Balatonfüred Város Önkormányzata 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. A költségvetési és zárszámadási folyamatokkal kapcsolatos belső kontrollok kialakítása és működtetése Előadó: Répásy Ildikó osztályvezető
A zárszámadási folyamatokkal kapcsolatos belső kontrollok kialakítása és működtetése ELŐADÁS - TEMATIKA I. Belső kontrollrendszer fogalmi meghatározása II. III. Beszámoló, zárszámadás készítés folyamata 1) Jogszabályi háttér külső jogi környezet 2) Belső szabályozás, belső szabályzatok 3) Határidők 4) Belső kontrollok a beszámoló készítés folyamatában Könyvvezetés Évközi beszámolás Éves beszámoló Leltározás egyeztetések Év végi tárgyi eszköz leltár kiértékelése eltérések kezelése Értékelés egyedi minősítés /részesedés, vevők, adósok, ha van devizás követelések, kötelezettségek (hitelek) Mérlegsorok alátámasztása leltárral Normatív állami hozzájárulások elszámolása Elemi beszámoló készítése leadás MÁK felé 5) Zárszámadási rendelet elkészítése Zárszámadási rendelet előkészítése Zárszámadási rendelet felépítése - zárszámadási rendelet költségvetési rendelettel azonos szerkezetben /összehasonlíthatóság elve miatt - a költségvetési és a zárszámadási rendeletek tartalmára vonatkozóan a képviselő-testület rendeletet alkotott Közzététel, nyilvánosság: képviselő-testület által elfogadott, auditált zárszámadás közzététele, megküldése ÁSZ-nak Összefoglaló - ÁSZ ellenőrzés tapasztalatai, megállapításaik hasznosítása
A zárszámadási folyamatokkal kapcsolatos belső kontrollok kialakítása és működtetése I. Belső kontrollrendszer fogalmi meghatározásai Azokat az eljárásokat, amelyeket egy szervezet létrehoz a kockázatok kezelésére, belső kontrolltevékenységeknek nevezzük. A belső kontroll megvalósításában a szervezet minden dolgozója fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a vezetés viseli az átfogó felelősséget a belső kontrollrendszer kialakításáért, megvalósításáért, megfelelő működésének és karbantartásának felügyeletéért és dokumentálásáért. Az Áht. alapján a költségvetési szerv vezetőjének a feladata a belső kontrollrendszer kialakítása, működtetése és fejlesztése, ezen belül a FEUVE rendszer, azaz a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések kialakítása. A FEUVE keretén belül a költségvetési szerv vezetőjének gondoskodni kell az ellenőrzési nyomvonal kialakításáról és folyamatos működéséről, fejlesztéséről, a szabálytalanságok kezeléséről, a kockázatkezelés rendszeréről. (Ez önkormányzat esetében a jegyzőt jelenti) A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is, b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolásának kontrollját ami a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést és beszámolást jelenti. A FEUVE fogalma a fentiek alapján úgy foglalható össze, hogy az: a kontrolltevékenység részeként magában foglalja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását biztosító szabályzatokat, folyamatokat, kontrollokat. A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében az Ámr előírása értelmében - nyilatkozik a belső kontroll rendszerek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes működéséről. (Ámr. 21. sz. melléklet) Az előadás keretében az önkormányzat belső kontrollrendszerének érvényesülését a beszámoló- illetve zárszámadás készítés folyamatain keresztül kívánom bemutatni. II. A beszámolás, zárszámadás készítés folyamata 1) Külső jogszabályi háttér jelenti azokat a törvényeket, kormányrendeleteket, amelyek az államháztartás rendszerében szabályozzák a számviteli, beszámoló- készítési rendet, illetve folyamatot. Ezek:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Ámr.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2) Belső szabályozás a jogszabályi előírásoknak eleget téve, jelentik az önkormányzat illetve a költségvetési szervek belső szabályzatait, mint a A Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata tartalmazza a szervezeti egységek feladatainak meghatározását, FEUVE kézikönyv, Ellenőrzési nyomvonal - Ezen belül kell szabályozni a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, az előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések meghatározását, a gazdasági események elszámolásának kontrollját stb. A gazdasági szervezet ügyrendje Tartalma: a gazdasági szervezet felépítése, a szervezet részletes feladatai, a feladatok ellátásáért felelősök feladat és hatásköre, ellenőrzési tevékenységek kontrollpontjainak meghatározása, alkalmazott informatikai rendszer. Melléklete a gazdasági szervezet dolgozóinak munkaköri leírása Az önkormányzat gazdálkodási rendjéről szóló helyi rendelet, mely előírja, hogy a jegyző által elkészített szabályzatok az Önkormányzat által fenntartott valamennyi költségvetési szervre kötelező érvényűek. Kötelező belső szabályzat a Számviteli politika, aminek melléklete a számlarend, bizonylati rend, bizonylati album, az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata, az eszközök és források értékelésének szabályzata, a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata a pénz- és értékkezelési szabályzat, kötelezettségvállalási szabályzat, önköltségszámítás szabályzat. A felsoroltakon túl még további belső szabályzatokat kell az önkormányzatnak illetve a költségvetési szerveknek elkészítenie, amelyekkel gazdálkodásuk folyamatát szabályozzák, mint pl. a hivatali gépjárművek használatával, a belföldi és külföldi kiküldetéssel, a telefonhasználattal, a reprezentációval, a cafetéria rendszerrel kapcsolatos belső szabályozás, stb 3) Határidők a beszámolásban: az információ-szolgáltatás rendjét, menetét jelenti, többek között el kell készíteni: Az időközi költségvetési jelentéseket ( a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell a Magyar Államkincstárhoz benyújtani.) Az időközi mérlegjelentéseket (a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, illetve a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést 5 munkanapon belül, az éves jelentést az éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően kell a MÁK-hoz benyújtani).
A féléves elemi költségvetési beszámolót (a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal, július 31. napját követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a MÁK-hoz.) Az Önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-ig kell tájékoztatni a képviselő-testületet. Az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet. Az éves elemi költségvetési beszámolót december 31-i fordulónappal ( a tárgyévet követő február 28. napját követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a MÁK-hoz.) Az önkormányzat zárszámadási rendeletét, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó egyszerűsített költségvetési beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év április 30-ig kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig közzé kell tenni és az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt meg kell küldeni. 4) Belső kontrollok a beszámoló készítés folyamatában Könyvvezetés A költségvetési szervek könyvvezetéséről a jogszabály kimondja, hogy: Az önkormányzat köteles a vagyonáról, illetve a gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli, pénzügyi és számviteli nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. Balatonfüred Város Önkormányzata kincstári rendszerben működik 1997-től, 2005-től pedig a Gordiusz pénzügyi rendszer bevezetésével a főkönyvi könyvelés mellett a teljes analitika vezetése a Polgármesteri Hivatalban történik. Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a saját gazdálkodási feladatain túl ellátja az önkormányzat 12 önállóan működő költségvetési szervének pénzügyi, számviteli feladatait is. A könyvviteli nyilvántartásban illetve az analitikus könyvviteli nyilvántartásokban, az adatokat az előirányzatok és teljesítések főkönyvi számláin, szakfeladatonként és intézmények szerinti bontásban rögzítjük: intézmények szerinti szervezeti egység kódok alkalmazásával, intézményen belül a keretgazdák különböző tevékenységeivel, projektekkel, fejlesztésekkel kapcsolatos pénzeszközeinek elkülönített kezelését a témakódok biztosítják. Ezzel az adatfeldolgozással az intézmények, a keretgazdák részére az előirányzatok felhasználásáról megfelelő adatszolgáltatást lehet biztosítani. A könyvviteli nyilvántartásokba adatokat csak olyan eredeti, illetve belső bizonylat alapján szabad bejegyezni, amely megfelel a számviteli törvényben előírtaknak - kivételesen a kibocsátó által igazolt másolat elfogadható. Minden gazdasági eseményről, mely az önkormányzat eszközeinek, illetve forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.
A könyvviteli nyilvántartások vezetésénél megfelelő ellenőrzési pontok vannak beépítve: Az analitikus nyilvántartások egyeztetése a főkönyvi könyveléssel év közben folyamatosan, de legalább negyedévente. Az egyeztetések dokumentálása, az esetleges eltérések helyesbítése belső bizonylat alapján. Az egyeztetések elvégzése és azok dokumentálása a munkaköri leírásokban rögzítésre kerültek. A bizonylatokat a belső és vegyes bizonylatokat is - utalványlappal kell ellátni és a kötelezettségvállalási szabályzatnak és az utalványrendeletnek megfelelően érvényesíteni, ellenjegyezni és utalványozni kell. A bizonylatok ellenőrzése a fenti aláírási jogok gyakorlásával valósul meg. Az előirányzatok felhasználásáról havonta adatot szolgáltatunk az intézményvezetők és a hivatalon belüli szervezeti egységek vezetői (keretgazdák) részére, az intézményi referensek az előirányzatok felhasználását egyeztetik a keretgazdákkal. Az adatszolgáltatást és az egyeztetések elvégzését a munkaköri leírásokban rögzítettük. Évközi beszámolás A féléves beszámoló - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként, a költségvetési hiányt és többletet. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által jóváhagyott: eredeti költségvetési rendeletből, illetve a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló összeállításnál figyelembe kell venni: a jogszabályi előírásokat, a költségvetési szerv belső információs igényét, valamint a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kitérjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze az egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél. Az önkormányzat könyvvizsgálója a féléves és a háromnegyed éves beszámolóhoz könyvvizsgálói véleményt csatol, ahol az időarányos teljesülést értékeli. Éves beszámoló Az éves beszámoló összeállításának lépései: a leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain,
az előirányzatok egyeztetését a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányítószervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, év végi zárlati munkák elvégzése, a mérleg összeállítása, a mérlegtételek értékelésével. Leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain: Leltározási ütemterv, leltározási utasítás elkészítése, ennek keretében a leltározási, selejtezési bizottságok kialakítása (leltározás vezetője, bizottsági tag, leltár ellenőr), felelősök meghatározása, a leltározásban részt vevők megbízása, tájékoztatása a leltározás menetéről a leltározási szabályzat előírásainak ismertetése. Leltározás előtt a selejtezések elvégzése, a selejtezési bizottság javaslata alapján, dokumentálása, döntés a hasznosításról, megsemmisítésről, a selejtezés átvezetése a tárgyi eszköz nyilvántartásban. Az intézményeknél, leltárkörzetekben az eszközök fellelhetőségének biztosítása, december 31.-i fordulónappal a leltározás elvégzése, a leltározás dokumentálása, a szabályzatban meghatározott nyomtatványokon a leltárfelvétel elvégzése. Az ütemtervben meghatározott időpontig a leltárdokumentáció leadása az analitika részére, a tárgyi eszköz nyilvántartó elvégzi leltárívek formai ellenőrzését, a leltárak kiértékelését, leltárhiány, többlet megállapítását és elkészíti a leltározás záró jegyzőkönyveit, felelősök aláírásukkal igazolják. Leltárhiány esetén a felelősség meghatározása, esetleges áthárítása a felelősökre. A leltárhiány, többlet könyvelése az analitikában és feladás alapján a főkönyvi könyvelésben. Az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel: A beszámoló elkészítése előtt az államháztartási beszámoló előirányzataival való egyezőség érdekében a központi támogatások eredeti, módosított előirányzatait és a tényadatait egyeztetjük a Kincstárral. Az előirányzatok egyezősége érdekében az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet lehetőséget ad, hogy a költségvetési rendelet módosítását december 31-i hatállyal a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének határidejéig lehet elvégezni. Az év végi zárlati munkák során el kell elvégezni: a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámla-kivonat adataival, az értékpapír számlák egyenlegének egyeztetését a pénzintézet értesítése alapján, a pénztárjelentés december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztárszámla adatával, tényleges pénzkészlettel, a hitel számlák egyenlegét a hitelt folyósító pénzintézet december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonatával, illetve egyenlegközlő levelével. a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig intézményenként, főkönyvi számonként, szakfeladatonként, a pénzforgalom egyeztetését a módosított előirányzatokhoz, a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők, egyéb követelések) rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek (szállítók, hitelek, egyéb kötelezettségek) állományváltozásának elszámolását a tőkeváltozással szemben, egyeztetését az analitikus nyilvántartással,
pénzmaradvány bevonást a tényleges pénzmaradvány felhasználásnak megfelelően, a pénzmaradvány számlák egyenlegének egyeztetését intézményenként és évenkénti bontásban, tárgyévi pénzmaradvány egyeztetését, a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra - a tőkeváltozással történő egyidejű elszámolással, az értékcsökkenések elszámolását, egyedi minősítések alapján értékvesztések, leírások elvégzését. A mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével Az eszközök és források értékelésének ellenőrzését az osztályvezető munkaköri leírásában írtuk elő. A mérlegtételeket egyedileg kell értékelni, az egyedi értékelés körébe tartozó eszközök az önkormányzatnál: a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékelés elvégzése előtt a cégbírósági bejegyzéssel való egyeztetés, a gazdasági társaságoktól az előző évi éves beszámolók bekérése, követelések: vevők, adósok (kivéve az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések), kölcsönök az értékelés elvégzése előtt a könyvvizsgáló megbízásából, az önkormányzat megbízott ügyvédjétől jogi nyilatkozatot kérünk, amiben nyilatkozik a behajtás végett átadott követelésekre vonatkozóan a követelések várható megtérüléséről, vagy azok véleménye szerint - behajthatatlanná minősítéséről. A valutapénztárban lévő valuta értékelése a mérleg fordulónapján érvényes, a Számviteli törvény 60. -a szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken történik az értékelési szabályzatban meghatároztuk, hogy az önkormányzatnál a hitelintézet (OTP Bank Rt.) által jegyzett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán átszámított forintértéken történik az értékelés. Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy azt az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni. önkormányzatunknak nincs devizás követelése illetve kötelezettsége év végén azok értékelése a mérleg fordulónapján érvényes, a Számviteli törvény 60. -a szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken szintén zárlati feladat, az aktív pénzügyi elszámolásokat év közben folyamatosan egyeztetni kell, a behajthatatlan aktív pénzügyi elszámolásokat elszámoljuk végleges költségvetési kiadásként, A helyi adók és az adók módjára behajtható köztartozásokkal kapcsolatos követelések vonatkozásában egyszerűsített értékelési eljárást alkalmazunk, könyvelése az adó program adatszolgáltatása alapján történik, Értékvesztést kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti különbözet veszteségjellegű, és ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A mérlegszámlák egyenlegének alátámasztása leltárral, melyet intézményenként egyeztetünk az intézményi mérlegekhez. Az intézményi leltárak összesítését az önkormányzati szintű főkönyvi kivonattal egyeztetjük, ez az alapja az önkormányzati mérlegnek.
A normatív állami hozzájárulások elszámolása a beszámoló keretében A normatív állami hozzájárulások igénylése, elszámolása vonatkozásában az intézményi mutatószám felmérés adatainak megalapozottságát biztosító ellenőrzési feladatokat a FEUVE szabályzatban és a munkaköri leírásokban írtuk elő. Az ellenőrzésben részt vesz a költségvetési csoportvezető, a költségvetési csoport ügyintézője és a belső ellenőr. Ellenőrzési pontok az állami hozzájárulások elszámolása során: Az intézmények részére a belső ellenőr és a költségvetési csoport ügyintézője a korábbi Kincstári ellenőrzések tanúsítványai alapján összeállítja az adott évi költségvetési törvényben rögzített feltételeknek megfelelő tanúsítványokat. A belső ellenőr a tanúsítványok alapján - az intézményeknél helyszíni ellenőrzés során vizsgálja a mutatószámok tényleges alakulását. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melyben kimutatásra kerül jogcímenként a normatíva visszafizetési kötelezettség, illetve igény. Az ellenőrzés során vizsgáljuk: - a különböző jogcímek és a hozzá tartozó mutatószámok megfeleljenek az intézmény alapító okiratában meghatározott feladatoknak, költségvetési törvényben (3. és 8. számú mellékletben) rögzített feltételeknek, - az oktatási intézményeknél a létszámadatok megegyeznek-e az oktatási statisztikában szereplő adatokkal, - a nyitó adatok (első 8 hónap) megegyeznek-e az előző évi beszámolóban szereplő adatokkal, illetve a MÁK által esetleg megállapított adatokkal. Az éves beszámoló összeállításáért és a Kincstárhoz határidőre történő továbbításáért az osztályvezető a felelős. 5) Zárszámadási rendelet előkészítése A zárszámadási rendelettervezet elkészítéséért a jegyző felelős, összeállításában a Városi Kincstár költségvetési csoportja működik közre. A feladat elvégzését belső szabályzatokban (ügyrend, FEUVE szabályzat) és a munkaköri leírásokban írtuk elő. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat kiterjed: a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, felelőse a szakfeladat felett rendelkezni jogosult osztályvezető, illetve az önállóan működő költségvetési szerv vezetője; a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára, felelőse a szakfeladat felett rendelkezni jogosult osztályvezető, illetve az önállóan működő költségvetési szerv vezetője; intézményi pénzmaradványok kimutatatásaira, mely kiterjed a kötött előirányzatok teljesítésére, bevételi többletek felülvizsgálatára, az állami támogatások áthárítása az önállóan működő költségvetési szerv részére, elkészítéséért az intézményi referensek, ellenőrzésért az osztályvezető felelős;
kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradványra, felelőse az osztályvezető, az eredeti, a módosított terv és tényadatok eltérésére, felelőse a Polgármesteri Hivatalnál a költségvetési csoportvezető, az önállóan működő költségvetési szerveknél az intézményi referensek. A felülvizsgálat során a vezetői elszámoltathatósághoz valamennyi osztályvezető és az önállóan működő költségvetési szerv intézményvezetője köteles a saját területére vonatkozóan felelősségvállalási nyilatkozatot kitölteni. A jegyző - felelősségvállalási nyilatkozatok alapján - az éves költségvetési beszámoló keretében nyilatkozik (Ámr. 21. sz. melléklet) a belső kontroll rendszerek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes működéséről. A zárszámadási rendelet felépítése A zárszámadási rendeletet az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, tehát az adott évre vonatkozó költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell elkészíteni. A zárszámadáskor rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. Az önkormányzat a zárszámadási rendeletében megállapítja a költségvetési szervei pénzmaradványát. Az önkormányzatnak a zárszámadás előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul - szöveges indoklással együtt be kell mutatni a következő mérlegeket és kimutatásokat: 1. Az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, 2. A helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a.) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b.) Az adósság állományt lejárat, eszközök bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, c.) a vagyonkimutatást d.) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve e.) a közvetett támogatásokat (pl: adóelengedéseket, adókedvezményeket, térítési díj kedvezményeket) tartalmazó kimutatást. A helyi kisebbségi önkormányzat elkülönített mérlegét, a kisebbségi önkormányzat zárszámadási határozata alapján kell az önkormányzat zárszámadási rendeletébe beépíteni. Az önkormányzat zárszámadási rendelet-tervezetét a pénzügyi bizottság előzetesen megtárgyalja és írásos véleményét a kiküldésre kerülő anyaghoz csatolni kell. A helyi önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettségét az Ötv. határozza meg (köteles könyvvizsgálóval megvizsgáltatni a képviselő-testület elé beterjesztendő költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket, ha az előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel. Ez a kötelezettség a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig fennáll.) Az önkormányzat könyvvizsgálója a kötelező független könyvvizsgálói jelentésen túl un. kiegészítő jelentést is ad, amiben az egyszerűsített éves beszámoló kimutatásai alapján a gazdálkodást, az önkormányzat pénzügyi- vagyoni helyzetének alakulását részletesen elemzi, az adósságállományt minősíti. A település polgármesterének kötelező az éves belső ellenőrzési jelentést és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentése alapján készített összefoglaló
jelentést a zárszámadási rendelettervezet elfogadásával egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszteni. Közzététel, nyilvánosság A költségvetés végrehajtásáról készített beszámolókat (féléves, háromnegyedéves, éves), mint közérdekű adatot az elfogadást követően azonnal az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig közzé kell tenni és az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt meg kell küldeni. III. Összefoglaló Az ÁSZ ellenőrzés tapasztalatai, megállapításaik hasznosítása Az ÁSZ 2010. évi ellenőrzése során városunkban a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságát összességében alacsony kockázatúnak minősítette, mivel a jegyző a FEUVE rendszer keretében szabályozta a gazdasági ügyrendben, az ellenőrzési nyomvonalban és a munkaköri leírásokban a zárszámadás készítés rendjét. Ezt megelőzően az ÁSZ az önkormányzat gazdálkodási rendszerét 2005. évben ellenőrizte átfogó jelleggel. A jelentésben rögzített hiányosságok megszüntetése érdekében a polgármester és a jegyző intézkedési tervet készített, amit a képviselő-testület elfogadott, valamint az intézkedési terv végrehajtásáról a beszámoló is a képviselő-testület elé került. Az ÁSZ értékelése alapján az előző ellenőrzés javaslatai 97 %-ban megvalósultak és 3 %-ban részben hasznosultak. Annak érdekében, hogy a gazdálkodási, pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága folyamatosan javuljon önkormányzatunknál az ÁSZ és más szervek (pl.: Kincstár) ellenőrzéseinek javaslatait minden esetben hasznosítani igyekszünk, figyelemmel kísérjük az ÁSZ honlapján a más önkormányzatoknál végzett ellenőrzések nyilvános jelentéseit, azok megállapításaiból tanulunk, a gazdasági szervezet dolgozói folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken (pl.: mérlegképes könyvelők továbbképzése), a jogszabályokat folyamatosan figyelemmel kísérjük és a belső szabályzatokat, munkaköri leírásokat a változásokat követően folyamatosan aktualizáljuk. A jogszabályok és a belső szabályzatok minden dolgozó részére a számítógépes hálózaton hozzáférhetőek. Balatonfüred, 2011. április 7.