A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

A SZABADSZÁLLÁS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2010. 1

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007.(IX.04.) Korm. rendeletben elıírt szabályoknak törtnı megfelelés körében a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. Kockázati stratégia I. Kockázatkezelési elvek, módszerek A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Elnök-ügyvezetı készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik elıfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelı kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitőzéseit. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül 2

bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tıkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tıke követelmény meghatározásához és a belsı tıkeszükséglet számításához is Magyarország külsı minısítése a szabályzat készítésének idején a Hkr. 4. -a szerint 2. hitelminısítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minısítési és monitoring rendszerében szereplı mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelzı mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezetı bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az ügyvezetés a felelıs. A Takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belsı, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tıketervezés magában foglalja a következıket: a szavatoló tıke és belsı tıke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetısége, és a rendelkezésre álló tıke számszerősítése negyedéves bontásban 3

a minimális tıkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet belsı tıkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása a szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követıen meghatározza a szabályozási, valamint a belsı tıkemegfelelését. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az igazgatóságnak és a felügyelıbizottságnak. Az ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Takarékszövetkezet mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló 196/2007. (VII30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság elıtti érvényességét és érvényesíthetıségét. A Takarékszövetkezet megteszi a megfelelı lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. A Takarékszövetkezet elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgya(kat) ismer el, amelyik likvid és értékálló. A Takarékszövetkezet elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság elıtt érvényes és érvényesíthetı, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meggyızıdik a szükséges fedezetek illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. a döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerzıdéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerzıdés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerzıdésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és e bekezdésben foglaltakat. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétıl függıen negyedéves, illetve éves gyakorisággal kell sort keríteni. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerzıdés idıpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tıke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tıke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen 4

II. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk szavatoló tıke számítása 2009.12.31. Összeg Megnevezés (mft) Alapvetı tıke 263,889 Járulékos tıke 108,048 Alapvetı tıke pozitív elemei Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek 100,000 Befizetett jegyzett tıke 100,000 Visszavásárolt saját részvények névértéke 0,000 Tıketartalék 16,434 Alapvetı tıkekeként elismert tartalékok 150,719 Általános kockázati céltartalék 0,474 Alapvetı kölcsöntıke 0,000 Alapvetı tıke negatív elemei Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl -3,738 Járulékos tıke pozítiv elemei Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész 0,000 Értékelési tartalékok 105,798 Járulékos kölcsöntıke 0,000 Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke 2,250 Járulékos tıke negatív elemei Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része 0,000 Járulékos tıke limit feletti része 0,000 Levonások az alapvetı tıkébıl és a járulékos tıkébıl Levonások az alapvetı tıkébıl 0,000 Levonások a járulékos tıkébıl 0,000 Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı, levonások utáni összes alapvetı tıke és járulékos tıke 371,937 5

III. A hitelintézet tıkemegfelelése A Takarékszövetkezet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvei és stratégiája A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezetı Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mőködési kockázat alapmutató módszer 6

Sztenderd módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 2009.12.31. Megnevezés Összeg (mft) SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok 0,000 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 0,001 Közszektorbeli intézmények 0,000 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 24,008 Vállalkozások 0,000 Lakosság 0,000 Ingatlannal fedezett követelések 38,702 Késedelmes tételek 2,556 Egyéb tételek 67,148 A Takarékszövetkezet hitelezési és a felhígulási kockázatára vonatkozóan a) a késedelemnek és a hitelminıség-romlásnak a belsı szabályzatban való megközelítése: Felhígulási kockázatot a Takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelıen erre vonatkozóan tıkekövetelményt sem kell számolnia. Ugyanakkor nyilvánosságra hozza a hitelezési kockázatra vonatkozóan az alábbiakat. 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1.a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettıszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát. 7

2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek Általános szempontok Az értékvesztés elszámolásához (visszaírásához), valamint a céltartalék-képzés, - felszabadítás és -felhasználás mértékének meghatározásához a Takarékszövetkezeti kockázatok negyedéves vizsgálata alapján megállapított minısítésekbıl kell kiindulni. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék értékelés idıpontjában szükséges szintjét, a minısítési kategóriákba történı besorolással az adott kintlevıséghez, befektetéshez, követelések fejében kapott készlethez vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettséghez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon belül hozzárendelt mérték, egyszerősített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen (konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Takarékszövetkezet, a minısítéssel együtt negyedévente felülvizsgálja. Az értékvesztés vagy annak visszaírása, illetve a céltartalék-képzés, -felszabadítás, vagy -felhasználás meghatározásánál alapvetıen a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni: a várható veszteség valószínőségére és nagyságára, a várható megtérülés valószínőségére, az eszköz minısítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli elıírásokra. 8

c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban Mérlegen belüli és kívüli kitettségek ( bruttó Kitettségi osztályok érték)(mft) 2009.12.31. Állammal szembeni kitettségek 670,656 Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek 1472,775 Önkormányzatokkal szembeni kitettségek 0,012 Lakossággal szembeni kitettségek - Ebbıl:KKV - Vállalkozókkal szembeni kitettségek - Ebbıl:KKV - Lakóingatlannal fedezett kitettségek 408,624 Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 757,980 Késedelmes tételek 130,995 Egyéb eszközök 1056,231 Összesen 4497,273 d) a kitettségek földrajzi-legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként A nem végez határon átnyúló tevékenységet, ezáltal nem tud adatot kimutatni. A takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségbıl keletkezett. e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként MNB sorszám 1 Nemzetgazdasági ágak; ágazatok Összes forint hitel (a) Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás 193,463 Bányászat, bányászati 2 szolgáltatás 0 3 Feldolgozó ipar 116,821 ebbıl: élelmiszeripar, ital, 4 dohánytermék gyártása 48,573 5 6 kokszgyártás, kıolajfeldolgozás, vegyi anyag, -termék gyártása, gumi-, mőanyag termék gyártása, gyógyszergyártás 0 fém alapanyag, fémfeldolgozási termék 0 9

gyártása gép, gépi és villamos berendezés gyártása, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, mőszer gyártása, 7 jármőgyártás 56,100 textília, ruházati termék gyártása, bır-, bırtermék, lábbeli gyártása, fafeldolgozás, papír-, papírtermék gyártás, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység, bútorgyártás, ipari gép, berendezés, eszköz javítása, máshová nem sorolt 8 feldolgozóipar 4,047 egyéb nem fém ásványi 9 termék gyártása 8,101 Villamosenergia-, gáz-, 10 gızellátás, légkondicionálás 0 Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 11 szennyezıdésmentesítés 0 12 Építıipar 176,871 Kereskedelem, 13 gépjármőjavítás 147,189 Szálláshely-szolgáltatás, 14 vendéglátás 0,530 15 Információ, kommunikáció 0 16 Szállítás, raktározás 33,544 Pénzügyi, biztosítási 17 tevékenység 10,394 18 Ingatlanügyek 139,081 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató 19 tevékenység 8,625 20 Egyéb tevékenységek 9,847 NEMZETGAZDASÁGI 21 ÁGAZATOK ÖSSZESEN 836,365 f) a kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Szektorok hitel állománya 2009.12.31(mFt) Helyi önkormányzatok hitele-rövid 0,000 Egyéb pénzügyi közvetítık-pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-rövid 0,000 10

Egyéb pénzügyi közvetítık-pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- legfeljeb 5 éves lejáratra 0,000 Egyéb pénzügyi közvetítık-pénzügyi és befekt. Vállalkozásoknak nyújtott hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratra 0,000 Egyéb püi.közv., püi. kieg.tev. Végzıknek biztosítóknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete 0,000 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)- folyószámla hitel 170,416 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)- megvásárolt követelés- rövid 55,563 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll. Nélkül.)- egyéb hitel- rövid 177,693 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú 106,757 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)-egyéb hitel-hosszú- 5 éven túli lejáratú 333,246 Nem pénzügyi vállalatok (jár.váll.nélkül)- pénzügyi lízing 24,639 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete -106,278 Háztartások-Lakosság-folyószámla hitel 12,323 Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-rövid 6,649 Háztartások-Lakosság-fogyasztási hitel-hosszúlegfeljebb 5 éves lejáratú 118,429 Háztartások-Lakosság-fogyasztási-hitel-hosszú 5 éven túli lejáratú 5,793 Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú 2,519 Háztartások-Lakosság-lakáscélú hitel-hosszú-5 éven túli lejáratú 187,968 Háztartások-Lakosság-egyéb hitel-rövid 8,231 Háztartások-Lakosság- egyéb hitel -hosszúlegfeljebb 5 éves lejáratú 0,000 Háztartások-Lakosság-egyéb hitel- hosszú- 5 éven túli lejáratú 0,000 Háztartások-Lakosság-hitelelek értékvesztése, értékelési különbözete -9,223 Háztartások-Egyéni vállalkozók-folyószámla hitel 128,657 Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelrövid 76,970 11

Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú-legfeljebb 5 éves lejáratú 260,647 Háztartások-Egyéni vállalkozók-egyéb hitelhosszú - 5 éven túli lejáratú 53,346 Háztartások-Egyéni vállalkozók-hitelek értékvesztése, értékelési különbözete -7,196 Háztartásokat segítı nonprofit intézmények folyószámla hitel 9,847 Összesen 1799,693 g)(1) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve Késedelmes kitettségek 2009.12.31 Hitelek-Hit.int.PBB 0,000 Hitelek-Nem pénzügyi vállalkozások 114,941 Hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak 107,477 Hitelek nem jogi személyiségő vállalatoknak 5,574 Hitelek háztartásoknak 55,383 Hitelek egyéni vállalkozóknak 8,113 Hitelek lakosságnak 47,270 Hitelek egyéb 0,000 Egyéb követelések 0,000 Egyéb eszközök 51,187 Vagyoni érdekeltségek 0,000 Mérlegen kívüli tételek 0,000 Késedelmes tételek 10Cstábla szerint Ügyfélkategória 2009.12.31 (mft) Jogi személyiségő váll. 114,941 Nem jogi személyiségő váll. 0,000 Háztartások-Egyéni váll. 0,660 Háztartások-Lakosság 9,575 Összesen 125,176 12

g)(2) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve 2009.12.31 Megnevezés Értékv.nyitó állománya Értékv. Képzés Értékv. Visszaírás Értékv. Záró állománya Hitelek-Hit.int. PIBB 0,000 0,000 0,000 0,000 Hitelek nem pénzügyi vállalatoknak 46,604 77,940 18,266 106,278 Hitelek jogi személyiségő vállalkozásoknak 45,177 76,762 18,008 103,931 Hitelek nem jogi személyiségő vállalkozásoknak 1,427 1,178 0,258 2,347 Hitelek Háztartásoknak 13,060 9,965 6,606 16,419 Hitelek egyéni vállalkozóknak 5,314 5,221 3,339 7,196 Hitelek lakosságnak 7,746 4,744 3,267 9,223 Hitelek-Egyéb 0,000 0,000 0,000 0,000 Egyéb követelések 0,000 11,855 2,183 9,672 Egyéb eszközök 15,187 24,093 2,208 37,072 Vagyoni érdekeltségek 0,500 0,000 0,000 0,500 Átvett eszközök 14,687 24,093 2,208 36,572 Egyéb eszközök 0,000 0,000 0,000 0,000 2009.12.31 (mft) Nyitó állomány Képzés Felszabadítás Záró állomány Céltartalék változása 1,409 0,352 0,762 0,999 (2) Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminıség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatal: Értékvesztés Értékvesztés Értékvesztés Értékvesztés záró 2009.12.31. Megnevezés (mft) nyitó állománya képzés felszabadítás állománya Jogi személyiségő vállalkozások 45,479 76,636 18,521 103,864 Nem jogi személyiségő vállalkozások 2,174 1,508 0,438 3,244 Háztartások-Lakosság 7,782 4,749 3,300 9,231 Háztartások-Egyéni vállalkozók 5,369 5,364 3,376 7,357 13

IV. Sztenderd módszer Takarékszövetkezet által kiválasztott külsı hitelminısítı szervezetek A Takarékszövetkezet az adósállomány összetétele miatt jelenleg külsı minısítı szervezetet nem alkalmaz, egyébként a takarékszövetkezet azon hitelminısítı szervezete(ke)t, melye(ke)t a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követıen automatikusan elfogadja. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. V. Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei és pontjai, valamint az, hogy ezen fedezet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet A tıkekövetelmény mérséklésénél a nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei és pontjai A Fedezetértékelési Szabályzata az ügyfél/partner (leendı adós) vagyoni-pénzügyi helyzetének figyelembevételével tartalmazza: a) a szerzıdésekben szereplı, leggyakrabban alkalmazott biztosítékokat és jogi kikötéseket, amelyeket Takarékszövetkezet a hitelkockázatok csökkentésére alkalmaz, b) azokat a szempontokat, amelyeket a Takarékszövetkezet a fedezetek elfogadhatóságának (milyen típusú fedezeteket és milyen feltételekkel fogad el), valamint értékének, az értékesíthetıség és a hozzáférhetıség megállapításához megvizsgál, 14

c) a fedezetek értékelése során alkalmazott módszereket, és a fedezet értékelésekor alapul vett értéket (értékképzı tényezıket), d) a fedezetek értékelése során alkalmazott eljárási-, hatásköri-, illetıleg felelısségi rendet, valamint a személyi felelısöket, e) a fedezetek meglétében, értékében és érvényesíthetıségében bekövetkezett változások esetén alkalmazandó eljárásokat, valamint a rendszeres, utólagos értékelés gyakoriságát. Az szabályzat a biztosítékok jogi érvényesíthetıségével kapcsolatosan utal azokra a tényezıkre vagy lényeges szabályokra, amelyeket a biztosítéki szerzıdésre vonatkozó jogrendben a jogszabályok vagy a Takarékszövetkezeti belsı szabályzatok alapján ajánlott különösen figyelni: - a biztosítékok elismerhetıségi feltételeinek maradéktalan biztosítására - a csıd- és felszámolási szabályokra, a biztosíték érvényesíthetıségére, illetve az érvényesíthetıségét korlátozó elıírásokra csıdeljárás vagy felszámolás esetén, - a közhatóságok biztosítékkal kapcsolatos különleges jogaira (pl. adóhatóság végrehajtási jog), - a biztosíték jelen és jövıbeli terhelhetıségére, - jelzálog biztosíték esetén a szabályszerő közhiteles nyilvántartásba történı bejegyzésre. Az elismert biztosítékok fı típusai A Hkr. a sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tıkekövetelményt mérséklıként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizetı kezesség a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminısítési kategóriáját a Hkr. 108. (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriáit, 15

Csoportosítás (a HKR szerint) Minısítés kategória 1 2 3 4 5 6 ( AAA AA- ) (A+- A-) (BBB+- BBB-) (BB+- BB-) (B+- B-) (CCC+ -CCC-) a) központi kormány és központi bank, 1 b) regionális kormány és helyi önkormányzat, c) multilaterális fejlesztési bank, d) Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja e) HKR 6. (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelı közszektorbeli intézmény, f) hitelintézet és befektetési vállalkozás, (pl: MTB Zrt.) 1 g) vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1. az elismert külsı hitelminısítı szervezet általi minısítéssel és legalább 2. hitelminısítési besorolással rendelkezik, h) hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállalkozás A Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása nem tekinthetı önálló biztosítéknak. Mivel a két szervezet készfizetı kezességvállalása visszterhes, ami a Takarékszövetkezet számára fedezeti kockázatot hordoz, 16

az igénybe vett (beváltott) kezességvállalás összegét - a hitelügylet mögé állított fedezetek behajtásából keletkezı bevételbıl - arányosan vissza kell téríteni a részükre. A fenti intézmények garancia vállalásával érintett ügyleteknél, a garantált rész mögé is valós dologi biztosítékot szükséges megkövetelni az adóstól. A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezésikockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk Koncentrációs kockázat a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzıkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülı, különbözı szerzıdéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébıl ered. A PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a hitelezési kockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni közvetlen és/vagy közvetett kitettségek olyan eloszlását kell érteni, amikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kis számú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethetı nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerő (szokásos és elvárható jövedelmezıségő folyamatos) mőködését. Az egyes ügyfelek és kereskedelmi partnerek kifejezés nem csupán az egyedi ügyfeleket/partnereket fedi le, hanem az egymással szoros (tulajdonosi és/vagy finanszírozási) kapcsolatban álló egyedi ügyfelek/partnerek csoportjait is. A szabályozás és a gyakorlat az egyedileg jelölt/megnevezett kis-számú csoport eseteire a nagykockázati kitettség megnevezést használja. A koncentráció ennél bıvebb fogalom, ide értve az alábbi okokat: ágazati koncentráció, földrajzi koncentráció, adott külföldi devizanemben fennálló koncentráció, hitelkockázat csökkentı eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkentı eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok minden Takarékszövetkezetnél a lényegesnek minısülı kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok belsı tıkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb 25%-nál; a kockázatok fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül meghatározott tıkepuffer jelenti; limiten felül a túllépést szavatoló tıkével kell fedezni. Mérése a Herfindahl-index segítségével történik. A koncentrációs stressz teszt tıkeszükséglete 2009. december 31-én 4,454 eft volt. Az olyan kitettségek mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni- értéke, amelyek esetében a készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vett figyelembe a takarékszövetkezet 17

A nek 52,932 mft a nettó kitettségi értéke, melynél figyelembe vett készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát. A kockázattal súlyozott kitettség értéket sztenderd módszerrel számító hitelintézetnek, valamint azon hitelintézetnek, amely nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetıleg hitelegyenértékesítési becslést, az egyes kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényezı, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéket. Fedezett összes kitettség (mft) Bruttó Kitettségi osztályok érték 2009.12.31 Állammal szembeni kitettségek 670,656 Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek 1472,775 Önkormányzatokkal szembeni kitettségek 0,012 Lakossággal szembeni kitettségek 0,000 Ebbıl:KKV 0,000 Vállalkozókkal szembeni kitettségek 0,000 Ebbıl:KKV 0,000 Lakóingatlannal fedezett kitettségek 408,624 Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek 757,980 Késedelmes tételek 130,995 Egyéb eszközök 1008,339 Összesen 4449,381 VI. Kereskedési könyv Kereskedési könyvet a Takarékszövetkezetünk nem vezet. Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók Egyéb részesdési viszonyban levı vállalkozás: Név: MTB ZRt. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Saját tıke: 12.570 mft 26.610 mft Jegyzett tıke 2.367 mft 4.812 mft Részesdési arány 0,243 % 0,02 % 2008.mérleg sz. 689 mft 583 MFt eredménye Név: Banküzlet Zrt. ORIENT+ Zrt. V.a. Saját tıke: 161.399 eft -44.909 eft Jegyzett tıke 79.200 eft 73.500 eft Részesdési arány 0,13 % 0,68 % 2008.mérleg sz. 1.796 eft -83.444 eft (2006. évi) eredménye 18

Név: Bács-Metak Kft. Solt és Vidéke Takarékszövetk. Saját tıke: 2.272 eft 268.671 eft Jegyzett tıke 3.400 eft 150.000 eft Részesdési arány 4,41 1,9 % 2009.mérleg sz. -1.267 eft 843 eft eredménye Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. Részvényesei vagyunk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRt-nek 17.370 e Ft-tal, a Hitelgarancia Rt-nek 100 eft-tal, a Banküzlet.ZRt-nek 100 eft-tal, az ORIENT ZRt-nek 500 eft-tal, a Bács-Metak Kft-nek 150 eft-tal, továbbá a Solt és Vidéke Takarékszövetkezetnek 5.000 eft-tal. A takarékszövetkezet 2009. évben új részesedést nem szerzett. Az ORIENT ZRt részvénye után, 100 % (500 eft) értékvesztés került elszámolásra, mivel a Zrt végelszámolás alatt van. A befektetett pénzügyi eszközök mérleg szerinti nettó értéke 22.720 eft. Kamatkockázat jellege, értékelési elvek A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. Idıszak / Devizanem HUF EUR USD CHF GBP JPY 2009. I. 1,06 % n.a n.a. n.a. n.a. n.a. 2009. II. 0,04 % n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009. III. 0,06 % n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009. IV. 0,29 % n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 19

Mőködési kockázatok azonosítása VII. Mőködési kockázat A a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét, melynek értéke 2009. december 31-én 36.055 eft. Szabadszállás, 2010. május 25. 20