215 BESZÁMOLÓ BORSOD- ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INNOVÁCIÓS HELYZETÉRŐL NORRIA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KFT. 3515 Miskolc-Egyetemváros, C/2.I./4. telefon: +3646 565 216
Tartalomjegyzék Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfontosabb gazdasági folyamatai... 2 Országos és megyei mutatók... 2 Az ipari teljesítmény alakulása... 3 Bel- és külföldi értékesítés... 3 A beruházási pozíció... 4 Az Új Széchenyi Terv hatása a megye innovációs helyzetére... 6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban... 7 A NORRIA helyzete, szerepe a megye innovációs folyamataiban... 12 1
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfontosabb gazdasági folyamatai A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei S3 intelligens szakosodási stratégia tervezését megalapozó dokumentum a megyére vonatkozó K+F SWOT analízise megállapítja, hogy hiányzik a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző közvetítő szervezetek hálózata, továbbá rendszertelen az innováció-közvetítési szolgáltatások, a technológia transzfer, a vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások kínálata és összhangja. A 22-ra vonatkozó távlati elképzelése célul tűzi ki, hogy a megye innovációs összteljesítménye ekkorra elérje az országos átlagot, húzóágazatok konzisztens fejlesztésével a miskolci növekedési zóna az ország dinamikusan fejlődő, meghatározó ipari és tudáscentrumaként működjön, és jelentős pozitív externális hatást gyakoroljon a megyére valamint szűkebb és tágabb földrajzi és gazdasági környezetére. Az anyag átfogó célként nevesíti a versenyképesség tartós növelését, melynek eszközeként az innovációs infrastruktúra komplex fejlesztését jelöli meg. További lehetséges célként kerül megfogalmazásra az innovációs szereplők megye-, régió-, és országhatáron túlnyúló, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztése. 2 Országos és megyei mutatók A KSH elemzése szerint Magyarországon 215. június végén 1,8 millió gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ami,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 82,6 ezer gazdasági szervezet szerepelt a regisztrációban, kevesebb, mint 214 azonos időpontjában. A bejegyzett vállalkozások száma a megyében 73,9 ezer volt. A magyarországi gazdasági szervezetek 4,5 százalékát regisztrálták megyénkben. Az itt regisztrált vállalkozások 27 százaléka társas vállalkozás, 73 százaléka önálló vállalkozó volt. A vállalkozásokon belül magas az aránya a mezőgazdaság, a kereskedelem, az ingatlanügyletek, valamint a tudományos és műszaki tevékenység ágnak. A legtöbb társas vállalkozást a kereskedelemben, önálló vállalkozót a mezőgazdaságban regisztrálták. 215. június 3-án 2,3 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván a megyében, 5,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezek 66 százaléka korlátolt felelősségű, 28 százaléka pedig betéti társaság volt. Mindkettő száma csökkent egy év alatt. A társas vállalkozások 94 százalékát 1-nél kevesebb, 5,2 százalékát 1 49 fővel,,9 százalékát 5 249 fővel regisztrálták, 37 vállalkozás legalább 25 főt foglalkoztatott. Ugyanekkor megyénkben 53,6 ezer önálló vállalkozó szerepelt a nyilvántartásban, ami,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. Ezer lakosra a megyében 111 vállalkozás jutott, országosan ez a szám 172.
Az ipari teljesítmény alakulása 213 óta folyamatosan növekszik megyénkben az ipari teljesítmény. Az itteni telephellyel rendelkező, 4 főnél több dolgozót alkalmazó vállalkozások az év első felében 1.28 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami összehasonlító áron 9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki adatát. A KSH elemzése kitér arra is, hogy az emelkedés mértéke magasabb volt az országosnál. Az egy lakosra jutó produktum érték 1,8 millió forint volt a megyében, és ez 32 százalékkal magasabb a hazai átlagnál. A megyék rangsorában e fajlagos mutató alapján Borsod-Abaúj-Zemplén a 7. helyen áll. A 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezetek termelési értéke az első félévben 1.17 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron 11százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki adatát (országosan 7,9 százalékos az emelkedés). Az értékesítés volumene 11 százalékkal bővült, mind az export, mind a belföldi eladás növekedésének köszönhetően. Az ipari termelés értékének 76 százalékát az 5 vagy annál több főt foglalkoztató nagyvállalkozások, 7,4 százalékát a 25 499 fő közötti létszámú, míg 16 százalékát az 5 249 fő közötti cégek adták. 3 A megye iparában hosszú ideje a vegyipar szerepe a legjelentősebb. Az év első hat hónapjában az ipari produktum 46 százalékát ez az ágazat állította elő. Az ipar kibocsátásához a gépipar 4 százalékkal járult hozzá. Ágazatai közül a legnagyobb termelési értéket előállító járműgyártás teljesítménye 3 százalékkal bővült, a külpiaci 33 százalékos és a belföldi 13 százalékos megrendelések gyarapodása következtében. A másik jelentős gépipari ágazat a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás kibocsátásának volumene 34 százalékkal haladta meg a 214 első félévit. Az export 32, a belföldi értékesítés 44 százalékkal emelkedett. Az előző évben növekedést produkáló textilipar kibocsátása 15 százalékkal visszaesett, elsősorban az export lehetőségek szűkülése következtében. A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazat teljesítménye 45 százalékkal, a belföldi 47 százalékkal, a külföldi értékesítése 35 százalékkal gyarapodott. Az energiaipar produktuma 13 százalékkal bővült 215 első felében az egy évvel korábbihoz képest. Bel- és külföldi értékesítés A megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál az idei év első félévében 27 68 fő állt alkalmazásban. A legtöbb munkavállalót a gépipar foglalkoztatta. A tavalyi év első feléhez képest legnagyobb mértékben a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatban emelkedett az alkalmazottak száma. Az első félévben az ipari értékesítés 69 százaléka exportból származott, ennek 37 százalékát a vegyi-anyag termékgyártás, 28 százalékát a járműgyártás, 19 százalékát a számítógép,
elektronikai, optikai termék gyártása biztosította. A hazai eladásokból a megyei ipari szervezetek 33 milliárd forint árbevételt értek el, ennek 58 százalékát a vegyi-anyag termékgyártás ágazat állította elő. Összességében megállapítható, hogy megyénkben az ipari ágazatok többségében az export a meghatározó, részaránya a járműgyártásnál a legmagasabb, de jelentős még a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártásnál és a textiliparnál is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az év első felében egy alkalmazásban állóra az országos átlagnál 49 százalékkal magasabb, 36,8 millió forint termelési érték jutott. Ez az összeg a főváros és a többi megye között a második legnagyobb. Nálunk, a vegyi anyag termékgyártásnál ez az érték 115,1 millió forint volt, ezzel szemben a textiliparban 6,4 millió forint. 4 Mivel a termelés volumene emelkedett, a létszám mérséklődött, 11 százalékkal javult a termelékenység az iparban. Leginkább a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység területén nőtt az alkalmazásban állókra jutó termelési érték. A beruházási pozíció 215 első hat hónapjában a megyei székhelyű gazdasági szervezetek 77 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, ami összehasonlító áron 1,3 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Ez az összeg az országos 4,3 százaléka volt. Egy lakosra 116 ezer forint beruházási érték jutott, országosan 182 ezer forint. E mutató alapján a főváros és a megyék rangsorában Borsod-Abaúj- Zemplén a 11. helyet foglalta el, ami 2 pozícióval kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A beruházások értéke a termelő ágak közül az iparban egy év alatt 11 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságban 46 százalékkal, az építőiparban 19 százalékkal mérséklődött 214. januárjúniushoz viszonyítva. Az oktatásban 6-szorosára, az ingatlanügyek gazdasági ágban 4-szeresére nőtt a beruházások értéke az egy évvel korábbihoz képest. Az invesztálások 65 százaléka az iparba irányult, ezen belül a gyártási körülmények korszerűsítésére (ingatlan, technológia) szánt összegek legnagyobb aránya a feldolgozóiparba került. Az ingatlanokat, illetve az ipari infrastruktúrát érintő fejlesztések hátterében jelentős mértékben az Új Széchenyi Terv ÉMOP telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre lehetőséget adó pályázati kiírása, míg a technológia korszerűsítést, ezáltal termelékenység növekedést eredményező eszközbeszerzéseket a GOP ilyen tárgyú pályázatai segítették. A fejlesztésekre fordított összeg 39 százalékát építésére, 34 százalékát importból, 26 százalékát belföldről származó gépek, berendezések, járművek beszerzésére, 1,1 százalékát egyéb célra fordították. A különböző célú pályázati források hozzáférhetőségével összhangban ingatlanra nagyobb, eszközbeszerzésére kisebb összeget fordítottak a vállalkozások, mint az előző év hasonló időszakában. Fenti elemzésnek elsősorban azért van jelentősége a megye innovációs helyzetének elemzése tekintetében, mert a vállalkozások innovációs képességének javulása jellemzően csak
gazdaságilag erős háttérrel, korszerű infrastrukturális és technológia körülmények között feltételezhető. (Forrás: www.ksh.hu) 5
Az Új Széchenyi Terv hatása a megye innovációs helyzetére Az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív (GOP) Programjának 1. prioritása keretében nyolc intézkedés támogatta a vállalatok innovációs törekvéseit. Ezek által Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 133 vállalkozás részesült mindösszesen 15.54 millió Ft támogatásban, ami átlagosan 113,2 millió Ft támogatást jelent projektgazdánként. Az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) elsődleges célja nem az innováció támogatása volt, viszont az innovatív start-up vállalkozások elindításához megítélt maximális 9 millió Ft 1 százalékos támogatásával 38 vállalkozó részesült összesen 325 millió Ft támogatásban a pályázatban bemutatott innovatív ötlet megvalósítására. Ezzel együtt a közvetlenül a megyébe jutó K+F és innovációs célra felhasználható források összege 211-214 között 15.379 millió Ft volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a több mint 15 milliárd forintos GOP forrás mellé a vállalkozások átlagosan 4 százalék saját forrást is mozgattak, így a támogatásból realizálódó KFI értéke meghaladta a 21 milliárd forintot. 6 A támogatásból megvalósuló KFI mellett természetesen a vállalkozások tisztán saját erőből is végeztek innovációs célú fejlesztéseket. A vállalkozások innovációs helyzetének vizsgálatakor figyelembe kell venni továbbá a technológiafejlesztést, ipari ingatlan fejlesztést vagy korszerűsítést lehetővé tévő támogatásokat, mivel ezek a fejlesztések alapozzák meg a vállalati innovációk bevezetését. Ezen célokra a GOP keretében 1488 vállalkozás összesen 47 milliárd forint, az ÉMOP 1. prioritás keretében pedig 268 vállalat 21 milliárd forint támogatásban részesült. Az előbbi általában a komplex technológiafejlesztésre, kapacitásbővítésre, utóbbi telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre irányult. Mindezek mellett tudomány-innovációs célra jelentős forrás érkezett a felsőoktatáshoz is, ami részben közvetlenül, részben a felsőoktatással együttműködő vállalkozásokon keresztül - szintén javította a megye innovációs helyzetét. (Forrás: www.palyazat.gov.hu) A 214-22 tervezési időszak újabb lehetőségeket fog nyújtani a megye innovációs helyzetében, mivel az Európai Unió ebben a ciklusban kiemelt hangsúlyt kíván fektetni a kutatás-fejlesztésre és innovációra. Így mind a Horizon22, mind pedig a Széchenyi 22 további támogatást nyújthatnak a megye vállalkozásai számára innovációs elképzeléseik realizálásához. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program innovációs prioritása keretében jelentős forrás fog rendelkezésre állni a következő években.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban Az alábbiakban diagramokon szemléltetjük azokat a statisztikai mutatókat, amelyek leginkább mutatják a megye innovációs helyzetét, illetve az országon belül elfoglalt pozícióját. A kutató-fejlesztő munkatársak száma az utóbbi években visszaesést mutat, míg 212-ben 1171 fő látott el K+F feladatot, addig 214-ben 915. Ez 22 százalékos csökkenést jelent. A segédszemélyzet és az egyéb személyzet tekintetében a változás nem releváns. 7 Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző foglalkoztatottak tényleges száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (fő) 18 16 14 12 1 8 6 4 2 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 kutató-fejlesztő segédszemélyzet egyéb K+F létszám 214: Magyarország: 57 185 Észak-Magyarország: 2417 Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 1324
fő K+F tényleges létszám (214) 3 25 2 15 1 5 4 931 3 9513 2332 1552 47 1 5821 3241 2291 43 968 663 57 559 549 442 34 321 238 125 8 Az ábrából látható, hogy kiugróan magas a budapesti tényleges K+F létszám. A megyék sorrendjét az adott megyében található felsőoktatási intézmények K+F aktivitása határozza meg. 6 Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző foglalkoztatottak tényleges száma BAZ megyében, nők (fő) 5 4 3 126 115 7 83 97 58 2 1 315 39 272 212 213 214 kutató-fejlesztő segédszemélyzet egyéb A kutatás-fejlesztési tevékenységet végzőkön belül a nők aránya megközelítőleg 3 százalék. Ennek oka, hogy mint a lentebbi ábra mutatja megyénkben a K+F fő területe a műszaki szakterületeken belüli kutatás-fejlesztés, amely jóval népszerűbb a férfiak körében, mint a nők között.
K+F foglalkoztatottak tudományág szerint BAZ megyében (214.) 9 természettudományok műszaki tudományok orvostudományok agrártudományok társadalomtudományok bölcsészettudományok A K+F foglalkoztatottak tudományági besorolását a Miskolci Egyetem, valamint a megye gazdasági szerkezete határozza meg. Amíg agrár, társadalomtudományi, természettudományi, orvostudományi, és bölcsészettudományi kutatásokkal az összes K+F foglalkoztatott 47 százaléka foglalkozik, addig a műszaki tudományok területén 53 százalék végez kutatási feladatokat. Kutató-fejlesztő helyek száma BAZ megyében 14 12 1 86 13 12 111 121 19 117 127 123 18 8 6 4 2 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 Kutató-fejlesztő helyek száma 214-ben Magyarország: 2994 Észak-Magyarország: 192 Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 18
Kutató-fejlesztő helyek tekintetében ugyanaz a visszaesés tapasztalható Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 212-214 között, mint a K+F munkatársak vonatkozásában. A megye az országos listán a megyék között a 6. helyet foglalja el. Az országos számokból látszik, hogy a kutató-fejlesztő munkahelyek 45 százaléka Budapesten, míg 55 százaléka vidéken található. Tovább élezi az arányt, ha a fővárost és Pest megyét együtt nézzük: az ország összes kutatóhelyének több mint 5 százaléka a Közép-magyarországi régióban található. 1 4 1 339 Kutató-fejlesztő helyek száma Magyarországon (214.) 1 1 2 1 8 6 4 2 271 234 223 141 117 18 83 8 69 67 43 39 37 33 31 3 17 17 15 A K+F ráfordítások alakulása összhangban van a korábban leírtakkal, miszerint a megyébe érkező innovációs és technológiafejlesztési célú támogatások jelentős előrelépést eredményeztek e mutató vonatkozásában. Összes K+F ráfordítás BAZ megyében (millió Ft) 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2864,9 3747,7 1316,1 62,7 17,6 564,6 66 614,6 654,8 593,4 6527 683,6 7284,2 697,9 5832,7 616,5 4697,7 4749,7 3618,6 476 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 K+F költség K+F beruházás
29 949 19 775 19 681 16 426 14 924 1 656 1 65 1 2 8 75 7 484 6 6 5 536 3 452 2 997 2 678 1 663 1 634 1 199 1 82 millió Ft 261 86 A K+F ráfordítások tekintetében még erőteljesebb az eltolódás a főváros irányába: 214-ben az összes K+F ráfordítás 59 százaléka Budapesten valósult meg. K+F ráfordítás Magyarországon (214.) 3 25 2 15 1 11 5 K+F projektek költsége BAZ megyében tudományágak szerint (214, ezer Ft) természettudományok műszaki tudományok orvostudományok agrártudományok társadalomtudományok bölcsészettudományok A K+F projektek költsége a megyében szintén jól illusztrálja a megye műszaki irányultságát. A K+F foglalkoztatottak tudományági besorolásához képest érezhető jelentős eltolódást a korábban bemutatott K+F és innovációs támogatások magyarázzák. (Forrás: www.ksh.hu, szerkesztés: NORRIA)
A NORRIA helyzete, szerepe a megye innovációs folyamataiban A NORRIA Nonprofit Kft. célja, hogy a régióban működő vállalkozások gazdasági versenyképességét elősegítse, erősítse a régió nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerben játszott szerepét, összehangolja a régió innovációs tevékenységét, segítse a partnerkapcsolatok kialakítását, valamint a KKV-k számára felkutassa az innovációt szolgáló finanszírozási formákat. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében folyamatosan alakítjuk illetve bővítjük a látókörünkben jelen lévő vállalkozások, szervezetek körét. Célunk, hogy kapcsolatainkat olyan irányban tudjuk leginkább kiépíteni és megerősíteni, amely valós fejlődést és előre lépést eredményez a megye és a régió innovációs helyzetében. A vállalkozásokat pályátai tanácsadás keretében is támogatjuk elsősorban innovációs, kutatás-fejlesztési, valamint technológiafejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Jelenleg a Széchenyi22 és a Horizon22 valamint a kapcsolódó közvetlen uniós forrásokhoz jutásban támogatjuk a partnerszervezeteket és vállalkozásokat. A NORRIA segítségével ezidáig generált innovációs, K+F és technológiafejlesztési projektek összértéke megközelíti a 1 milliárd Ft-ot. Cél, hogy a következő években a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program innovációs prioritása keretében rendelkezésre álló forrás területarányost meghaladó része a térségbe érkezhessen. 12 Stratégiai együttműködés keretében napi szintű munkakapcsolatot építettünk ki a megye és egyben a régió legnagyobb tudásközpontjával, a Miskolci Egyetemmel. Ennek keretében jelen vagyunk az egyetem projektgenerálási folyamataiban, és egyben kapcsolatban vagyunk azokkal a vállalkozásokkal, amelyek innovációs céljaik megvalósításához K+F iránti igénnyel léppnek fel. Ugyancsak szoros kapcsolatunk van a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, amely regionális partneszervezetének tekint minket, így a vállalkozásokat naprakészen tudjuk segíteni iparjogvédelmi kérdéseikben. Az ügynökség kiemelten fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolatainak fenntartását, illetve bővítését, így közvetlen uniós forrásokra való pályázat keretében számos korábbi és új partnerrel sikerült projektjavaslatot összeállítani és benyújtani, melyek közül már több támogatásban is részesült. Ezek révén a NORRIA meghatározó szerepet tölthet be a térség nemzetközi együttműködéseinek tekintetében.