Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata Készült a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésben előírtak alapján, az ÉD

1.2.2 Környezeti vizsgálat Írta: Bardóczi Sándor, Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.2. Környezeti vizsgálat v.05 NY.doc Utolsó mentés időpontja:.11.29. 22:24:00 / Németh Iván Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata

Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata Készült a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésben előírtak alapján, az ÉDUKÖVIZIG 3643-5/2008 iktatószámú levelében foglalt ajánlások figyelembevételével. Tartalomjegyzék 1. 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 3 1.1. Előzmények 3 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás 3 1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására 4 1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása 4 1.5. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása és korlátai 5 2. A terv és a kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése 6 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló, környezeti szempontú ismertetése 6 2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 2 2.3. A változatok közötti választás indokai 4 3. A tervváltozatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 5 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal 5 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben 6 3.3. A terv céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból 10 3.4. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 11 3.5. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása 17 3.6. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése 19 3.7. A terv értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változat meghatározása 21 4. A káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó intézkedések 21 4.1. A településrendezési eszközök módosításával támogatott intézkedések 21 4.2. Egyéb, nem a településrendezés hatáskörébe tartozó intézkedések, az alátámasztó munkarészek ajánlásai a szükséges intézkedésekre 22 5. Javaslatok környezeti szempontú intézkedésekre 23 6. Monitorozási javaslatok 28 1.

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 3 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1.1. Előzmények Komárom város Településrendezési Terve komplex felülvizsgálatának keretében (amelyet 2008--ben végez az OetU Tervező és Tanácsadó Kft. és az Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft, a Pécsi Építész Kör Kft, a Hidro-Plan Kft., valamint a Kész Tervező Kft) a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletnek megfelelően a településszerkezeti terv módosításával párhuzamosan el kell végezni annak környezeti vizsgálatát is. A környezeti vizsgálatot az Urbanitás Kft készítette, a meglévő adatokra, beérkezett szakhatósági véleményekre támaszkodva. Komárom város településrendezési terve komplex felülvizsgálatát a 10 évenkénti kötelező felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályi előírás teszi aktuálissá, azonban a közelmúltban elfogadott fontos városfejlesztési dokumentumok (Városfejlesztési koncepció 2006-2013, Lakáskoncepció 2008 2015, Integrált Városfejlesztési Stratégia), az eltelt 10 év sok tervmódosítása, a terv alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, a nem kevés további tervmódosítási kérelem, a város közlekedési hálózatával kapcsolatos jelentős változások (13-as út, illetve déli elkerülő), valamint a jogszabályi környezet részben koncepcionális változásai mind-mind önmagukban is indokolják. A környezeti vizsgálat lefolytatására a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint kötelezett tervek köre kiterjed többek között a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv [1997. évi LXXVIII. tv. 7. (3) bekezdés b) és c) pontja] szerinti tervekre, amelyet jelen településrendezési terv felülvizsgálata kimerít. A környezeti vizsgálat célja azon településszerkezeti változások településre gyakorolt környezeti hatásainak feltérképezése, prognózis felállítása, amelyek a településszerkezet változtatásából, a helyi építési szabályok változásából, a helyi szabályozás módosulásából fakadnak. Nem célja a környezeti vizsgálatnak és értékelésnek konkrét, technológiához vagy beruházáshoz köthető környezeti hatás felmérése, helyi (akár laboratóriumi munkát is igénylő) mérések elvégzése, amely egy másik (rendeletekben meghatározott) műfaj, a környezeti hatásvizsgálat feladata. 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás A környezeti vizsgálatról szóló 2/2005.(I.11.) kormányrendelet értelmében település egészére készülő rendezési tervnél kötelezően előírt a környezeti vizsgálat szükségessége. Komárom város Településrendezési Terve komplex felülvizsgálatának készítésekor a megbízó Komárom Város Önkormányzata a szabályozási tervezésre vonatkozó megbízással párhuzamosan megrendelte környezeti vizsgálat készítését, és a környezet védelméért felelős közigazgatási szerveket (3. számú melléklet szerint) a környezeti értékelés tartalmára és a tervkészítés ütemezésre vonatkozó javaslattal kereste meg. A megbízó (rendelet szerinti kidolgozó) ezzel a döntésével hármas cél elérését remélheti: Egyrészt a környezeti vizsgálat készítésének időtartamát lerövidítheti, azzal, hogy összevonja a vizsgálat szükségességéről tartandó véleményezési és egyeztetési kört a településrendezési egyeztetési körrel. Másrészt a környezeti vizsgálat elkészítésével demonstrálhatja, hogy a szabályozás során a környezeti szempontok figyelembevételét prioritásként kezeli. Harmadrészt a környezeti vizsgálat folyamata révén a szabályozási tervkészítésnél szokásosnál szélesebb nyilvánosság bevonásával egyeztetheti a megbízó a terveket, így biztosítva a lakosság szélesebb körű tájékoztatását. A Településrendezési Terv készítésének, államigazgatási és lakossági egyeztetésének folyamata az Étv.-ben, illetve a 253/1997. Korm. rendeletben (OTÉK) szabályozott. A következőkben azt mutatjuk be, hogy TSZT illetve a környezeti vizsgálat készítésének folyamata hogyan hangolható össze, hogyan hatnak ezek az elkülönülő tervezési folyamatok egymásra. A tervezés első, előkészítő szakaszában a beérkezett államigazgatási vélemények figyelembe végtelével kerül sor a Településrendezési Terv programjának meghatározására. A környezeti vizsgálat keretében minden a környezeti szempontból érintett közigazgatási szerv véleménye beépítésre kerül a vizsgálat szövegébe. A terv nyilvánosságra hozatala a kidolgozó önkormányzat honlapján, helyi újságjában megjelenő hír formájában szükséges. A nyilvánosságra hozatal során a tervel kapcsolatos vélemények megküldésének a lehetőségét is biztosítani kell.

Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata A tervezés következő üteme a TSZT és a Szabályozási terv egyeztetési dokumentációjának kidolgozása, illetve ennek, a tervezés során felmerült és egyéb alternatíváknak az alapján a környezeti értékelés munkarész összeállítása. Az elkészült szabályozási és környezeti értékelési dokumentációkat együtt lehet megküldeni az érintett közigazgatási szerveknek. Ugyancsak együtt szerepeltethetők a dokumentációk a kidolgozó honlapján. A civil és lakossági véleményezés nyitottabbá tétel érdekében elképzelhető egy egyeztetési (lakossági) fórum megszervezése. A tervkészítés harmadik, lezáró szakasza a beérkezett észrevételek véleményezését, ütköztetését, elfogadását illetve elutasítását tartalmazza. Ebben a szakaszban párhuzamos értékelésre kerül sor a Településrendezési Terv és a környezeti vizsgálat kidolgozói részéről. A Településrendezési Terv államigazgatási egyeztetése során beérkező vélemények részben eltérhetnek a környezeti vizsgálat folyamata során beérkező véleményektől. A környezeti értékelést végző együttműködő felelős tervezők a környezeti vizsgálattal kapcsolatban érkezett véleményeket értékelik, és ennek alapján javaslatot tesznek a Településrendezési Terv változatlan formában való elfogadására, vagy megváltoztatására. 1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására A Településrendezési Terv véglegesítését követően a környezeti vizsgálat készítői, összefoglalójukban bemutatják, hogy a környezeti vizsgálat során született javaslatok hogyan épültek be az elfogadott tervdokumentumba. Az összefoglaló tartalmazza továbbá a környezeti állapot monitorozására javasolt további intézkedéseket. 1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata során 2008-ban lakossági műhelybeszélgetések során ún. Jövőműhely fórumon mondták el fókuszcsoportok Komárom múltjáról, jelenéről, jövőjéről a saját szempontjaikat. Ennek összefoglalóját mind a készülő felülvizsgálat szakági tervei, mind pedig a környezeti vizsgálat felhasználta. Ezen túlmenően 2008. őszén sor került több lakossági egyeztetésre és levélben is érkeztek a formálódó tervvel kapcsolatos vélemények. A környezeti vizsgálat során ezeket a véleményeket is figyelembe vettük. Az előzetes véleményezési eljárásban az írásban nyilatkozó civil véleményezők a következők voltak: Szervezet: Kassák Klub Közművelődési és Sport Egyesület Képviselő: Kállai Ferenc Vélemény: Az anyaggal alapvetően egyet ért. A vasúti nyomvonal megmaradását támogatja, új állomás épületet és töltéserősítést azonban szükségesnek lát, a monostori erődnél lévő vasút közút csomópont különszintű rendezését sürgeti. Korszerű buszpályaudvart és a gyermekváros területén új kórház létesítését szorgalmazza, az új Duna híddal egyet ért, a helyével nem. Forgalomcsillapítást vár a megépülésétől. A Csillag erőd körüli lakóterületi beépítést nem támogatja, helyette közterületi fejlesztéseket és erőd rekonstrukciót látna szívesen. A régi kórházat (kastély) gyógyhelyként és termálwellness központként hasznosítaná. Vélemény formája: levél 1. táblázat: A településrendezési terv felülvizsgálata kapcsán véleményt nyilvánított civil szervezetek Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata kapcsán környezet vizsgálattal érintett környezet védelméért felelős szervek a követezőek: a környezetvédelemre kiterjedően: a felügyelőség: ÉDU-KTVF természet- és tájvédelemre kiterjedően: a nemzeti park igazgatóság: DINPI környezet- és település-egészségügyre kiterjedően: ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézet helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően: a települési önkormányzat jegyzője; (jelen esetben Komárom város jegyzője) az épített környezet védelmére kiterjedően: Közép-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész a vizek mennyiségi védelmére kiterjedően: a felügyelőség; ÉDU-KTVF a természetes gyógy-tényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően: ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézet a kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedően: KÖH Közép-Dunántúli Iroda súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően: Komárom- Esztergom megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 5 a talaj védelmére kiterjedően: Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság az erdőterületekre kiterjedően: Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság A fenti szervezetek megkeresésekor a környezeti vizsgálattal is érintett, a környezet védelméért felelős szervek közül Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata indítása kapcsán előzetes véleményt a következők adtak: Szervezet: Vélemény tartalma: Közép-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész Képviselő: Lantay Attila A magasabb rendű tervekkel való összhangra és véleményezési eljárásra hívja fel a figyelmet. Az OTÉK új alátámasztó munkarészeként a területi tervekkel a készülő terv területfelhasználási elképzeléseit számításokkal is igazolni kell, valamint a BAÉ (biológiai aktivitás érték) változásának a számítását is el kell végezni. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gerencsér Tivadar A környezeti vizsgálat szükségessége és a tartalmi prioritások (tematika meghatározása) Komárom-Esztergom megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Megelőzési osztály Czibir József Tűzcsapok elhelyezése, tűzvédelem szabálya, az árvízvédelmi területeken lakóterület kijelölésének tiltása, veszélyes áruszállítás útvonal kijelölése. ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézet Pappné, Dr. Köpeczi Éva Az új déli elkerülő és a koppánymonostori lakóövezet zajkonfliktusának feloldása, az új temető közegészségügyi előírásai, a monostori mellékág strand célú hasznosításának feltételei, vízbázis védőidomok szerepeltetése a tervben, a komáromi gyógyfürdő gyógyhellyé fejlesztésének szabályai KÖH Közép-Dunántúli Iroda Gonda Judit Műemléki szempontból egyetért az eddigi dokumentációkban elé tártakkal, nagy lepényszerű épületek megjelenését a településen tiltaná a műemléki jelentőségű területek közelében. A kerékpárút-fejlesztési elképzelésekkel egyet ért, a műemléki látványban szerepet játszó természeti környezet megmaradá- Szervezet: Vélemény tartalma: Képviselő: sát elengedhetetlennek tartja. A tervhez készítendő örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozóan tartalmi követelményeket részletez. DINPI Füri András Felhívja a figyelmet a terület Natura2000 és ökoháló érintettségére, a környezeti vizsgálat lefolytatási kötelezettségre. Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Ig. Dr. Titkos Attila Felhívja a figyelmet a talajvédelemből fakadó jogszabályi kötelezettségekre és irányelvekre. Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Ig. Klemencsics András Az erdőtörvény értelmezését taglalja, a gyakori településtervezési hibákra és a tervezési kompetenciák tisztázására hívja fel a figyelmet. 2. táblázat: A településrendezési terv felülvizsgálatának indítását követően előzetes véleményt adó érintett közigazgatási szervek 1.5. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása és korlátai Szervezet: Adatszolgáltatás tartalma: Adatok korlátai, pontossága: KÖH Örökségvédelmi Hivatal Képviselő: Kisfaludy Júlia Adatszolgáltatás régészeti lelőhelyekről és műemlékekről Nincs pontos térképi lehatárolás Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Dr. Tatár Attila MOL Nyrt. Komáromi Bázistelep biztonsági jelentéséhez tartozó hozzájáruló nyilatkozat és indoklás Nincs pontos térképi lehatárolás

Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízbázis védőterületek térképei Mohácsiné, Simon Gabriella 2. A terv és a kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése Csak diagnosztikai fázis áll rendelkezésre, még nem hatályos Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gerencsér Tivadar Környezetvédelmi adatszolgáltatás Komáromra vonatkozóan Térképi adatok nincsenek Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Füri András Natura2000 és országos ökológiai hálózat térképi és szöveges adatai A már beépült ipari park területét is az ökoháló részeként jelöli a hatályos OTrT. Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Ig. Erdőterületek rendeltetés szerint hrsz-os besorolása Térképi adat nincs MOL NyRt. Klemencsics András Baráth László a MOL Komáromi Bázistelep biztonsági jelentésének kivonata A teljes jelentést üzleti titokra hivatkozva a MOL nem adta át. Veszprémi bányakapitányság Meglévő bányaterületek és kutatási engedélyek adatai Térképi adat nincs Kneifel Ferenc 3. táblázat: A településrendezési tervhez adatot szolgáltató szervek Az adatszolgáltatások másolatait a 4.2. Adatszolgáltatások - egyeztetések dokumentum tartalmazza 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló, környezeti szempontú ismertetése A fenntartható fejlődés Komárom város középtávú, 2006-2013 évekre szóló városfejlesztési koncepciójának egyik lényeges eleme elsősorban a környezeti állapotok vonatkozásában. A városrendezési terv felülvizsgálata során javasoljuk a fenntartható településfejlődés gyakorlatának és elveinek még tágabb körű használatát. A település fenntartható fejlődése elsősorban lakossága és gazdasága megtartását, lehetőleg bővítését jelenti úgy, hogy a művi és természeti környezet javuljon, de semmiképpen sem romoljon. A takarékosság elsősorban a területekkel való takarékosságot jelenti; a kompakt városban könnyen, akár gépjármű nélkül, vagy kényelmes közösségi közlekedéssel el lehet érni a mindennapos szolgáltatásokat, gazdaságos a fenntartás és a működtetés, ezért jó színvonalúak és kedvező költségűek a közszolgáltatások. A területtakarékos fejlődésre ösztönöznek a jogszabályváltozások is; a be nem épített területek nagy része védett (Natura 2000, biológiai aktivitás érték védelme, zöld gyűrűk kialakításának kötelezettsége, ökológiai hálózatok, felszíni vizek, kiváló termőhelyi adottságú területek, erdők védelme, stb.). A város területtakarékos működése egyúttal energiatakarékos is. Az energiatakarékosság nemcsak önmagában érték, az energiafelhasználás alapvetően befolyásolja a környezet állapotát. Az előző terv óta eltelt 10 év azt igazolja, hogy nem segíti a város minőségi fejlődését, ha a tényleges igényeket többszörösen meghaladó kínálatot nyújt lakóterület fejlesztésekből a rendezési terv. A következő időszakra tehát azt javasoljuk, hogy a szerkezeti tervben nagytávú fejlesztési területként maradjanak meg a korábbi tervben javasolt lakóterületek, azonban a szabályozási terv szűkítse a kínálatot és a használat intenzitását növelje. A tervfelülvizsgálat során a korábbi terv tartalék lakóterületeinek az alábbiak szerinti feldolgozását javasolja a terv: Koppánymonostori városrész: tartalékterületeken, mint a város magas presztízsű területén családi házas beépítések változatos méretű telkekkel; Központi városrész:

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 7 a Frigyes laktanya térségében többszintes társasházi, részben csoportházas beépítések a kertvárosi koncepciónak megfelelően, a Csillagerőd környékén csoportházas beépítések az erőd körüli bőséges zöldfelületek lakókörnyezeti zöldterületként való használatának lehetőségével is élve; a Rüdiger tó, illetve a Szőny-Füzítői csatorna mentén az előzőhöz hasonló indokok alapján a nagyobb beépítetlen területeken csoportházas beépítések; Szőnyi városrész: Szőny falusias beépítésű területein a mai telekhasználatnak megfelelő méretű (500 m2 körüli) telekalakítások, az ortofotó szerint szántóföldihez hasonló művelésű tömbbelsők feltárási lehetőségének biztosításával; Ó-Szőny védett településszerkezete ellenére nem tarthatók a szalagtelkek, mint ahogy az itt-ott előforduló kertbeépítések, a hagyományosnál nagyobb gazdasági épületek mutatják. A szerkezet megőrzését az Ó- Szőny körüli övárok vonalát követő új, a fésűsre emlékeztető sorházas beépítéssel javasolják a tervezők megtartva-fejlesztve biztosítani. MOLAJ: egyrészt az egykori szolgálati lakótelep gazdag infrastruktúrájának kihasználása a lakosság növekedésének lehetővé tételét igényelné; másrészt viszont a Varga József utca és az 1-es út közötti terület, mint Brigetio központja valószínűleg nagy értékű régészeti terület (potenciálisan Komárom új, nemzetközi jelentőségű attrakciója); esetleges beépítése során eleve számolni kell a várható leletek bemutatásával. Gazdasági területek fejlesztése: A gazdasági területek terén legalább a tervezés szintjén érdemes felkészülni további nagyobb méretű üzemek fogadására, a városszerkezeti szempontból kedvező helyszínek, alternatívák vizsgálatára. A vizsgálatok alapján a tervezők három potenciális területet jelöltek meg: 1. az Ipari Park területének nyugati irányú bővítése 2. a déli elkerülő út és a javasolt új gyűjtő út közötti terület tartalékterületként történő kijelölése 3. Csém területén

Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata 1. ábra: Az ipari park bővítés (cca 125 ha), a Zrínyi út végi (cca 65 ha) és a csémi (cca 280 ha) gazdasági területbővítésre potenciálisan alkalmas területek A munkaközi anyagok közgyűlési véleményezése alkalmával tartott véleménykutatás alapján a három terület közül csak az Ipari Park bővítését szerepeltetjük a felülvizsgálati javaslatunkban az eredeti javaslathoz képest csökkentett változatban. A beépítésre szánt területekbe vonni javasolt 73 hektáros terület ma túlnyomórészt szántóföld, a tervezett területfelhasználás: 8,7 ha védőerdő és 59,9 ha iparterület. Remélhetően a terv érvényességének 10 éves időszakában már javában működni fog a várost elkerülő út legalább első, lényegében már építés alatt álló szakasza. Ennek az útnak a megvalósulása és a 2008-ban jóváhagyott Országos Területrendezési Terv (OTrT) lényeges módosításokat okoz a közlekedési szerkezetben. 2. ábra: A komáromi déli elkerülő nagy távon megvalósuló nyomvonala

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 1 Ökológiai és települési szintű zöldhálózati fejlesztések: A meglévő zöldfelületek, zöldterületek intenzívebb gondozása mellett a sok védett területet is tartalmazó zöldfelületi rendszer fejlesztésére a nagyobb biológiai értékű zöldfolyosók kialakítását javasoljuk. Ezek között mivel beépítésre szánt területeken, vagy azok közelében folyik a legfontosabb a Rüdiger tóból kifolyó Szőny-Füzitői csatorna környezete. Hasonlóképpen nedves élőhelyként megkönnyíti a szegélyfásítás fenntartását a többi árok kísérő fásítása, és tovább tagolja a széleróziótól veszélyeztetett külterületet az utak kísérő fásítása is.

Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata 2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Országos Területrendezési Terv OTrT 3. ábra: Az OTrT szerkezeti tervének vonatkozó részlete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos övezeteket, területfelhasználási kategóriákat és közlekedési fő elemeket határozott meg. Az országos területfelhasználási kategóriák és az országos övezetek határait a megye területrendezési tervében kell pontosítani. (4. (3), (4) bek.). Komárom Megye Területrendezési Terve tartalmazza az országos területfelhasználási kategóriák és az országos övezetek határait, ezen belül az országos ökológiai hálózat határait, amelyek az aktuális adatszolgáltatások és hatályos jogszabályok figyelembe vételével a község településrendezési tervében, a hiteles kataszteri térképek és földnyilvántartás segítségével tovább pontosíthatók. Az OTrT térségi övezeti besorolása, illetve lehatárolása szerint a Duna menti ártéri terület az országos ökológiai hálózat része. Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; a mezőgazdasági térséget legalább 75%- ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; a vízgazdálkodási térséget legalább 90%- ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki; Az OTrT térségi szerkezeti tervlapja szerint a város közigazgatási területének nagy része települési és mezőgazdasági térség, kisebb része erdőgazdálkodási térség. A Duna mentén vízgazdálkodási térség található.

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 3 Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Program 2007-2013 A jelen értékeléshez felhasznált regionális fejlesztési dokumentumok viszonylag kevés, közvetlenül a város fejlesztésével kapcsolatos projektet tartalmaznak. A régió kiemelt projektjei között Komárom a következő projektekkel szerepel: Többfunkciós művelődési központ és a Komáromi erődrendszer Komárom-Esztergom Megye Területrendezési terve (Teampannon Kft.) Térségi Szerkezeti Terv A megyei területrendezési tervben a település területének Koppánymonostortól Ny-ra lévő része erdő, a külterület Almásfüzitő felé külterjes mezőgazdasági térség, a belterülettől D-re belterjes mezőgazdasági térség. A településen a Duna mentén elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalat jelöl a megyei terv. A Térségi szerkezeti terv országos kerékpárutat jelöl a 10 sz. út mellett és térségi kerékpárutat az 1 sz. főút mellett. A város országos jelentőségű közúti és vasúti határátkelő, amihez a meglévő közúti híd és a tervezett M81 autóút új Duna hídja szolgáltat nemzetközi közúti kapcsolatot. Komárom kikötője térségi jelentőségű. A település térségi logisztikai központként fejleszthető. A városban térségi jelentőségű hulladékátrakót létesítettek. 4. ábra: Komárom-Esztergom megye Területrendezési Terve, Térségi Szerkezeti Terv részlete. Jóváhagyva a 22/2005 (IX.29.) KGy. rendelettel. Övezeti Terv A város összes mezőgazdasági területét a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetébe sorolja a megyei terv. Az országos ökológiai hálózaton belül a védett természeti területek övezetébe tartozik a Koppánymonostori sziget, a monostori erdő 1sz. út melletti része és a belterületen több kisebb terület. A természeti területek övezetéhez tartozik Duna parti galéria erdő, a monostori erdő nem védett része és a Duna parton a mentett oldali talajvizes területek. A Duna parti védett galériaerdő mögötti sáv és a Monostori erdő D-i része az ökológiai folyosó övezetébe tartozik. A monostori erdő É-i része a tájképvédelmi övezetbe tartozik. A belterülettől D-re a szántó két területrésze a széleróziónak kitett területek övezete által érintett. A település területe a honvédelmi és katasztrófa védelmi területek övezetébe tartozik, I. kataszt-

belterület_t belterület_t1 Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata rófavédelmi besorolású. A tájrehabilitációt igénylő területek övezete, a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek övezete, a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtőterületének övezete, a hullámtér és nyílt ártér övezete, a vízeróziónak kitett területek övezete, a csúszásveszélyes területek övezete nem érinti a települést. A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; Az MTrT az OTrT-ban is szereplő infrastruktúrák megerősítésén kívül, az alábbi, Komáromot is érintő elemeket sorolja fel: Térségi jelentőségű út: (Mór) M81 Bokod Környe Tata Komárom 1. sz. főút Térségi kerékpárút: Komárom Ács Bábolna Térségi jelentőségű hajókikötők: Komárom, Neszmély, Esztergom Országos jelentőségű gázvezeték-hálózat: (Győr) Komárom Lábatlan Bajót Nagysáp Dág Leányvár (Budapest) 2.3. A változatok közötti választás indokai A terv koncepcionális szintű dilemmái között kiemelt szerepet kapott a további gazdasági területek, a városszerkezeti szempontból kedvező helyszínek, alternatívák megnevezése. A vizsgálatok alapján kijelölt három potenciális területet közötti választást az alábbi megfontolások kaptak szerepet: 1. az Ipari Park területének nyugati irányú bővítése Ennek a változatnak kétségtelen előnye a meglévő üzemekkel való kooperáció lehetősége, a már kiépült infrastruktúra használata. Hátránya, hogy még a 13-as út új szakaszainak, az új Duna-hídnak a kiépülése után is kérdéses, hogy az úthálózat az adott közlekedési szerkezet mellett meddig bírja a növekvő forgalmat. További problémát jelent, hogy a területsáv egy része az OTrT szerint kiváló termőhelyi minőségű szántóterület, ahol beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az előnyei miatt a véleményezési dokumentációban már csak ez a változat maradt meg, csökkentett területtel. 1. ábra: Felül az 1998-as, alul a -es felülvizsgálat belterület módosítási javaslatai a 2008-as alaptérképi állapotokhoz viszonyítva. Az 1 jelöli az elkerülő miatt, a 2 az Ipari Park bővítése miatti változásokat. 2. a déli elkerülő út és a javasolt új gyűjtő út közötti terület tartalékterületként történő kijelölése Ennek a változatnak az előnye, hogy részben önkormányzati tulajdonú területről van szó, közúti kapcsolatai kedvezőek az új gyűjtőút kiépítése esetén, illetve annak kiépítését segítheti a terület használata. Bár ennek a területnek egy része is kiváló termőhelyi minőségű szántóterület, az elkerülő út kiépítése azonban átalakítja a helyzetét, csökkenti a művelésre való alkalmasságát. A

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 5 terület egy része kis magántelkekből áll, ami viszont megnehezíti a területelőkészítést. A legnagyobb probléma a terület bezártsága és a többi területhez képest kis mérete. Ezt a területet végül elvetettük hátrányai miatt, mint olyat, amelyik kis valószínűséggel tudna egy új minőségű szereplőt ide vonzani, másrészt a területen belüli, önkormányzati tulajdonú telek más fontos önkormányzati fejlesztés (temető) számára nagyon alkalmasnak tűnnek. 3. Csém területén Igazán nagyvonalú gazdaságfejlesztési terület nem a város közigazgatási területén van, hanem a szomszédos Csém területén. Az M1-es autópálya, a 13-as út és a Székesfehérvári vasútvonal által körülhatárolt terület akár a legutóbbi kecskeméti Mercedes üzem letelepedéshez hasonló léptékű fejlesztésnek is otthont adhat. Bár ez a terület is kiváló termőhelyi minőségű szántóterület, azonban kivételes közlekedési adottságai egy valóban országos jelentőségű fejlesztés esetén a tervező véleménye szerint kellőképpen indokolják a beépítésre szánt területté minősítését. Fel kell tenni a kérdést, hogy mi köze van a csémi területhez Komárom városának. Komárom szempontjából, gazdasági telephelyként bizonyára valamivel előnyösebb lenne, ha a közigazgatási terület érintkezne az autópályával, azonban nem ez a legfontosabb. Egy ilyen méretű településfejlesztési projekt előkészítésére egy kis falunak sincs elegendő adminisztratív kapacitása, és ami még ennél is fontosabb a szántóföldek beépítésre szánt területté minősítését a település összes területe arányában korlátozza a jogszabály, így a versenyképes méretet Csém a mai területéhez viszonyított előírt arányban nem tudná megvalósítani. A két település egyesülése esetén is természetesen önálló részönkormányzatként megtarthatná a település az önállóságát, ami bár adminisztratív előírások szempontjából a mainál némileg korlátozottabb lenne, de a források növekedése mégis a tényleges lehetőségeiket óriási mértékben megnövelnék. 3. A tervváltozatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) az ország szerkezeti tervének térségi övezeti besorolása, illetve lehatárolása szerint a közigazgatási területen a monostori erdő Komárom-Győr vasútvonalig terjedő része, a monostori sziget, a WF szabadidős park területe, valamint az almásfüzitői határ menti kavicsbánya tó és az É-D-i irányban elnyúló vízállásos-vízjárta vizes élőhely az országos ökológiai hálózat övezetébe tartozik. A település jelentős természeti értékei a termálvíz, a Duna és mellékágai, valamint a hullámtér vizes élőhelyei. Komárom város belterületén országos védettséget élvező természeti elem, terepi forma, alakulat, tájképi elem nincs. A várost É-ról határoló Duna folyam a hullámtérrel együtt Duna és ártere elnevezésű HUDI 20034 területkóddal, továbbá Gönyűi Homokvidék elnevezésű HUFH 20009 területkóddal az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelettel kihirdetett Natura 2000 terület. A település két sziget- illetve mellékágrendszerrel is rendelkezik a Duna vízgazdálkodási területén belül: a Monostori- és a Szőnyi szigetek és mellékágak rendszerével, amelyek a Duna ökohálózatának jelentős elemei. Az egyes tervek és programok tartalmának és a megvalósulás várható környezeti hatásainak vizsgálatára és értékelésére, az ezekkel kapcsolatos környezetvédelmi intézkedések megalapozására lépett hatályba 2005-ben a környezeti vizsgálat készítésének kötelezettségéről szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. (2) a) pontja alapján, az 1.számú melléklet 2. pontja szerint a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetén a rendelet előírásainak megfelelően környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges. A településszerkezeti terv környezetvédelmi vizsgálata és javaslata mint kötelező alátámasztó munkarész ezen rendelet szerinti környezeti vizsgálat és értékelés tartalmi követelményeinek figyelembe vételével készül. A településrendezési terv komplex felülvizsgálata tervmódosítási javaslatainak megvalósulásakor várható környezeti hatások értékeléséhez a környezetvédelemben érintett államigazga-

Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata tási szervezetek tartalmi javaslatainak figyelembe vételével készül el a környezeti vizsgálat és értékelés dokumentuma. A hatályos terv felülvizsgálatának kiemelt célkitűzése, hogy a tervezett módosítások az épített és táji környezet minőségét veszélyeztető környezeti konfliktusok feloldását, a környezetminőség javulását a településrendezés eszközeivel is segítse. 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben Levegőtisztaság védelem Komárom levegőminőség állapota sokat javult az utóbbi években. A levegő minőségét nagymértékben befolyásolja a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, valamint az ülepedő por mennyisége. Ezeknek mennyisége az elmúlt években csökkent, ezzel a város levegőminősége javulni tudott. Jelenleg Komárom a 4/2002. (X.4) KvKM rendelet szerint a 3. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A kibocsátott légszennyező anyagok majd minden évben növekvő (KÖTEVIFE adatok 2003-2006 között emittált légszennyező anyagok) mennyisége a környezeti levegő minőségét veszélyezteti. A város környezeti állapotáról készített 2008. évi tájékoztató KÖTEVIFE adataira támaszkodva a levegő tisztaságával kapcsolatban az alábbi megállapításokat tartalmazza: E térség levegőminőségét befolyásolja a közlekedés, az ipar, a fűtési rendszerek kibocsátásai, melyek pont-, diffúz- és vonalforrásként terhelik a környezeti levegőt. A földrajzi adottságok és a meteorológiai tényezők is hatással vannak a levegő minőségére. Komárom város környezeti levegője javult az utóbbi években, a levegő megfelelő minősítésű. A légszennyezettséget a kén-dioxid, a nitrogénoxidok és az ülepedő por koncentrációjának mérésével állapítják meg. A mérési adatok nem adnak átfogó képet a város légszennyezettségéről, mivel a mérések csak két mérőpontra (Gesztenyés Óvoda, Hősök tere) terjednek ki. A levegő minőségének jellemzésére és a közvélemény tájékoztatására ún. légszennyezettségi indexet alkalmazunk, amely egy 1-től 5-ig terjedő osztályozó skálát jelent az alábbiak szerint: kiváló, jó, megfelelő, szenynyezett, erősen szennyezett. A levegőminőség a nitrogén-dioxid koncentráció éves átlaga alapján jónak mondható, a kén-dioxid koncentrációt tekintetében kiváló, ülepedő por koncentráció jó, illetve megfelelő minősítést kapott. Az országos légszennyezettséggel összefüggésben a város aktuális helyzetét elsősorban a közúti forgalom következtében fellépő, nitrogéndioxid koncentráció, a száraz időszakokban kisebb mértékben jelentkező porterhelés jellemzi. Az üzemanyagok korszerűsödése és a földgázzal való tüzelés elterjedése következtében a kén-dioxid koncentrációja alacsonynak tekinthető. A légszennyező telephelyeknek LM bejelentéseket kell tenniük a Környezetvédelmi Felügyelőség felé. A bejelentések alapján elmondható, hogy a város légszennyező telephelyei közül egy telephelyen volt határérték feletti légszennyezés 2005 és 2006 évben. A környezeti levegő minőségének távlati alakulása a településrendezés eszközeivel is befolyásolható. A közlekedésből eredő diffúz szennyezés épített környezetre, illetve a védendő területhasználatokra gyakorolt hatása befolyásolható a nagy forgalmú közutak és a védendő területek térbeli elválasztásával, vagyis a sűrűn beépített területeket elkerülő útszakaszok kiépítésével, az átmenő forgalom elterelésével. A terv több tervtávlatra ad javaslatot a ma nagy forgalmú főútvonalak melletti lakóterületek környezeti terhelésének csökkentésére; a végleges megoldás az elkerülő út teljes kiépítése lesz, addig is az un. déli gyűjtőút megépítése javíthat a mai helyzeten. A településszerkezeti terv felülvizsgálatakor szempont volt, hogy a környezeti konfliktus potenciális veszélyével járó területhasználati szomszédságok megszüntetését eredményező településszerkezet alakulhasson ki. Mindezek figyelembe vételével a rekreációs területek közelében lévő állattartó majorok területét a szerkezeti terv olyan kereskedelmi gazdasági területként határozza meg, ahol újabb állattartó épület nem építhető, illetve a terület a környezetét nem zavaró gazdasági tevékenységre hasznosítható a továbbiakban. A rekreációs terület használatát zavaró szaghatás a területhasználat átalakulásával megszüntethető. A közeljövőben még inkább preferált lesz az alternatív energiák hasznosítása, amire számtalan hazai példa és gyakorlati tapasztalat is rendelkezésre áll már. Az alternatív energiák közül többféle nyerhető, illetve állítható elő környezetkímélő módon, a környezet jelentősebb terhelése nélkül. Alternatív, kiegészítő energiaforrásként hasznosítható a napenergia, a geotermikus energia hőszivattyús, illetve termálvizes hasznosítása. Az energia füves, illetve energia erdős fűtőanyag előállítás környezeti hatásainak megítélése napjainkban már igen vitatott, mert az energia növények termelése a termőföld kizsigereléséhez, az élőhelyek és a fajgazdagság elszegényedéséhez vezet. A Komárom környezetében jelenleg is álló szélerőművek arra utalnak, hogy a Duna menti szélfolyosó gazdaságossá teszi az erőművek telepítését. A

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 7 szabályozás az elkerülő úttól, illetve a hegyeshalmi vasúttól délre minden mezőgazdasági területen megengedi a szélerőművek telepítését. A külterületen a mezőgazdasági területeket veszélyeztető defláció, illetve az ennek következtében várható légszennyező hatás csökkentése érdekében a szél talajromboló hatását mérséklő, a terület mikroklímáját és egyben biológiai aktivitását javító, újabb élőhelyek kialakulását segítő tájfásítási javaslatot út menti és vízparti erdősávok, fasorok hálózata - tartalmaz a településszerkezeti terv és az ezt alátámasztó tájrendezési tervjavaslat. A MOL Rt. Komárom-Szőny területén lévő telephelyén a területhasználat jellege miatt a hatályos jogszabályi előírások alapján a szomszédos területek használatát korlátozó veszélyességi övezeteket jelöltek ki. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv készítésekor a veszélyességi zónák előírásait figyelembe kell venni. Felszíni- és felszín alatti vizek védelme Komáromban a családi házak, lakások, üdülők majdnem 87,9 %-a szennyvízcsatornára rákötött, 2007. évben a csatornabekötések száma: 7883 db. Koppánymonostoron a szennyvízbekötések száma - valószínűsíthetően az üdülőövezet miatt - viszonylag alacsony. A szennyvíztisztító megfelelően működik, a szennyvíziszapot lerakással ártalmatlanítják, megoldandó feladat a szennyvíziszap hasznosítása. Az új fejlesztési területeken, illetve minden új építésnél a létesítmények szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, ártalmatlanítását a környezet veszélyeztetése nélkül, az elvárható legjobb műszaki megoldás és technológia alkalmazása mellett kell megoldani. A szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező területeken a rákötések kialakítását az építés feltételévé kell tenni és a régi ingatlanoknál pedig segíteni kell a rákötések mielőbbi kialakítását. A szennyvízcsatorna hálózattal gazdaságosan el nem érhető településrészeken a hatóságok által engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezés használatával kell a szennyvizet a befogadóba juttatás előtt a megfelelő minőségűre tisztítani, vagy ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő tározókat kell közműpótlóként alkalmazni. A szennyezett víz talajba, vagy felszíni vízbe kerülését minden lehetséges műszaki eszközzel meg kell akadályozni. A használt és szennyvizek a befogadóba a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről szóló 28/2004. (XIII.25.)KvVM rendelet teljesülése esetén vezethetők. Komárom északi részén folyik a Duna, a térség befogadója. A közigazgatási terület többi felszíni vízfolyása kisvízhozamú patak: a Szőny-Fűzitői-árok és a Szila-völgyi patak. A város területén rendszeres vízminőség mérések a Duna főágán folynak a komáromi közúti hídnál lévő keresztszelvényben. A vizsgálatok a folyó vízminőségi állapotának stagnálására utalnak. A város vízfolyásait a fenntartási munkálatok gyakori elmaradása miatt természet közeli állapotú mederszakaszok jellemzik, amelyek rendezését az értékes vizes élőhelyeket megkímélő táj-rehabilitációs mérnökbiológiai módszerekkel szabad megvalósítani. A város 2008-ban elfogadott integrált városfejlesztési stratégiájának (IVS) a környezet állapotára vonatkozó megállapítása alapján a felszíni és felszín alatti víz minősége a Szőny-Fűzfői-árok, a Szila-völgyi patak, valamint a Duna mérései alapján stagnáló, az utóbbi években nem romlott. A belterületi tavak, mint a Rüdiger tó és az Ifjúsági tó ökológiai rendszerét a labilitás jellemzi, kisebb behatásra is gyorsan tud romlani vízminőségük. A Rüdiger tó, az Ifjúsági tó, a patakok, valamint a Duna mellékágai feliszapolódtak, kotrásuk szükséges. A koppánymonostori holtágban a szigetnél a feliszapolódás és az alacsony vízállások miatt ritkuló friss víz utánpótlás miatt a vízminőség a fürdőzésre gyakran nem alkalmas. A fürdőzésre alkalmas vízminőség elérése érdekében rendszeres fenntartó kotrások, a vízszint szabályozására alkalmas zsilipek kiépítése volna kívánatos, ami a magas költségek miatt mindmáig nem volt biztosítható. Az ingatlanok üdülőként való használatának lehetőségét csökkenti, hogy a korábbiakkal ellentétben csak a nagy Duna ág vize alkalmas minőségű a fürdőzésre. Komárom területén 6 db felszín alatti vízminőséget ellenőrző kút található, melyek a Duna Monitoring rendszerhez tartoznak. A talajvíz ivóvízként való felhasználása annak nagy só és nitrát-tartalma miatt nem lehetséges. A talajszennyezések legfőbb okozói az ipari tevékenységek, illetve az illegális hulladéklerakások. Utóbbiak között az építésből, bontásból származó anyagok a döntőek, amelyeknek jelenleg nincs engedélyezett lerakója a városban. A települési folyékony hulladék ártalmatlanítási helye megoldott a szennyvíztisztító területén. A szennyvízhálózatra kötött családi házak és üdülők aránya több mint 80%, amelyekre a csatlakozást meggyorsította a talajterhelési díj bevezetése. A szennyvíztisztító szennyvíziszapját lerakással ártalmatlanítják, hasznosítása azonban még nem megoldott. A szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása a termőföld védelméről szóló törvény 49. (1) bek. e) pontja alapján csak a talajvédelmi hatóság engedélyével, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet előírásainak betartásával történhet. Talajvédelem Komárom területén talajszennyezések az ipari tevékenységhez, a nem megfelelő hulladékkezeléshez, illegális hulladéklerakásokhoz kapcsolódnak. A település területén több kármentesítésre váró akkumulálódott talajszennye-

Komárom város településrendezési tervének komplex felülvizsgálata zés lelhető föl, amelyet vizsgálni és szükség esetén intézkedési terv alapján ártalmatlanítani szükséges. a Zrínyi utca végénél lévő szennyvíziszap ürítőhely és a mellette lévő dögtér területén a mentesítés megtörtént, 080/36, 080/37 hrsz MÁV Zrt. Vasúti sínpálya volt Gyermekváros területe és a 815/2 hrsz MOL-telep Szőny A termőföld más célú hasznosításával megvalósuló új létesítmények környezetvédelmi engedélyezésének keretében az engedélyezésben résztvevő hatóságok vizsgálják az igénybe vételre kerülő területek minőségi jellemzőit, aranykorona értékét, a tervezett fejlesztések környezetre, azon belül a talajra, a felszíni- és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatásait, a csapadékvíz elvezetés, a földmunkákkal együtt járó humuszgazdálkodás, szükséges feltételeit. Az újonnan beépülő területrészeket fedő humuszos termőtalajt a talajvédelmi hatóság engedélyével és előírásai szerint le kell termelni. A termőföldön történő beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez, az építésengedélyezéshez a 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet előírásainak megfelelő talajtani szakvéleményt kell készíteni. A talajtani szakvéleményt csak erre jogosult szakértő készítheti el. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett új közlekedési létesítményeknél, első sorban az 1.sz. főút tervezett elkerülő szakasza és az új Dunahíd környezetében, valamint a déli elkerülő gyűjtőút mentén fontos tudni, hogy a közúti közlekedésből eredő zajterhelés hatásterülete meddig terjed, a zajvédelmi határértékek milyen távolságban teljesülnek. A Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal és az 1.sz. főút mentén, valamint az 1.sz. főút tervezett elkerülő szakasza és az új Dunahíd környezetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.. (3) bekezdése alapján a közlekedési létesítmények, mint környezeti zajforrások vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlanok és azok határától számított 100 méteres távolságon belüli területek. A vélelmezett hatásterületen belüli meglévő védendő területeket és védendő épületeket védeni kell a veszélyes mértékű környezeti zajtól, vagyis az olyan környezeti zajtól, amely meghaladja a védett területekre, védett épületekre vonatkozóan jogszabályban megállapított zajszennyezettség (zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét. A hatásterületen belüli meglévő vagy tervezett védendő területen belül védendő létesítmény, illetve védendő épület csak akkor létesíthető, ha környezetvédelmi hatóságnak, mint szakhatóságnak is benyújtott engedélyezési terv dokumentációjában a kérelmező mérésekre, vagy számításokra alapozott zajvédelmi szakértői véleménnyel igazoltan bemutatja, hogy a hatásterület a védett területet, védett létesítményt nem érinti. A MÁV vasútvonal mentén a zajállapotot bemutató zajtérképet és szükség esetén a zajvédelemre vonatkozó intézkedési tervet 2012. dec. 31-ig kell elkészíteni. Az 1.sz.főút tervezett elkerülő szakaszának és tervezett déli gyűjtőút zajterhelésének hatásterületét a prognosztizálható 2025. évi forgalmi adatok felhasználásával végzett számítások alapján (ld. Alábbi táblázatok) megbecsültük. Az 1.sz.főút tervezett elkerülő szakasza és tervezett déli gyűjtőút zajterhelésének hatásterülete 1.sz.főút tervezett elkerülő szakasza koppánymonostori szakasz kertvárosi lakóterület 70 km/h tervezési sebesség 1.sz. táblázat Időszak Számított zajterhelés Határérték értékei(l Aeq 7,5 m) Zajterhelési határértékek túllépés nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 2025 71,3 68,2 65 55 6,3 13,2 Hatásterület éjjel 85 m 1.sz.főút tervezett elkerülő szakasz koppánymonostori szakasz kertvárosi lakóterület 50 km/h tervezési sebesség 2.sz. táblázat Időszak Számított zajterhelés Határérték értékei(l Aeq 7,5 m) Zajterhelési határértékek túllépés nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 2025 70,9 67,2 65 55 5,9 12,2 Hatásterület éjjel 71 m 1.sz.főút tervezett elkerülő autóút 1.sz. főút és Igmándi út közötti szakasza kertvárosi lakóterület 70 km/h tervezési sebesség 3.sz. táblázat

1.2.2 Környezeti vizsgálat 36 9 Időszak Számított zajterhelés Határérték értékei(l Aeq 7,5 m) Zajterhelési határértékek túllépés nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 2025 70,9 69,6 65 55 5,9 14,6 Hatásterület éjjel 100 m 1.sz.főút tervezett elkerülő autóút 1.sz. főút és Igmándi út közötti szakasza kertvárosi lakóterület 50 km/h tervezési sebesség 4.sz. táblázat Időszak Számított zajterhelés értékei(l Aeq 7,5 m) Zajterhelési határértékek Határérték túllépés nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 2025 70,3 68,7 65 55 5,3 13,7 Hatásterület éjjel 95 m Déli tervezett elkerülőút Török Ignác utcai szakasza kertvárosi lakóterület 60 km/h tervezési sebesség 5.sz. táblázat Időszak Számított zajterhelés Határérték értékei(l Aeq 7,5 m) Zajterhelési határértékek túllépés nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 2025 69,8 62,9 65 55 4,8 7,9 Hatásterület éjjel 35 m 6.sz. táblázat Időszak Déli tervezett elkerülőút Korpás kúti úti szakasza WF Szabadidő park 60 km/h tervezési sebesség Számított zajterhelés Határérték értékei(l Aeq 7,5 m) Zajterhelési határértékek túllépés nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 2025 70,8 62,9 65 55 5,8 7,9 Hatásterület éjjel 35 m A településszerkezet alakításának alapvető célkitűzése, hogy a lakosság számára az egészséges környezet kialakításának és fenntartásának feltételei biztosíthatók legyenek. Napjaink egyik legjelentősebb környezetszennyező forrása a folyamatosan növekvő közúti gépjármű forgalom. A települések fejlődését jelentő országos utak növekvő átmenő forgalma egy idő után elviselhetetlen terheket jelent az út mentén kialakult, zajterhelés ellen védendő lakóterületek, egészségügyi és oktatási létesítmények használatakor. A város fejlődését korábban generáló nemzetközi és térségi szerepű átmenő forgalom áthelyezése kiemelt infrastruktúra-fejlesztési, illetve környezetvédelmi célú feladat. Az 1. számú főút városi elkerülő szakaszának, ezzel együtt az új Duna-hídnak a kiépítése a jelenlegi nyomvonal menti beépítéseknél az átmenő forgalom megszűnésével meghatározó mértékű környezetminőség javulást eredményez. A jelenlegi útvonal menti területeken és tágabb térségükben a közlekedésből eredő légszennyezés és zajterhelés csökkenése várható. A TESCO-áruház városközpontba telepítése (és az ehhez kapcsolt csomóponti kialakítás) a későbbiekben elsősorban a közlekedési dugók és a forgalomvonzó hatás miatt jelenthet fokozottabb levegőterhelést. Az 1. számú főút elkerülő szakaszának és a közúthálózat fejlesztéseként tervezett új gyűjtő utaknak a kiépítésével a koncentrált, nagy kiterjedésű gazdasági területek, az ipari park kiszolgáló forgalma is távol tartható a városközponttól, illetve a jelenleg zavart lakóterületektől. Az 1.számú főút mentén térségi kerékpárutat terveznek. A városi kerékpáros közlekedés, a turisztikai célú kerékpározás, helyi kerékpárút számára a Korpás ér parti sávja szinte teljes hosszában kedvező megoldás lehet. Az új építések esetén az út menti védelmet igénylő létesítmények, épületek, épületen belüli védendő belső helyiségek zajvédelmét szükség esetén paszszív zajvédelemmel pl. zajgátló nyílászárók, épületszerkezetek alkalmazása, védendő helyiségek épületárnyékba helyezése kell biztosítani. A lakóterületi környezetben, az egészségügyi és oktatási intézmények közelében üzemi zajforrás csak úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, ha az üzemi tevékenységből eredő zaj- és rezgésterhelés a védendő területhasználatú területeket, a védendő funkciójú épületek használatát nem zavarja. A lakóterületen vagy avval szomszédos gazdasági területeken folytatott gazdasági tevékenységből eredő zaj és rezgésterhelés nem okozhat a lakóterületen határérték feletti, zavaró mértékű környezeti hatást. A településszerkezeti és területi adottságok megfelelőek ahhoz, hogy ilyen jellegű környezeti konfliktusok ne alakuljanak ki, illetve megoldhatók legyenek. A Környezetvédelmi Felügyelőség a város alábbi jelentős üzemi zajforrásait ellenőrizte, mérte 2003-évtől: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., KOMTÁVHŐ távfűtőműve, Print-Kom 2000 nyomda Kft., Pannonmill Malomipari Kft., Nokia Kft., Perlos Kft., HUNGARO-LEN Kft., MOL telephely. A vizsgált létesítmények zajkibocsátása a vonatkozó előírásoknak megfelelt, zajbírság kiszabására nem került sor. A településen szétszórtan működő kisebb telephelyek ellenőr-