A BÁCSKA TAKARÉKSZÖVETKEZET A NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRİL

A BÁCSKA TAKARÉKSZÖVETKEZET A NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRİL 2009

I. A nyilvánosságra hozatal célja A Bácska Takarékszövetkezet a Hitelintézeti törvény 137/A. -ában és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX. 4.) Kormányrendeletben elıírt lényeges információkat hozza nyilvánosságra a védett és a bizalmas információ kivételével. Fogalmak: Lényeges információ: olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését értékítéletét. Védett információ: olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információ: olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé. II. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázati stratégia Takarékszövetkezetünk kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Ügyvezetés készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazon szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az Igazgatóság az egész szervezeten belül elvárja. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig 2

megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve) 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében. (Együttmőködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belsı elıírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külsı személyek számára transzparens módon kell beilleszteni szabályzataiba. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedıbb belsı elıírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelıen alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külsı személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehetı módon kell beilleszteni szabályzataiba. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését 3

d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Tıketervezés A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tıketervezés magában foglalja a következıket: a szavatoló tıke és belsı tıke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetısége, és a rendelkezésre álló tıke számszerősítése negyedéves bontásban a minimális tıkekövetelmény kiszámítása belsı tıkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása a szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel Tıkemegfelelésrıl szóló jelentések A Takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. Kockázatkezelési szervezet bemutatása, felépítése A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért az ügyvezetés a felelıs. A Takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belsı, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása 4

A kockázatkezelés célja, hogy a takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen kockázatokat vállal fel, azt, hogy méri, limitálja, kontrollálja, és szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálásra. Ennek értelmében a kockázatkezelési feladat az üzleti döntés elıtti kockázati véleményezés, a kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tıkemegfelelést és belsı tıkeértékelést, valamint a kockázatok kontrollja, monitoringja. III. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk (2009. december 31.) Alapvetı tıke összege: Járulékos tıke összege: Kiegészítı tıke összege: Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek: Befizetett jegyzett tıke: Visszavásárolt saját részvény: Tıketartalék: Alapvetı tıkeként elismert tartalékok: Általános kockázati céltartalék: Alapvetı kölcsöntıke: Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl: Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész: Értékelési tartalékok: Járulékos kölcsöntıke: Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke: Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része: Járulékos tıke limit feletti része: Levonások az alapvetı tıkébıl és a járulékos tıkébıl: Levonások az alapvetı tıkébıl: Levonások a járulékos tıkébıl: Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı, levonások utáni összes alapvetı és járulékos tıke: 753 710 eft 58 913 eft 106 000 eft 106 000 eft 618 177 eft 34 626 eft - 5 093 eft 13 648 eft 45 265 eft 812 623 eft 5

IV. A hitelintézet tıkemegfelelése A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek, stratégiák Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezetı Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. Arról, hogy egy intézmény kis intézményként kezelhetı, a végsı döntést a Felügyelet hozza meg. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A Takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban (2009. december 31.) SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok: Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok: Közszektorbeli intézmények: Multilaterális fejlesztési bankok: Nemzetközi szervezetek: 263 924 eft 9 eft 6

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások: Vállalkozások: Lakosság: Ingatlannal fedezett kitettség: Késedelmes tételek: Fedezett kötvények: Kollektív befektetési értékpapírok: Egyéb tételek: 67 863 eft 90 825 eft 53 335 eft 24 692 eft 1 144 eft 10 336 eft 15 720 eft Késedelem és hitelminıség romlás A Takarékszövetkezet a minısítési eljárás során késedelmesnek tekinti azon tételeket, melyek esetében az ügyfél tıke-, kamatfizetési, illetve egyéb törlesztési kötelezettségének fizetési késedelme nem lakossági ügyletek esetében a 15 napot, míg lakossági ügyleteknél a 30 napot meghaladja. A hitelminıség-romlás vizsgálata során a Takarékszövetkezet együttesen vizsgálja a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmeket, az ügyfél pénzügyi helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelı képességében beállott változásokat, a takarékszövetkezet kockázatvállalási koncentrációját az ügyfél gazdasági ágazatában, a fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetıségében bekövetkezett változásokat. A kintlévıség minısítését a fenti tényezık együttes mérlegelése után állapítja meg. Az egyszerősített egyedi minısítés során a Takarékszövetkezet a 6.000.000,- forint összeghatár alatti kintlévıségek esetében az értékelés szempontjaként a fizetési vagy törlesztési határidıt követı késedelmes napok számát, a fizetési, törlesztési késedelem rendszerességét, valamint a dologi fedezet meglétét veszi figyelembe. A nem egyszerősített egyedi (teljes szempontrendszeren alapuló) minısítés alkalmazása során az értékelés az ügyfél-, illetve partnerminısítés, a törlesztési rend (késedelmi idı) betartása, valamint a fedezetként felajánlott számszerősíthetı biztosítékok értékének, mobilizálhatóságának, hozzáférhetıségének együttes mérlegelése alapján történik. Az ezen kritériumok alapján meghatározott nem fedezett várható veszteségnek a teljes kintlévıséghez viszonyított aránya képezi az értékvesztés elszámolásának alapját. Értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A céltartalékképzés és értékvesztés elszámolás során a takarékszövetkezet a 2000. évi C. sz. törvény, valamint a vonatkozó kormányrendelet alapján jár el. Ennek értelmében 2001 január 1-ét követıen a takarékszövetkezet a forgatási és befektetési célú értékpapírok és a vagyoni érdekeltségek után értékvesztést számol el, amennyiben a minısítés idıpontjában a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartós és jelentıs összegő különbözet mutatkozik, azaz veszteség keletkezése valószínősíthetı. Az ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A takarékszövetkezet a Számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet értelmében értékvesztést számol el az átvett eszközök, a készletek és egyéb követelések után. 7

A takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képezhet a nyugdíjra és végkielégítésre valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetıen a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - a veszteség keletkezésének valószínősége és nagysága - a megtérülés valószínősége - az eszköz minısítési kategóriája - a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírások A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázatmérséklés figyelembevétele elıtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban (2009. december 31.) darabszám átlagos érték Központi kormányok és központi bankok: 2 092 740 eft 19 110 144 eft Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok: 543 eft 6 90 eft Közszektorbeli intézmények: Multilaterális fejlesztési bankok: Nemzetközi szervezetek: Hitelintézetek és befektetési vállalkozások: 3 809 760 eft 18 211 653 eft Vállalkozások: 1 235 224 eft 105 11 764 eft Lakosság: 1 106 105 eft 3 984 278 eft Ingatlannal fedezett kitettség: 1 066 382 eft 549 1 942 eft Késedelmes tételek: 17 564 eft 156 113 eft Fedezett kötvények: Kollektív befektetési értékpapírok: 129 200 eft 3 43 067 eft Egyéb tételek: 369 638 eft 13 28 434 eft Kitettségek földrajzi megoszlása A Bácska Takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekbıl keletkezett. 8

Kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (eft) Ügyfélkategória Kitettség A B C D E Összesen Központi kormányok és 2 204 012 117 870 25 665 3 899 0 2 351 446 központi bankok Hitelintézetek és 3 806 761 1 792 9 795 1 671 0 3 820 019 befektetési vállalkozások Vállalkozások 153 976 428 532 505 684 17 432 103 365 1 208 989 Lakosság 432 992 422 832 117 380 16 218 390 989 812 Ingatlannal fedezett 390 672 331 835 169 237 22 543 15 105 929 392 kitettség Késedelmes tételek 2 277 3 839 80 2 669 8 699 17 564 Kollektív befektetési 129 200 0 0 0 0 129 200 értékpapírok Egyéb tételek 375 151 5 040 0 0 0 380 191 Helyi önkormányzat 543 0 0 0 0 543 Összesen 7 495 584 1 311 740 827 841 64 432 127 559 9 827 156 Kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (eft) Hátralévı futamidı Kitettség Lejárt 1 éven belül 1-5 év 5 éven túl Összesen Központi kormányok és 0 952 516 971 372 427 558 2 351 446 központi bankok Hitelintézetek és befektetési 0 3 753 714 0 66 305 3 820 019 vállalkozások Vállalkozások 0 706 913 240 417 261 659 1 208 989 Lakosság 5 548 282 133 492 572 209 559 989 812 Ingatlannal fedezett kitettség 21 197 642 308 925 422 804 929 392 Késedelmes tételek 9 045 2 040 6 462 17 17 564 Kollektív befektetési 0 0 0 129 200 129 200 értékpapírok Egyéb tételek 0 184 334 567 195 290 380 191 Helyi önkormányzat 0 543 0 0 543 Összesen 14 614 6 079 835 2 020 315 1 712 392 9 827 156 Késedelmes tételek és hitelminıség romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása (eft) Ügyfélkategória Késedelmes tétel Hitelminıség romlást szenvedett kitettség A 2 277 457 115 B 3 839 278 986 C 80 194 285 D 2 669 23 646 E 8 699 19 019 Összesen 17 564 973 051 9

Az elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlása (eft) Ügyfélkategória Nyitó Képzés Visszaírás Záró A 32 722 24 032-28 289 28 465 B 26 116 22 877-22 848 26 145 C 28 504 5 294-26 009 7 789 D 3 159 12 103-3 926 11 336 E 21 038 38 849 0 59 887 Összesen 111 539 103 156-81 072 133 622 A képzett és felhasznált céltartalék ügyfélkategória szerinti megoszlása (eft) Ügyfélkategória Nyitó Képzés Visszaírás Záró A 2 100 659-570 2 189 B 917 331-217 1 031 C 65 0-25 40 D 0 0 0 0 E 0 155-33 122 Összesen 3 082 1 145-845 3 382 Hitelminıség romlást szenvedett kitettségek esetében képzett és felhasznált céltartalék ügyfélkategória szerinti megoszlása (eft) Ügyfélkategória Nyitó Képzés Visszaírás Záró A 2 100 659-570 2 189 B 917 331-217 1 031 C 65 0-25 40 D 0 0 0 0 E 0 155-33 122 Összesen 3 082 1 145-845 3 382 Hitelminıség romlást szenvedett kitettségek esetében elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlása (eft) Ügyfélkategória Nyitó Képzés Visszaírás Záró A 31 127 23 921-26 583 28 465 B 23 930 22 865-20 650 26 145 C 29 344 5 294-26 849 7 789 D 3 286 11 929-3 879 11 336 E 17 030 42 857 0 59 887 Összesen 104 717 106 866-77 961 133 622 10

V. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszerének segítségével határozza meg. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához minden kitettség a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe kerül besorolásra. A Bácska Takarékszövetkezet az adósállomány összetétele miatt jelenleg külsı minısítı szervezetet nem alkalmaz. Abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet konzorciális hitelezési tevékenységet végez, úgy sor kerülhet külsı minısítı szervezet alkalmazására, amennyiben az ügyfél mérete ezt szükségessé teszi. A takarékszövetkezet azon hitelminısítı szervezete(ke)t, melye(ke)t a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követıen automatikusan elfogadja. A központi kormánynak és központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése, ezért a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. VI. Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei, típusai A hitelezési kockázat tıkekövetelményének mérséklése során a Takarékszövetkezet mérlegen belüli és kívüli nettósítást nem alkalmaz. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei, pontjai A Takarékszövetkezet hitelkapcsolat létesítése esetén a potenciális hitelkockázatok lefedése, a megtérülés biztonsága érdekében az ügyfelekkel/partnerekkel létrejött szerzıdésben/ügyletekben meghatározott mértékő biztosíték nyújtását köti ki. A hitelintézetnek a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meg kell gyızıdnie a szükséges fedezetek, illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. A biztosítékoknak fedezetet kell nyújtani a tıke és kamatkövetelések, valamint egyéb költségek fedezetére. A szükséges biztosítékok mértékének megállapítása során abból kell kiindulni, hogy az ügyfél részére végzett hitelmőveletek kockázatmentességét - az ügyfél piaci-gazdasági helyzetétıl függetlenül - az ügylet mögött álló biztosítékok teljes egészében biztosítják-e. Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképzı tényezıket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesítésének kockázatai szempontjából befolyásolják a Takarékszövetkezeti követelés megtérülését. A biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a biztosíték könnyen mobilizálható és értékesíthetı legyen. A Takarékszövetkezet folyamatosan vizsgálja a hitelek szerzıdésszerő visszafizetését, kockázatvállalásait negyedévente minısíti és a belsı és külsı szabályozásnak megfelelıen értékvesztést és céltartalékot képez. 11

Az elismert biztosítékok fıbb típusai A hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint a szabályozói tıkekövetelmény számítás szempontjából figyelembe vehetı fedezetek az alábbiak: - a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok - a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét - az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint - a nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja - garancia és készfizetı kezesség A fedezet a szerzıdést biztosító olyan kötelezettség, amely arra szolgál, hogy a szerzıdés kötelezettjének nem teljesítése, vagy nem szerzıdésszerő teljesítése esetén abból a jogosult kielégítést nyerjen. Fedezetül kizárólag olyan biztosíték fogadható el, amely forgalomképes, pénzben meghatározható értékkel bír. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthetı. Kivéve a lakossági bankszámlához kapcsolódó folyószámla hitelkeret megállapodás, ugyanis ebben az esetben a hitel jogi biztosítéka a bankszámlára érkezı rendszeres jóváírás összege. Takarékszövetkezet által fedezetként figyelembe vehetı biztosítékok: Állami garancia, Állami garanciával egyenrangú garanciák és egyéb garancia alapok (AVHGA, Garantiqa HG Zrt.), Bankgarancia, Óvadék, Tızsdén jegyzett értékpapírok, Közraktárjegy, Ingatlan jelzálog, Termıföld, Ingó jelzálog (gépek, jármővek, árukészlet), Készfizetı kezesség, Engedményezés, Visszaváltható életbiztosítás (lombard fedezetként mőködik), Kézizálog, Fedezetként figyelembe nem vehetı kiegészítı biztosítékok: Opció (vételi jog), Munkabér, egyéb jövedelem, Adóstársi viszony, Hitelfedezeti életbiztosítás és vagyonbiztosítás engedményezése, Azonnali inkasszó megállapodás, Jogvesztés kikötése, 12

A takarékszövetkezet a Hpt. 78. 3. bekezdésében meghatározottakat nem fogadja (nem fogadhatja) el fedezetnek: a Takarékszövetkezet által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt, a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt, a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minısített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A Takarékszövetkezet nem fogadhat el továbbá olyan biztosítékot, amelyet: az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, jelzálogjog esetén a biztosíték értékének a jelen Szabályzat szerinti értéket meghaladó mértékben már lekötöttek. A fedezetek elfogadhatóságának szempontjai, a biztosítékok osztályozása: Hitel / pénzpiaci ügyletek fedezete céljából csak olyan - az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott biztosíték fogadható el, amely(nek): a) fizikai megléte (hozzáférhetısége, tárolási helye, stb.), jogi státusza hitelt érdemlı dokumentumokkal alátámasztott és ellenırizhetı, b) biztosíték a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, vagy azzal szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertıl, tehertıl és igényektıl mentessége igazolt, c) ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, d) biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, értékesíthetı vagy értékesítésének feltételei megteremthetık. A felajánlott biztosítékok elfogadhatóságát még a befogadásuk elıtt meg kell vizsgálni. Nem fogadhatók el biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok), amelyek törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb.); forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, mőkincsek, szırmeáruk stb.); forgalmi értéke piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában egyedi jellegük, az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóság és a kalkuláció nehézsége miatt kellı biztonsággal nem állapítható meg. A biztosítékok elfogadása elıtt minden esetben meg kell gyızıdni arról, hogy az ügyfél által felajánlott fedezetek valódiak illetve elfogadhatóak. A fedezetértékelést végzı személyek felelıssége kiterjed: 13

a) a fedezetek (biztosítékok) fizikai meglétének vizsgálatára, valamint a helyszíni megtekintés, állapotfelmérés elvégzésére; b) a fedezetet felajánló személy(ek) tulajdonosi/rendelkezési jogosultságának vizsgálatára; c) a fedezetekre vonatkozó dokumentumok összegyőjtésére, aktualizálására, valamint a fedezetek terhelhetıségének és szabad érvényesíthetıségének ellenırzésére. A felajánlott biztosítékok csak akkor alkalmazhatók, ha a hatályos jogszabályok normái szerint - az adott biztosíték esetében a Takarékszövetkezet zálogjogra, engedményezésre, átruházásra stb. vonatkozó jogosultságát szerzıdésbe foglalták. Biztosítékok minıségi osztályozását a biztosítékok értékesíthetısége és értékállósága alapján kell meghatározni. Garancianyújtók, kezességvállalók és azok hitelminısítési kategóriái Csoportosítás (HKR szerint) Központi kormány, központi bank 1 (AAA- AA-) 2 (A+- A-) Minısítési kategória 3 4 (BBB+- (BB+- BBB-) BB-) 1 5 (B+- B-) 6 (CCC+- CCC-) A hitelezésikockázat-mérés során felmerülı piaci- vagy hitelezésikockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk A hitelezési kockázatmérés során felmerülı hitelezési kockázati koncentráció alatt az egyes ügyfelekkel szembeni közvetlen és/vagy közvetett kitettségek olyan eloszlását kell érteni, amikor az ügyfelek viszonylag kis számú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethetı nem teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerő mőködését. Mérése a Herfindahl-index segítségével történik. A hitelezési koncentrációs kockázat tıkeszükséglete 2009. december 31-én 27 224 eft volt. A Bácska Takarékszövetkezet a tıkemegfelelés számítása során a központi kormány, a Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességét és garanciáját veszi figyelembe, mint elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. Azon kitettségek összes értéke, melyek esetében a Takarékszövetkezet ezen készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vett figyelembe, 331 356 eft. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett, teljes kitettség értékek Kitettségi osztály Fedezett, összes kitettség (eft) Központi kormánnyal szembeni kitettség 258 706 Hitelintézettel szembeni kitettség 10 259 Ingatlannal fedezett kitettség 929 392 Egyéb tételek 10 553 14

VII. Kereskedési könyv Takarékszövetkezetünk kereskedési könyv vezetésére kötelezett, azonban nem rendelkezik olyan kitettséggel, amely a kereskedési könyv vezetését szükségessé tenné. VIII. Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók Kereskedési könyvben nem szereplı részvények Takarékszövetkezetünk más intézményekben található részvényeinek mérleg szerinti értéke 59 466 eft (MTB Zrt., Hitelgarancia Zrt., Banküzlet Zrt., Metak Kft., Tak-Invest Kft.). A Metak kft-ben való részesedése után a Takarékszövetkezet 2009 évben 149 eft értékvesztést számolt el. 2009 évben részvényértékesítés nem történt, így értékesítésbıl származó eredmény nem keletkezett. Kamatkockázat jellege, értékelési elvek A kamatkockázat az eszközök és források eltérı jellemzıinek eltérésébıl következik. A banki könyvi kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást, valamint a lejárat nélküli szerzıdések (folyószámla betét) tartós részét nem modellezi. A kamatlábkockázat mérése negyedévente történik. Kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott mutatók alakulása A Takarékszövetkezet a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérése során alkalmazott duration gap elemzés módszertanával, a banki könyvhöz tartozó instrumentumok nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely a súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya: HUF 2009. I. 10,18 % 2009. II. 10,94 % 2009. III. 9,51 % 2009. IV. 7,83 % VIII. Mőködési kockázat A Bácska Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a mőködési kockázat tıkekövetelményét, melynek értéke 2009. december 31-én 70 917 eft. Bácsalmás, 2010. május 17. Bácska Takarékszövetkezet Bácsalmás 15