Kaba Város Önkormányzata

Kaba Város Önkormányzata Kaba városának szociális célú városrehabilitációja Akcióterületi Terv 2013. február

Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 4 I.1. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója... 4 I.2. Az akcióterület fejlesztési céljai... 6 I.3. Tervezett beruházások az ÉAOP-5.1.1/A12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében... 7 I.4. A megvalósítás intézményi kerete... 9 I.5. A projekt költségvetése... 11 II. Kaba város Integrált Városfejlesztési Stratégiája... 18 III. Akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 23 III.1. A tervezett fejlesztések IVS célrendszerhez való illeszkedése... 23 III.2. Az akcióterület kijelölése... 23 III.3. Jogosultság igazolása... 25 IV.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése... 31 IV.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása... 33 IV.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapota... 33 IV.3.1. Demográfiai helyzet... 33 IV.3.2. Gazdasági helyzet... 38 IV.3.3. A lakosság munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete... 43 IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása... 44 IV.3.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte... 44 IV.3.6. Közbiztonság helyzete... 45 IV.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása...... 46 IV.4.1. Akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete... 46 IV.4.2. Közműhálózat... 48 IV.4.3. Lakáshelyzet... 49 IV.4.4. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota... 51 IV.4.5. Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti problémák... 51 IV.5. A helyzetelemzésben feltártak rövid összefoglalása... 52 IV.6. Funkcióelemzés... 53 IV.6.1. Az akcióterület meglévő funkciói... 53 IV.6.2. Az akcióterületen kialakításra kerülő funkciói... 53 IV.6.3. A funkciók kialakításához kapcsolódó igényfelmérés... 54 IV.7. Tulajdonviszonyok értékelése... 62 IV.7.1. Tulajdonosi, együttműködési szándékok... 64 IV.8. Piaci lehetőségek értékelése az Akcióterületen... 65 IV.8.1. Általános megállapítások... 65 IV.8.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények... 65 IV.8.3. A fejlesztések iránti igény... 66 V.1. Az Akcióterület fejlesztési célja és részcéljai... 67 V.1.1. Indoklás... 68 V.2. Az akcióterület beavatkozásai... 71 V.2.1. A beavatkozások kapcsolódási logikája és hozzájárulása célok megvalósításához... 75 V.3. Az önkormányzat nem beruházási jellegű városrehabilitációs célú tevékenységei 2

76 V.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma... 84 V.4.1. Közösségi funkció fejlesztése... 84 V.4.2. Közterületek fejlesztése (városi funkció erősítése)... 87 V.4.3. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű ( soft ) tevékenységek... 97 Soft tevékenységek részletes bemutatása:... 104 Programalap tevékenység részletezése:... 120 V.4.5. Szinergia vizsgálat... 122 V.4.6. A projektfejlesztésbe és megvalósításba bevont konzorciumi partner... 125 V.4.7. Egyéb bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében... 128 V.4.8. Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok... 132 V.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 134 V.6. A fejlesztések várható hatásai... 136 V.6.1. Társadalmi-gazdasági hatások... 136 V.6.2.Esélyegyenlőségi hatás... 137 V.6.3. Környezeti hatások... 142 Antiszegregációs hatások... 145 V.6. Kockázatok elemzése... 146 V.6.1. A projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhető kockázatok... 146 V.6.2. Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása... 147 V.6.3. Kockázatok értékelése... 148 V.6.4. Kockázatok kezelése, a bekövetkezésük megelőzésére... 149 V.7. A szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve... 151 V.8. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések... 153 VI. Pénzügyi terv... 159 V1. 1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve... 159 VI.1.1. A városfejlesztési kiadások körének meghatározása... 159 VI.1.2. A pályázat költségvetése... 160 VI.1.3. A megvalósításhoz szükséges források... 170 VI.2. Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben)... 171 VI.3. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 171 VI.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje... 174 3.1.1. Szervezeti terv... 176 3.1.2. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai... 178 VII. Mellékletek... 188 3

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Kaba város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a társadalmi-gazdasági szereplők széles rétegeinek bevonásával készült helyzetfeltáráson alapuló, fejlesztési szemléletű dokumentum, mely kijelölte a középtávon megvalósítandó fejlesztések ún. akcióterületeit. Kaba város vezetése elkötelezett amellett, hogy a település Integrált Városfejlesztési Stratégiája reális, azaz fő elemeiben megvalósítható legyen. A település méretéből tekintettel a mozgósítható erőforrások korlátaira és a városszerkezeti felépítéséből adódóan a stratégia megvalósíthatóságának egyik feltétele, hogy az erőforrásokat azokra a területekre koncentrálja, ahol a beavatkozások leginkább indokoltak. Ennek megfelelően Kaba városában két komplex szociális célú akcióterület, valamint egy komplex funkcióbővítő városrehabilitációval érintett akcióterület került lehatárolásra, amelyeken konkrét városrehabilitációs tevékenységek végrehajtását tervezi az önkormányzat. Ezek egyike a jelen fejlesztés keretében érintett 1. számú akcióterület, ahol az önkormányzat, a kiegyensúlyozott városfejlődés és szociális integráció jegyében szociális városrehabilitációs beavatkozást kíván végrehajtani. I.1. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója Akcióterület lehatárolása A szociális célú városrehabilitáció során az alábbi utcákkal lehatárolt területek kerültek kiválasztásra: 1) I. számú akcióterület, Északi-akcióterület: 0392 helyrajzi számú út 0397 helyrajzi számú út Belterületi határ Hajnal utca (1108 helyrajzi számú ingatlantól az István király utcáig) István király utca (Hajnal utcától Jókai utcáig) - Jókai utca (István király úttól Báthory utcáig) Báthory utca (Jókai utcától a Baross Gábor utcáig) Baross Gábor utca (Báthory utcától - Rákóczi utcáig) - Rákóczi utca (Baross utcától a Hajnal utcáig) Hajnal utca (Rákóczi utcától Kert utcáig 908/2 hrsz) Kert utca (908/2 hrsz) (Hajnal utcától a Kertig) Kert utca (új belterületi határ 0392 helyrajzi számú útig) Kaba szociális célú városrehabilitációja során az 1. számú akcióterület került, a továbbiakban Északi akciótrület kiválasztásra, ennek indokoltsága III.2. pontokban kerül kifejtésre. A települési belterület kiterjedése 9.503 ha, ebből az Északi akcióterület 80,6 hektár. Az akcióterület a városközponton kívüli városrészben található és a városban beazonosítható egyik szegregáció az akcióterületen található illetve szegregációval veszélyeztetett terület is fellelhető az akcióterületen. A hat releváns jogosultsági kritérium közül az akcióterület négynek eleget tesz, az erősen leromlott fizikai környezet mellett a 4

legfontosabb probléma a szegénység és kirekesztettség, az alacsony gazdasági aktivitás. A tervezett beavatkozások megfelelnek a településrendezési tervben foglaltaknak, beavatkozás nem szükséges a rendezési tervnek való megfelelés érdekében. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az Akcióterületen élt Kaba lakónépességének 19,6%-a, amely arány gyakorlatilag nem változott. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy az akcióterületi lakosságon belül lényegesen magas a fiatalkorúak aránya (19,3%) 2001-ben. Ezzel párhuzamosan az akcióterületen az aktív korúak aránya is magasabb volt (60,5%) 2001-ben, mint a városi átlag (60,3%). Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján az akcióterületen élők képzettségi mutatói elmaradnak a városközpont átlagra vetített mutatóktól. Általánosságban megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának munkaerő-piaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzete hasonló a városi átlaghoz a 2001-es statisztikai adatok alapján. A városi szinten magas a munkanélküliségi ráta (24,9%), az akcióterületen a városi átlagtól is magasabb 26,2% volt 2001-ben, amit tovább árnyal az az adat, hogy a foglalkoztatottak 48,4%-a alacsony presztízsű foglalkozatási csoportokban került foglalkoztatásra. Az egész város belterületén jellemzően kevés a közterületi zöldfelület, így az Akcióterületen is. Az Akcióterületen nem találhatóak sem országos sem helyi védelem alatt álló, illetve arra javasolt épített értékek a hatályos településrendezési terv alapján. Az Akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be, amely mivel a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók zöme a városközpontra koncentrálódik erősen funkcióhiányos terület, csupán néhány kereskedelmi-vendéglátóipari egység és mindösszesen 33 db működő vállalkozás található a területen. A város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be az akcióterületről. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák elsősorban vagyon ellen elkövetett bűncselekményekben jelentkezik, amelyek száma évről évre nő, megjelent a városban a megélhetési bűnözés is. Az Akcióterületen csak önkormányzati tulajdonú belterületi utak találhatók, állami tulajdonnal érintett út nincs. Minőségi jellemzőit tekintve az akcióterület belső közúti közlekedés-hálózata nem kielégítő. Helyközi autóbusz járat szállítja az utasokat a település főutcáján végighaladva Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba, valamint az ellenkező irányban Nádudvarra. Kabán helyi autóbusz járat is működik a cukorgyári lakótelep- és a vasútállomás, főút teljes szakaszán a tetétleni elágazásig. A vasúti közlekedés a következőképp alakul Kabán, Kaba a Budapest Záhony közötti vasútvonalon helyezkedik el. Közművek, így az ivóvíz, a villamos energia, a vezetékes gáz, valamint a távközlés és a kábeltévé-hálózat kiépítettsége teljes körű az akcióterületen a szennyvízhálózatot kivéve. Az akcióterület lakásállományának túlnyomó többsége családi házban van, vagyis terület egyedi lakóházas beépítésű. Az akcióterületen egyaránt fellelhetőek az 500m 2 alatti és a 2-3000m 2 feletti telkek. Ezeken a területeken jellemzően még fennmaradtak a valamikori vályogházak. 5

Az Akcióterület legfontosabb településszerkezeti problémái az alábbiakban foglalhatóak össze: Az akcióterületet feltáró belterületi utak egy jelentős része poros út, amely a megközelíthetőségen keresztül jelentős hatást gyakorol a helyi lakosság életminőségére; A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé az akcióterületen; Az Akcióterület sportpályához közeli részén lévő hely kihasználatlan, alkalmas a multifunkciós közösségi ház létesítésére I.2. Az akcióterület fejlesztési céljai Átfogó cél A város IVS-ének részeként elkészült antiszegregációs terv átfogó céljával összhangban az akcióterület átfogó célja a településrész rehabilitációjának segítségével a városszövetbe történő visszaintegrálása, leszakadás folyamatának megállítása. Részcélok Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja az önkormányzat elérni: A) Az akcióterület lakossága, hátrányos helyzetű réteg számára, képzési és foglalkoztathatóságot segítő programok nyújtása, ezzel az életminőségük javítása a társadalomba történő visszaintegrálódásuk érdekében; B) A szegregált területek városi, közösségi funkcióinak bővítése közösségi terek, a helyi közösségi összetartozás és a településszintű társadalmi kohézió erősítése érdekében; C) A város egész területén és különösen az akcióterületen végrehajtott bűnelkövetések számának csökkentése célzott programokkal, a polgárőrség kitelepítésével; D) A fizikai környezet állapotának javítása egy élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb környezet megteremtése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beazonosított szegregátum bekapcsolódhasson a város vérkeringésébe. 6

I.3. Tervezett beruházások az ÉAOP-5.1.1/A12 szociális városrehabilitációs pályázat kiírás keretében Akcióterület beavatkozásai A tervezett beavatko zások típusa A tervezett tevékenység megnevezése Multifunkciós közösségi ház építése Kapcsolódá s részcélhoz B, D Megvalósítás feltétele - jogerős építési engedély - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása 2013 2014 2015 2016 I. II. I. II. I. II. I. II. ÉAOP- 5.1.1/A- 12 játszótér építése Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Útfejlesztés Útépítés, B, D C B, D - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása - útfelújításhoz szükséges engedélyek E.ON, mint vezetékjog jogosultjának hozzájárulása magán beruházás Soft tevékenység Programalap megvalósítása Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létrehozása A - A - A - Önerő rendelkezésre állása - pályázati forrás felkutatása önkormányzati sporttelep fejlesztése szennyvízcsator na kiépítése B, D B, D - pályázati forrás felkutatása, sikeres pályázat benyújtása - sikeres pályázat benyújtása megtörtént, 7

A tervezett beavatko zások típusa A tervezett tevékenység megnevezése közterület rehabilitáció Kapcsolódá s részcélhoz B, D Megvalósítás feltétele projekt megvalósítás szakaszában van A konstrukció újraindítása esetén sikeres pályázat benyújtása és támogatás elnyerése 2013 2014 2015 2016 I. II. I. II. I. II. I. II. A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos kiegészítő a fejlesztések hatását és fenntarthatóságát erősítő beavatkozást, ún. soft elemet is megvalósít a terv részeként, mely megvalósításban konzorciumi partnere is segítségére lesz: - Az önkormányzat által megvalósítani kívánt soft tevékenységek: az érintett lakosság bevonását célzó akciók: kiállítások, rendezvények munkaerőpiaci beilleszkedés támogatására komplex támogató programok bűnmegelőzést elősegítő programok - Civil programalapból támogatott soft elemek: hagyományos magyar harci és sport tevékenységek elsajátítása kézműves tanfolyamok játszóház létesítése fiatal alkotók művészeti ösztöndíja sport tehetségkutató és ösztöndíj környezettel kapcsolatos aszfalt rajzverseny gyermekvetélkedők környezetjavító akciók (facsemete, szemétszedés, parlagfű) versennyel ötvözve Az ÉAOP városrehabilitációs pályázatból megvalósuló, felsorolt tevékenységeken kívül további beruházások is megvalósulnak az akcióterületen különböző forrásokból. Kapcsolódó beruházások Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások - Kiskereskedelmi és szolgáltató egység létrehozása Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások - sporttelep fejlesztése - szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 8

- közterület rehabilitáció I.4. A megvalósítás intézményi kerete Kaba városa jelenleg nem rendelkezik városfejlesztési társasággal és a település mérete, a projekt mérete nem indokolja a városfejlesztési társaság létrehozását. Erre tekintettel az alábbiak szerint történik meg a menedzsment struktúra felállítása: - belső menedzsment szervezet: nincs a projektben erre vonatkozóan költségelszámolás - külső menedzsment szervezet: önálló, külső szervezet megbízásával történik kiválasztási eljárás lefolyatatását követően A projekt menedzsment struktúra és a szakmai vezetés meghatározása során egyértelmű cél volt, hogy olyan struktúra kerüljön meghatározásra, amely egyrészt biztosítja a megfelelő szakértelmet minden olyan szakterületen, amely a projekt megvalósítása szempontjából releváns, másrészt pedig biztosítja azt, hogy az intézmény érdekei maximálisan képviselve legyenek a projekt menedzsment és a szakmai vezetés működése során. A projektmenedzsment tevékenységei a projekt fő célkitűzéseinek megvalósítását, a tervezett eredmények elérést szolgálják. A projektmenedzsment feladata továbbá a projekttevékenységek hatékonyságának és eredményének vizsgálata és erről dokumentáció készítése. A PME-nek a beruházás fázisaiban (a tényleges beruházási munkálatok elvégzésével kapcsolatos feladatok elvégzése, projekt lezárása) való feladatai az alábbiakban kerül kifejtésre. A beruházással kapcsolatosan el kell különíteni a döntéshozó testületet, illetve a napi, operatív feladatokat elvégző szervezetet. A döntéshozó személy egy személyben a polgármester (illetve bizonyos, magas szintű döntéshozatalt érintő kérdésekben pl. közbeszerzési eljárást lezáró döntések meghozatala - a képviselő testület). A projektmenedzsment szervezet felépítését tekintve: - belső menedzsment szervezet: 1 fő szociális szakember; 1 fő műszaki szakértő - külső menedzsment szervezet: 1 fő projektmenedzser; 1 fő pénzügyi vezetőt; 1 fő projekt asszisztenst; 1 fő soft felelős szakember Belső menedzsment szervezet: A szociális szakember feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek 9

megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. A soft felelős szakember munkájának segítése, támogatása. Műszaki szakértő feladatai: a projekt fizikai megvalósításában segítségnyújtás, a műszaki kérdések megválaszolása, problémák megoldása, együttműködve a kivitelezőkkel, tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel, rendelkezésre áll a közreműködő szervezet ellenőrzései során Külső menedzsment szervezet: A külső projektmenedzseri tevékenységet egy külső megbízott cég végzi a projekt pénzügyi lezárásáig vállalkozói díj ellenében. A szolgáltató kiválasztása nyílt diszkriminációmentes eljárásban történik. A külső szervezet kiválasztására (és így a pénzügyi vezető, a projekt asszisztens, a projektmenedzser és a soft felelős szakemberek személyeinek meghatározására) a projektjavaslat benyújtásakor még nem került sor. A projektmenedzser feladata a projekt végrehajtásának folyamatos felügyelete, projektmenedzsment szervezet tagjainak koordinálása, a projekt haladásának ellenőrzése, segítséget nyújt a projekt időbeli ütemezésének betartásában és a kulcs folyamatok ellenőrzése, a segítő szolgáltatók munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. A projektmenedzser felelős a projektben foglaltak megvalósításáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A projektmenedzser feladatai közé tartozik a projekt végrehajtásának folyamatos szakmai felügyelete, a projekttel kapcsolatos folyamatok ellenőrzése és koordinálása és a projekt szakmai tartalmának megvalósítása, segítséget nyújt a projekt szakmai ütemezésének betartásában. Felügyeli és ellenőrzi a tevékenységeket, azok szakszerű végrehajtását, a határidők betartását. A pénzügyi vezető, felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). A pénzügyi vezető feladata a projekt megvalósítási időszaka alatt a pénzügyi/ gazdasági feladatok ellátása, kifizetési kérelmek készítése, a projektben meghatározott pénzügyi ütemezések betartása, a költségvetésben szükségessé vált módosítások végrehajtása, részt vesz az előrehaladási jelentések (PEJ, ZPEJ) elkészítésében, kapcsolatot tart a projekt könyvvizsgálójával. A projekt asszisztens részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a napi adminisztráció elvégzése, segíti a projektmenedzsment tagok munkáját. Elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve az adminisztrációs feladatokat. Dokumentálja a projekt végrehajtását és befejezését. Segíti a projekt sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, támogatja a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését. Részt vesz az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában, valamint fenntartásában. 10

A soft tevékenységekért felelős szakember részt vesz a projekt megvalósításában, munkaideje 20 óra/hét, továbbá elvárás a folyamatos rendelkezésre állás (személyes közreműködés). Feladata a programalaphoz, a programalapon kívüli tevékenységek megvalósításához szükséges segítség nyújtása, a lebonyolításban való részvétel, a hátrányos helyzetű akcióterületi lakosság minél szélesebb körben való bevonása a projektbe. Civil szervezetek, a lakosság, a helyi társadalmi réteg minél szélesebb körben való bevonása a programokba. A PME fentebb ismertetett szervezeti felépítése maximálisan biztosítja, azt hogy a beruházás minden a pályázat szempontjából releváns szakmai oldalról is megfelelően támogatva legyen a szükséges szakértelemmel rendelkezők által. A projektmenedzsment tagok kiválasztására a projektjavaslat benyújtásának időpontjáig még nem került sor. A kiválasztás nyílt diszkriminációmentes eljárásban fog megtörténni, 3 ajánlat egyidejű bekérésével. I.5. A projekt költségvetése A pályázat összefoglaló költségvetése Tevékenység Nettó (Ft) Áfa (Ft) Bruttó - Elszámolható költség (Ft) I. Előkészítési költségek 26.022.168,-Ft 6.939.532,-Ft 32.961.700,-Ft IVS 3.000.000,-Ft 810.000,-Ft 3.810.000,-Ft ATT 4.500.000,-Ft 1.215.000,-Ft 5.715.000,-Ft Engedélyezési szintű tervdokumentáció, műszaki tervek, előzetes tervezői költségbecslés 6.000.000,-Ft 1.620.000,-Ft 7.620.000,-Ft Kiviteli tervek 7.700.000,-Ft 2.079.000,-Ft 9.779.000,-Ft Hatósági eljárási díjak 320.200,-Ft 0,-Ft 320.200,-Ft Közbeszerzés költsége 4.251.968,- Ft 1.148.032,-Ft 5.400.000,-Ft KSH adatkérés 250.000,-Ft 67.500,- 317.500,-Ft II. Megvalósítási költségek 289.006.574,-Ft 78.031.726,-Ft 367.038.300,-Ft Projektmenedzsment költsége 7.480.315,-Ft 2.019.685,-Ft 9.500.000,-Ft Tervezői művezetés 1.205.000,-Ft 325.350,-Ft 1.530.350,-Ft Műszaki ellenőr költsége 3.615.000,-Ft 976.050,-Ft 4.591.050,-Ft Könyvvizsgálat költsége 590.551,-Ft 159.449,-Ft 750.000,-Ft Nyilvánosság biztosítása 2.753.464,-Ft 743.436,-Ft 3.496.900,-Ft Építés 241.000.000,- 65.070.000,-Ft 306.070.000,-Ft 11

Tárgyi eszköz beszerzés 7.165.354,-Ft 1.934.646,-Ft 9.100.000,-Ft "Soft" tevékenységek 25.196.890,-Ft 6.803.110,-Ft 32.000.000,-Ft Összesen 315.028.742,-Ft 84.971.258,-Ft 400.000.000,- Ft A pályázat forrásai A projekt teljes költségvetése 400.000.000,- Ft Elszámolható összes költség 400.000.000,- Ft Nem elszámolható költségek 0,- Ft Igényelt összes támogatás 400.000.000,- Ft Kaba Város Önkormányzata által igényelt támogatás 392.000.000,- Ft Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ által igényelt támogatás 8.000.000,- Ft Maximális támogatási intenzitás 100% Igényelt támogatási intenzitás 100% Biztosítandó önerő a projekten belül 0,- Ft Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projektben 0,- Ft Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ által igényelt támogatás 0,- Ft Maximális támogatási intenzitás 400.000.000,- Ft Kaba Város Önkormányzata hozzájárulása a projekten kívül 0,- Ft 12

Kötelező indikátorok A fenti költségvetésből az alábbi főbb indikátorokkal kifejezett számszerűsített eredmények megvalósulását célozza a projekt: Mutató neve A projekt szintjén mért indikátorok A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Mutató típusa (output / eredmény) Mérté k- egysé g Bázisérték Minimál isan elvárt célérték, ahol a pályázati felhívás megadta Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérté k az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehala dási jelentés, PFJ: projekt fenntartá si jelentés Eredmény db 0 - - - - PEJ, PFJ Output fő 0 500 Output ha 0 80,6 2014.12.3 1. 2014.12.3 1. 1249 1249 PEJ, PFJ 80,6 80,6 PEJ, PFJ Mutató mérésének módszere és gyakorisága Kedvezményezet t jelentéseiből félévente, népességnyilvántartó adatai Kedvezményezet t zárójelentéséből, egyszer a projektzáráskor Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente.

További szakmai indikátorok Teremtett munkahelyek száma új Teremtett munkahelyek száma - nők A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Eredmény fő 0 2 Eredmény fő 0 1 Eredmény fő 0 1 2014.12.3 1. 2014.12.3 1. 2014.12.3 1. 2 2 PEJ, PFJ 1 1 PEJ, PFJ 1 1 PEJ, PFJ Eredmény db 0 - - - - PEJ, PFJ Output db 0 - Eredmény db 0-2014.12.3 1. 2014.12.3 1. 4 4 PEJ, PFJ 1 1 PEJ, PFJ Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ 14

Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Felújítással lakások száma érintett Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Output m 2 0-2014.12.3 1. 1341,6 1341,6 PEJ, PFJ Output m 2 0 - - - - PEJ, PFJ Eredmény TJ 0 - PEJ, PFJ Output db 0 - - - - PEJ, PFJ Output fő 0 5 2014.12. 31. Output fő 0-2014.12. 31. 5 5 PEJ, PFJ 1249 1249 PEJ, PFJ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. 15

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága Akadálymentesített épületek száma Output db 0 - - - - PEJ, PFJ Output m 2 0 - Output db 0-2014.12.3 1. 2014.12.3 1. 459,6 459,6 PEJ, PFJ 1 1 PEJ, PFJ Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Azbesztmentesített épületek száma Output db 0 - - - PEJ, PFJ Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Megnövekedett zöldfelületek nagysága Output m 2 0 - - - - PEJ, PFJ Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. 16

Megújított zöldfelületek nagysága - városrehabilitáció Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen Output m 2 0 - - - - PEJ, PFJ Output db 0 - - - - PEJ, PFJ Eredmény % 0 75 2014.12.3 1. 75 75 PEJ, PFJ Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezet t jelentéseiből félévente/ évente. 17

II. KABA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A pályázati kiírás szerint Kaba számára kötelező volt Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készíteni, amelyet az önkormányzat jelen pályázat keretében az Akcióterületi tervvel párhuzamosan elkészített 2013. évben, az IVS a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága (NFGM TÉSZÁT) által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második kiadásának tartalmi követelményeinek megfelelően. Kaba városa a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében, A kedvezményezett kistérségek besorolása alapján leghátrányosabb helyzetű kistérségben (Püspökladányi kistérség) fekszik, komplex programmal nem segítendő kistérség. Az IVS helyzetértékelő fejezetei Kaba város társadalmi, gazdasági és környezeti szempontú elemzését és értékelését mutatják be. A város egészére vonatkozó helyzetértékelést az IVS III. fejezete tartalmazza. A város egészére SWOT elemzés készült, amelyet az IVS III.7. alfejezet tartalmaz. Az IVS-ben a városi elemzést követően 2 városrész került lehatárolásra, amelyek lefedik a város teljes belterületét, illetve megjelölésre került a város külterületi része is. A városrészek kialakítása a Városfejlesztési Kézikönyv előírásai szerint történt, egy olyan felosztás alkalmazásával, amellyel a helyi lakosság is képes azonosulni. A városrészekre vonatkozó részletes helyzetfeltárást és összefoglaló SWOT elemzést az IVS tárgyalja. A Kaba városában kijelölt városrészek az alábbiak: 1) Városközpont 2) Városközponton kívüli terület - Külterület

Az IVS-ben és jelen Akcióterületi tervben 2 akcióterület került elkülönítésre az alábbi lehatárolás szerint: 2) I. számú akcióterület, Északi-akcióterület: 0392 helyrajzi számú út 0397 helyrajzi számú út Belterületi határ Hajnal utca (1108 helyrajzi számú ingatlantól az István király utcáig) István király utca (Hajnal utcától Jókai utcáig) - Jókai utca (István király úttól Báthory utcáig) Báthory utca (Jókai utcától a Baross Gábor utcáig) Baross Gábor utca (Báthory utcától - Rákóczi utcáig) - Rákóczi utca (Baross utcától a Hajnal utcáig) Hajnal utca (Rákóczi utcától Kert utcáig 908/2 hrsz) Kert utca (908/2 hrsz) (Hajnal utcától a Kertig) Kert utca (új belterületi határ 0392 helyrajzi számú útig) 3) II. számú akcióterület, Déli-akcióterület: Mátyás király utca (Batthyányi utcától - Kölcsey utcáig) - Kölcsey utca (a Mátyás Király utca - Petőfi utcáig) - Petőfi utca (a Kölcsey utcától a Bárándi utcáig) - Bárándi utca (a Petőfi utcától - Fecske utcáig) - Fecske utca - Veres Péter utca - Dankó Pista utca - Belterület határa (Dankó Pista utcától - Batthyányi utcáig) - Batthyányi utca (a Belterület határától - Mátyás Király utcáig) Megjegyzés: A Déli részen a Dankó Pista utca - Belterület határa (Dankó Pista utcától - Batthyányi utcáig) Batthyányi utca (a Belterület határától-mátyás K. utcáig) beletartozik a Sziget, Csatorna, Nyíl, Kölcsey utca is. Ezen utcák által határolt terület. Az IVS-ben és jelen Akcióterületi tervben 3 szegregáció került elkülönítésre a Központi Statisztikai Hivataltól kért adatok alapján az alábbi lehatárolás szerint: 19

1) 1. számú szegregáció 2) 2. számú szegregáció 3) 3. számú szegregáció Kaba városának akcióterületei, illetve kimutatott szegregációi az alábbiak szerint helyezkednek Kaba területén: A városfejlődés elérésének biztosítása érdekében kitűzésre kerültek a város életében elérendő célok, illetve annak eléréséhez kijelölésre került az a strukturált célrendszer is, amelynek alapjául a részletes városi és városrészi helyzetelemzés, illetve a SWOT elemzések szolgáltak. A város kedvezőtlen gazdasági és finanszírozási környezetben is meg kívánja tartani pénzügyi egyensúlyát. A kritikus helyzetekben történő helytállás és felelősségtudat mentén, a jövőben 20

is a lehető legtöbb és legjobb fejlesztés megvalósítása a cél. A város műszaki infraksrtukturális hátterét kiteljesítve mérsékelhetők a környezeti, közlekedési problémák. Az ezzel párhuzamos humán fejlesztések pedig a gazdaság dinamizálásában játszhatnak szerepet. Megfelelő prioritási sorrend és forrásfelhasználás esetén a város ciklikus megújulása és fejlődése biztosított a jövőben is. Legfontosabb teendők a közeljövőben, azaz rövidtávon, a következő 1-3 évben: - A település környezeti állapotának fejlesztése - Városi infrastruktúra kiteljesítése - A társadalmi problémák kezelése - A gazdasági szereplők számának és teljesítményének növekedését biztosító feltételek megteremtése. - Megfelelő életkörülményeket biztosító városi intézmény rendszer és helyi közösség felépítése. Átfogó cél a város életében, hogy a megjelölt stratégiai fejlesztések és feladatokhoz igazodóan Kaba város településszerkezetének, területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Kaba város a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb esztétikusabb és szebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, valamint mind a működése, mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közben a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson, a táji, természeti adottságok ne sérüljenek. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város vezetése a közelmúltban és a jövőben is szem előtt tartotta az átgondolt, lefektetett koncepcionális alapokon nyugvó fejlesztői munkát. Ezt bizonyítja Kaba Város Településfejlesztési Koncepciójának 2003-as megalkotása és folyamatos fejlesztése, aktualizálása. A város Környezetvédelmi Programjának 2010-es megszületése, valamint a ciklikusan megújuló Gazdasági Programok rendszere. A gazdasági kibontakozást sokoldalú együttműködési program alapozhatja meg, mely egyben szolgálja a működő tőke városba való vonzását és az égető szociális gondok oldását. A gyengeségek felszámolásában, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti műemlékek, illetve közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, korszerűsítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása. A közszféra fő feladata továbbá a szegregációk kialakulását okozó kedvezőtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve humán téren célorientált oktatási programok indításával. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a 21

vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a város ipari parkjának fejlesztése, funkcionális bővítése. A város különböző problémákkal és lehetőségekkel bíró egységei között a fejlesztések során prioritási sorrend felállítása szükséges. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett először a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. Majd ügyelve a fejlesztések folyamatos pénzügyi megalapozottságára a további területekre is kellő figyelmet kell fordítani. Kabán ezt a város ipari parkjának benépesülésén keresztül, a városfejlődő gazdasági pályára állítása jelentheti. 22

III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA III.1. A tervezett fejlesztések IVS célrendszerhez való illeszkedése Az akcióterületen tervezett beavatkozások célja a KSH által is kimutatott 1. számú szegregáció felzárkóztatása, visszaillesztése a városi szövetbe az utak fejlesztésével, illetve vonzóvá tétele a város más környezetben élő lakosai számára a kialakítandó multifunkciós közösségi ház kialakításával, valamint játszótér létrehozásával, a közbiztonság fejlesztését eredményező kamerarendszer kiépítésével. A beavatkozások eredményeként javul a közvetlen lakókörnyezet és a közbiztonság, valamint a soft elemek megvalósításával a lakosság számára a szabadidő hasznos eltöltését segítő, a helyi kötődést, identitástudatot erősítő programok kerülnek megvalósításra, továbbá olyan projektelemek, amelyek által az akcióterület lakosságának munkaerőpiacra történő reintegrációját javítják. Az akcióterület a városközponton kívüli részben található. Ennek eredményeként az akcióterület fejlesztése közvetlenül hozzájárul a városrész fejlődéséhez is, azon túl, hogy közvetetten az egész város fejlődésére hatással van a tervezett fejlesztés. Az IVS céljainak elérése érdekében az önkormányzat az IVS-ben kijelölte jelen akcióterületet, mint beavatkozást igénylő, fejlesztendő területként, ahol elsősorban közterületi fejlesztéseket irányzott elő. III.2. Az akcióterület kijelölése A kijelölésre került akcióterület Kaba városának északi részén található, alábbi utcákkal lehatárolt terület: I. számú akcióterület, Északi-akcióterület: 0392 helyrajzi számú út 0397 helyrajzi számú út Belterületi határ Hajnal utca (1108 helyrajzi számú ingatlantól az István király utcáig) István király utca (Hajnal utcától Jókai utcáig) - Jókai utca (István király úttól Báthory utcáig) Báthory utca (Jókai utcától a Baross Gábor utcáig) Baross Gábor utca (Báthory utcától - Rákóczi utcáig) - Rákóczi utca (Baross utcától a Hajnal utcáig) Hajnal utca (Rákóczi utcától Kert utcáig 908/2 hrsz) Kert utca (908/2 hrsz) (Hajnal utcától a Kertig) Kert utca (új belterületi határ 0392 helyrajzi számú útig) 23

Akcióterület forrás: www.kaba.hu Az akcióterület kiterjedése: MEGNEVEZÉS TERÜLET m 2 /ha LAKOSSÁGSZÁM FŐ Akcióterület 80,6 ha 1249 Város 526 ha 6369 Kaba lakosságszáma 6.369 fő, területe 526 ha, míg a kijelölésre került akcióterület lakosságszáma 1.249 fő (a város teljes lakosságszámának 19,6%-a), az érintett akcióterület kiterjedése pedig 80,6 ha (a város teljes belterületének 15,3 %-a). Az akcióterület magában foglalja az Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Programjában beazonosított és bizonyítottan ma is szegregációval veszélyeztetett területet, illetve az 1. számú szegregátumot. Ez is rámutat az önkormányzat integrációt támogató törekvéseire: nem húzott éles határt a leszakadó városrész és a város más területei között. 24

Azért ezen Északi akcióterület került kijelölésre a fejlesztések helyszínéül, mert egyrészt a városnak ezen részén van egy kimutatott szegregátum a 2001. évi KSH adatok alapján, ezen a területen fekszik egy leszakadással veszélyeztetett terület szintén a 2001. évi KSH adatok alapján, de a legnyomósabb érv, hogy 2001. év óta eltelt több mint tíz év alatt ez a terület vált a történelmi városközponthoz képest a lehető legjobban leszakadó területté, ezt kimutatják a több mint tíz év után állapot szerinti statisztikai adatok a népesség szempontjából, egyre több a fiatalkorúak száma, magasabb a kimutatható munkanélküliek száma ezen a területen, nagyobb a segélyezés száma ezen a területen, mint a korábbi években. Míg a déli akcióterület fekvése, épített környezeti adottságai már nem alkalmasak a fejlesztésekre, úgy ezen az akcióterületen fizikailag adott egy helyszín a legnagyobb közösségi, közszféra fejlesztésnek, a közösségi ház kialakításra. Ez a terület még rejteget lehetőségeket, fontos része a városnak, ahol a leszakadás megállítható és bekapcsolható a város vérkeringésébe ez a terület. Az akcióterület vonzóvá válhat a civil szféra számára is, de vonóvá válhat a gazdasági szereplők számára is, az akcióterület magában hordozza a reményt az itt élő lakosság társadalmi reintegrációjához, a helyi identitástudat felébredéséhez. III.3. Jogosultság igazolása Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vételre került, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat: - az akcióterület teljes területe belterületen van - minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak - a lakónépesség száma hagyományos beépítésű területen élő minimum 500 fő. - Nem jogosult egy terület a támogatásra, amennyiben 2001. óta a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nagyobb mértékben történt vagy új építés vagy bontás a célterületen. (Ebben az esetben ugyanis a terület túlságosan intenzív piaci folyamatoknak van kitéve ahhoz, hogy egy lakosságmegtartó beavatkozás indokolt legyen.) A kijelölésre került akcióterületnek az alábbi indikátormutatókból legalább háromnak kell megfelelnie: Alacsony iskolázottság, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám) - felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, maximum 8%-os mutatószám) Alacsony gazdasági aktivitás, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám) - a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 65%-os mutatószám) Munkanélküliség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben, számítás: munkanélküliek száma / (munkanélküliek + foglalkoztatottak száma), (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 11%-os mutatószám az Észak- Alföldön) 25

- tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak száma, (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 5%-os mutatószám az Észak-Alföldön) Szegénység és kirekesztettség magas szintje, a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni: - magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 15%-os mutatószám az Észak-Alföldön) - önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban), (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat, minimum 10%) - az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. Beszámítható támogatási formák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás). Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban / összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma / célterületi lakások száma. (adatforrás önkormányzati nyilatkozat, a rendszeres szociális támogatások száma a háztartásokhoz képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak.) - a legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest. (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján, az üzembentartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján). (a maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a a városi átlagnak. Erősen leromlott környezet, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban. (adatforrás: önkormányzat nyilatkozata). - A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%- os mutatószám) - magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban) A lakóépületek alacsony energiahatékonysága: - magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. (adatforrás: önkormányzati nyilatkozat) Az akcióterület jogosultsága az ÉAOP-5.1.1/A-12 kódszámú pályázati felhívás útmutatójának C7. pontja szerint az alábbiak szerint alakul: A kijelölésre került akcióterület az alábbi indikátormutatóknak felel meg: Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vételre került, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat: - az akcióterület teljes területe belterületen van - minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak 26

- a lakónépesség: hagyományos beépítésű területen, 1.249 fő. - Kabán a kijelölésre került akcióterületen 2001. év óta nem történt a jelenlegi lakásszám 20%-t meghaladó beépítés vagy bontás. Alacsony iskolázottság, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám): 41,3 % - felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, maximum 8%-os mutatószám): 6% Alacsony gazdasági aktivitás, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 30%-os mutatószám): 48,4 % Munkanélküliség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben, számítás: munkanélküliek száma / (munkanélküliek + foglalkoztatottak száma), (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 11%-os mutatószám az Észak- Alföldön): 26,2 % - tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak száma, (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 5%-os mutatószám az Észak-Alföldön): 6,9 % Szegénység és kirekesztettség magas szintje, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 15%-os mutatószám az Észak-Alföldön): 18,8 % Erősen leromlott környezet, a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni: - A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%- os mutatószám): 35,1 % Indikátor típusa Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken 27 Szociális célú városrehabilitáció akcióterületének értékei ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Indikátor mutatónak való megfelelés (Igen/Nem) Minimum 30% 41,3% Igen Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás Maximum 8% 6% Igen adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a Igen Igen

mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Minimum 30% 48,4% Igen Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Igen Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek Észak-Alföld +foglalkoztatottak száma) minimum 11% 26,2% Igen Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek Észak-Alföld száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak minimum 5% száma 6,9% Igen Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott 28 Nem Minimum 15% 48,8% Igen Minimum 10% 0% Nem A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5- szerese a városi átlagnak. - Nem

támogatások száma/célterületi lakások száma Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009-ben a 2007-2008- 2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján) A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a városi átlagnak 29 - Nem ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Igen Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban Nem releváns. Nem releváns. Nem releváns. Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Minimum 25% 35,1% Igen Minimum 30% a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel 9% Nem rendelkező városokban A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Nem releváns. Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz Nem releváns. Nem releváns. Nem releváns. energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen projekt szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható,