Révai Miklós Gimnázium és Kollégium 9021 Győr, Jókai út 21. Tel: 06-96/526-040 Fax: 06-96/526-044 E-mail: revai@revai.hu A Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata OM azonosító: 030695 Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2015. január 23-án Iktatószám: K-39/2014-15.
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezető irodájában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. január 23-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó, a működtető többletkötelezettségekre vonatkozó egyetértési nyilatkozata időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2
2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai 2.1. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Révai Miklós Gimnázium és Kollégium 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 9021 Győr, Jókai út 21. 2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Kollégiuma 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 9024 Győr, Szent Imre út 26-28. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 030695 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 9021 Győr, Jókai út 21. 6.1.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. évfolyamok: négy, öt, hat 6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos - középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) 6.1.1.4. nyelvi előkészítő 6.1.1.5. Arany János Tehetséggondozó Program 3
6.1.2. iskola maximális létszáma: 850 fő 6.1.3. intézményegységenkénti maximális létszám: gimnázium: 850 fő kollégium: 150 fő 6.1.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 9024 Győr, Szent Imre út 26-28. 6.2.1. kollégiumi ellátás 6.2.1.1. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos - középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) 6.2.1.2. kollégiumi maximális létszám: 150 fő 6.2.2. iskola maximális létszáma: 850 fő 6.2.3. intézményegységenkénti maximális létszám: gimnázium: 850 fő kollégium: 150 fő 6.2.4. szállás-értékesítés szabad kapacitás terhére 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 9021 Győr, Jókai út 21. 7.1.1. Helyrajzi száma: 7038 7.1.2. Hasznos alapterülete: 4705,04 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.1.6. Működtető székhelye: 9021 Győr, Városház tér 1. 7.2. 9024 Győr, Szent Imre út 26-28. 7.2.1. Helyrajzi száma: 2583/1 7.2.2. Hasznos alapterülete: 1720,65 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.2.5. Működtető neve: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.2.6. Működtető székhelye: 9021 Győr, Városház tér 1. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 4
3. Az iskola működési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás), az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 3.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: a szülői szervezet (közösség), a nevelőtestület, a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a nemzeti összetartozás napja (június 4.) vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, az évi rendes diákközgyűlés idejét, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 3.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig van nyitva. 5
Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 3.3. A pedagógusok benntartózkodásának rendje A jogszabályi előírások alapján [Nkt. 62. (5)-(6)] a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el számára. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátható/ellátandó feladatok a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. (1) alapján: 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen a tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, 6. a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 6
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, 22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, 23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel. Egyéb foglalkozásnak minősül a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. (2) alapján lehet: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás. A pedagógus a kötött munkaidőben (heti 32 óra) köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. (3) alapján a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor 7
elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában pénteki napokon tartjuk, ezért ezeken a napokon hosszabb munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok a kötött munkaidejükről (heti 32 óra) munkaidő-nyilvántartást vezetnek, amit heti lebontásban havonta leadnak az oktatási intézményvezető-helyettesnek. Az intézményvezető havonta igazolja a fenntartó felé a pedagógusok kötött munkaidejének elvégzését. Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatok kereteit az intézmény az alábbiak szerint határozza meg: 1. a tanítási órákra való felkészülés, 2. a tanulók dolgozatainak javítása, 3. dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 4. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 5. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés. Ennek figyelembevételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében meghatározott, a kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 3.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az az oktatási intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor 8
tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnál. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől, távollétében az oktatási intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezetőhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 3.5. Az intézmény nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottainak munkarendje Az intézményben a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 9
3.6. A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Nevelési intézményvezető-helyettes Oktatási intézményvezető-helyettes Szervezeti intézményvezető-helyettes Gazdasági intézményvezető-helyettes Az intézményben való tartózkodásának rendje Munkanapokon 7:30-16:00 között. Munkanapokon 7:45-16:00 között. Munkanapokon 7:45-16:00 között. Munkanapokon 7:45-16:00 között. Munkanapokon 8:00-16:15 között 10
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 4.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség és a tanuló közösség (intézményben működő szülői munkaközösség, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 4.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosultak: az intézmény vezetője, az intézményvezető-helyettesei, az intézményi önértékelési rendszer működtetésével megbízott személyek a vonatkozó dokumentumban meghatározottak szerint, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő külső szakértők. 11
A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munkára vonatkozó ellenőrzésre az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, kollégiumi foglalkozáslátogatás, felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, versenyeredmények, kompetenciamérések eredményei, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. 12
5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: külön engedély és felügyelet nélkül, illetve külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, intézményi tanács stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a tanulót kísérő személy, minden más személy. A külön engedélyt az iskola intézményvezetőjétől, távollétében helyettesétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben portaszolgálat működik. 13
6. A kollégiummal való kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdése d) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézményével (kollégiumával) való kapcsolattartás rendjét. A kapcsolattartás formái Az intézményvezető, a kollégiumvezető és a kollégiumi nevelőtanárok közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, elektronikus (e-mail), telefonos kommunikáció, közreműködés az Arany János Kollégiumi Programról szóló tájékoztatók elkészítésében, a kollégiumi munkaterv intézményvezető részére történő megküldése, a kollégiumi nevelőtanárok meghívása a nevelőtestület üléseire, a kollégiumvezető, a kollégiumi nevelőtanárok részvétele nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, a csoportvezető kollégiumi nevelőtanárok részvétele szülői értekezleteken, fogadóórákon, a kollégiumi tanulók tanulmányi előmenetelének követése 1,5 havi időciklusokra bontva, a kollégiumi jogviszonnyal kapcsolatos határozatok elkészítése, intézményvezetői aláírása, a kollégiumvezető, kollégiumi nevelőtanárok nevére szóló levelek bontás nélküli átadása. 14
7. Az intézmény szervezeti felépítése 7.1 Az intézmény vezetője 7.1.1. A köznevelési intézmény vezetője a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóés gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézményvezető kiadmányozza a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségeihez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 7.1.2. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az oktatási intézményvezető-helyettes számára a tanulók átvétel alapján történő felvételi ügyében való döntést, 15
az oktatási intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a nevelési intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, a szervezeti intézményvezető-helyettes számára a középfokú felvételi eljáráshoz kapcsolódó tájékoztatók, adatszolgáltatások elkészítésének, az ezzel kapcsolatos döntések jogát, a gazdasági intézményvezető-helyettes számára a közösségi szolgálat nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos döntések jogát. 7.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettesek. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető javaslata alapján a fenntartó bízza meg. Intézményvezetőhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézményvezetővel egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távol lévő intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. 7.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a kollégiumvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, az AJTP programfelelős. 16
Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével, az intézményi tanáccsal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. 17
8. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes/ek akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes/ek akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető-helyettesi feladatokat a 8.1. pontban megjelölt intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, és amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 8.1. A vezető, illetve a vezetőhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Horváth Péter intézményvezető Kovácsné Szabó Éva intézményvezető- A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Csatóné Zsámbéky Ildikó intézményvezetőhelyettes Császárné Molnár Erika intézményvezető- 18
helyettes Csatóné Zsámbéky Ildikó intézményvezetőhelyettes Telekes Annamária intézményvezetőhelyettes helyettes Kovácsné Szabó Éva intézményvezetőhelyettes Császárné Molnár Erika intézményvezetőhelyettes 19
9. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) illetve az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 9.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint a szülői szervezet vezetőjét. 9.1.1. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata: közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, segítse a szülői szervezet működését (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). 9.1.2. A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata: a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. 9.1.3. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás a szülői szervezet vezetőjével, közreműködés az előterjesztések, illetve jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető részéről, 20