adott tevékenységbl származó, lehatárolható helyen található szennyezforrás; 35. számosállat: 500 kg éltömeg állategyed vagy csoport; 36. szennyezés: szennyez anyag, illetve energia közvetlen vagy közvetett bevezetése a környezetbe, amely káros lehet a földtani közeg, felszín alatti víz állapotára, az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a környezethasználatokra vagy az anyagi tulajdonra, illetve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét; 37. szennyezettség: szennyez anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja; 38. szennyez anyag: minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminségromlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szerepl anyagok; 39. szennyezforrás: körülhatárolható helyen folyó tevékenység, amibl egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri (tényleges) vagy érheti (potenciális) a felszín alatti vizet, illetleg a földtani közeget, amely lehet: pontszer vagy nem pontszer (diffúz), illetleg tényleges, illetleg potenciális; 40. talaj: a földtani közeg legfels rétege, melynek alapvet tulajdonsága a termékenység, és ami ásványi részecskékbl, szerves anyagból, vízbl, levegbl és él szervezetekbl áll; 41. tevékenység: létesítmények telepítése, használata, illetve mvelet megkezdése, végzése, bvítése, valamint meglév létesítmények vagy mveletek felhagyása, felszámolása, továbbá technika- és termékváltás, valamint mindezek módosítása, amelyek hatást gyakorolhatnak a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz állapotára; 42. utánpótlódás: a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb idszak alatt a csapadékból és a felszíni vizekbl, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekbl, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belép vízmennyiség; 43. vízkivétel: felszín alatti víz mennyiségének csökkenését eredményez közvetlen vagy közvetett beavatkozással járó tevékenység. Környezeti célkitzések

4 4. (1) Alapvet célkitzésként legkésbb a Kvt.-ben meghatározott idpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minségi állapot követelményeinek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében: a) azok állapota ne romoljon; b) a tevékenység következtében kialakult jelents és tartósan kedveztlen irányú állapotváltozás megforduljon; c) a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és minségi állapotára vonatkozó követelmények a kockázatos helyzet víztestek kivételével teljesüljenek; d) a kockázatos helyzet víztestek állapota fokozatosan javuljon; e) a tartósan károsodott felszín alatti víz és a földtani közeg nyilvántartásba és ellenrzés alá kerüljön, és állapota kármentesítéssel javuljon. (3) A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víz, illetve a felszín alatti víztest mennyiségi és minségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg. (4) Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban: a) a hosszabb idszakra, legalább 10 évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és b) a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és c) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkitzések teljesülnek, és a víz hiányából adódóan jelents romlás nem következik be azok ökológiai vagy kémiai állapotában, és d) nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, ami tartós állapotromláshoz vezet, és e) a felszín alatti víztl közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztémát nem éri károsodás, és f) a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotára vonatkozó környezeti célkitzések akadálytalanul teljesülhetnek. (5) Felszín alatti víztest jó minségi állapotú, ha annak minségi állapotjellemziben bekövetkez változások nem eredményezik: a) a minségi állapot jelents és tartós romlását, és b) a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását, és c) jogszabályban, illetve vízgyjt-gazdálkodási tervben meghatározott minségi határértékektl való eltérést, és d) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkitzések megsértését, sem azok ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelents romlását, és e) a felszín alatti víztesttl közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztémában, a víz minségébl adódó károsodást, és nem rontják a felhasználás lehetségét. (6) A kockázatos helyzet víztestek esetében a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet eltérni az (1) bekezdésben foglalt célkitzéstl. Környezeti célkitzések megvalósítása 5. (1) A 4. -ban megfogalmazott környezeti célkitzéseket az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási eszközökkel kell elérni. (2) A felszín alatti víztestek kijelölése a víztartó képzdmény határait, a víz hmérsékletét, a közel természetes állapothoz tartozó felszín alatti vízgyjt határait, a víz hidrodinamikai és minségi tulajdonságait figyelembe véve történik a külön jogszabályban részletezett módon. (3) A felszín alatti víztestek kijelölésérl, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kísérésérl a Magyar Geológiai Szolgálat bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. (4) A felszín alatti víztestek nyilvántartásáról a miniszter gondoskodik. (5) A felszín alatti víztesteket monitorozni, azok állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon rendszeresen értékelni kell a szükséges intézkedések megalapozása érdekében. (6) A víztestek állapotértékelésénél figyelembe kell venni a pontszer és a nem pontszer (diffúz) szennyez forrásokból adódó terheléseket. (7) A vízgyjt-gazdálkodási tervben a víztest egyes részeire, a Kvt ával összhangban az (M i ) igénybevételi határértéket úgy kell meghatározni, hogy a vízkivétel: a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizek természetes minségét; b) ne okozza a felszín alatti víz minségi állapotromlását, beleértve a felszíni vizekbl történ beszivárgással összefügg változásokat is;

5 c) ne veszélyeztesse a felszíni vizekre megállapított környezeti célok teljesülését, továbbá a felszín alatti víztl közvetlenül függ szárazföldi ökoszisztémát. (8) A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és mködtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lév talajvíz mennyiségi és minségi állapotát, különösen a nem pontszer (diffúz) szennyezforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. 6. (1) A évben az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésérl szóló jelentés, illetve a vízgyjt-gazdálkodási tervek szerinti állapotjellemzés alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelség (a továbbiakban: felügyelség) intézkedéseket tesz: a) a jelents és tartósan kedveztlen irányú állapotváltozás megfordítására, ha az érintett felszín alatti víztest állapotjellemzi elérték a megfordítási pontot, b) a kockázatos helyzet víztestek állapotának javítására, c) a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken az esetleges romlás megakadályozására, illetve romlás esetén az állapot javítására. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megfordítási pont: a) a felszín alatti víztestek fels 50 méterére vonatkozóan átlagolt koncentráció értéke nitrát és a növényvéd szerek esetén (B) szennyezettségi határérték 75%-a; b) a felszín alatti víz hmérséklete olyan mértékben változik, hogy az veszélyezteti a felszín alatti víztest jó állapotát. (3) Amennyiben a (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határérték 50 százalékát a felügyelség egyedileg határozza meg a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti vízgyjt-gazdálkodási tervben foglaltakat is. (4) A kockázatos helyzet víztestek esetében a felügyelségnek a vízgyjt-gazdálkodási terv alapján: a) át kell tekintenie, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve megrzését; b) felül kell vizsgálnia a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkednie kell az engedélyek módosításáról, visszavonásáról, amennyiben szükséges a Kvt a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálattal; c) intézkednie kell a környezethasználók felelsségébe tartozó monitoring kiegészítésérl, módosításáról, illetve kezdeményeznie kell az 5. (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a települési monitoring, valamint az országos monitoring érintett elemeinek felülvizsgálatát; d) ha szükséges, módosítania kell az általa megállapított környezeti követelményeket, illetve kezdeményeznie kell a környezeti követelményekre, határértékekre vonatkozó elírások módosítását; e) felül kell vizsgálnia a vízkivételekre vonatkozó engedélyeket. 7. (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezet-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. (2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. (3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége a felügyelség határozatában, a felügyelségnél és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál lev, a miniszter által jóváhagyott, 1: méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül meghatározásra. (5) A felügyelség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által - a 2. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan. (6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történ besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenység kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja. (7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé. (8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály szerinti vízgyjt-gazdálkodási terv készítésével egyidejleg felülvizsgálja.

6 II. A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÁT ÉRINT TEVÉKENYSÉGEK A felszín alatti vizek jó állapota 8. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelz intézkedésekkel végezhet a külön jogszabály szerinti legjobb elérhet technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mködtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhet, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitzések teljesülését. A mennyiségi védelem 9. (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység a) nem okozhatja (M i ) igénybevételi határérték túllépését, b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését. (2) A felszíni vizek mederanyagának kitermelése, illetve a mederviszonyok megváltoztatása a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti és külön jogszabály szerinti vízbázisvédelmi célkitzések figyelembevételével végezhet. (3) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 41. (8) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével tilos a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízbl; b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz; c) olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti. (4) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken: a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízbl a külön jogszabály szerinti vízgyjt-gazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet; b) akkor végezhet olyan tevékenység, amelynek következtében a fedréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított az (1) bekezdés és a 10. (1) bekezdés szerinti elírások teljesülése. (5) A 13. -ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhet: a) a felszín alatti vízdúsítás, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhet felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében; b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történ visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztl eltér anyagot és nem okoz kedveztlen minségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszer technológiával, bb) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelésétl elkülönül rendszerben, bc) a mélyépítési, illetve fenntartási munkák során. A minségi védelem 10. (1) A felszín alatti vizek jó minségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység a) végzése során szennyez anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezet anyagok használata, illetve elhelyezése csak mszaki védelemmel folytatható; b) csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezbb állapotának lehetség szerinti megrzésével végezhet; c) nem eredményezhet kedveztlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi

7 határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet; d) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni. (2) Tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyez anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezet anyagnak a) felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetése; b) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba; c) szennyez anyagnak mélymvelés bányában történ elhelyezése, kivéve az ideiglenes jelleggel, a mszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot; d) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történ közvetett bevezetése (beleértve az idszakos vízfolyásba történ bevezetést is). (3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiség szennyez anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe a 13. szerint engedélyezhet: a) tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minségi jellemzinek feltárására, valamint b) a földtani közeg, illetve felszín alatti vizek megismerését, védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében, ha olyan kis mennyiségben tartalmaz szennyez anyagot, hogy a bevezetés nyilvánvalóan nem vezet semmiféle károsodáshoz. (4) Idszakos vízfolyásba történ tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a felügyelség felmentést adhat a külön jogszabályban az idszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelel kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében. (5) Az idszakos vízfolyásba történ bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltakat egyidejleg kell alkalmazni. (6) Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. (7) A tevékenység engedélyezése során a felügyelség elírhatja a feltételek teljesülésének ellenrzését szolgáló monitorozást. (8) Az adott telephelyre hatósági határozattal megállapított (E) egyedi szennyezettségi határérték az új ipari tevékenységre addig vonatkozik, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik. 11. (1) Tilos szennyez anyagnak mélyinjektálással történ elhelyezése, vagy bármilyen módon történ mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képzdménybe, amely a szennyez anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthet szénhidrogén tároló, és amelybl a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték: a) az olyan az 1. számú melléklet szerinti K1 szennyez anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységbl származnak, b) természetes összetétel vizek besajtolása szénhidrogén kitermelés elsegítésére, c) a természetes gáz vagy a cseppfolyósított földgáz besajtolása tárolási céllal, a felszín alatti víz minségromlás minden jelenlegi vagy jövbeni veszélyének kizárásával a 13. szerint engedélyezhet. (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységbl származik és nem tartalmaz az adott tevékenységbl származótól eltér anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelzése az elérhet legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek - mennyiségi és minségi viszonyait, a környezeti célkitzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenrzött. III. TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok

8 12. (1) Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a m 3 /napban és m 3 /évben meghatározott vízkivétel - a többi meglév vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti a) a környezeti célkitzések elérését; b) az érintett víztestre jogszabályban, illetve a külön jogszabály szerinti vízgyjt-gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását. (2) Nem ivóvíz-minség vízigény kielégítésére jó minség felszín alatti víz vízkivétele csak akkor engedhet meg, ha a vízigény felszíni vízbl történ kielégítése a költség-haszon elemzés eredménye szerinti aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg. (3) A vízkivétel engedélyezett mennyisége, figyelembe véve a többi közvetlen és közvetett vízkivételt nem haladhatja meg az (M i ) igénybevételi határértéket. (4) Nem végezhet olyan vízimunka, amely károsan befolyásolhatja a felszín alatti vízminséget, illetve a víztartó képzdmények fedrétegeinek természetes védképességét. (5) A vízkivételt folytató feladata az igénybevétel felszín alatti vízre gyakorolt hatásának monitorozása az engedélyben elírt módon. Az engedélyben meg kell határozni a mérési eredmények szolgáltatásának rendjét is. Szennyez anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése 13. (1) Szennyez anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történ közvetlen bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történ közvetett bevezetése, beleértve az idszakos vízfolyásokba történ bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. (2) A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a felügyelség által kiadott engedély, illetve a felügyelség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján végezhet. A felügyelség az eljárásban engedélyez hatóságként vagy - ha az engedélyköteles tevékenység engedélyezése külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárás keretében történik - szakhatóságként vesz részt. (4) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bevezetések és elhelyezések engedélyezésére a) a mezgazdasági, illetve erdgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésre, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés, b) a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében. (5) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szerepl engedély megszerzése céljából elvizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történ bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás idszakosságát is. (6) A hatóság az elvizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása fell. (7) A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezk végezhetnek. (8) Amennyiben az engedélyköteles tevékenységhez egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelez, úgy a felügyelség az (1) bekezdés szerinti engedélyt a külön jogszabály szerinti eljárásban adja meg. (9) A 6. (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti tényállás esetében a felügyelség a Kvt a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el az engedélyezett környezethasználatok mködési feltételeinek meghatározására. (10) Az engedélyez hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt, illetve a felügyelség a szakhatósági állásfoglalását meghatározott idre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja. (11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti idszakos vízfolyás szakaszokat az (5) bekezdés szerinti elvizsgálatra támaszkodva a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérésével a felügyelség állapítja meg. (12) A közvetlen bevezetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra az esetekre is, ha a szennyez anyag a felszín alatti vízszint emelkedése miatt kerül közvetlenül a telített zónába.

9 Az engedélyek kiadásának feltételei 14. (1) Az engedélyez hatóság a 13. (1) bekezdés szerinti engedélyben, illetve a felügyelség szakhatósági állásfoglalásában elírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen: a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelz intézkedésekre, a mszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenrzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó elírásokat; b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, (D) kármentesítési célállapot határértéket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, továbbá jogszabályi rendelkezés hiányában a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (B) szennyezettségi határértékeket. (2) Amennyiben a felügyelség az engedélyez hatóság, akkor a határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, továbbá az ügy tárgyától függen a talajvédelmi hatóság, illetve illetékesség esetén a bányafelügyelet. (3) Az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása esetén monitoring rendszert kell mködtetni az állapotjellemzés és a kockázatok változásának nyomon követésére. (4) A 13. (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzi, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követ 15 napon belül - a felügyelséget. A 16. (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érint változásokat az alap-adatlapon kell közölni. 15. (1) A felügyelség a Kvt. 72. szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint a Kvt. 72/A. szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyez hatóság a 12. (1) és a 13. (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), illetve a felügyelség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt a szerinti mködési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellenrzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított. (2) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai megváltoznak, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi. (3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható. (4) Az engedélyezés során figyelembe kell venni a külön jogszabály szerinti intézkedések, illetve intézkedési programok követelményeit. (5) Az engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha a) körülmények úgy változtak meg, hogy az engedély feltételeinek már nem felelnek meg különösen a vízgyjtgazdálkodási tervben támasztott követelményeknek; b) a (7) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik. (6) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók. (7) A felszín alatti vizet veszélyeztet, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyez, károsító környezethasználat gyakorlását a hatóság korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkez szervnél kezdeményezi, ha a) a szennyezés, károsítás az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás, továbbá a felszín alatti víz igénybevettsége az ismétld intézkedés ellenére is folytatódik, illetve c) a környezethasználó nem teljesíti a kármegelzés érdekében hatósági határozattal elírt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízminségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá d) a környezethasználó nem az elvárható gondossággal jár el a kármegelzés, illetve a kármentesítés végrehajtása érdekében, és emiatt fennáll a szennyezés fennmaradásának, illetve ismétldésének, továbbá a szennyezettség növekedésének veszélye. (8) Az engedélyben foglalt elírások, követelmények betartásának ellenrzésére az engedélyez hatóság és a szakhatóságok jogosultak. Amennyiben az ellenrzés során a hatóság, illetve a szakhatóság hiányosságot, illetve az engedélytl való eltérést tapasztal, a hatóságnak az ellenrzést, illetve a szakhatóság ellenrzésrl készített jegyzkönyvének kézbevételét követ 30 napon belül intézkednie kell. IV. AZ ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSA

10 16. (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzit az Alap-bejelentlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérl, terhelésérl megnevezés bejelentlapon (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve Részletes bejelentlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérl, terhelésérl megnevezés adatlapon (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérl, terhelésérl megnevezés jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelséghez (a továbbiakban: bejelentés). (2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követen megkezdeni szándékozó, a 13. (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelség a 19. (4) bekezdés szerint kötelez; c) aki a 13. (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez. (3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez; c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatók közül az, aki a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízbe közvetlen bevezetést végez vagy tevékenysége során szennyez anyagot helyez el ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli, cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti. (4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyelség - az alap-adatlap, illetleg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján - határozattal kötelez. (5) Az alap-adatlapot, illetleg a részletes-adatlapot a benyújtás idpontjában érvényes adatok közlésével: a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként, b) a (2) bekezdés b) és c) pontjai, illetve a (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határidre köteles benyújtani. (6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követ év március 31-éig kell benyújtani. (7) A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyelségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon. 17. (1) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vagy kijelölt szerve által kiadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthet. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat elállító és továbbító eljárások megfelel archiválásáról. (2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felels. 18. (1) A felügyelség az adatlapokat ellenrzi, és szükség szerint az adatszolgáltatóval egyeztetve módosítja. (2) A felügyelség az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelel teljesítése esetén kötelezi az adatszolgáltatót az elírás betartására. (3) A hatósági kötelezésben elírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti kötelezett a 36. (1) bekezdés c) pontja szerint bírságot köteles fizetni. V. A KIVIZSGÁLÁS 19. (1) A tevékenységet folytató az általa okozott, vagy az üzemszer mködésén kívülálló okokból bekövetkez szennyezést, károsodást haladéktalanul köteles bejelenteni a felügyelségnek. Egyidejleg köteles azonnal befejezni a szennyez, károsító tevékenységet és köteles gondoskodni a kárenyhítést szolgáló intézkedések megkezdésérl, illetve azonnal meg kell kezdenie a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelen a vízminségi kárelhárítást. (2) A felügyelség a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.

11 (3) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezésétl számítva 30 napon belül meg kell kezdeni, határidejét - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - a felügyelség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb 90 napban állapítja meg. (4) A felügyelség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 16. (2) bekezdése szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történ benyújtását, amennyiben a hatóság tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetvé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére elírt határid még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé. (5) A felügyelség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében, ha szükséges tárgyalást, helyszíni szemlét tart, szennyezettség valószínsíthetsége esetén az érintett hatóság bevonásával a 6. számú melléklet szerinti jegyzkönyvet készít. (6) A szennyezettség valószínsíthet: a) a szennyezforrások, a potenciális szennyezforrások kibocsátásai, jellemzi, a tevékenység nagyságrendje alapján, vagy b) a terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján: ba) ha a szennyezettség mértéke talaj esetén - a bb) pontban foglalt eltéréssel - 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minsül földtani közeg esetén legalább egy ponton egy mintában, vagy bb) termföld talajában legalább öt mintában a szennyez anyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. (7) A felügyelség a tevékenységre vonatkozó követelmények, továbbá annak a földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenrzése céljából mérést, vizsgálatot végezhet vagy az engedélyessel végeztethet. (8) A felügyelség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben jogszabályok által közremködésre feljogosított szakhatóságok véleménye és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés ba) és bb) pontja esetében a felügyelség köteles intézkedni. (9) A kivizsgálás alapján a felügyelség dönt a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelségérl; b) az ügynek az engedélyez hatósághoz történ áttételérl; c) rendkívüli, elre nem látható környezeti események vagy rendkívüli mérték, azonnali beavatkozást igényl szennyezés esetén a szükséges kárelhárítással (különösen a vízminségi kárelhárítással) összefügg, külön jogszabályok szerinti intézkedésrl; d) a szükséges felügyelségi intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet 13. -a szerinti tartalommal történ engedélyezés alá vonásról a felügyelség által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bármely szakaszának elrendelésérl, valamint a Kvt. 73. alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek. (10) A felügyelség a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében, határid megállapításával mszaki intézkedésre vagy intézkedési terv készítésére és annak betartására kötelezheti a tevékenység folytatóját. (11) A vízvédelmi követelmények megszegése, a kötelez határozatban elrendelt mszaki intézkedések határidre történ végrehajtásának elmulasztása vagy az intézkedési tervben foglaltak be nem tartása esetén a felügyelség a 36. (1) bekezdés d) pontja szerinti bírságot szabhat ki. (12) A felügyelség a 21. (9) bekezdés alapján elrendelheti a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását. (13) A felügyelség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követen a kötelezettséget megállapító határozatának a) meghozatala eltt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkeresésével tisztázza az érintett terület régészeti jelentségét, illetleg memléki védelmét; b) az érintett részére történ megküldésével egyidejleg tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot, valamint az eljárásban résztvev más érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát. VI. AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM 20. (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja: a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele; b) a szennyezettség kockázatának csökkentése; c) a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elsegítése. (2) Az OKKP a felelsségi körtl független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges

12 feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felels miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelsségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttmködve - a miniszter gondoskodik. (4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelsségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítben közzétenni. (5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelsségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, elzetes egyszersített relatív kockázatbecslés és elminsítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi. (6) Ha a 21. (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is. (7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt a szerinti környezetvédelmi program keretében: a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít el; b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követ egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglév rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. VII. A KÁRMENTESÍTÉS 21. (1) A már bekövetkezett pontszer szennyez forráshoz tartozó valószínsíthet szennyezettség esetén a 19. (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. (2) A kármentesítésre az köteles, aki a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja; b) a környezeti kárért fennálló felelsséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint c) a Kvt a szerint felelsségre vonható. (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával. (4) A kármentesítés szakaszai: a) tényfeltárás, amely felderít és részletes vizsgálatból állhat; b) mszaki beavatkozás; c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követen folytatott monitoring. (5) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhet. (6) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevdjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehet legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást. (7) A felügyelség az e rendelet aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részérl a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben. (8) A felügyelség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és mködtetését írhatja el. (9) A (2) bekezdés szerinti felels köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelségnek megküldeni. (10) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozat határideje csak kivételes esetben módosítható. 22. (1) A tényfeltárás során: Tényfeltárás

13 a) vizsgálni kell minden olyan szennyez anyag térbeli elfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínsíthet; b) külön jogszabály szerinti szrvizsgálatot és ennek eredményeitl függ részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyez anyag elfordulása megállapítható legyen. (2) Az (1) bekezdés b) pontban említett vizsgálattól a hatóság eltekinthet, ha megalapozottan bizonyítható, hogy a vizsgált területen az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgált komponenseken kívül más - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyez anyag a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben nem található. (3) A hatóság a 21. (4) bekezdés a) pontja szerinti felderít és részletes tényfeltárást - a 19. (9) bekezdés d) pontja alapján - elrendel határozatának tartalmaznia kell: a) a tényfeltárásra kötelezett megnevezését; b) a valószín szennyezettség által feltételezheten érintett terület megjelölését; c) a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezettsége valószínségének megállapításakor figyelembe vett tényezket, jellemziket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében, amennyiben azt külön jogszabály nem tartalmazza megadva a kívánatos kimutatási határértéket is; d) tényfeltárási terv készítésének elírását, benyújtási határidejét, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi; e) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét; f) a 21. (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap benyújtásának elírását. (4) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét. (5) A tényfeltárási tervet a (3) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelséghez. A hatóság a tényfeltárási terv engedélyezésre történ benyújtásától eltekinthet, ha a kármentesítés sürgssége, a várható költség alacsony szintje, a szennyez anyagok kis száma, illetve csak a kötelezett tulajdonában álló területek érintettsége valószínsíthet. (6) Az (5) bekezdés szerinti tényfeltárási tervet a felügyelség minden esetben a közegészségügyi hatóság, valamint szennyezett termtalaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el. 23. (1) A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelségnek. (2) A tényfeltárás során a kötelezett kezdeményezheti a részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszerének egyeztetését a felügyelséggel és a 22. (6) bekezdés szerinti szakhatóságokkal. (3) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelség, a 22. (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok utólagos értesítésével, 8 napon belül dönt a tényfeltárási tervtl való eltérés, illetve a terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentációt a 7. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyelséghez. 24. (1) A (D) kármentesítési célállapot határérték - szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltér - kockázati alapon történ meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét; b) a szennyez anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket; c) a szennyezettséget, károsodást megelz korábbi, feltételezhet állapotot, továbbá az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció értékeit; d) a 21. (6) bekezdésében foglaltakat, továbbá a környezeti állapot további romlásának tilalmát; e) a szennyezett területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelelen a kockázat mértékét; f) az alkalmazásra javasolt, bizonyítottan legjobb elérhet, kármentesítési mszaki beavatkozási technológiát; g) amennyiben a szennyezettség, illetve a veszélyeztetettség mértéke szükségessé teszi ga) a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét, illetve gb) a kármentesítés mszaki beavatkozás pénzügyi-mszaki megvalósíthatóságát, költséghasznosságát. (2) A (D) kármentesítési célállapot határérték: a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (Ab) háttér-koncentráció vagy az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a 23. (2) bekezdése szerint egyeztetett részletes mennyiségi kockázatfelmérés alapján számított (D) kármentesítési célállapot határérték (mint alsó határ); b) nem lehet magasabb, mint a felszín alatti vizek környezetvédelmi célkitzéseinek és a területhasználatok, illetve a mszaki beavatkozás pénzügyi-mszaki megvalósíthatósága, költséghasznossága figyelembevételével, az a

14 ténylegesen mért átlag koncentráció egy adott területen (térrészben), amely nem veszélyezteti a még nem szennyezdött környezeti elemeket, az emberi egészséget, az élvilágot, a vízkivételeket, továbbá a területhasználatot (mint fels határ). (3) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása során az (1) bekezdés ga) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. 25. (1) A felügyelség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint a 22. (6) bekezdés szerinti szakhatóságok állásfoglalása - illetleg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lév, illetve a tervezett településrendezési terv - figyelembevételével határozattal dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így: a) a tényfeltárás folytatásáról; b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetleg a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításáról; c) a mszaki beavatkozás elvégzésének szükségességérl, illetve a mszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésérl és benyújtásáról, amennyiben a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket; d) a tényfeltárást követ kármentesítési monitoring elrendelésérl; e) a kármentesítés befejezésérl, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség. (2) A mszaki beavatkozás szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló eljárásban a 22. (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok vesznek részt. Mszaki beavatkozás 26. (1) A 21. (4) bekezdés b) pontja szerinti mszaki beavatkozás a 25. (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó hatósági határozat alapján kezddik. (2) A mszaki beavatkozási terv tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza. (3) A hatóság a mszaki beavatkozási terv alapján dönt a mszaki beavatkozás elrendelésérl. (4) A mszaki beavatkozást elrendel határozatnak - az Áe.-ben elírt tartalmi követelményeken túlmenen - tartalmaznia kell, az okozó (felels) által benyújtott mszaki beavatkozási tervre alapozottan: a) a szennyezett, károsodott terület megnevezését, azonosítóit, a (D) kármentesítési célállapot határértéket a mszaki beavatkozási terv készítését elrendel határozatnak megfelelen, továbbá a terület érzékenységi besorolását; b) indokolt esetben kötelezést a szennyezett, károsodott területtel összefüggésben a mszaki beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására, és annak a hatósághoz való benyújtására, kivéve, ha az ügyfél ezt már megtette; c) kötelezést a szennyezett, károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történ szabaddá tételére; d) a szennyez anyag mennyiségének, minségének meghatározására vonatkozó elírásokat; e) a mszaki beavatkozás kiviteli tervére, a munkák ütemezésére vonatkozó elírásokat; f) a kitermelt szennyez anyag tárolási, ártalmatlanítási tervére vonatkozó elírásokat; g) a kárenyhítés, illetve kárfelszámolás megkezdésének és végrehajtásának határidejét; h) a tényfeltárást követen üzemeltetett kármentesítési monitoring elfogadását; i) a mszaki beavatkozás idtartama alatt üzemel kármentesítési monitoring kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó elírásokat; j) az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését (így például: a szennyezett terület megjelölését figyelmeztet táblákkal); k) a 21. (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok benyújtásának elírását. (5) A mszaki beavatkozási munkák megkezdését az azt megelz 10 munkanappal be kell jelenteni a felügyelségnek, illetve a 22. (6) bekezdés szerint érintett hatóságnak, amely a munkálatokat köteles ellenrizni. Az ellenrzés elzetes bejelentés nélkül is végrehajtható. A mszaki beavatkozási munkákat dokumentálni kell, különösen építési, üzemi napló. (6) A mszaki beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a mszaki beavatkozási tervtl való eltérést, a terv módosítását. 27. (1) A mszaki beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelségnek, és biztosítani kell az ellenrz mintavétel lehetségét. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az elrendel határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének idpontját, valamint a hatósági ellenrz mintavétel biztosításának módját. (3) Ellenrz mintavételre a mszaki beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.

15 28. (1) A 9. számú melléklet szerinti tartalmú mszaki beavatkozási záródokumentációt a mszaki beavatkozási munkák befejezését követ 30 napon belül kell benyújtani a felügyelséghez. (2) A felügyelség a mszaki beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követ 60 napon belül, a 22. (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok bevonásával határoz: a) a mszaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, b) a további tényfeltárás elrendelésérl, vagy c) a mszaki beavatkozás befejezésérl a záródokumentáció elfogadásával, továbbá d) a kármentesítési monitoringról, illetve e) a kármentesítés befejezésérl. Kármentesítési monitoring 29. (1) A kármentesítés a 21. (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megsznését folyamatosan, illetleg az egyes szakaszokat követ idszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenrzi. (2) A kármentesítési monitoring a 25. (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyelségi határozat részeként vagy attól független önálló határozat alapján folyik. (3) A kármentesítési monitoring magában foglalja annak a) tervezését; b) megvalósítását; c) mködtetését; d) felülvizsgálatát; e) megszüntetését. (4) A kármentesítési monitoringra vonatkozó adatszolgáltatás a 21. (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap felhasználásával történik. 30. (1) A monitoring magában foglalja: a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését; b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését; c) a monitorozást elrendel felügyelségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást; d) értékel tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal; e) a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését; f) a monitoring, illetve annak részét képez létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését. (2) A monitoring kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként a 7. és 9. számú mellékletek szerinti tartalmi követelményeknek megfelelen kell elkészíteni. (3) A monitoring üzemeltetése során jelentkez, a tervezettl eltér körülmények esetén a monitorozás módosítására vonatkozó (1) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni. (4) A kármentesítési monitoringot a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követen legalább 4 évig, b) a tartós környezetkárosodás teljes idtartama alatt folytatni kell. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól a felügyelség indokolt esetben eltérhet, különösen, ha a mszaki beavatkozás befejezése után az állapot megfigyelésérl más tevékenységhez kapcsolódó monitorozási kötelezettség keretében gondoskodnak. (6) A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményeit 10. számú melléklet határozza meg. (7) A kármentesítési monitoring záródokumentáció alapján a felügyelség határozatot hoz: a) szükség esetén a 21. (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti kármentesítés végzésérl, esetleges kiegészítésérl; b) a monitorozás folytatásáról; c) a monitorozás befejezésérl; d) a kármentesítés befejezésérl, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.

16 A kármentesítéssel összefügg egyes rendelkezések 31. (1) A kármentesítés során az eredeti környezetébl (helyérl) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhet technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyez anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok elírásait kell alkalmazni. (2) A vízminségi kárelhárítással összefügg feladatokról szóló külön jogszabály szerinti kárelhárítási feladatok ellátása után hátra maradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira e rendelet elírásait kell alkalmazni. (3) A kármentesítés során tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függ külön jogszabályok szerinti felülvizsgálati, szakérti jogosultsággal rendelkezk végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük. (4) (5) A kötelezett a hatóság jóváhagyását követ 30 napon belül megküldi adatgyjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, mszaki beavatkozási, kármentesítési monitoring záródokumentáció egy példányát a VITUKI-nak. (6) Többfajta tevékenységhez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefügg hatású pontszer szennyezforrások összessége esetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felels esetében az egyetemleges felelsség érvényesítésével kell végezni, a Kvt a szerint. (7) A kármentesítés egyes szakaszainak befejeztével a kármentesítés során létesített, feleslegessé vált építményeket, létesítményeket meg kell szüntetni úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az épített és a természeti környezetre. (8) A kármentesítési eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódó vízi létesítmények külön jogszabály szerinti vízjogi engedélye akkor kérhet meg, ha a külön jogszabálynak megfelel tartalmú tervdokumentációt is elkészítették és benyújtották. 32. (1) Ha egy pontszer szennyezforrásból származó szennyezés tényfeltárása, monitorozása, illetve a mszaki beavatkozás elvégzése más tulajdonában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett trni köteles az államigazgatási határozat alapján végzett kármentesítési tevékenység végzését az ingatlanán. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan rendeltetésszer használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhet el, és ha az csak idlegesen korlátozza a rendeltetésszer használatot. (3) Az (1) bekezdés szerinti érintett ingatlan területén végzett kármentesítési tevékenység során okozott károkért az ingatlan tulajdonosát (kezeljét, használóját) kártalanítani kell. A kártalanítás mértékét és módját a kártérítés szabályai szerint kell meghatározni. (4) A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezeljével, használójával) a tevékenység megkezdése eltt legalább 30 nappal közölni köteles. VIII. A TARTÓS KÖRNYEZETI KÁROSODÁS 33. (1) Tartós környezetkárosodásnak minsül, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység olyan szennyezettséget okozott a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben, amely a természeti folyamatok vagy mszaki beavatkozás révén a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül sem csökken a (D) kármentesítési célállapot határérték alá. (2) A pontszer szennyezforráshoz tartozó tartós környezeti károsodás tényfeltárását követen a Kvt. 52. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. A felügyelség a tényfeltárás eredménye alapján határozatot hoz, és azt a vázrajzzal együtt megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak a tartós környezetkárosodás tényének feljegyzése végett. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésben a tartós környezetkárosodás tényének feltüntetése mellett utalni kell a tény jellegét és mértékét megállapító jogers határozatra, illetve az annak mellékletét képez vázrajzra. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a károsodás jellegét és mértékét az alábbiak szerint: a) talaj, illetve földtani közeg szennyez anyag által okozott károsodását, vagy b) felszín alatti víz szennyez anyag által okozott károsodását, illetve c) az a) és b) pont szerinti károsodást együtt, és d) a károsodást okozó szennyez anyag vagy anyagcsoport megnevezését és mértékét (minimális és maximális koncentráció) tételesen, valamint e) a tartós környezetkárosodás miatt a határozatban, vagy jogszabály alapján tartós környezetkárosodással összefüggésben megállapított kötelezettségeket (így például: területhasználati korlátozásokat, meghatározott (D)

17 kármentesítési célállapotot, illetve annak elérését, vagy egy adott telephelyre megállapított (E) egyedi szennyezettségi határértéket), továbbá a monitoringot, illetve f) a tartósan károsodott földterület nagyságát, vagy a b) pont szerinti esetben a károsodott térrész felszíni vetületének nagyságát, a (6) bekezdés alapján annak változását. (4) Ha a károsodott területen több, különböz jelleg, illetve eltér szennyez anyag által okozott tartós károsodás fordul el, a (2) bekezdés szerinti határozatban valamennyit meg kell jelölni. (5) A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a felügyelség ellenrzi: a) ötévente rendszeresen; b) a (3) bekezdés e) pontjában említett esetekben a jogers kötelezettség megállapítását követ 30 napon belül; c) hivatalból az ügyfél kérésére az általa szolgáltatott adatok (akkreditált mintavételezésre és vizsgálatokra) alapján; d) ha a kármentesítési monitoring felszámolásra kerül. (6) Az ellenrzés eredménye alapján a felügyelség intézkedik: a) a tartós környezetkárosodás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlésérl, ha a szennyezettség a (B) szennyezettségi határérték vagy ennél magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték alá csökkent; b) a bejegyzett adatok nagyságrendet meghaladó változása esetén a változás ingatlan-nyilvántartásban történ átvezetésérl. (7) A tartós károsodással érintett területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidejleg a hatóság megküldi határozatát a kármentesítés kötelezettjének, a terület tulajdonosának, használójának, továbbá az érintett önkormányzatnak és hatóságoknak. E szerint jár el a (6) bekezdés szerinti módosulások esetében is. IX. A NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI) 34. (1) E rendelet tárgyával összefügg irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, végrehajtási, ellenrzési, statisztikai, tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében az érintett miniszterek gondoskodnak a nyilvántartási rendszerekhez való hozzáférésrl és azok összehangolt mködésérl. (2) A felszín alatti vizek és víztestek állapotával és a földtani közeg minségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért - az érintett miniszterek bevonásával - a miniszter a felels. (3) A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefügg információk és adatok gyjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan mködteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). (4) A FAVI központja a minisztérium, regionális központjai a felügyelségek. (5) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jelleg adatokon túlmenen a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre), b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyjt, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. (6) A FAVI adatai a) a felügyelség által mködtetett, valamint az adatszolgáltatások révén részére megküldött monitoring adatokból, b) az e rendeletben szabályozott adatszolgáltatásokból, c) a hatósági intézkedésekbl, valamint más jogszabályok elírásainak megfelelen a minisztérium és szervei tevékenysége során keletkez adatokból, d) más szervektl átvett adatokból származnak.

18 (7) A FAVI feladatainak ellátásához szükséges, a már mköd országos adatszolgáltatások, illetve információs rendszerek keretében gyjtött adatokat más állami szervektl történ adatátvétellel, szükség esetén errl szóló megállapodás keretében kell biztosítani. 35. (1) A FAVI részére történ adatszolgáltatás körébe tartozik: a) a 13. (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése; b) a szennyezforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele; c) a 34. (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása; d) a mezgazdasági eredet nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás. (2) A 21. (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatás szerinti adatok a FAVI-ba, ezen belül a FAVI-KÁRINFO alrendszerbe tartoznak. (3) Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok archiválásáról, illetve az adatokat elállító és továbbító eljárások dokumentálásáról. (4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörségéért, az adatszolgáltató érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltató a felels. (5) A felügyelség az (1) bekezdés szerinti adatokat a FAVI nyilvántartási rendszer keretében rögzíti, értékeli és szolgáltatja. (6) Az adatszolgáltatás módjának e rendeletben nem szabályozott részletes szabályai (különösen az adatszolgáltatáshoz szükséges rlapok, kitöltési útmutató) a Kvt (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletében kerülnek közzétételre. (7) A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekek vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló évi LXV. törvény alapján minsítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkez adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 19. (3) bekezdésére is tekintettel. (8) A minsített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minsített adatok kezelésének rendjérl szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet elírásai szerint kell eljárni. (9) A Központi Statisztikai Hivatal jogosult külön jogszabály alapján a FAVI adatbázis adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett - elektronikus módon is - átvenni. X. A JOGKÖVETKEZMÉNYEK A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos bírság 36. (1) A tevékenységet folytató a) a 10. és a 11. szerinti tilalmak megszegése, b) jogers kármentesítési mszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása, c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben elírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, d) a 10. és a 11. szerinti elírások megszegése miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni. (2) A bírság egyenl: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti tényállás esetén a tilalom megszegési tényezvel (FABa); b) az (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás esetén a szennyezettségi, károsodási tényezvel (FABb). (3) A tilalommegszegési tényez (FABa) számítását a 11. számú melléklet A) pontja tartalmazza. (4) A szennyezettségi, károsodási tényez (FABb) a 11. számú melléklet B) pontjában szerepl képlet szerinti számítás eredménye. (5) A 11. számú melléklet I. pontjában és B) pontjában meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni a) az egyes szennyez anyagokra, b) felszín alatti víz szennyezésére, illetve károsodására, valamint a földtani közeg szennyezésére, amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetend bírságot. A bírság megállapításának szabályai

19 37. (1) A tevékenység folytatóját a 36. (1) bekezdés c) és d) pontjaival összhangban bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a tevékenység folytatására vonatkozó elírásokat, illetve bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelen teljesítette, és a hatóság e rendelet [18. (3) bekezdése, 19. (9) bekezdés d) pontja, 22. (3) bekezdése és 26. (4) bekezdése] alapján az elírás betartását rendelte el. (2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerinti tényállás esetén, a mulasztás, illetve az elírások megszegésének mértékétl függen Ft közötti összeg. (3) A felügyelség az (1) bekezdés szerinti bírságot határozatban állapítja meg. (4) A (3) bekezdés alapján kiadott határozatban megállapított határid letelte után - a kötelezettség teljesítéséig - ismételhet. 38. (1) A felügyelség a 36. (1) bekezdés szerinti bírságot az e rendelet 11. számú melléklete szerinti számításokhoz szükséges, hivatalból rendelkezésére álló, továbbá számára a tevékenységet folytató által szolgáltatott alapadatok ismeretében állapítja meg. (2) Tilalom megszegése esetén a 36. (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a felügyelség a tényfeltárás vagy a szkített tényfeltárás elfogadását követen hatósági határozatban állapítja meg. (3) Ha a felügyelség kármentesítési mszaki beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének idpontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a hatóság e tény megállapítását követen a 36. (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot határozatban állapítja meg. 39. (1) A felügyelség a bírságot elrendel hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határidt állapít meg. (2) Korábban elszennyezdött területen, a korábbival azonos szennyez anyag szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felels szennyezre vonatkozó, a 36. (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a szennyez anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni. (3) A felelssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a 36. (1) bekezdés b) pontja szerinti bírság ismételten is kivethet. (4) A 31. (6) bekezdés szerinti, több felelshöz tartozó, egymással összefügg hatású pontszer szennyezforrás esetében, a Kvt a szerint az egyetemleges felelsség érvényesítésével kell a 36. (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani. (5) A bírságot a Környezetvédelmi és vízügyi célelirányzat számlájára kell befizetni a felügyelség által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelel alkalmazásával. A bírság elrendelése szkített tényfeltárás alapján 40. (1) A felszín alatti vizekbe történ bevezetésre vonatkozó 10. szerinti tilalom megszegése esetén, a felügyelség a tevékenység folytatóját szkített tényfeltárás elvégzésére kötelezheti. (2) A szkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetleg a felszín alatti vizet veszélyeztet anyagok minségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó szennyez anyag lehatolási mélységének meghatározására terjed ki. (3) A bírságot a felügyelség a szkített tényfeltárás elfogadását követen annak eredményei, illetve hatósági mérések alapján határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési mszaki beavatkozás elrendelésétl. (4) Ha kármentesítési mszaki beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényez (FABb) szerinti bírság elrendelése a 36. (4) bekezdésében foglaltak szerint történik. XI. VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 41. (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követ 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejleg a felszín alatti vizek minségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - hatályát veszti. (2) E rendelet a) 2. számú melléklete január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejleg az R. 2. számú melléklete hatályát veszti; b) 22. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak május 1-jén lépnek hatályba. c) (3) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminség-védelmi területeken a már minségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége esetén, a 21. (2) bekezdés szerinti kötelezettnek, legkésbb 2015.

20 december 22-ig biztosítania kell a szennyezettség megszüntetését, illetve a felügyelség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését. (4) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lév 13. (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek október 31- ig meg kell felelni e rendelet elírásainak. (5) A (4) bekezdésben rögzített határid nem vonatkozik a külön jogszabályban meghatározott, az állattartó telepek trágyatároló mtárgyainak kialakítására. (6) A 33. szerinti tartósan károsodott - e rendelet hatálybalépéséig be nem jegyeztetett - területek ingatlannyilvántartásba történ bejegyeztetésérl a felügyelségnek legkésbb december 31-ig intézkednie kell. (7) Azon tevékenységeknek, melyekre a területérzékenységi besorolás e rendelet szerinti változása miatt szigorúbb követelmények vonatkoznak, legkésbb október 31-ig meg kell felelni e rendelet elírásainak. (8) E rendelet hatálybalépésekor: a) már folyamatban lev a 13. (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetében e rendelet elírásait a tevékenység felülvizsgálatát követen, illetve a kármenetesítések engedélyezése során a kármentesítés új szakaszától kell alkalmazni; b) már folyamatban lév a földtani közegbe, vagy a felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetéssel, továbbá a 2. számú melléklet szerinti fokozottan érzékeny és érzékeny területeken lev idszakos vízfolyásba történ bevezetéssel járó tevékenységekre a felügyelség a Kvt. 74. (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot rendel el december 31-ig, ha arra már korábban nem került sor; c) mköd felszín alatti vízbl történ felszíni víz pótlása természetvédelmi érdekbl december 22-e után csak akkor folytatható, ha a vízgyjt-gazdálkodási terv azt tartalmazza. (9) Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezet megnevezésének közzététele az R. alapján korábban már megtörtént és abban változás nem következett be, e rendelet hatálybalépésével a kijelölés jogfolytonosnak tekintend. (10) Európai Közösségi szabályozás hiányában legkésbb december 22-ig meg kell határozni: a) a felszín alatti vizek jó minségi állapotának megállapítására szolgáló követelményeket; b) a jelents és a tartósan romló tendenciák azonosítására és a tendenciák megfordítási pontjának meghatározására szolgáló kritériumokat (1) (2) (1) A felszín alatti víz és a földtani közeg minségi védelméhez szükséges határértékekrl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHM együttes rendelet mindazon elírása hatályát veszti, mely a (Ci) intézkedési szennyezettségi határérték alkalmazására vonatkozik. (2) Az (1) bekezdésben említett külön jogszabályban szabályozott határértékeket legkésbb XII. 22-ig felül kell vizsgálni, figyelembe véve a tárgykörben az Európai Közösségek által elfogadott értékeket. 46. Felszín alatti vizekbe történ - határon túlnyúló hatású - bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló külön jogszabály szabályai szerint jár el. 47. (1) E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén az érvényes szabványban elfogadott eljárások szerint kell eljárni. (2) Az e rendelet alkalmazása során végzett vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati szabvány megnevezését és számát, szabvány hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását. (3) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkez, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. 48. Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja: a) a felszín alatti vizeknek egyes kockázatos anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelmérl szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel, b) a környezettel kapcsolatos egyes irányelvekben kért beszámolók egységesítésének és ésszersítésének megvalósításáról szóló 91/692/EGK tanácsi irányelvvel, c) a vizeket érint irányelvek kérdíveirl szóló 95/337/EK bizottsági határozat, d) a vízzel kapcsolatos európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel. 1. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez