A Türr István Gazdasági Szakközépiskola. Pedagógiai Programja

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 1. Az iskola küldetése 5 2. Az alapító okirat fontos információi 5 3. Az iskola rövid története 6 II. A nevelési program 8 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, célja 8 1.1. Az iskola nevelési elvei, értékrendje 8 1. 2. Nevelési alapelvek 8 1. 3. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai 9 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 10 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése, a fejlesztés eszközei, eljárásai 10 2.2. Nevelési célok megvalósítását elősegítő eszközök, eljárások 12 2.3. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos 12 feladatok 2.4. Beilleszkedés, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai 13 tevékenység 2.5. A tehetséggondozást, a képesség kibontakoztatását segítő 14 tevékenység 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 15 2.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 17 2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 18 2.9. Az iskola egészségnevelési programja 18 3. Az iskola képzési rendje, a képzés szakaszai, képzési idő, a 22 képzés jellemzői 3.1. A Türrös tanulóról 22 3.2. Képzési, szakképzési irányok, be és továbblépési lehetőségek, 22 megszerezhető végzettségek 3.3. Osztályba sorolás 23 3.4. Csoportbontási szempontok 23 3.5. Nem tanórai foglalkozások szervezése 23 3.6. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások 23 3.7. Az alapképzést kiegészítő, választható, nem tanórai 23 foglalkozások 3.8. Tanulmányi és sportversenyek 24 4. Tanulói jogviszony 24 4.1. Belépés az iskola 9. évfolyamára 24 4.2. Belépés az iskola szakképző évfolyamaira 24 4.3. Átvétel más iskolából 25 4.4. Továbbhaladás az iskolában 25 4.5 Átlépés más osztályba, szakra 26 4.6. Kilépés az iskolából 26 5. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 26 5.1. A tanulói teljesítmények értékelése 26 5.2. Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák 27 5.2.1. Megfigyelés 27 2

5.2.2. Házi feladat 27 5.2.3. Csoportmunka megfigyelése 28 5.2.4. Dolgozat 28 5.2.5. Gyakorlati munka 28 5.2.6. Szóbeli felelet 28 5.2.7. Referátum, beszámoló 29 5.3. Értékeléseink funkciója a tanítási folyamatban 29 5.3.1. Szintfelmérő (diagnosztikai) értékelés 29 5.3.2. Fejlesztő (formatív) értékelés 29 5.3.3. Lezáró (szummatív) értékelés 29 5.4. Az érdemjegyek és az osztályzat, osztályozás 29 5.5. Érdemjegyek javítási lehetősége, pótlása 30 5.6. A félévi és a tanév végi osztályzatok kialakítása 30 6. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása 31 6.1. A magatartás minősítéseinek feltételei 31 6.2. A szorgalom minősítéseinek feltételei 32 7. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének eszközei 34 7.1. A tanulók jutalmazása 34 7.2. Fegyelmi intézkedések és büntetések 35 8. Az iskolai vizsgák szabályzata 36 8.1. Javítóvizsga 36 8.2. Osztályozóvizsga 37 8.3. Különbözeti vizsga 37 8.4. Felvételi vizsga 38 8.5. A felsőfokú szakmai képzések félévi vizsgái 38 9. A pedagógusok munkája értékelésének alapelvei 39 10. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere 39 11. Az iskola, mint intézmény belső értékelésének módja 40 12. Az iskola minőségirányítási programja 40 III. Az iskola élet és munkarendje, hagyományok 41 1. Általános munkarend 41 1.1. Napirend 41 1.2. Heti rend 41 1.3. A tanév rendje 42 1.4. Iskolai szolgáltatások 42 1.5. Szociális ellátás 42 2. Hagyományok 43 2.1. Szervezeti hagyományok 43 2.2. Tantárgyi hagyományok 43 2.3. Iskolai szintű rendezvények 44 2.4. A város és a környék általános iskoláival való kapcsolattartás 44 hagyományai 2.5. Egyéb hagyományok 45 IV. Helyi tanterv 45 1. Az iskola óraterve 45 1.1. A kerettanterv szerinti óraterv 45 1.2. Az idegen nyelvi informatikai előkészítő osztály óraterve 45 3

2. Tantárgyi tantervek 46 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és 46 taneszközök kiválasztásának elvei V. Az iskola partnerkapcsolatai 47 1. Tanulói részvétel 47 1.1. A diákönkormányzat 47 1.2. Az osztályközösség 47 1.3. A diákközgyűlés 48 2. Szülői részvétel 48 2.1. A szülői munkaközösség 48 2.2. A szülők tájékoztatásának formái 49 3. Együttműködés a kollégiumi pedagógusokkal 49 4. Alapítványaink 50 4.1. A Végzett Türrös Tanulók Alapítványa 50 4.2. Türr István Szakközépiskoláért Alapítvány 50 5. A szakképzéshez hozzájárulók köre 50 VI. Megvalósítási feltételek 51 1. Személyi feltételek 51 1.1. A tantestület szakmai összetétele 51 1.2. Pedagógus továbbképzési terv 51 2. A tanítás infrastruktúrája 52 2.1. Tantermek 52 2.2. Szaktantermek 52 2.3. A testnevelés feltételei 52 2.4. Könyvtár 52 3. Az iskolai felszerelések jegyzéke 53 VII. A pedagógiai program legitimációja 62 Melléklet 63 A Türr István Gazdasági Szakközépiskola informatikai stratégiája 4

I. Bevezetés Mottó A kisded makkból idővel termő tölgyfa lesz, ha jól gondozzák. Széchenyi István A pedagógiai programunk egy alapdokumentum, amely meghatározza a nevelés, a tanítástanulás folyamatának helyi pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és gyakorlatát. Az iskolahasználók véleményének figyelembe vételével a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott a fenntartó, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, amely átfogja az iskola működésének minden területét. 1. Az iskola küldetése Iskolánk legfontosabb célkitűzése az, hogy oktató és nevelő munkánk eredményeképpen tanulóink úgy lépjenek ki az iskola kapuján, hogy fel legyenek vértezve mindazzal a tudással, amely segíti őket az életben való eligazodásban. Arra törekszünk, hogy az alapvető emberi értékeket ismerő, tisztelő, széles látókörű felnőttekké váljanak. Szilárd és stabil alapot kapjanak a továbbhaladáshoz és a helytálláshoz, találják meg a számukra legmegfelelőbb szakmát és választott hivatásuk mestereivé váljanak. Mindezt úgy szeretnénk elérni, hogy az iskolánkban eltöltött évek sikeresek, boldogok, vidámak legyenek. A tanulás ne rossz emlék maradjon, hanem az új ismeretek megszerzése iránti vágy egy életen át kitartson. Iskolánk hitvallása: jó szakember csak az lehet, aki az összefüggéseket is látja, kinek számára a mesterség, a szakma csak a kultúra szintézisének a tudás mikroszkópja alatt felnagyított részlete. Nem lehet jó orvos az, akinek nincs igazi filozófiai műveltsége, s nem lehet filozófus az, aki nem tud az emberiség legújabb élettani tapasztalatairól, nem lehet jó alkotó mérnök, aki nem ismeri a természettudomány legújabb felfedezéseit, nem lehet alkotó ember, aki nem hordozza lelkében az emberi műveltség szintézisének alapanyagát. A XXI. század legfontosabb kihívása a gazdasági versenyképesség növelése. Ehhez jól képzett szakemberekre, kiművelt emberfőkre van szükség. Ebben az oktatás szerepe meghatározó, különösen nagy szerepe van az oktatási minőség javításának és a hatékonyság növelésének. A tudásalapú társadalom megteremtéséhez új képességekre, kiterjedtebb és az egész életen át tartó képzésre van szükség. Az oktatás tartalmi feltételeinek biztosításában, a képzési módszerekben, a működésben egyaránt folyamatos változásra, újításra van szükség. 2. Az alapító okirat fontos információi Az iskola neve: Türr István Gazdasági Szakközépiskola Az iskola székhelye: 6500 Baja, Bácska tér 1. Az iskola felügyeleti szerve: Baja Város Önkormányzata. Az iskola jogi személy. Az iskola alapító okiratának száma: 157/2009. Az iskola alapító okiratának keltezése: 2009. április 30. Az iskola típusa: szakközépiskola. Az iskola évfolyamainak száma: 4+1; 4+2; 5+1; 5+2. 5

Az iskola alaptevékenységei: Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés-oktatás. A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók integrált nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése-oktatása, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztése. Szakközépiskolai felnőtt oktatás. Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás. Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása. Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőtt oktatás. Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás. Napközi otthonos és tanulószobai ellátás. Diáksport. Iskolai, intézményi közétkeztetés. Az oktatott szakmák: pénzügyi-számviteli ügyintéző pénzügyi szakügyintéző banki szakügyintéző marketing- és reklámügyintéző ügyintéző titkár webmester A nevelési-oktatási tevékenység sajátosságai: Integrációs Pedagógiai Rendszer működtetése Kompetencia alapú oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása, a szakképzés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az iskola gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó. 3. Az iskola rövid története Iskolánk 1923-ban a Baja városi és városkörnyéki gazdasági szereplők kezdeményezésére jött létre. Létrehozását a város hathatós támogatásával a kereskedők és iparosok egyesülete, a Baross-Szövetség akarta és járta ki az állami fórumokon. 1923 szeptemberében indult az első tanév. A kezdetektől fogva az iskola egyik kiemelkedő célja az általános műveltség átadása mellett a gazdasági, kereskedelmi szakképzés biztosítása volt. Ez az intézmény képezte Baja és vonzáskörzete számára a pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereket. Az iskola 87 évre visszatekintő története során mindig nagy hangsúlyt helyezett a színvonalas, minőségi szakmai képzésre. Az itt végzett diákok a gazdaság legkülönbözőbb területein helyezkedtek el, és állták meg tisztességgel helyüket, öregbítve ezzel az iskola hírnevét. A mai napig környékünk munkaadói nagyon szívesen alkalmaznak a Türrben végzett diákokat. Iskolánkban a szakképzés több évtizedes múltra tekint vissza. Ebből adódóan jelentős tapasztalatokat gyűjtöttünk össze, rendelkezünk az eredményes oktatás személyi és tárgyi feltételeivel. 6

A szakmai képzés az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott, módosult az aktuális oktatáspolitikai elképzeléseknek megfelelően. Iskolánkban már a kezdetektől fogva a közismereti tárgyak mellett oktattak szakmai tárgyakat, elsősorban kereskedelmi, pénzügyi és számviteli téren. A II. világháború után mezőgazdasági, ipari és pénzügyi képzésű osztályok indultak. A szakképzés a későbbiekben kiegészült a postaforgalmi képzéssel és 1985-től elindult a kereskedelmi szakképzés is. A nyolcvanas években iskolánkban az osztályok szakmai megoszlása a következő volt: számviteli szak, pénzügyi szak, külkereskedelmi ügyintéző szak, igazgatási ügyviteli szak és postaforgalmi szak. 1993-tól beindult az 5 évfolyamos képzés számviteli és üzleti ügyintéző szakon. A fenti folyamat egyenes folytatása volt az 1997/98-as tanév. Ettől kezdve kétféle képzési formából választhattak a tanulók: az ötéves vagy a négyéves rendszerben tanulhattak a Türrrben. Az érettségi vizsga után diákjaink intézményünkben a szakképző évfolyamon folytathatták tovább tanulmányaikat. Négyféle szakmacsoport szakmai kínálatából, a közgazdasági, a kereskedelmi, az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportból választhattak. Iskolánk névadója, Türr István 1825-ben született Baján. 1842-ben katonának állt a pécsi gyalogezredbe. Harcolt az olasz fronton, majd Badenben ezredessé nevezték ki. A magyar szabadságharcos Garibaldi seregében vonult be Nápolyba, s őt nevezték ki a város parancsnokává. Hazatérve két évig tanulmányozta a Ferenc-csatornát és környékét, az építkezéshez angol tőkésektől pénzt is szerzett. Majd bekapcsolódott a Panama-csatorna építésébe, a társulat alelnöke volt. Fontos szerepet játszott a Korinthoszi-csatorna létesítésében is. Szülővárosában utca, emlékmű, intézmény viseli a szabadsághős, politikus, csatornaépítő, közgazdász, népművelő nevét. Külföldön szerzett tapasztalatait arra akarta felhasználni, hogy elősegítse nemzete gazdasági és kulturális felemelkedését. Az oktatás fontosságát hangsúlyozva vallotta, hogy a legkisebb, nyomorúságos kunyhóba is el kell juttatni a tudást, a műveltséget. 7

II. A nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, célja 1.1. Az iskola nevelési elvei, értékrendje A Türr István Gazdasági Szakközépiskola hagyományos oktatási intézmény, mely a fenntartó által biztosított lehetőségekkel alkalmazkodik a környezet munkaerő-igényeihez, felkészíti tanulóit a különböző munkakörök betöltésére, felsőfokú továbbtanulásra, és társadalmilag elfogadott normákat közvetít. Az iskola névadója hitvallásának szellemében képviseli iskolánk a felelősséget a kisebb és nagyobb közösségért. Fontos értékek az új iránti fogékonyság, az önállóság, a kreativitás, a sokoldalúság. Iskolánk az alábbi értékek közvetítését tartja fontosnak: korszerű általános és szakmai műveltség; önállóság, kreativitás; szellemi igényesség, nyitottság; reális önismeret; stabil erkölcsi értékrend, ítélőképesség; egészség; felelősség a kisebb és nagyobb közösségért; tolerancia; helyi és nemzeti és európai hagyományok; tanulóközpontúság. 1. 2. Nevelési alapelvek Nevelési programunk vezérelve: megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre valótekintet nélkül képesek művelt, kulturált emberként helytállni, későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni felnőtt életükben. Az általános műveltség, az intelligencia, a kreativitás, az ízlés mind-mind szoros kölcsönhatásban van, együtt határozzák meg az ember személyiségét. Ezért nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztést kiemelt feladatként kezeljük. Iskolánk belső világa erkölcsi értékrendünknek megfelelően tanuló és emberközpontú. Egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épül. Az az iskola lehet csak eredményes, ahol a diák jól érzi magát. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a harmonikus diák-tanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola folyamatosan megvalósítja. Minden pedagógiai cél a szülő, a környezet, a pedagógus kölcsönhatásában, együttmunkálkodásával valósulhat meg. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Nagy hangsúlyt helyez a szülőkkel való együttműködésre, az intézmény a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is 8

helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Fegyelembe veszi a szülők és a diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. Az iskola hatékony működéséhez az alábbi alapelvek érvényesítését tartjuk szükségesnek: A tantárgyak széles skáláját oktatjuk humán, reál és szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek közvetítése céljából. A tanulókat érdeklődésüknek megfelelően önálló ismeretszerzésre ösztönözzük. A diákok írásbeli és szóbeli munkáinak értékelésével önismeretre, igényességre, rendszerességre nevelünk. Lehetővé tesszük, hogy a tanulók egyéni képességeiknek, előképzettségüknek, felkészültségüknek megfelelően haladhassanak tovább. Tanulmányi és sportversenyek szervezésével fejlesztjük céltudatosságukat, becsvágyukat. Elősegítjük az iskolai diákprogramok szerveződését, diákfórumok működését a közösségi szerepek fejlesztése céljából. Törekszünk kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy az egészséges életmód értéket képviseljen. 1. 3. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink hatékonyan illeszkedjenek be társadalmunkba. Ezért célunk, hogy olyan korszerű általános és szakmai műveltséget nyújtsunk (elméleti és gyakorlati ismeretekkel), amelynek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó piacgazdaság igényeihez alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni; a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő többszintű oktatási formákat biztosítunk, a tehetséges tanulókat segítjük tehetségük kibontakoztatásában; felkészítsük tanulóinkat az érettségi vizsgára; biztosítsuk a továbbtanulás esélyét a kiemelkedő képességűek számára; kialakítsuk a folyamatos szakmai önképzés igényét, felkészítsük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra; önálló, logikus gondolkodásra, kötelességtudatra, céltudatosságra, a képességeiknek megfelelő teljesítmények elérésére neveljük őket; a kommunikációval, az információ megtalálásával, szelektálásával és felhasználásával kapcsolatos képességeiket fejlesszük. A fenti célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok: Diákjainkat segítenünk kell abban, hogy harmonikus személyiségekké váljanak, arra neveljük őket, hogy törekedjenek egészséges életmód kialakítására; önmaguk megismerésére, személyiségük tudatos alakításának igényére; sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására; együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítására; kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség tiszteletének kialakítására; az önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztésére. 9

Tanulóinknak fel kell készülniük a munkahelyen kívüli társadalmi szerepekre, ezért arra neveljük őket, hogy értsék meg, hogy az érettségi egy szakképesítés, egy diploma, egy nyelvvizsga megszerzése nem végcél, hanem eszköz életük irányításához; tiszteljék és ismerjék fel a harmonikus családi élet értékeit; tiszteljék és ápolják hazájuk, szülőhelyük, lakóhelyük, iskolájuk hagyományait; megtartsák a társadalmilag elfogadott viselkedési normákat; törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására; tegyenek szert személyes felelősségtudatra és lelkiismeretességre, a magukról és másokról való gondoskodás igényére és képességére; becsüljék meg elődeink és kortársaink munkáját. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése, a fejlesztés eszközei, eljárásai A kulcskompetenciák azokat a tudásokat és képességeket összesítik, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott, olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 10

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy ismeretek és módszerek sokaságát használjuk fel annak érdekében, hogy megmagyarázzuk a természeti világot, kérdéseket tegyünk föl, és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. Ennek a tudásnak és módszertannak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. Mindkét kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos egyéni felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá a kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti érdeklődés és tevékenység, lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúráról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Idetartozik a tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az, hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális készségeknek és ismereteknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában fogalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a tradicionális művészetek nyelvein, illetve média segítségével, ideértve az 11

irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 2.2. Nevelési célok megvalósítását elősegítő eszközök, eljárások Iskolánk kiemelt célja a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Fontosnak tartjuk a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciájának egyénre szabott fejlesztését, megerősítését, a szelektív hatások mérséklését. Nevelési céljaink megvalósulását szolgáló eszközök, eljárások: A kompetencia alapú oktatás elterjesztése minél szélesebb körben. Az ehhez szükséges újszerű tanulásszervező eljárások bevezetése tantárgytömbösítés, projektalapú oktatás, kompetencia alapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása. A szegregáció mentes együttnevelési környezet kialakítása oktatási integráció, befogadó pedagógia kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása az IKT eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása, és az IKT eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés. A fenti módszerek, eljárások bevezetéséről, alkalmazásáról a tantestület dönt, és az éves programban rögzítettek szerint kerül bevezetésre. 2.3. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes és egyénileg is eredményes ember formálására. A képzés feladatainak megvalósítása mellett az oktatás magas színvonalának biztosítása mellett egyenrangú követelménynek tekintjük tanulóink személyiségének fejlesztését. Feladatok: a tanulók önismeretének fejlesztése, a tanulók együttműködési készségének fejlesztése, felelősségérzet kialakítása, egészséges életmód igényeinek a kialakítása, tanulási képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése, a tanulók személyiségének fejlesztése, énképének kialakítása, egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása, kommunikációs készség fejlesztése magyar és idegen nyelven, toleranciára, az emberi méltóság tiszteletére való nevelés. A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe: 12

Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik. A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és műveltség alapfeltétel minden oktatási cél elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának. A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beilleszkedést. A személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a munka és a szabadidős tevékenység változatos formáinak. A személyiségfejlesztés színterei elsősorban a nyelvi előkészítő évfolyamokon a személyiségfejlesztési tanóra a tanulók feladatmegoldása csoportmunkában, a kooperatív munka, a diáknap, iskolai közösségért végzett bármely feladat. A közösségfejlesztés színtere elsősorban az osztályközösség és a diákönkormányzat (DÖK). Iskolánk nagyon nagy hangsúlyt helyez a jól működő osztályközösségek kialakítására, amelynek színterei: tanítási órán, osztályfőnöki óra tanórán kívüli tevékenységek diáknap, osztálykirándulás, osztálydekorációs verseny, osztálybuli, vetélkedőkön, versenyeken való részvétel, sportprogramok, kiállítás-, múzeumlátogatás, iskolarádió szerkesztőinek közössége. Diákönkormányzat: ami önállóan határozza meg saját szervezeti és működési szabályzatát és éves munkarendjét. A DÖK az iskolánkban tanuló diákok legfontosabb érdekképviseleti szervezete. Képviseli és védi a fiatalok jogait. A DÖK tagsági jogait a tanulók osztályonként választott képviselőik útján gyakorolják. A DÖK feladata a tanulás melletti diákélet szervezésében való aktív részvétel. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. 2.4. Beilleszkedés, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Azok a diákok, akik súlyos tanulmányi és magatartási gondokkal küzdenek feltűnően sokat hiányoznak ki vannak rekesztve az osztályközösségből sok iskolai kudarc elszenvedői iskolai kötelezettségeiknek nem tesznek eleget feltétlenül az osztályfőnök, a szaktanárok sajátos gondoskodására szorulnak. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy egészségügyi problémák akadályozzák a tanulást. Az ilyen jellegű problémákra vonatkozóan az osztályfőnököknek kell információt gyűjteni a szülőktől, az iskolaorvostól. Ezekre a diákokra minden pedagógusnak fokozottan kell figyelni. 13

Beilleszkedési, magatartási problémák esetén az osztályfőnök elbeszélget a tanulóval, szülővel. Kutatja a deviáns magatartás okát: családi problémák; tanulmányi sikertelenség; konfliktus valamelyik tanárral; baráti kör; egészségügyi problémák; drogfogyasztás; érdektelenség; életkori sajátosság (serdülőkori dac). Az osztályfőnök a szülővel, az osztályban tanító tanárokkal közösen keresi azt a módszert, amivel vélhetően az adott helyzet megszüntethető vagy negatív hatása csökkenthető. Súlyosabb esetben a szülőt, tanulót nevelési tanácsadóba, illetve pszichológushoz irányítja. Az osztályfőnök beszélgetése a tanulóval akkor lesz eredményes, ha az osztályfőnök megérti őt, azonosul a problémáival és segíteni akar; az osztályfőnök a tanuló számára hiteles, elfogadható; az osztályfőnök a tanulóval szemben előítéletmentes. A beilleszkedési, magatartási problémák csökkentésére, megelőzésére az osztályfőnök segítségül hívhat külső előadókat: orvos, védőnő, pszichológus, rendőr. Célszerű osztályonként és félévente két osztályfőnöki órát ilyen célra fordítani. Tanulási nehézségek, tanulmányi kudarc esetén az osztályfőnök és az érintett szaktanár feltárják a kudarc okát: rossz tanulási módszer; rossz az alkalmazott tanítási módszer; képességek hiánya; szorgalom hiánya; motiváció hiánya; önbizalom hiánya. Ezen okok ismeretében a szaktanár próbálja a tanulót motiválni, egyszerűbb feladatokkal sikerélményhez juttatni. A sikerélménnyel és beszélgetésekkel elő kell segíteni a tanulóban a pozitív én-kép kialakulását, amivel a tanuló önbizalma növelhető. 2.5. A tehetséggondozást, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskolai oktatás feladata a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése, az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése, a reális önértékelés kialakítása. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének, az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szolgálják a tanórán kívüli tevékenységek. Ezek a foglalkozások az iskola életét színesebbé, mozgalmasabbá teszik, erősítik a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására. Ilyenek lehetnek a tantárgyakhoz kapcsolódó: 14

évfolyamdolgozatok, háziversenyek, sport- és tanulmányi versenyek, pályázatokon való részvétel. Ezek lehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, az országos versenyeken való részvételre, a továbbtanulásra való előkészítésre. A kiemelkedő képességek kibontakozását szolgálja az, hogy diákjainknak lehetősége van emelt szintű oktatásban való részvételre, illetve választásuktól függően tanulhatnak 2. idegen nyelvet is. A tehetséggondozást segíti, hogy bizonyos tantárgyakat csoportbontásban tanulhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges diákjaink rendszeresen vegyenek részt városi, megyei, országos szintű tanulmányi versenyeken. Az ő felkészítésük egyéni foglalkozások keretein belül történik, ahol különösen nagy hangsúlyt kap az egyéni képességek fejlesztése. 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó pedagógiai munkával szemben alapkövetelmény, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetőséget képességeinek kibontakoztatásához, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, melyek családi, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelemben való kö7reműködés minden pedagógus alapvető feladata és kötelessége. Az iskola ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz, az ifjúságvédelmi munkát ő fogja össze, szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal. Az iskola a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával jár el. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében szorosan együttműködik: az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal, így különösen az iskolaorvossal, védőnővel, háziorvossal a családsegítő szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal nevelési tanácsadóval rendőrséggel lakóhely szerinti illetékes jegyzővel Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek: tankötelezettség teljesítésének biztosítása egészségnevelés drogmegelőzés bűnmegelőzés szabadidős programok hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése 15

Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek: hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek feltárása felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával Megelőzési feladatok Időben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség kialakulására utaló jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeiből, másrészt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg. Megelőzési tevékenységek: felzárkóztató foglalkozások szabadidős tevékenység biztosítása egészségnevelési programok drogprevenció ösztöndíjprogramba való részvétel támogatása A pedagógus feladatai a megelőzésben A pedagógusnak nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a tanuló egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, amit megkönnyít a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy megtörténjen az észlelt és a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képesség- és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek, és a megfelelő szakembernek. Tanulási és teljesítményzavarok esetén a Nevelési Tanácsadónak vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, a családi élet funkciózavarai vagy a tanuló elhanyagoltsága esetén további intézkedés céljából a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az osztályfőnöknek kiemelt szerepe van a megelőzésben. Feladata a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése. Fontos, hogy az osztályfőnöki órákon megismerje a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását, folyamatosan figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai teljesítményét és egyéb iskolai tevékenységét. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok Törekedni kell a tanulók családi helyzetének megismerésére: biztosítottak-e a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházattal való ellátás). Osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy melyek a fejlődésükre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségüket károsító szerek veszélyei. Az osztályfőnöki órákon vagy egyéb alkalmakkor meghívott szakemberek tartanak előadást saját szakterületükről (rendőr, pszichológus, védőnő, orvos, környezetvédelmi szakember) ezzel is segítve a felvilágosító tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a megfelelő intézményeknek és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet annak megoldásáig. A veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a megfelelő időben történő jelzések és beavatkozások megvalósítása, további szakmai segítség kérése, illetve külső intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés. 16

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök jelzése alapján felméri a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a potenciálisan veszélyeztetett tanulókat és a jogszabályi előírások szerint jár el. Ha a tanuló testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Ha a tanuló megismerő funkciók vagy viselkedési fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd, a Nevelési Tanácsadó véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd, vagy ennek gyanúja felmerül, Nevelési Tanácsadó szakembereihez kell irányítani. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős aktívan szerepet vállal abban, hogy a rászoruló családok anyagi helyzetüktől függően kérelmükre étkezési- és tankönyvtámogatásban részesüljenek. Az osztályfőnök, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szerepet vállal abban, hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíjpályázatokról és alapítványok által kiírt pályázati lehetőségekről értesüljenek és pályázatukat elkészítsék. 2.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése a 9. évfolyamban a tanév elejétől folyik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, probléma esetén megbeszélést kezdeményeznek a szülővel. A szülő az ellenőrzőbe beírt osztályzatokból értesül a tanuló tanulmányi előmeneteléről. A szülő kérelmére havonta a gyermeke osztályzatairól hitelesített naplófénymásolatot küldünk. Az osztályfőnök tanulási gondok esetén megbeszélést kezdeményezhet a szaktanár és a szülő között. A tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatásának lehetőségei: tanórákon differenciált foglalkoztatás, egyéni motiválás csoportbontás az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése tanulási technikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkalmazása megfelelő dokumentumok alapján mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól tanórán kívül felzárkóztatás egyéni foglalkozások tanulás módszertani tanácsadás továbbtanulás segítése, irányítása iskolán kívüli lehetőségek a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása Szakértői vélemény alapján egészségi, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanuló számára az intézmény vezetője a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja, hogy 17

magántanulóként folytathassa tanulmányait. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó javaslatát figyelembe véve, az intézmény vezetője dönt a felmentésekről. 2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőségének megteremtését próbáljuk elősegíteni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk meglétét, folyamatosan figyeljük diákjainkat, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink: Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására. Elősegítjük és szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de iskolánk biztosítani tud. Az átlagosnál nagyobb szerepet vállalunk az ilyen tanulók esetében a pályaválasztás előkészítésében és lebonyolításában. Támogatást nyújtunk helyi, regionális és országos pályázatokon való részvételükhöz. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében. Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése. A szociálisan rászorult családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez állami támogatásból származó anyagi hozzájárulást kapnak. Menzai térítési díjak esetében a törvény alapján meghatározott kedvezményeket alkalmazunk. Alapítványaink a lehetőségeik szerint támogatják az arra rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókat. Személyes megbeszélések a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése érdekében. 2.9. Az iskola egészségnevelési programja Cél: az életminőség javítása és az egészségválasztó magatartás kialakítása. Az egészségfejlesztés (egészségmegőrzés) az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy feltárja és megvalósítsa vágyait, kiépítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Ottawa Karta (Egészségügyi Világszervezet, 1988.) Célcsoport: 9-14. évfolyamok tanulói (14-23 éves korosztály) Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Tegyen az egészségéért valamit, alkalmazza a megtanultakat. 18

Az egészségfejlesztés egyéni és társadalmi stratégiájának sikere négy alapfeltételre épül: az egyén örökletes, nemi, életkori sajátosságaira; az egyén egészségvédő képességeire, készségeire; a közösség támogató rendszerére; a gazdasági-szociális környezet feltételeire, továbbá az egészséget támogató társadalmi és politikai gyakorlatra. Az egészségfejlesztés célja az egyén oldaláról az egészséges magatartás kialakítása, fenntartása, fokozása, illetve az egészség biztosítására irányuló tudatos döntésre való felkészültség (készség, képesség), valamint a döntéshez szükséges feltételek megteremtése. A társadalmi oldaláról jelentkező cél pedig: olyan életfeltételek, olyan szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodás megteremtése, amelyek az egyén egészségfejlesztő tevékenységének nélkülözhetetlen alapját képezik. Fontos, hogy a család mellett az iskola, mint másodlagos szocializációs tér váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Az elsődleges megelőzésben a következő területek hangsúlyosak: a testi-lelki egészség (mint érték) jelentőségének felismerése és megőrzése, a lelkileg egészséges személyiség kialakítása, alkohol- és drogprevenció, a nem dohányosok egészségének megóvása, a dohányzás visszaszorítása, az egészséges táplálkozásra nevelés (az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete, alkalmazása), az aktív testmozgás elterjesztése, a lelki egészségvédelem megerősítése, a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése, a szexuális életre nevelés, szexuális viselkedési formák elsajátítása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, környezettudatos magatartás és életvitel támogatása. A gyermek- és serdülőkor életfeltételei A gyermek- és serdülőkorban a biológiai és társadalmi lét feltételei a következőképpen strukturálódnak. A gyermek eltartásának biztosítása: - étkezés, - ruházkodás, - lakás kielégítő és biztonságos feltételeinek megléte. A fiatal szervezetének edzése, a mozgás igényének kielégítése. Felkészítés a fertőző betegségek, valamint a nemi úton terjedő betegségek megelőzésére. A személyi és környezethigiéne, valamint az egészséges táplálkozás és kultúrált étkezés készségének alakulása. A testi és értelmi fejlődés feltételeinek megteremtése. 19

A gyermekek gondozása, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, nyugodt társadalmi környezet védelme, biztonságos és egészséges életmódra nevelő családi környezet megteremtése. Az egészségbiztosító rendszer és a gyermekjóléti szolgáltatások segítése, a gyermekek jogainak biztosítása (a gyermek joga a legjobb egészségi állapothoz, a családban való neveléshez, a szociális biztonsághoz, művelődéshez, véleménynyilvánításhoz). Az iskolai egészségügyi hálózat védő funkciója (a fejlődés ütemének ellenőrzése, szűrővizsgálatok, védőoltások, életvédő tanácsadás). A gyermek felkészítése az élet- és egészségvédelemre (egyéni egészségvédő képesség kialakítása), valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére és az elsősegélynyújtásra. A program felelőse Az iskolai egészségnevelési programért, és az ott megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának ellenőrzéséért az igazgatóhelyettes felelős. Cél: az iskolai egészségfejlesztés területén dolgozó pedagógusok, az iskolaorvos és iskolavédőnő hatékonyabb együttműködése, az éves cselekvési program kidolgozása, majd lebonyolítása a tanulók életminőségének javítása és az egészségmegőrzés érdekében. A tantestület tagjainak bevonása Az elsődleges prevencióban valamennyi pedagógusnak részt kell vennie az iskola oktatónevelő munkája során. A pedagógus figyeli a tanuló életmód-, magatartásbeli változásait, az iskolai teljesítmény-csökkenést, a hiányzások számát. Az empátia, a pozitív elfogadás, a megértés, a problémaérzékenység, a bizalmi légkör kialakítása lehetőséget biztosít a problémák feltárására, a probléma hátterében rejlő okok megismerésére. A valós gond (pszichés, szociális) megismerése után a pedagógus dönt a segítő beszélgetés elégséges megoldásként való alkalmazásáról vagy segítséget kér más szakembertől (orvos, pszichiáter, pszichológus). Fontos a kompetenciahatárok betartása. Segítő intézmények Bajai Kórház Serdülő Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás szakrendelés Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozó Bajai Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Szolgálata Baja Város Polgármesteri Hivatala Szociális Osztálya Feladatok Az iskolaorvos, iskola védőnője, iskola fogorvos a mindenkor hatályos jogszabályok alapján végzi feladatait. Az iskolaegészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látja el. A 9. és a 11. évfolyamok tanulói egészségügyi állapotfelmérő szűrővizsgálatát szervezik és végzik. Drogfogyasztásra utaló tünetek észlelése esetén jelzést tesznek a drogkoordinátor felé. 20