JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készítette: Szalai Ákos Szakmai felelős: Horváth Áron 2010. június
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN 7. hét A szerződés teljesítése Szalai Ákos
Az óra szerkezete I. Kártérítés, kikényszerítés formái II. Kompenzációs paradoxon III. Szerződésben szabott kártérítés kötbér IV. Teljesítési kötelezettség V. Nyereségelvonás
Elvárások Mai óra: 1. információ 2. partner kiválasztása (keresés) 3. szerződés pontos megfogalmazása 4. kockázatallokáció 5. teljesítés 6. elővigyázatosság 7. szerződésre hagyatkozás 8. kárenyhítés 9. újratárgyalás
I. Kártérítés, jogorvoslat lehetséges formák A kártérítés formái Elmaradt haszon alapján a károsult megkapja az elmaradt hasznot mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e. Kárnagyság alapján a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz). Lehetőségköltség alapján a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja). Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb Szerződéses megállapodás Teljesítési kötelezettség: nem pénzben vö. pacta sunt servanda Haszonelvonás: nem a kér számít, hanem a szerződésszegő haszna
II. Kompenzációs paradoxon Optimális szerződésszegés: a szerződés kikényszerítésének mértéke legyen optimális Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a szerződésszegés? Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása nagyobb, mint a jogosult kára. Groves vs. John Wunder Co. Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állalpotba hozva adja vissza a tulajdonosnak. A telek kiegyengetése elmarad. Ennek költsége 60 000 $ lett volna, de közben recesszió telekérték (kiegyengetve is) max. 12 000 $.
II. Kompenzációs paradoxon Optimális: szerződésszegés akkor és csak akkor, ha v < c Egyéni ösztönző: kártérítés nélkül: p < c Elmaradt haszon alapú kártérítés: d = v p => Egyéni ösztönző: szerződésszegés, ha v p = d < c p => v < c
II. Kompenzációs paradoxon Hatékony szabály: az elmaradt haszon megtérítése (expectation damages). A szerződésszegés időpontjában: nem Paretohatékony, DE Kaldor Hicks. A szerződéskötés időpontjában Paretohatékony. szigorúbb szabály: magasabb ár; enyhébb szabály: hajlandó lennék fizetni a szigorításért) (Shavell)
II. Kompenzációs paradoxon Ösztönözze az elővigyázatosságot (optimális védekezést) Most csak az ígéretet tevő oldalán Társadalmi optimum: max min B = (1 P(x))(v c) x P(x)(v c)+ x Elmaradt haszon alapján: d = v max B = (1 P(x))(p c) P(x)(d p) x max p c (P(x)(v c)+ x) min P(x)(v c)+ x
II. Kompenzációs paradoxon Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára függ a teljesítésbe vetett bizalomtól. Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon ( minden előkészület után) túlzott bizalom szupraoptimális előkészület. Vö. kisajátítás kompenzációja Példa: Hadley v. Baxendale Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés de a kiesés szokatlanul nagy, mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni. Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) filmen Himalájaexpedíció képei Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film. Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet! Cél: adja át az információt (büntető diszpozitív szabály)!
II. Kompenzációs paradoxon Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! Egyéni haszon: max B = v(r ) p r => v (r) = 1 Közös (társadalmi) haszon: ahol g(c) a költség valószínűségi eloszlását leíró sűrűségfüggvény Az optimális bizalmi beruházás ( r * ): v (r)g(v (r)) =1 (G(.)az eloszlásfüggvény) Hatékony szabály: Egyéni optimum:
III. Kötbér szerződésben szabályozott kártérítés Amerikai szabály: Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az ex ante várható kár. Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós kár. Magyar szabály: Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár. Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár minimum a valós kár.
III. Kötbér szerződésben szabályozott kártérítés Példa: Gázszektor: Vidd vagy fizess Ha nem visz, akkor is fizesse ki a kialkudott árat nem csak az árkülönbözetet Pro: vö. magas fix költség, elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon másnál nem biztosítható kár, elköteleződés signaling (jó ez?), mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excess capacity). Kontra: morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet), nehezíti a módosítást, több per, csődbe vihet extern hatások.
Példa: A ház az eladónak 9 milliót ér. IV. Teljesítési kötelezettség A vevő számára érték (fizetési hajlandóság): 11-et. Megállapított ár: 10,5. B vevő megjelenik, ajánlatot tesz az eladónak ajánlott ár: 11,5. B vevő számára érték (fizetési hajlandóság): 12,5. Kártérítéskor B kára: amennyi nyereségre az eredeti szerződés megkötésekor számított. Érték Kártérítés nélkül Teljesítési kötelezettség Kártérítés A 9 2,5 1 1,5 B 11 1,5 1 C 12,5 1 1 1 Össz. 3,5 3,5 3,5
IV. Teljesítési kötelezettség Összehasonlítás Eltérő elosztás a vevő mint szerződésszegő jobban jár kártérítéskor. Költségminimalizálás: szerződés (A és B között elsüllyedt költség), bírósági eljárás díja (kártérítés megállapítására), bírósági eljárás díja (teljesítési kötelezettség kikényszerítésére). Mikor? Mérési nehézség téves kártérítési összeg; nincs helyettesítő, Szerencsés esemény jobb ajánlat; adásvétel (nem gyártás) Shavell: ha 3. fél nem csak az eladónak tud ajánlatot tenni, Kikényszerítés költsége?
V. Nyereségelvonás Nem csak hatékony szerződésszegéstől riaszt el Mikor: Bizalmi szerződések nehezen megfogalmazható szerződéses kötelezettség Tudatos (opportunista) szerződésszegés magából a másik félnek tett ígéret megszegéséből származik haszon (pl. eleve azért tettük az ígéretet, hogy átverjük )
Összefoglalás, gyakorlás
Feladat A bérlő nem fizet; a bérbeadó azonnal kiad és kártérítést kér a bérlőtől: Le kell-e vonni az újtól kapott bérleti díjat? (IGEN) A gyártó szerződés alapján szállítana 1000 darabot, de a vevő nem kéri; eladja másnak, és kártérítést kér a szerződést szegő vevőtől: Le kell-e vonni az újtól kapott árat? (NEM) MIÉRT? Meg kell állapítani kárt, de ehhez kell kínálat rugalmassága Ház: rugalmatlan Gyártás: lehet többet gyártani (kiszolgálhatta volna az új vevőt is ) Igaz ennek lehet, hogy más lenne a határ- (inkrementális) költsége, ha a szerződést teljesítené azt figyelembe kell venni.
Feladat Egy vállalatigazgató a vállalat pénzét elveszi, és egy kedvező befektetésbe teszi. A lépésére fény derül, kártérítést kell fizetnie. Mennyit? a) Amennyi haszna a vállalatnak ugyanezen idő alatt lett volna (kieső kamat)? b) Amennyi haszonra az alternatív befektetésből ő szert tett? (Nyereségelvonás disgorgment)
Megoldás Alapprobléma: Nyereségelvonás Mikor hatékony a nyereségelvonás, általában? Nehéz itt mérni a kárt? Vállalatvezető feladatainak leírása mennyire pontos? Hatékony szerződésszegést is megakadályoz mit jelent itt? Nem fekteti be nagyobb hozamúba se Miért fektetné be a MAGA NEVÉBEN? Ha tud ilyet, azt tegye a vállalat nevében, hasznára.
Ismétlő kérdés Tulajdoni vagy felelősségi szabály? Tulajdoni: csak akkor használhatom, ha engedély ha nem: kár + büntetés Felelősségi / kártérítési szabály: használhatom, ha utólag megfizetem kárt Cél? Tranzakciós költségek csökkentése Lehetséges-e előzetes megállapodás, tranzakció (milyen magas a költsége)? Milyen a bírósági tévedés veszély
Ismétlő kérdés Olcsóbb kockázatviselő? Aki olcsóbban szerez információt csökkent valószínűséget biztosítja magát Kompenzációs paradoxon?