Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2012/3

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal december Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés... 9 Turizmus Közúti közlekedési balesetek További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglaló Borsod-Abaúj-Zemplénben I-III. negyedévben a fontosabb népmozgalmi események közül nőtt az élveszületések és a halálozások száma is. A KSH lakossági munkaerőfelmérésének adatai alapján III. negyedévben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt csökkent. Az év első kilenc hónapjában a költségvetési szférában növekedett a közfoglalkoztatottak számának gyarapodása miatt a versenyszférában viszont visszaesett az alkalmazásban állók száma. A havi bruttó átlagkeresetek a versenyszférában emelkedtek, a költségvetési szerveknél mérséklődtek. A megyében valamelyest nőtt a gazdasági szervezetek száma szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest. A megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek folyó áron 29%-kal kevesebb, 77,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A főbb kalászos gabonák közül 2012-ben a búza betakarított területe és termésmennyisége emelkedett, míg árpából kisebb területen kevesebb termést takarítottak be, mint 2011-ben. Az ipari teljesítmény előző évi növekedése megtorpant, január-szeptemberben a termelés volumene minden negyedévben csökkenést mutatott. A megyei székhelyű, 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezeteknél mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés visszaesett. A válság továbbra is érezteti hatását az építőiparban, 23%-kal elmaradt a megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése a I-III. negyedévitől. Országosan csökkent, Borsod-Abaúj-Zemplénben emelkedett az épített lakások száma az év első kilenc hónapjában. Tovább folytatódott a megyei kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák számának mérséklődése, míg országosan emelkedés mutatkozott. A megyében 2,8%-kal kevesebb, 523 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt. Demográfiai helyzet Előzetes adatok alapján Magyarországon és a megyében is nőtt az élveszületések és a halálozások száma az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országosnál kedvezőtlenebb változások következtek be (a születések száma kevésbé, a halálozásoké nagyobb mértékben emelkedett). A természetes fogyás 2155 fő volt, az egy évvel korábbival megegyező. A fontosabb népmozgalmi események száma negyedévenként 1. ábra I. II. III. IV. I. II. III Élv eszületés Halálozás Természetes fogy ás 2

3 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2012/ július-szeptemberben mind az élveszületések, mind a halálozások és ebből következően a természetes fogyás tekintetében is jobb kép mutatkozott, mint az elmúlt hat negyedévben. Pozitív változás a megyében az egy éven aluli elhunytak számának 7%-os mérséklődése. Ezer élveszületésre 8,2 meghalt csecsemő jutott, ez az érték a csecsemőhalálozások csökkenése ellenére is 3,3 ezrelékponttal meghaladta az országos átlagot. A megyében javult a házasulási kedv is, 1806 pár kötött házasságot januártól szeptemberig, 3,5%-kal több mint a bázisidőszakban. Munkaerőpiac A KSH lakossági munkaerő-felmérésének adatai alapján 2012 III. negyedévében Borsod-Abaúj- Zemplénben a éves népesség (507,7 ezer fő) 51,8%-a volt jelen a munkaerőpiacon. (Ennél alacsonyabb aktivitási arány egyedül Nógrád megyét jellemezte.) A gazdaságilag aktív népességen belül a megyében 217,7 ezer fő foglalkoztatott, 45 ezer fő munkanélküli volt. A foglalkoztatási arány 42,9%, a munkanélküliségi ráta 17,1% (ez utóbbi legmagasabb a megyék között). Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,2, az aktivitási arány 0,4 százalékponttal csökkent, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta is 0,4 százalékponttal mérséklődött. % A munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév Borsod-Abaúj-Zemplén Észa-Magy arország Ország összesen A megfigyelt 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámkategóriától függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél I-III. negyedévben Magyarországon 2671 ezer fő állt alkalmazásban, 5%-uk ( fő) Borsod-Abaúj-Zemplénben. Számuk a megyében 0,5%-kal, országosan 0,7%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az előző évi tendenciával ellentétben a költségvetési szerveknél (4,2%-kal) bővült, a versenyszférában (2,9%-kal) csökkent a létszám. Az alkalmazásban állók közül a fizikai foglalkozásúak száma (77,4 ezer fő) 2,4%-kal emelkedett, a szellemieké (55,6 ezer fő) 4,2%-kal visszaesett. A termelő szférában január-szeptemberben csak az építőiparban (3,9%-kal) és a mezőgazdaságban (0,1%-kal) emelkedett az alkalmazásban állók száma. Az iparban 5,1%-kal, ezen belül a feldolgozóiparban 4,6%-kal, a víz- és hulladékgazdálkodásban 5,4%-kal, az energiaiparban 29%-kal, a bányászatban 14%-kal kevesebb munkavállalót foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A szolgáltatások területén változóan alakult a létszám. Az adminisztratív szolgáltatásban (8,4%-kal), a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (11%-kal) és a 3

4 közigazgatásban (17%-os) növekedést lehetett megfigyelni, elsősorban a közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt, a többiben csökkenést. Borsod-Abaúj-Zemplénben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete I-III. negyedévben 175 ezer forint volt, ami 1,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban (országosan 4,5% a növekedés). A havi bruttó átlagkereset a megyében 45 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. A havi bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 6,8%-kal emelkedtek, a költségvetési szerveknél 7,9%-kal mérséklődtek a közfoglalkoztatottak számának gyarapodása következtében. A megyében az alkalmazásban állók az adózás és egyéb levonások után családi kedvezmény nélkül átlagosan bruttó keresetük 65%-át, azaz 113,4 ezer forintot kaptak kézhez, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 85 ezer forintot, a szellemiek 150,6 ezer forintot. A havi nettó átlagkeresetek összességükben 3,2%-kal csökkentek, ezen belül a fizikaiaknál 6%-kal elmaradtak, a szellemieknél 2,1%-kal meghaladták a I-III. negyedévit. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2012 első kilenc hónapjában a forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 0,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,7%-ot tett ki. Az egyéb munkajövedelem aránya az építőiparban (18%) volt a legmagasabb szeptember végén a megye munkaügyi kirendeltségein összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, 1,5%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időpontjában. A megyei álláskeresők fele a nők (arányuk magasabb, mint egy évvel ezelőtt), 19%-a a 25 éven aluliak köréből került ki. Borsod-Abaúj-Zemplénben szeptember végén 9144 fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban (az összes regisztrált álláskereső 15%-a), számuk az egy évvel korábbihoz képest 16%-kal emelkedett. Az időszak végén 2894 betöltetlen álláshelyet jelentettek, ez 52%-a az egy évvel korábbinak. Egy álláshelyre 22 álláskereső jutott, kétszer több mint tavaly ilyenkor. Kedvezőtlen az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele, 45%-uk legfeljebb általános iskolai (országosan ez 40%), 28%-uk szakmunkás, illetve szakiskolai, 23%-uk középiskolai és 3,8%-uk főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők közül a szeptemberi zárónapon 3486 fő álláskeresési járadékban, 539 fő álláskeresési segélyben részesült. A járadékosok száma kevesebb, mint felére, az álláskeresési segélyben részesülőké 13%-ára csökkent. Szociális ellátásban amely tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban, a rendszeres segélyben és a bérpótló juttatásban érintettek számát fő részesült, 9,8%-kal több mint az előző év azonos időpontjában. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatott programokban fő volt érintett, számuk 6%-kal emelkedett. Gazdasági szervezetek Magyarországon szeptember 30-án a regisztrált gazdasági szervezetek száma meghaladta az 1,8 milliót, az előző év azonos időpontjához képest 1,4%-os emelkedés. Borsod- Abaúj-Zemplénben 82,8 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 0,4%-kal többet, mint szeptember 30-án. A hazánkban regisztrált gazdasági szervezetek 4,6%-a borsod-abaújzempléni székhelyű. A megyében 74 ezer vállalkozást tartottak nyilván, a regisztrált gazdasági szervezetek kilenctizedét, mely arány az országos (92%) érték alatt maradt. A regisztrált szervezetek 28%-át a társas, 62%-át az egyéni vállalkozások jelentették, míg a nonprofit szervezetek részaránya 8,6% volt a megyében. A gazdasági szervezetek közül Borsod-Abaúj-Zemplénben I-III. negyedévben a főtevékenység alapján magas részarányt képviselt a mezőgazdaság (27%-os), a kereskedelem (11%-os), az ingatlanügyletek (11%-os), valamint a tudományos és műszaki tevékenység 4

5 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2012/3 (8,2%-os) ág. A gazdasági szervezeteknél nagyobb növekedés az energiaipar (6,5%-os), a bányászat (3,8%-os), a mezőgazdaság (3,7%-os), illetve az egészségügyi szolgáltatás (3,3%-os) területén mutatkozott az előző év azonos időpontjához képest. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, szeptember 30. Megnevezés Borsod-Abaúj- Zemplén megye Megoszlás, % Országos Megoszlás, % Összesen , ,0 Ebből: Társas vállalkozás , ,3 Egyéni vállalkozás , ,9 Vállalkozások összesen , ,3 Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet , ,8 Nonprofit szervezet , ,8 1. tábla A 2012 első kilenc hónapjában nyilvántartott 51,5 ezer egyéni vállalkozás 39%-a rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal, a többi csak adószámmal. A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások hányada 2 százalékponttal mérséklődött. Az egyéni vállalkozók 46%-a mellékfoglalkozásúként, háromtizede főfoglalkozásúként, egynegyede nyugdíj melletti vállalkozóként szerepelt a nyilvántartásban. A legnagyobb bővülés az egészségügyi szolgáltatás (7,3%-os) ágban, csökkenés az építőiparban (6,8%-os) következett be I-III. negyedévhez viszonyítva. A megyében 22,8 ezer társas vállalkozást regisztráltak, ami 0,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A társas vállalkozások 63%-a korlátolt felelősségű, 32%-a betéti társaságként került bejegyzésre. E két gazdálkodási formában regisztrálták a társas vállalkozások 96%-át. A feldolgozóipar, az ipar és az építőipar kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban bővült a társas vállalkozások száma, leginkább a közigazgatás (33%-kal), valamint a művészet és szabadidő (5,7%-kal) területén. A legtöbb társas vállalkozást a kereskedelemben (5414) regisztrálták. A regisztrált társas vállalkozások hattizedét az 1 9 fős, 5,1%-át pedig a fős létszámúak adták, míg 1%-uk 50 és több fővel szerepelt a regiszterben. Borsod-Abaúj-Zemplénben ezer lakosra 109 regisztrált vállalkozás jutott (régión belül a legalacsonyabb), míg országosan 167. Beruházás I-III. negyedévben a megfigyelt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű gazdasági szervezetek 77,3 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre, folyó áron számolva 29%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában (országosan 1,9%-os mérséklődést lehetett tapasztalni). A megyében az invesztálásokra fordított összeg az országos 3,9%-a, az északmagyarországi 62%-a volt. Egy lakosra jutó beruházások összege Borsod-Abaúj-Zemplénben 114 ezer forintot tett ki, ez az országos átlag 57%-a. E mutató alapján a főváros és a megyék rangsorában január-szeptemberben Borsod-Abaúj-Zemplén a 15. helyet foglalta el, ami 7 pozícióval kedvezőtlenebb az előző év azonos időszakinál. A belföldi beszerzésű gépekre, berendezésekre, járművekre 38%-kal, az épületek és egyéb építményekre 28%-kal, az importból származó gépekre, berendezésekre, járművekre 18%-kal, 5

6 valamint az egyéb beruházásokra (föld, ültetvények, erdők, tenyész- és igásállatok) 14%-kal kevesebb összeget fordítottak, mint I-III. negyedévben. Az előző év azonos időszakához képest a termelő ágak közül az iparban csökkentek, a mezőgazdaságban és az építőiparban pedig növekedtek az invesztálások. A szolgáltató ágak közül a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem területén emelkedést figyelhettünk meg I-III. negyedévben továbbra is az ipari fejlesztések a legjelentősebbek, arányuk 62%, ezen belül a korszerűsítésekre szánt összegek legnagyobb hányada a feldolgozóiparba került. Ezt a közigazgatás (7,8%-kal), a szállítás és raktározás (6,1%-kal), a kereskedelem (4,7%-kal) és az egészségügyi szolgáltatás (3,7%-kal) követte. Az év január-szeptemberi időszakában az összberuházás 40%-át az épületek és egyéb építmények építése, 32%-át a belföldről és 26%-át az importból származó gépek, berendezések, járművek beszerzése tette ki. Mezőgazdaság Előzetes adatok szerint 2012-ben Magyarországon a kalászos gabonák betakarított területe nőtt, viszont kevesebb termést arattak, mint az előző évben. A terméscsökkenés elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt következett be. A búza betakarított területe 16%-kal, termésmennyisége 4,2%-kal emelkedett, miközben termésátlaga (3690 kg/ha) 10%-kal csökkent a megyében. Árpából 19%-kal kisebb területről, 14%-kal kevesebb termést takarítottak be, mint 2011-ben. A tavaszi árpa termésátlaga (3560 kg/ha) 18%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg az őszi árpáé (3600 kg/ha) ugyanennyivel maradt el attól. A rozs és a zabtermelők a tavalyinál eredményesebb évet zártak, előbbiek 37, utóbbiak 73%-kal nagyobb mennyiségű termést takarítottak be, mindkét kalászos esetében az előző évinél nagyobb területről. A főbb kalászos gabonák termésátlagai 3. ábra Kg/ha Búza Tav aszi árpa Őszi árpa Rozs Zab Triticale év ek átlaga A tritikálé betakarított területe 14%-kal nagyobb, termése viszont ugyanennyivel alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, termésátlaga (3330 kg/ha) is jelentősen háromnegyedére, mérséklődött. 6

7 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2012/3 Ipar A Borsod-Abaúj-Zemplénben működő 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelési volumene január-szeptemberben 4,8%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az év folyamán minden negyedévben csökkenést lehetett megfigyelni (ennek mértéke a 3. negyedévben volt a legjelentősebb, 7,4%). Országosan ebben a körben 0,8%-kal mérséklődött a teljesítmény. A megfigyelt megyei ipari szervezetek produktuma 1461,6 milliárd forintot tett ki, ami az országos 8,4%-át jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték a megyében I-III. negyedévben 2155 ezer forint volt, ami 24%-kal magasabb, mint a hazai átlag. Részletesebb adatok a megyei székhelyű, 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezetekre állnak rendelkezésre. Míg 2011 minden negyedévében a termelés növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, addig ez a tendencia ebben az évben megfordult. % Az ipari termelés és értékesítés volumenének változása* (előző év azonos időszaka = 100,0) I II III IV I II III. 4. ábra Termlés Belföldi értékesítés Ex port * A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások adatai. Borsod-Abaúj-Zemplénben e megfigyelt vállalkozások január-szeptemberben 1210,5 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, ami mind a belföldi, mind a külföldi kereslet szűkülése következtében összehasonlító áron 6%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. A vegyi anyag termék gyártással foglalkozó magyarországi szervezetek kibocsátásának 68%-a a megyében koncentrálódott. Az ágazat teljesítménye alig változott a január-szeptemberhez képest, belföldi értékesítése 13%-kal gyarapodott, viszont exportja 5,7%-kal csökkent. A gépipar előző évekre jellemző dinamikus növekedése megtorpant. Az ágazatcsoport produktuma egytizeddel, külföldi eladása 7%-kal mérséklődött, csekély arányú belföldi értékesítése viszont 22%-kal gyarapodott. Ágazatai közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás termelési értéke 19%-kal, kivitele 15%-kal visszaesett, kis hányadot képviselő hazai értékesítése a kétszeresére bővült. A járműgyártás termelése 6%-kal emelkedett az értékesítés 92%-át kitevő export 9,6%-os aktivizálódásának köszönhetően, mivel a belföldi értékesítése 10%-kal csökkent az előző év I-III. negyedévéhez képest. 7

8 A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazat termelésének volumene 16%-kal, értékesítése külföldön 19%-kal, belföldön 8,9%-kal szerényebb, mint egy évvel korábban. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártás teljesítménye 1,5%-kal mérséklődött, exportja 0,8%-kal fokozódott, belföldi eladása 9,8%-kal visszaesett január-szeptemberben az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazat kibocsátása 5%-kal emelkedett, az export 24%-kal, a hazai értékesítés 1,4%-kal bővült. A kisebb feldolgozóipari ágazatok közül a textilipar produktuma 4,5%-os növekedést mutatott a belföldi kereslet 11%-os élénkülése következtében, az országon kívüli eladásának volumene 3%-kal fogyott. A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazat termelése 1,4%-kal gyengült, ennek ellenére mindkét irányú értékesítése felülmúlta a január-szeptember időszakát. Az energiaipar teljesítménye 47%-kal zuhant, az egy évvel korábbihoz képest. Ennek oka egyrészt az adatszolgáltatók számának csökkenése, valamint a szektorba tartozó több vállalkozás termelésének jelentős visszaesése. A megyében az értékesítési árbevétel 66%-a külpiacokról származott, ez az arány 1,4 százalékponttal magasabb, mint országosan. Borsod-Abaúj-Zemplénben az ipari ágazatok többségében az export a meghatározó, részaránya a gépiparban (95%) a legmagasabb, de jelentős még a textiliparban (82%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (71%), valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatokban (70%) is. A megyében megfigyelt ipari vállalkozások körében 2012 I-III. negyedévében az alkalmazásban állók száma 5,2%-kal mérséklődött (országosan nem változott). Emelkedett a létszám a textiliparban (11%-kal), az élelmiszeriparban (1,8%-kal), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásnál közel azonos maradt, míg a többi ágazatban visszaesett. A létszámcsökkenéssel párhuzamosan az ipar egészében jelentős ágazati különbségek mellett mérséklődött az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték. Építőipar A gazdasági válság egyik vesztese továbbra is az építőipar első kilenc hónapjában országosan a termelés volumene 1,3%-kal mérséklődött. A 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye a fővároson kívül mindössze négy megyében emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplénben a kivitelezési munkák értéke összehasonlító áron 23%-kal csökkent. Az egy lakosra jutó termelési érték a megyében (38,9 ezer forint) 49%-a az országosnak. A megfigyelt megyei szervezetek január-szeptemberben 26,4 milliárd forint értékű építési-szerelési munkát végeztek. Építményfőcsoportok szerint a termelés 58%-át épületek építése, 42%-át egyéb építmények építése tette ki. Az előbbiek teljesítménye 20%-kal, az utóbbiaké 26%-kal kisebb, mint az előző év azonos időszakában. A megyei építőipar mindhárom ágazatában visszaesést figyelhettünk meg. Leginkább az egyéb építmények kivitelezése (40%-kal), de az épületek építése (25%-kal), és a speciális szaképítés (14%-kal) volumene is jelentősen csökkent. Az épületek építése ágazat teljesítménye 9 milliárd forint volt. Az egyéb építmények építése 3,8 milliárd forint értékben történt, ezen belül az út, vasút építése tette ki a legnagyobb hányadot (46%-ot), ezt a közműépítés követte. Mindkét alágazat esetében fogyás figyelhető meg. A speciális szaképítés produktuma 13,6 milliárd forintot ért el, ezen belül az épületgépészeti szerelés aránya volt a legjelentősebb (54%), bár volumene 14%-kal mérséklődött 2011 első kilenc hónapjához képest. 8

9 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2012/3 Az építések 45%-át a fő közötti, 37%-át az 50 fő feletti, 18%-át az 5 9 fő közöttiek végezték el. Az említett létszám-kategóriák mindegyikében a speciális szaképítés képviselte a munkák legnagyobb részét. A termelés értéke minden létszám-kategóriában visszaesést mutatott. A szeptember végi szerződésállomány 80%-kal magasabb, viszont a tárgyidőszakban kötött új szerződések értéke 0,5%-kal szerényebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére 6,6%-kal több, míg az egyéb építmények építésére 11%-kal kevesebb összegű új szerződést kötöttek. Lakásépítés Magyarországon 2012 első kilenc hónapjában tovább folytatódott a lakásépítések visszaesése. Az egy évvel korábbinál 20%-kal kevesebb lakás épült, a kiadott építési engedélyek száma is 12%-os csökkenést mutatott. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országossal ellentétben januártól szeptemberig 12%-kal nőtt a használatba vett lakások száma, míg a kiadott építési engedélyek tekintetében 2%-os mérséklődés tapasztalható. A vizsgált időszakban 168 lakás épült, valamint 149 építésére adtak ki engedélyt. A megyében a tízezer lakosra jutó épített lakások száma (2,5) kevesebb mind a régiós (3,1), mind az országos (6,5) átlagnál. A lakásépítések alakulásában településtípusonként jelentős különbségek figyelhetők meg: míg a megyeszékhelyen háromszorosára, a községekben csekély mértékben (2%-kal) nőtt, addig a városokban Miskolcot nem számítva lényegesen (48%-kal) visszaesett 2011 I-III. negyedévéhez képest az épített lakások száma. Az új lakások építésére kiadott engedélyek száma csupán a városokban (Miskolc nélkül) gyarapodott. Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek száma településtípusonként 2. tábla Településtípus Épített lakások A I-III negyedév százalékában Kiadott építési engedélyek A I-III. negyedév százalékában Miskolc , ,0 Városok (Miskolc nélkül) 38 52, ,6 Községek , ,5 Összesen , ,0 A megyében az év első kilenc hónapjában használatba vett lakások 69%-a családi házas, 31%-a többszintes, többlakásos formában épült. A vizsgált időszakban a természetes személyek saját használatra történő lakásépítése dominált. (Az elkészült lakások héttizede volt ilyen.) Élénkült az önkormányzatok és a vállalkozások építési tevékenysége is, előbbiek a lakások 24, utóbbiak 4,2%-ának kivitelezésére adtak megbízást. Borsod-Abaúj-Zemplénben az átadott legtöbb lakás továbbra is 3 szobával (61) rendelkezett, miközben jelentősen, 13%-ra csökkent az egyszobások (4) építése. A lakások átlagos alapterülete az előző év azonos időszaki 97 m 2 -ről 117 m 2 -re emelkedett I-III. negyedévben 47 lakás szűnt meg, jellemzően a községekben, a legtöbb esetben avulás miatt. 9

10 Turizmus 2012 I-III. negyedévében is tovább folytatódott Borsod-Abaúj-Zemplénben a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák számának csökkenése. Országosan 2,8%-os, illetve 4,1%-os emelkedés mutatkozott az előző év azonos időszakához képest. A hazánkba érkezett vendégek 3,6%-a látogatott a megyébe és az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 3,2%-ot tett ki. A megyei kereskedelmi szálláshelyek 236,1 ezer vendéget fogadtak, akik 558,9 ezer vendégéjszakát tartózkodtak itt. Az előbbi 1,7%-kal, az utóbbi 3,1%-kal maradt el a 2011 I-III. negyedévitől. A vendégek közül a külföldiek nagyobb számban látogattak Borsod- Abaúj-Zemplénbe és több vendégéjszakát maradtak, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek 22%-os és vendégéjszakáik 23%-os hányadot képviseltek, számuk 3,1, illetve 2,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek 58%-a továbbra is a szállodákat részesítette előnyben. A hazai vendégkör és vendégéjszakáik száma 3,1, illetve 4,7%-kal csökkent. Ezen vendégek 48%-a a szállodákban szállt meg, vendégéjszakáikat pedig 44%-ban töltötték itt el. A vendégforgalom alakulása havonta, ábra Ezer, fő Január Február Március Április Május Külföldi Június Belföldi Július Augusztus Szeptember Magyarországon a turizmus kínálata erősen a nyári főszezonra szorítkozik. A főidényben 92,4 ezer vendég szállt meg, akik 254,5 ezer vendégéjszakát tartózkodtak a megye kereskedelmi szálláshelyein. A vendégek 39%-a és a vendégéjszakáik 46%-a a főidényre koncentrálódott. Szeptemberben a vendégéjszakák száma 57%-kal, a vendégeké 46%-kal esett vissza augusztushoz viszonyítva. Európából érkezett a vendégek 95%-a. A legtöbben továbbra is Lengyelországból, Szlovákiából, Németországból, illetve Ukrajnából látogattak a megyébe. Borsod-Abaúj-Zemplén kereskedelmi szálláshelyein az Európai Unió országaiból 42,2 ezer vendéget fogadtak, akik 104,8 ezer, átlagosan pedig 2,5 vendégéjszakát maradtak. Ezek a vendégek alkották a külföldiek nyolctizedét. A megyei kereskedelmi szálláshelyeken az év első kilenc hónapjában mind a külföldi, mind a belföldi vendégek tartózkodási ideje azonosan alakult, így átlagosan 2,4 vendégéjszakát maradtak I-III. negyedévben 2,8 milliárd forint szállásdíjbevétel keletkezett a megyében, ami folyó áron 2,8%-kal több az előző év azonos időszakinál. A szállásdíjak 27%-a (751,7 millió forintot) külföldiektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíj bevételekhez a szállodák 68%-kal, a panziók 15%-kal járultak. Egy vendégéjszakára átlagosan 5059 forint 10

11 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2012/3 szállásdíj jutott, ezen belül a külföldieknél 5870; a belföldieknél 4818 forint, ez a külföldieknél 3%-os csökkenést, a belföldiek esetében 9,2%-os emelkedést eredményezett, összességében 6,1%-os volt a növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Fokozatos kivonása következtében 2012 első kilenc hónapjában 166,4 millió forint értékben fizettek üdülési csekkel, ami 23%-a a I-III. negyedévinek. Emellett a 2012-ben forgalomba helyezett Széchenyi István Pihenőkártyát 386,5 millió forint értékben váltottak be, amely a belföldi bruttó szállásdíjból 23%-ot képviselt. Közúti közlekedési balesetek Magyarországon előzetes adatok alapján I-III. negyedévben személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 2,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Borsod-Abaúj-Zemplén közútjain 523 személysérüléses közúti balesetet regisztráltak hónapjában, ebből 21 halállal, 181 súlyos, 321 könnyű sérüléssel végződött. A súlyos egytizeddel, a halálos balesetek száma 8,7%-kal mérséklődött, a könnyű sérüléssel járóké 2,6%-kal meghaladta az előző év I-III. negyedévit. Borsod-Abaúj-Zemplénben a közúti közlekedési balesetek 11%-át ittas állapotban okozták, ami 12%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A megye útjain személyszállító járművel (81%) és tehergépkocsival (11%) okozták a legtöbb balesetet, melyet leggyakrabban a jármű vezetője idézett elő (92%). A járművezető hibájából bekövetkezett baleseteknél 44%-ban a sebesség nem megfelelő megválasztása, 20%-ban az elsőbbség meg nem adása játszott szerepet. A gyalogosok elmulasztott körültekintése az esetek 6,5%-ában vezetett balesethez január-szeptemberben Borsod-Abaúj-Zemplénben 675-en szenvedtek személysérüléses közúti közlekedési balesetet, 3,4%-uk életét vesztette, háromtizedük súlyosan, 67%-uk pedig könnyen sérült meg, ez összességében 7,8%-os csökkenést eredményezett az előző év azonos időszakához képest. A megyében a vizsgált időszakban tízezer lakosra tíz balesetben sérült személy jutott. További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Zilahy Edina osztályvezető További információ: Fejes László szerkesztő Telefon: (+36-46) laszlo.fejes@ksh.hu info.miskolc@ksh.hu, telefon: (+36-46)